Kezdőlap Címkék Vita

Címke: vita

Nyílt levél a Macskafogó felújításáról

0

Felbontja a Magyar Nemzeti Filmalap a Macskafogó felújításáról szóló szerződést a Post Office Film Kft-vel, így szólt a tegnapi hír. Erre válaszul írt nyílt levelet a kft. ügyvezetője, Jancsó Dávid.

A kft gyűjtést kezdett a Macskafogó felújítására: ötmillió forintot szerettek volna összeszedni, ami pár nap alatt majdnem össze is jött. Csakhogy tegnap a Filmalap bejelentette: felmondja a film felújításáról szóló szerződést, „annak nem teljesítése miatt”.

A Filmalap szerint ugyanis a közösségi gyűjtésre szóló felhívás megtéveszti a közvéleményt, és azt a látszatot kelti, hogy ők nem vesznek részt a felújításban. Azt is kifogásolták, hogy Jancsó Dávidék nem egyeztettek velük.

Erre válaszul Jancsó Dávid nyílt levelében azt írja: nagyon örül, hogy „Magyarország egyik legnagyszerűbb rajzfilmjét” közösen meg tudják menteni, és hogy a bejelentés alapján „az eddig rajongásból végzett munkát” átveszik és befejezik. Ahogy írja:

két éve lelkesedésből, szabad idejükben dolgoztak a felújításon.

A céljuk ugyanis az volt, hogy a mai gyerekek is olyan szállóigéken nőjenek fel, mint az „Én vezettem? Azt mondd meg, én vezettem?!”, vagy a „Mehetünk vissza a balettba ugrálni”. Úgyhogy szerinte jobb dolog nem is történhetett volna, mint hogy a Filmalap vállalja a felújítás befejezését.

Az eddigi munka során interjúkat készítettek az egykori alkotókkal, köztük halála előtt Nepp Józseffel is – ezeket átadják a Filmalapnak, egy esetleg DVD vagy Blu-Ray kiadáshoz.

A gyűjtés egyébként megy tovább:

szeretnének ugyanis méltó emléket állítani a Macskafogónak és biztosítani a közösség jövőjét: kiállításokat is terveznek, valamint Macskafogó-figurák gyártását is.

Ugyanakkor azt is írja: a Filmalap közleményével szemben soha nem állították, hogy a film jogai az övék lennének. A levél szerint

„Jancsó Miklós gyerekeként elhiheted, hogy pontosan tudom, mi a különbség egy film jogai és az alkotói jogok között.”

Ők csak egy díszbemutatóról beszéltek, amelyet egyeztettek is a Filmalappal, a tavalyi, 30. születésnapon rendezett vetítés jogdíjait pedig saját zsebből fizették.

A „nem teljesítésre” pedig azt válaszolja: tíz napja kapták meg a film eredeti hangját digitalizálva – ennyi idő alatt egyszerűen nem lehet a munkát befejezni.

Jancsó Dávid a levelét így zárja: „a cég jó híre miatt szeretném tisztázni, hogy – éppen a fent említettek miatt – nem volt és nem is lehetett “nem teljesítés” a cég részéről, csupán

sok száz óra lelkesedésből végzett munka,

amelynek eredményét boldogan és a felújított film bemutatását izgatottan várva adunk át nektek.”

Vita Németországban: legyen-e iszlám ünnepnap?

0

A német belügyminiszter javasolta ezt, de többen támadják az ötletet.

Bár a mi ünnepeink a zsidó-keresztény hagyományhoz kötődnek, de fontolóra vehetjük, hogy legyen egy ünnepnapja a muszlimoknak ott, ahol sokan élnek közülük Németországban – ezzel a javaslattal állt elő a választási kampány hajrájában Thomas de Maiziere belügyminiszter.

Vasárnap rendezik meg a tartományi választást Alsó-Szászországban, és

ennek kimenetele sokban befolyásolhatja Angela Merkel politikai jövőjét.

A belügyminiszter, a kancellár közeli bizalmasa, nyilvánvalóan elsősorban a muszlim szavazóknak küldött üzenetet. A CDU tartományi vezérkara viszont sietett elhatárolódni az ötlettől.

A CDU bajor testvérpártja,

a CSU tüzet okád:

egyik vezetője kerek perec kijelentette, hogy Németország zsidó-keresztény öröksége nem képezheti vita tárgyát. Alexander Dobrindt a legnépszerűbb bulvárlapban, a Bildben fejtette ki a véleményét. Több CDU-politikus is hasonlóképp nyilatkozott a lapnak.

Kedvezően reagált viszont Martin Schulz.

A szociáldemokraták vezetője megfontolásra érdemesnek nevezte a belügyminiszter ötletét.

Az idei választásokig a szociáldemokrata párt benne volt a kormánykoalícióban, de most ellenzékbe mennek, mert Angela Merkel nem velük kíván kormányt alakítani. A CDU-CSU partnerei a liberálisok és a zöldek lehetnek.

A kancellárnak az okoz fejtörést, hogy a menekültellenes CSU és a bevándorlókkal szemben toleráns liberálisok és zöldek között hogy teremtsen valamiféle koalíciós egységet. Ezenkívül persze meg kellene nyernie a választásokat Alsó Szászországban, hogy Angela Merkelnek az országos választáson némileg megcsappant presztízse helyreálljon.

Szabad-e szóba állni a Jobbikkal?

0

A kérdésre válaszom egyértelmű: igen. Elvégre demokráciában élünk, ezért mindenkinek a véleményét meg kell hallgatni. Sőt, ha a vitavezető felkészült, akkor még talán az is kiderül, mi Vona, ill. pártja (valódi!) álláspontja a jövőt illetően. 

A Független Hírügynökség nevű internetes hírportál felhívással fordult olvasóihoz: „ Szabad-e szóba állni a Jobbikkal? ” címmel, melynek apropója, hogy beszélgetésre hívták az egykori (1944) gettó területén lévő kávézóba (Spinoza) Vona Gábort, a Jobbik elnökét. Az alkalmat, ill. az aktualitást a közelgő (jövő – 2018 – tavaszi) parlamenti választás adja, adta.

A „szabad-e szóba állni” kérdésre válaszom egyértelmű: igen. Elvégre demokráciában élünk, ezért mindenkinek a véleményét meg kell hallgatni. Sőt, ha a vitavezető felkészült, akkor még talán az is kiderül, mi Vona, ill. pártja (valódi!) álláspontja a jövőt illetően.  Erről különben egyetlen magyar (parlamenti) párt, ill. vezetője sem nyilatkozott eddig. Csak annyit tudunk, hogy demokráciában élünk. Arra azonban már nem térnek ki a demokratikus pártok és vezetői, szószólói, hogy mit értenek demokrácia alatt?

A (magyar) demokrácia hívei sokszor mutogatnak Hitlerre, ill. a náci párt hatalomra jutására. Csak arról feledkeznek meg, hogy mindaz demokratikus úton következett be.  Tengerentúli szellemi vetélkedőkben gyakori beugrató kérdés: ki volt a weimari köztársaság utolsó kancellárja? A helyes válasz: Adolf Hitler. Valóban, a náci vezér 1933. január 30-án kapott felhatalmazását (megbízást) kormányalakításra, melyben csak 3, azaz három náci párttag volt. Aztán (két nap múlva) 1933. február elsején Hitler bejelentette, hogy nem sikerült a Centrumpárttal (Zentrumpartei) kötött koalíció, és ezért új parlamenti választásokat kell kiírni. Az 1933.március 5.-i parlamenti választást már fölényesen megnyerték a nácik, miután a baloldal (szociáldemokraták, kommunisták) vezetőit bebörtönözték, ill. egy február 4.-i államelnöki rendelet értelmében, a német nép védelmében a gyülekezéseket és publikációkat be lehetett tiltani.

A „nincs új a Nap alatt” szólás talán néhányakban némi párhuzamot ébreszt a jelenlegi hazai politikával. Mely egyúttal magyarázatot is ad a hatalmon lévők népszerűségére. Elvégre a nacionalizmus örök. Az egyetlen „elv” („izmus”), amire a nép, népek ugranak, és kapva kapnak, és amit nagyon könnyen gyűlöletkeltésre lehet fel-, ill. kihasználni.

Viszont napjainkban, a kommunikáció, a tájékoztatás iszonyatos felgyorsulásával ezek az információk hamar eljutnak az emberekhez, az átlagemberhez, attól függetlenül, hogy reá hatással van-e, vagy sem. Ha bármilyen ideológiát, véleményt tiltunk, azzal csak felkeltjük irányába az érdeklődést. Ez vonatkozik Vona Gáborra és formációjára is.

Ez persze nem jelenti azt, hogy koalícióra kell vele lépni.  Lásd Németország.  2015. augusztusában várható volt, hogy egy migrációellenes (szélsőjobbos) mozgalom életre fog kelni. Arra azonban senki sem számított, hogy pillanatok alatt párttá szerveződik, és a parlamenti választásokon (2017) a szavazatok 13 százalékát szerzi meg. Németországban tömegpártnak (Volkspartei) számít minden olyan formáció, mely a parlamenti választásokon a szavazatoknak legalább(!) a 30 %-át megszerzi. Ez eddig két pártnak sikerült (CDU/CSU, SPD), általában 40 % körüli eredménnyel, amihez egy kisebb párt (8-10 %) adta koalíció kellett a kormányzáshoz. A legutóbbi választáson a CDU/CSU (továbbra is!) megtartotta a 30 % feletti küszöbszintet. A baloldal (SPD) leszerepelt (21 %), amire az volt az „elegáns” magyarázat, hogy felmondta a Merkel vezette jobboldallal a koalíciót. Merkel asszonynak most politikai „szövetségeseket” kell találnia a jövőbeli kormányzáshoz. Persze, új választásokat is ki lehetne írni, de ezt a német gondolkodás („spórolás”) nem enged(het)i meg. Ott, ugyanis olyan drágának tartják egy újbóli választás kiírását, amit a német gazdaság nem tud elviselni, hiszen az hetekre „megbénítaná” a gazdasági életet. Különben is ennek elkerülésére van a „koalíció” kitalálva.  A szélsőjobbos AfD-vel való kormányzási „összefogás” (koalíció) elképzelhetetlen a Merkel vezette Németországban. Különben is ott van néhány 10 % körüli, kormányzásra alkalmas parlamenti párt, pl. a Zöldek és a Szabaddemokraták (FDP). A szabaddemokraták amolyan „jolly joker”-ek, hiszen már kormányoztak a baloldallal (SPD) éppúgy, mint a jobboldallal (CDU/CSU).  Merkel és hívei két formációval nem hajlandók koalícióra lépni: az NDK utódpártjának tartott Baloldal (Linke) és az migránsellenes AfD-vel.

Ennek ellenére, a német tv-ben, vitaműsorokban rendszeresen szerepel(t) az AfD, melynek nyilatkozói jól mutatják és képviselik azt a réteget, akik a múltban sohasem jutottak szóhoz, mert nem érdekelte őket a (napi) politika, a választásokon sem szoktak részt venni. Most azonban „migráns” kérdésben hallatják szavukat.

Ergo, ezeknek az embereknek a véleményét, elképzeléseit meg kell hallgatni! Mihez tartás végett. Merkel is belátta, hogy a testvérpárttal (CSU) meg kell egyeznie.  A bajor miniszterelnök (Seehofer) maximum évi 200.000 főben kívánta meghatározni a bevándorlók létszámát. Tehát, nem a menekültek, ill. a menekült státusz kérők számát! Mintha erről a „nüánsznyi” különbségről a magyar média nem akarna tudomást venni.

Ezzel szemben Magyarországon más a helyzet. Az 1989 utáni egész hazai politika másként alakult, mint az (újra)egyesült Németországban. A pártállam megszűnése után nagy reményekkel indultak a demokratikus alakulatok: a baloldalon a piacgazdaságot hirdető (szovjetrendszer ellenes) SZDSZ, a jobboldalon pedig a nép-nemzeti (Horthy-időkre emlékeztető Antall József vezette) MDF.  A kormányalakító első párt (MDF) soraiban még a ciklus vége előtt (1993) a bomlás jelei mutatkoztak. Kilépett a „radikális”-nak titulált Csurka István, akire jobban illett az antiszemita jelző, mint a „radikális”. Pártja, a MIÉP, lassan Mórickára emlékeztetett, hiszen a pártnak szinte mindenről a „zsidó” jutott az eszébe. Először 1998-ban kerültek be a parlamentbe. Tehát, az antiszemiták nyolc évvel a rendszerváltás után már a demokratikus magyar politikai rendszer elfogadott részesei lettek. Németországban 1945 óta egyetlenegyszer sem került a parlamentbe sem (neo)náci, sem antiszemita párt. A mostani választáson bekerült AfD-t a német média „migránsellenes” (anti-migráns) jelzővel illeti, nem pedig (neo)nácinak.

A magyar politikai életben nincs ilyen „finom” megkülönböztetés, mint a németben. Sőt, napjainkra már hasonló (migránsellenes) elveket vall az ország vezető pártja, a Fidesz, is. Egyes (külföldi) vélemények szerint mintha a Fidesz jobbról előzné a Jobbikot. Ezért is érdemes meghívni Vonát ilyen beszélgetésekre: hadd tudjuk meg, hogyan képzeli el a „radikális jobboldal” a demokratikus magyar jövőt? Milyen államformát képzel el Vona? Ha választást nyernének, mi lenne az első (és legfontosabb) intézkedésük? Hogyan képzelik az ország berendezkedését? Hadsereg, rendőrség, igazságszolgáltatás (ügyészség, bíróság) működését, irányítását? Hogyan képzelik el a korrupció elleni küzdelmet?  (Zárójelben: hatalomra jutásuk előtt a Fidesz is nyilatkozott már olyat, hogy „levágják” az elkövetők kezét. Aztán…)

Szerintem, sok mindent megtudhatnánk erről a formációról, ha felkészült kérdezőink lennének. Ne feledjük! A választók kb. 20 százaléka szimpatizál ezzel a párttal. Nem lehet lebecsülni létezését. A merkeli Németország is tudomásul vette, hogy vannak „elégedetlenkedők”, akiknek táborát nem szabad lebecsülni, ill. figyelmen kívül hagyni. Persze, ez nem jelenti azt, hogy valaha is koalíciós partnernek fogják tekinteni. Ellenkezőleg, az a cél, hogy az AfD szavazóit átcsábítsák a CDU/CSU táborába.

Stephen Elekes

Ha Orbán fél, Vona a helyettesével is beéri

0

Napok óta telefonon hívja a Fidesz a nyugdíjasokat, hogy tájékoztassa őket arról, mennyire megsértette őket a Jobbik elnöke.

Vona Gábor most a Facebookon hívta ki vitára a miniszterelnököt. Vona a bejegyzés végén azt írta: tudja, hogy Orbán nem mer kiállni a vitára, ezért azt is elfogadja, ha valamelyik a Fidesz elnöke alelnökét küldi maga helyett.

A Jobbik elnökének Facebook-bejegyzése itt olvasható:

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Ön egy gépi hang mögé bújva próbál meg engem lejáratni. A kampányának hitelességéről mindent elmond, hogy annak ötletgazdája az a Habony Árpád, akit pár éve jogerősen elítéltek, mert bántalmazott egy nyugdíjas házaspárt.

Miniszterelnök Úr, semmi szükség a bujkálásra és a közpénzek számolatlan költésére. Üljünk le a nyilvánosság előtt egy élő televíziós vitára! Olyan valódi kérdésekről beszéljünk, mint a nyugdíjrendszer fenntarthatósága, a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíj lehetősége és a gyógyszertámogatás reformja.

A helyet és az időpontot is Ön választhatja meg. S miután tudom, hogy 2006 óta menekül az ilyen viták elől, az ügy fontosságára tekintettel még azt is elfogadom – ha Ön nem mer kiállni ellenem –, elküldheti az egyik alelnökét is.

Várom válaszát!

Üdvözlettel: Vona Gábor

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK