Címke: Üzbegisztán

Petropavlovszkban, Kazahsztán egyik orosz többségű városában néhány búbánatos ámde annál elszántabb orosz összegyűlt, és bejelentette: Oroszországhoz kívánnak csatlakozni!

Ha nem folyna háború Ukrajnában, ahol minden ugyanígy kezdődött amikor Kijevben megbukott az oroszbarát elnök 2013-ban, akkor mosolyoghatnánk az eseten, de a forgatókönyv nagyon hasonló. Ukrajna keleti orosz többségű részein is ilyen tiltakozással kezdődött, majd milíciák alakultak az orosz titkosszolgálat támogatásával. Végül pedig megalakult a két “népköztársaság” – ugyanolyan elnevezés mint Magyarország esetében ahova 1945-ben vonult be a szovjet hadsereg, majd pedig 2022 február 24-én megérkezett Putyin ármádiája, amely valószínűleg arra számított, hogy virágeső várja mint a Führer seregét Ausztriában. Putyin titkosszolgálata nagyot bukott Ukrajnában, az orosz hadsereg nem különben. Putyin mégis folytatja – ezúttal Kazahsztánban. Miért?

Kazahsztán inkább Kína felé kacsingat

Kazahsztán elnöke nemcsak oroszul, de kínaiul is tud, és ez nyugtalaníthatja Putyint annak ellenére, hogy a felszínen teljes a kínai-orosz barátság. Csakhogy közben Kína szépen csendben megpróbálja lenyúlni a Szovjetunió egykori keleti államait: Kazahsztánt, Kirgizisztán, Üzbegisztánt, Türkmenisztánt és Tadzsikisztán.

A legutóbbi elnöke beolvasott Putyinnak az ukrajnai háború kapcsán mondván, hogy nem kérünk a hívatlan barátokból! Nem kérnek Putyin “barátságából”, mert látják, hogy az mit jelentett Ukrajna oroszok által megszállt részein. Csak rombolást.

Az oroszoknak csak a destrukció jár a fejükben míg a kínaiak a jövőre gondolnak és gazdasági lehetőségeket kínálnak az öt egykori szovjet tagállamnak. Amelyek közül egyik sem kíván Ukrajna sorsára jutni. Kazahsztán végképp nem hiszen számukra a Szovjetunió bukása óriási lehetőséget teremtett: saját maguk aknázhatják ki ásványi kincs vagyonukat. Az amerikai, az európai és a kínai tőke  már mélyen behatolt az országba, és a korábbi körülményekhez képest példátlan jólétet teremtett. Míg Ukrajnában a lakosság életszínvonala a háború előtt sem haladta meg a Szovjetunió bukásakor 1991-ben elért szintet, Kazahsztánban óriási az előrelépés: már jobban élnek mint Oroszországban.

Putyin maximálisan elzárkózik a világtól

Nyugatra menekült az orosz kormányőrség egyik századosa, aki évek óta szolgált mint Putyin médiagépezetének egyik kis csavarja. Tele lett a hócipője a háborúval meg tiszttársaival, akik rajonganak a háborúzó Putyinért, és még keményebb fellépésre buzdítják az orosz elnököt Ukrajna ellen.

A kormányőrség századosa Nyugatra érve elmondta, hogy Putyin a Covid járvány óta buborékban él, alig beszél valakivel. Kizárólag titkosszolgálati információkat olvas, és állandóan a saját propagandaadóit nézi. A világtól elzárkózva napi 10-12 órát dolgozik, van amikor többet is. Életmódja olyan mint az öregedő Sztáliné, aki mindinkább magára maradt. Csak négy ember járt hozzá, a “trónörökös jelöltek”: Berija, Bulganyin, Hruscsov és Malenkov. Sztálin hetven éve halt meg 74 éves korában 1953 márciusában. Elsőként Berija, a titkosrendőrség főnöke ért oda a haldokló Sztálinhoz, aki öntudatlanul feküdt a földön. A trónörökös, Lavrentyij Pavlovics Berija, aki ugyancsak grúz volt mint Sztálin, levizelte a haldokló diktátort. Félév múlva ő is kivégző osztag előtt állt. Hruscsov lett az utód, aki 1956-ban a huszadik pártkongresszuson lerántotta a leplet Sztálin bűneiről – legalábbis részben. Vajon Putyin bűneiről ki és mikor rántja le a leplet?