Kezdőlap Címkék Vendégmunkás

Címke: vendégmunkás

Németország adókedvezménnyel csábítja a szakképzett külföldi munkaerőt

Komoly gazdasági gondokkal küzd Németország, ahol gyorsan öregszik a lakosság és fogy a szakképzett munkaerő. Jelenleg 573 ezer szakmunkás hiányzik. Ezért a kormány sokféle módon kívánja vonzóbbá tenni Németországot a biznisz és a külföldi munkavállalók számára.

“Adókedvezményt kínálunk három évre szakképzett vendégmunkásoknak” – jelentette be Christian Lindner pénzügyminiszter. A liberális FDP vezetője elmondta, hogy 10,20 és
30%-os adókedvezményről van szó, amely az első évben a legmagasabb, és utána folyamatosan csökken. Ez egyelőre még csak törvénytervezet, de kicsapta a biztosítékot a szakszervezeteknél és az ellenzéki pártoknál:

“ez a hazai munkaerő lebecsülése és diszkrimináció!”

Mások azt jósolják, hogy ebből “valóságos társadalmi robbanás lehet” – írja a közszolgálati Deutsche Welle. A kormánykoalíció egyik pártja, a zöldek is csatlakoztak a bírálók kórusához mondván:

”ez alkotmányellenes hiszen lehetővé teszi, hogy valaki ugyanazért a munkáért több pénzt kapjon.”

A zöldek egyik parlamenti képviselője így fejtette ki álláspontját: ”Németországban alkotmányos elv az, hogy mindenkit egyenlően kell kezelni. Ez pedig szerintem diszkrimináció a hazai munkavállalókkal szemben, akik kevesebbet keresnének mint a vendégmunkások” – mondja Beate Müller-Gemekke zöld képviselő.

A szociáldemokrata munkaügyi miniszternek is kétségei vannak: ”Ezt még alaposabban meg kell vizsgálnunk nehogy a társadalomban félreértés alakulhasson ki” – nyilatkozta a Deutschlandfunk rádiónak Hubertus Heil munkaügyi miniszter.

A liberális FDP mindenáron növekedést szeretne

Németország gazdasága stagnál amióta megszűnt az olcsó orosz energia, gondok merültek fel a legfontosabb kereskedelmi partnerrel Kínával miközben az USA csábítgatja a német cégeket Biden elnök zöld programjával.

“A jelenlegi helyzet rossz a vállalatoknak, rossz az egész iparnak” – mondja az Iparkamara ügyvezető igazgatója. Martin Wansleben rámutat arra, hogy

“hiába vártunk a belső fogyasztás felfutására, arra, hogy ez majd dinamizálja a gazdaságot, mert ez nem következett be. A külföldi kereslet sem növekedett.”

Miért nem? Az egyik fő ok az, hogy hosszú évek óta szakmunkás hiány van Németországban. Az öregedő társadalomban nincs munkaerőutánpótlás. A szakértők egy része úgy véli: ez akadályozza leginkább a német gazdaság fejlődését.

573 ezer szakmunkás hiányzik jelenleg a német gazdaságban, és ez hatalmas szám, amely állandóan növekszik. Ekkora deficittel nehezen birkózik meg Európa legerősebb gazdasága. A Német Gazdaságkutató Intézet kiszámolta: a gazdasági növekedés évente 1%-kal nagyobb lehetne, ha elegendő szakmunkás állna rendelkezésre.

Németország évek óta rengeteg szakmunkást importál az Európai Unióból sőt azon kívül is. A Bertelsmann alapítvány kimutatása szerint 2022-ben 70 ezer szakmunkás érkezett az Európai Unión kívülről Németországba.

A nyelvi probléma komoly gond hiszen a nagy angol nyelvű országok is szívesen importálnak szakmunkásokat külföldről: USA, Nagy Britannia, Kanada és Ausztrália.

Versenytársat jelentenek a többi uniós államok is: 14 uniós tagállam adókedvezményekkel és más juttatásokkal csábítgatja a külföldi szakképzett munkaerőt: Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Svédország.

A német kormány tisztában van azzal, hogy a szakképzett munkaerő adókedvezménye problémát okozhat, ezért úgy finomítja a törvénytervezetet, hogy az ne vonatkozzon minden szakmunkásra hanem csakis azokra, akik olyan szektorban helyezkednek el, ahol égető a munkaerő hiánya Németországban.

Tízezer vendégmunkás érkezhet idén a Fülöp szigetekről

Ázsiából importál vendégmunkásokat az Orbán kormány, amely 2021-ben szépen csendben megváltoztatta a külföldiek munkavállalási feltételeit Magyarországon. A Fülöp szigetekről és még kilenc másik ázsiai államból kettő plusz egy évre jöhetnek munkavállalók Magyarországra.

Munkaközvetítő cégek már ezerszámra toboroznak nemcsak a Fülöp szigeteken, de Indonéziában, Kirgizisztánban, Mongóliában és Vietnamban is. Miért Ázsiára esett az Orbán kormány választása?

A munkaközvetítő cégek szerint a vendégmunkások, akik a Fülöp szigetekről mennek külföldre: rendkívüli mértékben tisztelettudók, jól tűrik a monoton munkavégzést, beérik alacsony bérekkel és beszélnek jól-rosszul angolul.

A 110 milliós Fülöp szigeteken óriási a munkanélküliség, ezért milliók akarnak vendégmunkások lenni. Persze nem elsősorban Magyarországon hanem például az Egyesült Államokban, amelyhez évtizedek óta szoros kapcsolat fűzi a szigetországot. Csakhogy ott kvóták vannak, és aki nem jut be az USA-ba vagy valamelyik más fejlett államba mint Japán, Dél Korea vagy Ausztrália, az beéri Magyarországgal is.

Van ahol 500 eurós havi nettó bért kínálnak neki, de a szállás általában ingyenes vagy nagyon olcsó hiszen nagyon sokan laknak egy teremben. Elvben ingyenes orvosi ellátás is jár a vendégmunkásoknak.

Migráns ellenes propaganda és a vendégmunkások

Orbán Viktor a jövő évi európai választás egyik kulcs jelszavaként jelölte meg a No migration-t vagyis a tiltakozást a bevándorlás ellen.

A képmutatás ebben az esetben is tetten érhető: a gazdasági realitás azonban felülírja a propaganda szempontokat.

Az egymásután épülő kínai és más gyárak jelentős munkaerő szükségleteit Magyarország nem tudja saját erőből kielégíteni, mert ilyen olcsón ilyen sokat már nagyon kevesen kívánnak dolgozni a magyar munkavállalók közül, akik előtt ott az uniós piac. Miközben Magyarország elveszítheti értékes munkaerejének legjavát, amely nem akar magyar körülmények és magyar bérek mellett fáradozni egész életében, tömegesen érkezhetnek munkavállalók olyan ázsiai országokból, ahol alacsonyabb az életszínvonal és magas a munkanélküliség. Ahol az 500 eurós havi bér annyit jelent, hogy ebből még haza is tudnak küldeni a családnak.

Az Orbán rendszer koldus kapitalizmusa immár meztelen: a külföldi tőke nálunk találkozik az olcsó vendégmunkásokkal, akik alacsonyan tartják a hazai bérszínvonalat.

Ez viszont a magyar munkavállalókat arra ösztönzi, hogy a jövőjüket ne Európa szegényházában képzeljék el. Orbán Viktor konstrukciója ebben a tekintetben akár működhet is, számára csak az okoz gondot, hogy a vendégmunkások nem szavazhatnak a magyar választásokon. Orbán azért is tartja alacsonyan a munkabéreket, hogy olcsóbb legyen a választópolgárok megvásárlása. Alázatos és gyalázatosan fizetett munkavállaló tömegre alapította rendszerét Orbán Viktor, de idén már kiderült: a magyar választópolgárok a lábukkal szavaznak. Inkább külföldön keresik a szép magyar jövőt mint itthon, ahol ázsiai vendégmunkásokkal kellene versengeniük havi nettó 500 euróért vagyis a magyar minimálbérért.

Áradnak az afrikai és ázsiai vendégmunkások az EU keleti tagállamaiba

Bár a magyar és a lengyel diplomácia elszántan tiltakozik a migráció ellen Brüsszelben, de a többi kelet-európai tagállamhoz hasonlóan mind Magyarország mind Lengyelország egyre több külföldi vendégmunkást alkalmaz. Az ok a demográfia – írja a közszolgálati Deutsche Welle.

3000 vendégmunkást vár Magyarország a Fülöp szigetekről – írja az Infomigrants portál, amely idézi Lengyelország manilai alkonzulját is: ”Lengyelország egyre népszerűbb a munkavállalók között a Fülöp szigeteken. A Freeman című manilai portál szerint Lengyelország elsősorban szakmunkásokat vár a Fülöp szigetekről: hegesztőket, csőszerelőket, autóbusz és kamion sofőröket  stb.

Lengyelországban minden negyedik cég alkalmaz olyan vendégmunkást, aki nem az Európai Unió tagállamaiból érkezett. Ezek nagyrésze persze ukrán állampolgár hiszen a háború miatt milliók lépték át a lengyel határt, de már a háború előtt is egymillió felett járt az ukrán munkavállalók száma Lengyelországban.

A New York Times is felfigyelt arra, hogy 6000 ázsiai vendégmunkás dolgozik egy állami olajtársaságnál Plock közelében Lengyelországban: törökök, indiaiak, pakisztániak, koreaiak és Fülöp szigetiek.

Magyarországon a Wáberer importál kamionsofőröket Indiából.

Jan Rafaj, a cseh gyáriparosok szövetségének alelnöke elmondta a Deutsche Welle tudósítójának, hogy évente 30-50 ezer ember megy nyugdíjba a cseh iparból, és őket hazai forrásból nem tudják pótolni, tehát importra kényszerülnek.

Csehországban csaknem egymillió külföldi munkavállaló dolgozott tavaly: fele az Európai Unióból érkezett, fele pedig azon kívülről. Ez az összes munkavállaló 15%-a, és a jövőben ez az arány valószínűleg növekedni fog Csehországban.

Románia 2021-ben úgy döntött, hogy évente 100 ezer vendégmunkás vízumot ad ki.

A digitális forradalom és a zöld átmenet új helyzetet teremt

Erre mutatott rá Nadia Kurtiewa lengyel kutató, aki elmondta, hogy mind a zöld átmenet mind pedig a digitális forradalom új munkahelyeket teremt, melyeket olykor nehéz hazai munkaerővel betölteni. Jelenleg komoly munkaerőhiány van ezeken a területeken az Európai Unió keleti tagállamaiban.

Ehhez természetesen az is hozzájárul, hogy a szakképzett informatikusok jelentős része emigrál ezekből az országokból hiszen a munkaerőhiány fennáll Nyugat Európában és az Egyesült Államokban is, ahol magasabbak a fizetések.

A Világbank szerint Szlovéniában a legmagasabb a nettó migrációs mutató: 4568-an többen érkeztek a munkaerő piacra külföldről mint ahányan oda távoztak. A legalacsonyabb a román mutató a térségben, mert ott továbbra is jelentős a munkaerő export.

Szinte mindenütt csökken a hazai munkavállalók száma a jövőben az Európai Unióban

2010 és 2021 között szinte valamennyi uniós tagállam népessége csökkent, de különösen jelentős volt a csökkenés a közép és kelet-európai tagállamokban. A kivándorlás és az alacsony születési szám magyarázza ezt, és minthogy a tendencia várhatóan fennmarad, ezért a munkaerő piacon hiány várható. A European Employment Services szerint a 20-64 éves korcsoport létszáma 30%-kal lesz kisebb 2050-ben a jelenleginél az Európai Unióban.

Lengyelországban a társadalombiztosítás, a ZUS kiszámolta, hogy évente 200-400 ezer új vendégmunkásra lesz szüksége az országnak az elkövetkező években.

“Három évvel ezelőtt nem hittem volna, hogy Varsóban üldögélek kezemben egy lengyel sörrel”

– mondta a Deutsche Welle tudósítójának Shouriya Singh, aki Benáreszből, India szent városából érkezett, és kockázatelemzőként dolgozik Varsóban. Egy nemzetközi fejvadász cég bukkant rá, és szerződést kínált neki Lengyelországban, ahol először az ING Bankban dolgozott, most pedig EY munkatársa.

Abraham Ingo Namibiából érkezett Varsóba. A huszonéves fiatalember szintén kockázatelemző, és nagyon hasznosnak tartja a munkát Lengyelországba, de vissza akar térni hazájába:

”nagyon jó a munkamorál, a munkahelyi kultúra annál a cégnél, amelyiknél dolgozom. Nagyon nagy mértékben  segíti a szakmai fejlődésemet ez a munka Lengyelországban, és bízom benne, hogy sokat tudok majd hasznosítani belőle, ha visszatérek Namíbiába.”

Nincs probléma abból, hogy Ázsiából és Afrikából érkeztek? “Nincs sok gondom ebből, egy igazi problémám van, ez pedig a nyelv, de hát ott a Google fordító program” – mondja mosolyogva az indiai vendégmunkás Varsóban.

Álmodik a nyomor: a pénzügyminiszter 3%-os inflációt jósol

Varga Mihály szerint jövőre jelentősen mérséklődhet a jelenleg 25%-os infláció, és jövő nyárra ez lemehet 3%-ra. Az infláció fő okának a földgáz árának növekedését nevezte a pénzügyminiszter, aki épp ezért reménykedik abban, hogy az áremelkedés mértéke jelentősen csökken. Statisztikai szempontból ez úgy jöhet ki, hogy az idei nagyon magas alaphoz képest már csak 3% lesz az emelkedés. Csakhogy nem kizárólag az energiaárak okozzák az inflációt Magyarországon hanem az élelmiszer árak is!

Azt sem vehetjük biztosra, hogy a földgáz ára nem lesz magasabb 2024-ben mint az idén, mert Kína és India növekvő fogyasztása miatt verseny alakul ki a globális piacon, ahol még mindig az eladók vannak előnyösebb helyzetben. Az élelmiszerárak esetében pedig teljes a bizonytalanság: senki sem tudja, hogy mikor áll le az árak emelkedése. A 3%-os infláció 2024-re ezért sokkal inkább vágyálom mint reális előrejelzés.

Félmillió vendégmunkás jöhet

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki éppúgy a kereskedelmi kamarában beszélt mint Varga Mihály pénzügyminiszter, elmondta, hogy a gazdasági növekedéshez több energia és több munkaerő kell. Félmillió új munkavállalóra van szükség Magyarországon, jórészük vendégmunkás lehet. Nagy Márton hangsúlyozta, hogy Magyarország elérheti korábbi célját: 2030-ban az uniós átlag 90%-át produkálja. Ez válasz volt Matolcsy Györgynek, aki azt állította parlamenti beszédében, hogy a magyar gazdaság utat veszített 2021-ben, ezért a felzárkózás az Európai Unió fejlettebb államaihoz immár illúzió. Ugyanezeket a húrokat pengette Parragh László  is. A kereskedelmi kamara elnöke szerint már nem Ausztria utolérése a realitás hanem az, hogy Románia is megelőz bennünket. Matolcsy György beszédére reagálva a kereskedelmi kamara elnöke kijelentette:

”lehet egyszerre nyomni a gázt és a féket, de csak akkor, ha egy ember csinálja”.

Ez nyílt utalás Orbán Viktor meghatározó szerepére. Matolcsy azt mondta, hogy

“a Nemzeti Bank a féket nyomta, a kormány a gázt. Ezért van infláció.”

A külső megfigyelő csak a zavart látja az erőben: Orbán Viktor döntésére vár mindenki, mert az alvezérek különböző elképzeléseit valahogy szinkronba kellene hozni egymással. Csakhogy ehhez csoda kellene: ezért kórusban énekelheti a nemzeti együttműködés rendszerének vezérkara Leonard Cohen dalát : waiting for the miracle to Come – a csodára várva…

Elegem van, de miért is?

Kering a Facebookon egy szórólap Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc fényképével, alatta pedig Orbánnál 80 kilométer autópálya, Gyurcsánynál 719 kilométer, Orbánnál a 3000 milliárd magánnyugdíj (mármint magán-nyugdíjpénztári megtakarítás) lenyúlva, Gyurcsánynál viszont megőrizve, Orbánnál a vizitdíj leszavazva – eddig minden rendben, és joggal írják alá a következtetést, hogy elegünk van Orbánból.

De van a szembeállításnak még egy pontja, mely szerint Gyurcsány idején a lakásépítés 31994 volt (ennyi új lakás épült valamelyik évben), míg Orbánnál „munkásszálló építése ukrán vendégmunkásoknak”. Ha ezt olvasom, rögtön megingok, hogy elegem van-e Orbánból.
Mi a készítők baja azzal, hogy munkásszállót építenek ukrán vendégmunkásoknak? Az-e a baj, hogy ukrán vendégmunkásokat foglalkoztatnak Magyarországon?

Ez biztosan nem Gyurcsány Ferenc, hanem Orbán Viktor álláspontja.

Orbán legutóbb Tusnádfürdőn, a nézői kérdésekre válaszolva erősítette meg, hogy nem tartja jónak, hogy bizonyos munkákra ne vállalkozzanak magyarok, és külföldieket, például ukránokat foglalkoztassanak.

Ez a helyzet Nyugat-Európában, ezért van a tömeges bevándorlás, de ezt Orbán és a vele egyetértők ellenzik. Tegyük hozzá: Lengyelországban másfélmillió körül van az ukrán vendégmunkások száma, Csehországban is több százezren vannak. A magyar gazdaságnak is szüksége van rájuk. Ne legyenek? Vagy ne építsenek nekik munkásszállót? Idegenellenességre épülne az Orbánt elutasítók propagandája a Facebookon?

Ne legyen félreértés, nem ingok meg abban, hogy elegem van Orbán rendszeréből. Elegem van, szeretnék tőle mielőbb megszabadulni. Annak idején szerettem volna, ha nem is kerül Orbán hatalomra. Ami tőlem tellett, meg is tettem ezért. De abból is elegem van, hogy az Orbánnal szembeni, sőt Gyurcsány melletti politikai érvelésbe bekerüljön az idegenellenes, bevándorlás-ellenes gondolkodás.

Szélsőjobb álhír: 500 ezer vendégmunkás érkezik Pakisztánból

0

Marine Le Pen asszony, a francia szélsőjobboldal vezére ezzel kampányol, sőt a mérsékelt jobboldal is átvette ezt az álhírt, melyet a külügy megcáfolt Bukarestben. Marine Le Pen asszony az első helyet célozta meg az európai választáson, ezért mindent belead az EU elleni kampányba.

„Őrület ami az Európai Unióban folyik, de a sajtó hallgat erről! Románia 500 ezer vendégmunkást importál Pakisztánból! Jól hallották 500 ezret! És miért? Mert a románok hozzánk jöttek dolgozni és náluk elfogyott a munkaerő! Ráadásul a román miniszter arról beszél, hogy egymillió vendégmunkás kellene!”

– így Marine Le Pen asszony egy választási nagygyűlésen, melyről a Le Monde számol be, amely Macron elnököt támogatja a szélsőjobb vezérével szemben. A liberális lap azt is megírja, hogy a mérsékelt Republikánusok egyik vezetője, Thierry Mariani is felhasználja kampány beszédeiben a félmillió Pakisztánból érkező vendégmunkás álhírét. A Le Monde utánanézett, hogy valójában mi is történt.

Semmilyen megállapodást sem kötött Románia és Pakisztán

Románia nagykövete Iszlamabadban kötetlen eszmecserét folytatott Pakisztán emberi erőforrás miniszterének egyik munkatársával. A témák között szerepelt, hogy szabályozni kellene a vendégmunkások alkalmazásának feltételeit. De semmilyen megállapodást nem kötöttek, mert erre nem is volt semmilyen felhatalmazásuk. Ezt a külügy közölte Bukarestben azzal a kiegészítéssel, hogy az érvényes törvények szerint

Románia évente 20 ezer vendégmunkást alkalmazhat EU-n kívüli államból.

A szisztematikus álhír gyártást a politikai harcban Steve Bannon fejlesztette ki, aki Trumpot a Fehér Házba juttatta 2016-ban. Az elnök később kirúgta. Ezért Európába jött, ahol a szélsőjobboldali pártoknak ad tanácsot. Mindenekelőtt arra, hogy egységesen lépjenek fel az uniós választásokon. A párizsi Le Figaro megírja, hogy Marine Le Pen asszony a hétvégén elmegy Milánóba a szélsőjobboldali pártok nagy találkozójára pedig az alapító gyűlésen szándékosan nem vett részt.

Milánóban kísért a múlt

A Lazio közismerten szélsőjobboldali szurkolói fasiszta karlendítéssel emlékeztek meg Milánóban Benito Mussolini haláláról. A Ducet – halála után – felakasztották Milánó egyik terén, melynek közelében most a Lazio szurkolói Mussolini előtt tisztelegtek. A Duce leszármazottai aktívak a szélsőjobboldali pártokban. A szélsőjobboldali pártszövetség eminens tagja a Szabadságpárt Ausztriából és az Alternative für Deutschland Németországból. Mindkét párt szavazótáborában aktívak a neonácik. Akikkel Franciaországban nagyon nehéz paktálni. De Marine Le Pen asszony most úgy véli: a győzelem érdekében ez sem számít! Mindenáron le akarja győzni Macron elnököt. Aki

nemcsak a kínos fasiszta és náci múltra emlékezteti a szélsőjobboldali pártokat hanem az új keresztapára, Putyinra is

Macron pártjának listavezetője az uniós választásokon, aki korábban a kormány EU minisztere volt, nyíltan Putyin emberének nevezte Marine Le Pen asszonyt! A vád egyáltalán nem alaptalan hiszen minden oroszok elnöke akkor fogadta a Kremlben a francia szélsőjobboldal vezérét amikor Marine Le Pen asszony megmérkőzni készült az elnöki székért Macron-nal szemben. Akkor nagy vereséget szenvedett: mind az elnökjelöltek vitájában mind pedig a választáson leszerepelt. Marine Le Pen asszony most revansra vágyik. Kijelentette: ha megnyeri az uniós választást, akkor Macron elnöknek távoznia kell az Élysée palotából! Aligha valószínű, hogy Macron elnök erre gondolna hiszen 10 évig szeretne az Élysée palotában maradni. Ehhez viszont nem ártana legyőzni a szélsőjobboldalt, amely mindent bevet a választási harcba, még a félmillió pakisztáni vendégmunkásról szóló álhírt is – figyelmeztet a párizsi Le Monde.

Betartja-e Moszkva az Észak-Korea elleni szankciókat?

0

Minden észak-koreai vendégmunkást haza kell küldeni 2019. december végéig. Új munkavállalási engedélyeket addig sem szabad kiadni.

Így döntött az ENSZ Biztonsági Tanácsa, mely ily módon próbálja meg befolyásolni Észak Korea fegyverkezését és háborús politikáját. Oroszország megszavazta a szankciókat, de vajon betartja-e? Ennek próbált utánajárni a CNN amerikai hírtelevízió, melynek értesülései szerint

több 50 ezer észak-koreai vendégmunkás dolgozik jelenleg Oroszország területén.

Ezek a vendégmunkások, akik sokak szemében rabszolgának tűnnek, évente több mint 500 millió dollárt küldenek haza a családjuknak. Persze a fizetésük 80%-át lenyúlja az állam. Ennek ellenére az észak-koreai vendégmunkások kitüntetett helyzetben vannak azokkal a társaikkal szemben, akik otthon dolgoznak látástól vakulásig – nevetségesen kis pénzekért.

A CNN riporterei becserkésztek egy olyan orosz gyárat Szentpéterváron, ahol észak-koreai vendégmunkások is dolgoznak. Nem sokat tudtak meg, hiszen teljes nyilatkozati tilalom van. Nyilatkozott viszont a moszkvai szenátus külügyi bizottságának az elnöke: „a szankcióknak, melyeket kimondanak Észak Korea vagy Oroszország ellen, nem sok értelme van. Soha nem tapasztaltam, hogy bármi is ilyen hatással lett volna ránk”- mondta Konsztantyin Koszacsev szenátor.

A külügyi bizottság elnöke természetesen azt is hangsúlyozta, hogy Oroszország betartja a szankciókat, melyeket megszavazott a Biztonsági Tanácsban. A CNN viszont arra mutat rá, hogy

semmiféle statisztika sincs az Oroszországban dolgozó észak-koreaiak számáról.

Velük kapcsolatban az 50 ezres szám is csak becslés. A tényeket ebben az esetben is a majdnem mindenható titkosszolgálat ellenőrzi, és persze szorgalmasan titkolja. Ugyanúgy, mint az orosz olajszállítások ügyét. Az amerikai hírszerzés szerint az oroszok nemcsak, hogy nem csökkentették az olajszállítást Észak-Koreába, hanem még fokozták is.

Moszkva természetesen tagad, pedig az amerikaik figyelmét az is felkeltette, hogy Putyin dicsérte Kim Dzsongun diplomáciáját, mellyel megpróbál éket verni az USA és Dél-Korea közé.

A kanadai Vancouverben most konferenciát tartanak a koreai helyzetről. A dolog szépséghibája, hogy csakis az USA és szövetségesei vannak jelen. Sem Oroszország, sem Kína, sem Észak-Korea nem képviselteti magát.

Magyarország alulmaradt az uniós munkaügyi vitában

0

A legtöbb tagállam elfogadta az EU munkaügyi szabályainak megreformálását a kihelyezett munkavállalók esetében. Ezt Emmanuel Macron francia elnök indítványozta, és a tehetősebb uniós országok közül többen támogatták. A kelet-európai országok megosztottak voltak a kérdésben.

Luxemburgban, a munkaügyi miniszterek vitáján gyakorlatilag a volt szocialista országok kerültek szembe azokkal a tehetősebb, nyugat-európai tagállamokkal, ahol a jelentős külföldi munkaerő lenyomja a béreket. Hétfőn, 12 órás vita után végül a legtöbb tagállam támogatta a kompromisszumos megállapodást, miszerint csak 12 hónapig dolgozhat egy uniós ország munkavállalója kihelyezett, vagyis külföldi munkahelyen. Rendkívüli esetben – a fogadó állam jóváhagyásával – ezt hat hónappal meghosszabbíthatják.

Magyarország, Lengyelország, Litvánia és Lettország nem támogatta az indítványt, de Bulgária, Románia, Szlovákia és Csehország elfogadta azt.

“Ez egy homályos és kétértelmű határozat, melyet mindenki a tetszése szerint értelmez majd”

– mondta Luxemburgban a magyar küldöttség vezetője, Takács Szabolcs.

Emmanuel Macron viszont a francia diplomácia sikereként értékelte a megállapodást. Megválasztása óta 23 uniós állam- és kormányfővel találkozott, és ekkor mindig kitért a kihelyezett munkahelyek ügyére, melyet választási kampánya során fontos megoldásra váró európai problémának nevezett. De miért ilyen megosztott az EU a kihelyezett munkahelyek ügyében?

Az uniós szabályozás 1996-os, de 11 alacsony munkabérű egykori szocialista ország később lépett be, és ez alapjában megváltoztatta a helyzetet. Ha például egy magyar munkavállaló magyar szerződéssel dolgozik egy gazdagabb uniós államban, akkor ezzel leszorítja a béreket a fogadó országban.

A túlságosan nagy bérkülönbségek feszültséget ugyanis keltenek:

egy kihelyezett munkavállaló átlagosan feleannyit keres, mint a fogadó állam munkása. A fejlettebb államokban ennek kapcsán szociális dömpingről beszélnek.

Macron szerint a brexitet is a kelet-európai munkavállalók okozták: a brit középosztály nemet mondott arra, hogy az unió keleti részéből érkezett munkavállalók elvegyék a munkát az alacsonyabb béreikkel.

Luxemburgban a munkaügyi miniszterének értekezletén Magyarország mellett Lengyelország ellenállása volt a leghevesebb. Annyit el is értek, szövetségben a csehekkel és a spanyolokkal, hogy a fuvarozókra nem vonatkozik az új európai határozat.

Az egykori szocialista országok egyébként a vitában arra az alapelvre hivatkoznak, hogy az EU-ban szabad a munkaerő-vándorlás. A megállapodás egyébként körülbelül 2 millió embert érint, az uniós munkavállalók töredékét.

Naplójegyzetek – Fragmentumok

0

Ki fogja majd számon kérni, hogy a kisebbségi újgazdagok leállítják-e az elvándorlást, nyílnak-e új magyar tagozatok? Mi történik a milliókkal, ha a 2021-ben sorra kerülő népszámlálási adatok drámai kudarcról vallanak? Mit gondol erről az éppen Stuttgartba kivándorló villanyszerelő és vízvezeték-szerelő? És a családja? Végel László:

  1. október 8. vasárnap

(…) A buszpályaudvaron ljubljanai buszjáratról érdeklődöm. A váróteremben találkozom két bánáti családdal, öt gyerekkel indulnak útnak. Úgy látom, mind iskolás lehetne. A televízóból ismernek, azt kérdezik, hogy hol lehet a közelben olcsóbban ebédelni. Hosszú út vár rájuk. Késő este indul a busz, meg sem állnak Stuttgartig. Várja őket a munkahely. Nem a legjobb, de reménykednek, hogy a férjek idővel a szakmában helyezkednek el. Az egyik autószerelő, a másik pedig vízvezeték-szerelő. Volt állások is, vagy 200 eurót kaptak havonta. Éjjel-nappal feketén dolgoztak, hogy túléljék. Terjed a mélyszegénység, tart a Magyar Kisebbségi Exodus, kiüresednek az utcák, megszűnnek a magyar tagozatok. Az emberek reményvesztettek. Persze, nem mindenki. Egy hírrel találkozom, amelyet szóról szóra kimásolok. „A szabadkai Masterplast Yu. 290 millió dinárt, vagyis mintegy 2,4 millió eurót, a topolyai Sat-trakt valamivel kevesebbet, 288 millió dinárt kapott, ami euróban szintén 2,4 millió körüli összegnek felel meg. A dobogó harmadik fokára a magyarkanizsai Keramika került 164 millió dinárral (1,3 millió euró).” Legyen ez a jövőért felelősséget vállaló, intézményeinkben fontos tisztségeket betöltő fiatal vajdasági értelmiségiek lelkiismereti kérdése. Ők majd hallgatással kimondják erre az igent, bírálattal a nemet. Helyes vagy helytelen, döntsék el ők, hiszen az ő jövőjükről van szó. Nem tisztem ebbe beleszólni, csupán a Nagy Exodus óráiban íróasztal mellett minden tisztség nélkül, elszigetelve tűnődöm az emberi sorsokon. Ha majd eloltják a villanyt kiderül, hogy kinek volt emiatt lelkiismeret furdalása és kinek nem volt? A magyar adófizetők pénze állítólag a kisebbségi magyarok szülőföldön való maradását szolgálja. Ki fogja majd számon kérni, hogy a kisebbségi újgazdagok leállítják-e az elvándorlást, nyílnak-e új magyar tagozatok? Mi történik a milliókkal, ha a 2021-ben sorra kerülő népszámlálási adatok drámai kudarcról vallanak? Mit gondol erről az éppen Stuttgartba kivándorló villanyszerelő és vízvezeték-szerelő? És a családja? (…)

Végel László (Újvidék)

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK