Kezdőlap Címkék Választókerületek

Címke: választókerületek

Választókerületek

Mint azt a lapokban olvashattuk, Karácsony már megint kimutatta a foga fehérjét:

„Miből lehet tudni, hogy hamarosan választás lesz Magyarországon? Hát onnan, hogy a Fidesz megint módosítani akarja a választási szabályokat. Az elmúlt bő egy évtizedben minden választás előtt buherált valamit a szabályokon, hogy saját magának kedvezzen és megpuccsolja a választási akaratot. Mindezt persze társadalmi párbeszéd és az ellenzéki pártok bevonása nélkül. Így állnak bosszút azért, mert a főváros legutóbb a kormány ellen szavazott. Ha így folytatják, legközelebb még nagyobb arányban fogjuk őket leszavazni.”

Nota bene, azért csak szép dolog ez egy tutyimutyitól, hogy így beszólt, helyre tette, odavágott, satöbbi, nem is beszélve arról, hogy ezen tutyimutyi immár bő öt éve vezeti a fővárost, mégpedig totális ellenszélben, de ennek ellenére különösebb balhék nélkül. A legnagyobb botrány abból volt, hogy a főváros által megbízott, Lánchíd felújító vállalat egyik alvállalkozójának az ügyvédje valami pénzt vitt valahonnan valahová, amiből végül annyira nem lett ügy, hogy mondák születtek a nép ajkán, és ha valami tényleg semmi, arra azt mondják a fővárosiak, hogy na, pont ennyit sikkasztottak a Lánchíd felújításkor Karácsonyék. Ja, és volt még az „Ezek el akarják adni a Városházát”, amiről szintén kiderült, hogy oltári nagy hülyeség. Csönd is van azóta mindjét vonalon.

Jó, jó, voltak ennél sokkal nagyobb botrányok is, csak azokról a kormány nem botrányként beszél, hanem azt mondja, hogy mindez a normál kormányzati működés része, mint például a fővárosra kivetett hatalmas különadók, a kormány által lenyúlt fékek és ellensúlyok általi inkasszózgatás, a budapesti számla könnyed mozdulattal való megterhelése, na meg a Budapestnek megígért pénzek gondos visszatartása. A Lánchíd felújításhoz adandó 6 milliárdot például azon az alapon nem fizetik ki kormányék, hogy szerintük a felételek között szereplő „eredeti állapot nem állt helyre”, mivel a nem közhasznú gépjárművek le lettek tiltva a hídról. Ebből látszik, hogy a kormány még azt is vállalja, hogy hülyének nézzék, akinek fogalma sincs, hogy egy hídfelújítás esetén mi tekintendő „eredeti állapot”-nak, egyetlen célja, hogy kárt tudjon okozni a fővárosnak, akármekkora is lenne az.

Ebből következően a normál kormányzati működés fő része a bosszúállás. Bosszúállás a vereségért, azaz azért, hogy az illiberális vidéki szavazóknál lényegesen liberálisabb Budapest nem a FIDESZ-t favorizálja.

Egy abszolút egypárti kormány bosszúállásában az a jó, hogy a saját szavazóknak mindig mindent meg lehet magyarázni. A saját szavazó azt fogadja el, amit el akar fogadni, például a fenti példát tekintve a kormány összevissza hazudozós szövegei alapján egyértelműen ő is úgy gondolja (de még mennyire!), egy híd eredeti állapota nem az, hogy akadályok nélkül lehet átkelni rajta a túlsó partra, hanem hogy pontosan ugyanazok mennek át a hídon, akik tegnap is átmentek. A saját szavazók jelentős része persze nem hülye, de az általa jó ügynek tartott fideszuralom érdekében hajlandó kikapcsolni akár a saját gondolkodását is arra az időre, amíg a kormány becsapja, hogy utána visszakapcsolva a racionalitást megnyugodva kezdhesse újra a töprenkedést az élet értelmén és egyéb fontos dolgain.

A fentebb vázolt fideszes technika alapján és előírásai szerint megérkezett a „cáfolat” a Karácsony féle bejegyzésre. A szokott módon történt minden, a cáfolat nyilvánosságra hozására kijelölt személy természetesen most is Sz.A., aki a központból megkapja a hivatalos, a főnökség által jóváhagyott szöveget, majd ezt a Facebook oldalán változtatás nélkül közzéteszi (Sz.A.-t nem a gondolkodásért fizetik):

„Karácsony azt hazudja, hogy a kormány a budapesti egyéni választókerületek számát büntetésből csökkenti, mert a fővárosiak nem a Fideszre szavaztak. Tarlós István alatt Budapest lakossága nőtt, majd amint Karácsony Gergely regnálásával rohamosan csökkenni kezdett, és 2019-2024 között Szolnok teljes népességével, 66 ezer fővel csökkent a budapestiek száma. Ennyi ember nem nevezheti már otthonának a várost. Egy ilyen mértékű elvándorlás Budapestről nemcsak intő jel és a főpolgármester elégtelen bizonyítványa, hanem a törvény is arra kötelezi a döntéshozókat, hogy ennek megfelelően, arányosítsák az országgyűlési választókerületeket.” Hát akkor lássuk:

  • Karácsony valóban azt mondja. Hogy hazudja-e, azt csak egy főfideszes őszinteségi rohama tudná eldönteni, de olyan nyilván nem lesz. A tapasztalat az, hogy mindig változtatnak, és az valahogy mindig nekik kedvez, ami azért… khm… mintha fölvetné a gyanút.
  • Az igaz, hogy a törvény arra kötelezi a döntéshozókat, hogy 20 %-nál nagyobb népességváltozás esetén változtassák meg a körzeti határokat, de hogy ilyen volt-e, azt csak a jóég tudja meg a statisztikusok. Amit én találtam, az ez.

Aki akarja utána nézhet.

  • Sz.A. szerint Tarlós alatt Budapest összlakossága nőtt. Sajnos ez nem igaz, mert a 2011-es 1 733 685 fős adat és a 2019-es 1 722 363 fős adat szerint inkább csökkent, mint nőtt. Az valóban igaz, hogy a 2015-ös csúcs 1 741 601 fős adata nagyobb, mint az induló adat, de a trend sajnos 2019-re igencsak elromlott.
  • Sz.A. szerint 2019-2024 között Szolnok teljes népességével, 66 ezer fővel csökkent a budapestiek száma. Az adatok szerint ez sajnos nem így van. A 2019-es 1 722 363 fős adat, és a 2024-es 1 686 222 fős adat különbsége csak 36 141 fő, ami inkább Cegléd, mint Szolnok, és ugyan valóban egy egész városnyi ember, de Budapest lakosságának csak a 2,1 %-a. Hogy a polgármesternek mi köze van a 2,1 % kiköltözéséhez, azt nem tudom, de biztosan sokkal kevesebb, mint a kormánynak, amely simán elintézte, hogy egyre rosszabbul éljünk, és ugyan a NER kedvezményezettek simán fizetik a budapesti lakásárakat vagy a bérleti díjakat, de vannak, akik nem (SZ.A. a NER „munkatársa”, nyilván ezért nincs fogalma a helyzetről).
  • A törvény akkor kötelezi a döntéshozókat a kerülethatárok megváltoztatására, ha a változás 20 %-nál nagyobb, és ennek a fentebb megadott 2,1 % nem nagyon tesz eleget, még körzetekre lebontva sem. Igaz, hogy vannak körzetek, melyek lakosságszáma alacsony, de nyilván már régen az, és a módszer, hogy mindenkit kikerülve, a legnagyobb titokban, azaz a lehető legkevésbé demokratikusan csinálták, egyértelművé teszi a célt: Budapesttől annyi körzetet elvenni, amennyit csak lehet.

Az érdeklődőknek még pár adat (utolsó három oszlop: választókerületek, összes választó száma és választók átlagos száma kerületenként):

FH

Az utolsó oszlop (választók száma választókerületenként átlagosan; 1000 fő/kerület) mutatja, hogy Budapest csak alig van az átlag alatt valamivel. Azon megyék, amelyekben egy választókerületre átlagosan még Budapestnél is kevesebb ember jut: Bács-Kiskun, Békés, Fejér, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém, ha tehát ezeknél nem történt semmi, akkor egyre inkább úgy néz ki, hogy Karácsonynak igaza van. Bőven elég lett volna a tényleg kissé ortopédül magas átlaglétszámű Pest megyét két választókerülettel megnövelni, azaz a többi változtatás csak egyszerű gerrymandering. Business as usual.

Aki mást várt a FIDESZ-től, az tegye föl a kezét. Nem hiszem, hogy a kézfeltartásba belefáradna bárki.

Mit akar a Fidesz a választójogi törvény módosításával?

Gulyás Gergely miniszter a kormányülést követő szokásos tájékoztatóján a következőképp indokolta a választást szabályozó törvényeknek (választójogi törvény, választási eljárási törvény) a kormány által benyújtott módosítását:

„… több tucatnyi jogszabály közül a választójogi törvénnyel kapcsolatban alakult ki egy vita. Itt röviden szeretném azt a kormányzati álláspontot egyértelművé tenni, hogy eddig egyetértés volt a magyar politikában, hogy a választási szabályok és a kampányfinanszírozási szabályok a korábbinál nagyobb esélyegyenlőséget biztosítanak. Ezt még az LMP frakcióvezetője is többször elismerte.

De visszaélésekre adnak lehetőséget a kis pártok, kamupártok tekintetében. Miután a választási jogszabályokat a választást megelőző év január elsejéig lehet módosítani, tehát 22-ben lesznek választások, ezért 2021. január elsejéig lehet ezeket a szabályokat módosítani, így az Országgyűlés idén ősszel tud utoljára választójogi szabályokat módosítani.

A választójogi törvényhez benyújtott módosítás azt szolgálja, hogy azoknak a pártoknak legyen országos listája, azok a pártok részesüljenek kampánytámogatásban, akik legalább ötven helyen, a százhat választókerületből legalább ötvenben tudnak egyéni jelöltet állítani.

Bár különböző elemzések jelentek meg, de azt is szeretném egyértelművé tenni, hogy ennek az égvilágon semmi köze nincs az ellenzéki pártok indulásához, hiszen egy-másfél éve mindannyian tanúi lehetünk annak a vitának, ami az ellenzéken belül arról folyik, ami nem is a kormányinfóra tartozik, csak a vádak tisztázása miatt mondom, hogy az ellenzék egy vagy két listával indul az országgyűlési választásokon. Ez a módosítás ezt a kérdést semmilyen formában nem érinti, az ellenzéki pártok akár egy, akár két listán indulhatnak. Ötven választókerületben kell ahhoz jelöltet állítani, hogy valakinek listája lehessen, és akkor juthat kampányfinanszírozáshoz, akkor juthat kampánytámogatáshoz, hogy ha ennek eleget tesz. Szerintünk az, hogy Magyarországon százhat választókerületből ötven választókerületben összesen ötszáz aláírást, tehát minden ötszáz érvényes aláírást valaki össze tudjon gyűjteni, azaz összességében huszonötezer aláírást képes legyen nyolcmillió magyar választópolgártól összegyűjteni, ez egy olyan elvárás, ami a minimum ahhoz, hogy utána a választási kampányhoz egyébként járó költségvetési támogatást megkaphassa.

Ez tehát egy olyan fellépés a kamupártok ellen, olyan fellépés a valós támogatottság nélküli pártok ellen, amelyet indokoltnak és szükségesnek tartunk.”

Mindenekelőtt azt a ma már időszerűtlennek tűnő kérdést kell feltennünk, hogy vajon miért nyújt be a kormány választójogi törvénymódosítást. Fogalmazzuk meg először másként a kérdést: miért a kormány nyújtja be? Amikor magát az eredeti törvényt nyújtották be, azt nem a kormány nyújtotta be, hanem kormánypárti képviselők. Ez ugyan időközben fölöttébb elterjedt gyakorlattá vált a fideszes többségű országgyűlésben, de a választójogi törvény benyújtásakor még hangsúlyozták: a választás szabályait tartalmazó törvénytől a kormánynak távol kell tartania magát, az a parlamenti frakciók ügye. Manapság ugyan ez már formalitás, de mégis.

Most túltették magukat ezen a szokásjogon, és a választásokat szabályozó törvények módosítását a kormány nyújtja be. Ejnye-ejnye.

Ha pedig azért kell most feltétlenül választási törvénymódosítást tárgyalni és elfogadni az Országgyűlésnek, mert választási törvénymódosítást a választásokat megelőző évben már nem szabad módosítani, akkor miért november közepén nyújtják azt be, miért nem hónapokkal korábban, ha már valamiért feltétlenül változtatni akarnak a választási szabályain? Gulyás erre nem válaszolt, és erre vonatkozó kérdést sem kapott.

És mi a helyzet a javasolt módosítás tartalmával?

A kamupártokra való hivatkozásról már többen elmondták az elmúlt napokban, hogy hamis: aki huszonhét egyéni jelölthöz össze tudja másolni az aláírásokat, az ötvenhez is össze tudja másolni. Mielőtt a valódi indokra mutatnék rá, teszek még egy kitérőt.
Amikor a sajtótájékoztatón arról hangzott el kérdés, hogy tervezik-e a választókerületek átrajzolását egy, a törvényjavaslathoz később benyújtandó módosító javaslattal, Gulyás a következő figyelemre méltó választ adta:

„A választókerültekre vonatkozó érdeklődésre csak azt a tájékoztatást tudom adni, hogy csak akkor módosítjuk ezeket, valóban január elsejéig van erre lehetőség, hogy ha teljes konszenzus jön létre,

ha az ellenzéki pártok is ezt kívánatosnak tartják. Éppen azért, hogy a választás szabályai világosak, egyértelműek legyenek, és a visszaélések kizárásán túl semmilyen változtatás ne legyen, ezért nem akartunk hozzányúlni a választókerületek beosztásához. Ha az ellenzék részéről van ilyen igény, és teljes konszenzust tudunk létrehozni, akkor nem zárkózunk el, akkor ezt az idei évben meg lehet tenni, de hogyha ilyen konszenzus nincs, akkor szerintem mindenki számára az a legegyértelműbb, legvitathatatlanabb, hogy ha a korábbi választókerületi határok között tartjuk meg a 2022-es választást.”

Rendben, ez így szépen hangzik.

De ha a választókerületi beosztáson nem akarnak az ellenzék egyetértése nélkül változtatni, akkor a listaállítás szabályainál miért nem feltétel az ellenzék egyetértése?

Talán mégis csak arról van szó, hogy az ellenzék számára kedvezőtlen az új szabály, nevezetesen hogy ötven egyéni jelöltre van szükség országos lista állításához, és azt az ellenzék nem fogadná el.

„Az ellenzék, ha akar, akkor összefog, és egy listán indul. Ha akar, akkor úgy fog össze, hogy két listán indul. A százhat választókerületben pedig nyugodtan állíthatnak egy jelöltet, hiszen nem kell nagy matematikai képesség, hogy könnyű legyen belátni, hogy még a két listás megoldás estén is az ötven egyéni választókerületben állítandó egyéni választókerületi jelöltek, azok ezt lehetővé teszik, hiszen százhat választókerület van az országban. Semmilyen formában semmit nem tesz hozzá és nem vesz el abból a vitából, egyeztetésből, ami az ellenzéki pártok között van, ez a választójogi törvénymódosítás. Aki ezzel ellentétes állítást fogalmaz meg, az sajnos nem mond igazat.”

Akkor most én mégis megfogalmazok ezzel ellentétes állítást, vállalva, hogy Gulyás szerint nem mondok igazat.

Két tekintetben is. Egyrészt, az ellenzéki viták eddig nem arról szóltak, hogy a közös jelöltek és közös miniszterelnök-jelölt mellett egy közös lista – ami az MSZP, a Párbeszéd és a DK véleménye hosszabb ideje – vagy közös jelöltek és közös miniszterelnök-jelölt mellett két lista, hanem hogy egy vagy több lista. A Momentum és a Jobbik azt az érvet emlegeti a több lista mellett, hogy választóik egy része nem szívesen szavazna az MSZP-vel és DK-val közös listára, és közös lista esetén választóik egy része nem szavazna ellenzéki listára, talán még ellenzéki egyéni jelöltre sem, hanem inkább más listára: a Jobbik estében a Mi Hazánk, a Momentum esetében talán a Kétfarkú Kutyapárt listájára szavazna.

Az egy közös listának az eddig érvényes szabályok mellett nemcsak a két lista lehet az alternatívája, ami még mindig egy listára kényszerítené a Momentumot és az LMP-t a Jobbikkal, hanem a három lista is, miközben – az egyéni kerületeken megosztozva – a három listát állító pártok koordinált jelöltjei számíthatnak minden ellenzéki párt választóinak szavazatára.

(Nem titkolom, hogy én magam is a három listának lennék híve, mert akkor szavazhatnék demokratikus pártok listájára anélkül, hogy egyúttal a Jobbikra is kellene szavaznom, amire ma sem vagyok hajlandó.)

Az, hogy most a Fidesz a listaállításhoz szükséges egyéni jelöltek számát huszonhétről ötvenre emeli fel, azt jelenti, hogy nem szeretne három ellenzéki listát és koordinált jelöltállítást, hanem azt szeretné, ha az ellenzéki pártok egy, de legfeljebb két listával indulnának a választáson. Vajon miért szeretné ezt a Fidesz? Minden bizonnyal azért, mert – az általa végeztetett, a nyilvánosság elé nem kerülő közvélemény-kutatási eredményekből kiolvashatóan – ezzel csökkenhet az ellenzéki pártokra leadott listás szavazatok, sőt talán az egyéni jelöltekre leadott szavazatok száma, aránya is.

Szerintem tehát nem állja meg a helyét az az elmúlt napokban többek által hangoztatott vélekedés, hogy a változtatás nem érinti az ellenzéki pártok lehetőségeit.

Másrészt, ez a módosítás rontja annak lehetőségét, hogy a hat ellenzéki párt összefogásától magukat távol tartó, vagy oda bebocsátást nem nyerő további ellenzéki pártok úgy állíthassanak országos listát és mérethessék meg magukat önállóan a választásokon, hogy – miként ezt a Kutyapárt kilátásba helyezte – csak olyan választókerületekben állítanak egyéni jelölteket a listaállításhoz, ahol ezzel nem rontják az összefogás egyéni jelöltjeinek esélyeit a Fidesz egyéni jelöltjével szemben. Nyilvánvalóan könnyebb huszonhét ilyen egyéni választókerületet találni a százhat között, mint ötvenet.

Az is nyilvánvalóan a Fidesz érdeke, hogy a Kutyapárt, a Szanyi-féle ISZOM vagy akár a Munkáspárt jelöltjei billegő választókerületekben vegyenek el szavazatokat a hat párt közös jelöltjétől.

Talán nem árt emlékeztetni arra is, hiszen sokan már elfelejthették, hogy a 2010 előtti, még a pártok konszenzusával kialakított választási rendszerben úgy is állíthattak pártok közös jelöltet, hogy külön listájuk volt, és bejelentették, hogy milyen arányban osztoznak a jelöltek töredékszavazatain. Abban a választási rendszerben a hat párt úgy is állíthatna minden választókerületben egyetlen közös jelöltet, hogy több listát állítanak. Nem véletlenül szüntette meg ezt a lehetőséget már 2012-ben, tehát a 2014-es választásra egyoldalú döntéssel a Fidesz.

Most sem véletlenül változtat a listaállítás szabályán.

Végül egy megjegyzés: az ellenzéki pártok és a független média egy része azért bírálja a Fideszt, hogy egyáltalán miért tűzi napirendre a választójogi törvény módosítását (és mellesleg az alaptörvény módosítását) a járvány csúcspontján. Én ezt nem tartom jó érvnek. Ha lehetett a járvány első hulláma idején önkormányzati választást tartani Franciaországban vagy Bajorországban, és a második hullám tetőzésekor meg lehetett tartani az amerikai elnökválasztást, miért ne lehetne bármilyen törvényt módosítani a járvány közben Magyarországon is? Könnyebb persze így támadni a törvénymódosítást, mint leleplezni annak valódi indítékát.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK