Kezdőlap Címkék Vásárlóerő-paritás

Címke: vásárlóerő-paritás

A magyar átlagkereset csak egyharmada az osztráknak

A magyar álom a rendszerváltáskor 1990-ben az volt, hogy utolérjük Ausztriát, Matolcsy György, a Nemzeti Bank elnöke még nem is oly rég erről fantáziált, de a magyar közvélemény már régen rádöbbent: erre nemcsak az elmúlt nem egészen 34 évben nem volt esély, de a közeli jövőben sem lesz – akárki is jut kormányra Budapesten.

A nagy pofára esés számokban az Eurostat szerint: a legjobban Luxemburgban kerestek az Európai Unióban, havonta 1.560 ezer forintot. Luxemburg adóparadicsom az Európai Unióban éppúgy mint Írország, amely a harmadik helyen áll 1.373 ezer forinttal. Kettejük között Hollandia az ezüstérmes 1.440 ezer forinttal. Ausztria az ötödik 1.224 ezer forinttal. Az uniós átlag: 898 ezer forint. Ezek mind nettó számok. Magyarország hátulról a negyedik a 27 uniós tagállam között, a szegényházban utánunk már csak Horvátország, Románia és Bulgária következik.

És a vásárlóerő?

Egy euró jóval kevesebbet ér Párizsban az olimpia idején amikor elszállnak az árak mint Budapesten  vagy pláne vidéken Magyarországon. Bár Magyarország uniós rekorder volt tavaly az inflációban, azért még a gazdagabb nyugat-európai uniós államokban magasabb az árszínvonal. Az Eurostat elvégezte a jövedelem számítást vásárlóerő paritáson is, itt sincs mivel dicsekednie a nemzeti együttműködés rendszerének  Magyarországon: az átlagkeresetből elérhető fogyasztási szint csak a kétharmada az uniós átlagnak. Vagyis a magyar lakosság többsége szegénynek számít az Európai Unióban akkor is, ha van munkája és rendszeres havi jövedelme. Ha vásárlóerő paritáson mérjük össze az unió 27 tagállamát, akkor Hollandia kerül az első helyre, ahol 41%-kal haladják meg az uniós átlagot a keresetek. Luxemburg a második, Ausztria pedig a harmadik 30 illetve 27%-kal. Magyarország itt kicsit jobban áll, mert öt uniós tagállam van mögöttünk: Észtország, Horvátország, Bulgária, Lettország és Bulgária. Ez egy picit árnyalja a balti államok gazdasági felzárkózásáról szóló sikerpropagandát.

Orbán tisztában van a helyzettel

“A magyar választópolgárok 45%-a támogatta a Fideszt az európai választáson, és ezért hálásak vagyunk hiszen a 2023-as év gazdaságilag nehéz volt”

– nyilatkozta Tusnádfürdőn Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a 24.hu portálnak.

Orbán Viktor azért is állította középpontba a békepropagandát, hogy elfedje a kínos tényt: tavaly az átlagos szavazópolgár életszínvonala csökkent a magas infláció miatt. Időközben sikerült megfékezni az inflációt, de az bármikor visszatérhet, mert a magyar gazdaság teljesítménye nem ad okot optimizmusra. Ilyenkor pedig Orbán Viktor úgy segít magán, hogy újabb különadókat ró ki a gazdaság szereplőire: bankokra és cégekre. Erről írta azt Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója  a Mandineren, hogy

Orbán Viktor különadói olyanok mint a szovjet csapatok, amelyek “ideiglenesen állomásoztak” Magyarországon 1945 és 1991 között.

Orbán Viktor a hétvégén beszél Tusnádfürdőn, de valószínű, hogy inkább a békepropagandát folytatja majd nehogy szóba kerüljön a magyar életszínvonal, amely a nemzeti együttműködés rendszerének tizennegyedik évében a béka segge alatt tartózkodik az Európai Unióban miközben a korrupció az eget hasogatja, és a miniszterelnöknek halvány fogalma sincsen arról, hogy miképp lehet ezen változtatni. Miért nincs?

Mert a szavazó polgárok döntő többségének szegénysége Orbán Viktor politikai hatalmának alapja.

Magyar Péter támogatói jórészt a középosztályból kerülnek ki, és elsősorban a nagyvárosokban élnek a saját jövedelmükből. Orbán korrupt elitjének politikai szövetségese viszont az a sok millió szegény, aki állami támogatás nélkül a vízszint alá süllyedne. Csakhogy Orbán Viktornak elfogyott a pénze, és ezzel együtt lehet, hogy a politikai szerencséje is. Ingyen ugyanis az ő hatalmát sem őrzi a kutya sem…

Putyin nagy ugrása avagy álmodik a nyomor

Az orosz elnök utasította a gazdasági vezetőket: érjék el, hogy Oroszország a világ negyedik legerősebb gazdasága legyen! Az ukrajnai háború kellős közepén egy ilyen nagy ugrás fantasztikus teljesítmény lenne, de a TASZSZ hírügynökség szerint a gazdasági vezetőknek jelentést kell tenniük 2025. március 31-ig az elért eredményről.

GDP tekintetében Oroszország jelenleg a 12-ik a világon, innen egy éven belül elérni a negyedik helyre, ahol jelenleg Japán tanyázik – az első az USA, a második Kína, a harmadik pedig Németország – józan ésszel elképzelhetetlen. Putyin nem így számol hanem vásárlóerő paritáson, és ebben a tekintetben Oroszország jobban áll: a CIA factbook szerint a hatodik. Előtte India áll, amely jelenleg a világ legdinamikusabban növekvő nagyhatalma: tavaly több mint 7%-kal nőtt a GDP.

Nem is őket akarja megelőzni Putyin hanem Németországot és Japánt. Németország gazdasága stagnál, az ukrajnai háborúnak ők is a vesztesei közé tartoznak, mert az olcsó orosz energiára és nyersanyagokra alapozták az üzleti modelljüket, mely immár részben versenyképtelenné vált a globális piacon. Japán is minimális növekedést produkál, az orosz gazdaság viszont dinamikusan nő – legalábbis a Putyin hű statisztikai hivatal szerint. Oroszországban a statisztika mindig is hatalomfüggő volt, de az ukrajnai háború megszüntethette az orosz állam apparátus minden gátlását. Még nagyobb baj, hogy Putyin sikerszámai a hadigazdasághoz kötődnek.

Az orosz gazdaság immár teljesen visszaállt a régi szovjet modellre, melyben a háborús készülődés abszolút prioritást élvezett, a lakosság pedig kenyérért állt sorba még Gorbacsov idejében is. Putyin kezdetben lényegesen emelte az életszínvonalat, és ezzel megalapozta népszerűségét uralkodása első időszakában. Ezen fellelkesülve Putyin megkérte a Goldman Sachs szakértőit: dolgozzanak ki tervet a hatalmas ország modernizálására! Legyen Oroszország modern gazdaság, ne csak energiát és nyersanyagokat exportáljon! – kérte Putyin az amerikai tervezőket. Elő is álltak a tervvel, melyet az orosz elnök sajnálkozva elutasított. Meg is mondta, hogy miért:

”Az én támogatóim  a szilovikok: a fegyveres erők és a titkosszolgálat tábornokai. Ma mi diktálunk. Ha az önök terve megvalósul, akkor az üzletemberek döntenének, nekünk meg maradna az állam működtetése.”

A nagy reformból nem lett semmi, Putyin belekezdett a nagy ország növelő hadműveletbe: először jött Georgia, azután a Krím végül pedig Ukrajna 2022 februárjában.

Minimális területi nyereség – maximális anyagi veszteség

Oroszország több száz milliárd dollárt veszített a szankciók miatt, és ezek egyre hatékonyabban akadályozzák az orosz gazdaság működését. Nagy Péter cár nem véletlenül építette új fővárosát a nyugati határ szélére: Európát akarta importálni. Putyin szülővárosa immár egy zsákutca vége. Fejlődés helyett marad a stagnálás, Oroszország eltékozolja a jövőjét. Ráadásul Putyinnak előbb vagy utóbb hozzá kell nyúlnia az életszínvonalhoz, amely uralmának alapját jelenti. Moszkvában sem hihetik, hogy az idő nekik dolgozik, legfeljebb abban bízhatnak, hogy az ukránok még rosszabban állnak mint ők.

Lavrov: “patthelyzet van”

Az orosz külügyminiszter az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva elismerte, hogy “patthelyzet van, de ezt nem mi alakítottuk ki”. Hát akkor kicsoda? – kérdezhetnénk, ha nem tudnánk, hogy Lavrov külügyminiszter nem helyeselte az ukrajnai “különleges hadműveletet”. Putyin a biztonság kedvéért őt meg sem kérdezte a döntéshozatal előtt, mert az “a szilovikok” ügye volt.

Lavrov persze beállt a sorba, de újra elmesélte, hogy “elhittük Zelenszkijnek azt a javaslatát, hogy közvetlen tárgyalásokra van szükség, de 2022 áprilisában meghiúsultak ezek a tárgyalások. Isztambulba az ukránok elhozták a megállapodás fő téziseit, ezekbe mi beleegyeztünk. Ezt a megállapodást alá is írtuk. David Arahamija, az ukrán küldöttség vezetője később egy interjúban elismerte, hogy Boris Johnson akkori brit miniszterelnök “megtiltotta” Ukrajnának a megállapodás elfogadását” – mondta Szergej Lavrov.

Az ukránok ezt cáfolták, Schröder német ex kancellár, aki Putyintól csinos fizetést húz, megerősítette az orosz verziót.

Az USA már 2021-ben stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát és Oroszországot. Biden elnök “véletlenül” elszólta magát:

”célunk Putyin megbuktatása”.

Később ezt visszavonta, de tárgyalni az USA nem hajlandó az ukrajnai háború lezárásáról. Moszkva Trumpra vár, aki nem is nagyon titkolja: megegyezne Putyinnal Ukrajna feje fölött.

Ha mégsem jön Trump, akkor Putyin nagy bajba kerülhet hiszen kénytelen lenne hozzányúlni az életszínvonalhoz. Ezt pedig Oroszország népe sohasem bocsátaná meg neki. Könnyen végezhetné úgy mint Nicolae Ceausescu.

Nyolcszoros különbség a minimálbérek között

0

Csaknem 2000 euró a luxemburgi minimálbér, a legkisebb a bolgároké, 261 euró. Az Eurostat friss listáján Magyarország változatlanul a legalsó harmadban van 445 euróval. A vásárlóerőben valamivel jobb a helyzetünk.

Csaknem nyolcszoros a különbség az Európai Unió tagországai között a legkisebb és a legnagyobb minimálbér összegében – olvasható az Eurostat pénteken közzétett jelentésében.

Mivel nem minden tagországban van jogszabályban előírt legkisebb kereset (Dániában, Cipruson, Olaszországban, Ausztriában, Finnországban és Svédországban nincs), az Eurostat 22 tagállam adatait gyűjtötte össze. Az adatok a teljes munkaidős foglalkoztatásra érvényesek és a bruttó összeget tartalmazzák.

Az 500 euró alatti minimálbérű országok: Bulgária (261), Litvánia (400), Románia (408), Lettország (430), Magyarország (445), Horvátország (462), Csehország (478), Szlovákia (480), Észtország (500) és Lengyelország (503).

Az 500 és 1000 euró közöttiek: Portugália (677), Görögország (684), Málta (748), Szlovénia (843) és Spanyolország (859).

Az 1000 euró fölöttiek: Nagy-Britannia (1401), Franciaország és Németország (1498), Belgium (1563), Hollandia (1578), Írország (1614) és Luxemburg (1999).

A magyar minimálbér a luxemburgi 22 százaléka.

Az Eurostat elkészítette az úgynevezett vásárlóerő-paritás alapján is az összevetést. Ez a tényleges értéket igyekszik bemutatni az egyes országok jövedelmei között, kiszűrve például az árak közti torzító hatást. Ennek alapján a két szélső érték (Luxemburg 1597 és Bulgária 546) közti differencia csak háromszoros.

Magyarországon 743 PPS (vásárlóerő-egység) értékű a minimálbér, amellyel az ország a 16. helyre került a vizsgált tagállamok között, és megelőzi a cseheket, szlovákokat és horvátokat, akiknek a nominális minimálbérük magasabb. Ebben a sorban a luxemburgi összeg 45 százalékát éri a magyar érték.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK