Kezdőlap Címkék Veres András

Címke: Veres András

Ferenc pápa április végén jön Budapestre

Polonius
-
0
Ferenc pápa április végén jön Budapestre

Erdő Péter bíboros jelentette be a hírt, hogy április 28-30-án Ferenc pápa Budapesten tartózkodik majd. “Szeretettel várjuk a hazai és a határokon túli papokat és hívőket” – hangsúlyozta Erdő Péter bíboros.

Ferenc pápa Magyarországon találkozni fog menekültekkel és szegényekkel. Ezenkívül ellátogat a Batthyány-Strattmann Gyermekgondozó Intézetbe – tudatta a Vatikán szóvivője. Aki elmondta, hogy a háború kezdete óta csaknem egymillió menekült érkezett Ukrajnából Magyarországra, akik aztán tovább is utaztak.

Ferenc pápa legutóbb 2021-ben járt Magyarországon amikor részt vett az eucharisztikus kongresszuson. Korábban Csíksomlyón is találkozott magyar hívőkkel Romániában – hangsúlyozta a Vatikán szóvivője, aki ismertette Ferenc pápa programját is.

A Szentatya megérkezése után találkozik a köztársasági elnökkel, majd pedig a miniszterelnökkel a Karmelita kolostorban. Búcsúzóul Ferenc pápa misét pontifikál a Kossuth Lajos téren.

Orbán: csak Ferenc pápa és én állunk a béke mellett

A magyar miniszterelnök ezt többször is megismételte. Ferenc pápa valóban gyakran jelezte, hogy kész lenne elutazni Kijevbe és Moszkvába a béke érdekében. A Vatikán szóvivője nem véletlenül említette azt, hogy csaknem egymillióan érkeztek Ukrajnából Magyarországra. Igaz, hogy hozzátette: a döntő többségük tovább is utazott. (Információink szerint körülbelül 28 ezer menekült maradt Magyarországon.) Ukrajnában a görög katolikusok Ferenc pápa fennhatósága alá tartoznak. Ők azokon a területeken élnek, melyek egykor a Habsburg monarchiához tartoztak. A görög katolikus vallást Kaunitz kancellár találta ki, akit nagyon zavart, hogy a Habsburg uralkodók szláv és román alattvalói vallási szempontból keletre figyelnek. Sztálin parancsára a görög katolikus egyházat beolvasztották az ortodoxiába. Csak a Szovjetunió bukása után nyerték vissza függetlenségüket. Ukrajnában a nemzeti érzés jóval erősebb az ország nyugati részein, ahol sokan a görög katolikus vallás hívei mint a keleti tartományokban.

Van-e Ferenc pápának béketerve Ukrajna számára?

Nemrég a kínaiak álltak elő egy béketervvel, melyet Volodimir Zelenszkij elnök éppúgy pozitívan fogadott mint Vlagyimir Putyin.

A pápa látogatása Magyarországon lépést jelenthet a béke irányában.

A magyar püspöki kar kereszttűzben Ferenc pápa és Orbán Viktor között

A veszprémi vita mutatta meg, hogy a magyar püspöki karon belül is vita dúl arról, hogy Ferenc pápa vonalát kövessék-e, például a migráns kérdésben vagy Orbán Viktorét, aki élesen szembeáll ebben az ügyben  a Vatikánnal? Veszprém nemrég nyugdíjba vonult érseke szentelte fel annak idején a Karmelita kolostort, ahol most Orbán Viktor fogadja majd Ferenc pápát. Az érsek markáns támogatója volt Orbán Viktor migráns ellenes politikájának. Így nem csoda, hogy amint elérte a nyugdíj korhatárt, a Vatikán búcsút vett tőle. Utódával is összekülönbözött, ezért el kellett hagynia a főegyházmegyét. A püspökök meg vannak fogva: előmenetelük a pápától, pénzük Orbán Viktortól függ. Jól látszott ez akkor amikor megválasztották a püspöki kar új elnökét. A régi elnök, Veres András nem akart indulni, mert érsek szeretett volna lenni. A pápai nuncius viszont közölte vele: minthogy Orbán politikáját támogatja, erről ne is álmodjon. Veres András erre vissza akart lépni, de ekkor Orbán Viktor bizalmi embere közölte vele: ha nem ő lesz a püspöki kar elnöke, akkor kevesebb kormányzati  pénzre számíthat a katolikus egyház. Veres András kapitulált, és újra elvállalta a püspöki kar elnöki tisztét.

Ebbe a világba érkezik meg Magyarországra Ferenc pápa, aki sejti: sok ellenfele számít rá, hogy már nem sokáig ül Szent Péter trónján. Ferenc pápa 1936-ban született és 2013-ban választották meg. Ő az első latin-amerikai, és első jezsuita pápa is. A Szentatya Budapesten külön találkozik a jezsuitákkal is április végén.

Magyar katolikus egyház – félúton Ferenc pápa és Orbán között

Polonius
-
0
Magyar katolikus egyház – félúton Ferenc pápa és Orbán között

Veszprém érseke Udvardy György felkérte elődjét, Márfi Gyulát – Orbán Viktor miniszterelnök lelkes hívét, aki felszentelte a karmelita kolostort – hogy “távozzon Veszprémből annak érdekében, hogy az egyházmegye kormányzásának gondjaitól a megfelelő távolságot tudja tartani – egyúttal a saját érdekében is.”

Látszólag a két egyházi vezető, előd és utód viszonyát az rontotta meg, hogy a veszprémi székesegyház felújítását másképp képzelik el. Valójában azonban politikai különbségről van szó amint az kiderül abból az interjúból, melyet a 79 éves nyugalmazott érsek a Heti Válasznak adott. A lap így ír az idős nyugalmazott érsek és a hatalom viszonyáról: Márfi Gyula nyugalmazott érseknek sok befolyásos kormányzati ismerőse van. Már érseksége alatt is a kormányzati üzenetek egyik fő rezonátora volt a katolikus egyházban. A migrációval és az LMBTQ- val kapcsolatos álláspontja közelebb áll a magyar kormányéhoz mint Ferenc pápáéhoz.

Az idős ex érsek ezt nem is tagadja:

“Így van. Ez érthető hiszen a Szentatya ősei nem álltak 300 évig harcban a muszlimokkal. Neki a 150 éves török megszállásról sincsenek olyan emlékei mint nekünk. Azonkívül az ősei is migránsok voltak Argentínában, ahol befogadták őket. Ő nagyon jó ember, és ezért elkerülhette a figyelmét, hogy szülei keresztény emberként mentek egy keresztény országba míg hozzánk muszlimok jönnének.”

Fordult-e Márfi Gyula Orbán Viktor miniszterelnökhöz a székesegyház ügyében hiszen egy 39 milliárdos állami beruházásról van szó?

“Nem, nem helyezkedhetek szembe az érsek úrral. Legfeljebb tájékoztatást adhatok a miniszterelnök úrnak.”

Veszprém fontos hely a katolikus egyházban: innen ment Esztergomba Mindszenty József. Amikor 75 éves korában Márfi Gyula kötelezően felajánlotta lemondását a pápának, Rómában azt azonnal elfogadták. A püspöki kar elnöke, Veres András szívesen lett volna az utóda. Ám tudatta vele a pápai nuncius, hogy amíg Orbán Viktor irányvonalát követi a püspöki kar élén addig erre csöppnyi esélye sincs. Veres András püspök ezért nem is kívánta folytatni a püspöki kar elnöki posztján, de Orbán Viktor ragaszkodott ehhez. Így Veres püspök maradt a püspöki kar élén, és nem lett érsek Veszprémben.

Ferenc pápa kontra Orbán

Kettőjük hűvös viszonya megerősítést nyert a tavalyi eucharisztikus kongresszuson, melyet Budapesten rendeztek meg. Igazi személyes találkozóra nem is került sor hiszen a hivatalos magyar állami küldöttséget Áder János akkori államfő vezette. Ezt a megoldást Erdő Péter bíboros találta ki, hogy elkerülje a konfrontációt a pápa és a magyar miniszterelnök között. Erdő Péter arra hivatkozott, hogy Áder János katolikus míg Orbán Viktor református.

Csíksomlyón, ahol nemrég Ferenc pápa is misét pontifikált, idén Udvardy György veszprémi érsek misézett pünkösd alkalmából.

Ő szerzett 39 milliárd forintot a magyar államtól a székesegyház felújítására Veszprémben. A dunántúli város Európa kulturális fővárosa lesz jövőre. A magyar katolikus egyház pedig marad félúton Ferenc pápa és Orbán Viktor között: a kinevezések Rómából jönnek, a pénz viszont a magyar miniszterelnöktől.

Magyar pápa Szent Péter trónján?

Kenderessy Milán
-
0
Magyar pápa Szent Péter trónján?

Ferenc pápa egészségi állapotának romlása felerősítette a találgatásokat: talán ő is lemond mint elődje, XVI-ik Benedek? Ferenc pápa legutóbb úgy nyilatkozott, hogy esze ágában sincs lemondani.

Erdő Péter bíboros is esélyes lehet arra, hogy Ferenc pápa utódja legyen Szent Péter trónján – véli a Catholic Herald című újság. Erdő Péter bíborost II. János Pál pápa választotta ki a magyar katolikus egyház élére. A hetven éves főpap már húsz éve tölti be ezt a tisztséget noha már nem ő a püspöki kar elnöke. Erdő Péter kiváló kánon jogász márpedig ez fontos a katolikus egyháznak, amelynek úgy kell lépést tartania a változó világgal, hogy meg kell őriznie a kétezer éves tradíciót is. A család jogi ügyekben Erdő Péter volt a pápa által kiválasztott vezető a püspöki szinódus legutóbbi összejövetelén. Ferenc pápa liberális reformjait nem sikerült keresztül vinni, mert a konzervatív többség ezt megakadályozta. Erdő Pétert is konzervatívnak tartják, de ugyanakkor nagy diplomatának is. Az olaszul, angolul és franciául jól beszélő magyar bíboros hosszú évekig az Európai Püspöki Kar elnöke volt.

Erdő és Orbán

A magyar miniszterelnök támogatta a Vatikánban Erdő Péter kinevezését a magyar katolikus egyház élére, de azóta sokminden megváltozott. A migráns válság idején a magyar püspöki kar válaszúthoz érkezett: Ferenc pápa egyértelműen kiállt a bevándorlók mellett, míg a magyar miniszterelnök falat épített velük szemben. Erdő Péter bíboros igyekezett megmaradni a középúton. Emiatt megrendült benne Orbán Viktor bizalma. Ezt követően Veres András püspököt támogatta , aki meg is szerezte a magyar püspöki kar elnöki posztját. Csakhogy Veres András Erdő Péter utóda szeretne lenni, ehhez pedig kell a pápai támogatás. A budapesti nuncius állítólag közölte vele, hogy ameddig támogatja Orbán Viktor migráns ellenes politikáját addig nem számíthat előrelépésre a katolikus egyházban. Veres András erre vissza akart lépni a püspöki kar elnöki tisztétől, nem akart indulni a választáson. Ám ekkor

a magyar miniszterelnök üzente neki: ha nem vállalja a püspöki kar elnöki posztját, akkor a katolikus egyház kisebb anyagi támogatásra számíthat a jövőben.

Veres András meghátrált. Újra ő lett a püspöki kar elnöke, és egyelőre le kellett mondania az érseki székről, az előrelépésről a katolikus egyházban.

Amikor Ferenc pápa Budapesten járt, akkor Erdő Péter bíboros tanúbizonyságot tett pompás diplomáciai képességeiről. Teljesen a saját kezébe vette a pápai látogatás megszervezését, és ily módon sikerült elkerülni Ferenc pápa és Orbán Viktor esetleges szócsatáját. Erdő Péter arra hivatkozott, hogy Orbán Viktor református, ezért a magyar küldöttség vezetője a katolikus Áder János lett Ferenc pápa tárgyaló partnere Budapesten.

A konzervatívok támogatják Erdő Péter

Ferenc pápa hívei a Vatikánban azt állítják, hogy csakis konzervatív ellenfeleik terjesztik az egyházfő lemondásának a hírét. Trump hívei mindenestre kiállnak mellette az Egyesült Államokban, ahol a konzervatívok nagy jogi sikert arattak miután a Legfelső Bíróság eltörölte az abortusz jogot. Az amerikai bíborosok 1978-ban nagy szerepet játszottak abban, hogy évszázadok óta először nem olasz pápát választottak a lengyel II. János Pál személyében. Nem kétséges, hogy az igen konzervatív lengyel bíborosok is jobban kedvelik Erdő Pétert mint a jelenlegi pápát. Ferenc pápa mindezt tudván egyre másra nevez ki új bíborosokat a fejlődő világból, ahonnan ő is érkezett. Az új pápáról a 120 tagú bíborosi kollégium dönt, ahol még soha ilyen sok Európán és Észak Amerikán kívüli főpap nem ült. Az ő jelöltjük állítólag egy Fülöp szigeteken népszerű biboros, aki jóval liberálisabb nézeteket vall a világról mint Erdő Péter. Ferenc pápa őt szeretné utódjának. A katolikus egyház nagyon megosztott, ezért a pápaválasztás  esélyei áttekinthetetlenek.

Magyar bíboros még sohasem ült Szent Péter trónján. Bakócz Tamás esztergomi érsek ugyan pályázott, de veszített egy Medicivel szemben. Erdő Péternek mint mérsékelt konzervatívnak lehetnek esélyei, de Trump híveinek hangos támogatása aligha javítja ezeket.

Vajdasági püspökkel találkozott Márki-Zay Péter

Kenderessy Milán
-
0
Vajdasági püspökkel találkozott Márki-Zay Péter

A magyar ellenzék miniszterelnök jelöltje Nagybecskereken tárgyalt Német László katolikus püspökkel. Ez kétszeresen is jelentős, mert eddig Orbán Viktor biztos hátországának számítottak mind a határon túli magyarok mind pedig a katolikus egyház.

Német László, a Vajdaságban született, de Magyarországon is részt vett a katolikus egyház életében. Egy időben a magyar püspöki kar titkára is volt vagyis fontos tisztséget töltött be a magyar katolikus egyházban.

A vajdasági katolikus egyház – éppúgy mint az erdélyi vagy a felvidéki – nem a magyar katolikus egyházhoz tartozik hanem az illető állam egyházához. Ennek ellenére nyilvánvalóan szoros a kapcsolat a magyarországi egyházzal.

Választás a pápa és Orbán között

Ferenc pápa budapesti látogatása során is kiderült, hogy a katolikus egyházfő egészen másképp látja korunk problémáit mint a magyar miniszterelnök. A legélesebben a migráció körül csapnak össze a Vatikán és a magyar kormány nézetei. Ferenc pápa első útja Olaszország legnagyobb migráns táborába vezetett. Orbán Viktor pedig Európa első kerítés építője, aki ma is a migráns kérdésre építi európai politikáját.

Ebben a helyzetben a magyar katolikus egyház érthetően megosztott hiszen számára a pápa jelenti az iránymutatást a vallás terén, de a gyakorlatban rendkívüli mértékben függenek a magyar állam pénzügyi támogatásától.

Veres András, a püspöki kar elnöke, személyében is jól szemlélteti a dilemmát. Szeretne előrébb lépni az egyházi hierarchiában, és ez a Vatikántól függ. Ahonnan megüzenték neki, hogy Orbánt támogató püspököt nem léptetnek elő. Ezért nem kívánt hosszabbítani a püspöki kar elnöki tisztségében. Csakhogy Orbán Viktor meg ragaszkodott ahhoz, hogy ő maradjon a püspöki kar elnöke! Veres András kapitulált, és folytatja a püspöki kar élén, ahol egyensúlyoznia kell a magyar miniszterelnök elvárásai és a pápai iránymutatás között.

Márki-Zay Péter és a határon túli magyarok

Az ellenzék miniszterelnök jelöltje tisztában van azzal, hogy a határon túli magyarok azért támogatják Orbán Viktort, mert tőle kaptak állampolgárságot és olyan pénzügyi támogatást, amely korábban elképzelhetetlen volt.

Márki-Zay Péter arról igyekszik meggyőzni őket, hogy Gyurcsány Ferenccel ellentétben, fontosnak tartja a határon túli magyarok ügyét vagyis nem akarja visszavonni azt, amit Orbán Viktor adott nekik. Legfeljebb alaposan megvizsgálná, hogy a határon túli magyaroknak kiutalt pénzből mennyit nyúltak le Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei?!

Veres András megyéspüspök és a varsói gyermekvédő konferencia

FüHü
-
0
Veres András megyéspüspök és a varsói gyermekvédő konferencia

A Vatican News legfrissebb felületén olvasom, hogy a négynapos varsói gyermekvédő konferencián Adam Żak jezsuita, a lengyel püspöki kar gyermekvédelmi koordinátora szerint – aki hangsúlyozva, hogy az egyháznak meg kell küzdenie a szexuális visszaélések elleni küzdelmet fékező, a katolikus országok többségére jellemző egyházi hárító magatartással és az áldozathibáztatással –, hiba volt azt gondolni, hogy az egyházak részéről elkövetett szexuális visszaélések a nyugat dekadenciájának, a szexuális forradalom túlkapásainak tudhatók be.

Nem tudom, hogy ott volt-e a konferencián Veres András megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, mert ha igen, remélem sokat tanult és jegyzetelt, hogy átgondolja a nem is oly rég, 2019-ben hangoztatott álláspontját, miszerint
  •  „a kiskorúak zaklatása és szexuális molesztálása legkevésbé egyházi ügy. Alapvetően világi jelenségről van szó” (a jezsuita Adam Żak által is emlegetett jellegzetes hárító magatartás),
  •  „Nálunk valószínűleg kevesebb visszaélés történt, mint más országokban. Én úgy látom, a magyar ember és a magyar kultúra gyerek- és családbarát, ami akadályozza az ilyen irányú bűnelkövetést” (tribalizmus, jellegzetes nemzeti-törzsi szemlélet, amelynek az egyetemes katolicizmusban (katholikosz) való önellentmondó jelenlétét Ferenc pápa és környezete „törzsi katolicizmus”-nak (cattolicesimo tribale) nevezi.) Végül arra a kérdésre, hogy idehaza elterjedt a hallgatás és az áldozathibáztatás kultúrája, Veres püspök azt felelte, hogy
  • „Ezzel együtt a gyerekek védelme erősen benne él a magyar társadalomban” (Veres püspök vagy kozmetikázni igyekszik a helyzetet, vagy a szociológusok, a pszichológusok és a gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek által feltárt valóságról mit sem tud), hogy végül a magyar püspök az alábbi konzekvenciához jusson el:
  • azokban az országokban, ahol sok visszaélésre derült fény, ott nem a sajtó szerepét és a sajtószabadság helyzetét illeti elismerés, hanem amott bizonyára sokkal több ilyen eset is történhetett, minthogy „meglátásom szerint liberálisabbak nálunk” (íme az Adam Żak által említett ujjal mutogatás szándéka, amely az egyházon belüli szexuális visszaéléseket a nyugati dekadenciának, a szexuális forradalom túlkapásainak kívánja betudni.)
Amúgy,

ha már a szexuális forradalomról és a liberalizmus ártó hatásairól van szó, ajánlom Veres András figyelmébe azt a hatalmas irodalmat, amely a XVIII. századi katolikus Írország Magdolna-mozgalmáról és annak kriminális alakulásáról, förtelmes „szennyeséről” számol be,

mára már feltárt és ismertté vált történelmi tények alapján, abban a nem titkolt reményben, hátha a liberalizmus világot tönkretevő züllöttségéről és határokat nem ismerő erkölcstelenségéről, ártó dekadenciájáról némileg differenciáltabb képhez jut ezáltal.
S ha Veres András olvasás helyett inkább mozizni szeret, tekintse meg a 2002-ben készített „The Magdalene Sisters (A Magdolna nővérek) c. angol-ír filmdrámát.
Nem kívánok spoilerezni, de annyit elárulok: legkevésbé a liberalizmusról lesz benne szó.
Gábor György
* a szerk. megjegyzése: A közép-kelet-európai térség számára tartott varsói konferencián püspökök, papok, szerzetesek és szerzetesnők, rendi elöljárók, pszichoterapeuták és világi szakemberek vettek részt. Magyarországot Marton Zsolt váci püspök, a MKPK családreferense, Kocsis Fülöp érsek hajdúdorogi metropolita és Szentes Judit SSS szociális testvér, a Katolikus Pedagógiai Intézet gyermek- és ifjúságvédelmi szakembere képviselték.

Szemforgatás

FüHü
-
0
Szemforgatás

A nyugdíjas éveit élő XVI. Benedek pápa a minap egy levelében annak adott hangot, hogy a papok által elkövetett szexuális visszaélések a 60-as évek szexuális forradalmának következménye.

A pedofília jelensége egészen a 80-as évekig nem volt jelen – így a volt pápa –, s az Isten halálát meghirdető tanítások vezettek el a szexuális erkölcsök összeomlásához, a „homoszexuális klikkek” létrejöttéhez. A megoldás a pápa szerint az, hogy újra Istennek tetsző életet éljünk.

Csak zárójelben: hasonló ökörséget és aljasságot mond Veres András, a magyar püspöki konferencia elnöke, aki szerint a liberalizmus mindennek az okozója.

Hát egy nagy túróst!

Mindenekelőtt rögzítsük, hogy a homoszexualitás – enyhén szólva – nem azonos a pedofíliával, s aki a kettőt összemossa, az vagy kínosan tudatlan, vagy aljas gazember. A homoszexualitás persze probléma az egyház számára, hiszen ezzel zsarolhatóvá válhatnak a meleg papok.

És akkor jöjjön a lényeg.

A Didakhé, amely a legrégebbi (II. század első fele) ránk maradt egyházi rendtartás (pszeudoapostoli rendtartás) az alábbiakat mondja ki: „gyermeket meg ne ronts, ne paráználkodj.” (Didakhé, II.1.). A 300 körül ülésező Elvirai zsinat LXXI. kánonja az alábbiakat tartalmazza: „Akik fiúkat becstelenítenek meg, még életük végén se kapják meg a közösségben való részesülést.” Márpedig – mint az tudható – szabályokat, törvényeket, rendeleteket csak létező, előforduló és legalább viszonylagosan gyakorinak mondható esetek meglétekor hoznak.

De menjünk tovább! Tertullianus, II-III. századi keresztény szerző De Pudicitia címmel könyvet ír a szexuális bűnökről, valamint arról, hogy saját „mocskos” korában, amelyben gyakoriak az ilyen bűnök, felháborító módon miként képes megbocsátó magatartást tanúsítani az ilyen bűnökkel szemben néhány egyházi vezető. A középkor egyházi és világi irodalma egyaránt komolyan foglalkozott a szexuális bűnökkel, amelyek egyházi körökben is előfordulnak, mint például a szodómia, vagy a fiatal fiúkkal való paráználkodás. Beda Venerabilis VII-VIII. században élt tudós szerzetes például a Genezis-kommentárjában foglalkozik a fenti kérdéssel, s amikor „kimondhatatlan bűn”-nek nevezi, pontosan tudja, hogy a bűnről szinte mindenki tud, mert sokan gyakorolják. Beda mellett sok más szerző is foglalkozik a fenti problémával (vesd össze pl. Christopher Monk: Sodom in the Anglo-Saxon Imagination). Petrus Damianus, a XI. században élt bencés szerzetes, később bíboros egy egész könyvet ír Liber Gomorrhianus címmel (1051 körül), amelyben a szexuális bűnöket veszi sorba, köztük a szodómiát, a számára legvisszataszítóbbnak nevezett ephebophiliát (serdülő korú gyermekek iránti szexuális vágy), továbbá keményen bírálja azokat az egyházi vezetőket, akik elnézőek az ilyen bűncselekményekkel, különösen a gyermekekkel szembeni szexuális bántalmazásokkal. Amúgy Dante az Isteni színjátékban Petrus Damianust a Paradicsom legmagasabb szférájába, a Hetedik Égboltba (a Szaturnuszba) helyezi (Paradicsom, 21,106-135).

Folytathatnám, de inkább ugorjunk egyet. 2001. május 18-án született meg az akkori Joseph Ratzinger (később XVI. Benedek pápa) bíboros, a Hittani Kongregáció feje által jegyzett, szigorúan titkos dokumentum, az Ad exsequendam ecclesiasticam legem, amely belső használatra szánt dokumentumként előírja a feltárt bűncselekményeknek a rendőrség és a nyilvánosság előtti teljes titokban tartását, továbbá azt, hogy a bizonyítékokat a sértett nagykorúvá válását követő 10 évig titokban kell tartani. A rendelkezés megszegőit kiközösítés sújtja. Ám ez a dokumentum egy 1962-es hasonló dokumentum álláspontját ismétli meg, a Crimen sollicitationist, amelyet Alfredo Ottaviani kardinális, a Szent Officium titkára jegyzett, s amely dokumentumot XXIII. János pápa hagyott jóvá. És ez a dokumentum szintúgy megismétlése volt az 1922. június 9-én született hasonló dokumentumnak, amelyet Merry del Val kardinális jegyzett, s amelyet XI. Piusz pápa fogadott el.

És persze közismert(nek kellene lennie), hogy például Írországban már az 1930-as évektől, az USA-ban, Hollandiában és Németországban már az 1940-es évektől ismertekké váltak egyházi körökben elkövetett szexuális bűncselekmények, s az USA-ban már az ötvenes évektől statisztikai adatok állnak rendelkezésre: az USA-ban, az 1950-es években eddig 939 esetre derült fény, amely az összes eddigi eset közel 10%-a. Az 1930-as évek előtti időszakról azért nem lehet tudni, s ma már nem is lehet vizsgálni, mert a potenciális sértettek nincsenek az élők sorában.

Viszont, ami a hatvanas éveket illeti, valóban érintett ez az időszak az egyházi abúzusok történéseit tekintve. Tudniillik kimutathatóan és egyértelműen 1968-at követően kezdődtek meg azok a folyamatok, amelyek a szabad (és nem nyakig beszari) sajtó közreműködésével elindították a lavinát, a nyugati világban történt esetek felderítését, a sértettek megszólalását és az elkövetők bíróság előtti számonkérésének folyamatát. Mindaddig erre nem volt lehetőség, amíg az egyház – így vagy úgy – részesedett a politikai hatalomból, s amíg a sajtó a politikai hatalom kiszolgálója volt.
Pont úgy, ahogy a mai Magyarországon.

Gábor György

A mi kultúránk

FüHü
-
0
A mi kultúránk

Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke rettenetesen boldog és büszke. A Vatikánban rendezett konferencia után, amelyen a kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett egyházi abúzusokat tárgyalták a püspökök, Veres az alábbiakat ujjongta el: „Hála Istennek, azt kell mondani a nagy szomorúság közepette, Magyarországra nem nagyon jellemző az ilyenfajta bűncselekmény, ami szerintem a kultúránkból is következik.

A családok statisztikai felmérései is azt mutatják, hogy a magyar ember családban gondolkodik, a gyermek az érték, azt védeni kell. Ilyen kulturális háttérben kevésbé fordulnak elő visszaélések, ahol viszont szükség van erre, ott megtesszük a lépéseket.”

Igaz, Veres püspök még nem is olyan régen, 2011-ben egyszerre bagatellizálta az egyházon belüli pedofil eseteket, s egyszerre rágalmazott ködös utalgatással: „irányított botrányokkal támadják a katolikus egyházat” – mondta, hangot adva annak, hogy „ez az egész egy mesterségesen, nem tudom, kik által irányítottan, a média által felerősített probléma, támadás az egyház ellen.”

Szóval Veres püspök szerint Magyarországon minden rendben. Nem arról van szó, hogy a hazai sajtó- és véleményszabadság gyenge (egyre gyengébb) lábakon áll; nem arról van szó, hogy az áldozatok félnek, egzisztenciálisan éppen úgy, mint a lakájsajtó minden bizonnyal őket érő támadásaitól; nem arról van szó, hogy az egyház a Fidesz-KDNP legfontosabb ideológiai támasza, így a hatalommal szemben kellene saját gyötrelmeiket és szenvedéseiket nyilvánosságra hozniuk az áldozatoknak; nem arról van szó, hogy a magyar közvélekedésben még mindig (túlsúlyosan) van jelen a hagyományos áldozathibáztatás; nem arról van szó, hogy a rendőrség, a bíróság és az ügyészség szerepét és munkáját nagyfokú bizalmatlanság övezi; nem arról van szó, hogy Magyarországon még mindig nem kellőképpen és méretekben megoldott az áldozatok megfelelő szakmai alapokon nyugvó utógondozása és így tovább, hanem arról van szó, hogy Magyarországra – mint azt a püspök úr kinyilatkoztatta – „nem nagyon jellemző az ilyenfajta bűncselekmény, ami szerintem a kultúránkból is következik… a magyar ember családban gondolkodik…”

Igaz, nem valamikor a középkorban, hanem 2003-ban (!!!) nyilatkozta azt minden következmény nélkül, no nem a faluvégi segédharangozó, hanem Gyulay Endre, az akkori Szeged-Csanádi egyházmegye püspöke, a hazai egyházon belüli szexuális visszaéléseket firtató kérdésre válaszolva, hogy

„ha bármilyen gyanú felvetődne, először beszélnék a pappal. Ha a megbotlás csak egyszeri, folytathatná szolgálatát, ám ha többször előfordulnak ilyen esetek, ki kell vonni az illetőt a forgalomból.” (Magyar Hírlap, 2003. október 27.)

A szép és fennkölt megfogalmazáson túl (ki kell vonni a forgalomból) tessék csak ízlelgetni a megyéspüspök szavait: ha csak egyszeri a megbotlás, akkor annak nincs semmi következménye, csak egy kis beszélgetés. Vagyis egyszeri esetben még nem minősül bűncselekménynek, csak megbotlásnak. (Kérdem: ugyanez vonatkozik – teszem azt – a gyilkosságra is? Egyszeri esetben még csak botlás?) Ám ha többször fordul elő – folytatja a megyéspüspök… Többször. Hányszor? Négyszer? Ötször? Tízszer? Tizenhétszer? Hatvannyolcszor? Kétszáznegyvenháromszor?

Milyen érdekes, amit egy bizonyos Hans Zollner – mintha csak Veres Andrásnak válaszolta volna – mondott a minap a New York Times (2019. február 20.) Survivors of Sexual Abuse Want Church Reform. Here’s Why It Might Not Happen című cikkében: “And if you don’t have cases now,” he said, it’s “because people haven’t started to speak about it”.

”Ha nincsenek ügyek – mondta -, az csak azért van, mert az emberek még nem kezdtek el erről beszélni.”

És mielőtt félreértenénk: Hans Zollner nem a dühöngő antiklerikalizmus vagy a háttérhatalom embere, aki „irányítottan támadja az egyházat”, hanem filozófiát, teológiát és pszichológiát tanult jezsuita atya, az 1553-ban alapított római Pontificalis Universitas Gregoriana pápai egyetem rektora (ennek az egyetemnek a hallgatója volt – mások mellett – Erdő Péter bíboros), a kiskorúakkal szemben elkövetett szexuális bántalmazások szakértője, a Centre for Child Protection (CCP) elnöke, a német kormány által összehívott Round Table on Child Abuse tudományos munkacsoportjának tagja, a Chiesa e pedofilia. Una ferita aperta. Un approccio psicologico-pastorale (2010) c. könyv társszerzője, s aki legfontosabb feladatának a kiskorúak védelmét tekinti.

Igaz, Hans Zollner nem a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke.

Gábor György

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség