İstanbul escort bayan sivas escort samsun escort bayan sakarya escort Muğla escort Mersin escort Escort malatya Escort konya Kocaeli Escort Kayseri Escort izmir escort bayan hatay bayan escort antep Escort bayan eskişehir escort bayan erzurum escort bayan elazığ escort diyarbakır escort escort bayan Çanakkale Bursa Escort bayan Balıkesir escort aydın Escort Antalya Escort ankara bayan escort Adana Escort bayan

Kezdőlap Címkék Vadai Ágnes

Címke: Vadai Ágnes

MIRE KÉSZÜL ORBÁN A KATONÁKKAL?

Sokan értetlenkednek az elmúlt hetekben amiatt, hogy Orbán – illetve névleg új honvédelmi minisztere – példátlan mértékben meneszti a hadsereg tábornokait és főtisztjeit.

Szakértők aggódnak, hogy ez bizony fontos „képességek” eltűnését okozhatja az egyébként is kicsiny és gyenge magyar hadseregben. Azok, akiket most menesztenek, már régen nem az egykori Néphadseregnek a Szovjetunióban tanult tisztjei, hiszen azok már régen eltűntek az aktív szolgálatból, nyugdíjba mentek. A NATO-szövetséges Honvédség elitjéről van szó, akik beszélnek angolul, a NATO-országokban kaptak továbbképzést, részt vettek külföldi missziókban, akik katonaként a „szabad világ” közös védelmét tekintik hivatásuknak.

Ha Orbán – aki mindig, már a Fidesz 1994-es miniszterelnök-jelöltjeként, akkor a kampányban egy katonai alakulatot meglátogatva, és azóta is fokozott érdeklődést mutatott a katonaság iránt – másokkal akarja vezettetni a magyar hadsereget, mint eddig, és ezt a cserét gyorsítva valósítja meg, nem lehet véletlen. Csak arra gondolhatunk, hogy másra akarja használni a Honvédséget, mint amire a rendszerváltás korábbi kormányai akarták, ideértve akár az ő eddigi kormányzását is.

Fel kell tennünk magunknak a kérdést: mi lehet ez a más, és mihez képest más?

A mihez képest? az egyszerűbb kérdés. Az Antall-kormány néhai honvédelmi minisztere, Für Lajos még körkörös védelemről beszélt egy olyan időszakban, amikor az egykori szocialista országok politikai és katonai szempontból formálisan még semlegesek voltak, nem voltak a NATO tagjai, és persze az Európai Unióé sem. Azután azonban A Magyar Köztársaság – az első három között, Csehországgal és Lengyelországgal együtt – NATO-tag lett, és ezt követően szomszédjaink többsége is az lett. A körkörös védelem doktrínája értelmetlenné vált, hiszen joggal állapíthattuk meg, hogy Magyarországot szövetségesek és barátok veszik körül, szomszédjai közül senki sem fenyegeti. Így alakult ki az a helyzet, hogy a magyar hadseregnek csak a nemzetközi szövetségben lett funkciója, mégpedig elsősorban missziókban a közeli Koszovótól a távolabbi Irakig és a még távolabbi Afganisztánig és a világ más pontjain, mindenütt nemzetközi együttműködés részeként.

Ha viszont Orbán retorikáját követjük, azt kell látnunk, hogy ő egészen másként gondolkodik a magyar hadseregről. Vajon mi a funkciója az elmúlt évek erőltetett fegyverkezési programjának? Vajon mi lehet az értelme annak, hogy az akkor még a miniszterelnökséget vezető Lázár János olyanokat mondott, hogy a Honvédségnek a térség legütőképesebb hadseregévé kell válnia?

Az amerikaiaknál akarnak jó pontokat szerezni azzal, hogy másoknál előbb felelnek meg a GDP 2 százalékát kitevő hadikiadásra vonatkozó követelménynek? Az amerikai elvárásoknak való megfelelés nem szokta őket érdekelni.

Vadai Ágnesnek igaza lehet, amikor a Honvédségnél folyó elitcserét NATO-talanításként jellemzi. Ez pedig azért történhet, mert Orbán olyan célokra kívánja használni a magyar hadsereget, amelyek nem a NATO, nem a nyugati szövetség céljai. Amikor Orbán az utóbbi években nemzetközi politikáról beszél, mindig nagyhatalmakról és más országokról beszél, de sohasem a nyugati demokráciák és különféle önkényuralmi rendszerek között tesz különbséget. Elutasítja a „blokkosodást”, szabadulni akar a nyugati demokráciák blokkjától, Magyarországot egy, a helyét a nagyhatalmak között kereső államként állítja be anélkül, hogy megkülönböztetné a nyugati szövetségesekhez illetve más hatalmakhoz fűződő viszonyt. Az effajta retorika nem lehet véletlen.

Nyugati partnereink egységesen Ukrajna mellett állnak a putyini Oroszország támadásával szemben. Az orbáni magyar állam nem.

Orbán a háborúban Oroszország győzelmére tesz, arra, hogy Ukrajnát a földig rombolják, és „senki földje” lesz, ahogy ezt a minap számára baráti újságíróknak elmondta.

Valahogy úgy, ahogy „senki földje” lett 1939 tavaszán, Csehszlovákia szétverése után az első bécsi döntés utáni maradék Kárpátalja, Jugoszlávia 1941 áprilisi német megtámadása után pedig a Bácska, ahova a magyar hadsereg bevonulhatott. Nehéz szabadulni attól a gondolattól, hogy Orbán az ukrán állam feltételezett összeomlása esetére valami hasonló szerepet szánhat a magyar hadseregnek.

De talán nemcsak erről van szó.

A Köztársaság 1989-ben született Alkotmánya, melyet az Orbán-kormány 2010-ben örökölt, még világosan elhatárolta a hadsereg és a rendőrség feladatát:

„40/A. § (1) A Magyar Honvédség alapvető kötelessége a haza katonai védelme és a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása.

(2) A Rendőrség alapvető feladata a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme.”

Azt is egyértelművé tette, hogy „40/B. § (1)

(2) A Magyar Honvédséget az alkotmányos rend megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények esetén, az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően kihirdetett szükségállapot idején lehet felhasználni, akkor, ha a rendőrség alkalmazása nem elegendő.”

Az orbáni Alaptörvény eredeti, 2011-es változatában még ezt a szabályozást vette át. A Honvédség belföldi alkalmazását a szükségállapotban tette lehetővé, melyet „a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén” hirdet ki az Országgyűlés, vagy akadályoztatása esetén a köztársasági elnök (48. cikk), de az 50. cikk szerint csak akkor, „ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő”. Ez tehát még érdemben ugyanaz a szabályozás.

Az Alaptörvény kilencedik módosításával azonban a korlátozás érdemben lazult. Az új 50.cikk szerint szükségállapot hirdethető ki „a) az alkotmányos rend megdöntésére, felforgatására vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekmény, vagy b) az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető súlyos, jogellenes cselekmény esetén”, ahol már sem az erőszakosság, sem a fegyveres elkövetés nem feltétel és az ilyen szükségállapot esetén belföldön is alkalmazható a Honvédség. Ugyanígy a hadiállapot meghatározásánál is lazítottak a szabályozáson: az nemcsak idegen hatalom támadása vagy annak „közvetlen veszélye (háborús veszély)” esetén hirdethető ki, mint a köztársasági Alkotmány és az Alaptörvény eredeti, 2011-ben elfogadott változata szerint, hanem a kilencedik alaptörvény-módosítás szerint „külső fegyveres támadás, hatásában külső fegyveres támadással egyenértékű cselekmény, valamint ezek közvetlen veszélye” is elegendő a kihirdetéséhez (49. cikk). Márpedig hogy mi „egyenértékű hatásaiban” a külső fegyveres támadással, azt nyilván Orbán dönti el. Emellett eltűnt a szabályozásból az a korlát is, hogy „ha a rendőrség alkalmazása nem elegendő”. Láttuk már, hogy hogyan vezényeltek ki katonákat és harcjárműveket a városok utcáira terrorveszélyre hivatkozva.

Ez lehet a másik új cél, amelynek esetleges megvalósítására Orbán új, hozzá feltétlenül hűséges tábornokokat és főtiszteket állít a hadsereg élére.

“Orbán úgy tisztogat mint Sztálin”

0

A magyar honvédség és a titkosszolgálat idősebb vezetőit lecserélik, helyükre olyan tiszteket neveznek ki, akik lojálisak Orbán Viktorhoz. A többi között erről beszélt Vadai Ágnes,  a DK honvédelmi szakértője a Klubrádióban.

“Olyan tiszteket és tábornokokat rúg ki a miniszter kénye kedve szerint, akik katonai karrierjük jelentős részét a NATO-ban töltötték” – mondta Vadai Ágnes, aki pontosan tudja, hogy a magyar honvédelmi miniszter Orbán utasítását követi.

“Nyugaton már csak a katonatiszteket tartották partnernek, mert a magyar titkosszolgálatok körül “megfagyott a levegő” miután az orosz és a kínai titkosszolgálat nyugodtan ki és bejár a rendszerbe”

– hangsúlyozta Vadai Ágnes, aki a tisztogatást Sztálin módszereihez hasonlította.

A szovjet diktátor a harmincas évek második felében lefejezte a hadsereg tisztikarát élén Tuhacsevszkij marsallal, a fegyveres erők vezérkari főnökével. A szovjet hadsereg azért is szerepelt olyan gyengén a náci támadás első időszakában, mert hiányoztak a tapasztalt tábornokok és tisztek. Rokoszovszkijt, a későbbi marsallt, egy lágerből hívta vissza Sztálin a náci támadást követő összeomlás idején. Zsukov marsall, aki megállította a náci előrenyomulást Moszkvánál, és 1945-ben elfoglalta Berlint, Sztálin haláláig – 1953 – egy kis bőröndöt tartott az ágya mellett, ha érte jönnének a diktátor emberei, akkor ne kelljen kapkodnia.

Orbán fél

A magyar miniszterelnök tart attól, hogy az USA jelenlegi adminisztrációja le akarja venni a sakktábláról. Miután a magyar tisztikar jórészét 1990 után az amerikaiak képezték ki, ezért Orbán Viktor nemigen bízik bennük hiszen sokan elkötelezhették magukat a kiképzés közben Washingtonnak. Ráadásul

az idősebb és tapasztaltabb tábornokok és tisztek sokkal inkább tisztában vannak a realitásokkal  mint a fiatalabbak, akik közül talán többen fogadják el Orbán diplomáciai vonalát: egyensúlyozást a Nyugat és a Kelet között.

Erdogan elnök lehet Orbán mintája ebben hiszen ő NATO tagállamként olykor nyíltan paktál Putyinnal és orosz fegyvereket is vásárolt. Az amerikaiak épp a török tisztikar támogatásával megpróbálták megbuktatni Erdogan elnököt még a demokrata Obama elnök idejében. A puccs nem sikerült: sok tábornok és tiszt került börtönbe Törökországban. Orbánnak viszont annyira tetszett Erdogan rendszere, hogy még a fiát is magával vitte a török elnök beiktatására Ankarába. Egyébként Orbán Gáspár időközben elvégezte a híres brit katonai akadémiát, és mint fiatal tiszt most karriert csinálhat a honvédségnél. Vadai Ágnes joggal utalt rá, hogy a tábornokok és tisztek csoportos kirúgása gyengítheti a honvédséget, de Orbán pontosan tudja: nincs jelentős szerepe az európai erőviszonyokban a magyar hadseregnek. Belpolitikai viszont lehet: Orbán elvbarátja, Jair Bolsonaro komolyan épített a hadsereg és főként a titkosszolgálat támogatására amíg hatalmon volt Brazíliában. A tisztogatásnak tehát belpolitikai és nem katonai jelentősége van hiszen a magyar hadsereg jelentősége elhanyagolható a NATO-ban.

No comment… – A Demokratikus Koalíciótól tudjuk

  • Újbuda benyújtja a számlát – A kormány ne akarja kihúzni magát a védekezésből!
  • Az orbáni válságkezelés újabb mélypontja: könnyített feltételekkel, fillérekért várják a hadseregbe az új katonákat
  • Erősen megkérdőjelezhető a szakképzésben dolgozó pedagógusok új minősítési rendszere

a.

Újbuda önkormányzata eddig közel 88 millió forintot költött a járvány elleni védekezésre, jellemzően olyan feladatokra, amelyek ellátása a törvények szerint a kormány, illetve a Fővárosi Kormányhivatal felelőssége.

Egy 1998-as, „a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről” szóló miniszteri rendelet ezt feketén-fehéren le is írja, így a helyzet egyértelmű: a munkát elvégeztük az erre képtelen kormány helyett, a költségek viszont a kormányt terhelik.

Újbuda összesen egyébként eddig már több mint 100 millió forintot fordított védekezési kiadásokra és a rászorulók szociális támogatására. Részben a kerületi vállalatok, részben magánszemélyek adományaiból, némi fővárosi támogatásból, valamint saját tartalékainkból finanszíroztuk a maszkok, védőkesztyűk, fertőtlenítő eszközök és különböző tesztek vásárlását, ebből láttuk el azokat az intézményeket is, amelyeket a kormánynak kellett volna.

Újbuda önkormányzata ezért ma levélben arra szólította fel a Fővárosi Kormányhivatalt, hogy fizesse ki a védekezés kormányt terhelő kiadásait, 87 789 317 forintot! A kormány ne akarja kihúzni magát a védekezésből, és végképp ne akarjon pártpolitikai alapon önkormányzatokat büntetni!

Köszönetet – bár indokolt volna – nem várunk, de azt igen, hogy ha már a kormány helyett dolgozunk, akkor a kormány legalább utólag fizesse meg ennek költségeit.

b.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter kedden Szentendrén arról beszélt, hogy speciális önkéntes tartalékos katonai szolgálatra várják mindazokat a 18 és 50 év közötti állampolgárokat, akik a válság miatt elvesztették a munkájukat. Vagyis akik az orbáni válságkezelésnek csúfolt teszetoszaság miatt az utcára kerültek, most havi bruttó (!) 161 ezer forintért vállalhatnak katonai szolgálatot. Csakhogy egyrészt

nincsen olyan, hogy „speciális önkéntes tartalékos” katona, ugyanis valaki vagy tartalékos, ami nem jelent állandó elfoglaltságot, vagy nem.

Másrészt a munkájukat elvesztettekre és a hadseregre nézve is megalázó, hogy ezeket az embereket egy villámgyors kiképzés után, szinte egészségügyi alkalmassági vizsgálat nélkül, fillérekért küldenék védeni a hazát. Ezzel a Fidesz a Magyar Honvédséget átjáróházzá süllyeszti, szinte bárkinek fegyvert adva a kezébe, aki az utcáról beszédül egy toborzóirodába.

A Demokratikus Koalíció felháborítónak tartja, hogy a kormány tehetetlensége miatt

Orbánék már a magyar hadsereget is lezüllesztenék, csak ne kelljen bevallaniuk, hogy válságkezelésből elbuktak.

Szégyen a kormányra, és szégyen a honvédelmi miniszterre nézve is az, hogy az egyik legfontosabb és legnagyobb kihívást jelentő feladatra most fillérekért toboroznak bajba jutott és kétségbeesett polgárokat!

c.

Elindult a szakképzésben dolgozó pedagógusok minősítése, ami alapján meghatározzák a jövőben a bérezésüket, júliustól ugyanis közalkalmazotti jogviszonyuk munkaviszonnyá alakul át. Az első beszámolók szerint azonban az értékelési rendszer homályos, átláthatatlan és erősen hátrányos helyzetbe hozza a közismereti tárgyakat tanító tanárokat.

A Demokratikus Koalíció felhívja a figyelmet: a szakmai egyeztetés nélkül bevezetett új értékelési rendszer nem fenntartható, és elfogadhatatlan, hogy ez alapján határozzák meg a pedagógusok fizetését. A tanárok így is kétségbeejtő helyzetben vannak, nehezített pályán próbálják a maximális teljesítményt nyújtani. Mi, európai magyarok úgy véljük, hogy a homályos, szubjektív értékelési rendszer helyett európai bérezésre és megbecsülésre van szüksége a pedagógusoknak, hogy a jövőben is legyen, aki gyermekeinket oktatja.

Magyarázatot várnak a hekkerezésre

A Demokratikus Koalíció azonnali magyarázatot követel a Magyar Fejlesztési Központot ért észak-koreai hackertámadással kapcsolatban – írja közleményében Vadai Ágnes, a honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke.

Sajtóinformációk szerint észak-koreai hackertámadás érte a Magyar Fejlesztési Központot még júliusban, amely fontos szerepet tölt be az európai uniós támogatások lehívásában. Ennek eredményeképp az MFK komplett adminisztrációját újra kell szervezni, mert a támadás a teljes szerverparkot megsemmisítette. Az MFK felettes szerve, a Külgazdasági és Külügyminisztérium egyébként nem volt hajlandó tájékoztatást adni a támadás körülményeiről, de az biztos, hogy milliárdos tételű támogatások teljes dokumentációja semmisült meg.

A Demokratikus Koalíció azonnali magyarázatot követel: mégis hogyan lehetséges, hogy a kormány egyik hivatalát ilyen könnyen a nullára gyalulhatja egy hackertámadás? Mi, európai magyarok nem érezzük túlzottan biztonságban magunkat attól a ténytől, hogy ügyes hackerek bármikor belenézhetnek hivatalos adatokba, és simán tönkretehetnek szervereket. A Fidesz-kormány arra sem képes, hogy megvédje az iratok biztonságát. Ezért is dolgozunk azért, hogy a jövőben az uniós fejlesztési pénzek közvetlenül a településekhez érkezzenek, és kiiktassuk a folyamatból a korrupt és totálisan alkalmatlan kormányt.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!