Kezdőlap Címkék Uniós pénz

Címke: uniós pénz

Magyar javaslat a korrupt kormányokkal szemben

Az állami szintű csalást a politikai szereplők szervezik, ezzel szemben fel kell lépni – olvasható Jávor Benedek EP-képviselő és Andor László volt uniós biztos cikkében az uniós költségvetések új elosztási elveinek kapcsán. Szerintük a magyarországi korrupció egyedi a maga nemében.

Szavazás előtt áll az Európai Parlamentben az unió 2020 utáni költségvetés új szabályrendszere, benne arról a jogállamisági mechanizmusról, amely a rendszerszerű korrupciót és csalásokat hivatott visszaszorítani – írja Facebook-oldalán Jávor Benedek, Zöld párti EP-képviselő.

Az Európai Bizottság által benyújtott javaslat mindenképpen pozitív fejlemény, annak a jele, hogy az EU-s intézmények is felismerték a probléma súlyosságát – írja Jávor, egyúttal további pontosításokat sürgetve.

Erről az Euractiv brüsszeli hírportálon írt közös cikket Andor László korábbi foglalkoztatási uniós biztossal, az Európai Progresszív Tanulmányok Alapítványának vezető kutatójával, akinek a költségvetés elveiről írt teljes írása itt olvasható.

A szerzők amellett érvelnek, hogy az Európai Bizottság által javasolt lépések (például a források részleges vagy teljes felfüggesztése) mellett további intézkedési elemekre is szükség van.

Mindenekelőtt az uniós források elosztásának ellenőrzését ki kell venni a korruptnak bizonyuló tagállami kormányok kezéből

– ez a véleménye Jávornak és Andornak, összhangban sokak álláspontjával. Ha a bizottság nem a visszaéléseket irányító és megrendelő egyes kormányokra bízza a pénzosztást, hanem saját maga pályáztatja azokat, akkor elejét lehet venni az intézményesült korrupciónak, anélkül, hogy ezzel az adott tagállam cégeit és állampolgárait büntetnék.

Az áttételes kifizetéssel a támogatásokat folyósítani lehet, és nem kell egész országokat büntetni, ugyanakkor az uniós pénzek oligarchák és politikai körök zsebeibe vándorlását is meg lehet előzni.

Másfelől pontos, ellenőrizhető kritériumrendszerre van szükség, hogy mikor kell életbe léptetni a szankciókat. Ezzel el lehet kerülni nem csak azt, hogy politikailag motiváltnak bélyegezzék ezeket a döntéseket, amikor megszületnek, hanem azt is, hogy politikai okokból ne vezessenek be nyilvánvalóan szükséges szankciókat egyes tagországokkal szemben, csak azért, mert befolyásos politikai szövetségeseik megakadályozzák ezt. Úgy, ahogy az a Fidesz és az Európai Néppárt esetében történik – írja Jávor Benedek.

Az Euractivban írt cikkben a két magyar szerző komoly előrelépésnek nevezi az Európai Bizottság javaslatait, mert az felismerte, hogy rendszerszintű probléma a visszaélés a közösség pénzével.

Teljes mértékben osztják a bizottság elemzését, és egyetértenek abban, hogy

a helyzet súlyos: az állami szintű csalást a politikai szereplők szervezik

– szögezi le Jávor és Andor. Ez pedig a demokráciát, a közérdeket és a politikákban rejlő partnerség és tervezés alapelveit is aláássa.

A két szerző általánosságban szól kormányzati szereplőkről, amelyek európai alapokat használnak arra, hogy gazdagítsák politikai vagy üzleti partnereiket, s egy teljes “fekete könyvet” lehet teleírni a különböző országokat és különböző politikai családokat képviselő esetekkel. Egyúttal azonban leszögezik: megfigyelők egyetértenek abban, hogy a jelenlegi magyar gyakorlat egyedi a maga nemében.

Jávor és Andor szerint az Európai Bizottság javaslatait finomítani kell, bár a kifizetések és kötelezettségvállalások felfüggesztésére irányuló előterjesztés jó szándékból ered. Ezek alapján

lehetőség lenne megtiltani új kötelezettségvállalások megkötését,

amíg a szóban forgó tagállam nem tér vissza az európai értékek útjára.

A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a visszaélő kormányok nem reagálnak az ilyen fenyegetésekre. Valójában valószínűleg ezeket saját előnyükre fordítják, azáltal, hogy az EU-t olyan elfogult szervezetként állítják be, amely zsarolja és bünteti a szabályszegő tagállamokat. Ha az EU visszatartja a tagállamok összes pénzét, az könnyen értelmezhető zsarolásként, amely nagymértékben veszélyezteti a politikai visszailleszkedést.

A két szerző azt javasolja, hogy a bizottság ilyen esetekben függessze fel a tagállammal megosztott irányítást. Ezzel elzárhatják az oligarchia korrupt elosztási csatornáit és finanszírozását a kormányok közelében.

Javaslatuk fokozatosságot tartalmaz. Először csak a kifizetéseket rendelnék közvetlenül a bizottság irányítása alá, a következő lépésben – az operatív programok vagy a teljes irányítási rendszer és a demokratikus ellenőrzési mechanizmusok rendszerszintű problémái esetén –  közvetlen vagy közvetett irányítást lehetne bevezetni.

Alternatív megoldásként egy harmadik típusú kezelési módszert, a “támogatott irányítást” lehetne bevezetni. Ebben

az uniós szakértőket a nemzeti ügynökségekbe telepítenék.

Ezt akár a tagállam is kérheti, de egy bizonyos küszöb felett (a hibák gyakorisága, a felfüggesztések és az OLAF vizsgálatok alapján) a bizottság rendelhetné el.

Jávor Benedek és Andor László szerint az uniós alapok nem „ajándékok” a tagállamok számára, hanem a kiegyensúlyozott és méltányos működőképes gazdasági kormányzás és az egységes európai piac nélkülözhetetlen részei. Ezért a teljes pénzkivonásnak továbbra is „nukleáris lehetőségnek” kell maradnia.

Ugyanakkor a rendszerszintű korrupció olyan helyzethez vezethet, ahol az uniós alapok egyszerűen nem teljesítik eredeti céljaikat a versenyképesség javítása, az infrastruktúra fejlesztése, a humántőke-befektetés vagy a jobb kormányzás területén. Ezekben az esetekben a megoldás nem az érintett tagállamok társadalmainak megbüntetése, hanem az irányítási rendszer javítása oly módon, hogy képes legyen hatékonyan megakadályozni a nemzeti politikai vagy irányítási rendszerek pénzeszközökkel való rendszeres visszaélését – írja Jávor és Andor.

Lapszem – 2018. február 27.

0

Ma az Ákosok és a Bátorok ünneplik a névnapjukat. Az Ákos török-magyar eredetű, az Akkus török névből. Jelentése: fehér sólyom. A Bátor szintén török-magyar eredetű, mely helynévként is megmaradt. Jelentése: hős, bátor. Olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!

Magyar Hírlap: Nincs országos jelentősége a hódmezővásárhelyi választásnak

Deák Dániel politológus, a Figyelő főmunkatársa szerint nincs országos jelentősége a vasárnapi hódmezővásárhelyi polgármester-választásnak, az önkormányzati időközi választásokat mindig a helyi viszonyok és politikai események befolyásolják – olvasható a Magyar Hírlapban.

Deák Dániel az M1 aktuális csatornán az ellenzéki pártok „önbecsapásának” nevezte, hogy ebből a választásból igyekeznek az országgyűlésire stratégiát alkotni, hiszen utóbbin nem független jelöltek indulnak az egyéni körzetekben, hanem pártjelöltek. Ezzel összefüggésben felidézte: a független Tétényi Éva 2010-ben polgármester lett Esztergomban egy fideszes jelölttel szemben, miközben a kormánypártok elsöprő győzelmet arattak. Majd 2014-ben – folytatta – Tétényi Éva veszített a Fidesz jelöltjével szemben, miközben listán a Fidesz-KDNP rosszabb eredményt ért el, mint 2010-ben.

Szólt arról is, hogy hódmezővásárhelyi választás felélénkítette az „összefogásvitát” az ellenzéki oldalon. Jelenleg azt próbálják tesztelni, hogy melyikük „adja be a derekát” – mondta. Szerinte ennek a legnagyobb vesztese az LMP, amely folyamatosan őrizte az önállóságát, de most, hogy nyitott a Jobbik és a baloldal felé, lemorzsolódhatnak a szavazói.

Magyar Nemzet: A háziorvosok nem oldják meg a kormány helyett a sportorvos-hiányt

Úgy tűnik, megbukott a kormány terve, amely szerint a háziorvosokkal oldanák meg a sportorvos-hiányt. Az alapellátók közül ugyanis mindössze 13-an kötöttek szerződést az Országos Sportegészségügyi Intézettel, vagyis a Sportkórházzal négy hónap alatt – tudta meg a Magyar Nemzet. Még októberben írtak arról, hogy egy kormányrendelet-módosítás miatt jelentősen lazultak a sportorvosi vizsgálat szabályai, miután a sportorvos feladatait az amatőr sportoló háziorvosa, házi gyermekorvosa is elláthatja. A tavaly életbe lépő kormányrendelet ellen a sportorvosok is felemelték a szavukat, és úgy tűnik, hogy a pluszmunkát a háziorvosok sem vállalnák.

Selmeczi Kamill, a Fakoosz Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke arról beszélt lapunknak: a rendelet átgondolatlan, és nem segített a kevés sportorvos helyzetén, nem lett belőlük több az országban. Az elnök ezt a lépést inkább a felelősség áthelyezésének tartja, és a szakma sem ért egyet a döntéssel. Ezt tükrözi a megvalósulása is.

A Sportkórház honlapján elérhető friss lista alapján 13 olyan háziorvos van az országban, akinek élő szerződése van az intézménnyel. Valószínűleg rajtuk kívül nincs is más, aki vállalta a feladatot, ugyanis a rendelet úgy szól, ha a háziorvos, házi gyermekorvos vállalja a feladatok ellátását, írásban tájékoztatnia kell a települési önkormányzat jegyzőjét és a Sportkórházat.

Magyar Idők: Magyarország nem fog bólogatni

Nem volt olyan régen, nagyjából nyolc évvel ezelőtt, amikor minden külpolitikai jellegű kérdésben az aktuális kormányzati tisztviselő azt mondta, Budapest megvárja az Európai Unió állásfoglalását, majd csatlakozik hozzá – írja a Magyar Idők. Ezt úgy is lehet érteni, hogy Magyarország önként lemondott a diplomáciai tevékenységről, a soktagú Európai Unió pedig ezért roppant hálás, ugyanis hazánkat be tudja tenni a mindig bólogatók fiókjába. Alapvetően ez is az elképzelés Brüsszelben.

A később felvett tíz ország nagyon boldog, hogy egyáltalán tag lehet, és az ő bólogatásukat előre borítékolni lehet. De a világ nem ilyen statikus, folyamatosan mozgásban van, s lám, Magyarország már nem fog bólogatni, ha az ügyek az ő bőrére mennek. Mondjuk most, az ENSZ plénuma előtt.

Federica Mogherini mégis azt találta mondani, hogy egységes uniós álláspont van a kérdésben, a 28 tagú szervezet egyöntetűen támogatja az ENSZ elé kerülő migrációs tervezetet. Ő az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, azaz megbízható fődiplomata, aki mégis elfelejtette, hogy a tagok közül legalább egy nem támogatja a szóban forgó dokumentumot. Vagy a régi reflex lépett működésbe, vagy nagyon is tudatosan gondolták úgy az uniós diplomácia vezetői, hogy Magyarország véleményét nem veszik figyelembe, hiszen a közös álláspont igazi varázslat, azzal sokkal többet ér az EU, mint egy „voltaképpeni” közös állásponttal.

Népszava: Rohamtempóban költi a kormány az uniós pénzeket

Az Európai Unió a 2014-2020-as gazdasági ciklusában Magyarország 8923 milliárd forintnyi uniós támogatást költhet el fejlesztési célokra olvasható a Népszavában.

A pályázatok többségét 2016-tól kezdve hirdették meg. Már ebben az évben az egész ciklusra érvényes források felére győztest is hirdetett Magyarország. A Miniszterelnökség a G7 internetes portál kérdésére közölte, hogy azóta már 96 százaléknál járunk, vagyis 8595 milliárd forintot kötöttek le a nyertes pályázók. A tárca azzal magyarázta a rohanást, hogy rossz tapasztalatokat gyűjtöttek az előző, 2007-2013-as ciklusban, amikor is, állítják, annyira beszorultak a pénzek és elmaradásban voltak a projektek, hogy a 2010-es kormányváltás után „azonnali intézkedések meghozatalára volt szükség a forrásvesztés elkerülése érdekében”.

Furcsa, hogy más uniós tagállamok nem tartják valós veszélynek a forrásvesztést, és lassabban, időben sokkal kiegyensúlyozottabban használják fel a támogatásokat, derül ki a G7 régiós körképéből.

Több megyében a további havazás, emellett országszerte a hófúvás veszélye miatt vannak érvényben elsőfokú figyelmeztetések

Uniós pénzből vásárol trolikat és villamosokat a főváros

0

Hatvan Solaris-Skoda típusú lengyel és cseh közös gyártmányú trolibusz és 26 spanyol CAF villamos érkezhet akár már jövőre Budapestre. Összesen 27,8 milliárd forintot különítettek el járműbeszerzésre.

„Mi kezdeményeztük az átcsoportosítást, mert így mégiscsak jól járnak a budapestiek” – mondta Tarlós István főpolgármester, aki abban bízik, hogy az új, klímás és legfeljebb négy kilométeres hosszon önjáró (felső vezeték nélkül közlekedni képes) trolik és a szintén korszerű villamosok mielőbb megérkeznek.

Erre minden esély megvan, hiszen a trolibuszok és a villamosok korábbi, 40 milliárdos – szintén uniós támogatású – projektjére kiírt közbeszerzések mindkét tömegközlekedési járműfajtánál opciós jogot tartalmaztak.

Így amint megérkezik a kormánydöntésből következő hivatalos fedezetgarancia, a főváros már kezdeményezheti is a lehívást a szerződött gyártóknál és szállítóknál.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!