Kezdőlap Címkék Ukrajna

Címke: Ukrajna

Putyin: az USA a felelős az izraeli – palesztin konfliktusért

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök az Egyesült Államokat és annak politikáját tette felelőssé az Izrael-Hamász háborúért

  • Azt mondta, hogy az Egyesült Államok megpróbálta monopolizálni a diplomáciát, anélkül, hogy figyelembe vett volna a palesztinok érdekeit

  • Vlagyimir Putyin sürgette Izraelt és a palesztinokat, hogy kössenek tűzszünetet és oldják meg a feszültségeket kiváltó problémát

“Ez az Egyesült Államok közel-keleti politikájának élő kudarca”

hangsúlyozta az orosz elnök, aki az iraki miniszterelnököt fogadta Moszkvában.

Miért lenne felelős az USA azért, hogy a Hamász meglepetésszerű támadást indított a hétvégén Izrael ellen?

“Az Egyesült Államok monopolizálni akarta a közel-keleti diplomáciát, benne az izraeli-palesztin viszonyt is, csak épp elfelejtkezett arról, hogy olyan kompromisszumot találjon, amely mindkét érintett félnek megfelel” – mondta Vlagyimir Putyin. Aki szerint az amerikai diplomácia azzal követte el az alapvető hibát, hogy

“nem vette figyelembe a palesztin nép érdekeit.”

Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője “azonnali tűzszünetet” sürgetett.

A kormánypárti orosz sajtó egyáltalán nem titkolja, hogy örül a közel-keleti drámának, mert ez elvonhatja a figyelmet Ukrajnáról, ahol patthelyzet alakult ki a fronton.

Zelenszkij orosz elnök is attól tart, hogy az izraeli-palesztin konfliktus miatt a Nyugat figyelme ezentúl megoszlik, és Ukrajna kisebb figyelmet és támogatást kaphat.

“Oroszország érdekelt abban, hogy háború legyen a Közel Keleten, mert ez az új szenvedés alááshatja a világ egységét Ukrajna támogatásában. Fokozhatja a belső ellentéteket a nyugati világban, és ez elősegítheti azt, hogy Oroszország lerombolja a szabadságot egész Európában”

– hangsúlyozta Zelenszkij ukrán elnök, aki szerint ezzel veszélyesen megnövekedett egy új világháború  veszélye.

Az USA és Izrael téves helyzetértékelése

“Húsz éve nem volt ilyen nyugodt a helyzet a Közel Keleten” – fejtegette Jake Sullivan egy héttel a Hamász meglepetésszerű támadása előtt. Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója arról beszélt, hogy Izrael és Szaúd Arábia hamarosan megállapodik egymással az Egyesült Államok közvetítésével, és ily módon szilárd alapja lesz a békének a Közel Keleten. Jake Sullivan megfeledkezett Iránról és Oroszországról, amelyek egyáltalán nem érdekeltek egy amerikai békében a Közel Keleten.

Az oroszok, akik katonailag jelen vannak az Izraellel szomszédos Szíriában értesültek ugyan a Hamász támadási tervéről, de az információt nem továbbították Jeruzsálemnek noha Benjamin Netanjahu miniszterelnök azzal dicsekszik, hogy kiváló személyes kapcsolatban áll Putyin elnökkel.

Irán és a Hamász állítólag hétfőn döntött a hétvégi akcióról Izrael ellen

Nemcsak az orosz, de az egyiptomi titkosszolgálat is értesült erről. Az oroszokkal ellentétben Egyiptom megosztotta az értékes információt Izraellel, de ott azt a választ kapták, hogy

“minket most jobban érdekel a Nyugati part mint a Gázai övezet.”

Egyiptom titkosszolgálata kiválóan ismeri a Gázai övezetet hiszen az egykor hozzá tartozott. A Hamász nem más mint a Muzulmán Testvériség palesztin szervezete. Egyiptom elnöke  a titkosszolgálat főnöke volt Mubarak elnök idejében, és ő utasította az egyiptomi titkosszolgálat jelenlegi vezetőjét, hogy tudassa Izraellel: a Hamász – iráni támogatással támadni készül.

Az izraeli sajtó megkérdezte erről Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, akinek irodája semmitmondó cáfolatot adott ki arról, hogy “semmiféle egyiptomi előrejelzést sem kaptunk.”

Az izraeli hadsereg egyik szóvivője joggal állapíthatta meg:

”ez a mi szeptember 11-ünk.”

Az ukrán hadsereg déli sikerekről beszél

Az ukrán hadsereg többször is beszámolt a front déli részén elért sikerekről. Amint azt a „Tauria” front déli szektorának parancsnoka, Alekszandr Tarnavszkij dandártábornok bejelentette, az ukrán csapatok előrehaladást értek el Zaporizzsja térségében. 

Vannak „részsikerek” Kopani és Nowoprokopivka falvaktól északra. Az orosz veszteségek itt jelentősen megnőttek. Ennek megfelelően az ellenség 24 órán belül 338 vadászgépet és több tucat harctechnikai egységet veszített – állítja Tarnavszkij dandártábornok.

A zaporizzsiai fronton az ukrán csapatok hetek óta próbálják legyőzni az aknamezőkből, páncéltörő korlátokból, bunkerekből és lövészárkokból álló, erősen megerősített, háromszintű orosz védelmi vonalakat. Míg Ukrajna Oroszország első védelmi vonalának részleges megsértéséről beszél, az orosz fél ezt tagadja. A két oldal katonai információit nem lehet függetlenül ellenőrizni.

Trump európai kedvence, Orbán Viktor Moszkva érdekében ügyködik

A Washington Post arra hívja fel a figyelmet, hogy Washingtonban a republikánusok egy csoportja sokallja Ukrajna támogatását. Zelenszkij ukrán elnök nemrég járt az Egyesült Államokban, ahol Biden elnök teljes támogatásáról biztosította Ukrajna Oroszországgal ellen folytatott önvédelmi háborúját.

Donald Trump viszont újra előállt azzal az ötletével, hogy ő “napokon belül képes lenne rendezni a konfliktust Oroszország és Ukrajna között.” Putyin orosz elnök üdvözölte ezt.

Orbán Viktor hűséges társa Donald Trumpnak: nem szállít fegyvert Ukrajnának, és oroszbarát politikát folytat – egyedül az Európai Unióban.

A magyar miniszterelnök hétfőn a parlamentben gyors tűzszünetet sürgetett, amely nyilvánvalóan csakis akkor lenne lehetséges, ha Ukrajna területi engedményeket tenne. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter New Yorkban találkozott Szergej Lavrovval, az orosz diplomácia vezetőjével, majd kijelentette: ”Oroszország kész a béketárgyalásokra.” Szijjártó Péter októberben újra Oroszországba látogat. Ahol a Duma elnöke kijelentette: “Ukrajna vagy elfogadja az orosz békét vagy megszűnik mint állam!” Sojgu orosz hadügyminiszter már arról beszél, hogy a háború Ukrajnában még 2025-ben is tarthat.

Kirillo Budanov, az ukrán katonai titkosszolgálat főnöke úgy nyilatkozott, hogy az elhúzódó konfliktus veszélyes Ukrajna számára, mert gyengülhet  a Nyugat támogatása márpedig Kijev enélkül nem folytathatja a háborút a túlerőben levő Oroszország ellen.

Miért akarja Orbán Trump visszatérését a Fehér Házba?

Jelentős részben azért, mert így homályban maradhatnak a magyar miniszterelnök valódi kapcsolatai Putyin orosz elnökkel – írja a Washington Post. Jelenleg az USA és az Európai Unió épp eziránt érdeklődik igazán.

“Orbán nem igazán akarja, hogy választói és külföldi partnerei tudjanak azokról a kapcsolatokról, melyek diktatúrákhoz fűződnek, ezért kulturális háborúnak álcázza mindezt”

– írta Anne Appelbaum az Atlantic Reviewban.

Putyin külföldi barátait a Gazprombankon keresztül pénzeli. A brit hírszerzés megszerzett egy ilyen listát, és átadta Washingtonnak. Magyar érdeklődésre válaszolva az USA csak annyit közölt: “magyar nevet egyelőre nem találtunk a listán. ”Nyilvánvalóan több lista is lehet. A Lukoil igazgató tanácsának elnökét, aki állítólag lehetővé tette a lista megszerzését a brit titkosszolgálatnak, Moszkva egyik kórházának hatodik emeleti ablakából kidobták az utcára.

Az orosz Windows program tehát működik hiszen Putyinnak egyáltalán nem áll érdekében, hogy kiderüljön: miért folytat ilyen oroszbarát politikát Orbán Viktor?

Mini Trumpok az Európai Unióban?

Erről a londoni Guardian ír annak kapcsán, hogy Szlovákiában hamarosan választásokat tartanak, és egyáltalán nem lehetetlen, hogy az oroszbarát Robert Fico visszatér a hatalomba. A nemzeti együttműködés baloldali nacionalista rendszere Szlovákiában azt követően bukott meg, hogy megöltek egy oknyomozó újságírót, aki a Fico kormányzat korrupcióját és gyanús külföldi kapcsolatait vizsgálta. Robert Fico jó kapcsolatot épített ki Orbán Viktorral – mindketten Trump stílusában kormányoztak illetve kormányoznak: nemzeti szempontokra hivatkozva korlátozzák a demokráciát, a sajtószabadságot, és előszeretettel építenek ki jó kapcsolatokat hozzájuk hasonló rendszerekkel.

Az Egyesült Államokban csak 2024 novemberében választanak, Orbán Viktornak tehát még sokáig ki kell húznia egy gazdasági-társadalmi válság kellős közepén.

A Biden kormányzat nyíltan ellenséges vele szemben, az Európai Unió nem ad pénzt. Putyin nem tartotta be ígéretét, mely szerint olcsón ad energiát Magyarországnak – cserében az oroszbarát politikáért. Peking közölte Orbán Viktorral, hogy kormányokat nem támogat. A 2010 óta sikerrel kormányzó Orbán Viktor tehát most pácba került  pedig az amerikai republikánusok egy része épp azért támogatja őt, mert imponál nekik, hogy ilyen régóta hatalmon van.

Ha Trump megnyerné a választást és visszakerülne a Fehér Házba, akkor is fennállna a kérdés: adna-e pénzt “jóbarátja”, Orbán Viktor megsegítésére?

Putyin megnyerheti a gabona háborút?

Az ukrán és lengyel vezetők összecsapása az ENSZ-ben azt mutatta meg, hogy komoly vita alakult ki a gabonaexport miatt Ukrajna és Lengyelország között. Varsó leállította a fegyverszállítást bár később közölte, hogy ez csak az új fegyverekre vonatkozik. Hazafelemenet az USA-ból Zelenszkij megállt Lengyelországban, de nem találkozott egyetlen lengyel vezetővel sem.

A Nyugat arra számított, hogy Putyin ráfázik arra, hogy nem hosszabbítja meg a gabona egyezményt Ukrajnával, melyet az ENSZ és Törökország garantált – írja a Washington Post. 2022-ben ugyanis Putyin az ukrán gabona export akadályozásával öngólt lőtt: emelkedni kezdtek a gabonaárak a világpiacon, és ezért szövetségesei a globális Délen morgolódni kezdtek, és rávették az orosz elnököt politikája módosítására. India, Kína, Egyiptom és Indonézia nagy szerepet játszott ebben. Csakhogy Washington és Brüsszel idén rosszul számolt, mert Oroszország remek termést takarítottak be, a világpiacon így nem következett be áremelkedés. Sőt szeptemberben kétéves mélypontra süllyedtek a gabona árak a globális gazdaságban. Így aztán a globális Dél egyáltalán nem sietett reklamálni Putyin elnöknél a gabona árak miatt.

Ukrajnának viszont nagyon nagy gondot okoz a gabonaexport hiánya, mert az agrárbiznisz a gazdaság 10%-át jelenti, és nagy befolyással van a közhangulatra. A Kremlben tudják ezt, és ezért szisztematikusan támadják a kikötőket és a gabonaraktárakat Ukrajnában.

A kijevi kormány megpróbált új tengeri útvonalat kitalálni a Fekete tengeren, ez működik is, de a kapacitása kicsi vagyis nem oldja meg a problémát. Marad a vasúti szállítás és a közép-európai államok reakciója, melyet az vált ki, hogy az ukrán gabona miatt esnek náluk is az árak. A gabonatermesztő ágazatban dühösek a gazdák Lengyelországban és Magyarországon valamint Szlovákiában és Romániában. Lengyelországban választások lesznek októberben, emiatt a kormány nagyon is odafigyel a vidék véleményére.

Brüsszel és Kijev esküdözik, hogy csak az exportról van szó, és az árak emiatt nem esnek majd az érintett uniós országokban, de ez nem így van. Az ukrán gabona ugyanis az export piacokon leveri az árakat, és ez hat Lengyelországban, Magyarországon és másutt – állapítja meg a Washington Post.

Három megoldás kínálkozik, de egyik se jó igazán

Az első lehetőség az, hogy mindenki vár februárig – márciusig, hogy kiderüljön: milyen termés várható, és milyen árak jöhetnek a nemzetközi piacon?

Csakhogy addig is az ukrán gazdáknak vetniük kell, és ilyen bizonytalan helyzetben nem tudhatják: mennyit lesznek képesek ebből külföldön eladni?

Az árak pedig lehet, hogy nem emelkednek hiszen lehet újra rekord termés Oroszországban.

A második opció az az, hogy az Európai Unió kompenzálja az érintett tagállamokat a veszteségek miatt. Ez drága megoldás egy olyan időszakban amikor az Európai Unió pénzhiánnyal küszködik részben Ukrajna támogatása miatt. Ráadásul ez precedens is lehet. Brüsszelben máris fő a fejük az agrár szakértőknek: mi lesz így Ukrajna uniós tagságával, hogyha gabona ügyben máris ekkora konfliktus alakulhat ki? – teszi fel a kérdést a Politico.

A harmadik lehetőség az, hogy a Nyugat teljesíti az oroszok kívánságát: felold néhány szankciót cserében azért, hogy Moszkva megengedje az ukrán gabona exportját a Fekete tengeren.

Ez a kacifántos helyzet magyarázza azt, hogy ennyire elfajulhatott Ukrajna és Lengyelország viszálya gabona ügyben.

Zelenszkijt figyelmeztethették Washingtonban, hogy fogja vissza magát

– írja a Washington Post.

Lengyelország ugyanis Ukrajna legfőbb támogatója az Európai Unióban és a NATO-ban. A varsói kormány átadta saját fegyverzetének a 20%-át Ukrajnának, hogy ezzel erősítse az ukrán hadsereget. A NATO utánpótlás nagy része Lengyelországon keresztül érkezik Ukrajnába, az ukrán katonák kiképzése is jelentős részben itt folyik.

Lengyelország befogadott 1,6 millió ukrán menekültet, akik közül körülbelül egymillió ott is maradt.

Októberben választás lesz Lengyelországban, és késhegyig menő harc dúl a választókért. Ebben a helyzetben a PiS, a legerősebb lengyel kormánypárt maximálisan számít a vidék szavazataira, és ezért nem veheti félvállról az ukrán gabonakérdést.

Zelenszkij elnöknek ezt meg kellene értenie – hangsúlyozza a Washington Post. Az nem megoldás, hogy Ukrajna bepereli Lengyelországot és a többi uniós tagállamot a WTO-nál.

Ezek ott megőrültek Kijevben vagy túl sok vodkát ittak – nyilatkozta erről a brüsszeli Politiconak egy magát megnevezni nemkívánó uniós diplomata.

Kijev viszont azt állítja, hogy

jogilag Ukrajnának van igaza, mert Lengyelország és Magyarország megsérti az Európai Unió szabályait, és ezzel aláássa egy háborúban álló állam gazdaságát.

Zelenszkij az ENSZ-ben egyenesen arról beszélt, hogy ezek az államok “Moszkva kezére játszanak.”

Szlovákia mutathatja meg a megoldást mindenkinek: Pozsonyban jelezték, hogy készek megállapodni Ukrajnával a gabona exportjáról, ha a kijevi kormány megfelelő garanciákat ad.

A lengyel agrárminiszter is jelezte, hogy kész a tárgyalásokra. Kaczynski, Lengyelország erős embere, egy választási nagygyűlésen megerősítette: továbbra is támogatják Ukrajnát “a kellemetlen viták ellenére.”

Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ-ben azt állította, hogy Ukrajna és részben a világszervezet a hibás azért, hogy az oroszok felmondták a gabona egyezményt: “nem teljesítették, amit megígértek.”

Mire célzott Lavrov?

“Azokon a folyosókon, melyeken az ukrán gabonaszállító hajók közlekedtek, megjelentek hadihajók is, melyek dróntámadásokat intéztek orosz hajók ellen.”

A fő kifogás valójában nem ez hanem az, hogy a Nyugat továbbra is akadályozta az orosz gabona exportját – írja a CNN gazdasági rovata, mely emlékeztet arra is, hogy az elmúlt napokban ukrán rakétatámadás érte Szevasztopolt, az orosz flotta főhadiszállását, ahol tábornokok is az életüket veszítették.

Zelenszkij elnök meghallotta a washingtoni figyelmeztetést, és X- en , a korábbi Twitteren ezt írta: “egész Lengyelországnak szeretném megköszönni azt a felülmúlhatatlan támogatást és szolidaritást, melyet tapasztalunk, és amely nagyban segít minket abban, hogy megvédjük a saját függetlenségünket és egész Európa szabadságát” – idézi Ukrajna elnökét a brüsszeli Politico.

Orosz békevágy: “Ukrajna vagy kapitulál vagy megszűnik mint állam!”

Az orosz képviselőház  elnöke szerint “Ukrajna vagy kapitulál vagy megszűnik mint állam!” A Nyugat elveszítette a háborút, amelyet Oroszország ellen vív – állítja Vjacseszlav Vologyin a Duma elnöke.

“Ukrajna 2014 óta elveszítette lakosságának több mint a felét” – fejtegette az orosz politikai élet egyik vezetője. Mi történt 2014-ben? Akkor nyúlta le a Krím félszigetet Putyin elnök azt követően, hogy Kijevben megbukott az oroszbarát kormányzat. A Krím félszigeten, ahol tatár kánok uralkodtak amíg a cári csapatok nem foglalták azt el, sohasem volt ukrán többség. 1954-ig Oroszországhoz tartozott, de akkor Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió vezetője átadta Ukrajnának, mert szüksége volt a kijevi vezetők támogatására a moszkvai hatalmi harcokban. Ukrajna határait egyébként Sztálin jelölte ki, aki korábban a Szovjetunió nemzetiségi népbiztosa volt. A szovjet diktátor arra törekedett, hogy ne legyenek nemzetállamok a hatalmas birodalmon belül, mert azok veszélyeztethetnék a moszkvai központ hatalmát.

Végül is a Szovjetunió mégiscsak emiatt bukott meg elsősorban 1991-ben amikor Ukrajna népességének több mint 90%-a a függetlenségre szavazott. Köztük sok orosz is, aki nem kért a moszkvai irányításból, amely nem sok jót hozott Ukrajnának. Az elmúlt 32 évben Ukrajna GDP-je nem nőtt hanem csökkent, ma már kisebb mint Magyarországé. Sem az oroszbarát sem a nyugatbarát kormányzat nem volt képes az életszínvonal emelésére. Emiatt tömeges volt a kivándorlás már a háború előtt is. 1991-ben Ukrajna lakossága 52 millió volt, ma ennek körülbelül a fele!

Vologyinnak nem ez az első szélsőséges kijelentése, mert korábban visszakövetelte az Egyesült Államoktól Alaszkát, amely a XIX-ik században Oroszország része volt Új Grúzia néven. Az orosz cár eladta Alaszkát az Egyesült Államoknak éppúgy mint Napóleon császár Louisianat.

Kinek dolgozik az idő?

Mindkét fél óriási veszteségeket szenved el a fronton, de Oroszország tartalékai jóval nagyobbak. A Szovjetunió felbomlása után Oroszország – elsősorban nyersanyag exportja révén – növelni tudta GDP-jét. Gajdar miniszterelnök a Szovjetunió felbomlása idején úgy vélte, hogy a nyersanyag export Oroszországot fellendíti míg a többi egykori szovjet tagállam lelendül, mert nincsenek nyersanyagai, gazdasága pedig versenyképtelen. Az Ukrajnára nézve mindenképp igaznak bizonyult.

A balti államok – mindenfajta nyersanyag nélkül – sikeres gazdasági modellt alakítottak ki, és az Európai Unió északi tagállamainak – Finnországnak és Svédországnak – a támogatásával versenyképessé váltak a digitális átállás eredményeképp. Oroszország
GDP-je viszont nem több mint Belgiumé és Hollandiáé együtt – vagyis szánalmasan kevés egy 140 milliós ország méreteihez képest. A háborúban Oroszország elveszíti regionális nagyhatalmi státuszát is: jól mutatja ezt a Karabahi válság amikor Moszkva képtelen volt megvédeni az örményeket az azeri támadással szemben. Örményország ezt követően Washington támogatását kérte.

“Ukrajna egy napig sem tudná magát tartani a Nyugat támogatása nélkül, de az Egyesült Államokban és az Európai Unióban csökken Ukrajna támogatásának népszerűsége” – állítja az orosz Duma elnöke. Aki arról nem nyilatkozott, hogy vajon Oroszországban mennyire népszerű ez a megnyerhetetlen háború, melyet Putyin elnök úgy kezdett meg mint “háromnapos korlátozott hadműveletet”, ami immár több mint másfél éve tart, és senki se látja a végét. Közben viszont támadás érte Moszkvát is, legutóbb pedig a Krímben az orosz flotta főhadiszállásán az ukránoknak sikerült megölniük a flotta parancsnokát, Szokolov admirálist is.

Mind Moszkva, mind Kijev képtelen a kompromisszumra, a döntés minden bizonnyal Biden amerikai elnök kezében van. Ezt Zelenszkij ukrán elnök is elismerte, aki nemrég tért vissza Washingtonból Kijevbe.

Biden újraindul az elnöki székért, ezért figyelembe kell vennie, hogy Ukrajna támogatottsága csökken az Egyesült Államokban. Régi – új ellenfele, Donald Trump azzal kérkedik, hogy egy nap alatt békét teremtene Ukrajnában. Zelenszkij elnök fel is szólította az USA ex elnökét, hogy álljon elő csoda formulájával, de Trump persze nem reagált. A nagyszájú republikánus politikus nyilvánvalóan blöfföl, de kétségtelen, hogy inkább hajlana a megegyezésre Putyinnal mint Joe Biden. Így Ukrajna sorsa elsősorban az amerikai választási kampányról függ, és főként attól, hogy ki kerül a Fehér Házba?

Az ukrán támadás megölte az orosz flotta parancsnokát is a Krímben

Viktor Szokolov admirális 34 tiszt társával együtt az életét veszítette a pénteki támadás során – közölte Ukrajna katonai titkosszolgálata.

“Az ukrán drónok igen hatékonyak“ – nyilatkozta Kirillo Budanov tábornok, a katonai hírszerzés főnöke Washingtonban, aki azt is elmondta, hogy az USA-tól olyan rakétákat kértek és kaptak, melyek hatótávolsága nagyobb mint 85 kilométer. Az oroszok ugyanis tudva, hogy nincsenek nagyobb hatótávolságú rakétái az ukránoknak, ezért ennél valamivel messzebb telepítik a parancsnoki harcálláspontokat.

Mi azonban ezeket kívánjuk támadni – hangsúlyozta Budanov tábornok, aki a Warzone című szakportálnak nyilatkozott Washingtonban, ahol Zelenszkij elnök küldöttségének tagjaként tárgyalt az amerikai titkosszolgálatok vezetőivel. Kiderült, hogy Budanov tábornok épp ebből írta PhD dolgozatát: miképp működnek együtt a titkosszolgálatok háborús időkben?

Az ukrán katonai hírszerzés feje Putyin Ukrajna elleni agressziója óta bent él a feleségével a parancsnokságon, mert csak ott tudják garantálni a biztonságát. Az FSZB, az orosz titkosszolgálat vadászik rá hiszen a katonai hírszerzésnek kulcsszerep jut abban, hogy Ukrajna ellen tudjon állni az orosz nyomásnak.

Mi az új stratégia?

“Mélységben támadni Oroszországot, ahol a háború eddig nem érte el az embereket. Azt csak a televízióban látták.

Most, hogy Moszkva központját is elértük, az egyszerű orosz polgár felteheti a kérdést Putyin elnöknek: hol van a mi légvédelmünk?

A világ legerősebb hadserege nem tudja megvédeni Oroszország fővárosát?!

Arról van szó, hogy a légvédelem igencsak drága eszközöket igényel, és az oroszoknak kevés van ezekből. Ezért csakis Moszkva védelmére koncentrálnak illetve a Krím félszigetre. Ha rendszerbe állítjuk az új amerikai rakétákat, akkor támadhatjuk szinte az összes orosz célpontot hiszen mindent az ukrán frontra illetve Moszkva védelmére vontak össze, és még azt sem tudják hatékonyan megvédeni. Ezt mutatja a legutóbbi támadás a Krímben, ahol Szevasztopolban a Fekete tengeri orosz flotta parancsnoki központját érte súlyos csapás” – mondta Kirillo Budanov tábornok.

Közös USA – ukrán fegyvergyártás

Ebben állapodott meg Washingtonban Biden elnökkel Volodimir Zelenszkij ukrán államfő.

Mark Milley tábornok, vezérkari főnök úgy nyilatkozott a Bloombergnek, hogy ukrán tárgyaló partnerei meggyőzték arról: eredményesen használják az amerikai fegyvereket az offenzíva során, amely tovább halad előre.

Milley tábornok, aki a héten távozik posztjáról és nyugdíjba vonul, múlt novemberben úgy nyilatkozott, hogy patthelyzet alakult ki az orosz-ukrán háborúban, ezért immár diplomáciára van szükség, és nem katonai műveletekre. Kijevben a nyilatkozat felháborodást keltett, Milley tábornok visszakozott is:

”A reális háború mindig különbözik attól, melyet terepasztal mellett elképzelünk. Ukrán katonák halnak meg a fronton. Mi csak a fegyvert küldjük, ők tudják, hogy miképp használják fel. Bízzuk rájuk a taktikát!”

Budanov tábornok azonban tisztában van azzal, hogy az Egyesült Államokban és másutt Nyugaton csökken a népszerűsége  Ukrajna támogatásának. Épp ezért “egy elhúzódó konfliktus nagy veszély Ukrajna számára.”

Ugyanakkor mind az ukrán hírszerzés főnöke mind az amerikai katonai vezetők hosszú konfliktusra számítanak: ”télen is folytatjuk az offenzívát, minden eszközünk megvan ehhez” – hangsúlyozta Kirillo Budanov tábornok, aki a Warzone portálnak nyilatkozott Washingtonban.

A nyugatiak „közvetlenül harcolnak” Oroszországgal Ukrajnában

A nyugatiak „közvetlenül harcolnak” Oroszország ellen Ukrajnában – ezzel a váddal állt elő Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szombaton az ENSZ Közgyűlésének margóján tartott sajtótájékoztatón. 

„Hívhatod, ahogy akarod, de harcolnak velük, egyenesen ellenünk. „Hibrid háborúnak” hívjuk, de ez nem változtat a valóságon ” – jelentette ki Lavrov, utalva a nyugati országok pénzügyi segélyeire, fegyverkezésére és „zsoldosaira”.

Az orosz diplomácia vezetőjét az ENSZ New York-i főhadiszállásán tartott hosszú sajtótájékoztatóján az Egyesült Államok részvételéről kérdezték az ukrajnai konfliktusban.

„Az a tény, hogy de facto ellenünk harcolnak az ukrán hadtest felhasználásával, szerintem itt mindenki, akit érdekel az ukrajnai helyzet, nagyon jól tudja, hogy az amerikaiak, a britek és mások azért harcolnak, hogy „minél több fegyvert szállíthassanak

– állította Lavrov.

Az Egyesült Államok és az európai országok, amelyek a 2022. februári orosz invázió óta fegyverrendszereket szállítottak Kijevnek, ragaszkodnak ahhoz, hogy nem háborúznak Moszkvával, hanem segítik Ukrajnát megvédeni magát. Az orosz miniszter az ENSZ Közgyűléséről összegzéseként  beszélt, amelyre Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen érkezett és további támogatást kért a nemzetközi közösségtől valaqmint békecsúcs összehívását javasolta a háború befejezését célzó béketerv megvitatására.

Lavrov szerint a javasolt egyezség „teljesen kivitelezhetetlen, megvalósíthatatlan, nem reális„.

Zsoldoshiány Oroszországban

Kubában emberkereskedelemnek tekintik az oroszok zsoldos toborzását a szigeten, ezért a kubai hatóságok felszámolják azt az emberkereskedelmi hálózatot, amely kubai állampolgárokat akar beszervezni az orosz fegyveres erőkbe – éljenek azok Oroszországban vagy Kubában – közölte a külügy Havannában.

Kuba mindig is ellenezte a zsoldosok felhasználását a hadseregben, és semmiképp sem kíván belekeveredni az Ukrajnában folyó hadműveletekbe – hangsúlyozza a kubai külügyminisztérium. Arról nincs szó a közleményben, hogy harcolnak-e már kubai zsoldosok az orosz hadseregben Ukrajnában mint ahogy arra sem térnek ki Havannában: milyen kapcsolatban áll “az emberkereskedő hálózat” az orosz kormánnyal?

Májusban Rjazanyban egy helyi lap azt írta, hogy

“Sok kubai állampolgár jelentkezett a seregbe, hogy harcoljon Ukrajnában.”

Nem világos az sem, hogy a Wagner zsoldos hadsereg végezte-e a toborzást? Valószínűleg erről van szó, de Prigozsin lázadása majd halála megváltoztatta a Wagner hadsereg és Putyin kapcsolatát. Az orosz elnök mostanában megpróbálja beolvasztani a hadseregbe a Wagner hadsereg “lojális elemeit.”

A kommunista Kuba, melyet a Szovjetunió erőteljesen támogatott az Egyesült Államokkal szemben, Putyin Ukrajna elleni agressziója után is kitartott Moszkva-barát álláspontja mellett.

Miguel Diaz-Canel elnök többször is kijelentette, hogy

“Oroszország élvezi Kuba feltétlen támogatását a Nyugat elleni küzdelemben.”

Putyin célozgatott arra, hogy amennyiben a Nyugat be akarja vonni Ukrajnát a NATO-ba, akkor Moszkva válaszképpen fontolóra veheti nukleáris rakéták elhelyezését Kuba területén.

1961-ben emiatt majdnem kitört a világháború, mert Nyikita Szergejevics Hruscsov akkori szovjet vezető nukleáris robbanófejjel ellátott rakétákat helyezett el a Karib-tengeri szigetországban, amely igen közel van az Egyesült Államok keleti partvidékéhez. Kennedy elnök ezt stratégiai kihívásnak tekintette, és embargót rendelt el Kuba körül. Végül a Szovjetunió visszavonult, és a nukleáris rakétákat kivonták Kubából. Hruscsov elveszítette az arcát, és a kubai válság is hozzájárult ahhoz, hogy 1964-ben leváltották összes tisztségéből Moszkvában.

Oroszországban gőzerővel folyik a toborzás

Mindkét hadsereg nagy veszteségeket szenved el Ukrajnában, és az utánpótlás mind nagyobb gondot okoz mind a két kormányzatnak. Oroszországban az év végéig 140 ezer katonával akarja feltölteni a hadsereget – közölte Andrej Guruljev honatya, korábbi katonatiszt. Aki azt is elmondta, hogy Oroszországban élő közép-ázsiai állampolgároknak azt ígérik a toborzó tisztek, hogyha jelentkeznek az orosz hadseregbe, akkor gyorsított eljárással megkaphatják az orosz állampolgárságot.

A New York Times hétfőn arról írt, hogy Oroszországba látogat Kim Dzsong un, aki arról tárgyal majd Putyinnal, hogy Észak Korea miképpen támogathatja Oroszországot az ukrajnai háborúban. Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője nem volt hajlandó megerősíteni az észak-koreai vezető érkezését, de nem is cáfolta azt. A nemzeti kommunista Észak Korea vezetői annyira féltik az életüket, hogy titkolják: merre járnak. Az Észak Koreát 1945 óta irányító Kim dinasztia tagjai ezenkívül rettegnek a repüléstől, ezért páncélvonattal utaznak.

A New York Times szerint Vlagyivosztokban, a távol-keleti orosz kikötőben tarthatják meg az orosz-észak-koreai csúcstalálkozót. Nemrég Sojgu orosz hadügyminiszter Phenjanban járt, ahol arról állapodtak meg, hogy Oroszország segíti Észak Korea nukleáris és rakéta fejlesztési programját, cserébe pedig elad olyan orosz fegyvereket és lőszereket, melyeket korábban Moszkvától kapott. Kim Dzsong un korábban katonákat is ajánlott Putyinnak, de az orosz elnök akkor ezt elutasította.

A jövő héten tartják a távol-keleti gazdasági fórumot Vlagyivosztokban , és akkor kerülhet sor a csúcstalálkozóra Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong un között – írja a londoni Guardian.

Sereg

Hát, kérem, baj van. Velem van baj, mert nem egészen értem, ami mostanában nálunk zajlik. Nyilván az én hibám, a csekély értelmű medvebocsok mindig megzavarodnak, mikor találkoznak a zsenialitással, így aztán jobb, ha nem is erőltetik az agyukat, mert az biztos út a végleges elhülyüléshez.

„Hív a sereg, vár a priccs”, szólhatna a toborzó diszkóritmusban a pár évtizeddel ezelőtti, miniszterelnök úr emlegette szép időkből, vagy esetleg egy még korábbi fajta azzal hitegetve a regrutákat, hogy

„A jó, lovas katonának de jól vagyon dolga, eszik, iszik a sátorban, semmire sincs gondja”,

na, talán egy kis csetepaté, néhány halállal fűszerezve, súlyos sebesüléssel, kézroncsolás, láblevágás, haslövés, tolószék, özvegyek, árvák, templom előtt kolduló vakok, ilyesmi, de ma már másképp szól a nóta. Eltérő a módi toborzásban is.

Persze, ha jól meggondolom, a mainak is van elődje, mégpedig a Mátyás féle zsoldossereg, ahová bárkit fölvettek, akár magyar volt, akár külföldi a jelentkező. Sajnos a megfizetésük érdekében Mátyásnak súlyos adókat kellett kivetnie, ezért akkoron az országtöbbség a királyt nem nagyon szerette. Pontosabban: nagyon nem.

Hogy hogyan lett belőle mégis pozitív, népi hős, arról köteteket lehetne írni, de a sok munkát megspórolandó mondjuk azt, hogy az uralkodása alatt azért nem hagyta a népet az urak által kizsigerelni, mert akkor ő nem tudta volna tőlük beszedni a adót.

Az is jó érv, hogy a harminchat évvel utána kezdődő korszakhoz képest a mátyási rendszer maga volt a Kánaán, és sokszáz évig lehetett rá emlékezni, mint a magyar nép nyugodt építkezést hozó, önálló, pozitív korszakára.

Mátyás persze nem csak kedvtelésből sanyargatott, hanem konkrétan azért, mert egyértelmű volt számára, hogy a 13 milliós, hódításra berendezkedett Törökországnak a 3 milliós Magyarország meg se kottyan, igyekezett hát az országát hódító háborúkkal megnagyobbítani. Tiszában volt vele, hogy a török elleni harcban önként nem számíthat senkire, még tán azt is tudta, hogy a török akciórádiusz határa Bécs, azaz Magyarország azon belül található, az osztrákok, csehek, lengyelek viszont azon kívül, vagyis a többieknek nem annyira húsbavágó az ügy. Talán, ha nem hal meg negyvenhét évesen… de meghalt, hagyjuk, rég túlvagyunk rajta. Ma már más a módszer. Csak a zsoldossereg ugyanaz.

Napjaink toborzása az újságokban hirdetésként olvasható, miszerint

„LEGYÉL TE IS EGY A LEGJOBBAK KÖZÜL HAVI 737 EZER FORINTÉRT.”

Ez nem az a szokvány üzlet, hogy a zsoldos pénzért kockáztatja életét és egészségét, hanem ha valaki belép a seregbe, nem csak hogy fizet neki az állam, hanem ezen felül még legjobbak egyike is lesz (ami már eleve nagy öröm, főleg ha eddig egy senki volt). Íme a modern hadsereg: két jó dolog egyetlen csapásra, nem létezik, hogy erre ne ugranának jó sokan.

Piszkálódóbb típusok már itt elkezdenék az akadékoskodást, de mi fogadjuk el, hogy a katonák per definitionem: az ország legjobbjai, hogy miben és hogyan, azt ne firtassa senki. A probléma inkább az, hogy Magyarország fegyverkezik. Ebbe egyrészt a sereglétszám bővítése, másrészt a fegyverzet korszerűsítése, valamint új fegyvertípusok vásárlása, sőt gyártása is belefér, azaz szemkiszúró módon hatványozzuk erőinket, ugyanakkor derék vezetőségünktől élén a miniszterelnökkel már több mint

egy éve mást sem hallunk, csak azt, hogy akit megtámadnak, az ne kezdjen el karddal hadonászni, maradjon kussban, adja oda a támadónak, amit az csak akar, és aztán béke, béke, béke! No war.

Ez a szöveg valahogy nem korrelál azzal, hogy mi láthatóan nem fogjuk hagyni magunkat, sőt szembe akarunk szállni az agresszorral, holott Orbán szerint azt nem szabadna, mert akkor emberek halnak meg, egyéb károk keletkeznek, és sokan azonnal háborúpártivá válnak, többek között ő is. Hát ezt végképp nem hittem volna a miniszterelnökről! Hiszen annyira békepárti, hogy még a galambok is tőle tanulják az olajágas technikát!

A fegyverkezésből arra következtethetünk, hogy a kormány… illetve az nem érdekes, hanem a miniszterelnök egyértelműen úgy gondolja, valaki meg fogja támadni az országot, ezért aztán a mi sokszor hangoztatott békepártiságunkat sutba vágva, az ellenzék által javasolt, lenézett, megvetett, abszolút rossznak minősített, háborúpárti, sőt ukrán módra védekezni fogunk.

Csak ez lehet az ok, mert egyébként nem sokkal COVID után,  Európabajnok inflációtól megverten, EU pénzek nélkül és a gazdasági visszaesés korszakában a hadsereg csak úgy, önmagáért való fejlesztése ritka nagy hülyeség lenne.

Szóval valaki támadni fog. A következő kérdés: ki lesz a támadó? Kis ország lévén nagy országok esetén bárhonnan, kis országok esetén viszont csak a szomszédainktól várható agresszió, mert a kicsik nem tudnak áttrappolni másokon, hogy aztán ideérjenek. A nagy országokat láthatóan nem érdekeljük, egy ilyen apró szerencsétlenséget, mint amilyenek mi vagyunk, minek támadnának meg a nagyok, amikor gazdaságilag is (akkugyár, földgáz) akkor tesznek minket vazallussá, amikor a kedvük tartja.

A szomszédok esetében leginkább Horvátország jöhetne szóba. Az indok a Hernádi miatti bosszúhadjáraton túlmenően talán az lehet, hogy nagyon mérgesek, mert mi a miniszterelnöki sálon is látható Nagymagyarország térképen folyamatosan úgy tüntetjük fel országukat, mint saját területünket, holott ők mindig is külön állam voltak, amelyik előbb lett királyság (925), mint Magyarország (1000). A támadási ok tehát adott, csak egyetlen gond van, hogy Horvátország is NATO tag, meg mi is, azaz Orbán onnan jövő támadásra nem gondolhat komolyan.

A többi szomszédot tekintve a részükről várható támadásnak még ennyi esélye sincs, azaz a fegyverkezésünk teljesen indokolatlan, legföljebb jó üzlet valakinek.

Nem mondanám, hogy nem láttunk még ilyet.

Szóval semmi értelme. Hacsak…

Az élet bonyolult volta miatt akad még két lehetőség. Az egyik az, hogy Trump lesz az elnök, ő odaadja Ukrajnát Putyinnak, és az orosz csapatok megérkeznek Munkácsra, ahonnan már csak egy ugrás a magyar határ. Az öregek még emlékeznek rá, amikor
’56-ban nem csak odaugrottak, hanem még át is lépték. Esetleg az ő lassításukra kell majd a magyar hadsereg, míg a NATO meg nem érkezik, mert Orbán nem szeretne egy bábkormány feje lenni? Jobban átgondolva a dolgot, ez mégsem valós alternatíva, mert Tump nyerhet ugyan, meg oda is adhatja Ukrajnát Putyinnak a támogatás azonnali befagyasztásával, de utána nem történne semmi, mert a Cár Atyuska lényegesen gyávább annál, hogysem bennünket, azaz egy NATO országot meg merne támadni. Ezért kiabál, hogy Ukrajnát fel ne vegyék a NATO-ba, ugyanis akkor tehetetlen lesz vele szemben.

A másik lehetőség, hogy Trump lesz az elnök, ő odaadja Ukrajnát Putyinnak, de mielőtt még az orosz csapatok megérkeznének Munkácsra, újonnan felturbózott hadseregünkkel mi előbb bevonulunk, és felajánljuk Putyinnak a tárgyalást az új határvonalról, teszem föl az Uzsok–Terebesfejérpatak vonalon. Hááát, nem igazán jó ötlet, ismerve Putyint, nem hiszem, hogy számunkra jó vége lenne.

Akkor ennyi. Minden ok kifújt. Esetleg volna valakinek még ötlete, hogy ebben a számunkra teljesen veszélytelen helyzetben (amely veszélytelen is marad, amíg a Nyugat Ukrajnát támogatja) minek ölünk egy csomó pénzt a hadseregbe? Ráadásul állandóan hirdetve a békét…

Persze, ha valaki a kisvasút helyett most ólomkatonásdit akar játszani az teljesen más. Ugye?

Az USA-tól is szegényített uránt tartalmazó lövedéket kap Ukrajna

A Biden-adminisztráció először küld vitatott páncéltörő lőszereket, amelyek szegényített uránt tartalmaznak Ukrajnába – derül ki a Reuters által látott dokumentumból, amelyet két amerikai tisztviselő külön megerősített.

A lövedékek, amelyek segíthetnek az orosz tankok megsemmisítésében, egy új katonai segélycsomag részét képezik Ukrajnának, amelyet a jövő héten mutatnak be. A lőszereket amerikai Abrams tankokból lehet kilőni, amelyeket egy, az ügyet ismerő személy szerint várhatóan a következő hetekben szállítanak Ukrajnába.

Egy tisztviselő azt mondta, hogy a közelgő segélycsomag értéke 240 és 375 millió dollár között lesz, attól függően, hogy mit tartalmaz. A csomag értéke és tartalma még véglegesítés alatt áll. A Fehér Ház nem reagált azonnal a kommentárra.

Vita a tervezett segélycsomag körül

Bár Nagy-Britannia az év elején szegényített urántartalmú lőszert küldött Ukrajnának, ez lenne az első amerikai szállítmány, amely valószínűleg vitákat fog kiváltani. Ez a Biden-adminisztráció egy korábbi döntéséből következik, hogy kazettás lőszerrel látja el Ukrajnát, annak ellenére, hogy az aggodalmak szerint az ilyen fegyverek milyen veszélyeket jelentenek a civilekre.

A szegényített urántartalmú lőszerek használatáról heves vita folyik, és az olyan ellenzők, mint az uránfegyverek betiltására irányuló nemzetközi koalíció, azt mondják, hogy a szegényített uránpor lenyelése vagy belélegzése veszélyes egészségügyi kockázatokat jelent, beleértve a rákot és a születési rendellenességeket.

Az urándúsítás mellékterméke, a szegényített uránt lőszerként használják, mert rendkívüli sűrűsége lehetővé teszi, hogy a lövedékek könnyen áthatoljanak a páncélzaton, és „öngyulladjanak” a por- és fémfelhőben. Bár a szegényített urán radioaktív, lényegesen kevésbé radioaktív, mint a természetben előforduló urán, bár a részecskék jelentős ideig megmaradhatnak.

Az Egyesült Államok az 1990-es és a 2003-as Öbölháborúban, valamint a NATO volt Jugoszlávia elleni bombázásában 1999-ben hatalmas mennyiségben használt szegényített urántartalmú lőszert.

Az ENSZ nukleáris felügyelő szervezete, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint a volt Jugoszláviában, Kuvaitban, Irakban és Libanonban végzett tanulmányok

„azt jelezték, hogy a környezetben szétszóródott szegényített uránmaradványok jelenléte nem jelent radiológiai veszélyt az érintett régiók lakosságára nézve.”

Ennek ellenére a radioaktív anyag hozzájárulhat Ukrajna hatalmas háború utáni tisztítási kihívásához. Az ország egyes részeit már most is tele vannak kazettás bombákból és egyéb lőszerekből származó fel nem robbant töltényekkel, valamint több százezer gyalogsági aknával.

A Wall Street Journal június közepén arról számolt be, hogy az Egyesült Államok szegényített urántartalmú töltények küldését fontolgatja Ukrajnába. A közelmúltban Ukrajnának szánt fegyversegélycsomagok tüzérséget, légvédelmi rakétákat és szárazföldi járműveket is tartalmaztak, miközben Ukrajna ellentámadása folytatódik. A Reuters nem tudta megállapítani, mit tartalmazott még a csomag a szegényített urán töltényeken kívül.

A segélycsomag finanszírozása az elnöki lehívási hatóságon keresztül történik, amely felhatalmazza az elnököt arra, hogy vészhelyzetben a kongresszusi jóváhagyás nélkül árukat és szolgáltatásokat adjon át az Egyesült Államok készleteiből. Az anyag az Egyesült Államok többletkészletéből származik.

A 2022 februári teljes körű orosz invázió óta Ukrajnának nyújtott biztonsági segítség több mint 43 milliárd dollár volt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK