Azt állítja az ügyészség Londonban, ahol lelepleztek egy orosz kémhálózatot. Öt bolgár állampolgárt gyanúsítanak azzal, hogy Oroszországnak kémkedtek az Egyesült Királyságban, és ennek a hálózatnak az irányítója lehetett Jan Marsalek, aki megszökött a büntető eljárás elől Németországból, és valószínűleg Oroszországban bujkál.
“Jan Marsalek megbízta a bolgár csapatot azzal, hogy kémkedjen Nagy Britanniában és Németországban, elsősorban NATO támaszpontok iránt érdeklődtek” – fogalmaz a vádirat, amely nem nevezi meg Jan Marsaleket mint vádlottat. Az öt bolgár állampolgárt még februárban tartóztatták le Nagy Britanniában, de az ügyészség csak most vádolta meg őket. A kémhálózat 2020 augusztusától az idei év februárjáig működött, nagyjából abban az időszakban amikor a Wirecard csődbejutott Németországban és Jan Marsalek elmenekült a felelősségrevonás elől. A Wirecard 2020-ban ment csődbe, és a bűnügyi tárgyalás Jan Marsalek távollétében folyt Németországban, ahol a hatóságok azt gyanítják: a csúcsmenedzser előbb Minszkbe szökött, majd pedig átment Oroszországba, ahol jelenleg is Putyin vendégszeretét élvezi.
Csaknem 2 milliárd eurós csalás
A Wirecard villámgyors üzleti karriert csinált, mert a pénzügyek digitalizálását ígérte Németországban, mely meglehetősen le volt maradva ezen a téren. 2018-ban a Wirecard már Németország legjobb negyven cége között volt, és élvezte a Merkel kormány támogatását is. A londoni Financial Times 2019-ben belső informátorra hivatkozva megkezdte cikk sorozat közlését arról, hogy a Wirecard könyvelése fiktív tételeket tartalmaz. Megindult a vizsgálat Németországban, és 2020 júniusában a Wirecard csődöt jelentett mondván: 4 milliárd dolláros mínuszban van. Ebből 1,9 milliárd euró effektív könyvelési csalás “eredménye” Emiatt sokan bírálták a német pénzügyi felügyeletet illetve az Ernst&Young könyvelő céget, mely éveken keresztül auditálta a Wirecardot.
A német cég nem adta meg könnyen magát: felfogadta Kadhafi titkosszolgálatának egykori főnökét, Rami el Obeidit, hogy szálljon rá a belső informátorra illetve az újságírókra, akik oknyomozó munkát folytattak, és az eredményeket publikálták is.
A líbiai ex kémfőnök azt állította, hogy a Financial Times olyan pénzügyi csoportok megbízásából írogat a Wirecard ellen, melyek érdekeltek a német pénzügyi cég tönkretételében. A Financial Times vizsgálat után tisztázta magát Londonban.
2023 júniusában Szingapúrban elítélték a Wirecard nemzetközi pénzügyi főnökét 21 havi börtönre. Tavaly a Financial Times oknyomozó riportere kiadott egy könyvet az ügyről : Dan McCrum: Money Men: a Hot Startup, a Billion Dollar Fraud, a Fight for the Truth. A londoni Economist szerint minden pénzügyi befektetőnek és szakújságírónak el kellene olvasni ezt a könyvet a Wirecard ügyről.
És mi lett a most kémkedéssel gyanúsított Jan Marsalekkel?
Őt a Wirecard már a vizsgálat kezdetén kirúgta. Az osztrák üzletember a Wirecard második emberének számított 2010-2020 között. Az 1,9 milliárd eurós csalást az ő területén, Ázsiában követték el. Jan Marsaleket körözi az Interpol, a tíz legfontosabb körözött személy között van.
A német hatóságok megkezdték életútjának a vizsgálatát, és arra jöttek rá, hogy a Marsalek családban a kémkedés Moszkva javára régi tradíció. A nagypapa együttműködött az Ausztria egy részét megszállva tartó szovjet csapatokkal, akiknek hírszerző munkát végzett 1945 és 1955 között.
Unokája, Jan Marsalek nem folytatott felsőfokú tanulmányokat hanem 19 éves korában üzletember lett, aki a digitális pénzügyek terén nyomult. Ezért is vették fel a Wirecardhoz 2000-ben.
Ott villámgyorsan karriert csinált, majd a lebukás elől Fehéroroszországba majd Oroszországba szökött. A Die Welt közölte a német hírszerzés, a BND információját, mely szerint Oroszországban Jan Marsalek a GRU, az orosz katonai hírszerzés “védelmét élvezi.”
Münchenben Jan Marsalek pontosan szemben lakott az orosz konzulátussal – állapította meg a német állambiztonság persze csak a szökés után. Jan Marsalek igen aktív volt az Osztrák-orosz baráti társaságban. Itt barátkozott össze Andrej Csupriginnal, aki a GRU ezredese volt, de állítólag kilépett a szolgálatból. A Financial Times megírta, hogy Jan Marsalek egyik cége szolgáltatásokat végzett a Wagner hadseregnek Líbiában és másutt.
A Bellingcat kiderítette, hogy Jan Marsalek osztrák diplomata útlevéllel gyakran járt Oroszországba.
Idén júliusban ügyvédje révén Jan Marsalek felvette a kapcsolatot a müncheni bírósággal, mely a Wirecard ügyet vizsgálja. Braun, a Wirecard elnök-vezérigazgatója azt állította a tárgyaláson, hogy a csalást Marsalek követte el, aki saját zsebre dolgozott a cégnél – írta a wirtschaftwoche portál.