Kezdőlap Címkék Uniós biztos

Címke: uniós biztos

Lesz-e újra uniós biztos Várhelyi Olivér?

Orbán Viktor uniós biztosa idiótáknak nevezte az Európai Parlament képviselőit. Erre még sokan emlékeznek annak ellenére, hogy a választások után az Európai Parlement megújult, és a korábban társtalan Fidesz immár a Patrióták frakció tagja.

A többséget továbbra is a néppárti – baloldali – liberális frakciók alkotják vagyis Orbán jelöltjének a támogatottsága távolról sincsen biztosítva. Várhelyi Olivér is úgy lett biztos, hogy az elődjét kigolyózták, mert az Európai Parlamentben már akkor sem kedvelték különösebben Orbán Viktort. De akkor még Angela Merkel kancellár irányította Európa ügyeit, ő hozta Ursula von der Leyent, akit végülis Orbán Viktor is támogatott. Azóta Ursula von der Leyen már a Brüsszelt támadó plakátokon szerepel Magyarországon, ahova nem látogatott el a brüsszeli bizottság elnökasszonya egy csinos pénzes borítékkal. Mind a 26 másik tagállam megkapta a nagy pénzeket a helyreállítási alapból mínusz Magyarország. Az euromilliárdok be vannak fagyasztva, és sem a brüsszeli bizottság sem az Európai Parlement nem ég a vágytól, hogy ezen változtasson. Brüsszel üzenete világos: amíg Orbán a miniszterelnök, aki lenyúlja az uniós pénzek nagy részét addig Magyarország nem számíthat az uniós euró milliárdokra , melyek nagyon is hiányoznak a magyar költségvetésből.

Mennyire fontos a magyar uniós biztos új portfóliója?

Gúnyos kacaj fogadta a bejelentést, hogy a magyar biztos az egészségügy és az állati jólét ügyeivel foglalkozhat. Miért e gúny? Mert az egészségügy nemzeti hatáskör, abban az Európai Uniónak csak annyi szerepe van, hogy támogatja a szegényebb tagállamokat e téren, de erről nem ez a biztos dönt hanem azok, akikhez a pénzügyi alapok tartoznak. A magyar egészségügyre nagyon is ráférne az uniós támogatás, de Brüsszelben joggal tartanak attól, hogy Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei ezt is lenyúlnák. A magyar kormánypárti sajtó felveti, hogy idetartozik a gyógyszeripar is, mely stratégiai ágazat Magyarországon, de erről is másutt döntenek Brüsszelben. Marad a disznóvágás ellenőrzése, amely nem épp döntő fontosságú feladat az Európai Unióban.

Orbán elképzelése nem jött be

A magyar miniszterelnök jól ismeri az Európai Unió brüsszeli központját hiszen már a kilencvenes években a magyar parlament uniós bizottságának feje volt. Orbán Viktor Macron francia elnökkel és Meloni olasz miniszterelnökkel paktált, hogy ellensúlyozza Ursula von der Leyen hatalmát. Csakhogy Orbán ellenfele időközben megszerezte az Egyesült Államok kulcsfontosságú támogatását is. Miután az Európai Unió teljes mértékben az Egyesült Államok irányvonalát követi az ukrajnai háborúban, ezért Ursula von der Leyen pozíciója rendkívüli mértékben megerősödött. A brüsszeli bizottság elnökasszonya immár nyolcadszor utazott Kijevbe a háború kirobbanása óta, és 35 milliárd eurós hitelt ígért Ukrajnának a befagyasztott orosz vagyonokból.

Minthogy Brüsszelben egyértelműen az amerikai vonal győzött, az uniós autonómia hívei: Macron és Meloni meggyengültek, és velük együtt Orbán Viktor is. Thierry Breton a francia jelölt a második számú vezető posztjára pályázott, és főként a hadiiparra. Egyiket sem kapta meg, és nagy dérrel-dúrral lemondott. Utóda jelentéktelen biztosi portfóliót kapott éppúgy mint Meloni embere. Ursula von der Leyen kisakkozta az európai autonómia híveit: Macron francia elnököt, Meloni olasz kormányfőt és Orbán Viktort. A magyar miniszterelnök kereszteshadjárata Washington és Brüsszel ellen kudarcba fulladt. Orbán egyetlen reménye Trump maradt: ha ő lesz az Egyesült Államok elnöke, akkor a magyar kormányfő az ő ügynökeként tevékenykedhet Brüsszelben. A szuverenitására oly büszke magyar kormányfőnek ez nem okozhat gondot hiszen eddig Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök érdekeit képviselte  Brüsszelben. Trump is bomlasztani akarja az Európai Uniót, így Orbánban készséges ügynökre találhat. A kérdés csak az, hogy mi haszna van ebből Magyarországnak, amely a nemzeti együttműködés rendszerének tizennégy éve alatt az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa lett?

Senki sem pótolhatatlan: Séjourné az új francia biztos jelölt

Thierry Breton nagy dirrel durral távozott – Ursula von der Leyent hibáztatva. Bár Macron elnök eredetileg őt jelölte, de habozás nélkül váltott: Séjourné külügyminiszter az új francia biztos jelölt.

“Óriási megtiszteltetés, hogy az Európai Uniót szolgálhatom” – írta X-en a 39 éves Stephane Séjourné. Akkor már tudhatta: szerdán már Strasbourgban lesz, hogy megkezdhesse a munkát az uniós csúcson.

Miért távozott oly dühösen Thierry Breton? Mert Ursula von der Leyen nem ígért neki olyan jelentős biztosi posztot, melyet a franciák elvártak volna. Macron elnök ezért megvitatta a cserét Ursula von der Leyennel, és látszólag most már minden rendben van. Vagy mégsem? Macron elnök túlságosan is sokat akar: egyrészt a brüsszeli bizottság első alelnöki posztját, másrészt oly széles portfoliót, mely magába foglalná az európai ipar fejlesztéstől kezdve a hadiipar koordinálásáig azokat a területeket, melyek meghatározók lehetnek a következő öt évben. Mit kap Séjourné illetve Franciaország? Mindenekelőtt az első alelnöki posztot, majd pedig széles portfóliót, amelyben benne van a belső piac és az iparfejlesztés, de a hadiipar már nem – árulta el egy magát megnevezni nem kívánó francia diplomata a brüsszeli Politiconak.

Személyes tényezők is szerepet játszottak abban, hogy Thierry Bretonnak végülis távoznia kellett: túlságosan is agresszíven képviselte a francia érdekeket holott a biztosok elvben az uniós álláspontot kell vallaniuk. Minden szentnek persze maga felé hajlik a keze, de Thierry Breton francia ügybuzgalma zavarta a németeket és sok más uniós tagállamot is. Séjourné viszont diplomata tehát sokkal ügyesebben képviselheti Franciaországot és az Európai Uniót egyszerre.

Nemek egyensúlya

Ursula von der Leyen azt szeretné, ha a nők nagyobb szerepet kapnának az új brüsszeli bizottságban. Ezért arra kérte Romániát és Szlovákiát, hogy vonják vissza biztos jelöltjeiket, akik az erősebb nemhez tartoztak. Bukarest és Pozsony készségesen visszavonulót fújt, és immár jelöltjeik a szebbik nemhez tartoznak.

Ki lesz a francia külügyminiszter?

A legutóbbi időkig úgy tűnt, hogy Michel Barnier miniszterelnök meghosszabbítja Séjournét a diplomácia élén. Az új helyzetben máris megindult a harc a Quai d’Orsay feletti uralomért. Michel Barnier maga is tapasztalt diplomata, kétszer is volt uniós biztos, és ő irányította a brexit tárgyalásokat. Csakhogy Franciaországban a külügyek, a belügyhöz és a hadügyhöz hasonlóan, királyi portfóliót jelentenek vagyis közvetlenül a köztársasági elnökhöz tartoznak. A külügyminiszter neki jelent, és őt képviseli Brüsszelben és másutt. A francia sajtó szerint Darmanin belügyminiszter máris jelezte: szívesen átvenné a külügyet. A francia belügyminiszter presztízse nagyon megnőtt a párizsi olimpia után hiszen sokan tartottak valamiféle merénylettől, de semmi ilyen nem történt miközben a nagy rendőri készültség ellenére rengetegen tekintették meg nyugodtan az olimpiát és a paralimpiát Párizsban.

Kié az Égei-tenger? Görög-török vita

Az Európai Unió hozzájárult ahhoz, hogy Törökország a török Égei-tenger kifejezést használja turista csalogató kampányaiban. A görögök kis késéssel észrevették ezt, és most legmagasabb szinten tiltakoznak Brüsszelben.

Az uniós döntés azonnali visszavonását követelte kemény hangú levélben Görögország uniós biztosa. Margaritis Schinas az Európai Unió illetékes biztosának, a francia Thierry Bretonnak címezte a levelet. Görögország miniszterelnöke ugyancsak tiltakozott – írta meg az athéni sajtó.

A baj csak az, hogy az uniós döntés tavaly decemberben született meg, és akkor a kutya sem tiltakozott. Most viszont amikor beindult a turista szezon mind Görögországban, mind pedig Törökországban újra előkerült a régi vita: kié az Égei tenger?!

Törökország idegenforgalmi államtitkára már tavaly novemberben azt fejtegette, hogy

“Görögország úgy tesz mintha az Égei-tenger az övé lenne. Holott nem erről van szó, mert az Égei-tenger a miénk is. Sőt ez a török turizmus egyik brandje!”

Athén és Ankara sok kérdésben folytat vitát, és ez a szimbolikus ügy most újra kiélezte a régi ellentéteket.

Az első világháború után a szultán birodalmának felosztásakor a győztes nagyhatalmak a görögöket támogatták, akik vissza akartak szerezni “ősi görög területeket” Kisázsiából. Kemal Musztafa pasa csapatai visszaverték a támadást, és kiűzték a görögöket Kisázsiából. Kemal Musztafa pasa felvette az Atatürk nevet, és a modern Törökország megalapítója lett.

Uniós tévedés?

Görögország uniós biztosa felrója az ellenőrzési rendszernek, hogy mindeddig nem vette észre ezt a problémát, amely “egy szuverén uniós tagállam és általában az Európai Unió diplomáciai kapcsolatait érinti. Nem védi meg az uniós fogyasztók érdekeit sem pedig az európai turizmusét.”

Kyriakos Mitsotakis görög kormányfő, aki Madridban részt vesz a NATO csúcstalálkozón, úgy nyilatkozott, hogy “egész jogi arzenál áll a rendelkezésünkre, hogy kijavítsuk  ezt a hibát, amely érinti a Görögországról kialakult külső képet, és a görög turizmus érdekeit sérti.”

Miért csak most félévvel később vették észre a görögök a turista csalogató kampányt, mely a hangzatos “Boldogság a török Égei-tengerpartokon” nevet viseli?

Görögország fejlesztési minisztere, akihez a turizmus is tartozik, bocsánatot kért a görög közvéleménytől mondván, hogy ő mindeddig nem tudott arról , hogy a törökök múlt decemberben uniós engedélyt kaptak a török Égei tenger jelző használatára. Azonnali vizsgálatot rendelt el a minisztériumban Athénban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK