Elegancia, tágas terek, s a régmúlt korok magával ragadó stílusa jellemzi a magyarországi kastélyszállókat. Általában festői környezetben helyezkednek el, csodás túraútvonalak, természetes vizek vagy más látványosságok közelében. Igazi testi-lelki kikapcsolódást nyújt az itt töltött néhány nap. Cikkünkben 3 elegáns szállót mutatunk be, az ország 3 különböző tájáról.
Budapest közelében: Teleki-Degenfeld kastély
Ez az elegáns és varázslatos belföldi kastélyszálló 75 km-re található a fővárostól, Nógrád megyében. A legtöbb lakosztályát korhű berendezéssel kínálja. Egyik különlegessége, hogy a szobákat történelmi személyekről nevezték el, például Teleki Lászlóról vagy Madách Imréről.
Céges rendezvényeknek és esküvőknek is helyet biztosít a szállás, de természetesen családdal vagy egymagunkban is érkezhetünk. Ízelítő a szolgáltatásokból:
wellness és szépség
borkóstoló
vadászat
játszószoba
játékterem
lengőteke
Kicsik és nagyok egyaránt megtalálják itt a nekik való kikapcsolódást. A közelben pedig rengeteg természeti látványosság és múzeum érhető el.
Zala megye: Batthyány Kastélyszálló
Ha messzebb utaznánk a fővárostól, Zalacsányban vár minket ez a csodálatos hely. Több különféle típusú szobából választhatunk, standard, superior, családi és lakosztály kategóriákban.
A hely wellness szállásként is hirdeti magát, s számtalan testrituálét, rönkszaunát, masszázs szolgáltatást és aromafürdőt vehetnek igénybe az idelátogatók. További népszerű szolgáltatásaik a következők:
kerékpár bérlés
fitnesz
golf
gasztronómiai élmények
Szervezhetők itt céges rendezvények és esküvők is.
Szilvásvárad: La Contessa
Az elegáns szilvásváradi létesítmény 45 exkluzív szobával várja a pihenni vágyókat. Egy 7 hektáros ősparkban fekszik a neobarokk épület, így valóban varázslatos helyszín a pihenésre. Olasz bútorok és elegáns textíliák szolgáltatják az igazi nemesi élményt a szobákban, melyek nem nélkülözik a mai ember számára szükséges modern technikát sem. Lássunk néhány példát a számos programlehetőségből:
bowling
squash
gasztronómiai kalandok
főúri teadélután
wellness
A környék látnivalói közül kiemelkedik a Szalajka-völgy, a Fátyol-vízesés, valamint a Lipicai Ménes.
Összegezve: A kastélyszállók töretlen népszerűsége a pihentető környezetnek, eleganciának, magasszintű gasztronómiának és wellness szolgáltatásoknak köszönhető. Cikkünkben 3 olyan lehetőséget mutattunk be, melyek családi nyaralásra, céges rendezvényre, de lakodalom szervezésére is tökéletesen megfelelnek.
Állítsuk meg ezt az őrültséget! Ne költsünk 50 milliárdot Semjén hobbijára, a vadászati kiállításra – ezt hangsúlyozza videójában Karácsony Gergely. A miniszterelnök hobbija – a foci – után, a miniszterelnök-helyettes hobbija is milliárdokba kerül a magyar adófizetőknek.
A KDNP elnöke, miniszterelnök-helyettes, ha tehetné, jegesmedvére is vadászna, és büszkén vállalta magára a Gyurcsány Ferenc elleni karaktergyilkosság elkövetését. Sorozatunk legújabb epizódjában Semjén Zsoltot mutatjuk be.
A Szilágyiba járt gimnáziumba, Bayer Zsoltnak volt osztálytársa. Már akkor kitűnt rettenthetetlen bátorságával, és az egypártrendszer iránt érzett engesztelhetetlen utálatával. Maga mondta, hogy az első héten dolgozatot írtak irodalomból, és az volt a kérdés, hogy kivolt Antigoné? Az akkor még igen fiatal Semjén Zsoltnak fogalma sem volt róla, ezért azt írta a papírra: Antigon felesége. Persze, balhé lett belőle, viszont Bayer kolléga elismerését már akkor kivívta magának – a későbbi publicista bemutatkozott, mellé ült, padtársak lettek.
2005 februárjában ezt mondta pártja kongresszusán: „Aki azt szeretné, hogy a tizenéves fia első szexuális tapasztalatait egy szakállas bácsitól szerezze, szavazzon nyugodtan az SZDSZ-re. Tegyen így az is, aki azt akarja, hogy gyermeke szájába az iskolában marihuánás cigarettát nyomjanak, aki azt szeretné látni, hogy gyermeke extrém szekták szeánszán veri magát a földhöz, vagy aki az eutanázia és az abortusz halálkultúráját képviseli”
Némi szusszanásnyi idő után azzal verte ki sokaknál a biztosítékot, hogy a magyar parlamentben Weisz nénizett és Schwarcz bácsizott: „Jó-e az a magyar zsidóságnak, ha egy rossz politika túszként löki maga elé Schwarcz bácsit és Weisz nénit? Jó-e ez a magyar zsidóságnak?” – kérdezte komolyan.
Egy másik alkalommal, ugyancsak a magyar országgyűlésben, ezzel fordult Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz: Ön és magyarul beszélő kormánya.
Évekkel később kiérdemelte a Fidesz Hőse kitüntetést. Nem vicc, tényleg így történt: 2006 karácsonyán egy ünnepi koccintás alkalmával adományozta Navracsicsnak és neki ezt a címet Orbán Viktor. Hívő ember, egy interjúban elárulta, hogy mindennap imádkozik Gurcsány Ferencért.
„Szavazatgyűjtésben a Fidesz dominál, a szellemi forrásvidéket a KDNP biztosítja”, mondta Semjén 2010-ben egy a magyar Narancsnak adott interjúban. Fordítsuk le magyarra: ami nincs meg az egyiknek, (támogatottság) az megvan a másiknak (szellem). Amiben az egyik hiányt szenved (forrásvidék), azt pótolja a másik (szavazatgyűjtés).
„Politikai feladat volt Gyurcsány Ferencet amortizálni. Ez száz százalékosan sikerült”. „Neki abból lett volna politikai haszna, ha Orbán Viktorral tud megmérkőzni. De nem ért el hozzá, mert ott voltunk mi: Navracsics Tibor, és én.”
A plágium-ügy
Üldözik a keresztényeket Európában, és Magyarországon is. Ezt mondta Pálffy István képviselő 2012. novemberében a parlamentben. Pállfy képviselő megrendítő szavait követően Rétvári Bence államtitkár is a keresztények üldöztetését említette a t. Házban. Szerinte összehangolt politikai támadás indult ellenük, amin persze nincs mit csodálkozni, a keresztényeket mindig is üldözték, amióta világ a világ, számkivetettség az osztályrészük.
A keresztények újkori üldözői ezúttal Semjén Zsolt doktoriját és diplomamunkáját találták meg, ezeket illették a plágium vádjával. Maga az érintett nevetségesnek nevezte a vádat, Havasi Bertalan, aki akkoriban a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője volt, úgy nyilatkozott, hogy lezártnak tekintik az ügyet.
Semjén Zsolt, aki számos fontos és felelősségteljes közéleti funkciója mellett az Országos Magyar Vadászati Védegyletnek is elnöke (s ebbéli funkciójában síkra szállt a védett madarak vadászatáért) első körben a teológián megvédett doktorija miatt vált üldözötté – a gyanú szerint dolgozatának mintegy negyven százalékát idegen forrásból merítette. Ráadásul úgy, hogy e forrásokat vagy nem, vagy pontatlanul jelölte meg, mindemellett még német nyelvű irodalomból is merített, ami azért is szignifikáns, mert ezen a nyelven állítólag egyáltalán nem beszél.
Ha ezek után azt gondolnánk, hogy ennyi szenvedés és meghurcoltatás még egy keresztény embernek is sok, sajnálattal közöljük, hogy hősünk hányattatásai ezzel még nem értek véget. A nemtelen támadások tovább folytatódtak, kiderült, hogy Semjén úr egy évvel a doktori sikeres megvédése után az ELTE szociológia tagozatán is beadott egy szakdolgozatot, nagyjából ugyanazt, amit a Pázmány egyetemen már doktoriként elfogadtak. Mindez nem csupán új megvilágításba helyezi a keresztények európai és magyarországi üldöztetését, de arra is rávilágít, hogy Semjén úr univerzális dolgozatot írt: olyat, amely nem csupán teológiai tanulmány, de szociológiai értekezés is egyben.
Ráadásul, és ez már talán több is egyszerű keresztényüldözésnél, kitudódott, hogy a szociológia-dolgozat egyik opponense kifejezetten gyengére értékelte Semjén úr munkáját, nem is javasolta, hogy beadják. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy vannak még jó emberek, akik kinyújtják a kezüket az üldözöttek felé: találtak egy másik opponenst, akinek tetszett a dolgozat, s innentől kezdve már nem volt akadálya, hogy Semjén úr egy évvel korábban teológiai tanulmányként funkcionáló dolgozata szociológiai diplomamunkaként is megállja a helyét.
Vadászjelenetek Svédországban és Kanadában
Semjén Zsoltról régóta tudtuk, hogy szeret vadászni, de a közvélemény egészen 2017-ig mit sem sejtett arról, hogy e vadászatok nem a gemenci erdőben zajlanak, hanem távoli országokban. Például Svédországban, ahol hősünk rénszarvasra vadászott – utóbb kiderült, hogy háziasított példányt sikerült elejtenie – Kanadában bölényre, farkasra, és hogy ne szakadjon meg a hagyomány, rénszarvasra ment.
Forrás: Magyar Nemzet
Alkalmanként 4-5 millió forintba került egy-egy ilyen vadászat, amire Semjén Zsoltnak aligha futja a fizetéséből. Ám nem is ő fizette a számlákat, hanem, legalábbis az első verzió szerint sok rokona van Svédországban, őket látogatta meg a vadászatok alkalmával a miniszterelnök-helyettes. (Kanadai rokonokról mindezidáig nem történt említés.)
Időközben kiderült, mégsem az idegenbe szakadt rokonság, hanem egy Farkas József nevű vállalkozó fizette a számlákat. Utóbbi személy a leginkább utazik, s mint ilyen, számos olyan uniós pénzhez jutott hozzá, melyek elosztásáról a kormány döntött. (Itt jegyeznénk meg, hogy Semjén Zsolt amellett, hogy a KDNP elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök helyettese is egyben.)
Sokan felháborodtak a vadászatok hallatán, de végül nem lett nagyobb baj az ügyből. Az ügyeket megszellőztető Népszabadság és Magyar Nemzet– más-más okok és körülmények között – megszűnt. Semjén Zsolt a plágium-ügy után ezt is megúszta, és elképzelhető, hogy a jövőben már nem is derülnek ki róla (sem pedig politikustársairól) újabb turpisságok. Trócsányi László igazságügyi miniszter ugyanis épp a napokban nyújtott be egy, a magánélet védelméről szóló törvénytervezetet, mely, ha életbe lép, gyakorlatilag megakadályozza, hogy a közélet szereplőiről a sajtó bármilyen, számukra kellemetlen tényt közöljön. A bíróságok hatásköre lenne ugyanis megítélni, hogy egy adott cselekmény – például, ha egy ismert politikus helikopterrel utazik lakodalomba, vagy egy másik prominens 800 millió forintos ajándék elfogadására készül – magánéleti tevékenységnek minősül-e. S miután ezzel egyidejűleg a bíróságok átalakítása is zajlik – a renitens bírákat nyugdíjba küldik, hogy helyükre megbízhatóbb emberek kerülhessenek – nem kizárt, hogy Semjén Zsolt kalandjairól a jövőben nem értesülhet a nagyközönség.
Best of Semjén
„Bizonyos SZDSZ-es körök bizonytalan nemi identitásukból csinálnak politikai ideológiát, és ezt akarják ráerőltetni a társadalomra. (…) Nem a Vatikán ragadt le a középkor és az újkor határán, hanem az SZDSZ Szodománál” (Sajtótájékoztató, 2004. augusztus).
„Aki azt szeretné, hogy a tizenéves fia első szexuális tapasztalatait egy szakállas bácsitól szerezze, szavazzon nyugodtan az SZDSZ-re. Tegyen így az is, aki azt akarja, hogy gyermeke szájába az iskolában marihuánás cigarettát nyomjanak, aki azt szeretné látni, hogy gyermeke extrém szekták szeánszán veri magát a földhöz, vagy aki az eutanázia és az abortusz halálkultúráját képviseli” (Pártkongresszus, 2005. február).
„Elég volt a devianciából, a meleg tisztességből és abból az értékrombolásból, amit az SZDSZ művelt: itt az ideje annak, hogy egyszer s mindenkorra eltűnjenek a magyar politikai életből” (Választási nagygyűlés, 2006. március).
A 2014-es év valódi politikai csemegével indult: január elején derült ki, hogy nem csak Semjén Zsolt szeret vadászni, de Lázár János is szívesen hódol e nem kifejezetten hétköznapi időtöltésnek. Oszter Sándor színész felesége Failoni Donatella dicsekedett el ezzel a Facebookon, 18 fotót is közzé tett, melyeken más prominensek, valamint közel ezer lelőtt fácán társaságában Lázár János is feltűnik.
A fotókon látszott, hogy valóban díszes társaság jött össze, hogy lelőjenek 913 fácánt. Láthattuk a képeken mulatozás közben Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceget, gróf Károlyi Lászlót és feleségét, Miklós liechtensteini herceget és feleségét, vagy a mostanság nem színészi munkáiról, hanem bírósági fellépéseiről ismert Oszter Sándort és feleségét, valamint Lázár Jánost is.
Az akkori bejegyzés szerint
913 fácánt lőttek le,
igaz, utóbb kiderült, hogy a képek nem Lázár János birtokán, hanem a Vadex Zrt. soponyai vadászházában készültek. Donatella Failoni utóbb törölte a képeket, mert, mint írta, „látom, óriási hűhó lett a vadászatból, amin részt vettem”.
Szerinte nem kell mindenből politikai ügyet csinálni. A vadászat ugyanis ősrégi dolog, a vezető politikusok mindig körülvették magukat művészekkel, tette hozzá mindehhez Oszter Sándor felesége. Majd, hogy még véletlenül se legyenek kétségeink, mit is gondol erről az egészről, hozzátette: „sohasem csináltam titkot abból, hogy jobboldali vagyok, és a baloldali ismerőseimnek üzenem, hogy Soponya, ahol most voltam, Kádár elvtárs fő területe volt egykor, és jártam a nem semmi vadászházában is. Akik most ezt a vadászatot nehezményezik, ne felejtsék el, hogy akik mellé állnak most, Kádár örökösei. Azt hiszik, hogy a baloldalon nincsenek ilyen vadászatok?”
A hivatalos vadászati árjegyzék szerint egy fácán kilövése áfával együtt mintegy húsz euróba kerül.
Lázár János és társai ezek szerint ötmillió forintnál is többért lőtték le a 913 fácánt. (A szállás, valamint az elfogyasztott ételek és italok költsége nincs benne az árban.)
Failoni Donatella és Lázár János. Fotó: Facebook.
Lázár János kabinetfőnöke azzal mentegette a főnökét, hogy a résztvevők összedobták a pénzt, Lázár János pedig nem vendéglátó, hanem vendég volt. De ettől még persze marad a kérdés, hogy ki fizette Lázár János államtitkár költségeit?
Még el sem ült a januári botrány, amikor májusban robbant az újabb bomba: ekkor meg az tudódott ki, hogy
Lázár János 75 ezer euró, azaz mintegy 23 millió forint értékben rendelt fácánvadászatot.
Az Átlátszó szerezte meg azt a szerződést, mely szerint Lázár magánszemélyként rendelte meg 2014. november 7-8-ra a vadászatot a Lesy ČR nevű cseh állami erdészeti vállalattól. A Hradec Králové-i székhelyű Lesy fő profilja a cseh állami tulajdonú erdők fenntartása és vagyonkezelése, de vadásztatással is foglalkoznak.
Ez utóbbi vadászatból végül nem lett semmi, a kínos kritikák – no meg feltehetőleg némi főnöki rosszallás – hatására Lázár visszamondta a vadászatot.
Lázár János amúgy nem urizálásból, hanem szenvedélyből vadászik. Ezt onnan tudjuk, hogy ő maga mondta ezt az Origónak. (2014 írtunk akkor, ma az Origo nem közölne ilyen cikkeket – a szerk.) Lázár hozzátette: tudja, hogy ez sokakban ellenérzéseket kelt, de nem tehet róla, nem képes leszokni róla.
Vagyis, amint azt a mondat második fele sugallja, Lázár János próbált már leszokni erről a maga által is károsnak ítélt szenvedélyéről, ám mindezidáig sikertelenül. Hogy miként igyekezett megszabadulni a szenvedélyétől, arról nem árult el részleteket, első körben feltehetőleg barátokhoz, ismerősökhöz fordult, tőlük kérdezte meg, hogy mit javasolnak.
Lázár János tehát nem bűnös, hanem áldozat. Bármennyire is szeretnék egyesek rákenni a dolgot, nem ő tehet arról, hogy ilyen, sokak szemében ellenszenves szenvedélynek hódol.
A magyar mentelmi jog Svédországban is védi Semjén Zsoltot, ha az ottani ügyészség eljárást akarna indítani ellene – derül ki a nemzetközi büntetőjog szakértőjének szavaiból. Semjén vadászata után egy svéd gazda tett feljelentést, mert sajátjaként ismerte fel a lelőtt szarvast.
Az Országgyűlés mentelmi bizottságának kellene döntenie arról, hogy lefolytatható-e Semjén Zsolttal szemben bármilyen büntetőeljárás a svéd megkeresés alapján – válaszolta a Független Hírügynökség kérdésére Hoffmann Tamás, a Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatója.
Amint arról délelőtt írtunk, a területileg illetékes rendőrség az ügyészséghez továbbította azt a feljelentést, amit egy helyi gazda tett lopás miatt, miután meglátta a svéd sajtóban is közölt fényképet Semjén Zsolt vadászatáról. A lelőtt (házi-) rénszarvasban Niklas Jonsson – illetve ahogyan egy svéd lapnak mondta, édesapja – felismerte saját állatát.
Hoffmann Tamás egyébként felvetette, hogy van néhány tisztázatlan kérdés, ami hozzátartozhat az eljáráshoz. Az egyik az, hogy a rénszarvas tulajdonosa adott-e engedélyt a kilövésre. A választ tudjuk, Niklas Jonsson maga nyilatkozta, hogy nem adott engedélyt (szavaiból az derül ki, hogy csak utólag értesült magáról az esetről is).
A jogász szerint a következő kérdés az, hogy az engedély hiányáról tudott-e a magyar miniszterelnök-helyettes. Hoffmann Tamás szerint az eset körülményeinek ismerete nélkül feltételezhető, hogy erről nem tudhatott és
jóhiszeműen járt el, amikor elejtette a vadat.
Itt tehát inkább a vadászat megszervezőjének felelőssége állapítható meg – tette hozzá.
Ha viszont tudomása volt arról, hogy a vad más személy tulajdonában áll, akkor lehetséges, hogy megállapítható a felelőssége, ebben az esetben viszont a büntetőeljárás korlátja Magyarországon a képviselői mandátum fennállása, amivel kapcsolatban tehát az Országgyűlés mentelmi bizottságának kell döntenie.
Egyelőre lopás gyanúja miatt a svéd rendőrség átadta az ügyészségnek Semjén Zsolt ottani vadászatának ügyét. Egy svéd gazda ugyanis sajátjaként azonosította a lelőtt rénszarvast.
A svédországi Vesterbotten rendőrsége szerdán az ügyészséghez továbbította a Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes elleni feljelentés ügyét – vette észre a 444.hu a svéd sajtó tudósítását.
A rendőrség közleményben tudatta szerdán, hogy a további nyomozás érdekében az ügyészségre teszik át az ügyet – írta meg az SVT Nyheter.
Amint az már ismert, Semjén Zsolt korrupciógyanús ügybe keveredett, amikor a Magyar Nemzet megírta: az elmúlt években rendre svédországi vadászatokon vett részt, amelyek költségét egy magyar vállalkozó fizette, alkalmanként 5 millió forint körüli értékben.
Ennek során derült ki, hogy Semjén olyan állat fölött pózol győzedelmesen az egyik fotón, amely háziállatként tartott rénszarvas volt. Ezután egy svéd gazdaember, Niklas Jonsson (illetve az SVT Nyheter erről szóló március 23-i írásában az édesapja) felismerte a fülében lévő jelölés alapján, hogy az ő szarvasáról van szó.
Jonsson ezután lopás miatt feljelentést tett a rendőrségen.
Néhány héttel ezelőtt derült ki, hogy Semjén Zsolt, aki Orbán Viktor miniszterelnök helyettese, rénszarvasra szokott vadászni Svédországban. Idáig ezt sem tudtuk Semjén Zsoltról, akiről korábban csak annyi volt köztudott, hogy az iskolában Bayer Zsolt osztály- és padtársa volt, valamint, hogy Schmitt Pálhoz hasonlóan, neki is volt egy plágiumügye, de abba, szemben a volt államfővel, nem bukott bele.
Most, hogy előkerült ez a helikopteres rénszarvasvadászat, sok mindent megtudtunk, ami eddig nem tartozott a nemzeti tudásunk tárházába.
Az első fontos információ, hogy Semjénnek vannak Svédországban rokonai. Nem mintha ez bárkit is érdekelne, merthogy mindenkinek magánügye, hogy hol élnek rokonai, és hol nem. Bizonyos tekintetben azonban tisztelnünk kell a Svédországban élő Semjén-rokonságot, amiért egy ilyen veszélyes és élhetetlen országban, dacolva a nehézségekkel, még mindig kitartanak.
Semjén Zsolt vadászatai kapcsán azt is megtudtuk, hogy a tundrák igen mély talajjal rendelkeznek, ezért ott bevett szokás, hogy a lelőtt állatok tetemeit helikopterrel szállítják el a helyszínről. Vagyis, nemcsak a Semjén Zsolt által lelőtt rénszarvast szállították el helikopteren, hanem olyan állatok esetében is hasonlóan járnak el, amelyeket nem Semjén Zsolt lőtt le.
Nem tudtuk korábban azt sem, hogy létezik egy Farkas József nevű ember, aki a számlák tanúsága szerint Semjén Zsolt vadászatait minden évben kifizette. Ő amúgy ugyanaz a Farkas József, aki az uniós polgárok által fizetett adókból mintegy 500 millió forint támogatást kapott a hoteljei fejlesztésére.
És ha Semjén nem vadászott volna Svédországban, akkor most azt sem tudnánk, hogy a vadon élő rénszarvasok már 150 éve kihaltak. Ami rénszarvas ott van, és amire Semjén Zsolt is vadászott, az a mára kihalt rénszarvasok háziasított példánya.
Azt is csak most tudtuk meg – köszönet ezért Semjén Zsoltnak -, hogy az a háziasított rénszarvas, amelyet Semjén Zsolt lelőtt, egy Niklas Jonsson emberé, aki az egyik legnagyobb svéd napilapnak, az Aftonbladetnak azt mondta: a füljelző alapján azonosította be az állatot. Niklas Jonsson mindehhez hozzátette, hogy senki nem kapott engedélyt arra, hogy kilője a jószágot. Szerinte ez olyan, mintha valaki bemenne egy idegen farmra, és lelőne egy tehenet.
Ha Semjén Zsolt nem vadászna rendszeresen Svédországban, akkor most azt sem tudnánk, hogy az említett Niklas Jonsson-nak van 300 rénszarvasa. Illetve most már csak eggyel kevesebb van neki, mert az egyiket Semjén Zsolt lelőtte.
Végül azt is csak mostanában tudtuk meg, hogy mint azt Semjén Zsolt elmondta, őt az inspirálná, ha valaki meghívná jegesmedvére vadászni.
„A helyzet az, hogy soha életemben nem volt se alkalmam, se lehetőségem, se módom arra, hogy jegesmedvét ejtsek el. De ha bárki meghívna egy jegesmedvére, az az igazság, azért az inspirálna. Úgyhogy ha el tudják intézni, akkor egyetlen pont lesz, ami hálával fog kötni a Hír TV-hez, ha egy jegesmedve-vadászatot elintéz nekem.”
Ezt mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki a jelek szerint cseppet sem restelkedik, amiért kiderült, hogy helikopterrel ment rénszarvasra vadászni.
Annyi szép állat van még a világon, amit el lehetne pusztítani! Elefánt, zsiráf, víziló. Ezek a vadak sajnálatos módon egytől egyig kimaradtak Semjén Zsolt látóköréből, mert őt az inspirálja, ha elejthet egy jegesmedvét.
Mely állatból egyre kevesebb van. Csökken az életterük, olvadnak a jégtáblák, kevesebb az ennivaló.
És akkor még ott van a jegesmedvéknek Semjén Zsolt is.
Ha rénszarvasra helikopterrel volt muszáj vadászni, akkor ez a jegesmedvékre sokszorosan igaz. A jegesmedve ugyanis többnyire olyan helyen él, amely még a rénszarvasok lakóhelyénél is nehezebben megközelíthető.
Semjén úr pedig köztudottan nem szeret, vagy nem tud gyalogolni.
Úgyhogy marad az megoldásként, hogy a lelövésre kijelölt jegesmedve látogasson el Semjén Zsolt élőhelyére. Talán technikailag nehezen megoldható, de bizonyára nem lehetetlen.
Esetleg állatkertben próbálkozhatna miniszterelnök-helyettes úr. Ott van elefánt és oroszlán is. Ha ezekhez hozzávesszük a jegesmedvét, akkor Semjén Zsolt néhány lövéssel egyszerre több vadat is elejthet.
Mára kiderült, amit eddig csak sejtettünk. Jelesül az, hogy Semjén Zsolt alkalmanként 4-5 millió forintra taksált svédországi vadászatait nem az ott élő rokonok fizették, hanem valaki más. Ezt a valakit, amint azt a Magyar Nemzet megtudta, Farkas Józsefnek hívják, az ő érdekeltségébe tartozik több magyarországi hotel is. Érdekeltségei – különösen 2010 után – számos állami megbízáshoz jutottak, és több mint 530 millió forintnyi európai uniós forrást is elnyertek.
Farkas József a lap megkeresésére tagadta, hogy vadászaton vett volna részt a miniszterelnök-helyettessel Svédországban, ám fényképek is vannak, amelyeken ő szerepel.
Semjén Zsolt svédországi vadászatainak története nemcsak azért vérlázító, mert semmi köze a vadászathoz, és valójában céllövés védtelen állatokra, azért is, mert egy olyan „üzleti modell”, amelynek egyetlen célja, hogy kifosszák az államot és annak polgárait.
Ez a „modell” más, korábbi „projektek” esetében is működött.
2016 első napjaiban derült ki, hogy Garancsi István cége megvásárolta a budapesti Kopaszi-gátat. Garancsi István a Videoton elnöke, Orbán Viktor jó barátja, ahogyan a miniszterelnök fogalmazta egy interjúban: kötél-barátja. A kötélbarátság a hegymászásból jött kifejezés, s azt jelképezi, hogy a kötél két végén lévők egymásra vannak utalva. Ha valamelyik hibázik, akkor mindketten odavesznek, ha viszont jól teljesítenek, akkor mindketten feljutnak a csúcsra.
Garancsi István Kopaszi-gát projektjére az Eximbank adott 16 milliárd forint hitelt. (Ez a pénzintézet, amint az a nevéből is következik, eredetileg az export- és importügyletek hitelezésére jött létre, ám Garancsi úr esetében úgy gondolták, hogy a projekt beillik a profiljukba.)
A Garancsi úr által az Eximbank segítségével megvásárolt Kopaszi-gáton a tervek szerint lakásokat épülnek. E lakások iránt nyilván nagy a kereslet, mert nem sokkal azelőtt, hogy Garancsi úr megvásárolta volna a Kopaszi-gátat, kiderült, hogy az állam tízmillió forint vissza nem térítendő támogatást – valamint tízmillió forint kedvezményes kamatozású kölcsönt – ad a három gyereket nevelő, vagy annyit vállaló családoknak. Sok lakás fog tehát épülni, és sokat lehet majd haszonnal eladni. Garancsi úr a nyereségből visszafizeti a hitelt, és még neki is marad valamennyi.
Hasonló történet főszereplője Andy Vajna milliárdos kaszinótulajdonos, civilben a magyar filmipar megújításáért felelős kormánybiztos, aki néhány évvel ezelőtt úgy döntött, hogy – az Eximbantól kapott 6,7 milliárdos hitel segítségével – megveszi a TV2-t. A TV2 megszerzése látszólag nem volt nagy üzlet, mert az egykori „csigatévé” akkor már évek óta milliárdos veszteséget termelt a tulajdonosainak.
Ám a jó financiális szimatáról ismert filmmogul pénzt szagolt az ügyben. Nem kicsit, nagyot. És nem is kellett csalódnia, mert amióta hozzá került a tévé, a kormány telenyomta állami hirdetésekkel. Az államtól – azaz, az adófizetőktől – kapott pénzből Vajna úr visszafizeti az Eximbanknak a kölcsönként fölvett milliárdokat, és látszólag mindenki jól járt.
Ebben áll a nagy mutatvány: egyik zsebünkből kiveszik a pénzünket, és nem teszik bele a másik zsebünkbe. Nagyon egyszerű képlet ez, nincs benne semmi trükk, egyszerűen hülyének néznek bennünket.
Ezt a modellt egyébként annak idején Simicska Lajos találta ki, és bár a Fidesz agya azóta szakított barátjával, Orbán Viktor miniszterelnökkel, az általa kreált rendszert a kormányzópárt azóta is sikerrel működteti. Ennek egyik példája a napokban napvilágra került Semjén-Farkas projekt, ami a fentiekhez hasonló elvek alapján működik: az állam – a magyar és az uniós adófizetők pénzéből – jól teletömi a miniszterelnök-helyettes barátjának a zsebét, aki hálából befizeti magas beosztású barátját és sajátmagát egy rokoni látogatásnak álcázott luxusvadászatra.
Ez a magyar csoda, ahol mindenki jól jár – kivéve a magyar állam, és azok a magyar állampolgárok (a lakosság döntő többsége), akik kimaradtak az üzletből.
Ezúttal nem Semjén Zsolt svédországi kalandozásairól lesz szó. Már csak azért sem, mert már tudjuk, hogy Orbán Viktor helyettese nem vadászni jár Svédországba, hanem rokonokat látogatni.
Csak közben útba esik néhány rénszarvas is. És a helikopter azért kell, mert a tundrák mocsarasak, gyalog, gépkocsival nem lehet megközelíteni a leterített vadat.
Ezért muszáj a tetemet helikopterrel elszállítani, ez ott előírás.
Meg azért is szükség van a légieszközre, mert Semjén úr nem szeret/nem tud gyalogolni. Erről nincs közelebbi információnk, nincs is közünk hozzá, főleg, ha netán az van mögötte, hogy Semjén úr beteg, és nem bírja a két lábon járást. Ezért van, hogy néha lovat adnak alája, máskor meg helikoptert.
De tényleg nem erről szeretnék beszélni. És nem is arról, hogy Kósa Lajos már megint mennyire okos volt. Azt mondta, hogy egy ilyen helikopterezés nem is olyan drága, mint gondolnánk. Jól megvédte ezzel Semjént, most már mindenki tudja, hogyha rokonai élnek Svédországban, nyugodtan látogassa meg őket, őket, ha véletlenül útba esik egy vadászat, nem fog elfáradni, mert van helikopter, és még a pénztárcája sem sínyli meg különösebben, mert nem drága.
Kósa Lajos már Rogán Antalt is megvédte másfél évvel ezelőtt, amikor a miniszter úr helikopterrel hajtott a felesége barátnőjének lakodalmába. Akkor is azt mondta Kósa úr, hogy ez nem annyira drága dolog, aki középosztályhoz tartozik, megengedheti magának.
Azóta figyelem a középosztályt, de rendre azt tapasztalom, hogy gyalog járnak, tömegközlekedéssel, vagy autóval. A helikopter még nem vált az életük részévé.
Mondom, nem Semjénről akarok beszélni, hanem a vadászatról. Pontosabban a vadászokról, akik ellen még véletlenül sem kívánnék hangulatot kelteni. Meggyőződésem ugyanis, hogy rengeteg rendes, tisztességes ember van közöttük, feltevésem szerint ugyanolyan arányban normálisak, mint a nehézgépkezelők, a kazánkovácsok, vagy épp a fűnyírók.
A vadászokról azt mondják, hogy szeretik a természetet. És az állatokat is szeretik, emellett még tisztelik is őket. Még holtukban sem lógatják le a tetemüket nyakuknál fogva egy helikopterről, mert az embertelen és gyomorforgató.
És azt is tudom, hogy a vadászatnak célja van. Biológiai egyensúly, fajtamegóvás, vagyis, a gyérítés, a selejtesnek mondott vadak kilövése. Mondjuk, vannak, akikben ez utóbbi rossz emlékeket idéz, de most nem a náci haláltáborokban elpusztítottakról van szó, hanem a vadászokról.
Meg persze a természetről, amit ők szeretnek.
Én is szeretem a természetet. Középiskolás koromban négy évig hivatalosan is természetjáró voltam Volt igazolványom, és havonta legalább két, de inkább három hétvégét kirándulással töltöttünk.
A matek-fizika tanárunk szerettette meg velünk a kirándulást, neki köszönhetjük, hogy még az iskolai érettségi előtt bejárhattuk az ország szinte valamennyi szegletét. Ezért van, hogyha valamelyik híradóban egy sokak számára ismeretlen település nevét hallom, nekem és egykori osztálytársaimnak emlékünk is fűződik a névhez.
Mi úgy is tudtuk szeretni a természetet, hogy akárcsak egyetlen állatban is kárt tettünk volna. Sőt, a növényeket is óvtuk, csak lehullott levelet vettünk föl a földről, fákról soha nem téptünk le egyet sem.
És persze gyalogoltunk, volt, hogy egy nap húsz kilométernél is többet.
Persze, nekünk könnyű volt, hiába meresztettük a szemünket, sehol tundra, sehol egy helikopter. Meg hát a kísértést sem kellett legyőznünk, hiszen nem volt fegyver a kezünkben.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
