Kezdőlap Címkék Vörös tenger

Címke: Vörös tenger

Kína közel keleti békekonferenciát javasol

0

A Vörös tengeren nyíltan háborúznak az Irán által támogatott huszik és a kereskedelmi hajókat védelmező nyugati flotta, melynek fő erejét az Egyesült Államok képviseli. A Vörös tenger és a Szuezi csatorna elsősorban Európának és a távolkeleti országoknak fontos, ezért javasol Hszi Csin-ping elnök nemzetközi békekonferenciát a helyzet rendezésére.

Vang Ji, Kína első számú diplomatája körútra indult a térségben, ahol felkereste a Dzsibutiban található Kína egyetlen külföldi katonai támaszpontját.

“A gázai konfliktus tovagyűrűző hatása az a veszélyes helyzet, mely a Vörös tengeren kialakult”

– hangsúlyozta Vang Ji külügyminiszter Egyiptomban.

A gázai övezet korábban Egyiptomhoz tartozott, és Benjamin Netanjahu valamint szélsőjobboldali szövetségesei azt szeretnék elérni, hogy a csaknem három millió palesztin jórésze Egyiptomba meneküljön a háború elől. Egyiptom viszont nem hajlandó a menekültáradat fogadására.

Irán nyíltan támogatja a Hamászt, amely terrortámadást indított Izrael ellen 102 nappal ezelőtt. Ebből az alkalomból Benjamin Netanjahu megerősítette, hogy addig folytatják a válasz csapást amíg el nem érnek három fő célt: a Hamász megsemmisítését, a túszok kiszabadítását, és a gázai helyzet rendezését. 100 nap alatt egyik célt sem sikerült Izraelnek elérnie. Macron francia elnök arra figyelmeztette Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, hogy akár tíz évig is eltarthat a háború a Hamász ellen. Az USA hadügyminisztere is politikai megoldást sürgetett. Eddig négyszer járt a térségben Blinken amerikai külügyminiszter, hogy ezt elérje, de nem ért el eredményt.

Netanjahu kormánya ugyanis nem fogadja el egy palesztin állam megalakítását, melyet a nyugati világ éppúgy javasol mint az iszlám országok.

A kínai békejavaslat is erre épít, de jelenleg erre nincs fogadókészség Izraelben. Mindinkább erősödik a meggyőződés, hogy Putyin orosz elnök ösztönözte Iránt és a Hamászt a terrortámadásra október hetedikén, hogy ily módon elterelje a figyelmet Ukrajnáról, ahol az orosz agressziót csakis nyugati támogatással tudja kivédeni Zelenszkij elnök.

Kína is kell egy ukrajnai rendezéshez

Ezt hangsúlyozta Davosban Zelenszkij elnök kabinetfőnöke. A svájci városban a világgazdasági fórum két legfőbb témája Ukrajna és a gázai háború. Emiatt több mint 120 országból érkeznek a biztonságpolitika irányítói, hogy megvitassák: mit lehet tenni a háborús helyzetek megoldására. Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke hangsúlyozta, hogy Kína Oroszország olyan szövetségese, aki az adott helyzetben képes nyomást gyakorolni Putyin elnökre.

Oroszország képviselőjét nem hívták meg Davosba.

Ukrajna elsősorban pénzt akar szerezni Davosban hiszen a háború szörnyű károkat okozott az országnak, amely mind nehezebben viseli a csaknem két éve tartó orosz agresszió következményeit. Az EBRD becslése szerint egyharmaddal csökkent az ukrán GDP egy év alatt. Szeptemberben az ukrán kormány, a brüsszeli bizottság és a Világbank közzétett egy közös jelentést arról, hogy mennyi pénz kellene Ukrajna újjáépítésére, és ez 349 milliárd dolláros végösszeget mutatott. Julia Szvirigyenko, ukrán miniszterelnök-helyettes szerint a szükséges összeg ma már közelebb áll az ezermilliárd dollárhoz!

Egyelőre persze a háború folytatásához kell a nyugati segítség, de ez is a levegőben van, mert Brüsszelben Orbán Viktor akadályozza az 50 milliárd eurós ukrán segélycsomag megszavazását, Washingtonban pedig a republikánusok késleltetik a 60 milliárd dolláros ukrán segélyt. Putyin a Nyugat és persze Ukrajna kifárasztására játszik, és ebben pompás partner számára Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök Trump híveivel szinkronban cselekszik. Orbán Viktor minden bizonnyal arra számít, hogy Donald Trump nyeri az elnökválasztást novemberben, és ennek alapján a jövő év elején megállapodik Putyinnal Zelenszkij ukrán elnök feje fölött a rendezésről.

Hideg van Európában mégsincs pánik a földgáz piacon

Az újév lehűlést hozott Európában, ahol a fűtés emiatt több földgázt igényelt mint korábban, de a hollandiai gáztőzsdén nem tört ki pánik: 30 euró körül jár egy megawattóra ára.

Izgalomra pedig lenne ok, és nemcsak a hideg miatt. Európa cseppfolyósított földgáz ellátása jelentős részben a Szuezi csatornán keresztül érkezik a Közel Keletről főként Katarból. A Vörös tengeren viszont háború dúl: az Irán által támogatott huszi lázadók rakétákkal és drónokkal támadják a kereskedelmi hajókat, melyeket az USA által irányított nemzetközi hadi flotta védelmez. Sok kereskedelmi hajó immár elkerüli a Szuezi csatornát, mert túlságosan nagy a kockázat és a biztosítási felár. Afrika megkerülésével jutnak el Európába, ez viszont szintén jócskán megemeli a költségeket. Katar cseppfolyósított földgázt szállító hajói vígan kelnek át a Vörös tengeren. Miért?

Katar kiváló kapcsolatot ápol az iszlamista terroristákkal

A Hamász politikai központja Katarban van, ott élnek a legfőbb vezetők. A háború előtt Katar volt a gázai övezet legfőbb szponzora. Az izraeli túszok kiszabadításáról és a fegyverszünetről Katarban tárgyaltak. Ott járt a Moszad főnöke, de megfordult Katarban a CIA igazgatója is. Katar jó kapcsolatban áll Iránnal, amellyel közösen birtokolják a világ legnagyobb földgázmezőjét. Ugyanakkor Irán legfőbb ellenfele, az Egyesült Államok a legnagyobb közel-keleti támaszpontját épp Katarban tartja fenn. A dúsgazdag emírség, melynek legfőbb exportcikke a cseppfolyósított földgáz, joggal számít arra, hogy az Irán által támogatott huszi lázadók az ő kereskedelmi flottáját megkímélik. Eddig ez így is történt.

Ha alacsony a nemzetközi ár, akkor a magyar fogyasztók miért fizetnek érte olyan sokat?

Azok, akiknek a fogyasztása meghaladja a rezsivédelmi szintet, méregdrágán kapják a földgázt Magyarországon. A kormány indoklása a rendszer bevezetésekor a magas nemzetközi földgázár volt, de ez időközben jelentősen csökkent. Érdekes, hogy a statisztikai hivatal szerint bár a földgáz ára hétszeresére emelkedett 2023-ban, ez mégiscsak 0,7%-kal mérsékelte az árindexet miközben a fogyasztói árak nem változtak. Így jött ki az 5,5%-os inflációs eredmény decemberre, amelyre oly büszke a kormány.  Csakhogy másfél éve változatlan a földgáz ára Magyarországon: a rezsi védelmi rendszeren belül 102 forint egy köbméter afölött 767 forint. Hogy lett ebből infláció csökkentő tényező? Úgy, hogy a statisztikai hivatal átlagosan 147 forintot becsült tavaly decemberre a lakossági fogyasztásban! Miért?

Mert a lakosság az áremelés miatt elkezdett spórolni: míg kezdetben a háztartások 22%-a fogyasztott a kijelölt szint fölött, 2023 decemberre ez lement 10%-ra.

A 767 forintos ár így is hihetetlenül magas, és ezt ma már semmi sem indokolja. A kormány mégsem csökkenti, mert az államkassza nem áll jól, minden bevételre szüksége van hiszen a rezsi csökkentés rendszere igencsak drága. Júniusban lesznek az önkormányzati és európai választások, az Orbán kormány a hírek szerint azt fontolgatja, hogy erre időzítve bejelent majd valamiféle földgázár csökkentést. Akkorra

már véget ér a fűtési szezon vagyis a fogyasztók nemigen profitálnak belőle,

de propagandának jó hiszen az átlagpolgár költségvetésében a rezsi jelentős tétel. Magyarország persze nem Katarból hanem Oroszországból importálja a földgáz nagy részét, de augusztus huszadikán a magyar kereszténység legnagyobb ünnepén itt járt a katari emír is, az iszlamista terrorizmus egyik fő támogatója. Az Orbán kormány diverzifikálni akarja a földgáz importját, mert a függés Oroszországtól semmiképp sem előnyös. Putyin az ígérete ellenére nem adja olcsóbban a földgázt Orbán Viktornak. Igaz viszont, hogy meg nem erősített hírek szerint a magyar miniszterelnök személyesen profitál az orosz gázüzletből. Ezt a világot a katari emír is jól ismeri hiszen ő vásárolta meg a 2022-es futball világbajnokságot lefizetve a FIFA egész vezérkarát, és megvéve Sarkozy akkori francia elnök kedvenc futball csapatát, a Paris Saint Germaint.

Mi lesz a világkereskedelemmel, ha a szuezi csatornát elkerüli a forgalom a kalózkodás miatt?

Az Iránnal szövetséges huthi lázadók rakétákkal lövik a hajókat a Vörös tengeren, és emiatt mind több hajóstársaság jelenti be, hogy elkerüli a térséget, amely a hajó forgalom 12%-át bonyolítja békeidőben. A biztonság kedvéért inkább körülhajózzák Afrikát, de az út így egy héttel hosszabb és lényegesen drágább.

“1 millió dollár pluszt jelent csak az üzemanyag költség, ha egy hajó szállítmánnyal megteszi az utat oda-vissza Sanghaj és Rotterdam között” – nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek egy hajózási szakértő. Peter Sand, aki a Xeena ügynökség fő elemzője Koppenhágában elmondta azt is, hogy a biztosítási költségek már ugrásszerűen megnövekedtek a Vörös tengeren közlekedő hajók esetében. Az európai kikötők is megérzik a változást hiszen a hozzájuk érkező szállítmányok jelentős része a Szuezi csatornán keresztül jön. Most pedig újra visszaállhat a forgalom Afrika megkerülésére, amely 6482 plusz kilométert és plusz költséget jelent. Mindennek infláció növelő hatása is igencsak valószínű.

Nem véletlenül időzítették a kalóztámadásokat az Irán barát terrorszervezet emberei a karácsonyi vásárlás idejére hiszen ilyenkor különösen nagy a forgalom az európai kikötőkben, ahova a Szuezi csatornán keresztül érkezik az áru.

Most pedig mi várható? Egyik héten nem jön szinte semmi, mert a hajók megkerülik Afrikát, majd pedig megérkezik egyszerre oly sok hajó, amely nem is tud kikötni.

Mindenkiben felrémlik annak a hajókatasztrófának az esete amikor a Szuezi csatorna pár napra használhatatlanná vált 2021 márciusában a Covid pandémia idején. Az ellátási láncok rendkívüli mértékben meggyengültek miközben a konténer árak az egekbe szöktek: egy hajón szállított konténer 2000 dollárba került a krízis előtt, a hajó forgalom szüneteltetése idején ez felment 14 ezer dollárra a Sanghaj-Rotterdam vonalon.

Szerencsére a hajóstársaságok levonták a tanulságot ebből a válságból, és bővítették a flottákat, és diverzifikálták az útvonalakat

– mondják a szakértők.

Akik rámutatnak arra, hogy jelenleg túlkínálat van konténer szállító hajókból, így hogyha tartósan arra kényszerül a világ, hogy mellőzze a Szuezi csatornát, és a szállítmányoknak meg kell kerülniük Afrikát, akkor sem lehet gond, mert szállító hajó  van bőven.

Meddig tarthat a válság a Vörös tengeren?

Miután a Hamász megtámadta Izraelt október hetedikén, Irán azzal fenyegetőzött, hogy lezárja a Hormuzi-szorost, és ezzel elzárja az olaj és a földgáz kijutását a világpiacra. Az Egyesült Államok határozottan figyelmeztette Iránt ennek a várhatóan igen súlyos következményeire, ezért Teheránban meghátráltak az iszlamista rendszer vezérei, de nem adták fel. A huthi lázadók jelentik a B tervet. Ezek a síita fegyveresek Teherán irányítása alatt állnak, és már sok kellemetlenséget okoztak a térségben például Jemenben, ahol a polgárháború egyik fő erejét ők adták. Szaúd Arábia olajmezői jelentős részben olyan területeken vannak, ahol a lakosság többsége síita tehát Mohamed bin Szalman trónörökösnek óvatosnak kell lennie noha – kínai közvetítéssel – megegyezett Iránnal. Mindkét állam olaj nagyhatalom, és mindkettő együttműködik Oroszországgal. A kalózkodás a Vörös tengeren azt a célt is szolgálja, hogy az olajárat magasan tartsák. Ezért a hajóstársaságok mindinkább kénytelen azzal számolni, hogy a válság elhúzódhat.

“Az első időkben a hajóstársaságok vezetői kivártak, de ezen a héten már mind többen úgy döntöttek, hogy Afrika megkerülésével juttatják el az árukat Európába illetve a Távol Keletre” – mondja Lars Jensen, a koppenhágai Vespucci Maritime elnök vezérigazgatója.

Az USA le akar számolni a fenyegetéssel

Az Egyesült Államok hadi flottája más érintett államokkal együtt gondoskodni kíván a hajózás biztonságáról a Vörös tengeren – jelentették be Washingtonban. Ennek érdekében őrjáratokat indítanak a Vörös tengeren és az Ádeni öbölben. A nagyszabású haditengerészeti akcióba részt vesz az USA-n kívül Nagy Britannia, Kanada, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország és Norvégia is. Csatlakozik hozzájuk Bahrein és a Seychelle szigetek is.

Néhány hajó ettől felbátorodva továbbra is a Vörös tengeren keresztül kíván Európába jutni, de felkészült arra, hogy huthi kalózok megtámadhatják őket. Épp ezért fegyveres őrséget alkalmaznak, melynek feladata az, hogy a kalóz támadást visszaverjék.

A baj az, hogy a huthi lázadók egyre inkább drónokat és rakétákat használnak a hajók elriasztására. Hivatalosan ezzel a huthi lázadók a Hamászt akarják támogatni, de legalább ennyire fontos megbízóik számára az olaj ára.

A karácsonyi vásárokat ez a válság már nem befolyásolja hiszen az eladók már régen feltöltötték a raktárakat, de később gond lehet az árukészlettel. Igazán nagy problémát az jelenthet, hogy “az olajat és cseppfolyósított földgázt szállító hajók nem érkeznek meg időben Európába, emiatt az energia árak a tél kellős közepén ismét megindulhatnak felfelé” – figyelmeztet a koppenhágai szakértő  Peter Sand.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK