Kezdőlap Címkék V18

Címke: V18

Rákészül a jövő évi választásokra a V18?

Kora nyáron várható döntés az idén az év elején alakult Válasszunk! 18 csoport jövőjéről – tudta meg a Független Hírügynökség. Habár a honlapjuk nem működik, ez nem jelenti azt, hogy a szervezet megszűnt volna. „Most szusszanunk egyet” – ahogy portálunknak fogalmazott az egyik alapító tag.

 

Fotó: Sorok Péter

„Egyelőre formálisan szüneteltetjük a működésünket, de informálisan tovább dolgozunk, s nem szűntünk meg” – mondta megkeresésünkre Holoda Attila, a V18 egyik alapító tagja. Hozzáfűzte: megalakulásukkor eredetileg gondolkoztak abban is, hogy tevékenységüket ne csak a 2018 áprilisi parlamenti választásokra korlátozzák, hanem folytassák tovább a 2019-es tavaszi európai parlamenti, majd őszi önkormányzati választásokig. De ez még nem eldöntött – derült ki a vele folytatott beszélgetésből. „Kora nyárig szusszanunk” – mondta, hozzáfűzve: utána megbeszélik a hogyan tovább-ot. Vannak elképzeléseik, amelyekben gondolkoznak, de az biztosnak tűnik, hogy

a működésük, céljaik logikája nem fog változni, az azonban várható, hogy nem marad mindenki a csapatban.

A lényeg azonban marad: egyfajta pártok feletti tevékenységben gondolkoznak, a pártok és a választópolgárok összekötésében, s a választási aktivitás elősegítésében.

Január elején alakult meg a választási csoportegykori bal- és jobboldali kormánytagokból, összesen öt különböző kormányban szolgáló szakemberekből. Andor László volt EU-biztos, Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter, Bod Péter Ákos egykori ipari és kereskedelmi miniszter, MNB-elnök, Göncz Kinga volt ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter, valamint külügyminiszter, Holoda Attila egykori energiaügyi helyettes államtitkár, Mellár Tamás korábbi KSH-elnök, Pusztai Erzsébet egykori egészségügyi államtitkár, Raskó György volt mezőgazdasági államtitkár, valamint Székely Tamás volt egészségügyi miniszter voltak az alapító tagok. Illetve, volt még egy, Lévai Katalin volt esélyegyenlőségért felelős miniszter, aki azonban – ahogy az a csoport számára is váratlanul kiderült –  a saját pecsenyéjét sütögette: a választások véghajrájában pártot alapított (az utóbb választási csalásba keveredett) Lendületben Magyarországért pártot.

A Válasszunk! 18 tevékenysége részeként választási vitákat terveztekszervezni. Egyrészt három tematikus vitát az általuk esélyesnek tartott pártok szakpolitikusai között, másrészt a miniszterelnök-jelöltek között. Mindezt a televízió által biztosított nyilvánosság előtt. Ezek meghiúsultak, ami összejött: öt ellenzéki párt (DK, Együtt, LMP, Momentum, MSZP-P) vezetőjének nyilvános fóruma, négy nappal a választások előtt. Emellett háttérelemzéseket készítettek, s a Gulyás Márton által indított Közös Ország Mozgalommal együttműködve helyi közvélemény-kutatásokat készültek, amelyek célja az volt, hogy segítsenek kiválasztani egy-egy egyéni körzet legesélyesebb ellenzéki jelöltjét. Ebben utóbb azonban volt némi zűrzavar, többen (köztük Márki-Zay Péterék) is saját esélyeseket jelöltek, s ezek nem mindig voltak azonos személyek –

magyarul volt, ahol sikerült összezavarni a választókat, arról nem is szólva, hogy a pártok fogadókészsége az esetek többségében enyhén szólva hiányzott.

Végül, de nem utolsósorban fontos tevékenységük volt a választási aktivitásra való mozgósítás is.

Forrás: Wikimedia Commons

Balázs Péter volt külügyminiszter, európai uniós biztos portálunknak adott interjújában  tevékenységük eredményének a mérlegét megvonva a többi között arról beszélt, hogy voltak dolgok, amiket alábecsültek, így a vidék Fidesz általi mozgósítását; a hazug migrációs kampány hatását; illetve a választási trükközések és magának a választási törvénynek a hatását. Ugyanakkor túlbecsülték a korrupció társadalomra gyakorolt hatását; a rossz kormányzás lehetséges választói szankcionálását; s a pártok együttműködési hajlandóságát is. Ugyanakkor elérték, hogy ’89 óta először felmutatták a legszélesebb összefogási modellt a politikai jobb- és baloldal között; a választási program és a viták elengedhetetlenségének a sulykolását, s a pártok némi, de messze nem elégséges egymáshoz való közelítését. Hozzáfűzte azt is, hogy a legfőbb csalódásuk, hogy azt gondolták, a kétharmad most már megtörhető. „Hogy miért nem volt megtörhető, a történelem majd kideríti, de készséggel vállaljuk ebben a saját felelősségünket is” – mondta.

Balázs Péter az ellenállás élére állna?

Új tartalommal és hozzáteszem, új szereplőkkel kellene fellépni az ellen a kormányzás ellen, amely romlásba viszi az országot – ezt fogalmazta meg Balázs Péter volt külügyminiszter, a V ’18-as csoport vezetője a Független Hírügynökségnek adott interjújában. Magáról a szervezetről azt mondta: közösen értékeli majd a tevékenységüket – túl sok mindent alábecsültek -, és döntenek arról, hogy folytatják-e munkájukat. Meglepő kijelentést is tett: szerinte ezzel a kétharmaddal megkezdődött Orbán Viktor végleges hanyatlása, mivel egy olyan rendszer, amely nem építkezik, pusztulásra van ítélve. Balázs Péter lát esélyt arra, hogy a parlamenten kívüli politizálás megerősödjön, ahogy ezt a hét végi tüntetések már jelezték. Ha van cél és a támogatottság, akkor már csak megfelelő személy kell, aki képviselheti az ügyeket. Mint mondja: ő szívesen tolja, vagy ha kell, húzza az aktuális feladatokat.

 

 

Lesz folytatása a V’18-nak?

A testület értékelni fogja a választások végkimenetét és a saját tevékenységét is, ennek megfelelően fogjuk eldönteni, hogy lesz-e folytatás, vagy nem. Szuverén emberek szövetségeként jöttünk létre, eredetileg nem tűztünk ki magunk elé olyan feladatot, ami túlmutatott volna a választáson. Most majd beszélünk a jövőről is.

A csapat szempontjából kudarc a végeredmény?

Önkritikával kezdem. Voltak dolgok, amiket alábecsültünk, ilyen például a vidék Fidesz általi mozgósítása. De alábecsültük a hazug migrációs kampány hatását is, nem hittük volna, hogy egy valójában nem létező üggyel ilyen politikai sikert lehet elérni, ráadásul úgy, hogy ez volt az egyetlen témája a kormánynak és a Fidesznek. Alábecsültük a választási trükközések és magának a választási törvénynek a hatását. Ugyanakkor túlbecsültük a korrupció társadalomra gyakorolt hatását; azt hittük, hogy jóval nagyobb felháborodást fognak kelteni a kormányt is átszövő, súlyos ügyek. Túlbecsültük a rossz kormányzás lehetséges választói szankcionálását: azt hittük, hogy a társadalom számon fogja kérni azokat a témákat, amiket mi is a viták középpontjába állítottunk, vagyis az egészségügy, az oktatás, az elvándorlás problematikáját. Azt hittük, hogy az itt elkövetett hibákért valamilyen választói büntetés jár majd a kormánynak. És végül, ne tagadjuk, túlbecsültük a pártok együttműködési hajlandóságát, noha tudtuk, hogy e téren gondok vannak, hiszen ezért is jött létre a V’18. A választópolgárok gondolkodása és cselekvőképessége előbbre járt, mint a pártoké és mi ezt a szakadékot próbáltuk áthidalni.

És mit értek el?

Elsősorban azt, hogy ’89 óta először felmutattuk a legszélesebb összefogási modellt a politikai jobb- és baloldal között. Ezt talán érdemes lenne valamilyen módon tovább folytatni. Eredménynek gondolom annak hangsúlyozását is, hogy program nélkül nincs választás, vita nélkül pedig nem volna szabad az urnákhoz menni. Valamelyest a pártokat is tudtuk egymáshoz közelíteni, de messze nem eléggé. A legfőbb csalódásunk egyébként az, hogy azt gondoltuk, a kétharmad most már megtörhető. Hogy miért nem volt megtörhető, a történelem majd kideríti, de készséggel vállaljuk ebben a saját felelősségünket is.

Ha az alábecsültként fölsorolt elemeket pontosan mérik be, lehetett volna ellenszert találni a Fidesszel szemben?

Biztosan. A migrációs riogatásra például, mint kiderült, nem volt elég pusztán racionális válaszokat adni. Én a V’18 honlapján próbálkoztam azzal, hogy egy írásban összefoglaljam a migráció reális értékelését, de kellett volna buzdítani a pártokat is, hogy erről a témáról, a valódi probléma kezeléséről mondjanak többet. Az az általános tapasztalat, hogy a Fidesz leegyszerűsített, hazug üzenetei eljutottak az ország minden sarkába, ugyanakkor az ellenzék nem is fogalmazott meg ilyen üzeneteket, vagy amit megfogalmazott, az sem ért el messzire, megmaradt a szűk, budapesti körben.

Amit most mond, azt úgy is értelmezhetjük, ezek a hibák nagyjából kijelölik a következő időszak stratégiáját is?

Mindenképpen. Új tartalommal és hozzáteszem, új szereplőkkel kellene fellépni az ellen a kormányzás ellen, amely romlásba viszi az országot.

De hogyan lehet új személyekkel, amikor a parlamentbe jutást a régi szereplők határozzák meg, így értelemszerűen ők is ülnek be az országgyűlésbe? Netán a parlamenten kívül kellene felbukkanniuk az új szereplőknek?

Ha a parlament nem elégíti ki a politikai igényeket, akkor fel fognak bukkanni azon kívüli szereplők. A múlt szombati fővárosi, valamint a vasárnapi vidéki tüntetések reményt nyújthatnak arra, hogy ilyenek léteznek. Ha az ellenzéki pártokat, amelyek most jelzés szinten ott vannak az országgyűlésben, nem sikerül modernizálni, akkor új erőkre lesz szükség.

Most ugye az a kép tárulkozik elénk, hogy az ellenzéki pártok meggyengültek, Orbán viszont megerősödött, és talán Európában is nagyobb tekintélyt vívott ki magának a harmadszori kétharmados győzelemmel. Nem így van?

Szerintem tekintélyről ott beszélhetünk, ahol a választási eredmény mögött valódi támogatás látható, ahol az emberek emelt fővel, mosolyogva tapsolnak a győztesnek, és azt mondják: tényleg ő volt a legjobb, benne bízunk, utána megyünk. Orbán viszont legfeljebb irigységet kelt más diktátor hajlamú politikusokban: de jó neki, hogy kétharmada van a parlamentben. Ez a kétharmad azonban nincs összhangban azzal a tüntetéssel, amit láttunk. Ez egy hamis, túltolt kétharmad. Nem hiszem, hogy ez tekintélyt adna, sőt, azt gondolom, ezzel a kétharmaddal megkezdődött Orbánék végleges hanyatlása.

Miért?

Mert innen kezdve nőni fog a szakadék a parlamenti túlsúly és a parlamenten kívüli valódi támogatás, a kormányzati propaganda és a valódi teljesítmény között.

Most arról beszél, hogy így néz ki a helyzet a határon belül, de hogy néz ki a határon túl?

Ezt külföldről is pontosan látják. A gyenge kormányzás ellensúlyozásaként Orbán nagymértékben támaszkodott az Európai Unió pénzére és a külföldi beruházók aktivitására. Ha ezeknek megrendül a bizalma, akkor a források is el fognak fogyni, márpedig Magyarország egyre kiszámíthatatlanabb lesz, és az ország a szakadék felé megy. Az itthoni tőkefelhalmozás viszonylag csekély. Tudjuk, hogy Orbán rengeteg EU-pénzt tolt át a saját oligarcha rétegéhez, de ezek nem versenyképes emberek és többnyire nem produktív beruházásokba fektettek. Nem tudom, a jövőben mire épít Orbán stratégiája, mert eddig az EU-pénzek megszerzése volt a célja és ezzel párhuzamosan az abszolút hatalom kiépítése. Az abszolút hatalom megmarad, sőt erősödik, csak már nem lesz honnan pénzt kiszivattyúzni.

Nem túl optimista?

Nem hiszem, hogy amit mondtam, az optimistának minősíthető. Ez a forgatókönyv inkább pesszimista. Azt mutatja, hogy Orbánék kormányzása nyomán a legnagyobb értékünk, a humántőke kezdett el vészesen pusztulni. Ha az emberek egészségével nem törődnek, ha a fiatalok oktatásával nem törődnek, ha az értékes munkaerő itthon tartásával és itthoni foglalkoztatásával nem törődnek, ha a média alacsony színvonalú és hazug híreket sugároz, akkor a gondolkodó, alkotó ember lepusztul. Beteg lesz, elbutul, elmegy, elszökik. Nekünk okos, erős, dinamikus emberekből kellene építkeznünk.  

Optimizmusról azért beszéltem, mert mindez, amit most elmondott kevéssé érdekli a magyar választót, és a jelek szerint Európát is. Vagyis a kétharmados győzelem, ebből a nézőpontból vizsgálva, megerősítette Orbánt.

A külföld kívülről szemléli, hogy mi történik más országokon belül, ez nem az ő bajuk. Legfeljebb egy-két befektető visszafordul a határról, amikor azt látja, nincs már alkalmazható munkaerő Magyarországon. Az itthoni lakosságot viszont muszáj, hogy érdekelje. Van még egy-két levezető szelep, például a kivándorlás. A tragédia időzített bombája éppen ott van elrejtve, ha erre nem figyel a lakosság, hagyja, hogy minden menjen a maga útján, egészen a teljes romlásig. Ebből lehet katasztrófa.

Ha viszont így van, bár tudom, hogy a jóslás nem tartozik a fő profiljába, mennyi ideje lehet még ennek az illiberális államnak: négy év, nyolc év, vagy még több?

Egy olyan rendszer, amelyik nem építkezik, nem erősödik, nem gyarapszik, az pusztulásra van ítélve. A rossz hírem az, hogy az ilyen rossz rendszereket viszonylag sokáig lehet tartósítani. Ha nem jön össze az a robbanótöltet, amely kiváltaná a hirtelen változást, akkor ez sokáig képes itt maradni a beletörődés, a megszokás, az alternatíva nélküliség miatt. Ha nincs külső, vagy belső erő, ami megdöntse, akkor marad ez a rezsim. Márpedig külső erő nincs, vagyis a változást itthon kell elérni. És ha belső erő sincs, mert annyira dominál a kormány, az ellenzék pedig széttagolt, akkor bizony még sokáig maradnak ezek a keretek. Amíg, ismétlem, tragikus körülmények nem következnek. Ilyenek jelzések már vannak, de még nem tömegesen; a kórházi folyosón meghaló beteg, a vészesen kiürülő magyar falvak és városok, a vergődő iskolák. Ha ez tömegessé válik, akkor nagy baj lesz.

Macron francia elnök mondta a minap, hogy nincs olyan érték, amiben azonosulni tudna Orbán Viktorral, de hát ezt ők választották maguknak. Ez a macroni attitűd a jellemző?

Ez a külpolitikai nézőpont: tanulmányozzuk, elemezzük a másikat, de nem nekünk fáj. Ami itt van, az egyedül a magyaroknak fáj.

Mégis, azt gondolnám, hogy az Európai Unió egyfajta értékközösség is, azaz, ha valami nekünk fáj, nekik is kell, hogy fájjon.

Orbán nagyon jól érzi, hogy az unión belül mekkora a mozgástere. Az unió ugyanis az önkéntes szabálykövetésre épül. Ezért aztán Orbán vidáman tud manőverezni, mert nincs közlekedési rendőr. Amikor ő átmegy a piroson, szólnak ugyan, de büntetni nem tudnak.

Merthogy nem erre szerveződött az Unió.

A szándékos és pimasz szabályszegésre egyáltalán nem számítottak. De még mindig nem vetik ki magukból, hiszen az Európai Parlamentben a Néppártnak szüksége van a Fidesz szavazataira; a bajorok meg örülnek, hogy Orbán kimond olyan dolgokat, amelyeket ők is gondolnak, de ott nem illik kimondani. Az Európai Unió nem egy konfliktuskezelő, hanem együttműködési szervezet.

Hozhat-e ebben éppen az orbáni viselkedés változást?

Látványos változást nem, mert ahhoz egyhangú szavazásra lenne szükség. Viszont egy előremenekülés már megkezdődött: azok, akik tényleg betartják a normákat, és ki akarják használni az unió előnyeit, csoportba szerveződnek, gyorsítanak, és húznak előre. Ebbe pedig nem fogják Orbánt bevenni.

Ez lenne a kétsebességes Európa?

Én inkább két fokozatról beszélnék. Az első fokozatot már elég pontosan körberajzolta az euró-övezet. Ez a fokozat lesz az EU új, erős magja.

A Merkel-Macron duó mi jelent Orbán számára?

Ő nagyon messze van most ettől a párostól, amely az EU centrumát alkotja. Ha a német-francia szövetség jól működik, az húzza magával az egész uniót. És most úgy néz ki, hogy ez jól működik. Orbánt azonban se Macron, se Merkel nem kedveli igazán.

De kedveli Erdogan és Puytin. Fel tudják-e ők használni Orbánt az EU felé?

A magyar miniszterelnök próbál a határmezsgyén manőverezni, de az ön által említett urak nincsenek rászorulva, mint közvetítőre, éppenséggel akkor beszélnek Európa vezetőivel, amikor akarnak. Őket tehát Orbán nem tudja segíteni. Megfordítva, az EU nevében és felhatalmazásával tudna közvetíteni, de ez pont az ellenkezője lenne annak, mint amit most csinál.

De akkor miért dörgölőzik Putyinhoz? Esetleg onnan remél pénzt, ha már az EU-ból nem jön?

Magyarország szempontjából ennek nem látom előnyét, ha csak egyénileg nincs belőle haszna.

Önnek az elmúlt időszakban számos belpolitikai szerep jutott: először beszéltek önről, mint lehetséges miniszterelnök-jelöltről, utána a V ’18 vezetője lett. Most milyen feladat vár önre? Van-e valamilyen személyes vállalása?

Különösebb ambícióim nincsenek, elégedett vagyok az eddigi feladataimmal, most is van elfoglaltságom bőven. Ha olyan kihívás adódik, aminek célja és értelme van, ráadásul politikai realitása is, akkor azt szívesen mérlegelem.

Most itt összeverődött egy nagy tömeg, de azt láttuk, hogy hiányzik az igazi vezető, és nincs megfelelő mondanivaló, sőt azt is megkockáztaom, hogy reális cél sincs.  Vállalna ebben a szerveződésben valamilyen szerepet?

Korábban is azt mondtam: nem csak húzni tudom, szívesen tolom is az ügyeket. Azt mondom, hogy a cél, a személy és a támogatottság összefügg. Kell egy jó cél, kellenek személyek, akik mögött csapat, csapatok vannak, a V ’18 is így alakult ki, és akkor már jöhetnek a feladatok is, amelyektől én egyáltalán nem félek. De a feltételeknek meg kell lenniük.

Ha ön a személy, akkor meg tudja határozni, hogy mi a cél?

Hasonló, mint amit a V ’18 nevében hirdettünk: egy minél szélesebb politikai bázis, ahol a korábbi jobb és baloldal együttműködik. Azok a rendszerváltó célok, amelyeket a V ’18 nyolc pontban megfogalmazott, tulajdonképpen egy nemzeti minimum-programnak  készültek. Ennek a végső eredménye az lenne, hogy Magyarországot a keleti lecsúszásról visszafordítsuk, és elindítsuk ismét a nyugati felemelkedés útján.

Ez egy hosszú távú program, de van-e rövid távú is?

Kilencvenben nagy esélyt kaptunk a nyugati útra. Ma újból az a feladatunk, hogy eltakarítsunk mindent, ami ezt akadályozza. Most az ezzel ellentétes erők győztek. Visszacsúszunk, kevés ember nagyon gazdag lesz ebben az országban, úgy, mint Közép-Ázsiában, kevesen akarják megmondani, hogy merre kell menni, a sokaság ne szóljon bele, élje csak a maga kis mindennapi életét. Kulizzon, melózzon és elégedjen meg azzal, amit kap. Ez egy kelet-nyugati választás. A többség nyilvánvalóan Nyugat felé akar menni, de nem úgy, hogy kivándorol, hanem azt szeretné, hogy a nyugati feltételek itthon teremtődjenek meg.

Ha már Kelet-Nyugat: itt ülünk a CEU-n az ön irodájában. Mi lesz a CEU-val?

Én egy kis fogaskerék vagyok itt, nem látom át a CEU stratégiáját, de nagyon nagy veszteség lenne Budapestnek, ha el kellene innen menni. Hatalmas szellemi kapacitást és tudományos kapcsolatrendszert hozott ide a CEU. Aki ezt elüldözi, az az országunk ellensége.

Hogyan hallgassunk az eszünkre?

Nincsenek irigylésre méltó helyzetben a taktikai szavazásban hívő, azt követni akaró százezrek-milliók. A csapból is az folyik (amit Bajnai Gordon volt miniszterelnök indított el), hogy „Egyéniben hallgass az eszedre, pártoknál hallgass a szívedre” – ám nem is olyan egyszerű ennek a kihívásnak megfelelni. Persze kérdés, valóban ennek megfelelően kell szavaznunk vasárnap? Somogyi Zoltán szociológus, a Political Capital alapító-tulajdonosa szerint nem feltétlenül, mivel „mindenkinek alapvetően a saját értékrendjéből kiindulva kell eldöntenie, hogy meddig képes kompromisszumot kötni a taktikai szavazás megvalósítása érdekében”.

 

Habár a közvéleménykutató intézetek váltig állítják, hogy a szavazók okosak, s akkor is tudni fogják, merre kell voksolni a kormányváltás érdekében, ha az ellenzéki pártok nem végzik el tisztességgel a házi feladatukat, ez koránt sincs így. Az ellenzéki pártok ugyanis nem tették meg azt a szívességet – sem maguknak, sem a választóknak –, hogy megállapodva egymással tiszta helyzetet teremtsenek az egyes körzetekben, így maradnak a taktikai szavazóknak szánt felmérések, becslések, elemzések – s azok elegye. Ám ezek is sok helyütt ellentmondanak egymásnak.

Szavazó legyen a talpán, aki megpróbálja kideríteni a „tutit”, hogy az ő saját körzetében kire kellene egyéniben szavaznia.

Ám hiába vannak erre tippek, amelyek „szakosodott” oldalakon néhány klikkel könnyen elérhetők az interneten, sok körzetre nem adnak egységes véleményt, még további zavart keltve a tudatos szavazó állampolgárban. 

Mindezt érdemes levezetni egy konkrét példán: vegyük Budapest (a II. kerület és a III. kerület egy részéből álló) 4. sz. egyéni választókörzetét, ahol a koordinálatlan indulások eredményeként e cikk készítése idején a négy éve is győztes Fideszes Varga Mihállyal szemben továbbra is két erős ellenzéki jelölt – a DK-s és MSZP-PM által támogatott Niedermüller Péter és az LMP-s  Ungár Péter – küzd a szavazók voksaiért, miközben mellettük állva maradt még a momentumos Benedek Márton és a jobbikos Kovács Tamás is. Több olyan tippet találtunk, amely az Ungárra leadott voksot tartja célszerűnek, de több olyat is, amely Niedermüllert mondja taktikusabb választásnak.

A Közös Ország Mozgalom egy hónappal ezelőtt felmérette a körzetet, s a közvéleménykutatás eredményeként az jött ki, hogy ha csak Niedermüller vagy csak Ungár szállna harcba Vargával szemben, akkor a DK- politikus durván 39 százalékos eredményt érne el, s az LMP-és is megközelítőleg ugyanennyi voksot szerezne. Ha egyik jelölt sem lép vissza, Niedermüller tűnik a legerősebb ellenzéki jelöltnek, ám Ungár irányába nagyobb a kerületben élők átszavazási hajlandósága – mondta ki a felmérésen alapuló elemzés.

Hogy tovább bonyolódjon a helyzet, időközben összefésülték ennek a felmérésnek az eredményét továbbiakkal, s így született meg az egyenként is komoly listákkal előálló Válasszunk! 18 és a Márki-Zay Péter-féle Rendszerváltás 18 közös ajánlása, amely erre a körzetre Ungár Pétert javasolja a taktikai szavazók figyelmében.

A taktikaiszavazas.hu oldal is Ungárt hozza ki a legesélyesebb ellenzéki jelöltnek, amennyiben a többiek visszalépnek.

Ugyanakkor a Jobbik-közelinek mondott Iránytű Intézet kireszavazzunk.hu oldal Niedermüller Pétert nevezi meg nagyobb esélyű kihívónak.

Hasonlóan a DK-MSZP-PM-jelöltjét felé lejt a pálya az internetes szavazásból folyamatosan változó tippet adó pollo.hu oldalon, valamint az orbanvalto.com oldalon. Mindeközben a Nyomtass te is Ungár Pétert jelöli meg esélyesebbnek.

Nos, akkor melyik véleményét vegye figyelembe a mezei taktikus választó?

Somogyi Zoltánt erről is kérdeztük, ám ő nem kívánta kommentálni a különböző listák milyenségét. Csak általánosságban emlékeztetett arra, hogy van, amelyik a Jobbikhoz, s van, amelyik inkább a baloldalhoz kötődik. Mint hozzáfűzte: ő egy lista készítését látta közelebbről – a V18-ét, miután a szervezet tanácsadójaként működött, s arról annyit tud mondani, hogy azt tisztességgel készítették el.

A fenti példánál vannak extrémebbek is – ahol a választható ellenzéki pártok a politikai skála két oldalán helyezkednek el. Kérdés, ott mi a teendő?

„Mindenkinek alapvetően a saját értékrendjéből kiindulva kell eldöntenie, hogy meddig képes kompromisszumot kötni a taktikai szavazás megvalósítása érdekében” – szögezte le Somogyi Zoltán. A Független Hírügynökségnek kifejtette: ehhez nem csak önvizsgálatot kell tartani arról, hogy mit gondolunk a világról, hanem alaposan fel kell mérni azt is, hogy milyen politika várható az elkövetkező négy évben attól  a párttól, amelyikre leadnánk a voksunkat. Meg kell vizsgálni, hogy az vállalható-e a számunkra.

Ha találunk olyan pártot és jelöltet, akkor érdemes átszavazni – vélte, ám hozzátette: van egy alapprobléma, nevezetesen, a baloldal és a Jobbik átszavazása.

A baloldali beállítottság ugyanis nem egyeztethető össze a Jobbik politikájával.

Lehet, hogy lesz olyan egyéni képviselői körzet, ahol az átszavazás sokaknál lelkiismereti okokból fog meghiúsulni ám Somogyi szerint a választó lelkiismeretet tiszta fog maradni. Mint mondta: 

„Nem biztos hogy minden önfeladással ki kell tartani a taktikai szavazás mellett”

Úgy látja, hogy habár nem lesz meg a Fidesznek a kétharmad, az ellenzéknek sem, így pedig a Fidesz továbbra is uralni fogja a közéletet,  hiszen kétharmadra szabta az országot, s rájuk is szükség lesz minden fontosabb döntéshez.

Ebben a megközelítésben pedig „nyilvánvaló, hogy nem annyira válik súlyossá egy-egy szavazat, hogy fel kelljen adni az alapelvünket, s olyan pártra szavazunk, amely az ízlésünktől távol áll” – szögezte le. 

Oldalak, ahol böngészheti az egyes körzetek esélyes jelöltjeit:

Közös Ország Mozgalom
Taktikaiszavazás.hu
V18 mozgalom
Kireszavazzunk.hu
Rendszerváltás2018
Pollo.hu
Orbánváltó.hu
Nyomtass te is

Esély az ellenzék választási győzelmére

A legújabb információk szerint mégis lehet együttműködés az LMP és a Jobbik között. Erre azért is nagy szükség lenne, mert ha a továbbiakban sem lépteti vissza jelöltjeit az ellenzék, akkor a Fidesz akár kétharmados választási győzelmet is szerezhet a választásokon. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Gulyás Márton is hiányolja a pártok megegyezését, s ezért a választásokig hátralévő időben arra koncentrál a Közös Ország Mozgalom, hogy a szavazók figyelmét felhívja a legesélyesebb jelöltekre. Gulyás Márton fontosnak tartja, hogy Márki Zay Péter és a V 18 mozgalom egyeztetett, mielőtt az 53 legesélyesebb ellenzéki képviselő-jelölt névsorát a hódmezővásárhelyi polgármester nyilvánosságra hozta.

 

Országjárásba kezd a Közös Ország Mozgalom, Gulyás Márton a következő napokban politikai nagygyűléseket tart. Megpróbálja meggyőzni a szavazókat, hogy a legesélyesebb jelöltekre szavazzanak?

Ez inkább a pártok feladata lenne, mi elsősorban arról győzködjük a választókat, hogy noha úgy tűnik, az ellenzéki pártok nem tesznek meg mindent a győzelemért, legalább a kormányt megbuktatni igyekvő szavazók menjenek el minél nagyobb számban.

Jól érzem, hogy ez kissé keserűen mondja?

Valóban, hiszen ha erről nem sikerül a választókat meggyőzni, akkor annak nagyon súlyos következményei lehetnek, ugyanis csak a nagyarányú részvétel biztosíthatja a Fidesz leváltását. A következő napokban az ország keleti felében tartunk nagygyűléseket, elsősorban Salgótarjánban, Nyíregyházán és Miskolcon számítunk nagyobb közönségre, ezen túl több kisvárost is felkeresünk majd.

Az eddigi tapasztalatok alapján lehet-e még mozgósítani?

Én egyre nagyobbnak érzem a választási hajlandóságot.

Úgy tűnik, hogy mindenki tisztában van vele, hogy ez ellenzék most képes a Fidesz túlhatalmat megakadályozni.

Azok a kutatások, amelyek a választási hajlandóságot, a rész- vételt mérik, azok időarányosan magasabb százalékot mutatnak, mint 2014-ben. Vagyis több választó mondja azt, hogy elmegy választani, ami mindenképpen biztató. De ez egyelőre még kevés, ugyanis azoknak, akik szavazni fognak, meg kell tanítani a taktikai szavazás lényegét. Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy szavazni csak az esélyes jelöltre szabad, hogy minél több mandátumot vegyünk el a Fidesztől.

Ez eddig könnyen ment?

Nem, mert ez nagyon fontos és nagyon komoly munka. Ezt nem lehet a véletlenre bízni, mi lassan már fél éve szisztematikusan csináljuk. Videofilmeket gyártottunk, online kampányt folytattunk, személyesen megkeressük a választókat, s azokban a közösségekben, ahol megjelenünk, ott folyamatosan felhívjuk erre a figyelmet. 

Azt a korábbi kutatásuk már bebizonyította, hogy Miskolcon nagyon kiegyenlített küzdelem folyik Debreczeni József, a DK-, és Jakab Péter a Jobbik jelöltje között. Van-e már megállapodás?

Tudomásom szerint eddig nincs, pedig azt a kutatásunk egyértelműen bizonyítja, hogy ha a két pártnak nem sikerül a visszalépésről megegyezni, akkor a Fidesz jelöltje nyeri meg a mandátumot. Ez pedig nehezíti a kormányváltást.

Önök erre külön is felhívják a figyelmet?

Külön nyomásgyakorlást nem tervezünk, hisz a közvélemény kutatás a napnál világosabban mutatja a visszaléptetés kényszerét.

Nem lenne mégis célszerű valamiféle nyomást gyakorolni a pártokra? 

Mi csak az információt hozzuk nyilvánosságra, a döntés a pártok kezében van. Mi a továbbiakban azt tekintjük feladatunknak, hogy a szavazókat felrázzuk, világossá tegyük számukra, hogy a rendszerváltás érdekében kötelességük a legesélyesebb ellenzéki pártra szavazni.

Ha jól számoltam, összesen 18 választási körzetben készült kutatás, ki lehet mondani, hogy mindenütt megtalálták az esélyes jelöltet?

Egyelőre nem, mert hiányzik a pártok aktivitása, de annak érdekében, hogy a várhatóan legeredményesebb képviselő-jelöltet megtaláljuk, újabb 7 választási körzetben készítünk felméréseket.

Hol lesznek ilyen felmérések, s miért van erre szükség?

A következő napokban készül felmérés Budapesten, Óbudán, illetve Mátyásföldön, valamint Békés megyében, Csongrádon, Hódmezővásárhelyen, Sopronban, Pest megyében és Siófokon. Azért van ere szükség, mert ezeken a területeken még mindig nem látunk tisztán, semmilyen együttműködés nem kezdődött el a pártok között, pedig mindenütt szükség lenne a kölcsönös visszaléptetésekre. Ezért mi a magunk módszereivel próbáljuk ezt a folyamatot elősegíteni. Pontosan szeretnénk tájékoztatni elsősorban a választókat, hogy kire érdemes szavazni.

A csepeli kutatás már elkészült, ezek szerint Bangóné az esélyesebb, de a jelenlegi képviselő Szabó Szabolcs az integratívabb. Mi lesz, ha nem lesz együttműködés?

Akkor az ellenzéki pártok odaadták a mandátumot a Fidesz jelöltjének, Német Szilárdnak. Nagyon remélem, hogy nem lesznek ilyen ostobák, ugyanis ha valaki visszalép, akkor bármelyik ellenzéki nyerhet.

Baranya megyében más a helyzet, ott ugyanis a szavazók 51 százaléka kormányváltás szeretne, kölcsönösen vissza is léptek Mellár Tamás javára, de ha jól érzékelem, mégsem biztos a győzelme. Mi kellene hozzá?

Független jelöltnek mindig nehezebb a verseny, nincs mögötte olyan pártszervezet, amely tolná a szekerét, de ha megfelelő számú szavazó megy el, akkor remélem, Mellár Tamásnak lesz esélye a baranyai körzetet elhozni, mert ott ő a legesélyesebb jelölt.

Egyértelmű-e, hogy akár Mellár Tamásnak, akár az ellenzéknek milyen részvételi arány esetén van esélye?

Úgy gondolom, hogy legalább 65 százalékos részvétel esetén van komoly esélye az ellenzéknek, de ha a szavazók 70 százaléka elmegy, akkor megsemmisítő vereséget lehet mérni a Fideszre.

A választók hogyan fogadják azt, hogy egyszer a Jobbik, máskor az MSZP, vagy a DK jelöltjét ajánlják?

Kezdetben néha kritizáltak bennünket ezért, de aztán a mozgalmunk következetes munkájával kivívta a választók és a pártok elismerését, sőt, a bizalmát is.  Ma már a mi felméréseinkre hivatkoznak, s elmondják, hogy a fellépésünk olyan balanszírozó erő, amely kizárólag a kormánybuktatást segíti, nem favorizálunk egyetlen jelöltet sem.

Közös sajtótájékoztatót tartottak Márki- Zay Péterrel, ahol nyilvánosan megneveztek 53 ellenzéki jelöltet, akik saját körzetükben a legesélyesebbek. Egyeztettek a hódmezővásárhelyi polgármester és a V 18 mozgalom vezetőivel, vagy számítani lehet némi anarchiára? 

Természetesen egyeztetünk, mi is ott voltunk, amikor Márki- Zay nyilvánosságra hozta az 53 nevet tartalmazó listát. Mi ugyan nem támogatunk konkrét jelölteket, de azt igen, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester listájából tájékozódjanak az emberek. ( Lásd: https://rendszervaltas2018.hu/)

Nem beszélve arról, hogy Márki- Zay Péter a sajtótájékoztatón elmondta: a Közös ország Mozgalom méréseit kiemelten figyelembe vette. Azt megismételném – amiről már beszéltünk – hogy a meglévőkön kívül további hét helyen készül hasonló felmérés, amely alapján időben tájékozódhatnak majd a választók, illetve az ellenzéki pártok. Az információt megtalálhatják a

Márki- Zay Péter 23 Jobbikos, 16 MSZP-s, 7 DK-s, 5 LMP-s és két független jelöltet nevezett meg. Nagyjából ilyen a politikai összetétel? 

Igen, ezt a javaslat! A neveket megtalálják az interneten, a Közös Ország Mozgalom honlapján, a felmérésekkel és az elemzéseinkkel együtt. De az egykori miniszterek által alapított V 18 is népszerűsíti, s természetesen Márki- Zay Péter is feladatának tekinti a teljes névsor nyilvánosságra hozatalát.

Összegyűjtötte a legesélyesebb ellenzékieket a V18

A Válasszunk! 18 közzétette azoknak az ellenzéki jelölteknek nevét és fényképét, akik a választókerületekben esélyesek a választási sikerre. A csoport ezzel segíteni kívánja azon választók döntését, akik a legesélyesebb ellenzéki indulót keresik a Fidesz-KDNP jelöltjének legyőzésére.

 

A V18 a rendelkezésre álló kutatási adatok alapján összeállította a Politikai Alternatíva Listáját, amelyet a csoport honlapján mától elérhetővé tette.

A V18 a választók részére készített áttekintést két csoportra osztotta. Az elsőbe azok az ellenzéki képviselőjelöltek tartoznak, akik a pártok további megegyezése nélkül is legyőzhetik a választókerületükben a Fidesz-KDNP jelöltjét, ha a választók többsége az ellenzéki jelöltre szavaz. 25 ilyen körzetet és jelöltet azonosítottak be. Köztük 4 DK-s, 2 független, 11 Jobbikos és 8 MSZP-P jelölt van. LMP-s nincs közöttük. Nem meglepő módon a DK és az MSZP-PM Budapesten, míg a Jobbik a kelet-magyarországi körzetekben tarol(na). Íme a lista:

  • Oláh Lajos (DK)
  • Ara-Kovács Attila (DK)
  • Hiszékeny Dezső (MSZP-PM)
  • Tóth Csaba (MSZP-PM)
  • Burány Sándor (MSZP-PM)
  • Szabó Tímea (MSZP-PM)
  • Varjú László (DK)
  • Hajdú László (DK)
  • Kunhalmi Ágnes (MSZP-PM)
  • Hiller István (MSZP-PM)
  • Molnár Gyula (MSZP-PM)
  • Mellár Tamás (Független)
  • Szabó Sándor (MSZP-PM)
  • Jakab Péter (Jobbik)
  • Pakusza Zoltán (Jobbik)
  • Farkas Péter Barnabás (Jobbik)
  • Egyed Zsolt (Jobbik)
  • Bíró László (Jobbik)
  • Mirkóczki Ádám (Jobbik)
  • Vona Gábor (Jobbik)
  • Sneider Tamás (Jobbik)
  • Csányi Tamás (Jobbik
  • Kész Zoltán (Független)
  • Rig Lajos (Jobbik)
  • Zakó László (Jobbik)

A második csoportba azok a legesélyesebb képviselőjelölt-párok – néhány helyen jelöltek – kerültek, akik közül az egyik valószínűleg akkor győzné le a kormánypárt jelöltjét, ha a másikat a pártja visszaléptetné. Negyven ilyen egyéni választókörzet van, ahol – a V18 megfogalmazása szerint – még sok múlhat a pártokon. Itt van több  „nagyágyú” és már ismert „csatakörzet” is.

Szél Bernadett például annak ellenére sem egyértelmű jelölt, hogy a DK egyoldalúan visszaléptette a saját jelöltjét a javára,

hiszen annak a Jobbiknak a jelöltjével is meg kell küzdenie, amely újfent és egyértelműen tudatta, hogy nem hajlandó választási együttműködésre az LMP-vel (sem).

Hasonlóan éles a helyzet Csepelen is, ahol az Együtt-nek és az MSZP-P-nek kellene leginkább kiegyeznie: de említhető az a körzet is, ahol a momentumos Fekete-Győr András és Juhász Péter is indul.

„A V18 célja, hogy választókerületenként az általa legesélyesebbnek tartott ellenzéki jelöltek bemutatásával segítse a választók döntését, akik ha kell,

pártszimpátiájukat is félretéve arra a képviselőjelöltre kívánnak szavazni, akinek a legnagyobb az esélye a Fidesz-KDNP jelöltjének legyőzésére”

– szögezte le Balázs Péter, korábbi külügyminiszter és EU-biztos, a V18 elnöke.

A V18 célja – s erről is beszélt lapunknak adott interjújában Raskó György, alapító tag – nem az, hogy megmondja, kire szavazzanak az emberek, hanem, hogy minél többen menjenek el voksolni április 8-án.

V18 – vita helyett fórum

A Fidesz nem, a Jobbik pedig mégsem vesz részt a Válasszunk! 18 által még februárban kezdeményezett nyilvános szakpolitikai választási vitákon, ezért nem is tartják meg azokat. Ehelyett az ország helyzetét értékelő és jövőjét a választók számára bemutató nyilvános fórumot szerveznek, amelyre e két párt listavezetőjét hívják meg. 

 

Nem sikerült tehát vitaasztalhoz ültetni a választások legesélyesebb pártjainak a képviselőit. Az eredeti – február közepén bejelentett – terv az volt, hogy három szakpolitikai, majd ennek „megkoronázásaként” egy miniszterelnök-jelölti vitát tartanak.

„Miután a Fidesz és a Jobbik nem kívánt a nyilvános vitákban részt venni, a V18 visszavonja eredeti elképzelését, és nem tartja meg a szakpolitikai vitákat. A csoport azonban továbbra is bízik benne, hogy a két párt újragondolja jelenlegi álláspontját, és részt vesz az április elején tartandó nyilvános fórumon” – jelentette be Balázs Péter korábbi külügyminiszter és EU-biztos a V18-ak nevében.

A ’Választási Fórum 2018’ eseményre a DK, az Együtt, a Fidesz, a Jobbik, az LMP, a Momentum és az MSZP-Párbeszéd listavezetőjét hívjuk meg.

Intenzív, a minél nagyobb választási részvételt elősegítő kommunikációs kampányt is indít a csoport. Az egykori kormányok tagjaiból álló V18 bízik abban, hogy sikerül 70 százalék körüli választási részvételt elérni.

A V18 folytatja a munkát egy másik területen is:

továbbra is segítséget kíván nyújtani a választóknak abban, hogy a legesélyesebb ellenzéki jelöltre tudjanak szavazni azokban a választókörzetekben, ahol van esély legyőzni a Fidesz jelöltjét.

Hódmezővásárhely példáját követve ezért a csoport a választások napjáig egyeztet a pártokkal annak érdekében, hogy a pártok összefogásával megegyezés születhessen a legesélyesebb jelöltekről – szögezi le a csoport közleménye. Ha ez megtörténik, akkor a V18 Facebook-oldalán keresztül tájékoztatja a választókat erről.

A külföldön dolgozók küldjenek maguk helyett hazai választókat!

„Azok a százezrek, akik a választási törvény igazságtalansága miatt  csak nehezen jutnak el a szavazóurnáig vagy nem tudnak élni szavazati jogukkal, segítsenek mozgósítani itthoni rokonaikat, ismerőseiket” – üzenik a Válasszunk! 18 alapítói.

 

Szimbolikus háttér előtt készített videóüzentet a külföldön dolgozó magyaroknak a Válasszunk! 18 alapítói nevében Balázs Péter, volt külügyminiszter, EU-biztos. A Liszt Ferenc Repülőtér előtti területen és a terminálban felvett, nem egészen másfél perces videó és a V18 honlapján közzétett felhívás leszögezi: április 8-án minden választójoggal rendelkező állampolgár szavazhat Magyarország jövőjéről, de nem azonos feltételek mellett.

Azoknak egy része, akik a választás napján nem tartózkodnak Magyarországon, leadhatják voksukat levélben is, másoknak viszont fel kell keresniük hazánk kijelölt külképviseleti intézményét, ami nem csak kényelmetlenséget, de – a távolságok és a költségek miatt –  akár megoldhatatlan feladatot is jelenthet. Ezért a V18 nevében Balázs Péter azt javasolta, hogy itthoni hozzátartozóikon keresztül is juttassák kifejezésre véleményüket.

„Aki a választási törvény igazságtalansága miatt nem jut el személyesen a szavazóurnáig, segítsen mozgósítani otthoni rokonait, ismerőseit:

küldjön maga helyett három hazai választót, aki részt vesz a szavazáson”.

Hozzátette: „Mindazok a magyar állampolgárok, akik jogosultak a választásra, próbáljanak meg objektív forrásokból tájékozódni a hazai politikai fejleményekről. A szavazás ma fontosabb, mint hogy ki melyik pártra voksol.

A hódmezővásárhelyi polgármester- választás eredménye megerősíti, hogy elsősorban a magas részvételen múlik a választás kimenetele”

–  mondta el Balázs Péter korábbi külügyminiszter és EU-biztos, a V18 elnöke.

Felhívás a külföldön élő magyarokhoz

Szerte a világban élő és dolgozó magyarok: válasszunk felelősséggel 2018-ban. Osszátok meg a videót minél többen, hogy lehetőleg minél több emberhez eljusson! További részletek: https://www.v18.eu/kulfold

Közzétette: V18 – Legyünk többen – 2018. március 1.

 

Nem kell miniszterelnök-jelöltnek lenni a vitához

A DK-val, az LMP-vel és az MSZP-vel már megállapodtak az április 8-i választásokat megelőző három szakpolitikai, majd az azt követő miniszterelnök-jelölti vitában, a Jobbikkal még hátravan a tárgyalás, amelynek azonban megvan az időpontja. A Fidesz egyelőre nem reagált a megszólításra. A miniszterelnök-jelölti vitára minden bizonnyal országos listavezetőt is delegálhatnak a résztvevő pártok.

Pár napos csúszással, a jövő héten ülnek majd le a Válasszunk! 18 csoport képviselői a Jobbik delegáltjaival, hogy tisztázzák a választásokat megelőző szakpolitikai és miniszterelnök-jelölti vitákon való részvételt – tudtuk meg Gábor Pétertől, a V18 koordinátorától. Mint elmondta, a DK, az LMP és az MSZP már beleegyezett a részvételbe. Kérdésünkre, hogy akkor csak ez az öt párt kap-e meghívást a vitákra, azt a választ kaptuk, hogy egyelőre velük számolnak, de

nem kizárt – erről később döntenek –, hogy további két párt is meghívást kap majd. Az a két párt – az Együtt és a Momentum –, amelyeknek esélye van országgyűlési frakció alakítására.

Mint a FüHü korábban beszámolt róla, formálódik a viták dátum is. Ha minden a terveknek megfelelően alakul, akkor április 4-én lesz a pártok miniszterelnök-jelöltjeinek a vitája, s az azt megelőző három hétben a három szakpolitikai vita. A szervező a V18 csoport.

Mindeddig arról volt szó, a szakpolitikai vitákat mintegy „megkoronázó”  miniszterelnök-jelölti vitára – mint a nevéből is következik – az országos listát állító pártok miniszterelnök-jelöltjeit várják. Ám van a pártok között olyan, jelesül a Demokratikus Koalíció, amely nem nevezett meg ilyet, a párt első embere, Gyurcsány Ferenc „csak” a listát vezeti. Gábor Pétertől most megtudtuk, hogy

ebben valószínűleg puhulni fog a V18-ak álláspontja, döntés ugyan még nem született róla, de hajlanak afelé, hogy a vitán akár a listavezetőt is delegálhatja az adott párt.

Havasi Bertalan, Orbán sajtófőnöke egyébként a vitáról való felvetésre annyit mondott: „A viták ideje lejárt, ez most a választók döntésének ideje.”

Akik a V18-ak mögött állnak

Nem igazán esett eddig szó arról, hogy kik támogatják a Válasszunk! 18! Csoportosulást: azt tudjuk, hogy kik az alapítók, még azt is, hogy kik azok, akik menet közben, szakértőként csatlakoztak, ám arról keveset hallunk, hogy vannak civil szervezetek, amelyek együttműködésre léptek a csoporttal annak munkáját segítendő. Legutóbb nem egészen egy hete bővült ezeknek a támogatók köre, amely így 8 szervezetből áll. Vajon mit képviselnek és milyen erő áll e civilek mögött?

 

Megbecsülni nehéz, hogy hány emberhez jutnak el szerte az országban a V18 ideái a csoporttal együttműködő civil szervezetek révén. Van ezek között országosan ismert éppen úgy, mint lokálisan tevékenykedő mozgalom, ám

nem hinnénk, hogy messze járnánk a valóságtól, ha azt állítanánk, hogy százeres tömeghez képesek célba érkeztetni az üzeneteket.

Már csak azért is, mert vannak köztük több százezer ember ügyeit felkarolók is. Ha végignézzük ezeknek a támogató civil szervezeteknek a névsorát, azt látjuk, hogy szakmai alapon működők éppen úgy találhatók a támogatók között, mint bizonyos korosztályt vagy éppen nemet képviselők, s politikai alapon működők is.

Kik is ők? Mit és kiket képviselnek? Mik a céljaik? Vegyük sorra őket, szigorúan ábécé sorrendben.

Elektori Parlament

A tavaly decemberben alakult Elektori Parlament az állampolgárok politikai megrendeléseit gyűjti egybe és kristályosítja ki. Ilyen módon a politikát hagyományos értelmében, a közösség ügyeivel való foglalkozásként gyakorolja, mint bármelyik helyi közösség vagy civil szerveződés. A pártpolitika felé megrendelőként lép fel, így a civilek és a megrendelést teljesítő politikusok között egyértelmű fölé- és alárendeltségi viszony van – állítják. Az Elektorok az Elektori Parlament megbízottai. Elnöke az önmagát civil vidékfejlesztőként leíró Juhász Zoli (Shepherd), alelnökei Szalai Kriszta  színművész, producer, író, drámapedagógus, civilként társadalmi munkás; Stevula Mária Magdolna ápolónő, az egészségügyi megmozdulások egyik szervezője; számos – például roma –  szervezetben –aktív ENSZ nőjogi aktivista Molnár Richárdné; az Év embere díjra többször jelölt  Horgas Péter és a mérnök Informatikus, cégvezető civil aktivista Rácz Norbert

Életet az éveknek

1989 tavaszán alakult a civil szervezet, amely – mint a nevéből is kiolvasható – a nyugdíjasokat igyekszik képviselni. Nagyon sokakhoz képes eljutni, már csak azért is, mert napjainkban 19 megyében összesen mintegy 1200 nyugdíjasklub a tagja, amelyek összesen 120 ezer embert képviselnek. Szociális tevékenységet végeznek, érdekképviseletet és érdekvédelmet látnak el, kulturális és egészségügyi programokat, üdüléseket szerveznek. Országos és nemzetközi fórumokon is jelen vannak. Az Életet az éveknek szövetség elnöke dr. Hegyesiné Orsós Éva, aki korábban a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke és az helyettes államtitkár is volt.

Közös Ország Mozgalom (KOM)

Talán ez a leginkább ismert – széles politikai körben mindenképpen – szervezet, amellyel a V18 együtt dolgozik. A Gulyás Márton által tavaly tavasszal alapított és fémjelzett civilek már a V18 megalakulása előtt is komoly ismertségre tettek szert az április választások kapcsán – a Kossuth tér mellett hetekig az általuk állított sátorban egyeztetettek az ellenzéki pártok, melyeknek sikerült egy konszenzussal elfogadott választási rendszer-javaslatot is elkészíteniük, majd az oktatás területén is közös nevezőre jutniuk. Ők kezdeményezték az egyéni körzetekben a közvélemény-kutatást, megtalálandó a legesélyesebb ellenzéki jelölteket), s ők szervezik egyes körzetekben az ellenzéki képviselőjelöltek vitáit (Legutóbb 22-én volt ilyen). A mozgalmat a következőképpen definiálják: „közös értékek mentén közös célok erőszakmentes elérésére szövetkezett magyar polgárokból áll.”

MENŐK Magyar Európai Nők Fóruma Egyesület

Az egy éve bejegyzett szervezet pártoktól független egyesületként határozza meg magát, egy olyan értékközösségként, amelynek elsődleges célja a nők társadalmi szerepvállalásának és társadalmi megbecsülésének erősítése – a nők öntevékenységével, együttműködve az ezt támogató férfiakkal. A MENŐK tagjai számára az emberi méltóság a legnagyobb érték. Ezért felkarol minden olyan ügyet, amely egy igazságosabb jövőt eredményezhet – különös tekintettel az oktatás, az egészség-, a szociális és kulturális ügyekre. Mint deklarálták: tevékenységükkel olyan kezdeményezéseket támogatnak, amelyek olyan változásokat indítanak be Magyarországon, amelyek emberi méltóságra, bizalomra épülő társadalom építését szolgálják.

Magyar Szakszervezeti Szövetség

A Magyar Szakszervezeti Szövetség az Autonóm Szakszervetek Szövetsége (ASZSZ), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) integrációjával alakult meg, akkor mint Magyarország legnagyobb – mintegy 250 ezer taggal rendelkező – érdekvédelmi szervezete. „A szövetség célja a szövetséget alkotó tagszervezetek tagjainak (ideértve a tagszervezetekben tagsággal rendelkező egyesületek tagjait is) foglalkoztatásra irányuló jogviszonyával kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése, valamint a jelenlegi, a leendő és a volt munkavállalók társadalmi, gazdasági, szociális és kulturális érdekeinek átfogó képviselete és érvényesítése” – írják. Elnöke Kordás László.

Tanítanék mozgalom

A mozgalom 2016-ban országos hírűvé vált, amikor elkezdődtek a kockás inges megmozdulások. Számos ismertté vált pedagógus – köztük Pilz Olivér és Törley Katalin vagy az azóta már kivonult Pukli István – „nőtt ki” a mozgalomból, amely céljait a következőkben foglalja össze: „minden gyerek a képességeinek legmegfelelőbb, színvonalas, a társadalmi hátrányokat ellensúlyozó oktatásban részesüljön. Ehhez szükséges az oktatást minden szinten megújítani, új alapokra helyezni, és az elmúlt évek rombolását megállítani”. Önmagukat a következőképpen definiálják: „…az oktatás és nevelés összes szereplője (diákok, szülők, pedagógus és nem pedagógus oktatási intézményben dolgozók, ill. maguk az intézmények) valamint az oktatás ügye mellett szolidaritást vállaló, szélsőséges nézetektől mentes magánszemélyek és civil szervezetek számára nyitott, pártpolitikától független, szakmai elvek alapján építkező szerveződés”.

Választók a változásért

A csoport tavaly decemberben alakult azzal a céllal, hogy az ellenzéki pártok által nyerhetetlennek tartott Pest megye 3. számú választókerületében megkíséreljenek olyan összefogást elérni, amelynek eredményeképpen csak egy jelölt induljon teljes közös támogatással a jelenlegi kormányzó párt jelöltje ellenében a tavaszi országgyűlési választáson. Tervük az, hogy a választó körzet mind a 17 településén szerveznek aktivista csoportokat, amelyek segítségével egységes és szervezett erőként tudnak részt venni a választási kampányban. Ezen a módon szeretnék elérni, hogy mind a pártok, mind a lakosság nagy része csak egy jelöltet, mégpedig a legesélyesebbnek számító jelöltet támogassa – olvasható Facebook oldalukon.

Viszlát kétharmad 

A tavaly szeptemberben alakult szervezet egy alulról építkező kezdeményezés, amelynek elindítója Pápay György publicista (az egykori Politikafüggő blog szerzője, 2015 áprilisa és 2017 júniusa között a Magyar Nemzet szerkesztője és véleményszerzője). Kampányukat a Te Döntöd El Civil Társaság támogatja – olvasható a Facebook oldalukon és a blogjukon.

Megvan a miniszterelnök-jelölti vita időpontja

Ha minden a terveknek megfelelően alakul, akkor április 4-én vagy 5-én lesz a pártok miniszterelnök-jelöltjeinek a vitája, s az azt megelőző három hétben a három szakpolitikai vita – tudta meg a Független Hírügynökség. Úgy tűnik, a V18 által hivatalosan megkeresett pártok készek erre. Ez alól kivétel a Fidesz, amely egyáltalán nem reagált.

Balázs Péter a Válasszunk! 18 alapító tagja és Gábor Péter koordinátor sorra egyeztet a listát állító pártok vezetőivel az április 8-át megelőzően tervezett három szakpolitikai, majd azt „megkoronázó” miniszterelnök-jelölti vitáról. Mint megtudtuk: az Fidesz kivételével minden általuk megkeresett párt pozitívan reagált, többel már tárgyaltak, másokkal megvan a találkozó időpontja.

Ez utóbbi kategóriába tartozik a Jobbik is, amellyel a jövő heti találkozó időpontjának egyeztetése folyik  – mondta el a  FüHü-nek Gábor Péter.  

Most úgy néz ki, hogy durván egy hét múlva már túl lesznek az egyeztetéseken a pártokkal, s akkor már majd azt is lehet tudni, hogy milyen sorrendben tartják a három vitát.

Ami már most biztos, hogy hetente egy-egy szakpolitikai vita lesz, majd a legvégén, a választásokat megelőző hét közepén tartják meg a miniszterelnök-jelölti vitát.

Mint a FüHü is beszámolt róla, a három szakpolitikai vita mindegyikének tág a tervezett tematikája. Az egyik témáit a gazdaság, a versenyképesség, a korrupció és a fenntartható fejlődés adná; a másik a jogbiztonság, az európai értékek és a migráció komplex kérdésköreit venné napirendre; a harmadikon pedig az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás területe kerülne terítékre. Gábor Péter elmondta, hogy ők ezt a fenti sorrendet javasolják, de ez nem döntő, abban a sorrendben tartják majd meg a vitákat, ahogy a pártok szakpolitikusai ráérnek.

A Fidesz tehát nem reagált a V18-ak megkeresésére, de nem csak erre nem. A fideszesek előszeretettel nem jelennek meg a Közös Ország Mozgalom (KOM) által sorra szervezett egyéni választókerületi választási vitákon sem. Eddig már hét ilyen vitát tartottak, s három továbbit hirdettek meg – az egyiket éppen ma tartják a budai Hegyvidéken.

A miniszterelnök-jelölti vitát a V18 – ahogy az egyébként a honlapjukon is áll – a listát állító pártok jelöltjei között tartaná meg. A vitát bejelentő sajtóbeszélgetésen a FüHü kérdésére, hogy mi van akkor, ha egy pártnak – például a Demokratikus Koalíciónak – nincs miniszterelnök-jelöltje, többen metakommunikációval azt sugallták, hogy „akkor nem lesz ott”, ám Balázs Péter leszögezte, hogy

“ÁPRILIS 8-A ELŐTT MINDEN PÁRTNAK KELL, HOGY LEGYEN EGY MINISZTERELNÖK-JELÖLTJE”.

 

A V18-aknak pedig van forgatókönyve arra is, ha a Orbán Viktor sem akar részt venni a választások előtti miniszterelnök-jelölti vitán. Erre vannak nemzetközi megoldások, például az, hogy

a vita során videón megjelennek a részt nem vevő politikus programjának  egyes pontjai, amelyre a jelen lévő résztvevők reagálnak.

Megjegyzendő, hogy van olyan kezdeményezés is –  az MSZP-Párbeszéd-szövetségé –, hogy törvénnyel kényszerítsék ki a két legesélyesebb miniszterelnök-jelölt választási vitáját, amelyet egyébként  a parlamenti választás előtti pénteken tartanának.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!