Szerda van, augusztus 30-a, a naptári nyár utolsó előtti napja. Köszöntse fel Rózsa nevű ismerőseit, és lássuk, miről írnak a mai újságok.
Már most hiányzik Putyin? Ne aggódjon, hamarosan visszajön!
Legkésőbb 2018 tavaszán újra Magyarországra látogat Vlagyimir Putyin, írja a Népszava. A lap forrásai szerint akkor veszi majd át a Debreceni Egyetemtől kapott díszpolgári címet. Ez az egyetem nem cáfolta, de azt írták,
még egyeztetik az időpontot.
Erről a Népszava megkérdezte a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is, akik annyit válaszoltak, hogy ez nem a tárca hatáskörébe tartozik, az orosz elnök stábja dönt róla.
Putyin egyetemi díszpolgári címe ellen egyébként egyre többen tiltakoznak, a Facebookon például 4,6-osról 1,6-osra zuhant az egyetem értékelése.
Költekezik az állami szemetescég
Szinte elérhetetlen hétköznap a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. telefonos ügyfélszolgálata, csupán egy géphang válaszol, írja a Magyar Nemzet. Ugyanakkor a késve kiküldött számlákon azt jelzik, hogy
a májusi számlákat július 15-ig kell befizetni
anélkül, hogy behajtást indítanának a NAV-on keresztül – miközben augusztus vége van már.
A honlapon nyilvánosságra hozott szerződésekből közben az derül ki, hogy a cég havi körülbelül hárommillió forintért bérel autókat, üzemanyagkártyával történő benzinvásárlásra pedig negyedévente nettó 11,43 millió forintot költ. Összesen 21 autót bérelnek – a menedzsment az irodavezetőkkel és szóvivőkkel együtt pont 21 tagú.
Közel 50 ezren választották idén a katát
A Magyar Idők szerint majdnem ötvenezren választották idén a kisadózó vállalkozások tételes adóját, a katát, ezzel a vállalkozói szféra mintegy egynegyede már így adózik. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint így összesen már 220 ezren adóznak a kata szerint.
Az adózási formát 2013-ban kifejezetten a gazdaság kisebb szereplőinek hozták létre. A katásoknak – fő szabály szerint – havonta ötvenezer forintot kell fizetniük, ezzel megszabadulnak a társasági és a személyi jövedelemadótól, továbbá a járulékoktól és a szociális hozzájárulási adótól.
Megnyílt a Kutyapárt kocsmája, egyből kimentek a rendőrök
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt a Garay téren nyitott kocsmát, Fogadó az Ingyen Sörhöz néven. A hvg.hu azt írja, hogy a nyitórendezvény hat órakor kezdődött, de alig egy órával később már
rendőrök jelentek meg a helyszínen.
Megkérdezték a rendőrséget, miért intézkedtek, indult-e eljárás, de egyelőre nem kaptak választ.
A jövő év legelején, januárban megindul az építkezés Pakson, a Paks II. atomerőmű építését „nem állíthatja meg most már semmi” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Azután mondta ezt, hogy Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal tárgyalt. Szijjártó Péter a megbeszélésről elmondta: új döntéseket nem hoztak, a korábban meghozott megállapodások végrehajtását tekintették át. Úgy látják, hogy „a korábban meghozott közös döntések gyümölcsei kezdenek beérni”, pozitív eredményei, hatásai kezdenek látszani.
A miniszter szerint az orosz elnök és a magyar miniszterelnök találkozóján is megerősítették, ami vasárnap hangzott el Süli János tárca nélküli miniszter és az orosz Roszatom cég elnökének tárgyalásán, hogy az EU-s eljárások elhúzódása miatti
22 hónapos csúszás után
a jövő év legelején, januárban megindul az építkezési folyamat Pakson.
A beruházás teljes összege 12 milliárd dollár,
és hétfőn is megerősítették, hogy ebből 5 milliárd dollár értékű munkát magyar vállalatok végezhetnek el, tehát a 40 százalékos arányhoz tartja magát az orosz fél – mondta Szijjártó Péter.
Fél négy körül érkezett meg Budapestre Vlagyimir Putyin orosz elnök. Hivatalosan a cselgáncs vb megnyitójára jött, de Orbán Viktorral is tárgyal. Az Arénában az Együtt „Nem leszünk orosz gyarmat!”, a Párbeszéd pedig „Hajrá magyarok! Putyin, takarodj!” feliratú molinóval tüntetett.
MTI Fotó: KKM / Kovács Márton
A reptéren Szijjártó Péter fogadta Putyint, aki a Nemzetközi Cselgáncs Szövetség tiszteletbeli elnökeként érkezett a világbajnokságra.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs
A megnyitóról egyébként Putyin lemaradt, mert mire a repülőtérről a Papp László Budapest Sportarénához ért, annak már vége lett. De itt találkozott Orbán Viktorral, akivel persze a díszpáholyban is egymás mellett ültek.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs
A Ria Novosztyi szerint az Orbánnal való megbeszélésen Putyin azt mondta, pozitív trendek vannak a kétoldalú kereskedelemben, és
„örül annak a lehetőségnek, hogy egy sporteseményen beszélgethet a kétoldalú kapcsolatokról”.
Arról is beszélt, hogy tavaly 9 százalékos visszaesés volt a kereskedelemben, idén viszont több mint 20 százalékos növekedés.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Azt is mondta, hogy „nagy projekteken dolgoznak együtt”, többek között az energiaiparban.
Példaként említette a paksi bővítést, amelynek 12 milliárd dolláros költsége „biztosítva van”.
Szerinte a munka már a jövő év elején megkezdődhet.
Azt is mondta, hogy más területeken, például a gyógyszeriparban is van együttműködés, és egyre több magyar üzletember érdeklődik Oroszország iránt.
Az Együtt aktivistái közben „Nem leszünk orosz gyarmat!” feliratú molinót feszítettek ki. Közleményük szerint ezután „rendőrök és biztonsági őrök gyűrűjében távozniuk kellett.” Kint ismét kifeszítették a molinót,
a rendőrök ekkor igazoltatni kezdték a tiltakozókat.
A párt alelnöke, Berkecz Balázs ezeket élőben közvetítette a Facebookon.
Üzenet Putyinnak az Arénában: nem leszünk orosz gyarmat!
Az Arénában a Párbeszéd aktivistái is tüntettek, ők egy „Hajrá magyarok! Putyin, takarodj”-feliratú transzparenssel, amelyen a Paks2 beruházás logója is rajta volt, ami ellen szintén tiltakozik a párt. Erről Tordai Bence, a párt szóvivője posztolt a Facebookon.
Őket is kivezették, ahogy a Momentum Putyin-maszkban tiltakozó aktivistáit is. A Momentum estére, a Gellérthegyhez is tüntetést szervezett, ahol néhány százan voltak.
Az LMP közben azt kezdeményezte, hogy a nemzetbiztonsági bizottság kapjon tájékoztatást az Orbán-Putyin találkozóról.
Putyin idén már másodszor látogatott Magyarországra.
Körbekérdeztük az ellenzéki pártokat, mit gondolnak arról, hogy Vlagyimir Putyinnak díszpolgári címet ad a Debreceni Egyetem.
Civis honoris causa, azaz díszpolgári címet ad az orosz elnöknek a debreceni egyetem, így döntött a szenátus. Ilyen címet az egyetem közleménye szerint az kaphat, aki kimagasló közéleti vagy művészeti tevékenységet fejt ki, valamint munkásságával, erkölcsi vagy anyagi támogatásával segítette az egyetem vagy annak valamely szervezeti egysége jó hírnevének az erősítését.
Putyin kitüntetését azzal indokolták, hogy
„mind a magyar kormányzat, mind az Orosz Föderáció jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek a Paks 2 beruházásban”.
A fuhu.hu körbekérdezte az ellenzéki pártokat, mit gondolnak a kitüntetésről.
A DK közleménye szerint “Putyinnak semmi keresnivalója nincs se a Debreceni Egyetemen, se Debrecenben, de még Magyarországon sem”. A párt azt írta:
„Szánalmas, ahogy a debreceni egyetem vezetői, odadobva a saját becsületüket, az általuk vezetett egyetem autonómiáját, ismét, immár sokadjára is, a Fidesz bábjává, az orbáni-diktatúra szekértolóivá váltak
azzal, hogy Putyinnak a Civis Honoris Causa díjat adományozzák.”
A közlemény szerint „szégyen, hogy a debreceni egyetem vezetői végzik el Orbánnak a piszkos munkát. Ha kell, érdemtelenül professzori rangot adományoznak, ha kell, az egyetemi autonómia, a tanszabadság, és a CEU ellen fordulnak, de ha az a megrendelés, akkor díszpolgári, vagy egyéb címet osztogatnak, saját egyetemük, és Debrecen becsületét taposva ezzel a sárba.”
Közleményben reagált az LMP is. Ők azt írták:
„A Fidesz-kormány két dologban roppant kreatív tud lenni: a korrupcióban és az orosz elnöknek való szürreális hízelgésben.”
A párt szerint „miközben a szomszédos országok az Európai Unióval kapcsolatos stratégiai döntésekről egyeztetnek a francia elnökkel, a magyar kormány Vlagyimir Putyint várja Budapestre, és egyetemi díszpolgári címet adományoz neki.”
Az LMP közérdekű adatigénylést nyújt be, hogy kiderítsék, milyen indoklással jutalmaz a kormány. Vasárnap estére pedig Putyin-ellenes tüntetést szerveznek Budapesten.
Orbán és Putyin Budapesten MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
A Párbeszéd azt írta a fuhu.hu-nak, hogy „a paksi atomerőmű-bővítés – ami a díszpolgári címről szóló előterjesztés szerint Putyin kitüntetését indokolja – fölösleges, veszélyes és drága.
Az ebben való közreműködés szégyen, nem dicsőség.”
A párt szerint ahelyett, hogy „évtizedekre eladósítanának minden magyar családot és hozzáláncolnák a magyar energiatermelést egy elavult technológiához, inkább az energiatakarékosságba és a megújuló energiatermelésbe kéne beruházni.”
A Liberálisok szerint „azok után, hogy a Debreceni Egyetem vezetése kiállt a felsőoktatási törvény CEU-t ellehetetlenítő módosítása mellett, egyáltalán nem vagyunk meglepve, hogy az iskola díszpolgári címet adományoz Vlagyimir Putyinnak.” A fuhu.hu-nak azt írták:
„Vlagyimir Putyin díjazásával az egyetem vezetése hátat fordít a demokrácia alapértékeinek; az oktatás szabadságának és az intézmények függetlenségének.
Az orosz elnök jutalmazásával a diktatórikus politikát, a civil szervezetek felszámolását, a nemzetközi törvények semmibevételét tünteti ki és állítják például a diákoknak.”
A párt szerint, ha a diákokat kérdezték volna, ők kitiltják Putyint. Azt is írják: „Vlagyimir Putyin szívesen viseli a fekete övet a judoban: lehet, hogy a sportban ezt nem érdemelte ki, de az illiberális despoták között vitathatatlanul fekete övesnek számít.”
A Modern Magyarország Mozgalom elnöke, Bokros Lajos azt írta a fuhu.hu-nak, hogy a kitüntetés
„szégyene a városnak, szégyene a magyar államnak”.
Úgy fogalmazott: „Vlagyimir Vlagyimirovics, dzsúdóhős kémfőnök a szolgalelkű lakájtól megkapta, ami neki bizonyára kijárt.”
Azt írta: „Le tetszettek menni kutyába (elnézést az ebektől, ha sértő a hasonlat). Szét tetszettek tárni hátsó felüket, hogy könnyebben fogadhassák az orosz medve felhorgadó nyers energiáját. Biztos valamiért megérte. Mi, jóérzésű magyar állampolgárok azonban undorodva fordulunk el ettől a gyomorforgató jelenettől.”
Szerinte Putyin elpusztította az orosz demokráciát, széttaposta a jogállamot, kárt okoz az orosz gazdaságnak, erőszakosan megváltoztatta a határokat a Krím bekebelezésével, és az orosz ellenzéki sajtó szerint politikai gyilkosságokra adhatott megbízást. Azt írja: „Magyarországra emberemlékezet óta nem tette be a lábát civilizált ország civilizált politikusa.
Putyin idén másodszor jön, hogy megsimogassa legjobb magyar tanítványának, Orbán Viktornak a fejét.”
Megkérdeztük a pártoktól azt is, hogy ők milyen címet adnának Putyinnak. Erre a kérdésre a Párbeszédtől is kaptunk választ. Azt írták:
„Vlagyimir Putyinnak a 21. század leginnovatívabb diktátora címet adományoznánk.
A demokrácia kulisszái mögött kegyetlen módszerekkel építette ki teljhatalmát: belpolitikai okokból kirobbantott háborúk, ellenzékiek bebörtönzése, meggyilkolása, a választások elcsalása vagy ártatlan oroszok százainak élete sem volt túl nagy ár Putyin számára, ha a hatalom megszerzéséről vagy megtartásáról volt szó. Mégis, sikerült elérnie, hogy a világ legtöbb országában úgy kezeljék, mintha egy valódi demokrácia legitim vezetője lenne, nem pedig úgy, ahogy az egy véreskezű diktátornak kijár.” A párt szerint Orbán Viktor is példaképének tekinti, és „az orbáni Magyarország egyre inkább felzárkózik a putyini Oroszországhoz”.
Az Együtt válasza:
Vlagyimir Putyin egy elnyomó, korrupt, Magyarország fejlett, nyugati szövetségesei szerint is bizonyítottan szabadságkorlátozó rendszer feje Oroszországban, amely az állami hatalmat a demokrácia korlátozására, a jogállami keretek felszámolására használja fel, amely a politikai hatalom által kitüntetett oligarchák uralmán alapul. Vlagyimir Putyin erőszakkal foglalta el a Krímet, melyet aztán egy nevetséges, a nemzetközi szervezetek által el nem ismert népszavazással hitelesített, majd háborút robbantott ki Ukrajnában, ahol sok ezer ember, köztük kárpátaljai magyarok is áldozatul estek. Vlagyimir Putyin információs háborút folytat Magyarországon és a nyugati szövetséges országokban az orosz titkosszolgálatok által keltett álhírekkel és tudatos zavarkeltésekkel.
Vlagyimir Putyin rendszerét mindezek miatt szövetségeseink, az Európai Unió bojkott alá helyezte.
A szabad világ fejlett országainak egyetemein Vlagyimir Putyin nemhogy díszpolgári címet nem kaphatna, de be se tehetné a lábát egyik épületbe sem.
Vlagyimir Putyin orosz elnök augusztus 28-án Magyarországra érkezik. Idén már másodszor teszi tiszteletét nálunk, ám e felfokozott érdeklődésnek ezúttal a politikától független magyarázata is van. Ekkor kezdődik Budapesten a dzsudó világbajnokság, és Putyin, köztudottan a küzdősportok kedvelője, nem mellesleg a dzsudósok nemzetközi szövetségének tiszteletbeli elnöke.
Látszólag tehát ez indokolja a mostani látogatást, ám azt senki nem gondolja komolyan, hogy a nagy orosz medve csupán egy dzsudóverseny kedvéért kimozdulna a barlangjából.
Putyin nemcsak az egymásnak feszülő testeket kívánja megszemlélni, de
nyilván arra is szakít majd időt magának, hogy tájékozódjon, hogyan mennek a dolgok e távoli tartományban, Magyarországon.
Idén már járt itt, akkor nagyjából elégedett volt azzal, amit látott. Nem mindennel volt elégedett, mert a jó gazda mindenhol lát hibát, de úgy tapasztalta, hogy alapjában jól mennek itt a dolgok.
Az intéző úr teszi a dolgát.
Rombolja Európát, miközben saját birtokát vasmarokkal tartja kézben. Lehetne persze keményebb is, mint mi, odahaza Moszkvában, de ezeknek a magyaroknak egyelőre ennyi is elég.
Nem kell mindenkit börtönbe zárni, elég néhány kirakatper, tanulnak ezek abból is.
Jó helytartónak tartja a gazda az intézőt, bár van néhány dolog, ami miatt ráncolja a homlokát. A paksi beruházás ügye például lassabban halad, mint ahogyan szeretné. Sok az okoskodás, jogszabály. Olajozotabban kellene intézni az ügyeket, meg kéne kenni a csapágyakat, hogy ne nyikorogjanak, és minél előbb elkezdhessék a munkát.
Orbán és Putyin Budapesten MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
A felújított orosz metrókocsikkal is sok a baj. Valami fakockáról jönnek a hírek, meg az ajtók sem mindig záródnak. Miért kell minden ajtónak záródnia? A gazda szerint jó kis szerelvények azok, olyanok, mint újkorukban, negyven évvel ezelőtt. Jó pénzért lőcsöltte rá a magyarokra.
Tetszett a gazdának, amit legutóbb nálunk látott.
A sajtó például már majdnem teljesen meg van zabolázva, azóta a vidéki lapokat megfegyelmezték, azzal a néhány megmaradt szabad szigettel meg majd leszámolunk, ha eljön az ideje.
Jól végzi a munkáját az intéző úr, talán még meg is jutalmazza a gazda.
Pedig, nem szokott ő jutalmazni senkit. Nála az a jutalom, ha nem büntet.
Amúgy meg merne csak ugrálni az intéző úr, rögtön előkerülne néhány dokument a gazda zsebéből. Terhelő, ahogyan Magyarországon mondják. Bankszámlákról, bármiről, de ennek még nem jött el az ideje.
Ha az intéző úr megbízhatóan végzi a dolgát, talán nem is kerülnek elő soha ezek a dokumentek. És akkor azok a csúnya pletykák sem igazolódnak be, amelyek az intéző úrral kapcsolatban időről időre felbukkannak a magyar sajtóban.
A még megmaradt magyar sajtóban.
Amúgy meg nincs abban semmi különös, hogy Putyin gazda idén már másodszor látogat Magyarországra.
Magyarország biztonságos, Budapest gyönyörű. Van ott folyó és földje jó.
Donald Trump azt mondta, így legalább kevesebb embernek kell fizetést adni.
755 amerikai diplomatát utasított ki Oroszország az ott dolgozó 1200-ból, válaszul a szankciókra. Ezt Vlagyimir Putyin még július 30-án rendelte, Trump azóta nem szólalt meg az ügyben.
„Nagyon hálás vagyok, hogy elküldött ennyi embert, mert így legalább kevesebbnek kell fizetést adnunk.”
Azt is mondta, hogy nincs ok arra, hogy ők valaha is visszamenjenek.
Ezzel egyébként Trump ellentmondott saját külügyminisztériumának is, hiszen az ő közleményük szerint a kiutasítás „sajnálatos esemény” volt. Trump mostani kijelentésére nem reagáltak. Nicholas Burns, a Harvard egyetem professzora, aki George W. Bush elnöksége alatt a külügyminisztérium harmadik embere volt, groteszknek nevezte Trump kijelentését.
Putyin és Trump a G20 csúcson Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat pool/Mihail Klimentyev
Azt, hogy az oroszok mennyire és hogyan avatkoztak be a tavalyi amerikai elnökválasztásba (ami miatt a szankciókat is hozták), több kongresszusi bizottság és Robert Mueller különleges ügyész is vizsgálja.
Azt is vizsgálják, hogy Trump kampánycsapatának milyen kapcsolatai voltak az oroszokkal.
Volt kampányfőnökénél az FBI már házkutatást is tartott. Trump most erről is beszélt, azt mondta, meglepődött, és szerinte a házkutatás egy „erős jel” volt. Azt is mondta, még nem gondolkodott azon, hogy kirúgja Muellert, ahogy ezt tette James Comey FBI-igazgatóval májusban.
Egy évvel meghosszabbította egy moszkvai bíróság Alekszej Navalnij felfüggesztett börtönbüntetésének próbaidejét, emiatt az orosz ellenzék egyik vezetője valószínűleg nem indulhat majd a választásokon.
A hatóság azzal érvelt, hogy Navalnij több ízben is megsértette a próbaidőre vonatkozó elírásokat, valamint kétszer is lecsukatta magát: először a rendőrséggel való szembeszegülés, másodszor a hatósággal nem egyeztetett tüntetés szervezése miatt.
A bloggerből lett korrupcióellenes aktivista a 2011-2012-es oroszországi hatalomellenes megmozdulások egyik fő szervezője volt,
a 2013-as moszkvai polgármester-választáson meglepetésre második lett,
és az idén két országos korrupcióellenes tüntetést kezdeményezett. A jövő évi elnökválasztáson indulni akart Putyin ellen. Választási csapatába több mint 60 városban mintegy 130 ezer önkéntes jelentkezett.
A bíróság most az úgynevezett Yves Rocher-ügyben határozott, amelyben a 41 éves Navalnijt és fivérét 2014 végén ítélték el csalás és pénzmosás vádjával. A politikusra három és fél év felfüggesztett, az öccsére, Olegre pedig ugyanennyi időtartamú, de letöltendő börtönt szabott ki a bíróság.
Alekszej Navalnij bilincsben a moszkvai városi bíróságon Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij
A vád szerint a fivérek 4 millió rubel (mintegy 20 millió forint) kárt okoztak az Yves Rocher cég oroszországi leányvállalatának. Az ítélet annak ellenére született, hogy a francia kozmetikai vállalat pénzügyi igazgatója közölte:
cége semmilyen kárt nem szenvedett
a Navalnijék szállítmányozási cégével folytatott együttműködés során.
Navalnijt emellett idén februárban egy megismételt eljáráson, az úgynevezett Kirovlesz sikkasztási ügyben, öt év felfüggesztett börtönre ítélték, egy év és öt hónap próbaidővel. A jogász végzettségű aktivista
politikai indíttatásúnak minősítette mindkét ellene meghozott ítéletet,
csakúgy, mint próbaidejének meghosszabbítását. Jogvédők is többször nevezték koncepciósnak az eljárásokat.
Az orosz Központi Választási Bizottság június végén bejelentette, hogy Navalnij büntetett előélete miatt
nem indulhat a 2018-as orosz elnökválasztáson.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy üzleti jó hírnevének megsértése címén beperelte Navalnijt a Szocgoszprojekt alapítvány, amelynek élén az orosz miniszterelnök egykori évfolyamtársa, Ilja Jeliszejev áll.
Navalnij ugyanis egy dokumentumfilmben azt állította, hogy orosz oligarchák jelentős adományokat juttattak el a Jeliszejev vezette, állami szociális programokat támogató alapnak. Navalnij az üggyel kapcsolatban
több mint egymilliárd dolláros korrupcióval vádolta meg Dmitrij Medvegyev miniszterelnököt.
Navalnij május végén első fokon elvesztette az ellene Aliser Uszmanov milliárdos által, ugyancsak a Medvegyevről szóló dokumentumfilm miatt indított rágalmazási pert.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
