Grigorij Rodcsenkov fejlesztette ki annak idején az orosz doppingprogramot, de aztán ő maga buktatta le. Most attól fél, hogy az oroszok bosszúból meg akarják öletni.
Rodcsenkov 2015-ben menekült Amerikába, most a CBS 60 Minutes című műsorának nyilatkozott. Ő volt az, aki leleplezte, hogy a 2014-es szocsi téli olimpián
az oroszok szisztematikusan meghamisították a doppingmintákat.
Emiatt sok versenyzőtől elvették az érmet, az orosz csapat pedig nem vehet részt saját zászló alatt a most zajló téli olimpián.
Rodcsenkov azt mondta:
maga Putyin adott utasítást a titkosszolgálaton keresztül
arra, hogy hamisítsák meg a mintákat. Ezt a folyamatot irányította Rodcsenkov, mielőtt Amerikába menekült és leleplezte a csalást. Szerinte emiatt az FSZB, az orosz titkosszolgálat most meg akarja öletni. Ezért folyamatosan változtatja külsejét.
Vlagyimir Putyin azt már elismerte, hogy valóban doppingoltak bizonyos orosz sportolók Szocsiban, de azt tagadta, hogy ez szisztematikusan, állami támogatással történt volna. Azt is mondta:
„Rodcsenkov egy idióta, akinek börtönben a helye.”
Az FSZB-hez több, az oroszok számára kínossá vált ember meggyilkolását kötik. A volt ügynököt, Alekszander Litvinyenkót például polóniummal mérgezték meg Londonban, és mérgezés áldozata lehetett az egykor leggazdagabb oligarcha, Borisz Berezovszkij is, akinek azután kellett elmenekülnie az országból, hogy összeveszett Putyinnal.
A két elnök francia-orosz együttműködésről tárgyalt, valamint arról, hogyan lehetne előre mozdítani a békefolyamatot és elkezdeni az ország újjáépítését.
Szíriában az oroszok által támogatott rezsim csapatai folyamatosan bombázzák a civil célpontokat is a lázadók által ellenőrzött területeken. Az USA és az ENSZ egyhónapos tűzszünetet javasolt a hét éve tartó háborúban.
Franciaország még nem kötelezte el magát a javaslat mellett,
mint ahogy azt sem jelentette még ki egyértelműen, hogy mindenképp távoznia kell Bassár el-Aszad elnöknek.
Az oroszok közben azért is lobbiznak, hogy megszűnjenek velük szemben a nyugati szankciók, amelyeket a Krím-félsziget annektálása miatt vezettek be. Valószínűleg ez is szóba került a két elnök tárgyalásán.
Macron és Putyin viszonya egyébként nem a legjobb, hiszen az oroszok a francia elnökválasztási kampányban nyíltak támogatták a szélsőjobboldali Marine Le Pent – hackeléssel és álhírekkel is.
Újabb jelölőszervezeteket vett nyilvántartásba az áprilisi országgyűlési a Nemzeti Választási Bizottság, ezzel már 63-nőtt az induló pártok száma.
LMP: a Fidesz azon az áron teremtett teljes foglalkoztatottságot, hogy ma tömegek robotolnak éhbérért.
Tarlós István szerint értelmetlen a hármas metró akadálymentesítéséről szóló népszavazási kezdeményezés.
8,6 milliárd forintot fizetett ki tavaly jégkár miatt a négy legnagyobb biztosító.
A kétoldalú kapcsolatokat megterhelő barátságtalan lépésnek nevezte Vlagyimir Putyin, hogy az amerikai kormány listát állított össze orosz üzletemberekről és tisztségviselőkről.
Palesztin tüntetők betörtek egy Betlehemben tartott továbbképzésre és elkergették az amerikai oktatókat, így tiltakozva az ellen, hogy Trump Izrael fővárosának ismerte el Jeruzsálemet.
Egy nappal azután, hogy megtiltották, hogy induljon az elnökválasztáson, rendőrök razziáztak Alekszej Navalnij irodájában, ahol egy ellenzéki tévécsatorna is működik. Navalnijék közben mára tüntetéseket szerveztek. Az egyiken Navalnijt is őrizetbe vették.
Alekszej Navalnij (MTI/EPA/Makszim Sipenkov)
Kira Jarmis, Navalnij szóvivője azt mondta, hat embert elvittek a rendőrök, akik kiürítették az épületet, mert állítólag robbanószereket kerestek. Jarmis szerint azonban valójában
az akció célja az volt, hogy bezárják az ott működő ellenzéki tévét.
Alekszej Navalnijt, a befolyásos bloggerből lett korrupcióellenes aktivistát Putyin legnagyobb ellenfelének tartják. Egy korábbi ügy miatt, szerinte koholt vádak alapján elítélték, emiatt nem indulhat az elnökválasztáson. Ez a döntés most lett jogerős. Navalnij ezután bejelentette:
az egész országban tüntetéseket szervez az elnökválasztás bojkottálásáért.
Hívei összesen 118 városban vonultak az utcára, volt, ahol több százan.
Navalnij a moszkvai tüntetésre megy el, amelyet helyi idő szerint két órakor tartanak. A rendőrség nem engedélyezte a demonstrációkat, a BBC szerint már legalább 27 tüntetőt bevittek. A Moscow Times úgy tudja, Navalnij kampánystábjából is letartóztattak több embert.
FRISSÍTÉS:
A délutáni tüntetésen Alekszej Navalnijt is őrizetbe vették.
Dmitrij Peszkov a Kreml szóvivője kijelentette: a választási időszak nem jelenti azt, hogy enyhíteni lehetne a törvényeken, így azokon sem, amelyek a tüntetésekre vonatkoznak. Összesen már 40 embert vittek be.
Nem közölhet az elnökválasztásra vonatkozó adatokat a kampány során a legnagyobb orosz független közvélemény-kutató intézet, a Jurij Levada Független Elemzőközpont, mivel külföldi ügynökké minősítették.
A Levada központot 2016. szeptember 5-én, nem sokkal a parlamenti választások előtt jegyezte be külföldi ügynökként az orosz igazságügyi minisztérium, arra hivatkozva, hogy több kutatását külföldi, egyebek között amerikai kormányzati forrásból származó pénzekből végezte. Ebben a minőségében a központ december 18. óta
nem tehet közzé olyan adatokat, amelyek a március 18-ai elnökválasztásra vonatkoznak,
egyebek között nem publikálhat majd exit-pollokat sem. A választás lebonyolítása után az intézet visszatérhet majd a voksolásra vonatkozó felmérések közléséhez.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy a törvény értelmében külföldi ügynökként a Levada valóban nem közölhet a választásokra vonatkozó adatokat, és felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszországban több más közvélemény-kutató intézet is működik. Az intézetet Lev Gudkov igazgató szerint a vonatkozó jogszabály megszegése esetén
pénzbírsággal, sőt betiltással sújthatják.
A központ igazgatója a Vedomosztyinak azt mondta, hogy a felméréseket azért el fogják végezni.
A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet szerint egyébként Putyinra az oroszok 73,8 százaléka szavazna 67 százalékos voksolási hajlandóság mellett, ha jövő vasárnap tartanák a választásokat. A VCIOM szerint Pavel Grugyinyin, a kommunisták elnökjelöltje a szavazatok 7,2, Vlagyimir Zsirinovszkij, a liberális demokraták vezére pedig 4,7 százaléka kapná. A magát ellenzéki jelöltnek nevező Kszenyija Szobcsak, Putyin egykori mentorának lánya 1, Grigorij Javlinszkij, a Jabloko párt alapítója 0,6, Borisz Tyitov vállalkozási ombudsman, a Növekedés Pártjának vezetője pedig 0,3 százalékon áll.
A legismertebb és legnépszerűbb ellenzéki jelölt, Alekszej Navalnij valószínűleg nem indulhat a választáson.
A Központi Választási Bizottság által jóváhagyandó hivatalos elnökjelöltek listája a hónap végén áll majd össze. A parlamenten kívüli pártok elnökjelölt-aspiránsainak a szavazólapra való felkerülésükhöz 100 ezer aláírást kell összegyűjteniük, a parlamenti pártok esetében erre nincs szükség.
Erről Jens Stoltenberg NATO főtitkár beszélt a Frankfurter Allgemeine Sonnenzeitungnak nyilatkozott. Oroszország 13 új tengeralattjárót állított hadrendbe, amivel komolyan veszélyezteti az atlanti útvonalat Stoltenberg szerint.
Európának biztosnak kell lennie abban, hogy szükség esetén megfelelő támogatás érkezik Észak-Amerikából- fejtegette a NATO főtitkára. Az észak-atlanti katonai szervezet csökkentette haditengerészeti aktivitását a hidegháború végén, de most újra fejlesztésre van szükség. Ezért hamarosan létrejön egy új atlanti parancsnokság, mely koordinálja a tagállamok katonai aktivitását az Atlanti-óceánon – mondta Jens Stoltenberg.
Közben Vlagyimir Putyin orosz elnök az év végi hadügyminisztériumi tanácskozáson kijelentette: Oroszország nem akar új fegyverkezési versenyt. Ezt azzal indokolta, hogy ha belemnnénk a versenybe, az elszívná a pénzt az orosz gazdaságból. Azt is kifejtette, hogy nincs szükség új katonai támaszpontokra külföldön, ezért a GDP mindössze 2,8%-át költik katonai célokra jövőre.
„Célunk a békés külpolitika, ezt minden irónia nélkül mondom”
-jelentette ki Putyin elnök a hadügyminisztériumban Moszkvában.
Washingtonban nemigen adnak hitelt az orosz elnök szavainak, és Moszkvát továbbra is stratégiai ellenfélnek tartják. Putyin nemrég Szíriában járt, ahol megerősítette, hogy a két orosz támaszpontot nemcsak, hogy fenntartják, de tovább bővítik, és Oroszország fokozta a támogatást az Ukrajna keleti részén harcoló lázadóknak – mondta Rex Tillerson amerikai külügyminiszter Bécsben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) értekezletén. Emiatt az USA növeli fegyverszállításait az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államoknak két stratégiai ellenfele van: Kína és Oroszország – állapította meg a Trump-kormányzat által nemrég kiadott dokumentum, amely Washington diplomáciájának fő irányát jelzi.
Kína ki akarja szorítani az Egyesült Államokat Ázsiából, Oroszország pedig a NATO szövetségesek megosztására törekszik- olvasható a hivatalos amerikai nyilatkozatban.
Ez egyben egy finom figyelmeztetés is lehet Putyin barátainak a NATO-ban: mindenekelőtt Törökországnak és Magyarországnak. Dmitrij Peskov orosz szóvivő közölte, hogy Oroszország nem stratégiai ellenfele az Egyesült Államoknak. Egyben emlékeztetett arra, hogy nemrég a CIA információi alapján fogtak el egy iszlamista csoportot, amelyik terrorakciókat készített elő Szentpéterváron. Az orosz sajtó „hidegháborús mentalitással” és „imperialista magatartással” vádolja Washingtont.
Az „amerikai imperializmusról” már majdnem úgy írogatnak, mint ahogyan a Pravda szokott a szovjet időkben …
Pekingben szintén rossz néven vették, hogy Kínát az USA stratégiai ellenfelének nevezték. A külügy szóvivője elmondása szerint Peking más nagyhatalmak rovására nem kívánnak érvényesülni a világban, de Kína természetesen kiáll saját jogainak a védelme érdekében. Trump elnök nemrég Pekingben járt és ott egészen más húrokat pengetett. A kínaiak is „vették a lapot” és az Egyesült Államok elnökét a hatalom központjában, az egykori császári palota területén látták vendégül.
Csakhogy a stratégiai koncepciót nem az elnök alakítja a Fehér Házban, hanem a tanácsadói gárda, amely gyanakodva tekint Moszkvára és Pekingre egyaránt. Washingtonban úgy vélik: Oroszország fenyegeti a NATO keleti határait, illetve azokat az államokat, amelyek Nyugat-barát politikát folytatnak a térségben. Elsősorban Ukrajnára gondolnak és a Krím-félszigetre, amelyet Moszkva egy népszavazást követően annektált.
Mindhárom nagyhatalom a korábbinál sokkal intenzívebb fegyverkezésbe kezdett. Pekingben kifejezetten háborús helyzetre készítik fel a lakosságot mondván az Egyesült Államok bármikor megelőző csapást mérhet Észak-Koreára és ebből akár atomháború is kerekedhet. Kína azt szeretné, ha az USA csökkentené katonai jelenlétét Ázsiában. Az USA szövetségesei, Japán és Dél-Korea viszont kifejezetten ragaszkodnak az Egyesült Államok katonai egységeihez.
Ezt a két kelet-ázsiai állam vezetőinek találkozóján nemrégiben megerősítették. Szerintük Észak-Korea fenyegetésével szemben ugyanis csakis az amerikaiak hadsereg jelenthet igazi védelmet és elrettentő erőt. A három nagyhatalom egymáshoz fűződő viszonya a jövőben meghatározó lehet az egész világ számára.
Terroristákat fogtak Szentpéterváron, a CIA adta a tippet az oroszoknak.
Az orosz elnök felhívta Donald Trumpot, mert a terrorelhárítás a CIA információi alapján fogott el hét iszlamista terroristát Oroszország második legnagyobb városában. Az orosz titkosszolgálat, az FSZB szűkszavú közlése szerint
a hét terrorista öngyilkos merényletekre készült Szentpéterváron a karácsonyi vásár idején.
Az Iszlám Állam korábban felhívta híveit, hogy hajtsanak végre merényleteket azokban az államokban, amelyek döntő szerepet játszottak az ellene folyó háborúban.
Oroszország új washingtoni nagykövete az ősszel foglalta el állomáshelyét és rögtön javasolta, hogy a két nagyhatalom titkosszolgálata vegye fel a kapcsolatot egymással, hiszen az érdekeik azonosak a terrorizmus elleni háborúban. A CIA készségesen
át is küldött néhány fontos információt,
amelyek alapján sikerült felszámolni a terrorista sejtet Szentpéterváron.
Ezt köszönte meg Putyin. Három napon belül ez volt egyébként a második telefonbeszélgetés a két elnök között, miközben Washingtonban továbbra is vizsgálják, hogy a kampány alatt Donald Trump csapata milyen kapcsolatban volt az oroszokkal.
Ezt állapította meg megjelenés előtt álló könyvében Ilja Jablokov, a Leedsi Egyetem kutatója, aki feldolgozta, hogyan használja az összeesküvés-elméleteket Vlagyimir Putyin arra, hogy hatalmon maradjon.
Jablokov Budapesten, a Political Capital által szervezett eseményen beszélt kutatásának eredményeiről, amelyek a júniusban megjelenő Fortress Russia (Oroszország-erőd) című könyvében olvashatóak majd. Többek között azt mondta:
az összeesküvés-elméletek kiválóan alkalmasak arra, hogy megosszák a társadalmat.
Ugyanakkor nem lehet azt mondani, hogy csak marginalizált csoportok használnák őket. Ahogy fogalmazott, „az összeesküvés-elmélet politikai eszköz lett”, a használói ezekkel különböztetik meg magukat a „veszélyes másoktól”.
Arra is jók, hogy választások idején mobilizálják az embereket,
és aláássák az ellenfelek reputációját.
A konteók történelméről Jablokov azt mondta: a 18. század végén kezdtek igazán terjedni, akkor még főleg a szabadkőművesekről szóltak, Oroszországban pedig a 19. század közepén, a krími háború jelent meg az a vonulat, aminek a hatása máig érezhető: hogy a Nyugat veszélyes és Oroszország romlására tör. Ehhez hozzájárult, hogy az országban akkor zajlott a nemzetépítés is, így a gondolat, hogy a Nyugat az ellenség, az identitás része lett. A 20. században aztán az Egyesült Államok kezdte el a Nyugat szerepét betölteni.
A legfontosabb dátum azonban 1991, a Szovjetunió összeomlása.
Ezután ugyanis extrém vagyoni egyenlőtlenség alakult ki, vagyis tömegek elszegényedtek, néhányan pedig nagyon meggazdagodtak. Az is traumát okozott, hogy maga a Szovjetunió gyakorlatilag néhány nap alatt összeomlott.
Moszkva az 1991. augusztusi puccs idején Fotó: Wikimedia Commons / David Broad
Az ezzel kapcsolatos konteók sokáig csak a szélsőségesek körében terjedtek, de 1998-99-ben megjelentek a parlamentben is. Borisz Jelcint többek között azzal vádolták, hogy összeesküdött Mihail Gorbacsovval, hogy leépített az ország katonai erejét, és hogy népirtást hajtott végre az oroszok ellen – persze mindezt a Nyugat érdekében.
Ahogy Ilja Jablokov fogalmazott, az összeesküvés-elméletek ezzel a politika fősodrába kerültek, a 2000-es években pedig már intézményesültek is.
Az orosz kormány is elkezdett Nyugat-ellenes konteókat terjeszteni,
főleg azért, hogy ellenzéki vezetők reputációját rombolja. Az egyik első áldozat az olajmágnás, Mihail Hodorkovszkij lett, akiről az a pletyka terjedt, hogy nyugati támogatással puccsot készít elő.
A fő lökést azonban a volt szovjet tagállamok forradalmai adták: megjelent az összeesküvés-elmélet, miszerint
a színes forradalmak valójában a Nyugat eszközei, hogy romlásba döntsék és feldarabolják Oroszországot,
amit párhuzamba állítottak 1991-gyel is. Vlagyimir Putyin pedig egyre inkább rájátszott ezekre a teóriákra, például amikor a Krím megszállása után arról beszélt, hogy a Szovjetunió összeomlása után sok orosz maradt a határokon túl, és őket meg kell védeni.
A konteókat a 2012-es választás előtt is széles körben használták:
a Putyin-ellenes tüntetőket a Nyugat ügynökeinek bélyegezték,
akik újabb színes forradalmat akarnak, az ellenzéki vezetőket nyugatpárti összeesküvőként ábrázolták, akik káoszt akarnak teremteni.
Az ukrajnai háború kapcsán pedig Ilja Jablokov szerint már áradtak a különböző összeesküvés-elméletek, főleg az állami médiában.
Ilja Jablokov a végén Magyarországgal is tett egy kis összehasonlítást: azt látja, hogy a kormány itt is támogatja az összeesküvés-elméletek terjedését, sőt, szerinte sokkal „agresszívebb, paranoidabb” módon. Ahogy fogalmazott: Putyin ennél sokkal elegánsabb, ő csak felvet témákat, amiket aztán mások fejtenek ki.
Az orosz elnök üdvözölte az amerikaiak „realista fordulatát”. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter kedden jelentette be, hogy hajlandóak minden előfeltétel nélkül tárgyalóasztalhoz ülni Észak-Korea diplomatáival.
Korábban az Egyesült Államok ragaszkodott ahhoz, hogy csak akkor lehet tárgyalni, ha Észak-Korea felfüggeszti a nukleáris és rakétakísérleteket. Az USA azt kérte Kínától és Oroszországtól, hogy ne szállítsanak olajat Észak-Koreának, és ezzel kényszerítsék az ifjú diktátort a tárgyalások elfogadására. Ebből semmi sem lett: mind Peking mind Moszkva elutasította az amerikai kérést. Sőt Oroszország még növelte is olajszállítását Észak-Koreába.
Trump és Putyin telefonbeszélgetése előtt egy nappal az orosz elnök úgy nyilatkozott, hogy kizárólag Trump ellenfelei állítják: Oroszország aktívan támogatta a jelenlegi amerikai elnök megválasztását. Trump megköszönte Putyin kiállását.
Washingtonban viszont egyre jobban szorul a hurok az elnök nyaka körül. Mind pénzügyeit mind pedig oroszországi útjait nagyítóval vizsgálja Robert Mueller volt FBI igazgató és csapata. Ahogy egyre közelebb kerül Trumphoz, az elnök szövetségesei és ügyvédi csapata igyekeznek megkérdőjelezni Mueller, és ezzel együtt a vizsgálat megbízhatóságát.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
