Kezdőlap Címkék Vendégmunkás

Címke: vendégmunkás

Elegem van, de miért is?

Kering a Facebookon egy szórólap Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc fényképével, alatta pedig Orbánnál 80 kilométer autópálya, Gyurcsánynál 719 kilométer, Orbánnál a 3000 milliárd magánnyugdíj (mármint magán-nyugdíjpénztári megtakarítás) lenyúlva, Gyurcsánynál viszont megőrizve, Orbánnál a vizitdíj leszavazva – eddig minden rendben, és joggal írják alá a következtetést, hogy elegünk van Orbánból.

De van a szembeállításnak még egy pontja, mely szerint Gyurcsány idején a lakásépítés 31994 volt (ennyi új lakás épült valamelyik évben), míg Orbánnál „munkásszálló építése ukrán vendégmunkásoknak”. Ha ezt olvasom, rögtön megingok, hogy elegem van-e Orbánból.
Mi a készítők baja azzal, hogy munkásszállót építenek ukrán vendégmunkásoknak? Az-e a baj, hogy ukrán vendégmunkásokat foglalkoztatnak Magyarországon?

Ez biztosan nem Gyurcsány Ferenc, hanem Orbán Viktor álláspontja.

Orbán legutóbb Tusnádfürdőn, a nézői kérdésekre válaszolva erősítette meg, hogy nem tartja jónak, hogy bizonyos munkákra ne vállalkozzanak magyarok, és külföldieket, például ukránokat foglalkoztassanak.

Ez a helyzet Nyugat-Európában, ezért van a tömeges bevándorlás, de ezt Orbán és a vele egyetértők ellenzik. Tegyük hozzá: Lengyelországban másfélmillió körül van az ukrán vendégmunkások száma, Csehországban is több százezren vannak. A magyar gazdaságnak is szüksége van rájuk. Ne legyenek? Vagy ne építsenek nekik munkásszállót? Idegenellenességre épülne az Orbánt elutasítók propagandája a Facebookon?

Ne legyen félreértés, nem ingok meg abban, hogy elegem van Orbán rendszeréből. Elegem van, szeretnék tőle mielőbb megszabadulni. Annak idején szerettem volna, ha nem is kerül Orbán hatalomra. Ami tőlem tellett, meg is tettem ezért. De abból is elegem van, hogy az Orbánnal szembeni, sőt Gyurcsány melletti politikai érvelésbe bekerüljön az idegenellenes, bevándorlás-ellenes gondolkodás.

Szélsőjobb álhír: 500 ezer vendégmunkás érkezik Pakisztánból

0

Marine Le Pen asszony, a francia szélsőjobboldal vezére ezzel kampányol, sőt a mérsékelt jobboldal is átvette ezt az álhírt, melyet a külügy megcáfolt Bukarestben. Marine Le Pen asszony az első helyet célozta meg az európai választáson, ezért mindent belead az EU elleni kampányba.

“Őrület ami az Európai Unióban folyik, de a sajtó hallgat erről! Románia 500 ezer vendégmunkást importál Pakisztánból! Jól hallották 500 ezret! És miért? Mert a románok hozzánk jöttek dolgozni és náluk elfogyott a munkaerő! Ráadásul a román miniszter arról beszél, hogy egymillió vendégmunkás kellene!”

– így Marine Le Pen asszony egy választási nagygyűlésen, melyről a Le Monde számol be, amely Macron elnököt támogatja a szélsőjobb vezérével szemben. A liberális lap azt is megírja, hogy a mérsékelt Republikánusok egyik vezetője, Thierry Mariani is felhasználja kampány beszédeiben a félmillió Pakisztánból érkező vendégmunkás álhírét. A Le Monde utánanézett, hogy valójában mi is történt.

Semmilyen megállapodást sem kötött Románia és Pakisztán

Románia nagykövete Iszlamabadban kötetlen eszmecserét folytatott Pakisztán emberi erőforrás miniszterének egyik munkatársával. A témák között szerepelt, hogy szabályozni kellene a vendégmunkások alkalmazásának feltételeit. De semmilyen megállapodást nem kötöttek, mert erre nem is volt semmilyen felhatalmazásuk. Ezt a külügy közölte Bukarestben azzal a kiegészítéssel, hogy az érvényes törvények szerint

Románia évente 20 ezer vendégmunkást alkalmazhat EU-n kívüli államból.

A szisztematikus álhír gyártást a politikai harcban Steve Bannon fejlesztette ki, aki Trumpot a Fehér Házba juttatta 2016-ban. Az elnök később kirúgta. Ezért Európába jött, ahol a szélsőjobboldali pártoknak ad tanácsot. Mindenekelőtt arra, hogy egységesen lépjenek fel az uniós választásokon. A párizsi Le Figaro megírja, hogy Marine Le Pen asszony a hétvégén elmegy Milánóba a szélsőjobboldali pártok nagy találkozójára pedig az alapító gyűlésen szándékosan nem vett részt.

Milánóban kísért a múlt

A Lazio közismerten szélsőjobboldali szurkolói fasiszta karlendítéssel emlékeztek meg Milánóban Benito Mussolini haláláról. A Ducet – halála után – felakasztották Milánó egyik terén, melynek közelében most a Lazio szurkolói Mussolini előtt tisztelegtek. A Duce leszármazottai aktívak a szélsőjobboldali pártokban. A szélsőjobboldali pártszövetség eminens tagja a Szabadságpárt Ausztriából és az Alternative für Deutschland Németországból. Mindkét párt szavazótáborában aktívak a neonácik. Akikkel Franciaországban nagyon nehéz paktálni. De Marine Le Pen asszony most úgy véli: a győzelem érdekében ez sem számít! Mindenáron le akarja győzni Macron elnököt. Aki

nemcsak a kínos fasiszta és náci múltra emlékezteti a szélsőjobboldali pártokat hanem az új keresztapára, Putyinra is

Macron pártjának listavezetője az uniós választásokon, aki korábban a kormány EU minisztere volt, nyíltan Putyin emberének nevezte Marine Le Pen asszonyt! A vád egyáltalán nem alaptalan hiszen minden oroszok elnöke akkor fogadta a Kremlben a francia szélsőjobboldal vezérét amikor Marine Le Pen asszony megmérkőzni készült az elnöki székért Macron-nal szemben. Akkor nagy vereséget szenvedett: mind az elnökjelöltek vitájában mind pedig a választáson leszerepelt. Marine Le Pen asszony most revansra vágyik. Kijelentette: ha megnyeri az uniós választást, akkor Macron elnöknek távoznia kell az Élysée palotából! Aligha valószínű, hogy Macron elnök erre gondolna hiszen 10 évig szeretne az Élysée palotában maradni. Ehhez viszont nem ártana legyőzni a szélsőjobboldalt, amely mindent bevet a választási harcba, még a félmillió pakisztáni vendégmunkásról szóló álhírt is – figyelmeztet a párizsi Le Monde.

Betartja-e Moszkva az Észak-Korea elleni szankciókat?

0

Minden észak-koreai vendégmunkást haza kell küldeni 2019. december végéig. Új munkavállalási engedélyeket addig sem szabad kiadni.

Így döntött az ENSZ Biztonsági Tanácsa, mely ily módon próbálja meg befolyásolni Észak Korea fegyverkezését és háborús politikáját. Oroszország megszavazta a szankciókat, de vajon betartja-e? Ennek próbált utánajárni a CNN amerikai hírtelevízió, melynek értesülései szerint

több 50 ezer észak-koreai vendégmunkás dolgozik jelenleg Oroszország területén.

Ezek a vendégmunkások, akik sokak szemében rabszolgának tűnnek, évente több mint 500 millió dollárt küldenek haza a családjuknak. Persze a fizetésük 80%-át lenyúlja az állam. Ennek ellenére az észak-koreai vendégmunkások kitüntetett helyzetben vannak azokkal a társaikkal szemben, akik otthon dolgoznak látástól vakulásig – nevetségesen kis pénzekért.

A CNN riporterei becserkésztek egy olyan orosz gyárat Szentpéterváron, ahol észak-koreai vendégmunkások is dolgoznak. Nem sokat tudtak meg, hiszen teljes nyilatkozati tilalom van. Nyilatkozott viszont a moszkvai szenátus külügyi bizottságának az elnöke: „a szankcióknak, melyeket kimondanak Észak Korea vagy Oroszország ellen, nem sok értelme van. Soha nem tapasztaltam, hogy bármi is ilyen hatással lett volna ránk”- mondta Konsztantyin Koszacsev szenátor.

A külügyi bizottság elnöke természetesen azt is hangsúlyozta, hogy Oroszország betartja a szankciókat, melyeket megszavazott a Biztonsági Tanácsban. A CNN viszont arra mutat rá, hogy

semmiféle statisztika sincs az Oroszországban dolgozó észak-koreaiak számáról.

Velük kapcsolatban az 50 ezres szám is csak becslés. A tényeket ebben az esetben is a majdnem mindenható titkosszolgálat ellenőrzi, és persze szorgalmasan titkolja. Ugyanúgy, mint az orosz olajszállítások ügyét. Az amerikai hírszerzés szerint az oroszok nemcsak, hogy nem csökkentették az olajszállítást Észak-Koreába, hanem még fokozták is.

Moszkva természetesen tagad, pedig az amerikaik figyelmét az is felkeltette, hogy Putyin dicsérte Kim Dzsongun diplomáciáját, mellyel megpróbál éket verni az USA és Dél-Korea közé.

A kanadai Vancouverben most konferenciát tartanak a koreai helyzetről. A dolog szépséghibája, hogy csakis az USA és szövetségesei vannak jelen. Sem Oroszország, sem Kína, sem Észak-Korea nem képviselteti magát.

Magyarország alulmaradt az uniós munkaügyi vitában

0

A legtöbb tagállam elfogadta az EU munkaügyi szabályainak megreformálását a kihelyezett munkavállalók esetében. Ezt Emmanuel Macron francia elnök indítványozta, és a tehetősebb uniós országok közül többen támogatták. A kelet-európai országok megosztottak voltak a kérdésben.

Luxemburgban, a munkaügyi miniszterek vitáján gyakorlatilag a volt szocialista országok kerültek szembe azokkal a tehetősebb, nyugat-európai tagállamokkal, ahol a jelentős külföldi munkaerő lenyomja a béreket. Hétfőn, 12 órás vita után végül a legtöbb tagállam támogatta a kompromisszumos megállapodást, miszerint csak 12 hónapig dolgozhat egy uniós ország munkavállalója kihelyezett, vagyis külföldi munkahelyen. Rendkívüli esetben – a fogadó állam jóváhagyásával – ezt hat hónappal meghosszabbíthatják.

Magyarország, Lengyelország, Litvánia és Lettország nem támogatta az indítványt, de Bulgária, Románia, Szlovákia és Csehország elfogadta azt.

“Ez egy homályos és kétértelmű határozat, melyet mindenki a tetszése szerint értelmez majd”

– mondta Luxemburgban a magyar küldöttség vezetője, Takács Szabolcs.

Emmanuel Macron viszont a francia diplomácia sikereként értékelte a megállapodást. Megválasztása óta 23 uniós állam- és kormányfővel találkozott, és ekkor mindig kitért a kihelyezett munkahelyek ügyére, melyet választási kampánya során fontos megoldásra váró európai problémának nevezett. De miért ilyen megosztott az EU a kihelyezett munkahelyek ügyében?

Az uniós szabályozás 1996-os, de 11 alacsony munkabérű egykori szocialista ország később lépett be, és ez alapjában megváltoztatta a helyzetet. Ha például egy magyar munkavállaló magyar szerződéssel dolgozik egy gazdagabb uniós államban, akkor ezzel leszorítja a béreket a fogadó országban.

A túlságosan nagy bérkülönbségek feszültséget ugyanis keltenek:

egy kihelyezett munkavállaló átlagosan feleannyit keres, mint a fogadó állam munkása. A fejlettebb államokban ennek kapcsán szociális dömpingről beszélnek.

Macron szerint a brexitet is a kelet-európai munkavállalók okozták: a brit középosztály nemet mondott arra, hogy az unió keleti részéből érkezett munkavállalók elvegyék a munkát az alacsonyabb béreikkel.

Luxemburgban a munkaügyi miniszterének értekezletén Magyarország mellett Lengyelország ellenállása volt a leghevesebb. Annyit el is értek, szövetségben a csehekkel és a spanyolokkal, hogy a fuvarozókra nem vonatkozik az új európai határozat.

Az egykori szocialista országok egyébként a vitában arra az alapelvre hivatkoznak, hogy az EU-ban szabad a munkaerő-vándorlás. A megállapodás egyébként körülbelül 2 millió embert érint, az uniós munkavállalók töredékét.

Naplójegyzetek – Fragmentumok

0

Ki fogja majd számon kérni, hogy a kisebbségi újgazdagok leállítják-e az elvándorlást, nyílnak-e új magyar tagozatok? Mi történik a milliókkal, ha a 2021-ben sorra kerülő népszámlálási adatok drámai kudarcról vallanak? Mit gondol erről az éppen Stuttgartba kivándorló villanyszerelő és vízvezeték-szerelő? És a családja? Végel László:

  1. október 8. vasárnap

(…) A buszpályaudvaron ljubljanai buszjáratról érdeklődöm. A váróteremben találkozom két bánáti családdal, öt gyerekkel indulnak útnak. Úgy látom, mind iskolás lehetne. A televízóból ismernek, azt kérdezik, hogy hol lehet a közelben olcsóbban ebédelni. Hosszú út vár rájuk. Késő este indul a busz, meg sem állnak Stuttgartig. Várja őket a munkahely. Nem a legjobb, de reménykednek, hogy a férjek idővel a szakmában helyezkednek el. Az egyik autószerelő, a másik pedig vízvezeték-szerelő. Volt állások is, vagy 200 eurót kaptak havonta. Éjjel-nappal feketén dolgoztak, hogy túléljék. Terjed a mélyszegénység, tart a Magyar Kisebbségi Exodus, kiüresednek az utcák, megszűnnek a magyar tagozatok. Az emberek reményvesztettek. Persze, nem mindenki. Egy hírrel találkozom, amelyet szóról szóra kimásolok. „A szabadkai Masterplast Yu. 290 millió dinárt, vagyis mintegy 2,4 millió eurót, a topolyai Sat-trakt valamivel kevesebbet, 288 millió dinárt kapott, ami euróban szintén 2,4 millió körüli összegnek felel meg. A dobogó harmadik fokára a magyarkanizsai Keramika került 164 millió dinárral (1,3 millió euró).” Legyen ez a jövőért felelősséget vállaló, intézményeinkben fontos tisztségeket betöltő fiatal vajdasági értelmiségiek lelkiismereti kérdése. Ők majd hallgatással kimondják erre az igent, bírálattal a nemet. Helyes vagy helytelen, döntsék el ők, hiszen az ő jövőjükről van szó. Nem tisztem ebbe beleszólni, csupán a Nagy Exodus óráiban íróasztal mellett minden tisztség nélkül, elszigetelve tűnődöm az emberi sorsokon. Ha majd eloltják a villanyt kiderül, hogy kinek volt emiatt lelkiismeret furdalása és kinek nem volt? A magyar adófizetők pénze állítólag a kisebbségi magyarok szülőföldön való maradását szolgálja. Ki fogja majd számon kérni, hogy a kisebbségi újgazdagok leállítják-e az elvándorlást, nyílnak-e új magyar tagozatok? Mi történik a milliókkal, ha a 2021-ben sorra kerülő népszámlálási adatok drámai kudarcról vallanak? Mit gondol erről az éppen Stuttgartba kivándorló villanyszerelő és vízvezeték-szerelő? És a családja? (…)

Végel László (Újvidék)

 

FRISS HÍREK

Macron-Orbán...

Újszínházas ...

Kína nyúlja ...

Szemétexport...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK