„A Vatikánt elszomorították a párizsi olimpia megnyitójának egyes jelenetei – áll az Apostoli Szentszék francia nyelven kiadott közleményében. – A Szentszék csak csatlakozni tud azokhoz a véleményekhez, amelyek az elmúlt napokban elhangzottak, hogy sajnálkozásukat fejezzék ki a számos keresztény és más vallás híveit ért sértés kapcsán.”
Na. Szóval sértés. Ha megvizsgáljuk a sértéseket, azok egyértelmű jellemzője, hogy a sértő személy a sértett személyt indokolatlanul rossz színben tünteti fel a többiek előtt, ezzel a sértett tekintélye csorbul, és a társaságban elfoglalt pozíciója alacsonyabb lesz, mint a sértés előtt. Lehet persze a sértés olyan is, hogy a sértő nem a sértettet, hanem egy vagy több, a sértett által tisztelt, nagyra tartott szeményt degradál le, illet negatív jelzőkkel, vagy helyez a sértett által negatívnak tartott kontextusba, ezzel csökkentve a sértett bizalmát a tisztelt személyben, ami a sértettnek rosszul esik, hiszen azt cáfolja, amiben eddig ő hitt, azaz a hitét kérdőjelezi meg. Ez sokakat nagyon fel tud idegesíteni.
A sértés a legtöbbször hazugság. Ha Karikó Katalinnak azt mondja valaki, hogy „Te hülye vagy”, az egyrészt sértés, másrészt hazugság (hogy szándékos hazugság vagy információhiány miatt következett be, az mindegy). Az érdekesség az, hogy bárki kapásból fel tud sorolni egy csomó embert, akiknél ez a kijelentés ugyan a felsoroltak érzelmeiket tekintve sértés, de így igaz. Ők meg vannak győződve róla, hogy nem hülyék, de ezt a többiek másképpp látják, ezért a sértő csak közölte a valót, egy rossz szót sem mondhatunk rá, legfeljebb az empatikus képességeit kérdőjelezhetjük meg. Pontosan ugyanígy van a mások által tisztelt személyekről állított dolgokkal is, van, ami igaz, van, ami nem, ezért ha valaki sértve érzi magát, az lehet jogos is, de ugyanúgy lehet jogtalan, hiszen ha igaz, akkor nincs alap a sértődésre, ha viszont hazugság, akkor van.
A vallások esetében más a helyzet. Hívői olyasvalamiben hisznek, ami nem bizonyítható se pro, se kontra, ezért minden, a hitüket érintő negatív megnyilatkozás jogosan sértheti a híveket, mivel általában fogalmunk sincsen, hogy az adott megnyilatkozás igaz, vagy nem igaz. Ugyanakkor persze minden hites ember vallástalanokra nézvést negatív megnyilatkozása pontosan ugyanúgy sértheti a vallástalanokat is, csak ezt le se… illetve az nem érdekel senkit. A fentiekből adódón vallásügyben semmi nem világos, semmi nem tiszta, azaz a sértésre is, meg a magsértődésre is rengeteg lehetőség áll rendelkezésre.
Leonardo „Utolsó vacsora” c. festménye érdekesen ábrázolja Jézust és körét. A vacsora egy jeruzsálemi ház emeleti termében lett megrendezve, amely a festményen hátrafelé hatalmas térnek látszik, és az ábrázolás azt sugallja, hogy a néző irányában is jó távolra nyúlik el. A királyok étkeztek így, egyenes asztal, a király középen, mellette a főbb méltóságok, szemben velük meg az udvar, ahogy a festmény szemlélőjéhez hasonlóan nézi a vacsorázó főnököt és sleppjét. Jézusék esetében az észszerűség azt diktálná, hogy ha csak magukban vannak, nem sorban helyezkednek el, hanem körülülik az asztalt, ne kelljen fölállva vagy kitekert pózban beszélgetni, ám a festmény nem ezt mutatja. Persze lehet, sőt ez a legvalószínűbb, Leonardo azért választotta ezt az elrendezést, hogy jól be tudja mutatni az összes résztvevőt, ami egy körbeült asztalnál nem lett volna lehetséges, ráadásul a neki a festményhez biztosított falfelület a milánói Santa Maria delle Grazie templom refektóriumában így lett a legjobban kihasználható.
A Vatikán által kifogásolt sértésre áttérve a párizsi megnyitón valóban volt egy hasonló videó, amelynek alakjai és beállításai Leonardo alkotására emlékeztettek. Halványan ugyan, de arra. A festmény és a videó közötti eltérés elsősorban az, hogy az alakok nem egy épületben, az asztalnál ülnek, hanem egy Szajna hídon állnak. Ennivaló nincs az asztalon, hiszen nincs is asztal. Az olimpiai rendező bizottmány hasonlóságtervező embere láthatóan nem állt feladata magaslatán (nem ismerte a festményt?), mert az alakok egy sorba rendezését ugyan betartotta, de a környezettel azonnal jelezte, ez nem Jeruzsálem, ott ugyanis nincs folyó – hacsak nem gúnynak szánta, hogy haha, nektek, vallásosoknak még egy nyomorult folyótok sincs a három világvallás fővárosában! Nekünk bezzeg van ám! Még ha koszos is. Ja, egyébként folyója Rómának is van, azaz a Vatikánnak nagy hülyeség lenne ezen megsértődnie.
Az ennivaló videóbeli hiányáról (= Jézus teste és vére) sajnos nem tudok mit mondani, az alakok jóltápláltak, biztosan vacsoráztak már, és valószínűsíthetően nem is utoljára, azaz őket másnap nem feszítik keresztre, mert ilyen ma már nincs. Hogy ennek a változásnak a felemlegetése akkora nagy sértés lenne vallásosok számára, akiknek például az autodafé a nagy vallásos korszakban mindennapos látvány volt, arról nem vagyok meggyőződve, hiszen esetünkben pont a Tízparancsolat V. parancsának betartása történik.
A videó központi alakja nem a Leonardo által elképzelt hosszúhajú, szakálltalan Jézus, hanem egy álló, kövér, tetovált nő, valamiféle csillagos fejdíszben, aki a kezével szívecskét formáz. Magyarán szeretetet hirdet a nézőknek. Ez valószínűleg azt fejezi ki, hogy a szeretet hirdetése nem privilégium, azaz bárki hirdetheti, még akár egy nő is, ha kövér, ha sovány, mindegy. Ebből adódón, ez csak akkor sértés egy vallásos számára, ha úgy gondolja, hogy a szeretetet csak férfi hirdetheti, senki más. Vakbuzgóbb vallásosok esetén csak sovány férfi, még vakbuzgóbbak esetén kizárólag a Messiás! Minden más blaszfémia.
A 12 apostol a videón legalább 16. Oka ismeretlen. Jézustól a néző szempontjából balra a harmadik egy fiatal lány két varkoccsal, őt nézve mintha a videó készítője arra utalna ezzel, Júdás közülünk bárki lehet, még ha a legártatlanabbnak nézne is ki. A videón sokféle alakot láthatunk, egyenként értékelni őket sok értelme nincs.
Az „apostolok” csoportját (ha már ragaszkodunk Leonardo festményéhez, és a számbeli eltérés minket nem zavar), néhány nő és néhány nőnek öltözött férfi színesíti. A Biblia szerint „…nők nem taníthatnak férfiakat és nem lehet szellemi hatalmuk fölöttük, mert Éva be lett csapva. Emiatt Isten a férfiaknak adta a tanítás elsődleges hatókörét. Isten elrendelte, hogy egyedül a férfiak szolgáljanak tanítói pozícióban a gyülekezetben. Ez nem azért van, mert feltétlenül jobb tanítók, vagy mert a nők alsóbbrendűek vagy kevésbé intelligensek lennének (ez nem így van). Egyszerűen Isten így alkotta meg az egyház működését.” Szóval, ha kérdezik, hogy miért így a vallásosok szerint, a válasz egyszerű. Csak. A nők ugyan nem alsóbbrendűek, de azok.
A fentiekből következőn nő nem lehet apostol, hiszen Éva nem állta meg a próbát. Ezt a kérdést már Leonardo is feszegette, aki ugyan nem nőnek öltözött, hanem nőnek látszó férfit festett a képre (lásd a festményen Jánost), de ez a videó hasonló témát feszeget, mégpedig azt, hogy de igenis, nő is lehet apostol, Nobel-díjas vagy olimpiai bajnok, és fennen hirdeti, mi ugyan nem teszünk különbséget ember és ember között, nem számít, hogy nő vagy férfi. Nekünk nincsenek elvárásaink, hogy így öltözzön, úgy viselkedjen, és azt tegye, ha egyébként a többieknek ezzel semmiféle kárt nem okoz. Mi ilyenek vagyunk, és ebben különbözünk tőletek.
A férfiak felsőbbrendűségét alapként kezelő egyháznak ez természetesen nem tetszik, de ezt nyíltan nem mondhatja ki (azon már túl vagyunk, hálaisten… illetve hála a szekularizációnak), ezért inkább megsértődik. Okként a szokásos szöveget nyomatja, az LMBTQ+ szakrális témába keverése, de hogy az miért sértő a vallásosokat illetően, továbbra is kérdés.
Úgy gondolom, a sértődés konkrét okát most már nagyon ideje lenne közölnie velünk. Érvekkel és levezetéssel, ha kérhetem.
Ferenc pápa budapesti látogatását követően Bruckh Edith nyílt levelet intézett a katolikus egyház fejéhez, melyben megköszönte annak szavait az antiszemtizmus ellen. Ezt a levelet felolvasták a pápának azon a repülőgépen, amely budapesti és pozsonyi látogatása után hazaszállította őt a Vatikánba.
