Kezdőlap Címkék Utcai zavargások

Címke: utcai zavargások

Migráció és integráció – vita Franciaországban a lázongás okairól

“Nincs közvetlenül köze a migrációhoz az elmúlt napok zavargásainak, a letartóztatott törő zúzó fiatalok több mint 90%-a francia állampolgár volt” – hangsúlyozza Francois Hollande. Franciaország egykori szocialista köztársasági elnöke arra mutatott rá, hogy jelentős társadalmi csoportok integrációja nem fejeződött be:  a gyors változásokhoz alkalmazkodni képtelen rétegek marginalizálódtak.

A gettókban – éppúgy mint az Egyesült Államokban – kialakultak olyan területek, ahol a kábítószerkereskedő maffiák az urak. Ide tartozott a rendőr által lelőtt 17 éves arab fiatal is, aki francia állampolgár volt. A fiatalembernek Mercedes-e volt, melyet ilyen fiatal korban vagy a szüleitől kap valaki vagy pedig a drog maffiától.

A francia rendőrség csendes alkut kötött a drog maffiákkal: “a gettóban nem zavarunk titeket, de azonkívül ne merészkedjetek! “A francia rendőr azért is tüzelt, mert a fiatal drog kereskedő túllépte a csendes alku határait. A párizsi Le Figaro hosszan közölte a titkosszolgálat egykori főnökének nézeteit, melyek szerint a francia elit képtelen kezelni az ötven éve beáramló nem európai migrációt:

Mi okozta a zavargást a titkosszolgálat egykori főnöke szerint?

“1- a francia állam elleni lázadás
2- fosztogatás
3- a hivatásos törő zúzó csoportok – casseurs”

Ez a véleménye Pierre Brochandnak, aki a francia titkosszolgálatot vezette 2002 és 2008 között, korábban pedig Budapesten és Izraelben volt nagykövet.

“Kísérteties a hasonlóság az amerikai faji gettókkal, csak a lőfegyver használat más, mert az Egyesült Államok ebben megengedőbb mint Franciaország.”

Az ex titkosszolgálati főnök szerint a francia állam nem tudja kezelni a problémát, és ezért is egyre többen vesznek részt a lázongásban.

“100 és 200 ezer közé teszik a zavargásokban résztvevők számát, a döntő többségük fiatal volt.”

Miért voltak ilyen sokan?

1- “a közösségi hálók és platformok multiplikátor hatást gyakoroltak. 2005-ben, a legutóbbi zavargások idején ezek még nem terjedtek el a gettókban.”
2- “vidéki kisvárosokra is kiterjedt a lázongás, ahol korábban ilyesmi nem fordult elő”
3- “Párizs belvárosában is megjelentek a törő zúzó bandák pedig ezt eddig a rendőrség eredményesen védelmezte “ Mi történt valójában?

“Fellázadt a Franciaország területén élő nem európai származású fiatalok egy része” – állítja az egykori titkosszolgálati főnök, aki ennek okát abban látja, hogy nyílt társadalom jött létre Franciaországban és egész Európában.

“A társadalom többsége befogadóvá vált, de beengedett olyan kollektív tudattal rendelkező csoportokat, melyek megkérdőjelezik ezt a társadalmat.”

– vázolja fel a problémát Pierre Brochand a Le Figaroban.

Az egyenlőtlenség a lázongás fő oka

Ez a véleménye Thomas Piketty közgazdásznak, aki a Le Monde-ban fejtegeti rendszeresen nézeteit az aktuális eseményekről. Korábbi könyve, mely a Capital – Tőke címet viselte, nagy siker volt az Egyesült Államokban is, mert arra mutatott rá, hogy az elmúlt negyven évben szétnyílt az olló:

a bérből és fizetésből élők jövedelme alig emelkedett míg a tőke nyeresége exponenciálisan nőtt – hála a globalizációnak.

Thomas Piketty szerint most Franciaországban is erről van szó: az ország gazdag és szegény vidékei között drámai mértékben megnőttek a jövedelmi különbségek!

A GDP óriási kiemelten koncentrálódik Párizs gazdag részei körül, ahol a pénzügyeket intézik. Ez a rész különösen fellendült a brexit következtében, mert Londonból sok pénzintézet átköltözött Párizsba. Ebben a körzetben van például Neuilly, Franciaország leggazdagabb városa, ahol korábban Nicolas Sarkozy volt a polgármester. A világ leggazdagabb embere, Bernard Arnault is ennek az egyre gazdagodó kisebbségnek a szimbóluma Franciaországban és nemcsak ott. Ezzel szemben a külvárosok többsége tele van munkanélküli fiatalokkal, akiknek sem megfelelő iskolai végzettségük sem családi hátterük sincs ahhoz, hogy elhelyezkedjenek a gyorsan változó gazdaságban.

Vidéken a hagyományos ipar sok helyen leépült, és a helyére nem jött semmi!

Jól mutatja a különbséget az ingatlan helyzet: Párizs belvárosában, a hetedik kerületben egy átlagos lakás ára 1,2 millió euró, a lepukkant vidéki településeken az átlag 60 ezer euró!

A nyugdíjkorhatár elleni tömeges tüntetések megmutatták, hogy Franciaországban távolról sem csak a gettók népe elégedetlen a stagnáló életszínvonallal. Ezért Macron elnök közölte: ezúttal nem lesz program a külvárosok fellendítésére, vagyis nem akarják pénzzel megvásárolni a lázongó gettókat.

Miért változott meg Macron elnök véleménye?

Egyrészt, mert a francia államnak nincsen pénze: az államadósság és a költségvetési hiány felül van az eurozóna normáin, másrészt pedig rájöttek arra, hogy a külvárosok fellendítését célzó programok igen csekély eredményt értek csak el. Marad a tüneti kezelés, de a titkosszolgálat ex vezetője joggal mutat rá: ezeket a problémákat csupán rendőri eszközökkel Franciaországban sem lehet megoldani.

Az azeri botrányról és az állítólagos zavargásokról is tárgyaltak

0

A pártok képviselői még abban sem értettek egyet, hogy mi hangzott el az ülésen.

Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke azt mondta: Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter nem jelent meg az ülésen. Molnár azt mondta:

a titkosszolgálatok, rendvédelmi szervek semmilyen konkrét információval nem rendelkeznek a Rogán Antal és más kormánytagok által is emlegetett utcai zavargásokról.

Szerinte egyébként a jogállamnak része a tüntetés, utcai megmozdulás is.

Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke arról beszélt, hogy az ülés legfontosabb témája az Európa és Magyarország biztonságát érintő, szerinte az „illegális bevándorlással összekapcsolható bűncselekményhullám, és terrorizmus” volt. Azt mondta, hogy Papp Károly országos rendőrfőkapitány megerősítette a sajtókban megjelent 11 ezer hamis szír útlevél ügyét. Ez azt jelenti, hogy a korábbi 9 ezren felül további 11 ezer hamis útlevél került fel a schengeni listára, így „óriási kockázatot” kell kiszűrniük a határőrizeti szerveknek.

Az azeri botrányról azt mondta, hogy az örmény nemzetiségi szószóló szerint a hírekben megjelent számláknak, offshore-ügyeknek és a baltás gyilkos kiadatásának nincs köze egymáshoz.

A szolgálatok viszont még információkat gyűjtenek,

a két hét múlva tervezett bizottsági ülésen adnak tájékoztatást.

Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos tagja azt mondta: számára

úgy tűnik, mintha Németh Szilárd más ülésen vett volna részt.

Jelenleg ugyanis az azeri ügyekkel kapcsolatban még a vizsgálatok elején tartanak a szervek, ezért nem is zárhatók ki az összefüggések.

Szerinte semmilyen konkrét információ nincs arról, hogy bárki tervezne az ország területén Magyarország alkotmányos rendjét megzavaró akciót. Ezzel kapcsolatban Mirkóczki szerint riogatás zajlik.

Az LMP-s Szél Bernadett szerint a választásokhoz közeledve egyre inkább kampányfórumként kezelik a bizottságot a politikusok. Azt mondta:

„Az, hogy Rogán Antal fél megjelenni a bizottság előtt, azt jelenti, hogy félnivalója van (…) titkolózni akar.”

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy Rogán Antal utcai zavargások előkészítésével vádolta meg az ellenzéket, holott erre semmilyen konkrét bizonyíték nincs.

Álpuccsra gyanakszik a DK, az Együtt magyarázatot követel

0

Vegyük komolyan Kövér László és Rogán Antal fenyegetését! – ad jó tanácsot a Demokratikus Koalíció, amely felszólítja az Orbán-kormányt és a Fideszt, hogy ne szervezzenek utcai zavargásokat.

Gréczy Zsolt szóvivő azzal kapcsolatban hívta össze a sajtótájékoztatót, hogy Kövér László után már Rogán Antall is zavargásokat vizionál.

“Mire készül a Fidesz idén ősszel?”

A DK szóvivője rögvest meg is válaszolta a saját maga által feltett kérdést. A forró őszről kétféleképpen lehet előre tudni: az egyik, hogy a Fidesz immáron jósdaként is működik, a másik, hogy maga a Fidesz készül 2006 után újra utcai zavargásokra. Az embereik megvannak hozzá: elég csak 2006-ra, vagy a Nemzeti Választási Irodát elfoglaló kopaszokra gondolni.

A Demokratikus Koalíció éppen ezért is felszólítja az Orbán-kormányt és a Fideszt, hogy ne szervezzenek utcai zavargásokat! Ne szervezzenek álpuccsot, ne dobáljanak rendőröket, ne gyújtogassanak autókat! Ha Budapest utcáin újra ilyen történne, az azt jelenti, hogy a Fidesz berezelt a választásoktól és a zavarkeltésben látja a megerősödés reményét – szögezte le. Mint leszögezte:

 “Ebben az országban a Fidesz az egyetlen párt, amely valaha erőszakos utcai zavargásokat szervezett.”

Időközben Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője írásbeli kérdéssel fordult Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterhez és Pintér Sándor belügyminiszterhez, hogy kiderüljön mire alapozva tett ilyen kijelentéseket a propagandaminiszter.

Rogán Antalhoz:

Milyen információkra hivatkozva, mire alapozva tett ilyen kijelentéseket? Van-e bármiféle jelentés, titkosszolgálati anyag, ami alátámasztja ezeket?

Illetve Pintér Sándorhoz:

Tud-e bármi olyan információról, amely Rogán Antal kijelentését alátámasztja?Szolgáltatott-e a Belügyminisztérium, vagy az ahhoz tartozó bármely szervezet olyan információkat Rogán Antal számára, amelyekre alapozva zavargásoktól tarthat?

Fidesz: Utcai zavargások és sorosozás

0

„Orbán vagy a kerítés lebontása” a jövő évi parlamenti választás igazi, és nem kis tétje – mondta a Fidesz kommunikációs igazgatója vasárnap, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján.

Hidvéghi Balázs hangsúlyozta, immár harmadik éve tart az a „tömeges migrációs invázió”, amely alapjaiban fenyegeti Európát, egyes előrejelzések szerint pedig a következő években további 60 millió migráns indulhat el a kontinens felé Afrika felől.

„Szeretnénk megőrizni Magyarországot a magyarok országának”

– tette hozzá Hidvéghi Balázs.

A „másik oldalon azonban már felsorakozott a Soros-társulat, és mindannyian egyértelművé tették, hogy ők készek elfogadni a tömeges migrációt” – figyelmeztetett a Fidesz kommunikációs igazgatója.

Hidvéghi Balázs ezután a „Soros-társulat”-hoz sorolta Botka László, Gyurcsány Ferencet, az Együttet, Vona Gábor meg szerinte opportunista.

A Fidesz kommunikációs igazgatója a nagyobbik kormánypárt számít arra, hogy utcai zavargások lehetnek az őszi választási kampányban.

MTI/FüHü

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!