Yahya Sinwar Archives › Független Hírügynökség

Terrorista gyilkos akiből mártírt csinálnak

FüHü

-

2024-10-20

Terrorista gyilkos akiből mártírt csinálnak

Sinwart, a Hamász 2023. október 7-i, Izrael elleni támadást kiváltó gázai háború miatt szerdán az izraeli erők egy éven át tartó hajtóvadászat után megölték – halálát az izraeli hadsereg csütörtökön jelentette be.

Az Izraeli Védelmi Erők szerint Sinwar két másik terroristával volt, amikor szerda este észlelték őket Rafah Tel Sultan negyedében és rálőttek a trióra. Megsebesítették őket. Ketten az egyik épületbe mentek, a harmadik pedig, akiről csak később derült ki, hogy Sinwar, egy másikba ment be – közölte a katonaság. Ezután az IDF harckocsijai és más erők tüzet nyitottak mindkét épületre.

Sinwar ezután felment a második emeletre. Egy harckocsi újabb lövedéket lőtt ki az épületre, valamint egy gyalogsági szakasz nyomult az épületbe, hogy átvizsgálja. Sinwar két gránátot dobott feléjük, amelyek közül az egyik felrobbant. A katonák kivonultak az épületből. Egy távirányított drón átvizsgálta a helyiséget amelyben a terroristát sejtették. A drón talált egy férfit, akinek megsérült a karja, és eltakarta az arcát – Sinwart –, egy fabotot hajított a drón felé…

Halála alig több mint egy évvel a Dél-Izrael elleni október 7-i, általa kitalált támadás után következett be, amelyben a Hamász mintegy 3000 palesztin terrorista 1200 embert különös kegyetlenséggel mészárolt le otthonaikban, közösségeikben és egy zenei fesztiválon , ahonnan 251 személyt túszként Gázába hurcoltak.

A támadás által kirobbantott háború elpusztította Gázát, több mint 42 ezer palesztint halt meg a Hamász által irányított egészségügyi minisztérium ellenőrizhetetlen adatai szerint, amelyek nem tesznek különbséget civilek és harcosok között. Izrael azt állítja, hogy 2023. október 7-én mintegy 17 000 harcost csatában, és további 1000 terroristát ölt meg Izraelben 2023. október 7-én.

A hadsereg állítása szerint törekednek a polgári áldozatok számának minimalizálására, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a Hamász a gázai civileket emberi pajzsként használja, és polgári területekről is harcol különösképpen otthonok, kórházak, iskolák és mecsetek használ álcaként.

Sinwar saját korábbi beszédeiben elmondta inkább meghalna Izrael kezeitől, mint szívrohamban vagy autóbalesetben, palesztinok többször is megosztották az interneten.

„A legjobb ajándék, amit az ellenség és a megszállás kínálhat nekem, hogy meggyilkolnak, és vértanúként kerülök a kezükbe”

– mondta.

Toborzó eszköz?

Egyes palesztinok most azon töprengenek, vajon Izrael megbánja-e, hogy lehetővé tette, Sinwar e kívánságának teljesítését egy olyan szervezet potenciális toborzási eszközeként, amelynek megsemmisítésére esküdt fel.

Az IDF nemrég találta meg Sinwar DNS-ét néhány héttel ezelőtt egy rafahi alagútban, amely ugyanabban a komplexumban volt, mint egy külön alagút, de néhány száz méterre attól a külön alagúttól, ahol augusztus végén hat izraeli túszt gyilkoltak meg, de nem tudták megtalálni, amikor ott volt.

Egy szeptemberi közvélemény-kutatás szerint a gázaiak többsége úgy gondolta, hogy az október 7-i támadás rossz döntés volt, és egyre több palesztin kérdőjelezi meg Sinwar hajlandóságát egy olyan háború indítására, amely annyi szenvedést okozott nekik.

Rajab, aki Sinwar halálát hősiesnek méltatta, kijelentette, hogy nem támogatta az október 7-i merényleteket, mivel úgy véli, a palesztinok nincsenek felkészülve az Izrael elleni teljes háborúra. De azt mondta, hogy halálának módja „palesztinként büszkévé tett”.

Amikor megnyerjük ezt a háborút: szerelmes üzenet a férjemnek

FüHü

-

2024-08-14

0

Amikor megnyerjük ezt a háborút: szerelmes üzenet a férjemnek

Matt nem örült Osama Ben Ladin halálának, és akkor sem is fog, amikor Yahya Sinwarra kerül a sor. Ezek az értékek teszik őt zsidóvá – ezért ő az otthonom.

Oszama Bin Ladent négy hónappal és két nappal azelőtt ölték meg, hogy férjhez mentem volna. Matt akkor még az Egyesült Államok hadseregében szolgált, de a hat éve már majdnem letelt, és a házasságunk feltétele az volt, hogy ne hosszabbítson újabb hat évre. Csak egy év telt el azóta, hogy Matt gyalogos katonaként szolgált Afganisztán hegyei között, közvetlenül a pakisztáni határon túl. Nem sokkal azután, hogy hazaérkezett, találkoztam Mattel, aki most már leszerelt veterán. Matt harci tapasztalatai megváltoztatták, jobb lett. De olyan módon is megváltoztatták, amit soha nem érthetett meg valaki, aki soha nem élte át ezt a tapasztalatot.

Matt hazatért a háborúból, készen mindenre, amit ezután választott: házasságot velem, egy bonyolult nővel, akinek szellemei és szenvedélyei vannak; rendíthetetlen odaadás az apaság mestersége és szigora iránt, még akkor is, ha minden gyermekünkre egészségügyi problémák miatt több figyelmet kell fordítani, mint ahogyan azt bármelyikünk előre gondolhatta volna; nagy hatású bankvezetői karrier; és figyelemreméltó szintű közösségi elkötelezettség, beleértve a közelmúltbeli önkéntes szerepét a shul ügyvezető alelnökeként, miután a shul biztonsági bizottságának vezetője volt. Egyszerűen nem lehet túlbecsülni, hogy tavaly októberben mennyire megerőltetővé vált ez a pozíció: az álmatlan éjszakák, a végtelen találkozók, a stratégiaalkotás, a lehetetlenül józan kockázatelemzések, amelyeket valahogy elhomályosított a félelem vagy az érzelmek. De Matt olyan ember, aki minden helyzetben felülemelkedik a problémán, újra és újra és újra.

Matt lehet, hogy csendes, de az elvei hangosak.

2011 májusának elején, amikor Bin Ladent megölték, Matt nem szólt semmit. Egyszer azt láttam, hogy megjegyzést fűzött egy közeli családi barát Facebook-bejegyzéséhez, akit Matt nagyon szeret és tisztel. A posztja ujjongását fejezte ki a hír miatt, Matt pedig megjegyezte, ami ritkaság volt számára, hogy nem hajlandó megünnepelni Bin Laden halálát. Matt megjegyzése durvának, szigorúnak és ítélkezőnek tűnt számomra. Megkérdeztem, miért írta.

„Soha nem fogom megünnepelni senki halálát” – mondta nekem. „Ez a különbség köztem és Oszama Bin Laden között.”

Nem vagyok teljesen ugyanaz a személy, aki október 7-e előtt voltam. A nép, az összetartozás, a sáfárság, a közös fájdalom, a szeretet és a gyűlölet együttes érzése olyan gyönyörű gyomnövények, amelyek eluralkodtak kertemben és nem akarom kigyomlálni egyiket sem.

De Matt ugyanaz. A gonosz valóságos neki. Az erőszak valóságos neki. A kötelesség valós neki. Egyszer elkötelezte magát, hogy ha szükséges, erőszakkal hal meg Amerikáért; ez volt a dolga. Matt sokat tud a modern háború fegyvereiről. Sok ilyen fegyvert tartott, és egy időben a barátai voltak.

Mert a gonoszság, az erőszak, a veszély és a kötelesség már október 6-án is Matt ismert világának része volt, október 7-én pedig alig változott – egy kivétellel. Ha Mattet kérdeznéd, azt mondaná, hogy ez az új háború más.

Ez az új háború nem az ő országa ellen indult; ezt a háborút nemzete, népe, családja, felesége, gyermekei és szíve ellen vívták.

Egy másik különbség az, hogy ezt a háborút nem vívták (és reméljük soha nem is fogják) Matt teste ellen. Valójában Matt legnagyobb szívfájdalma jelenleg az, hogy nem tud egyenruhát felvenni és egyenesen Gázába indulni. Matt kétségbeesetten szeretne harcolni, de minden egyéb kötelezettsége miatt, amelyet élete pillanatában tett, nem tud menni. Mélységes szomorúság forrása ez számára.

Ez a háború véget ér, és mi meg fogjuk nyerni. Megkérdeztem Mattet, hogy ezúttal megengedi-e magának, hogy megünnepelje azt a pillanatot, amikor Yahya Sinwar, az október 7-i mészárlás mögött álló szadista ötletgazda elhagyja a létezést. – Nem – mondta Matt markánsan feszült hangon. „Soha nem fogom megünnepelni a halált. Még Sinwar sem.”

Ettől lesz Matt zsidó. Ez teszi Mattet győztessé. És pontosan ez teszi Mattet az otthonommá.

Azon a napon, amikor Sinwar elment, gyanítom, hogy Matt rejtvényeket és társasjátékokat játszik a lányaival. Meg fogja szakítani a napi csetepatéikat, mint mindig. Késő este átnézi velem a családi naptárat, és éjfél után már fáradtan elalszik a mondat közepén. Amikor ez a háború véget ér, Matt is, gyermekeink is, és én is túlélők leszünk.

Lehet, hogy nem fogunk másképp kinézni, de tudni fogjuk, hogy mindannyian nyertünk.

Manya Treece Amerikában élő zsidó. Feleség, anya, pszichoterapeuta, szórvány költő és flash fiction szerző. Férje az amerikai hadsereg veteránja, aki többféle perspektíváját megélte a háborúnak, a brutalitásnak és az emberi állapotoknak. Manya Chicagón kívül él férjével és három gyermekével.

Merre tovább Sinwar?

FüHü

-

2024-07-15

0

Még mindig nincs hivatalos megerősítés vagy nyilatkozat Mohammad Dief célzott likvidálásának sikeréről. A fő bizonyítékok, amelyekre Izrael támaszkodik, többek között a csapás helyszínéről készült légifelvételek, valamint az a tény, hogy a Khan Yunis Brigád parancsnoka, aki jelen volt, meghalt a támadásban – olvasható a Jerusalem Post cikkében.

Ha a célzott támadás sikerességének fontosságát izraeli szemmel nézzük Dief kiiktatása komoly következményeket vonhat maga után a Hamász eltörlésének immár kilenc hónapja tartó útján.

Először is Sinwar után kettes számot viselő vezetőt eltávolíthatták. Nincs utánpótlásra remény a Hamász vezető tisztségviselőinek, mivel maga Sinwar is kölcsönből él. Ráadásul az öt merényletet túlélő férfit végül megölték. Izrael nincs kétségbeesve vagy elriasztva a további támadástól,

a szerencse pedig korlátozott számú alkalommal segíthet a túlélésben.

Azok, akik a „száműzetést” javasolják opcióként – egy izraeli üzenet titkos csatornákon keresztül, amely szerint megegyezés hiányában Izrael hajlandó megengedni, hogy a túlélő harcosok csendben hagyják el a Gázai övezetet azokba az országokba, amelyek befogadják őket.

A Hamász katonai szárnya valószínűleg elveszítette régi vezetőjét, a Hamász évekig uralkodó főparancsnokát – státusza, katonai ereje és akarata érvényesítésére való képessége már másnap is kérdéses.

Amennyiben az izraelieknek sikerült Deif kiiktatása ez „egy csodálatos partnerség vége” – a Hamászt Sinwar és Deif irányította és tartotta össze, vagyis az volt a mérvadó, amit maguk között egyeztettek. Mint minden partnerkapcsolatban, amikor az egyik fél eltűnik a színről, a megmaradt partnernek időre van szüksége, hogy felépítse, mondhatni újjáépítse magát, megtanuljon teljesen önállóan navigálni, anélkül, hogy fontos döntéseket egyeztetne, vagyis megduplázva saját felelőssége súlyát.

Feltételezhető, hogy az egyiptomi, katari és nemzetközi nyomás közepette könnyebb volt kettejük számára az együttállás, és most az egyedül állás sokkal nagyobb kihívást jelent majd Sinwar számára.

Az Izraeli Védelmi Erők stratégiai nyeresége

Az ideiglenes taktikai tűzszüneti nyilatkozaton és a tárgyalások rövid időtartamán kívül úgy értékelhető, hogy az IDF közelmúltbeli eredményei és most Deif kiiktatása felgyorsíthatja az aggodalomra okot adó alkut, bár alaptalanul, a másik oldalon.

Az IDF kihasználja a tárgyalásokat arra, hogy a Hamász elleni harcok közvetlen sikerét stratégiai eredményekké alakítsa. Egyelőre és a következő napokban a becslések szerint nem lesz jelentős változás a tárgyalások helyszínén.

Idővel azonban a Hamász ráébredhet, hogy az idő a terrorszervezet ellen fordul, és úgy tűnik, megbukott a maga kitartásával büszkélkedő erő, többek között azért, mert a második számú vezető eltűnt. A Hamász – amelynek vezetői között már most is vita folyik arról, hogy képes-e fenntartani és elviselni a konfliktust a Philadelphiai tengely bezárásával – arra a következtetésre juthat, hogy

az idő már nem az ő oldalán áll, és törekednie kell a harcok bezárására, ezáltal kompromisszumot kötve követeléseiben.

Továbbá ismét bebizonyosodott, hogy a Hamász és vezetői kihasználják a nemzetközi jog jóakaratú rendelkezéseit, felhasználva azokat az IDF kijátszására („állhatatosság”) és a polgári lakosság feletti ellenőrzés gyakorlására. Más szóval, egyszerre törekednek katonai erejük és adminisztratív képességük megőrzésére.

Ezúttal egy olyan megállapodás konkrétumainak megvitatásakor, amelynek jelentősége a jövőre is kiterjed, különös jelentőségű, hogy az IDF és Izrael Állam összehangoltan kezeli a kérdést.

Számos eset egyértelműen arra mutat az elmúlt hetek történéseiből, hogy végső célja a folyamatos IDF-műveletek legitimálása, miközben megszilárdítja a jövő központi hangsúlyait és a folyamatban lévő tárgyalásokat vezérlő elveket.

Az IDF hadműveletei – amelyeket a Hamász és az izraeli média gyakran a végéhez közeledőnek mutattak be – a legveszélyesebb és legkritikusabb állapotukban vannak az intenzív harci szakasz végéhez közeledve (A fázis). Ez a modell a következő szakaszra is alkalmazható. (B fázis), ahol a széles földi manővereket felválthatják a precíz, mély és nagy hatású műveletek, amelyek nagy hatással lehetnek a Hamászra.

Annak ellenére, hogy a Hamász kizsákmányolja a humanitárius és polgári területeket rejtőzködés és műveletek céljára, ez nem tartja vissza Izraelt a koncentrált és határozott terrorellenes tevékenységtől. Ezért ez a stratégia már nem szolgál további védelemként a Hamász vezetői számára.

Ez minden bizonnyal meggyengíti a Hamász azon képességét, hogy szervezett rendszerként működjön a katonai szárny és a kormányon egyedül maradó Sinwar közötti kapcsolatba.

Mindez hangsúlyozza a gázai katonai és polgári rendszerek közötti koordinációt is. Idővel ez felboríthatja a megmaradt egységek és szervezeti keretek szétesésének jelenségét, ami hatással lehet a Hamász jövőbeni katonai kilátásaira.

A célzott merényletek hatással lehetnek arra az új gerillaháborús mintára is, amelyet a Hamász az elmúlt hónapokban az IDF elsöprő ereje ellen alkalmazott – működő szervezet és iránytű nélkül, megtalálni az utat, mégpedig olyat, amely egy gerillaharcos számára is hosszú távon iránymutató.

Korábban voltak idők, amikor úgy tűnt, hogy a Hamász terroristái és vezetői szabadon tevékenykedhetnek azokon a területeken ahonnan az IDF már kivonult, különösen a humanitárius menedékhelyek közelében, ma már világos, hogy ez nem így van. Most a föld alá kell vonulniuk, ami súlyosan befolyásolja képességüket, hogy túléljenek egy intenzív IDF-műveletet.

Ezek még csak kezdeti meglátások és következtetések azelőtt, hogy hivatalosan kiderült volna, hogy a Hamász második számú, Mohammad Deif ellen célzott csapás sikeres volt-e.

Ettől függetlenül potenciális hatásokat sugallnak, beleértve azt is, hogy a jövőben újra meg kell próbálni semlegesíteni.

Címke: Yahya Sinwar

Sinwart, a Hamász 2023. október 7-i, Izrael elleni támadást kiváltó gázai háború miatt szerdán az izraeli erők egy éven át tartó hajtóvadászat után megölték – halálát az izraeli hadsereg csütörtökön jelentette be.

Toborzó eszköz?

Egy szeptemberi közvélemény-kutatás szerint a gázaiak többsége úgy gondolta, hogy az október 7-i támadás rossz döntés volt, és egyre több palesztin kérdőjelezi meg Sinwar hajlandóságát egy olyan háború indítására, amely annyi szenvedést okozott nekik.

Matt nem örült Osama Ben Ladin halálának, és akkor sem is fog, amikor Yahya Sinwarra kerül a sor. Ezek az értékek teszik őt zsidóvá – ezért ő az otthonom.

A Hamász katonai szárnya valószínűleg elveszítette régi vezetőjét, a Hamász évekig uralkodó főparancsnokát – státusza, katonai ereje és akarata érvényesítésére való képessége már másnap is kérdéses.

Az Izraeli Védelmi Erők stratégiai nyeresége

Számos eset egyértelműen arra mutat az elmúlt hetek történéseiből, hogy végső célja a folyamatos IDF-műveletek legitimálása, miközben megszilárdítja a jövő központi hangsúlyait és a folyamatban lévő tárgyalásokat vezérlő elveket.

Mindez hangsúlyozza a gázai katonai és polgári rendszerek közötti koordinációt is. Idővel ez felboríthatja a megmaradt egységek és szervezeti keretek szétesésének jelenségét, ami hatással lehet a Hamász jövőbeni katonai kilátásaira.

Ezek még csak kezdeti meglátások és következtetések azelőtt, hogy hivatalosan kiderült volna, hogy a Hamász második számú, Mohammad Deif ellen célzott csapás sikeres volt-e.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA