Kezdőlap Címkék Ukrajna

Címke: Ukrajna

Visszatért Ukrajnába a kitiltott Szaakasvili

0

Lengyelországból érkezett Ukrajnába, második választott hazájába a menetközben hontalanná vált volt grúz elnök Mihail Szaakasvili. Kijátszva a határőrséget visszatért oda, ahol nemrég még Odessza tartomány kormányzója volt. Ő vezette a korrupció ellenes harcot Ukrajnában.

Petro Porosenko elnök fosztotta meg ukrán állampolgárságától Szaakasvilit, aki 2003tól tíz évig volt Grúzia  államfője, s akinek még nem is olyan régen maga adta át az ukrán útlevelet s nevezett ki Odessza kormányzójává.

Ukrán-grúz paktum

Még a szovjet időkben együtt jártak egyetemre Kijevben. Utána Porosenko üzletember lett, Szaakasvili pedig ügyvéd New Yorkban. Amikor Grúzia szembe akart fordulni Moszkvával, Szaakasvili hazatért és amerikai támogatással Grúzia elnöke lett. Túlélte az orosz-grúz háborút, melynek eredményeképp Grúzia elveszítette néhány nemzetiségi területét, de utóbb Moszkva mégiscsak megbuktatta. Amikor Porosenko ukrán elnök július 18-án Tbiliszibe látogatott, hosszan tárgyalt Szakasvili utódjával, a dollármilliárdos vállalkozó Biden Ivanisvilivel, a többi között arról, hogy mihez kezdjenek a mind kellemetlenebbé váló Szaakasvilivel.

Az odesszai kísérlet

A volt grúz elnök ugyanis korrupciómentes várossá kívánta változtatni Odesszát, amelyet a megvesztegetés éppúgy átjár mind egész Ukrajnát. Egy egész grúz csapattal látott munkához. Majd egy év után lemondott, s azzal vádolta meg az 2019-es elnökválasztásra készülő Porosenkót, hogy csak szavakban küzd a korrupció ellen, de valójában annak egyik fő haszonélvezője. Ekkor döntöttek arról, hogy ellehetetlenítik mind a két országban. Ám Szaakasvili valahogyan megszerezte azt a videót, amelyen két ellenfele éppen arról egyezkedik, hogy őt kicsinálják. Ezt fel is tette a Facebook oldalára.

A hontalan Szakasvili

Ami tény, Porosenko Grúziából hazatérve megfosztotta ukrán állampolgárságától Szakasvilit – arra hivatkozva, hogy méltatlanná vált rá, miután nem jelentette be, hogy korrupciós eljárások folynak ellene Grúziában. Szaakasvili korábban lemondott grúz állampolgárságáról, így jelenleg hontalan. Amit tehet, kérvényezheti a menekült státuszt az USA-ban, ahova magyarországi nyaralás után visszatért, vagy az Európai Unióban azon a címen, hogy a neje holland állampolgár.

Nyilvánvaló a korrupció

Ha Ukrajnába visszatérne, akkor biztosan lecsuknák –nyilatkozta korábban  a Le Monde tudósítójának Lescsenko a kijevi parlament egyik képviselője, aki a korrupcióellenes harcban együtt küzdött Szaakasvilivel.

Nemcsak nekik szúrt azonban szemet az általános korrupció, hanem az IMF-nek is, amely lélegeztető gépen tartja a káoszba süllyedt Ukrajnát. A pénzek kiutalását az utóbbi időben ahhoz kötik, hogy Ukrajna tegyen valamit azért, hogy átlátható legyen az ország gazdasági rendszere. Ezt mindig megígérik Kijevben, ám utána semmi nem történik. Legfeljebb annyi, hogy azt, aki a leghangosabban küzdött a korrupció ellen Ukrajnában, megfosztják állampolgárságától azon a címen, hogy hazájában, Grúziában ő is lopott.

Szaakasvili nem adja fel, visszatért Ukrajnába…

 

Ukrán oktatási törvény – magyar ötpárti felszólítás

0

A magyar parlamenti pártok közösen felszólították Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy ne írja alá az ukrán oktatási törvényt. Szél Bernadett, az LMP társelnöke, miniszterelnök-jelöltje hangsúlyozta: a magyar kisebbségek nyelvhasználatának kérdése olyan nemzeti ügy, amelynek segítéséért a pártoknak háttérbe kell szorítaniuk önös érdekeiket.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke hétfőn, az erről szóló ötpárti egyeztetést követően az Országházban tartott sajtótájékoztatón elmondta, egy Európa-ellenes, az alapvető emberi és kisebbségi jogokat sértő törvény születhet, amely Ukrajna további instabilitását eredményezheti. Kiemelte, az új törvény számtalan ország nemzeti kisebbségét érintené hátrányosan, amit az is mutat, hogy Románia, Bulgária és Lengyelország is a magyarral megegyező álláspontot képvisel ebben az ügyben – írta az MTI.

Ezt megelőzően Szél Bernadett, az LMP társelnöke szorgalmazta a magyarországi parlamenti pártok elnökeinek közös kiállását a kárpátaljai magyarok anyanyelvi oktatásáért. Hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján arra kérte Orbán Viktort, a Fidesz elnökét, Vona Gábor Jobbik-elnököt, Semjén Zsolt (KDNP) valamint Molnár Gyula szocialista pártelnököket, kezdeményezésére lássák el kézjegyükkel azt a dokumentumot, amelyben az ukrán elnökhöz fordulnak és amelyben felkérik Petro Porosenkót, ne írja alá a kisebbségek anyanyelvi oktatását korlátozó az új ukrán oktatási törvényt.

Szél Bernadett hangsúlyozta:

„a magyar kisebbségek nyelvhasználatának kérdése olyan nemzeti ügy, amelynek segítéséért a pártoknak háttérbe kell szorítaniuk önös érdekeiket.”

Megjegyezte: felemelő lett volna, ha a kormánypártok is részt vesznek a magyar ellenzékiek vasárnapi demonstrációján.

Mint a FüHü is beszámolt róla, délelőtt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter endkívüli sajtótájékoztatóján hazugságnak nevezte azokat a vádakat, hogy a magyar diplomácia nem tartotta napirenden a fejleményeket. Leszögezte, az elmúlt időszakban minden lehetséges kétoldalú tárgyaláson szóba hozták a törvényt, amely gyakorlatilag ellehetetleníti az ötödik osztálytól felfelé az anyanyelven történő iskolai oktatást.

 

 

Ez volt ma – 2017. szeptember 11.

0

Nem volt még ideje elolvasni a mai híreket? Egész nap dolgozott, és nem tudja, hogy mi történt Magyarországon és a világban? Még nem veszett el semmi: röviden összefoglaljuk, mi mindenről írtunk ma. Még nincs vége a napnak, minden megtörténhet!

Tesco-sztrájk: nyugalom van

MTI Fotó: Balogh Zoltán

A pénteki és szombati sztrájk után hétfőn délelőtt ültek le egymással ismét tárgyalni a szakszervezetek és a multi áruházlánc.

A szakszervezetek továbbra is ragaszkodnak a 15 százalékos létszámemeléshez, de az áruházlánc jelentése alapján meg fogják vizsgálni, hogy az egyes áruházakban mekkora pluszlétszámra lehet szükség.  A szakszervezetek továbbra is fenntartják a 25 százalékos béremelési igényt, erre a követelésükre legkésőbb október 2-ig kell választ adnia az áruházláncnak.

Elveszíttetné Áder államfő jellegét a Jobbik

Megfosztási eljárást indít Áder János köztársasági elnökkel szemben a Jobbik amiatt, mert amikor aláírta a plakáttörvényt, akkor nyíltan alaptörvény-ellenes intézkedéseket fogadott el. Ezt pedig a jogszabályok azzal engedik honorálni, hogy induljon ellene megfosztási eljárás, amelynek a végén felmentik tisztségéből.

Népszavazást tartanának az euró bevezetéséről

Újabb hat „név” írta alá a Hitvallás Európa mellett kiáltványt, s biztosította támogatásáról  a Polgári Világ Pártja által az idén augusztus 14-én az euró bevezetéséért indított népszavazási kezdeményezést.

 A kezdeményezők a kiáltvánnyal társadalmi mozgalmat szeretnének elindítani, hogy Magyarország megragadja az utolsó esélyt arra, hogy visszatérjen a még szorosabban egységesülő Európai Unióhoz. Várják a további csatlakozókat is. A párt sorsdöntő jelentőségűnek tartja az európai fősodorhoz való visszatérést, aminek ma az euró mielőbbi bevezetése az eszköze és a szimbóluma.

Diákokat rendelt a határra a kormány

Vadai Ágnes hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján a Független Rendőr Szakszervezet információira hivatkozva azt mondta, hogy a Miskolci Rendészeti Szakgimnáziumban tanuló teljes próbaidős állományt a határhoz vezényelték, méghozzá előzetes egyeztetés nélkül.

A diákok a hírek szerint nem kaptak sem enni, sem inni, sőt napidíjat sem, hogy legalább maguknak tudjanak ennivalót venni.

Szijjártó szerint Ukrajna hátba szúrta Magyarországot

Magyarország mostantól semmilyen ukrán hivatalos kezdeményezést nem támogat – ezt az ukázt adta ki a budapesti külügyminisztérium az ukrán oktatási törvény elfogadása miatt – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Tart a feszültség Romániával is a katolikus középiskola miatt.

A miniszter rendkívüli budapesti tájékoztatóján hazugságnak nevezte azokat a vádakat, hogy a magyar diplomácia nem tartotta napirenden a fejleményeket. Leszögezte, az elmúlt időszakban minden lehetséges kétoldalú tárgyaláson szóba hozták a törvényt, amely gyakorlatilag ellehetetleníti az ötödik osztálytól felfelé az anyanyelven történő iskolai oktatást.

Nyelvtörvény: feszültség Magyarország és Ukrajna között

0

Szijjártó Péter berendelte a Külgazdasági és Külügyminisztériumba (KKM) Ukrajna Budapestre akkreditált nagykövetét hétfőre, mert személyesen is tájékoztatni kívánja, hogy „szégyennek és gyalázatnak” tartja az ukrán oktatási törvény módosítását – közölte Menczer Tamás, a tárca szóvivője.

A külgazdasági és külügyminiszter utasításba adta, hogy

a magyar diplomácia semmilyen nemzetközi szervezetben nem támogathat egyetlen ukrán kezdeményezést sem,

és Magyarország nem támogat semmilyen, Ukrajna számára fontos döntést.

Az ENSZ, az EBESZ és az Európai Unió minden fórumán felveti Magyarország az ukrán törvénymódosítás ügyét, és meggátolja az Ukrajna számára fontos ügyek magvalósítását.

A szóvivő hangsúlyozta: az intézkedések fő oka az oktatási törvény módosítása, amely ellehetetleníti a nemzetiségek anyanyelvű oktatását. Ugyanakkor ok az is, hogy a közelmúltban Tallinnban az Európai Unió és a keleti partnerség külügyminisztereinek találkozóján Szijjártó Péter felvetésére az ukrán külügyminiszter elfogadhatatlan választ adott.

Ukrajna hátba szúrta Magyarországot – Szijjártó szerint

0

„Elfogadhatatlan, hogy Ukrajnában elvették a jogot a magyaroktól, hogy anyanyelvükön tanulhassanak a középiskolákban és az egyetemeken, csupán az óvodákban és az általános iskolákban hagyták meg ennek lehetőségét”

Ukrajna hátba szúrta Magyarországot oktatási törvényének módosításával, amely súlyosan sérti a magyar kisebbség jogait – mondta Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszter csütörtökön az MTI-nek telefonon Tallinnból, ahol az Európai Unió tagállamainak informális külügyminiszteri találkozóján vesz részt.

A csütörtökön kezdődött kétnapos tanácskozásnak az EU soros elnöke, Észtország ad otthont. A tagállamok külügyminiszterein kívül jelen vannak a keleti partnerség keretében az EU-val együttműködő országok, köztük Ukrajna diplomáciai képviselői is.

Szijjártó Péter elmondta, hogy a találkozón az egyik legfontosabb kérdésként tartja napirenden a héten elfogadott ukrán oktatási törvénymódosítást.

„Szégyennek tartjuk, hogy a módosítás súlyosan sérti a magyar kisebbség jogait,

szégyen, hogy egy, az EU-val egyre szorosabb kapcsolatokra törekvő ország ilyen, az európai értékekkel homlokegyenest ellentétes törvényt hozott. Elfogadhatatlan, hogy Ukrajnában elvették a jogot a magyaroktól, hogy anyanyelvükön tanulhassanak a középiskolákban és az egyetemeken, csupán az óvodákban és az általános iskolákban hagyták meg ennek lehetőségét”

– mondta a magyar diplomácia vezetője. Hozzátette, hogy a törvénymódosítás a Kárpátalján működő magyar iskolák jelentős részének működését fenyegeti.

Az ukrán döntés nemcsak a 150 ezres lélekszámú magyar kisebbség érdekével, az európai értékekkel ellentétes,

hanem semmibe veszi Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásait is. Ezért a magyar kormány minden létező európai fórumon fellép, hogy ez a jogszabály ne léphessen majd életbe – mondta Szijjártó Péter. Külön kitért arra, hogy a döntés Magyarország irányában különösen barátságtalan, mivel az utóbbi hónapokban többször világossá tette Budapest az ukrán vezetők számára, hogy a módosítás a magyar érdekekkel súlyosan ellentétes, mégis meghozta Kijev. Tette ezt annak ellenére, hogy Magyarország az elmúlt időszakban számos olyan segítséget nyújtott Ukrajnának, amely elementáris fontosságú volt akár az európai integrációs folyamat, akár Ukrajna szociális vagy biztonsági helyzete szempontjából – mondta.

„Mi voltunk azok, akik a leghangosabban támogattuk az ukránok vízummentességét,

az elsők között ratifikáltuk a társulási megállapodást Ukrajna és az EU között, gázt szállítunk Ukrajnának Magyarországon keresztül,

600 millió forint étékben nyújtottunk humanitárius támogatást, 2600 ukrán gyermek üdülését tettük lehetővé az utóbbi három évben. Ezek után az ukrán oktatáspolitikai döntést nem lehet másként értékelni, mint Magyarország és a magyar emberek hátba szúrásaként” – mondta Szijjártó Péter.

Korlátozzák a magyar nyelvű oktatást Ukrajnában

0

Új oktatási törvényt fogadtak el Ukrajnában, amely előírja, hogy közép- és felsőfokon az oktatás nyelve kizárólag az ukrán lehet.  sérti a Kárpátalján élő kisebbségek, köztük a magyar kisebbség anyanyelvhasználati jogát, ez pedig számos ponton nemzetközi szerződésekbe ütközik.

A Polgári Világ Pártja szerint Magyarország kormánya ismét

az erő és nem a diplomácia hangján igyekszik a nemzetközi vitás kérdéseket rendezni.

Ha a magyar kormány törekedne a jó szomszédi viszonyra, nem fordulhatna elő az sem, hogy Erdélyben magyar nyelvű iskolákat zárnak be. Az a harcias erőpolitika ugyanis, amely a magyar belpolitikában sikeresnek tűnik a FIDESZ céljainak elérésére, az nemzetközi szinten kifejezetten károsan hat, így

a határainkon kívül élő magyarok számára jelentős hátrányokat okoz

az élet minden területén, többek között a magyarságuk megélésében is.

A Polgári Világ Pártja felszólítja a magyar kormányt, hogy a határon túli magyarok érdekében haladéktalanul kezdeményezzen tárgyalásokat a magyarlakta területek nemzetiségi oktatásának nemzetünk számára optimális, békés rendezése érdekében, mert ez az egyetlen lehetséges útja a magyarság újraegyesítésének.

Ukrán titkosszolgálat: nem tőlünk szerezte a rakéta technológiát Észak-Korea

0

A londoni International Institute of Strategic Studies szakértője azt írta augusztus közepén, hogy minden bizonnyal Ukrajnából származik az a rakéta technológia, amely lehetővé tette az interkontinentális rakéták kifejlesztését a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer számára.

A CNN amerikai hírtelevízió utánajárt a dolognak: exkluzív riportjában még két észak-koreai kém is szerepel, akik Ukrajnában buktak le miközben megpróbáltak rakéta technológiai információkhoz jutni. A CNN-t egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú titkosszolgálati tiszt tájékoztatta Ukrajnában arról, hogy ők a maguk részéről mindent megtesznek azért, hogy a szovjet időkből megmaradt rakéta technológia ne kerüljön Észak Korea vagy más kétes szándékú hatalom kezébe. Mit írt az International Institute of Strategic Studies szakértője?

Ukrajnában Juzsnoje rakéta kutató centrumban terveztek olyan rakétákat, melyeket azután Észak Korea továbbfejlesztett és sikeresen kipróbált.

Valószínű tehát, hogy innen származik a technológia. Az ukrán titkosszolgálat bemutatott egy filmet a CNN-nek, melyen két észak-koreai kém látható amint rakéta dokumentumokat keresnek. A két kémet, akik Észak Korea moszkvai nagykövetségéről érkeztek mint „kereskedelmi megbízottak” , elfogták és nyolcéves fegyház büntetésre ítélték. Jelenleg is büntetésüket töltik Zsitomir városában. A CNN a börtönben felkereste őket. Egyikük elmondta: valóban titkos adatgyűjtés volt a feladatuk Ukrajnában. Az eset nem friss, a kémkedésre 2011-ben került sor. Újra lebukott egy észak-koreai kém csapat 2015-ben. Mind az öt észak-koreai kiutasították mielőtt bármilyen információhoz juthattak volna- közölte a titkosszolgálati tiszt az amerikai hírtelevízióval.

Ukrajnában nyugatbarát fordulat történt: Putyin barátja, Janukovics megbukott Kijevben. Azóta az ukránok megpróbálnak közeledni az Egyesült Államokhoz. Pénzügyminiszterük például sokáig egy olyan amerikai nő volt, akinek a szülei Ukrajnából vándoroltak ki az Egyesült Államokban. Az ukrán titkosszolgálat tisztje szerint egyértelmű: nem őket terheli a felelősség azért, hogy Észak Korea olyan rakéta technológiához jutott, mellyel már az Egyesült Államokat is fenyegetheti.

Akkor honnan jöhetett a fejlett technológia? Oroszországból- állítja a magát megnevezni nem kívánó ukrán titkosszolgálati tiszt. Bizonyíték természetesen nincs. Az International Institute of Strategic Studies is megemlíti Oroszországot, de miután ott jobb az ellenőrzés, nem tartja valószínűnek, hogy átadtak volna korszerű rakéta technológiát Észak Koreának. Putyinnak ugyanis aligha érdeke, hogy az orosz határok mentén olyan atomhatalom jöjjön létre, mely interkontinentális rakétával is rendelkezik. Azt viszont felveti a tanulmány, hogy

sok észak-koreai hadmérnök tanult a szovjet akadémiákon a nyolcvanas években. Ők voltak a legszorgalmasabb diákok.

A nagy Szovjetunió bukása után Észak Korea megpróbált megvásárolni orosz hadmérnököket. Lehet tehát, hogy Észak Korea interkontinentális rakétái azért hasonlítanak a szovjet rakétákhoz, mert olyan hadmérnökök konstruálták őket, akik a Szovjetunióban tanultak vagy épp tanítottak?

A végeredmény szempontjából persze nagyjából mindegy, hogy honnan származik a rakéta technológia, mellyel Észak Korea immár el tudja érni az Egyesült Államokat is. A kérdés inkább az, hogy miképp lehet megakadályozni az ifjú diktátort, hogy fel is használja a rakétákat? Putyin orosz elnök szerint az USA-nak ajánlatot kellene tennie Észak Koreának: ha abbahagyjátok a rakéta kísérleteket, akkor mi nem rendezünk több nagy hadgyakorlatot a koreai félsziget déli részén. Ilyen nagy amerikai-dél-koreai hadgyakorlat jelenleg is zajlik és ezt háborús fenyegetésnek értékelik Phenjanban. Putyin hamarosan Kínába utazik, hogy részt vegyen a BRICS csúcson. A fő téma a gazdaság lesz, de amikor az orosz elnök négyszemközt tárgyal Hszi Csinping elnökkel, akkor minden bizonnyal szóba kerül Észak Korea is.

Robbanás Kijevben, a függetlenség napi ünnepségen

0

Hárman sérültek meg, amikor bomba robbant az ukrán fővárosban.

A Deutsche Welle szerint több kelet-európai vezető mellett az amerikai hadügyminiszter, James Mattis is ott van Kijevben. A Függetlenség Napján Ukrajna Szovjetunióból való kilépésének évfordulóját ünneplik.

A rendőrség közleménye szerint a robbanás körülményeit még vizsgálják a rendőrség szakemberei, köztük tűzszerészek is, akik igyekeznek megállapítani, milyen robbanószerkezet lépett működésbe. Olena Hitljanszka, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szóvivője azt mondta, hogy

az esetet egyelőre nem minősítették terrortámadásnak, hanem csak garázdaságnak.

Az SZBU előző nap nyilvánosságra hozta: vannak olyan értesülései, amelyek szerint terrortámadás várható az ünnepségeken. Vaszil Hricak SZBU-főnök közölte, hogy emiatt a hatóságok jelentős erővel lesznek jelen a tömegrendezvényeken.

Csütörtökön délelőtt Kijev belvárosában katonai parádét tartottak. Az MTI szerint Ukrajna 4500 katonája mellett nyolc NATO-tagállam, valamint Grúzia és Moldova is felvonultatott katonákat a díszszemlén.

Szanatóriumnak álcázták a kényszermunka-tábort

0

87 embert szabadítottak ki egészségügyi központoknak álcázott kényszermunkatáborokból Ukrajnában, az ország keleti felében lévő Dnyipropetrovszk megyében.

A táborokat úgy hirdették, mintha szenvedélybetegeket szoktatnának le, de valójában kényszermunkatáborokként működtek.

A rendőrség és az ügyészség munkatársai kilenc létesítményt kutattak át. Az állítólagos rehabilitációs központok vezetői drog-, alkohol-, illetve dohányzásfüggéstől való megszabadulást ígértek a „pácienseknek”. Több esetben szülők fizették ki felnőtt gyerekeik ellátását.

Fotó: Facebook / ukrán rendőrség

A bentlakókat családi házakban helyezték el, ahol kis szobákban 6-10 ember aludt emeletes ágyakon. Az első hónapokban

nem engedték ki őket még a ház udvarára sem, elvették tőlük mobiltelefonjaikat és irataikat.

A betegek sem gyógyszeres, sem terápiás kezelést nem kaptak. Egész napjukat Biblia-olvasással, imádkozással és szentbeszédek meghallgatásával kellett tölteniük. Azután, hogy egy „pácienst” az „elöljárója” gyógyultnak minősített, kiengedték a házon kívülre dolgozni.

A rabságban tartott férfiakkal nehéz fizikai munkákat végeztettek,

javarészt építkezéseken dolgoztatták őket.

A kiszabadítottak már mind hazamehettek.

MTI/FüHü

Tovább tart a háború Kelet-Ukrajnában

0

A tűzszünet ellenére a hétvégén két katona meghalt, 14 megsebesült.

A kijevi hadműveleti parancsnokság jelentése szerint az oroszok által támogatott lázadók vasárnap 17-szer, szombaton 20-szor sértették meg a tűzszünetet.

A legsúlyosabb helyzet a frontvonal északi részén, Luhanszk megyében alakult ki. A front déli szakaszán, az Azovi-tenger partjánál a szakadárok a minszki egyezmények által tiltott 120 milliméter kaliberű tüzérségi fegyvereket is bevetettek az ukrán katonák állásai ellen.

Jelentések szerint a lázadók lakott településekre is lőttek.

A Luhanszk térségében fekvő Krimszke faluban nagy kaliberű páncéltörő gránátok csapódtak be. Ezeket az ukrán hadsereg tévéje szerint olyan RPG-27 (Gyöngyvessző) típusú fegyverekből lőtték ki lőtték, amelyeket csak az orosz és a jordániai hadseregnél rendszeresítettek.

A lázadók szerint az ukrán katonák 23-szor lőttek rájuk, egy sérültről számoltak be.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelői küldöttsége közben legfrissebb jelentésében arról számolt be, hogy

ismét észlelték tiltott fegyvereket jelenlétét a szakadároknál.

Egyebek mellett hat darab 120 milliméter kaliberű Sztrela-10 (Nyíl) típusú rakétarendszert fedeztek fel nem messze Luhanszk városától.

Alexander Hug, az EBESZ-misszió helyettes vezetője szerint egy hét alatt 55 százalékkal nőtt a tűzszünetsértések száma a Donyec-medencében. Jelentősen növekedett a minszki egyezmény által tiltott, 100 milliméteresnél nagyobb kaliberű tüzérségi fegyverek bevetéseinek száma. Egy hét alatt legalább 547-szer vetettek be a harcokban rakéta-sorozatvetőket, aknavetőket és egyéb tüzérségi fegyvereket.

MTI/FüHü

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK