Vodafone Archives › Független Hírügynökség

Magyar Péter: a kormány az adatok miatt vette meg a Vodafone-t

ki

-

2024-06-01

Magyar Péter: a kormány az adatok miatt vette meg a Vodafone-t

Áron felül vásárolta meg a magyar kormány a Vodafone-t, de miért? Ezt kérdezte Magyar Péter Rogán Antaltól, amikor még jóban voltak. A titkosszolgálatokat felügyelő miniszter közölte: nem üzleti okból hanem a személyes adatok miatt vásárolták meg a Vodafone-t, a három nagy szolgáltató egyikét.

A Nagy Testvér figyel – ezt eddig is tudtuk, de a hatalom hosszú távra akarja bebiztosítani magát hiszen jól érzi: nem bukhat meg anélkül, hogy a lopott vagyonokkal ne kellene elszámolnia!

“Magyar Péter olyan mint az ifjú Orbán Viktor”

Erről Lengyel László beszélt Bánó András és Bolgár György műsorában. A jeles politológus szerint Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere elfáradt, és a kegyelmi ügy következtében megroppant.

Magyar Péternek egyetlen igazán ütős mondata volt eddigi beszédeiben:

”Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országává vált a nemzeti együttműködés rendszerének tizennegyedik évében!”

Ezzel szemben tehetetlen volt Rogán Antal propagandasajtója, és ezt jól tudta Orbán Viktor is. A miniszterelnök vérbeli politikai profiként ezért témát váltott, és “békeharcossá” vált. Jól ráérzett arra, hogy ebben a kérdésben mögötte áll a közvélemény jórésze. A NATO hidegháborús vonala népszerűtlen Magyarországon és sok más európai országban, ahol a szélsőjobb használja ki ezt a kínálkozó lehetőséget.

Miért nem lehet fegyverszünetet kötni Putyinnal?

Erre az egyszerű kérdésre a NATO-nak semmiféle válasza sincsen. Az USA, amely meghirdette a hidegháborús diplomáciát már jóval az Ukrajna elleni orosz agresszió előtt 2021-ben, semmilyen reális béke forgatókönyvet sem képes felmutatni. Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója arról beszél, hogy Ukrajna a NATO fegyverekkel
2025-ben offenzívát indíthat az oroszok kiszorítására Ukrajnából. Egyetlen hitelt érdemlő katonai szakértő sem erősítette meg, hogy az ukrán hadsereg erre bármikor képes lehetne. Erre mutatott rá a veterán amerikai diplomata, Haass, aki a Project Syndicate oldalon azt javasolta, hogy Ukrajna fogadja el a területért békét elvet, és kössön tűzszünetet Oroszországgal.

Ugyanezen az állásponton van Gyarmati István nagykövet, akinek Putyin diplomáciai tanácsadója régi tárgyaló partnere még a csecsenföldi háború idejéből.

Az Európai Unió előremenekülhet az Európai Egyesült Államok felé

Az Európai Unió tagállamainak döntő többsége támogatja Ukrajna önvédelmi háborúját , csak épp nem képes pénzelni azt. Macron francia elnök azt javasolja: az Európai Unió vegyen fel közösen hitelt, és ebből fizesse Ukrajna támogatását és saját fejlődését. Közös hitelfelvétel eddig egyetienegyszer történt: a Covid pandémia után. Minden tagállam hatalmas összeghez jutott a 750 milliárd euróból kivéve Magyarországot, melynek diplomáciája rendre szembemegy a többi tagállammal. Ezenkívül Brüsszelnek az a jogos aggálya is fennáll, hogy az uniós milliárdokat Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei nyúlnák le, és nem a magyar polgárok kapnák meg. Macron elnök a Hamilton hatásban bizakodik: az USA első pénzügyminisztere a 13 tagállam hiteleinek egyesítése révén hozta létre a jövendő nagyhatalmat.

Sok uniós tagállam vezetője ellenzi Macron elképzelését – köztük Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök még a gránit szilárdságú magyar alkotmányba is beleíratta: nem veszünk fel közös uniós hitelt! Pénzeli Orbán Viktor rendszerét Oroszország és Kína – természetesen a szuverenitás jegyében – de ez kevés. A nemzeti együttműködés rendszerének hosszútávú fennmaradásához kellenek az euromilliárdok Brüsszelből. Anélkül csak békefrázisok maradnak, de a magyar választópolgárok azt érezhetik : ebből nem élünk meg! Orbánnak a semmiből pénzt kell teremtenie, mert ellenkező esetben beköszönt a hét szűk esztendő , melyet épp ő jósolt meg a 2022- es választások után.

Orbán személyesen irányítja az informatikai piac lenyúlását

ki

-

2023-10-18

0

Orbán személyesen irányítja az informatikai piac lenyúlását

A magyar miniszterelnök saját bevallása szerint “nem foglalkozik üzleti ügyekkel“, de a Direkt36 portál hosszú oknyomozó írásban bizonyítja ennek ellenkezőjét: a magyar miniszterelnök döntő szerepet játszott abban, hogy a 4iG kulcspozícióba kerüljön a hazai informatikai piacon.

Maga Orbán Viktor köztudottan technofób, külön csapata van az okostelefonok és a Facebook, Tiktok kezelésére, de profi politikusként rájött arra, hogy a hatalom számára létfontosságú az informatika. Ezért rábízta azt Rogán Antalra, aki egyben a titkosszolgálatokat is felügyeli. Nem véletlen, hogy a Direkt36 egyik szerzőjének okostelefonját Pegazus programmal lehallgatta a nemzetbiztonsági szolgálat. A hatalmi harcnak persze vannak vesztesei is: Pintér Sándor belügyminiszter és Palkovics László korábbi technológiai fejlesztési miniszter, aki emiatt távozott is a kormányból. Pintér Sándor maradt, de

szépen csendben elindította a Schadl korrupciós ügyet, amelyiknek az igazi célpontja maga Rogán Antal lett volna.

Hiába szerepel “Tóni” mint felső kapcsolat a nyomozati anyagokban, aligha valószínű, hogy a magyar igazságszolgáltatás lenne oly bátor, hogy felelősségre vonná Orbán Viktor kabinetminiszterét, aki így vígan irányíthatja a digitális szektor átszervezését is a hatalom érdekeinek megfelelően.

Miért a miniszterelnök tárgyalt a 4iG nevében Londonban?

Az Európai Unióban példa nélküli, hogy a kormányfő egy magáncég nevében vegyen részt üzleti tárgyalásokon, de 2021-ben mégiscsak ez történt Londonban.

Orbán Viktor hivatalosan Boris Johnson brit miniszterelnökkel tárgyalt , de “beugrott” arra az üzleti megbeszélésre, melyen a 4iG megpróbálta megszerezni az Invitech informatikai céget. A jelenlevők kissé csodálkoztak, hogy a magyar miniszterelnök nemcsak öt percre ugrott be, de több mint egy órán keresztül győzködte a vonakodó partnert az eladásról. Orbán végülis sikerrel járt. Ezen felbátorodva ment aztán a nagy Vodafone üzlet. A cég vezérigazgatója maga jött el Budapestre, hogy a Karmelita kolostorban magával Orbán Viktorral tárgyalja meg a Vodafone eladását. A találkozón jelen volt Rogán Antal és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is. Maga Orbán terjesztette elő a vételi ajánlatot, melyet a Vodafone nagyfőnök elfogadott.

Aztán a Vodafone Magyarország főnökasszonya állomány gyűlést hívott össze – online, mert a pandémia még tartott. “Ez nehéz és szomorú nap mindannyiunknak” – hangsúlyozta Amanda Nelson. Aki a többi között olyan kérdést kapott online, hogy “Miképp lehetséges, hogy a Vodafone eladja magyarországi cégét a magyar államnak és a 4iG-nek amikor

mindenki tudja, hogy ezt az országot Orbán Viktor korrupt, nepotista, idegengyűlölő és homofób bandája irányítja?!”

A kérdező természetesen nem kapott választ a kérdésére. A Vodafone dolgozók között ekkor kezdett terjedni az a mondás, hogy

“Andi csak egy új okostelefont kért Lőrinctől, aki félreértette a csodálatos nejét, és megvette neki a Vodafone-t.”

Mészáros Lőrincnek akkor már nem volt köze a 4iG-hez, de annak főnökét, Jászai Gellértet ő futtatta fel. Jászai ugyanis profi pénzügyes, így a nemzet gázszerelője nagy hasznát vette a dörzsölt üzletembernek gyorsan bővülő birodalmában, melyet szemmel láthatóan képtelen áttekinteni, de nem is ez az ő küldetése.

A Financial Times a diktátorok piramisáról

A Türkménbasi és Putyin kapcsán írt a londoni üzleti lap a poszt szovjet modellről, melyben minden fontos ügyben az első számú vezető dönt. A piramis pedig a KGB utódszervezeteinek izmos vállain nyugszik. A brit lap azt tanácsolja az üzletembereknek, hogy csakis az elsőszámú vezetővel tárgyaljanak ugyanis minden döntés legfelül születik. Orbán Viktor sokat tanult a Türkménbasi és Putyin rendszeréből. Nemrég Pekingben újra találkoztak egymással méghozzá Putyin elnök pekingi rezidenciáján.

A hely szellemének megfelelően Orbán Viktor katonai műveletnek nevezte az Ukrajna elleni orosz agressziót.

Nem veszélytelen ez a nagy orosz barátság, Pressman amerikai nagykövet rögtön tiltakozott is emiatt.

A 4iG is megszívhatja Orbán nagy orosz barátságát ugyanis a magyar miniszterelnök még Merkel német kancellárral állapodott meg arról, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének kedvenc informatikai cége részt vegyen a magyar-német közös hadiipari fejlesztésekben. 2019-ben még nem folyt háború Ukrajnában, de 2022 február 24 óta emiatt Oroszország pária lett Nyugaton. Orbán ettől még nyugodtan parolázhat Putyinnal, de kérdés: ezek után ki parolázik vele a NATO-ban, mely teljes mellszélességgel támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni küzdelemben.

Surányi: a betétesek pénzét 100 ezer euró fölött is garantálni kellene

ki

-

2023-04-25

0

Surányi: a betétesek pénzét 100 ezer euró fölött is garantálni kellene

A bankbetét tulajdonosa bízik a bankban illetve a bankfelügyeletben, hogy ha a bank csődbe megy, akkor ezért ő semmiképp sem felelős.

A csőd esetében őt mindenképp kárpótolni kell a bankbetétek tulajdonosait – ellentétben a részvényesekkel és a kötvények tulajdonosaival, akik kockázatot vállaltak azzal, hogy a pénzüket oda hozták, és megvolt a lehetőségük arra, hogy megfelelően informálódjanak a bank állapotáról -mondta Surányi György, a Nemzeti Bank ex elnöke a bankválságról szóló előadásában a Pénzügykutató Intézet Hetényi körében.

Elsősorban az amerikai és a svájci példákon mutatta ki, hogy a betét tulajdonosokat mindenütt 100%-ig kárpótolták függetlenül attól, hogy volt-e törvényes plafon vagy sem.

Surányi szerint az Európai Uniónak is követnie kellene az amerikai és a svájci példát. Annál is inkább, mert a jegybankok is felelősek a bankválságokért, hiszen abba az illúzióba ringatták a piacot, hogy mindörökké marad az alacsony kamat. Amikor megindult a kamatláb emelése, akkor bele volt a rendszerbe kódolva a bankcsődök lehetősége. Annál is inkább, mert az Egyesült Államokban Trump idejében felpuhult a bankfelügyelet ellenőrzési rendszere. Most ott is szigorítás várható.

A Crédit Suisse válság nem az amerikai bankválság sorozathoz kapcsolódik hiszen Svájc második legnagyobb bankja már hosszú évek óta küzdött problémákkal.

Azért is fordult közel-keleti támogatókhoz: Szaúd Arábia és Katar be is szállt, de 10% fölé nem emelhették részesedésüket a svájci törvények miatt. Így aztán a Crédit Suisse a csőd szélére került, melyet a svájci jegybank 50 milliárd frankos támogatása sem húzott ki a pácból. Ezért döntöttek egyetlen hétvégén arról, hogy a legnagyobb svájci bank, az UBS megveszi a Credit Suisse-t. Ezzel megsértették a svájci banktörvényt viszont megmentették a svájci bankrendszert, melynek hírnevét így is megtépázta a második legnagyobb bank mélyrepülése.

Miért nem inog a magyar bankrendszer?

2008-ban az amerikai bankválságot épp az robbantotta ki, hogy a Lehman Brothers pénzintézetet úgy hagyták csődbe menni, hogy nem kárpótolták a betétek tulajdonosait. Ez bankpánikot idézett elő. Ez a bankválság átjött az óceánon, és csaknem bedöntötte a görög gazdaságot.

A magyar gazdaság is csak hatalmas IMF támogatással úszta meg a válságot.

Fenyeget-e most hasonló helyzet? Surányi György szerint nem, mert Európában nem puhult fel az ellenőrzés. Magyarországon egyelőre olyan nagy a likviditás, hogy minden szereplő megtalálja a számítását kivéve a betétek tulajdonosait, akik minimális kamatot kapnak miközben az infláció 25% fölött van.

A Nemzeti Bank több mint 1000 milliárd forintos veszteséggel zárja majd az idei évet, de ezt nem biztos, hogy fel kell vállalnia a költségvetésnek, mert az uniós szabályozás jelentős mértékben enyhült ezen a téren.

Kínai pénz?

Ha nem kapunk pénzt Brüsszelből, és ha nem fordulunk a Nemzetközi Valutaalaphoz, akkor majd jön pénz Kínából – szokta mondogatni Orbán Viktor, aki nemrégiben fogadta a Karmelita kolostorban az egyik legnagyobb kínai bank elnökét. Itt érdemes megjegyezni, hogy a világ legnagyobb bankjai immár kínaiak míg nem is régen még amerikaiak, svájciak, japánok vagy németek voltak.

Kína érdekelt abban, hogy finanszírozzon egy NATO és EU tagállamot – hangsúlyozta Surányi György, de hangsúlyozta: közben a kínaiak nagyon is jól járnak hiszen a külföldi befektetők számára előnyös a magas kamatláb, az infláció viszont nem érinti őket. A kínaiak a JP Morgan közvetítésével finanszírozták a Vodafone megvásárlását, amely Orbán Viktor egyik kedvenc programja volt, mert a miniszterelnök ezen a kulcsfontosságú területen is növelni kívánta a befolyását.

Pekingnek jól jön egy olyan NATO és uniós tagállam, mely lobbizik az érdekében Brüsszelben illetve Washingtonban. Igaz persze, hogy manapság Orbán Viktor lobby ereje nem túlságosan nagy, mert

a magyar miniszterelnök kezd olyan kategóriába kerülni Brüsszelben és Washingtonban mint Piszkos Fred a kapitány, akinek a barátsága öl.

Amerikai és kínai kölcsönből vette meg a Vodafone-t a magyar állam és a 4iG

Polonius

-

2023-04-20

0

Amerikai és kínai kölcsönből vette meg a Vodafone-t a magyar állam és a 4iG

Hogy talált olyan hatalmas összeget a magyar állam és a hatalomhoz közelálló 4iG, hogy megvásárolja a Vodafone-t akkor amikor óriási lett a költségvetés hiánya?

750 millió eurós hitelt adott az állami Eximbank a 4iG-nek, hogy a kormányközeli cégnek legyen elég pénze a vásárláshoz. Ez azért volt fontos Orbán Viktornak, mert így az állam csak kisebbségi tulajdonos a Vodafone-ban, melynek 51%-a a 4iG tulajdona. A magyar miniszterelnök ezzel a megoldással úgy került egy fontos cég birtokába, hogy Brüsszel nem vádolhatja államosítással, a telekommunikációs piac lenyúlásával. A baj csak az volt, hogy az Eximbanknak sem volt elég pénze a kölcsönre, ezért ők is hitelt vettek fel. Honnan? A nemzetközi piacról, ahol a JP Morgan amerikai óriás irányításával jött létre egy hitelt nyújtó pénzintézeti csapat. Fekete Péter, a 4iG főnöke is elismerte a Bloombergnek, hogy így jutottak 750 millió eurós kölcsönhöz.

Kínai szerep

Bár az USA kereskedelmi háborút folytat Kína ellen, de a pénzügyekben fennmaradt az együttműködés. A pekingi Népbank – Kínában ez a nemzeti bank – elnöke épp mostanában találkozott Washingtonban a Federal Reserve Board főnökével. A magánbankok is vígan üzletelnek a kínaiakkal – amint azt Brückner Gergely, a Telex szakújságírója kiderítette.

Kína négy legnagyobb bankja is részt vállalt a Vodafone kölcsönben.

Ezek magánbankok, de az állami befolyás ugyancsak erős hiszen ezek a pénzintézetek finanszírozzák a fontos állami terveket, például az Új Selyemút programot, mellyel Peking a befolyását kívánja növelni a világban. Ezek a kínai nagybankok jelenleg a világ legfontosabb pénzintézetei: a mérleg főösszegük 4-5000 ezer milliárd dollár. Kettő közülük Magyarországon is jelen van: az egyik a Bank of China, amely már évek óta folytat pénzügyi tevékenységet Budapesten, a másik a China Construction Bank – ez foglalkozik a kínai vállalkozásokkal külföldön például a Debrecenben épülő CATL akkumulátor gyárral, amely jelenleg a legnagyobb külföldi beruházás Magyarországon.

Matolcsy György a napokban találkozott is a China Construction Bank elnökével, Tien Kuo-livel. Az elnök egyáltalán nem újonc Budapesten hiszen korábban a Bank of China elnöke volt. 2014-ben a választási győzelem után Orbán Viktor díszvacsorán fogadta külföldi barátait, és ezen részt vett Tien Kuo-li is. Orbán Viktor azóta mondogatja lelkesen:

ha nem kapunk pénzt az IMF-től vagy Brüsszeltől, akkor majd adnak a kínaiak.

Matolcsy közismerten a kínaiak bizalmasa Budapesten. Már a hatalomra jutás előtt elvitte Orbán Viktort Kínába, ahol magas szinten fogadták az ellenzéki vezetőt. Orbán korábban kommunista Kína elszánt bírálói közé tartozott, de Pekingben rájött arra, hogy a kínaiak komoly gazdasági erőt képviselnek, és velük érdemes jóban lenni.

Az Egyesült Államokat nyugtalanítja a növekvő kínai szerep Magyarországon hiszen Peking itt rendezi be a regionális központját. Vang Ji, a kínai diplomácia első embere nemrég Budapesten járt, ahol együtt ettek lángost Szijjártó Péter külügyminiszterrel, de természetesen fogadta a politikai bizottság tagját Orbán Viktor miniszterelnök is.

A kínaiak ott nyomulnak előre ahol tudnak:

Afrikát magára hagyta a Nyugat, betelepedtek a kínaiak. Görögországban a nagy pénzügyi válság idején a parlament felállva tapsolta meg a kínai miniszterelnököt, aki 1 milliárd dolláros gyors segélyt hozott. Cserébe viszont a kínaiak megszerezték Görögország legnagyobb kikötőjének jórészét. Pireusz a kiindulópontja az Új Selyemútnak Délkelet Európában. Épül a Budapest-Belgrád vasút, amely fontos láncszeme lehet a kínaiak előrenyomulásának – persze egyelőre némi problémát okoz, hogy nincs összeköttetése a pireuszi kikötővel, de a kínaiak hosszú távra gondolkodnak. Épp ez nyugtalanítja az Egyesült Államokat: a CIA egy csapatot küldött Budapestre, hogy kiderítse a magyar kormány kapcsolatait az oroszokkal és a kínaiakkal. Az amerikai nagykövet sajtóértekezletén már megtörtént az első lépés: az orosz kémbankot szankcionálták. Magyarország azonnal kilépett, és a bank távozik is Budapestről.

A kínai bankok azonban maradni akarnak…

ORBÁN SIKERE

Bauer Tamás

-

2023-03-05

0

Orbán miniszterelnök elmondta esedékes „évértékelő” beszédét. Szokása szerint sikerekről beszélt. Sikerei között sorolta fel, hogy a Vodafone felvásárlásával immár az infokommunikációs szektorban is megnövekedett a magyar tulajdon részaránya, és célzást tett arra is, hogy hamarosan a ferihegyi repülőtérre is sor kerül.

Az ellenzéki pártok is nyilatkoztak Orbán beszédéről. Elmondták, hogy szerintük miről kellett volna Orbánnak beszélnie, de nem beszélt. Arról viszont nem mondtak véleményt, amiről beszélt. Például arról sem, hogy szerintük is siker-e, hogy az Orbán-kormány sokezer milliárd forintot költött valamennyiünk pénzéből külföldi tulajdonú cégek visszavásárlására illetve megvásárlására.

Kezdődött a korábbi kormányok által privatizált közüzemek (energetikai cégek, vízművek) visszavásárlásával, amit úgy kényszerítettek ki, hogy a „rezsicsökkentéssel”, nyomott tarifák hatósági előírásával ráfizetésessé tették a közüzemek (energia- és vízszolgáltatók) működését, majd ajánlatot tettek azok megvásárlására. Folytatódott a külföldi befektetők javára privatizált bankok és egy kereskedelmi lánc visszavásárlásával, külföldi kézbe került médiavállalkozások felvásárlásával, most pedig biztosítókra és egy távközlési-infokommunikációs cég, a Vodafone állami felvásárlására is sor került. Orbán elbüszkélkedett vele: sikerült mindezt „magyarítani”. Amit az állam megszerzett, azt többnyire Orbánhoz közel álló magyar magáncégeknek tovább is adták.

Mire jó ez? Számít a fogyasztónak, hogy a vízmű, az áramszolgáltató, az élelmiszerbolt vagy a mobilszolgáltató üzemeltetője külföldi vagy hazai tulajdonban van? Magyar tulajdonban olcsóbb a szolgáltatás vagy biztonságosabb az ellátás? Minthogy a legkorábbi ilyen akciók óta eltelt egy évtized, nyugodtan elmondhatjuk: nincs ilyen tapasztalat. Az ellenkezője viszont igen.

Keresztes László Lóránt, az LMP képviselője legfontosabb politikai témájává a hazai vízszolgáltatás romló állapotát tette. Mindig elmondja, hogy azért romlik a helyzet, mert az állam nem hajtja végre a szükséges fejlesztéseket. Csak azt nem szokta hozzátenni, hogy ha a privatizált vízművek a nyugati befektetők kezében maradtak volna, a szükséges fejlesztéseket is nekik kellett volna finanszírozniuk. Most, hogy állami kézbe került a szolgáltatás, a fejlesztések finanszírozása is az államra hárul. Pontosabban hárulna. Íme, a „magyarítás” egyik nyilvánvaló hátránya.

És vajon a külföldi kézből állami közvetítéssel Orbán-barát magyar befektetők kezére játszott kereskedelmi bankok visszaszerzésének mi az előnye? Egyszerű ez: ezekből a bankokból ömlik a pénz az Orbán-barát vállalkozásokhoz. Hogy valaha visszafizetik-e a hitelt, az a jövő zenéje. Az állam teszi őket jövedelmezővé azzal, hogy rájuk szabott közbeszerzési pályázatokon, sokszor egyetlen pályázóként nyernek el állami megbízásokat, magas árak mellett. Ha egyáltalán, az így szerzett bevételből tudják törleszteni a hitelt. Egy,

a nemzetközi sztenderdek szerint működő bank szemében aligha lennének hitelképesek.

Ezt teszi lehetővé az, amivel Orbán dicsekszik: hogy a korábban külföldi szakmai befektetőknek privatizált bankoknak újra magyar tulajdonosa van, s így a magyar bankszektornak több mint fele van „magyar kézben”.

Amikor a Horn-kormány idején felgyorsult a magyar privatizáció, és sor került a közüzemek jelentős részének eladására, SZDSZ-es képviselőként szavazatommal támogattam a kormány gazdaságpolitikáját, és annak részeként ezeket a privatizációs döntéseket is, melyeket azóta folyamatosan támad a Fidesz.

Miért támogattam?

Közgazdászként tisztában voltam vele, hogy ez tőkebevonást jelent a magasan eladósodott magyar gazdaságba. Amikor 1995 végére a hatalmas privatizációs bevétel megékezett a magyar költségvetésbe, szavazatommal támogattam azt a költségvetéshez benyújtott módosító indítványt is, hogy a privatizációs bevételeket teljes összességében fordítsák az államadósság csökkentésére. (Az SZDSZ-es Gaál Gyula és az MSZP-s Keller László jegyezte a javaslatot, egyeztetve Bokros Lajos pénzügyminiszterrel. Igazuk volt.)

Ezzel indult be 1996-tól a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés. Az viszont, hogy az Orbán-kormányok hatalmas összegeket fordítanak nagy cégek visszavásárlására, sőt a Vodafone esetében már olyasmit is megvásárolnak, amit a magyar piacra belépő befektető hozott itt létre, nem más történik, minthogy

tőkét vonnak ki a magyar gazdaságból.

Milyen célból?

Egyetlen célja van ennek: az önkényuralmi rendszer kiterjesztése a magyar gazdaság mind több szektorára. A magyar kézbe – sokszor enyves magyar kézbe – került bankok azt finanszírozzák, amit Orbán Viktor elvár tőlük, a magyar kézbe került energetikai cégek olyan kondíciókkal szolgáltatnak, amilyet Orbán Viktor előír nekik, a magyar kézbe – sokszor enyves kézbe – került médiacégek azt íratják meg a lapjaikban, amit Orbán Viktor elvár tőlük, a magyar infokommunikációs cégek azt sugározzák és kommunikálják majd, amit Orbán Viktor elvár tőlük.

Mindezt úgy, hogy a forrás a polgárok adója, amit sok-sok értelmesebb célra is lehetne és kellene fordítani.

Vagy ha nem fordítanának erre ezermilliárdokat, kevesebb adót kellene szedni. Akkor esetleg valóban csökkenthető lenne az áfa anélkül, hogy felborulna ettől az államháztartás.

Vajon miért nem hívják fel a figyelmet a parlamenti ellenzék politikusai arra, hogy amivel Orbán sikerként büszkélkedik, az az országnak nem előnyös, hanem hátrányos?

Orbán haveri államkapitalizmusa

Kenderessy Milán

-

2022-08-26

0

Arról ír a londoni Financial Times annak kapcsán, hogy a magyar állam megvásárolja a Vodafone-t méghozzá oly módon, hogy az állam által feltőkésített 4iG a többségi partnerével közösen, de természetesen ahogy szokásos az orbáni kapitalizmuban.

1,8 milliárd euró a Vodafone üzlet értéke, és ez hatalmas pénz egy kis országban, amely gazdasági válság előtt áll amennyiben nem kapja meg az eurómilliárdokat Brüsszelből. Ennek egyelőre semmilyen jele sincsen. A magyar gazdaság megítélése, a forint árfolyama elsősorban ettől függ. Orbán Viktor viszont mindettől függetlenül tovább építi haveri államkapitalizmusát, amely jobban emlékeztet a poszt szovjet rendszer országaira mint az Európai Unióra – írja a Financial Times. A brit pénzügyi lap utal arra, hogy a magyar kormány 2010 óta szisztematikusan törekszik arra, hogy visszaszerezze az irányítást a stratégiai szektorokban. Ily módon sikerült 50% fölé emelnie a részesedését a bank, az energia és a média szektorban.

Orbán olyan rendszert akar kiépíteni a gazdaságban, amely túlélheti azt is, hogy a Fidesz elveszíti a politikai hatalmat.

Az oligarchák olyan haverok, akik elnyerik az európai tendereket, és ebből gazdagodnak.

Az előnyei ennek a rendszernek nyilvánvalóak: a lojális bankok szívesen hiteleznek a hűséges oligarcháknak. A média a kormány propaganda része.

Csakhogy a rendszernek vannak komoly hátrányai is – figyelmeztet a lap.

Miért dolgozzak hatékonyan, ha az eredmény nem ettől függ hanem attól, hogy milyen a kapcsolatom Orbán Viktorral?

A korrupció itt a rendszer lényege, ezért is tart vissza az Európai Unió 15 milliárd eurót. Orbán Viktor lehet, hogy taktikai engedményeket tesz Brüsszelnek, hogy megszerezze ezt a hatalmas összeget, de a Vodafone üzlet azt mutatja, hogy tovább épül az Orbán birodalom.

Putyin lenne a minta?

Erre céloz a Financial Times, de ez korántsem biztos. Politikai szempontból lehet vonzó Putyin példája hiszen az orosz diktátor korlátlan úr otthon, de Oroszország látványos gazdasági kudarca azt mutatja, hogy ez bizony zsákutca. Ezért Orbán Viktor számára a kínai modell gazdaságilag sokkal vonzóbb, mert az sikeres. A kínaiak épp most hoztak Debrecenbe egy óriási beruházást, amely a legnagyobb lesz Magyarországon. A kínai modell mintája Szingapúr, amely ragyogó gazdasági felzárkózást produkált azóta, hogy Li Kuanjü miniszterelnök kitalálta a kis tigris modellt. Teng Hsziao-ping elsősorban tőle vette át az ázsiai modellt, amely az autokrata politikai vezetést kombinálja a piac gazdasággal. Bár Kína jelenleg gondokkal küzd, de az elmúlt negyven évben villámgyorsan zárkózott fel a világszínvonalhoz, és vált az USA vetélytársává a világpiacon. Orbán Viktor Tusnádfürdőn arról beszélt, hogy új szerződést kell kötni a Magyarország jövőjét meghatározó négy nagyhatalommal: az Európai Unióval, az USA-val, Oroszországgal és Kínával. Ezek közül Oroszország belezuhant a háborús szakadékba, ahonnan nemigen van kiút. Az Európai Unió a recesszió határán, az USA éppúgy. Kína sem áll igazán jól, de még mindig gyorsabban növekszik mint vetélytársai. Peking az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere.

Amikor megkérdezték Orbán Viktort arról, hogy mi lesz, ha nem jönnek az uniós pénzek, akkor lezserül így válaszolt: majd adnak a kínaiak! Persze Peking ennek megkéri az árát hiszen ingyen ebéd nincsen a globális gazdasági versenyben.

Sokat kockáztat Orbán a Vodafone megvásárlásával

Kenderessy Milán

-

2022-08-23

0

Sokat kockáztat Orbán a Vodafone megvásárlásával

715 milliárd forintért szerzi meg a kormányhoz közelálló cég és a magyar állam a Vodafone-t, vagyis a magyar költségvetést több mint 350 milliárd forint mínusz terheli egy olyan válságos időszakban amikor a lakosság szembesül az első felemelt rezsi számlákkal.

Az uniós euró milliárdok nem érkeztek meg vagyis a pénzügyi egyensúly igencsak bizonytalan. Miért vágott bele mégiscsak ebbe a nagy üzletbe Orbán Viktor? Amint arra Nagy Márton fejlesztési miniszter is utalt, a kormánynak régi célja, hogy ebben a kulcsfontosságú szektorban magyar érdekeltség is legyen a nagy piaci szereplők között. A szándék a korábbi idők törhetetlen optimizmusát tükrözte amikor Orbán Viktor abban bízhatott, hogy erős politikai hátországgal komoly pénzügyi kockázatot is felvállalhat. Csakhogy időközben megkezdődött a kamatlábak emelése és a magyar forint a költségvetéssel együtt ugyancsak szorongatott helyzetbe került. Erre hivatkozva csökkentette a kormány a rezsicsökkentést. A világpiaci árat ráengedte a magyar fogyasztókra – jelentős politikai kockázatot vállalva ezzel.

Az ellenzék bírálta is a Vodafone vásárlást, amelynek háttere továbbra sem tisztázott.

Miből?

Az infláció bőségesen feltölti az államkasszát hiszen a 27%-os ÁFA minden korábbinál több pénzt hoz. Jellemző, hogy míg Németországban csökkentik az energia hordozók és az alapvető élelmiszerek ÁFA-ját addig a magyar kormánynak ez eszébe sem jut pedig a magyar jövedelmekhez képest a rezsinek és az élelmiszereknek jóval nagyobb súlya van a családi költségvetésben mint Németországban. Orbán viszont úgy gondolja, hogy megengedheti magának ezt a luxust a fölényesen megnyert választások után.

Sokat segít ebben az ellenzék szellemi impotenciája, amely lényegében alternatíva nélkül hagyja a magyar közvéleményt.

Körülbelül 700 milliárd forintot hoz a konyhára az infláció miatt magasabb ÁFA. A megnövelt rezsi idén mintegy 500 milliárd pluszt jelent. A Kata szigorítás 50-300 milliárdot, a MOL különadója 80 milliárdos plusz bevételt jelent.

A nagy mínuszok között a Vodafone üzlet (350 milliárd) és az orosz plusz földgáz szerepel. Ez utóbbi persze nagy üzlet is lehet. Ha ugyanis enyhe a tél, és a magyar fogyasztók szorgosan spórolnak a földgázzal, akkor a mintegy 736 milliárd forintba kerülő plusz orosz földgázt nem kell itthon felhasználni. Ehelyett el lehet adni külföldön – jó pénzért. A Gazprom 60%-os áremelkedést jósol a fűtési szezon idejére.

Fiskális alkoholizmus

Erről ír a Portfolió portál a Vodafone ügylet kapcsán. A kormány a választások előtt is szórta a pénzt – politikai okból. Aztán jött a megszorítás: búcsú a csodafegyvertől, a rezsicsökkentéstől. Bár Orbánt mindenki óvta a fiskális alkoholizmustól mindaddig amíg meg nem jönnek az uniós eurómilliárdok, a magyar miniszterelnök ismét nem ortodox megoldást választott: ő másokat spórolásra buzdít, de saját maga költekezik. Ez a török út: Orbán nagy barátja, Erdogan halad ezen az úton. Az infláció ott hivatalosan 80, a valóságban több mint 100%. Erdogan utasítására a jegybank mégis csökkenti a kamatlábat. Magyarázat: jövőre választások lesznek Törökországban és Erdogan szénája rosszul áll. A három legnagyobb várost: Isztambult, Ankarát és Izmirt már elveszítette.

Erdogan fiskális alkoholizmusa érthető, de mi a magyarázat Orbán esetében?

A magyar miniszterelnök reménykedik az európai pénzek megérkezésében? Vagy jóbarátja Putyin esetleg a kínaiak nagyvonalú támogatásában? Csak találgatni tudunk. Orbán Gáspár viszont megfenyegette azokat, akik esetleg lázongásra gondolnak a magas rezsiszámlák miatt. A katonák és a rendőrök fizetését emelték. Vagyis Orbán fél, de igyekszik magabiztosságot mutatni és előre menekül.

Már csak azt kellene tudni, hogy a nemzeti együttműködés rendszerében merre van előre?

A Huawei áldozata

Polonius

-

2019-05-02

0

Gavin Williamson bűne az volt, hogy kiszivárogtatta a Nemzetbiztonsági Tanács ülésén elhangzottakat a sajtónak. A Huawei ügyről van szó vagyis arról, hogy Theresa May miniszterelnök engedélyezte a kínai cég részvételét az ötödik generációs mobil rendszerek kifejlesztésében annak ellenére, hogy az óceánon túlról komolyan megfenyegették Nagy Britanniát.

A Huawei miatt kizárhatják Nagy Britanniát a titkosszolgálati együttműködésből

Five eyes only – ez a híres ötös jelszava: az USA, Nagy Britannia, Ausztrália, Kanada és Új Zéland ezen az alapon osztja meg a titkosszolgálati információkat egymás között. Washingtonból most megfenyegették Theresa May kormányát: amennyiben nem golyózza ki a Huaweit az ötödik generációs mobil rendszerből, akkor a britek iránti bizalom megrendülhet. Odáig is eljuthatnak a dolgok, hogy a Five eyes mindössze four eyes- ra szűkülhet.

Az amerikai kémelhárítás szerint a Huawei a pekingi hadügyminisztérium cége és ennek megfelelően szorosan együttműködik a hírszerzéssel.

A Huawei chipek egy része információkat továbbíthat Pekingbe anélkül, hogy a külföldi felhasználók erről tudomást szerezhetnének! Washingtonban eddig nem álltak elő bizonyítékokkal, de most

a Vodafone kutatói érdekes felfedezést tettek a Huawei chipekkel kapcsolatban.

Ezek alátámaszthatják az amerikaiak gyanúját. És természetesen megnehezíthetik Theresa May brit miniszterelnök helyzetét is.

A kínaiak természetesen mindent cáfolnak. A Huawei alapító atyja kijelentette: a világ nem lehet meg a mi chipünk nélkül! Másképp látják ezt Amerikában, ahonnan korábban Mike Pompeo külügyminisztert épp azért küldték Európába, hogy lebeszélje a NATO szövetségeseket a Huawei ötödik generációs rendszeréről. Pompeo Budapesten is járt ebben az ügyben, de nem aratott sikert: Orbán Viktor miniszterelnök arra hívta fel a figyelmét, hogy sem Németország sem pedig Franciaország nem kívánja negligálni a Huaweit! Nemrég Hszi Csinping elnök külföldi állam és kormányfők jelentős csoportját látta vendégül Pekingben. Kína első embere egyértelművé tette: kiállnak a Huawei mögött. Ha pedig valaki szakítani akar a Huawei-jel politikai okból, akkor annak az országnak számolnia kell azzal, hogy Peking ezt ellenséges lépésnek tekinti, melynek azután kínos következményei lehetnek…

A Vodafone megveszi a magyar UPC-t is

Bak Mihály

-

2018-05-09

0

Gigaüzletet köt egymással a Vodafone és a UPC: a brit telefonóriás megveszi a hollandiai központú cég német, román, cseh és magyar érdekeltségeit.

Óriási összegért, 21,7 milliárd dollár (mintegy 5800 milliárd forint) ellenében a brit Vodafone megvásárolja az amerikai Liberty Global érdekeltségébe tartozó UPC német, román, cseh és magyar leányvállatait – jelentette be az amerikai nagyvállalat.

Ezzel a Magyarországon harmadik számúnak számító mobilszolgáltatóé lesz 2,3 millió új. előfizető, akik között kábeltévés, szélessávú internet és csekély számban ugyan, de mobilpiaci előfizetők is vannak.

A tényleges üzlethez még meg kell szerezni az Európai Bizottság engedélyét, sőt, minden bizonnyal a hazai Gazdasági Versenyhivatalnak is jóvá kell hagynia a felvásárlást.

Ezzel folytatódnak a jelentős változások a magyar mobilpiacon: nemrégiben jelentette be a norvég Telenor, hogy megválik térségi, közte magyar érdekeltségeitől, a vevő egy cseh társaság lehet.

Címke: Vodafone