Kezdőlap Címkék Ukrajna

Címke: Ukrajna

Lengyel-ukrán viszály

0

Lengyelország a legfőbb támogatója Ukrajnának a NATO-ban és az Európai Unióban, de a két állam határán mégis különös állapotok alakultak ki miután a lengyel kamionosok tiltakozásához csatlakoztak a gazdák is – írja a New Yorki Bloomberg.

Az ok: az Európai Unió úgy kívánja támogatni Ukrajnát, hogy beengedi az olcsó ukrán gabonát, és lehetővé teszi az ukrán fuvarozóknak, hogy alákínáljanak árakban az uniós vetélytársaknak. Mindez nemcsak Lengyelországot érinti: Magyarország, Szlovákia, Csehország és Litvánia fuvarozói levélben fordultak Ursula von der Leyen asszonyhoz annak érdekében, hogy a brüsszeli bizottság szüntesse meg az ukrán fuvarozóknak nyújtott kedvezményt. Gabona ügyben hasonló a helyzet.

A jobboldali PiS jelentős részben amiatt veszített a nemrég megtartott választáson, mert hagyományos szavazó, a parasztgazdák nem őket támogatták illetve távol maradtak a választástól. A Parasztpárt utóda jelenleg egy új csoportosulás tagja, amely hatalomra juthat amennyiben Donald Tusk alakít kormányt. Ha megalakul a Tusk kormány, akkor ugyanezzel a problémával néz szembe: miközben diplomácia alapszempont Ukrajna támogatása, gazdaságilag Ukrajna komoly problémát jelenthet hiszen potenciálisan hatalmas mezőgazdasági export kapacitása van, ez pedig lenyomhatja az árakat az Európai Unióban.

Ukrajna uniós tagsága

Varsó ezt minden tekintetben támogatja míg a magyar kormány nyíltan ellenzi. Orbán Viktor el is mondta, hogy Ukrajna nincs felkészülve az uniós tagságra. A magyar diplomácia ezzel szemben Szerbia és más balkáni államok felvételét preferálja. Orbán fügefa levele a kárpátaljai magyarság sorsa. A háború következtében már alig maradtak magyarok Kárpátalján, amely ugyan távol esik a harcoktól, de az általános nyomorúság így is kivándorlásra ösztönzi a lakosságot. Ukrajna népessége 1991-ben a függetlenség kikiáltása idején 52 millió volt, ma ennek alig több mint a fele. Kárpátalján 140 ezer magyar élt amikor Ukrajna kivált a Szovjetunióból, ma ennek valószínűleg csak a fele. Bár Ukrajna nem engedélyezi a kettős állampolgárságot, de ezt mégiscsak szinte mindenki megszerezte. Kárpátalja magyarságának vezetői jórészt Magyarországon élnek. Leghíresebb kulturális képviselőjük Vidnyánszky Attila, a Nemzeti színház igazgatója, aki Kijevben végezte tanulmányait.

Miután Magyarország nem támogatja Ukrajna uniós tagságát, ezért Zelenszkij elnök jelezte: a háború utáni újjáépítésben nem számítanak Magyarországra.

Persze Ukrajna újjáépítése csak a háború befejezése után kezdődhet meg mint ahogy az ország uniós felvétele is csak ezután válik lehetőséggé. Ha azután Ukrajna bekerül az Európai Unióba, akkor erős lengyel-ukrán blokk alakulhat ki, amely komolyan beleszólhat az uniós döntésekbe. Blinken amerikai külügyminiszter szoros lengyel-ukrán katonai szövetséget képzel el, amely ellensúlyozhatná Oroszország fenyegetését.

Blinken terve szerint a magyar-lengyel együttműködést felváltaná a lengyel-román szövetség, amely sziklaszilárdan támogatja a NATO-t és az Európai Uniót ellentétben Orbán Viktorral, aki Brüsszellel és Washingtonnal szemben szervez nemzeti konzultációt.

Ukrajna high tech háborúban akar győzni

Maratoni háborúra készül Zelenszkij elnök csapata Kijevben, amely azzal számol, hogy a jövőben csökkenhet a külföldi támogatás vagyis Ukrajna egyre inkább saját magára lesz utalva. Tyimofej Milovanov, Zelenszkij elnök gazdasági tanácsadója egy kijevi tanácskozáson elmondta: azzal számolnak, hogy a háború Oroszországgal még évekig elhúzódhat.

Oroszországnak sokkal több katonája van, és Putyinnak nem számít az emberélet. Ukrajna viszont létszámgondokkal küszködik. A megoldás a high tech a hadiiparban – hangsúlyozta Zelenszkij gazdasági tanácsadója. Jelen pillanatban Ukrajna ezt jórészt importálja a NATO államokból mindenekelőtt az Egyesült Államokból. A jövőben ez a katonai támogatás csökkenhet – hangsúlyozta az ukrán elnök tanácsadója. Ezért nekünk magunknak kell előállítanunk high tech hadiipart, hogy szembe szállhassunk Oroszországgal – jelentette ki Zelenszkij elnök gazdasági tanácsadója Kijevben.

Miből?

A tetszetős koncepciónak az a szépséghibája, hogy nincsen mögötte pénz. Ukrajnának egy vasa sincsen. Sőt, a pénzügyminiszter nemrég kijelentette: ha nem érkezik meg időben az Európai Unió megígért 50 milliárd eurós támogatása, akkor nem tudják összerakni a jövő évi költségvetést. Azon ugyanis 49 milliárd eurós lyuk tátong. Lényegében az Európai Unió fizeti a közszolgálati dolgozók bérét Ukrajnában. Hogy lehet ilyen körülmények között maratoni háborút folytatni Oroszország ellen?

Az Európai Unió legutóbbi csúcsértekezletén nem tudtak dönteni az Ukrajnának jutó támogatásról. Németország ugyanakkor közölte, hogy négyről nyolc milliárd euróra növeli a támogatást. Csakhogy a német költségvetés is kritikus állapotban van, a francia és az olasz úgyszintén. Brüsszel egyre inkább azzal számol, hogy az uniós költségvetést mindinkább adóbevételekből kell fedezni. Ki is róttak sokmilliárd eurós adót a nagy amerikai multikra: Apple, Microsoft, Meta-Facebook, Amazon stb. A baj csak az, hogy ezek az óriások egyáltalán nem égnek a vágytól, hogy ezeket a hatalmas pénzeket be is fizessék a brüsszeli kasszába. Évente legkevesebb 20 milliárd euróra számíthat Ukrajna az Európai Uniótól, ahol egyre kisebb a lelkesedés az elhúzódó háború finanszírozása iránt.

Az USA-ban még cifrább a helyzet: Biden elnök kénytelen volt olyan költségvetést elfogadni, melyben nincsen benne a külföldi támogatási program: sem Ukrajna sem Izrael támogatása! Mindez persze változhat, de jól mutatja: az Egyesült Államok lelkesedése is csökken. Ukrajna támogatása mindenütt belpolitikai üggyé vált, ezt pedig nem tudjuk befolyásolni – hangsúlyozta Zelenszkij elnök gazdasági tanácsadója.

Maratoni háború helyett tűzszünet?

Az USA és az Európai Unió diplomatái a háttérben arra kapacitálják Zelenszkij elnök csapatát, hogy fogadjon el valamiféle kompromisszumot Putyinnal, mert ellenkező esetben elfogyhatnak  a katonái és kiürülhet a kassza. Nem véletlen, hogy a katonai hírszerzés parancsnoka előállt a japán forgatókönyvvel. Budanov tábornok szerint Ukrajna úgy egyezhetne ki Moszkvával ahogy Japán. 1945 óta fegyverszünet van a szigetország és Moszkva között, de békeszerződés mindmáig nincs, mert a területi vitákban nincs megoldás. A Kurill szigetek hovatartozása csaknem 80 éve vita tárgya Tokió és Moszkva között, de ennek ellenére a két állam kapcsolata tökéletesen normális, rendesen kereskednek egymással. Budanov tábornok nemrég még téli offenzívát ígért Washingtonban amikor ott járt Zelenszkij elnök kíséretében, de mostanában rádöbbenhetett arra: az ukrán hadsereg nem képes győzelmet aratni a fronton, a nyugati világ pedig nem kész egy maratoni háború finanszírozására. Ha Ukrajna nem akar belegebedni a háborúba, akkor tűzszünetet kellene kötnie. Putyin az időhúzásra játszik, mert úgy véli: az idő neki dolgozik. Ennek hangot is adott a BRICS virtuális csúcstalálkozóján. Putyin nem a levegőbe beszélt, mert kiderült: az USA új ázsiai szövetségese, India mégiscsak kitart Moszkva mellett: közös flottagyakorlatot tartanak a Bengáli öbölben. Az amerikai diplomáciának nem sikerült elszigetelnie Oroszországot noha négyes katonai szövetséget hozott létre: USA, India, Nagy Britannia és Ausztrália részvételével.

Nemzeti konzultáció III.

Folytassuk tovább kérem, bölcs vezérünk mélyenszántó gondolatainak megismerését! A vezér ki egyben vátesz és street fighter mások számára követhetetlen észjárással navigálja szép hazánkat az európai hullámverésben. Azért emlékezzenek gondolatai fundamentumára: zátonyra futás esetében a zátony a hibás!

A Brüsszel által palesztin szervezeteknek nyújtott támogatások a Hamászhoz is eljutottak

Brüsszel az elmúlt években sok százezer euróval támogatott palesztin szervezeteket. A támogatás egy része a Hamász terrorszervezethez is eljutott. Európában bevándorlók tömegei ünneplik a közel-keleti terrortámadásokat, így a Brüsszel által ösztönzött bevándorlás révén a terrorizmus ma már Európát is fenyegeti.

Az, gondolom, mindenkinek egyértelmű, hogy ebben a pontban sem a Hamászról, sem Izraelről nincs szó, kizárólag a migráció a téma, amely már egyszer nagyon bejött a FIDESZ-nek, így aztán addig ragozza, amíg a propaganda agytröszt szerint használható.

És még láthatóan az. Pláne a terrorizmussal összekapcsolva. A levezetés egyszerű, az EU a palesztinok támogatásával tulajdonképpen egy terrorszervezetet támogat, amely példát tud mutatni az Európába az EU biztatására és segítségével bevándorolt hasonszőrűeknek, akik aztán ennek hatására nálunk terroristák lesznek. Magyarán az EU teremti meg mindkét feltételt ahhoz, hogy Európát elárassza a terror. A két dolog összemosása persze hazugság, de ez fideszéket sosem zavarta, mert a „Győzni kell, és ehhez sok ránk szavazó szükséges, akiket érzelmileg lehet megfogni” kényszer mindig elmosta az összes skrupulust.

A választók megfelelő irányba állítása után feltett kérdés és a felkínált válaszok abszolút lényegtelenek, mert csak a szöveggel sulykolt összefüggés fontos: az Unió a támogatási pénzzel plusz a migránsok befogadásával, sőt idecsábításával segíti az európai terrorizmust, és ezeket a potenciális gyilkológépeket még hozzánk is akarja küldeni. A közel keleti téma tényleg fontos kérdései Orbánékat nem érdeklik, nem is kérdeznek róla semmit.

Brüsszel még több fegyvert küldene Ukrajnának

Brüsszel a kezdetektől fogva háborúpárti álláspontot képviselt, és fegyverszállítást sürgetett. Ennek megfelelően már eddig is több mint 5 milliárd eurót költött az ukrán hadsereg fejlesztésére. A legújabb javaslat szerint pedig további 20 milliárd eurót adnának Ukrajna felfegyverzésére.

Na, helyben is vagyunk. Brüsszel. A rosszaság. A csibész. De főleg a háborúpárti. Pont olyan, mint a Gyurcsány. Brrr.

Mint tudjuk, az EU a fegyverszállítást nem sürgette, hanem gyakorolta, mégpedig valóban több mint 5 milliárd EUR elköltésével, ugyanis maga az EU és tagállamai 25 milliárd EUR értékben nyújtottak katonai támogatást Ukrajnának. A támogatás nélkül Ukrajna veszített volna, és akkor Oroszország, Kína meg az egyéb harcos nemzetállamok számára nyilvánvalóvá válik, hogy szabad a pálya, ebből következően a kisebbektől akár területet, akár az önállóságukat elrabolni nem kockázatos, mert majd jön a kipcsák-magyar békegalamb, és elintézi, hogy a rablott holmit az agresszorok megtarthassák. Így aztán Föld-szerte elindulhatnak a területszerző háborúk, csak a megfelelő behatolási mélység elérése után kell kiabálni azt az agresszornak: béke, béke, béke, tűzszünet, hogy a békepártiak meghallhassák, és intézkedni tudjanak.

Vannak rossznyelvek, akik szerint azért olyan békepárti… illetve dehogy béke, jóval inkább oroszpárti Orbán, mert rettenetesen nagy szükségünk van a tőlük jövő földgázra, és az Putyin jóindulata nélkül olyan, mint a kutya vacsorája. Hja, kérem, amikor minden rendben lévőnek látszott, és még pénz is volt dögivel, intézkedni kellett volna a gázbeszerzés diverzifikálásáról és a magyarországi gázfogyasztás csökkentéséről, de az állandóan kétharmados diktátornak megválasztott magyar vátesz, akinek sok mindent előre kellett volna látnia és ennek megfelelően intézkedni, ehelyett éjjel-nappal a hobbijairól álmodott. Azokon kívül nem látott semmit. Pláne nem a gödröt. Benne is vagyunk, alig látszik az ég a szűk lyukon.

És hogy a rezsicsökkentés csak rontott az energiahelyzetünkön, az magától értetődik.

Brüsszel még több pénzt akar Ukrajna támogatására

Az Európai Bizottság további 50 milliárd euróval akarja támogatni Ukrajnát. Mivel ez az összeg a jelenlegi uniós költségvetésben nem áll rendelkezésre, a tagállamoktól akarnak pluszforrásokat kicsikarni. Úgy kérnek Magyarországtól további hozzájárulást, hogy hazánk jó ideje nem kapja meg a neki szerződés szerint járó uniós pénzeket. Magyarország már eddig is sok milliárd forintot költött az Ukrajnából menekülők megsegítésére.

A tények:

  • Az EB 50 milliárd euróval akarja segélyezni 4 év alatt Ukrajna újjáépítését (2024 – 2027). Az elképzelést az EP nagy többséggel megszavazta (512 : 45 : 63 >> 82,6 %), és most várja, hogy tagállamok dobjanak össze némi pluszpénzt, amelyből ez fizethető. A fideszes képviselők természetesen nem szavazták meg. Az Ukrajnának nyújtandó segély Magyarországnak a 4 évre összesen kb. 700 millió euróba, azaz évente 65,6 milliárd forintba kerülne, ami a magyar költségvetés 1,7 ezreléke.

A kérdésben ugyan nem szerepel, de már tudható, hogy ha Magyarország vezetése ezt a plusz segélyt megvétózza (és nagy eséllyel meg is fogja vétózni), akkor az EU „B” terve szerint a tagállamok egyenként hoznak létre és küldenek Ukrajnának segélycsomagot. Önként és dalolva, bármilyen kicsikarás nélkül. Mi persze nem küldünk nekik egy vasat sem, ami nem egy pozitív jellegű hozzájárulás a magyar jószívűség nimbuszához.

  • A magyar kormány két, a fenti EU tervtől teljesen független dologgal érvel a segély ellen. Az egyik, hogy mi nem kapjuk meg a nekünk „járó” pénzeket, miközben Ukrajna bezzeg! Köztudott, hogy az alap, amire hivatkozva a pénzeket megítélték nekünk, a felzárkóztatás (= ez a pénz nem kötelező kifizetés, azaz nem „jár”). Sajnos a fizetését egy ideje felfüggesztették, aminek semmi köze nincs Ukrajnához, annál több ahhoz a 28 jogi és egyéb feltételhez, melyeket az EU konkrétan írt elő nekünk, de ezeket mi mindenféle marhaságra hivatkozva nem vagy csak részben teljesítettük. Bizony, így van ez. Ha nagyon szuverénkodik az ember, előfordulhat, hogy nem jön a suska.

A másik Orbán féle érv, hogy már eddig is sok milliárddal segítettünk Ukrajnának, legyen elég a telhetetleneknek!

Az érv jogosságát illetően (mármint hogy sok milliárddal segítettünk már, és emiatt nem akarunk pénzt küldeni nekik), megnézhető például, hogy hány ukrán menekült él az EU országokban. Nálunk 32 260. Ahol ennél kevesebben vannak: Szlovénia (8750), Ciprus (17 275), Horvátország (22 005) és Görögország (25 335). Ugyanakkor Szlovákiában 105 690, Csehországban 357 540, Lengyelországban 971 080, és még a balti államokban is több az ukrán menekült, mint nálunk, hogy a nagy nyugati államokat ne is feszegessük. Olyan nagy szánk a segítségünket illetően tehát nem lehet.

A fentiek alapján mondható, hogy akaratos, egyben zsugori állam vagyunk. Mennyivel egyszerűbb lenne Dobrevék regnálásával, ők rövid időn belül teljesítenék az előírt pontokat, hazahoznák a nekünk fölzárkózási segítségként megítélt pénzcsomagot, aztán azok egy évi összegének 15 %-ából simán kifizetnénk az EU által Ukrajnának 4 évre kért segélyt… a tanárok jelentős fizetésemeléséről nem is beszélve!

De nem. Nekünk Orbán kell. Akkor viszont, kedves honfitársak, továbbra is no war, no migrants, no gender, és persze no money. Helyette van a rettenthetetlen szuvernitás pávatánca, amelyben nap mint nap gyönyörködhetünk. Hát nem csodálatos?

(folyt. köv.)

Orbánnak “elévülhetetlen érdemei” vannak az Európai Unió tervezett reformjában

Négy sebességes Európát terveznek Brüsszelben, Berlinben és Párizsban. Az Európai Unió fontos döntéshozói ugyanis arra jutottak, hogy meg kell szüntetni azt a problémát, melyet Orbán Viktor gyakori vétója okoz Brüsszelben. Milyen lenne az új Európai Unió, ha a jövő évi választásokon győznek a mérsékelt középutas erők, és Berlin valamint Párizs kitart az elképzelései mellett?

Az Európai Unió egyértelműen lépést tenne az Európai Egyesült Államok irányában. Az Európai Parlement mindinkább olyan szerepet játszana mint a képviselőház Washingtonban. A szenátus szerepét a Tanács töltené be, melyben a tagállamok állam és kormányfői jelenleg a legfőbb döntéseket meghozzák. Emiatt az Európai Unió szinte döntésképtelen, mert bármelyik tagállam szinte bármikor vétózhat, és ezt a lehetőséget használja ki a magyar diplomácia és személyesen Orbán Viktor.

A négy sebességes Európa ezt a problémát küszöbölné ki: aki ragaszkodik a vétóhoz az csak úgy maradhat az Európai Unió tagja, hogy beéri a harmadik körös tagsággal. Az első körben üldögélnének a magállamok, melyek Franciaország és Németország vezetésével előre akarnak lépni az Európai Egyesült Államok irányában. Ennek következtében elfogadják azt az újítást, hogy a brüsszeli bizottság, melynek létszámát radikálisan csökkentenék egyre inkább úgy szerepelne mint egy európai kormány. Elnöke egyben a Tanács ülésein is elnökölne.

A második körbe azok az uniós tagállamok kerülnének, melyek tagjai az euró zónának, de ragaszkodnak a vétóhoz. A harmadik körbe kerülnének az olyan tagállamok mint Magyarország, melyek nem tagjai az eurózonának, és ragaszkodnak a vétójoghoz. Végül a negyedik körben a tagjelölt országok képviselői kapnának helyet.

Lavrov orosz külügyminiszter: “az uniós diplomata néma levente”

Herman János egykori külügyi államtitkár a Pénzügykutató Intézet Andrássy körében elmesélte, hogy együtt járt Moszkvában a nevezetes diplomáciai főiskolára Szergej Lavrov jelenlegi orosz külügyminiszterrel, akivel egy foci csapatban játszottak. Később egyikük uniós diplomata lett, a másik Putyin külügyminisztere. Ebben a minőségben tudakozódott Szergej Lavrov arról, hogy mi az Európai Unió álláspontja Koszovó ügyben? Herman János kénytelen volt beismerni, hogy nincs közös álláspont vagyis erről hivatalosan nem mondhat semmit sem!

“Az Európai Unió diplomatája  tehát  néma levente”

– állapította meg vigyorogva Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Oroszországgal szemben azonban egységes az Európai Unió Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően – a magyar diplomáciát kivéve.

Orbán Viktor Trump visszatérésére vár, Brüsszel tart ettől, de hogyha bekövetkezik az America First második verziója, akkor ettől felgyorsulhat az európai integráció, mert a magyar miniszterelnököt kivéve minden európai vezető veszélyként fogja fel Trump külpolitikáját, amely egyszerűen semmibe veszi Európa érdekeit.

Jeszenszky Géza ex külügyminiszter és washingtoni nagykövet arra figyelmeztette az Andrássy kör tagjait, hogy az Európai Uniót éppúgy elveszejtheti a nemzeti önzés mint az Osztrák – Magyar Monarchiát, melyet 11 nemzet alkotott, és ezek torzsalkodását képtelen volt kezelni a Habsburg monarchia – nem utolsósorban a magyar elit szűklátókörű nacionalista politikája miatt. Erre a magyar érdekképviseletre Magyarország rettentően ráfizetett – emlékeztetett az első demokratikusan meg választott magyar kormány külügyminisztere.

Hogy finanszírozza Brüsszel Ukrajnát?

Új forrásokat kell találnia az Európai Uniónak a jövőben, mert a GDP 1%-ának befizetése a közös kasszában nem jelent elegendő anyagi alapot a szükséges reformok végrehajtására, az új tagállamok támogatására. Ukrajna évente mintegy 20 milliárd euróba kerül az Európai Uniónak. Az újjáépítés ennél nyilvánvalóan jóval többe kerülne, de ez egyúttal lehetőség is a beruházásra.

Miután a magyar diplomácia ellenséges Ukrajnával szemben, ezért nagy valószínűséggel kizárják Magyarországot azok közül, akik részt vehetnek az ország újjáépítésében.

Hogy oldhatja meg az Európai Unió a finanszírozás problémáit? Egyrészt a multi óriások – Apple, Microsoft, Meta stb. – megadóztatásával. Brüsszel már kirótt milliárd eurós adókat a multi óriásokra, de azok nem sietnek ezeknek a hatalmas összegeknek a befizetésével. A másik megoldás a közös hitelfelvétel. Merkel német kancellár intézte el az első ilyen közös mega hitelt – 750 milliárd euró. Ebből már minden uniós állam kapott pénzt kivéve Lengyelországot és Magyarországot. Donald Tusk azzal kampányolt Lengyelországban, hogyha nyer, akkor ő megszerzi az uniós eurómilliárdokat. Erre jó esélye is van, ha kormányra kerül. Magyarország így magára maradna, mert Brüsszel példát akar statuálni: Orbán vétóival szemben a pénz fegyvert alkalmazza. Kérdés, hogy meddig bírja a nemzeti együttműködés rendszere az eurómilliárdok nélkül?

Ukrajna az Európai Unió támogatása nélkül gazdasági összeomlás  elé néz

Kijev nem tudja összeállítani a jövő évi költségvetést, ha nem érkezik jelentős összegű támogatás Brüsszelből – nyilatkozta a Politiconak Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter.

“Ha Ukrajna gazdasága összeomlik, az nemcsak az országnak, de egész Európának komoly gondot okozhatna” – hangsúlyozta telefon interjújában Ukrajna pénzügyminisztere, aki őszintén elmondta, hogy a jövő évi költségvetésben 29 milliárd dolláros  lyuk tátong.

Az Európai Unió segélye az idei év végéig tart, az új támogatási összegről vita folyik, és a legutóbbi csúcstalálkozón nem született eredmény. Ursula von der Leyen 50 milliárd dollárt ígért Ukrajnának az elkövetkező négy évre, de ennek az összegnek egyelőre nincsen meg a fedezete. Magyarország és Szlovákia politikai alapon ellenzi Ukrajna pénzügyi támogatását. Kijev számára tovább nehezíti a helyzetet az, hogy a washingtoni kongresszusban is vita folyik Ukrajna támogatásáról. Míg Biden elnök 50 milliárd dollárt akar adni az orosz agresszió áldozatának addig az ellenzéki republikánusok csak jóval szerényebb összeget fogadnának el. A képviselőház nemrég megválasztott elnöke, aki Trump ex elnök híve, úgy nyilatkozott, hogy Izrael támogatását helyeslik, sőt megnövelik a neki szánt 10 milliárd dolláros összeget 14 milliárdra, addig az Ukrajnának szánt összeget nem támogatják, mert “az feneketlen hordó.”

“Ha nem kapjuk meg a várt pénzügyi támogatást, akkor újabb energiaválság következhet Európában, és újra emelkedésnek indulhatnak az élelmiszerárak”

– figyelmeztet Marcsenko pénzügyminiszter.

Az IMF legutolsó jelentése szerint Ukrajna GDP-je idén 2%-kal növekedhet, de ez távolról sem ellensúlyozhatja a tavalyi 30%-os csökkenést. Az ukrán költségvetés 42 milliárd dollárt költ a háborúra, ez a fele az összes kiadásnak. Jelenleg is csak a nyugati pénzügyi segélyek tartják a víz színe fölött Ukrajnát. Marcsenko pénzügyminiszter erről ezt nyilatkozta:

”A költségvetésünk pofon egyszerű, mert saját forrásból fedezzük a háborút, minden mást a külföldi pénzügyi támogatásból finanszírozunk.”

Brüsszelben felmerült, hogy az Európai Unió területén befagyasztott orosz vagyonokból fedezhetnék részben Ukrajna háborús költségvetését, de itt komoly jogi problémák mutatkoznak. Belgium, ahol a legnagyobb orosz vagyont zárolták – 180 milliárd eurót -, nem hajlandó lépni csakis akkor, ha a G7 államok hasonló döntést hoznak. A G7 pénzügyminiszterek legutóbbi ülésükön nem jutottak egyetértésre ebben a jogi vitában, ezért a közös nyilatkozatban csak arról esik szó, hogy “tovább keresik a megoldást a befagyasztott orosz vagyonok hasznosítására.”

43 milliárd dollár kellene

Eddig annyi bizonyos, hogy 10 milliárd jönne össze Nagy Britannia, Japán, az IMF és a többi nemzetközi pénzügyi szervezet támogatásából a jövő évi költségvetésre, 4 milliárd dollár lehetne Ukrajna hozzájárulása, és így marad 29 milliárd dollár, melyre egyelőre nincs fedezet, mert sem az EU sem az USA nem döntött még arról, hogy mennyi pénzt akar és tud adni Ukrajna jövő évi költségvetésébe.

“Nekünk ezekre a pénzekre már január elsejétől kezdve szükségünk lesz” – hangsúlyozza Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter. Kijevben tisztában vannak azzal, hogy nekik is változniuk kell, ha hozzá akarnak jutni az uniós és az amerikai támogatáshoz.

“Készen állunk további reformokra. Van néhány ötletünk arra, hogy miképpen erősítsük meg a korrupció ellen küzdő állami hatóságokat” – mondja a pénzügyminiszter. Aki meg van győződve arról, hogy

“megkapjuk a támogatást csak kérdés, hogy mikor?”

Kiútként az orosz vagyonok elkobzását javasolja a nyugati államoknak. Összesen több mint 300 milliárd dollárról van szó, melyet a Putyin barát oligarcháktól koboztak el Oroszország Ukrajna elleni agressziója miatt.

“Jogos prioritás Ukrajna számára, hogy ezt az összeget az ország újjáépítésére fordíthassuk” – jelentette ki a pénzügyminiszter. Ursula von der Leyen egyelőre annyit ígért meg Kijevben legutóbbi útja során, hogy a befagyasztott orosz vagyonokból származó profitot megkaphatja Ukrajna. Ez csinos összeg, de nem elég, ezért a kijevi kormány az egész befagyasztott orosz vagyont akarja.

“Célunk az, hogy minden Nyugaton befagyasztott orosz vagyont megkapjunk, és azt Ukrajna újjáépítésére fordíthassuk”

– nyilatkozta a brüsszeli Politiconak az ukrán pénzügyminiszter.

Brüsszelben komoly viták várhatóak

Az uniós hadügyminiszterek kedden vitatják meg azt a 21,4 milliárd dolláros segélyt, melyet Ukrajnának nyújtanának az orosz invázió elleni harcra hosszú távon. Ezt Josep Borrel, az Európai Unió külügyi főképviselője javasolta még a nyáron, de sok tagország a kétségeit fejezte ki. Eddig már 26 milliárd dollár értékű támogatást kaptak az ukrán fegyveres erők az Európai Uniótól, és az eredmények nem állnak arányban a kiadásokkal. Nemcsak Magyarország ellenzi Ukrajna pénzügyi támogatását, de Németországnak is sok kérdése van – közölte egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata. Aki arra is rámutatott, hogy ez a katonai segély azon az 54 milliárd dolláron felül van, melyet az Európai Unió a polgári szektornak szeretne juttatni a következő négy évben. Orbán Viktor magyar miniszterelnök blokkolni akarja az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segélyeket, és nem helyesli azt sem, hogy Brüsszel kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat a háborúban álló Ukrajnával – írja a Voice of America portál. A londoni Economist vezércikkben áll ki amellett, hogy Európának oroszlánrészt kell vállalnia Ukrajna támogatására, mert nem számíthat arra, hogy helyette az USA megteszi ezt. Varsóban találkozott az IMF delegáció ukrán partnereivel, és megegyeztek abban, hogy négy év alatt 15,6 milliárd dolláros támogatást kap Ukrajna. A nemzetközi Valutaalap közleménye hangsúlyozza, hogy mindez része annak a nagy nemzetközi együttműködésnek , mely erre a négyéves időszakra 122 milliárd dollárt irányoz elő Ukrajna támogatására.

Japán forgatókönyv Ukrajnában?

“A Kuril szigetek problémája több mint hetven évre nyúlik vissza. Ez a forgatókönyv nálunk is nagyon valószínű” – ezt a kissé meglepő kijelentést tette Kirill Budanov tábornok, az ukrán katonai hírszerzés parancsnoka egy holland lapban.

Az Egyesült Államokban kiképzett ukrán tábornok, aki rendszeresen elkíséri amerikai útjaira Volodimir Zelenszkij elnököt, arra célzott, hogy Oroszország és Japán között a háború 1945-ben ugyan véget ért, de azóta sincsen békeszerződés, mert nincsen egyetértés a Kurill szigetek tulajdonjogáról. A szigetek egy részét Oroszország stratégiai okból tartja megszállva, Japán viszont visszaköveteli azokat. A párhuzamot Kirill Budanov tábornok mindenekelőtt a Krím félszigetre értette hiszen ez ugyanígy stratégiai jelentőségű Oroszország számára, mert ott van a Fekete tengeren állomásozó orosz flotta főhadiszállása Szevasztopolban.

Ukrajna és Oroszország egyszer már nagyon közel állt ilyen megállapodáshoz – hívta fel a figyelmet Gerhard Schröder, aki közvetített a két fél között Törökországban 2022 tavaszán. Az egykori német kancellár most arra emlékezett vissza, hogy alig egy hónappal Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete után – 2022 február  24 – az orosz és ukrán diplomatáknak sikerült megegyezniük egy tűzszünetről Törökországban. A megállapodás szerint Ukrajna vállalja, hogy nem lesz a NATO tagja, elfogadja, hogy a két orosz többségű tartomány: Donyeck és Luhanszk jelentős autonómiát kap, de az ország határain belül. A Krím problémáját pedig később tisztázzák. Az orosz-ukrán megállapodást az Egyesült Államok fúrta meg 2022 tavaszán – állítja Gerhard Schröder, Németország egykori szociáldemokrata kancellárja. Az USA ugyanis “kicsi és gyenge Oroszországot akar” – hangsúlyozza Schröder, aki Putyin elnök nagy barátja, és jelentős fizetést húz az oroszoktól.

Az USA immár hajlik a tűzszünetre Ukrajnában?

Az amerikai katonai hírszerzés értékelése szerint Ukrajna erői kimerültek, nem alkalmasak új offenzívára. Pedig ezt ígérte Budanov tábornok Washingtonban amikor találkozott amerikai partnereivel. Az ukrán hírszerzés vezetője azt állította, hogy télen is lehetséges offenzíva az oroszok ellen, ha Ukrajna megkapja az ígért fegyvereket az Egyesült Államoktól és a többi NATO tagállamtól. Washingtoni megítélés szerint ennek nincs realitása, már csak azért sem, mert mind nagyobb gondot okoz a létszám feltöltése a hadseregben. Épp ezért azt tanácsolják a washingtoni külügyminisztériumnak, hogy a tűzszünetre buzdítsa Ukrajnát Oroszországgal. Az amerikai diplomaták állítólag meg is kezdték ukrán partnereik puhítgatását. Ez összefügg azzal is, hogy mind az Egyesült Államoknak mind pedig az Európai Uniónak mind nagyobb gondot jelent Ukrajna finanszírozása. Egyelőre Biden elnöknek komoly gondot okoz, hogy keresztül vigyen egy Ukrajnát támogató 50 milliárd dolláros csomagot, mert a képviselőház republikánus elnöke ellenzi azt.

Ursula von der Leyen asszony is 50 milliárd eurót ígért Ukrajnának, de a tagállamok vezetői nem tudtak megállapodni a finanszírozásról. Közben azonban Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter úgy nyilatkozott: ha nem kapja meg Ukrajna nagyon sürgősen a támogatás legalább egy részét, akkor összeomolhat a gazdaság. 29 milliárd dolláros lyuk tátong ugyanis Ukrajna jövő évi költségvetésén.

“A kelet-ázsiai régió kritikus térség az USA számára“

Tud-e figyelni az Egyesült Államok az ázsiai-csendes óceáni térségre, ha közben foglalkoznia kell Ukrajna és Oroszország konfliktusával és a gázai övezettel?

Blinken amerikai külügyminiszternek szegezték Japánban a jogosnak tűnő kérdést elbír a sokfrontos figyelemmegosztással az Egyesült Államok? A külügyminiszter villámlátogatást tett a hadügyminiszter és a vezérkari főnök társaságában. A válasz:

”képesek vagyunk egyszerre futni és rágózni. Számunkra kritikus térség a csendes óceáni és az indiai óceáni térség, Kelet Ázsia”

– válaszolta az amerikai diplomácia vezetője.

Japánban ezt régóta tudják hiszen a második világháború az USA számára Pearl Harbourban kezdődött meg nem pedig Európában. Csakhogy Japánban és másutt Kelet Ázsiában azt is észrevették, hogy ötvenegy évvel ezelőtt Nixon és Kissinger lepaktált kommunista Kínával. 2021-ben azután a Biden kormányzat deklarálta: Kína és Oroszország a stratégiai ellenfelünk. Nem sok ez egy kicsit – kérdi az idén 100 éves Kissinger ex külügyminiszter, aki amellett van, hogy együtt kellene működni továbbra is Kínával. Emiatt az amerikai diplomácia nagy öregje el is utazott Pekingbe, ahol fogadta őt Hszi Csin ping elnök is.

USA – Kína csúcs lesz San Franciscóban

“Készen állunk az együttműködés javítására az Egyesült Államokkal” – hangsúlyozta Kína alelnöke Szingapúrban, ahol részt vett a New York-i Bloomberg által szervezett biztonsági fórumon. Han Zseng alelnök kijelentette:

„a stabil és egészséges kapcsolatok mind Kínának mind pedig az Egyesült Államoknak érdeke.”

Az USA kereskedelmi háborút folytat Kína ellen már Trump elnöksége óta, Biden ezt tovább fokozta. Ugyanakkor a két nagy és megoldhatatlan konfliktus – az ukrajnai és a gázai háború – rendkívüli mértékben próbára teszi az Egyesült Államok katonai és pénzügyi erejét. Mindezt mérlegelnie kell Biden elnöknek amikor november 14-én San Franciscóba utazik, hogy ott vendégül lássa 21 ázsiai és csendes-óceáni állam vezetőit – köztük Hszi Csin ping elnököt Kínából. Mind Pekingben mind Washingtonban megerősítették: a csúcstalálkozó alkalmat ad arra, hogy Biden és Hszi Csin ping tárgyaljon egymással.

A kínai elnök fejmosást kapott otthon

Kínában régi szokás, hogy az országot vaskézzel vezető kommunista párt vezetői augusztusban összeülnek Pejtahoban, hogy kötetlen eszmecsere keretében megvitassák a világ második számú nagyhatalmának helyzetét. Idén meglepő esemény következett be: a találkozón résztvevő kommunista veteránok egy csoportja – Teng Hsziao ping egykori közeli munkatársai – nekiestek Hszi Csin ping elnöknek mondván: a pekingi diplomácia is felelős azért, hogy megromlottak a kapcsolatok az Egyesült Államokkal.

Míg csaknem ötven éven át Kína sokat profitált ebből az együttműködésből most a szembenállás lefékezte a kínai gazdaságot, és elszigetelte Kínát, mert az USA megszervezte a kelet-ázsiai államok katonai együttműködését Pekinggel szemben.

Hszi Csin ping elnök megfogadhatta a veteránok kritikáját, mert kirúgta a külügy, a hadügy és a pénzügyminisztert. Békeidőben ilyesmi nemigen fordult elő ily villámgyorsan Kínában. Ráadásul a bukott külügyminisztert, Hszi Csin ping kedvencét megvádolták azzal, hogy a szeretője amerikai kém volt! Hszi Csin ping kénytelen volt visszahozni a régi külügyminisztert, Vang Jit, aki az együttműködés híve. A régi-új külügyminiszter két béketervet is kidolgozott: az egyik Ukrajnát érinti, a másik a Közel Keletet. Peking mindkét stratégiai fontosságú régióban játszhat közvetítő szerepet hiszen nyomást képes gyakorolni azokra a szereplőkre, akik szembeállnak Washingtonnal: Oroszországra és Iránra. Mindkét pária államnak Kína a legfontosabb gazdasági partnere, és minthogy a Nyugat bojkottálja őket nagyon is rá vannak utalva Peking jóindulatára.

“Az enyhülés megindult az USA és Kína között” – közölte a G7 csúcstalálkozón Joe Biden Jokohamában  azt követően, hogy Blinken külügyminiszter tárgyalt Pekingben.

A jövő héten San Franciscóban kiderülhet, hogy mire is gondolt az USA elnöke, akinek a választási kampány kellős közepén gondolnia kell a hazai közvéleményre is. Elődjét és jelenlegi vetélytársát, Donald Trumpot a kínai a pekingi Tiltott Városban is fogadták, és ez különleges kegynek számít Kínában. Trump cserébe azzal kedveskedett kínai vendéglátóinak, hogy elhozta unokája videóját: a nyolcéves kislány ékes kínai nyelven köszöntötte Hszi Csin ping elnököt és nejét. Pár éve még itt tartott a két szuperhatalom kapcsolata, amely idén mélypontra jutott. Bidennek és Hszi Csin pingnek talán sikerül ezen változtatnia San Franciscóban.

“Az USA akadályozta meg az orosz-ukrán békekötést”

Gerhard Schröder egykori német kancellár, aki közvetített a tárgyalásokon Törökországban egy hónappal azt követően, hogy Putyin agressziót hajtott végre Ukrajna ellen – 2022 február  24. -, hogy az USA akadályozta meg a békekötést a harcoló felek között. Nem az időzítés a legfurcsább ebben a bejelentésben. Cui prodest? 

“2022 márciusában a béketárgyalásokon Isztambulban már megszületett a megállapodás az oroszok és az ukránok között amikor az ukrán delegáció nevében Rusztem Umerov, aki ma Ukrajna hadügyminisztere, közölte: mielőtt elfogadnák a békeegyezményt azelőtt egyeztetniük kell az Egyesült Államokkal!”

Így aztán az egészből nem lett semmi – állítja Schröder, aki német kancellárból Putyin bizalmasává vált, és zsíros állást kapott a Gazprom élén. Ezenkívül az Északi Áramlat gázvezeték építkezésének is az egyik legfőbb politikai támogatója és szervezője volt. A két gázvezeték, mely a tenger alatt köti össze Oroszországot és Németországot Putyin agresszióját követően elveszítette a jelentőségét. Tavaly szeptemberben felrobbantották a két gázvezetéket: a német rendőrség egy ukrán kommandót gyanúsít, Moszkva szerint a brit hírszerzés hajtotta végre az akciót az USA megbízásából.

Gerhard Schröder a Berliner Zeitungnak arról nyilatkozott, hogy az ukránok elfogadták azt, hogy a Krímről csak később döntenek, a donyecki és a luhanszki tartomány pedig széleskörű autonómiát kapna Ukrajnán belül. Ebbe az oroszok is belementek, mert rájöttek arra, hogy súlyos hiba volt Ukrajna megtámadása.

“Oroszország legyen kicsi!”

Ez az USA célja az ukrajnai háborúval, és ezért nem fogadták el a tervezett békeegyezményt – állítja Gerhard Schröder. Tény, hogy Biden elnök már 2021-ben az Egyesült Államok stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát és Oroszországot. 2022-ben Boris Johnson akkori brit miniszterelnök vitte az amerikai üzenetet Zelenszkij elnöknek Kijevbe:

“ha elfogadjátok az orosz békeegyezményt, akkor megszűnik a nyugati támogatás Ukrajnának.”

Az egy főre jutó GDP 2021-ben tehát a háború előtt nem érte el a 30 év előtti szintet Ukrajnában amikor az ország elnyerte függetlenségét a Szovjetunió megszűnése után. Ukrajna pénzügyminisztere egy ideig egy USA-ban élő ukrán származású szakértő volt, de sok sikert nem ért el: az IMF pénzügyi támogatása tartotta a víz színe fölött Ukrajnát. Amióta a háború megkezdődött az Egyesült Államok és az Európai Unió pénzeli Ukrajnát, de egyre nehezebb összeszedni a pénzt erre a célra különösen azután, hogy a közel-keleti háború elvonja a figyelmet Ukrajna és Oroszország konfliktusáról. Emiatt amerikai és uniós diplomaták most már rábeszélik Zelenszkij elnököt arra, hogy fogadja el a területért békét elvet, melyet Ukrajna hivatalosan elutasít.

Az amerikai hadvezetés szerint az ukrán hadsereg hamarosan kifogy a hadra fogható emberekből, ezért az amerikai diplomácia csendben azt tanácsolja Zelenszkij elnöknek, hogy kezdjen tárgyalásokat az oroszokkal még az év vége előtt vagy a legkésőbb a jövő elején.

Az USA és az EU nyomást gyakorol Kijevre: fogadja el a területért békét elvet

Patthelyzet alakult ki a fronton – így értékeli az amerikai hadvezetés az orosz – ukrán háborút, amely több mint másfél éve tart, és a hatalmas veszteségek ellenére nem hozott kézzelfogható eredményt.

Az NBC news értesülései szerint ennek az értékelésnek alapján az USA és az EU diplomatái tárgyalásokat folytatnak Zelenszkij elnök tanácsadóival egy lehetséges tűzszünetről. Ezt az ukrán elnök jelenleg ahhoz az előfeltételhez köti, hogy az orosz csapatok vonuljanak ki Ukrajna területéről, de ennek nincsen sok realitása.

Az amerikai vezérkar értékelése szerint elakadt az ukrán offenzíva miközben Ukrajna erőforrásai egyre fogyatkoznak míg Oroszországot nem gyengítették meg végzetesen a szankciók.

Washingtont különösen az aggasztja, hogy az ukrán hadseregnek elfogynak az emberei, és a sorozás mind gyakrabban vált ki ellenszenvet a lakosságból. Már tüntetések is vannak Ukrajnában emiatt. Ezért Washingtonban és Brüsszelben arra a következtetésre jutottak, hogy még az év vége előtt vagy nem sokkal utána Ukrajnának tűzszüneti tárgyalásokba kellene kezdenie Oroszországgal.

Washingtonban a nemzetbiztonsági tanács szóvivője erről így nyilatkozott:

”a tárgyalások megkezdéséről Ukrajnának kell döntenie. Az Egyesült Államok továbbra a is támogatja Ukrajna harcát a függetlenségért az orosz agresszióval szemben.”

Kész – e Putyin a tárgyalásokra?

Erről Washingtonban nem tudnak semmit sem pontosabban kétféle vélemény van: az egyik szerint az orosz elnök belátta, hogy hiba volt Ukrajna megtámadása, és meg akar egyezni csak nem Kijevvel hanem Washingtonnal. A másik vélemény szerint Putyin az időre játszik: arra számít, hogy az ukránok kifáradnak, a Nyugat támogatása pedig lankad egyrészt saját pénzügyi problémái miatt, másrészt pedig azért, mert a közel-keleti háború elvonja a figyelmet az orosz-ukrán háborúról.

Biden elnök egységes támogatási csomagot terjesztett elő, mely 50 milliárd dollárt juttatna Ukrajnának és 10 milliárdot Izraelnek, de a republikánusok közölték, hogy számukra Ukrajna támogatása nem prioritás, Izraelnek viszont többet adnának. Az Európai Unió legutóbbi csúcsértekezletén semmilyen döntés sem született arról a nagy összegű támogatásról, melyet Ursula von der Leyen ígért Ukrajnának. A Pentagon eddig 43,9 milliárd dollárt költött Ukrajna katonai támogatására. Még körülbelül 5 milliárd dollár van a kasszában, de utána kifogy a pénz az alapból.

Az USA-ban már javában zajlik a választási kampány, és a Gallup felmérése szerint egyre csökken Ukrajna támogatása a közvéleményben. A legfrissebb felmérés szerint az amerikaiak 41%-a úgy véli, hogy az Egyesült Államok túlságosan sok pénzt ad Ukrajnának. Három hónappal ezelőtt a megkérdezetteknek még csak a 24%-a nyilatkozott így.

Mit mondanak az ukrán vezetők?

Patthelyzet alakult ki a fronton – ismerte el Zaluzsnij tábornok vezérkari főnök, aki a londoni Economistnak nyilatkozott.

“Olyan ez mint az első világháború amikor hosszú ideig állóháború folyt a felek között. Épp ezért a jövőben nem lesznek nagy áttörések, egyensúly alakult ki miközben mindkét félnek hatalmas veszteségei lesznek emberekben és hadianyagban.” – mondta Ukrajna fegyveres erőinek vezérkari főnöke.

Miért nem sikerült a nagy ukrán offenzíva?

“Négy hónapnak elegendőnek kellett volna lennie arra, hogy a nyugati fegyverekkel felfegyverzett ukrán dandárok elérjék a Krím félszigetet” – hangsúlyozza Zaluzsnij tábornok, aki elmondta az Economist tudósítójának, hogy a mélységben kiépített orosz védelem megakadályozta az áttörést. Az oroszoknak hatalmas veszteségeik vannak:

“Az utóbbi hetekben több mint százezer katonát veszítettek a fronton” – mondta a vezérkari főnök. Aki elismerte, hogy “Az oroszok egy ideig még fölényben lesznek velünk szemben fegyverzetben és lőszerellátásban. Közben pedig az a helyzet, hogy mi mindent látunk, amit ők csinálnak, és ők is mindent látnak, amit mi csinálunk.”

Volodimir Zelenszkij elnök a Time magazinnak nyilatkozott, mely tavaly az év emberének választotta őt. Most elismerte, hogy ő ugyan továbbra is hisz Ukrajna győzelmében, de mind nagyobb erőfeszítésébe kerül az, hogy erről meggyőzze szövetségeseit Európában és Amerikában.

Ukrajna elnöke azzal is tisztában van, hogy a közel-keleti háború elvonja a figyelmet Ukrajnáról:

”Emberek halnak meg ott is, és ezért szükség van arra, hogy a világ segítse Izraelt.”

Közben az orosz sajtó siet párhuzamot vonni Zelenszkij és Netanjahu között, akiket úgy mutatnak be mint a “Nyugat ügynökeit.” A szovjet stílusú antiszemita propaganda felerősödött Moszkvában: Putyin arról beszél, hogy “a Nyugat egy zsidót állított Ukrajna élére.” Más oldalról meghívták a Hamász küldöttségét Moszkvába, ahol Bogdanovval, Putyin közel-keleti tanácsadójával tárgyaltak, majd csatlakozott hozzájuk az iráni külügyminiszter is.

Zaluzsnij vezérkari főnök interjújára Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szóvivője cinikus mosollyal így reagált:

”Oroszország szisztematikusan folytatja a különleges hadműveletet Ukrajnában mindaddig amíg a kitűzött célokat el nem érjük.”

Az amerikai republikánusok Izrael megsegítését támogatják Ukrajnáét nem

0

Mike Johnson, a washingtoni képviselőház frissen megválasztott elnöke találkozott Biden elnökkel, hogy megvitassák az USA költségvetés külföldi támogatási programját.

Biden elnök a demokraták nevében 106 milliárd dolláros csomagot javasol, ezt három részre osztanák: Ukrajna kapna 60 milliárdot, Izrael 10-et, a többit pedig jórészt a csendes-óceáni térség.

A demokrata javaslatnak csekély esélye van arra, hogy ebben a formában elfogadják, mert az ellenzéki republikánusok sokallják a segélyt Ukrajnának.

“Izraelt támogatni fogjuk, saját 14 milliárd dolláros csomagot terjesztünk elő”

– mondta a szélsőjobboldali republikánus házelnök, aki Donald Trump emberének számít Washingtonban.

Mike Johnson megkérdezte Biden elnököt:

”Mi a végcél Ukrajnában? Erre a kérdésre nem kaptam választ a Fehér Házban.”

Trump ex elnök azzal dicsekszik, hogy napok alatt békét kötne Oroszországgal Zelenszkij elnök feje fölött.

Mi lesz az Európai Unió Ukrajnának szánt 50 milliárd eurójával?

Ezt egyelőre senki sem tudja: a legutóbbi uniós csúcsértekezleten nem sikerült döntésre jutni. A brüsszeli bizottság azt javasolja, hogy 66 milliárd pluszt fizessenek be a tagállamok a közös költségvetésbe, elsősorban azért, hogy meglegyen az az 50 milliárd euró, melyet Ursula von der Leyen asszony ígért Ukrajnának. Ez az 50 milliárd úgy jönne össze, hogy 17 milliárd euró lenne a direkt támogatás és 33 milliárd euró a kedvezményes hitel.

Orbán Viktor pénteki Kossuth rádiós nyilatkozatában arról beszélt, hogy a csúcstalálkozón visszadobták a brüsszeli bizottság javaslatát. Valójában senki sem számított megállapodásra, mert senki sem akar fizetni. Közben persze megszületett a közös nyilatkozat arról, hogy az Európai Unió mindenben támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban.

Orbán Viktor azzal zsarolja az Európai Bizottságot, hogy csakis akkor szavazná meg a támogatást Ukrajnának, ha Magyarország megkapná az uniós eurómilliárdokat vagy azok egy részét. A Financial Times korábban arról írt, hogy Magyarország 13 milliárd eurót kaphat cserében azért, hogy támogassa az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós csomagot.

Ukrajna támogatása hosszútávú pénzügyi gondot jelent az Európai Uniónak, amely saját forrásból aligha tudja ezt biztosítani. Ezért felmerül az újabb közös hitelfelvétel. Ebből eddig egy volt: 750 milliárd euró a pandémia után. Merkel kancellár úgy tudta ezt elérni, hogy megesküdött: több hasonló nem lesz. Angela Merkel nyugdíjba ment, és utódai előtt ott a finanszírozási probléma. A közös hitelfelvétel elősegítheti az előrelépést az Európai Egyesült Államok felé. Észak Amerikában Hamilton pénzügyminiszter úgy érte el a 13 tagállam egyesülését, hogy közös adósságot hozott létre, és ennek nyomán mindenki beláthatta: az Egyesült Államok sokkal jobb fejlődési lehetőséget kínál mintha a tagállamok külön külön próbálkoznának a világpiacon.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK