Kezdőlap Címkék Turizmus

Címke: turizmus

Hova vezet az Új Selyemút?

Kambodzsa az Új Selyemút mintadiákja, de a siker nem szembeötlő pedig kirakatnak szánják Pekingben, ahol hamarosan csúcstalálkozót rendeznek, melyre a magyar miniszterelnököt is várják. A BBC annak nézett utána, hogy mennyire eredményes ez a program ott, ahol a legrégebben és a leglelkesebben követik: Kambodzsában, melynek új miniszterelnöke nemrég Kínában járt.

15 éve kezdődött meg az óriási turista központ építése a tengerparton, de ma sem látszik még sok belőle – számol be a tudósító Kambodzsából. Szigorúan titokban készítették elő – ahogy ez már szokásos volt Hun Sen miniszterelnök birodalmában. Ő volt a világ legrégebben uralkodó kormányfője, de idén – 72 éves korában – átadta az irányítást fiának. Hun Manet miniszterelnök első útja természetesen Kínába vezetett, ahol fogadta őt Hszi Csin ping elnök is, aki felidézte a két állam kapcsolatait. Annál nem sokat időzött, hogy Peking támogatta Pol Pot véreskezű rendszerét, mely a lakosság egynegyedét – egyharmadát kiirtotta még a hetvenes években. Annál több szó esett az Új Selyemútról, amely Kína nagyszabású terjeszkedési politikájának fedőneve: a kínaiak nem fegyverrel hanem pénzzel akarják meghódítani a világot.

Kambodzsában messze ők a legfontosabb befektetők, a turisták többsége is Kínából érkezik. Számukra épülne a hatalmas tengerparti üdülő központ, melynek saját repülőtere is van. Pontosabban lesz, mert még mindig nem készült el.

A kaszinóváros a közeli Sihanoukville-ben viszont rohamtempóban épült fel, és ugyanilyen villámgyorsan csuklott össze a pandémia idején. Elmaradtak a kínai turisták, ezért leállt minden. A város tele van félkész épületekkel, a kaszinók konganak.

Kambodzsában szinte mindent a kínaiak építenek, de ez az ágazat most válságba jutott Kínában, és ennek a jelei megmutatkoznak Kambodzsában is.

A nagy tengerparti üdülő központot például egy Tiencsinben bejegyzett cég építi, mely mindössze egymillió dollárért szerezte meg a hatalmas területet. 99 évre bérlik ezt a területet Kambodzsa tengerpartján. 36 ezer hektárról volt szó eredetileg, de ehhez hozzácsaptak még 9000-et. A törvény szerint  10 ezer hektár lehet a felső határa egy külföldi földszerzésnek. Csakhogy itt minden szigorúan titkos volt – személyesen a majd mindenható miniszterelnök utasítására. Így az sem zavar senkit, hogy a kínaiak által megszerzett föld egy része egy nemzeti természetvédelmi parkhoz tartozik. Az építkezések jelentős környezetvédelmi károkat okoztak a területen, de a kambodzsai hatóságokat ez hidegen hagyta hiszen a nagy barát, Kína szerezte meg a területet – a kambodzsai kormányfő jóváhagyásával.

USA szankciók a kínai cég ellen

2020-ban Washingtonban a kínai cég ellen szankciókat jelentettek be mondván: a kínaiak semmibe veszik a helyi lakosság jogait miközben annak megélhetése kerül veszélybe. Igazában persze az zavarta az Egyesült Államokat, hogy az épülő repülőteret katonai célokra is lehetne használni – írja a BBC.

A kínai cég igazságtalannak tartja a szankciókat mondván, hogy nagy közlekedési csomópontot akar itt kialakítani, melyre szükség is lesz hiszen a tengerparti üdülő központban 1,3 millió ember élhet majd 2030-ban.

Évente hétmillió turistával számolnak, és ez a nagy forgalom egymillió embernek jelent majd munkalehetőséget.

Mindez nem kizárt, de Kambodzsa turista rekordja 2019-ben 6 millió volt, és a pandémia óta még nem döntötték meg ezt a csúcsot.

A kínaiak mindenesetre nagyon is komolyan veszik ezt a hatalmas tengerparti programot: Tiencsin első számú vezetője a helyszínre látogatott az alapkő letételére, később ő lett az Új Selyemút program gazdája.

A tiencsini cég 4 milliárd dolláros befektetést ígért a kezdetben, de senki sem tudja, hogy miből?

Egy kínai magánbefektető, aki a nemzetközi kaszinó bizniszben volt jelentős tényező ebben a régióban, jelenleg előzetesben csücsül Thaiföldön. Ahol a mianmari határvidéken üzemeltetett kaszinókat. Mianmar szintén Kína régi kliense, ahol a titokzatosság ködfüggönye mögött zajlik a biznisz. Itt van az Aranyháromszög – Laosz, Mianmar és Thaiföld határvidékén, ahol a kábítószer kereskedelem hagyományos központja helyezkedik el.

Az új miniszterelnök Nyugaton nevelkedett, de…

Hun Manet első útja Pekingbe vezetett, ahol sietett hangsúlyozni elkötelezettségét Kína és különösen az Új Selyemút program mellett. Csakhogy az Új Selyemút program kambodzsai zászlós hajója, a hatalmas tengerparti üdülő központ tönkreteszi a természetet.

Sihanoukville_Development

A környezetvédelemre a kínai építő vállalatok nemigen ügyelnek miközben szépen csendben a nemzeti természetvédelmi park 80%-át beépítik! A helyi környezetvédők megpróbálnak küzdeni ez ellen, de nem sok reményük lehet hiszen a programot maximálisan támogatják a kambodzsai hatóságok.

“Ha védeni próbáljuk a természetet, akkor azt kockáztatjuk, hogy börtönbe jutunk, sőt az életünk is veszélybe kerülhet” – mondta egy fiatal környezetvédő aktivista a BBC tudósítójának Kambodzsában.

Az amerikai turisták mentik meg az európai turista szezont

0

Két órát kell sorban állni az Eiffel toronynál Párizsban, korlátozzák a bejutást az Akropoliszra Athénben, pokoli a meleg a legtöbb helyen, de mégiscsak elérhető közelségbe kerültek a Covid járvány előtti utolsó békeév, 2019 rekord eredményei. A hőség és a drágaság ellenére jól megy a turizmus egész Európában, de miért?

Június elejétől augusztus végéig 25%-kal több turista repült Európa északi részén mint tavaly, Délen ez a szám 13%. A három nyári hónapban a szállodai foglalások alig négy százalékkal maradtak el a rekordot jelentő 2019-es évtől. Ez azért igen figyelemreméltó – írja a londoni Financial Times, mert 2019 óta a szállodai árak Párizsban például 79%-kal növekedtek! Tegyük hozzá, hogy már 2019-ben sem voltak igazán alacsonyak.

Franciaország rekord bevételre számít a turizmusból:

“A rendkívül jó nyári szezon 64-67 milliárd eurót hozhat a konyhára” – jelentette ki Olivia Grégoire, francia idegenforgalmi miniszter. A bevételek szempontjából Franciaország az első helyezett a nemzetközi turizmusban, az USA a második, Spanyolország a bronzérmes.

A spanyolok sem panaszkodhatnak hiszen a rekkenő hőség ellenére 47,6 millió külföldi turistát fogadtak az év első hét hónapjában. Ez 21%-os növekedést jelent, és alig 0,8%-kal marad el a rekordot jelentő 2019-es évtől.

A szép számokat látva, nem csoda, ha az Európai Turista Bizottság igazgatója, Eduardo Santander elégedetten jelentette ki, hogy “a nem könnyű gazdasági helyzet ellenére a turizmus igen figyelemreméltó eredményeket produkált Európában.”

Miért? Mert sok az amerikai turista – mondja a Hilton európai és közel-keleti hálózatának igazgatója. Simon Vincent megjegyzi, hogy

“Londonban szinte mozdulni sem lehet, olyan sok az amerikai turista.”

A Hilton igazgató szerint az emberek utazni akarnak, és ezért alkalmazkodnak a hőséghez és elfogadják a magasabb árakat is.

Az Oxford Economics becslései szerint Londonban idén 13%-kal több amerikai turista jár majd mint 2019-ben. Barcelonában még inkább nő az amerikai turisták száma: 16%-os növekedést várnak ebben az évben 2019-hez képest.

Az amerikai turistáknak azért örülnek különösen Európában, mert vastagabb a pénztárcájuk és szívesebben költenek mint más turisták. Emiatt a luxusszállodák és éttermek különösen jól teljesítenek a kontinensen.

Mi történt a hazai turizmussal?

A Covid járvány idején ez domináns jelenséggé vált, így érthető, hogy azóta kissé visszaesett, de továbbra is jelentős a szerepe a bevételek alakulásában különösen a csúcsszezonon kívül. A főszezonban az történt, hogy a pénzes amerikai turisták kiszorították a hazaikat sokhelyen a szállodákból, ahol rekord magasra emelkedtek az árak.

A hőség nem akadály

Görögországban erdőtüzek pusztítanak, korábban Rodosz szigetéről ki kellett menekíteni
20 ezer turistát emiatt, de ezek a hírek sem rettentették el a turistákat Görögországtól.

Sokkal több helyet foglaltak a Görögországba tartó repülőgépekre a főszezonban mint 2019-ben! Ez a 10%-os növekedés rekord, egyetlen más európai ország sem produkált ilyen kiváló eredményt. Mindez persze összefügghet azzal, hogy Görögország viszonylag olcsó, és ezért a turisták hajlandók elviselni a pokoli hőséget és a fenyegető erdőtüzeket is.

Olaszországban azt lehet megfigyelni, hogy a hagyományos célpontok mint Róma, Firenze és Velence jól teljesítettek, de a Mezzogiorno, a Dél leszerepelt: összesen 82 millió vendégéjszakát regisztráltak, ez 800 ezres csökkenést jelent a múlt évhez képest. Az olasz szállodások szerint a hőség miatt jöttek kevesebben az idén külföldről mint tavaly.

Észak Olaszországban viszont olyan sok turista nyaralt, hogy egyes helyeken korlátozásokat vezettek be. Így például Portofino kikötőjében tilos szelfit készíteni a belvárosban, mert az leállítja a gyalogosforgalmat a szűk utcákban. Aki mégiscsak meg akarja örökíteni magát Portofino belvárosában, az 270 eurós bírságra számíthat.

Velencében egyrészt örültek annak, hogy a turisták szép számban visszatértek viszont a helyi lakosság szomorúan vette észre, hogy akkora az érdeklődés az ingatlanok iránt, amely már meghaladja az ő lehetőségeiket. Mind több külföldi szerez magának lakást Velencében míg az őslakosság lassacskán kénytelen kiköltözni a magas árak és a nagy tömeg miatt.

Amszterdamban, a másik túlságosan nagy turizmustól szenvedő városban a városi tanács úgy döntött, hogy az emeletes turistahajók nem futhatnak be a csatornákba, mert akadályozzák a forgalmat.

A Bloomberg megjegyzi, hogy a dollár a király: már évek óta nem fordult elő, hogy nyolc héten keresztül emelkedjen az árfolyama. Így menthetik meg az amerikai turisták az európai turista szezont, melynek magas árait a hazai lakosság nem könnyen fizeti meg a népszerű turista célpontokon Európában.

Káosz a német turizmusban

Óriási a munkaerőhiány, és emiatt kell órákat várni a repülőtereken, kevés a pincér az éttermekben, a személyzet a szállodákban. A főszezon nem jól indul Németországban – derül ki a Deutsche Welle összeállításából.

Budapesten akart tölteni pár napot egy esseni testvérpár. Az Eurowings az utolsó percben lemondta járatát, kénytelenek voltak vonattal utazni a magyar fővárosba. Sokezren jártak így …

Miért? Több mint 7200 alkalmazott hiányzik a repülőtereken Németországban. A Német Gazdaságkutató intézet tanulmánya szerint sokan otthagyták a légiforgalmi szektort a pandémia idején, és nem tértek vissza. A Lufthansa emiatt már több mint kétezer járatot törölt München és Frankfurt repülőterén. Ehhez jön még 900 járat, mely a hétvégeken vagy az ünnepnapokon vitte volna külföldre a német turistákat. Frankfurtban, Németország legnagyobb repülőterén a forgalom már majdnem eléri a pandémia előtti szintet, a személyzet azonban meg sem közelíti azt. Toborzó kampányok vannak, de ezek eredménye csak később lesz látható. Addig is hosszú várakozásra kell felkészülni.

Az államvasutak viszont jól működnek, náluk nincs személyzeti probléma. Időben 22 ezer új embert vettek fel, ezért bírják a terhelést.

Brüsszelnek az a célja, és ezzel a berlini kormány teljes mértékben egyetért, hogy a rövidebb légiutak helyett inkább vasúton utazzanak a turisták. Ez ugyanis a környezetvédelem számára jóval előnyösebb.

Vendégmunkások a mentőangyalok?

A német kormány részben vendégmunkásokkal akarja megoldani a személyzeti hiányt a repülőtereken, szállodákban, éttermekben. Csakhogy ehhez egyszerűsíteni kell az előírásokat. Jelenleg például az ukrán menekültek alkalmazása olyan sok papírmunkával jár, hogy néhány munkaadó visszariad ettől. A német repülőterek szövetségének főnöke üdvözölte a kormány elképzelését, ezért a toborzó kampány hamarosan elindul. Mikor lesz ennek eredménye? – kérdezik a repülőtereken frusztráltan várakozó utasok. A szkepszis jogos: a Lufthansa csak jövőre ígér eredményt.

A vendéglátásban még rosszabb helyzet

A létszámhiány a legnagyobb gond – mondják a német szálloda és étterem szövetségben (DEHOGA).

A szövetség tagjainak 60%-a munkaerőt keres – változó sikerrel. Itt is sokan távoztak a pandémia idején, és egyáltalán nem mindenki tért vissza. A szállodák és az éttermek csapdába kerültek: óriási szükségük van a vendégekre a pandémia szűkös időszaka után csakhogy nincs elegendő személyzet. A Covid járvány időszakában az ágazat 75 milliárd eurót veszített! Lenne tehát mit behozni, de közben aggódni kell a Covid új hulláma miatt. “Még egy elzárást sok szálloda és étterem nem élne túl, ezért mindent meg kell tennünk ennek elkerülésére és a személyzet megőrzésére” – hangsúlyozzák a német szálloda és étterem szövetségben.

Mi lett a német lányokkal Budapesten?

Végül vonattal megérkeztek, és jól érezték magukat a magyar fővárosban – írja a Deutsche Welle. A bajok a hazautazással voltak. Már a ferihegyi repülőtér felé tartottak amikor SMS érkezett a Eurowings-től: egy órás késés várható. Majd jött az újabb SMS: kétórás is lehet a késés. Amikor a két német lány kiért a ferihegyi repülőtérre, ott senki semmit nem tudott arról, hogy az Eurowings járata késne. Kiderült: a gép menetrend szerint indul. A fiatal lányoknak futniuk kellett, hogy elérjék. Mi lett volna akkor, ha idősebb vagy betegesebb utasok járnak ugyanígy ?!…

Miért marad el Tusványos?

Orbán Viktor nem beszél Tusványoson, mert a rendezvény elmarad – tudatták a szervezők, akik az egészség mindennél fontosabb jelszavát hangsúlyozzák. Csakhogy a rendezvény a nyár végén szokott lenni.

A járvány harmadik hullámát legyőztük – közölte büszkén Orbán Viktor miniszterelnök. A tények eddig őt igazolták: bár a nyitás a járvány csúcspontjához közel volt, mégsem indult meg új fertőzési hullám.

Júliusban jön a negyedik hullám?

A hírek szerint a magyar kormány erre számít. Hasonlóképp gondolkodhatnak Bukarestben is. Romániában az oltási kampány kevésbé sikeres mint Magyarországon.

Ha a magyar kormány valóban a negyedik hullámtól tart, akkor érthetővé válik a merész nyitás. Éppúgy mint tavaly mindenképp lehetőségeket kell teremteni a turizmusnak, amelyet padlóra vitt a pandémia.

Ezenkívül a társadalomnak is szüksége van lélegzetvételre hiszen a járvány már több mint egy éve tart.

Orbánnak át kell írnia a választási forgatókönyvet

Ha lesz negyedik hullám, akkor idén valószínűleg elmarad a fellendülés a gazdaságban. A jövő évi választásra nehéz lesz életszínvonal növekedést produkálni.

Sem az USA sem az EU nem támogatja Orbán Viktort. Oroszország támogatása nem ér sokat, mert Moszkva gazdaságilag agyaglábú óriás. Kína más tészta: a kínaiak óriási pénzügyi lehetőségekkel rendelkeznek, de ezeket kizárólag saját céljaikra kívánják felhasználni. Orbán Viktor támogatása nem szívügyük. Felhasználják a magyar miniszterelnököt mint az EU és a NATO renitens tagját, de ha pácba kerül, akkor rájuk aligha számíthat a magyar miniszterelnök.

Orbán igazi aduja az ellenzék megosztottsága és kormányzó képességének kérdéses volta. Ha viszont ezen változtatni tud a magyar ellenzék a hátralevő hónapokban, akkor az USA és az EU támogatásával győzelmet arathat a jövő évi választásokon.

Orbán Viktor után nem sok könny hullik majd sem Washingtonban sem pedig Brüsszelben. A miniszterelnök rémálma az, hogy Magyarországon se, ha a pandémiát követő gazdasági válság nem enyhül a választásokig.

200 millióan kelnek útra Kínában

Ötnapos ünnep lesz május első hetében az 1,4 milliárd lakosú országban, ahol már maguk mögött hagyták a koronavírus járványt. Két év után ez lesz az első ünnepi hét amikor már nem korlátozzák vírus szabályok az utazást.

Pekingben a Kukung, a császári palota a legfőbb turista célpont: május negyedikéig már minden belépőjegyet eladtak!

Vuhanban, ahonnan a korona vírus járvány elindult, a Sárga Daru torony a legnagyobb látnivaló: eddig már több mint 10 ezer jegyet adtak el. A helyi turista irodák abban reménykednek, hogy megduplázzák a tavalyi forgalmat, de ez még mindig csak a 80%-a lenne a 2019-esnek.

Tibetben a Potala palota vonza leginkább a turistákat. Naponta 3000-en léphetnek be a palota múzeumba. A jegyeket ajánlatos az előző napon megvenni.

A nyugati Hszincsiang-ujgur tartományban is sok turistára számítanak. A drónos vadászat különösen népszerűnek számít.

A pekingi Global Times azért emeli ki ezt a tartományt, mert a külföldi sajtóban gyakran bírálják Kínát az ujgurok elnyomása miatt.

Megdöntik a 2019-es rekordokat?

A turista irodák ebben bizakodnak. A repülőjegyek foglalása mindenesetre meghaladja a 2019-es szintet méghozzá 23%-al. Ha az útrakelő kínaiak száma valóban eléri a 200 milliót, akkor megdőlhetnek a rekordok.

Párt és pálinka

Kínában idén ünneplik az országot kormányzó kommunista párt megalapításának 100-ik évfordulóját. A kínai szervezők pragmatikusak: tudják, hogy kommunista emlékhelyek önmagukban nem vonzanak túl sok embert. Ezért kombinált túrákat szerveznek. Kujcsou tartományban van Cunji városa, ahol a Hosszú Menetelés során Mao Cetung átvette a hatalmat a kommunista pártban. 100 kilométerrel odébb helyezkedik el Kína leghíresebb pálinkájának, a Mutainak az előállítási helye. Mao elnök elrendelte: a Mutai legyen a kínai diplomácia hivatalos itala! Ez a pálinka annyira népszerű Kínában illetve a külföldön élő kínaiak között, hogy megelőzi a whiskyt is az üzleti forgalomban. Így érthető, ha Kínában olyan turista utakat szerveznek a május elsejei ünnepi héten, melyek összekötik a kommunista emlékhely meglátogatását a Mutai pálinkával.

Bomba üzlet a turizmus

2019-ben több mint 117 milliárd jüan (több mint 18 milliárd dollár) volt a májusi ünnepi hét bevétele a turizmusból. A pekingi Global Timesnak nyilatkozó szakértők szerint elérhető ez az idén is.

Az év első negyedében több mint 75%-al nőttek a bevételek az éttermi szolgáltatásokból. Ez remek eredmény lenne, ha nem tudnánk, hogy a 2019-es forgalomnak ez csak a
98%-a.

„Tavaly Kína pozitív növekedést könyvelhetett el, de a turizmus nagyon lemaradt. Idén viszont felzárkózhat a fogyasztással együtt „

– nyilatkozta Cong Ji tiencsini közgazdász professzor a pekingi Global Timesnak.

Vakcina turizmus Oroszországba?

Az Inturiszt már szervezi az utakat, de még van két apró akadály: nehéz bejutni Oroszországba, és kevés ott a Szputnyik V vakcina.

Jelentkezők már vannak külföldön – számolt be az Interfax hírügynökség, mely arról is tudósít, hogy nemcsak az Inturiszt, de más orosz ügynökségek is szerveznek már utakat, melyeknek egyetlen célja: a Szputnyik V vakcina. Közben viszont akadozik az oltási kampány Oroszországban, mert kevés orosz bízik a Szputnyikban.

Miért nem kap Putyin Szputnyik oltást?

Milliószámra gyártják az oroszok a korona vírus elleni vakcinát, amelytől sokan tartanak Oroszországban, ahol a CNN bejutott az egyik legnagyobb gyógyszergyárba.

Putyin vakcinának hívják orosz földön a Szputnyik V oltóanyagot, melyet már múlt év augusztusában engedélyeztek Oroszországban noha a kísérletek még véget sem értek. Azért nevezték el Szputnyiknak, mert 1957-ben az oroszok azzal előzték meg az Egyesült Államokat az űrben.

„A vakcina előállítást ismertük a laboratóriumból, de ipari méretekben gyártani, az már egészen más. Nem lehet egy Iiter biorektort automatikusan 100 literessé változtatni, még kevésbé egy tonnára” – nyilatkozta a CNN-nek a Generium gyógyszergyár tudományos igazgatója. A gyár, amely 70 kilométerre keletre fekszik Moszkvától, egykor a szovjet biológiai fegyverkezés kutató központja volt. Ezért is nagy a félelem Oroszországban az ott készülő vakcináktól.

Putyin elnök úgy nyilatkozott például, hogy a lánya megkapta a Szputnyik vakcinát, de ő még nem. Pedig az orosz elnök 1952-ben született vagyis életkora alapján a veszélyeztetett csoportba tartozik.

„Több millió vakcinát állítunk elő minden hónapban, és szeretnénk eljutni oda, hogy havonta 10-20 milliót gyártsunk” – mondta Dmitrij Potyerjaev tudományos igazgató.

A rendelési állomány 2,5 milliárd körül van, több mint 30 ország vesz a Szputnyik V vakcinából – köztük Magyarország.

Az oroszok 38%-a kér az oltásból

Bár a Covid 19 vírus fertőzöttjeinek a száma meghaladta a 4,1 milliót, de ennek ellenére Oroszország lakóinak többsége szkeptikus a vakcinával kapcsolatban. A Levada független közvélemény-kutató szerint mindössze 38% akarja a saját vakcinát.

A hatalmas országban még csak 2,2 millió ember kapta meg az első oltást.

Pedig időközben a tekintélyes orvosi szaklap, a Lancet is azt írta, hogy a Szputnyik V hatékonysága 91,6% vagyis kiemelkedően jó.

Ennek ellenére a 12 milliós Moszkvában még csak 600 ezren kaptak Szputnyik oltást – közölte a főpolgármester.

A híres GUM áruházban az oltóponton ingyen fagyit kap aki vállalja az oltást. A CNN tudósítójának elmondták: 200 embert oltanak be naponta, de sokkal többre lenne lehetőség.

Az Operaházban is oltanak: egy 80-on túli nyugdíjas házaspár megnézte az előadást és megkapta a Szputnyik V védőoltást.

„Nekünk nem olyan sürgős, hogy a mennybe jussunk” – mondták az orosz veteránok a CNN tudósítójának Moszkvában.

A 7 legjobb európai nyaralóhely

A világ egyik legkönnyebben elérhető és legkedveltebb részeként Európa rengeteg olyan helynek ad otthont, amelyek a bakancslistára valók. A történelem olyan ókori városokba vonzza a látogatókat, mint Róma, Athén és Lisszabon, míg a kulináris élvezetek szinte minden sarkon hívogatnak Párizsból és Londonból. És nem feledkezhetünk meg Írország és Skócia vadregényes vidékeiről sem. Bár ezek az ikonikus állomások mindenképpen megérik a figyelmet, vannak mások is, amelyek teljesen új perspektívát adhatnak egy helyről és az ott élő emberekről. Arról nem is beszélve, hogy a legtöbbjük elérhető távolságban van, mégis életre szóló élményt jelentenek. Nézzük is meg, hogy hova érdemes ellátogatni Európán belül, melyek a legjobb nyaralóhelyek a kontinensen.

Belföldi látnivalók

Kezdjük is a sort rögtön a belföldi turizmussal, hiszen Magyarország számos olyan izgalmas lehetőséget kínál, amelyről sokan nem is tudnak.  Tengerpart helyett itt van nekünk a Balaton, amely azonban nemcsak vízparti kikapcsolódást kínál. Ha távoli tájakról szeretnénk többet megtudni, akkor felkereshetjük például az Afrika Múzeumot, vagy éppen tevegelhetünk Siófokon. De persze a Balatonon kívül is találhatunk számos nem mindennapi szórakozási lehetőséget. A fővárosban például felfedezhetjük a romkocsmákat, vagy éppen bobozhatunk Szentendrén. Aki pedig a szerencséjét szeretné kipróbálni, kipróbálhatja, hogy milyen élményt jelent egy kaszinó Magyarországon. Ezt a sort pedig a végtelenségig folytathatnánk, hiszen az izgalmas programok szinte végeláthatatlanok hazánkban.

Horvátország

De lépjünk is tovább, és nézzük meg, hogy hová érdemes utazni az országon kívül. Magyarország elhelyezkedésének köszönhető, hogy nagyon sok izgalmas nyaralási lehetőség van a közelben. Ezek közül az egyik legkedveltebb Horvátország, amely biztosan kivételes nyaralást jelent. Valószínűleg itt található Európa legváltozatosabb tája, hiszen erdők, vidékek, dombok, tengerpartok, szigetek és páratlan szépségű hegyek is vannak az országban. Az ország, illetve annak a történelme, a szépsége biztosan sokakat elvarázsol. A lehetőségek pedig végtelenek. Fürdőzhetünk a tengerben, felfedezhetjük a hegyeket, de természetesen a városokat sem érdemes kihagyni. Bárhogy is döntünk, az biztos, hogy kellemes időtöltés vár ránk a szomszédban.

Ausztria

A másik közeli célpont lehet Ausztria, amely szintén könnyen és gyorsan elérhető akár autóval, akár vonattal. Ausztria felfedezése valószínűleg bécsi látogatással kezdődik majd. Az osztrák főváros szépségeinek és gazdagságának a megismerése után pedig megismerheted Ausztria legszebb úti céljait, pazar tavait, hihetetlen kastélyait, a kihagyhatatlan úti célokat, valamint Ausztria legjobb rejtett gyöngyszemeit és természeti csodáit is.

Görögország

Görögország Európa egyik legszebb országa, és az egyik legjobb éghajlatot kínálja ahhoz, hogy egész évben élvezd a napsütést. Görögország számtalan turisztikai látnivalót kínál, az ország mindenki számára kínál valamilyen izgalmas programlehetőséget. A hagyományos, de kihagyhatatlan Akropolisz-túrától kezdve a romantikus vitorlás hajókázáson át a szantorini partok mentén vagy egy délutáni búvárkodáson át Mykonosig mind olyanok, amelyek életre szóló élményt jelenthetnek. A legjobb görögországi strandok, a legszebb görögországi szigetek, a természeti csodák között válogatva biztosan megtalálhatod az ideális nyaralást.

Olaszország

Olaszország egyedülálló a világon. Rómát, a fővárost évszázadokon át a világ fővárosának tartották. Ez az ország nagy hatással volt Európára, és továbbra is lenyűgözi a világ minden tájáról érkező utazókat. Nincs olyan hely Olaszországban, amely ne lenne hihetetlenül érdekes és gyönyörű, ráadásul az ország télen és nyáron is remek kikapcsolódási lehetőségeket kínál. Elég csak a legjobb olaszországi síközpontokra gondolni. Akit pedig a városlátogatások vonzanak, szintén számtalan lehetőségből választhatnak. Gondoljunk csak Rómára, Milánóra, Firenzére, hogy csak néhányat izgalmas lehetőséget említsünk. De akár le is térhetsz a kitaposott útról, és felfedezheted Olaszország legszebb kastélyait és rejtett gyöngyszemeit, mint például Alberobello vagy Sirmione. Ha pedig inkább a passzív kikapcsolódást választod, akkor számtalan tengerparti nyaralóhely közül választhatsz.

Spanyolország

Európa egyik legszebb országa, Spanyolország, és egyben az egyik legjobb is. Építészeti remekműveitől kezdve a tornyosuló hegyvonulatokig, tengerparti sziklákig és hegytetőn fekvő falvakig számos izgalmas látnivalóban lesz részed itt. Az ország legnépszerűbb városaiban rengeteg látnivalót és tennivalót találsz. Madrid ad otthont a gyönyörű királyi palotának és a kiterjedt kerteknek, valamint az elegáns plázáknak. Az elegánsabb és romantikusabb Sevilla már egy teljesen más világba kalauzol el. Itt olyan kihagyhatatlan látnivalókat találsz, mint a látványos Catedral de Sevilla, az UNESCO világörökség részét képező Real Alcázar és a hatalmas Plaza de Espana. Barcelona egyszerre energikus és eklektikus, amelynek egyedülálló építészete rengeteg látogatót vonz. És persze ne feledkezzünk meg a déli városokról sem, amelyek tengerpartja sokak számára ideális kikapcsolódást jelenthet.

Portugália

És végül nem hagyhatjuk ki a sorból Portugáliát sem. Portugália elismert a tájak szépségéről, gasztronómiájáról, gazdag történelméről és csodálatos tengerpartjairól. Az ország északi részén található Braga városát 2021-ben a legjobb európai úti célnak választották, így nem érdemes kihagyni, ha valaki az országba látogat. A borairól világhírű Porto ideális úti cél egy néhány napos városlátogatáshoz. Cascais és az Algarve régió strandjai tökéletesek arra, hogy feltöltődj a napsütésben. Ha pedig inkább a természetben szeretnéd eltölteni a nyaralásod, akkor mindenképpen látogass el Madeira és az Azori-szigetek szigetcsoportjaira.

Egy utaslealázó csúcsbeszólás lett a MÁV pünkösdi „királysága”!

Egy egész ország népét döfte szíven a hír, hogy a dicséretes szakmai igyekezet és látványos előkészületek ellenére már az első nyári hosszú hétvégén sikerült a MÁV-nak ismét talpfáig rombolnia már-már visszaerősödni látszó egykori hírnevét. A vasút Titanic-ját (kései pályára állított nyári balatoni járatok) megint úgy indította jéghegynek a MÁV,  hogy nem gondoskodott elég mentőcsónakról és nem dobott mentőmellényt az utasainak, de persze a „tanuljál meg úszni, b… meg!” üzenetet utólag azért mindenkinek kipostázta.

Az eredmény: a peronokon és a közlekedőkben ismét egymás hegyén-hátán összezsúfolódó, embertelen körülmények között tömeges állva utazásra kényszerített embertömeg és utasdráma az ünnepi balatoni járatokon, utólagos MÁV-szóvivői kioktatással megszégyenített gyermekes családok, nyugdíjasok, stb.

Én magam erősen szimpatizálok a jelenlegi MÁV-menedzsment személyi állományával és törekvéseivel, de mivel az egyik idős családtagom is érintett volt a dologban, minden vasútbaráti elfogódottságom ellenére kötelező most nyilvánossá tennem a MÁV felé utazásjobbító szigorú szakmai meglátásaimat.

Először is a sikeresebb hazai turizmushoz vezető út váltóőreként szeretném megvilágítani a MÁV kulcsszerepét és egyetemleges felelősségét abban, hogy

1. a turisztikailag kiemelt nyári hónapokban a vasút nem szimplán csak embereket szállít A-ból B-be, hanem a nemzeti turizmusirányítás stratégiai szolgáltatóparnereként nyaranta értelemszerűen ő maga is turizmusban utazik.
2. legnagyobb közösségi közlekedésünk közszolgáltatójaként mint olyan, a vasút is a turisztikai élménylánc része.
3. a MÁV szolgáltatásainak mindenkori színvonala határozza meg, hogy (vas)utazásomat milyen minőségű turisztikai élménnyé alakítom, és hogy számomra már az utazás (közlekedés) is az élmény része legyen, mi több: állami tulajdonú vállalatként kötelessége és feladata arról gondoskodni (az új turizmuspolitikai célokkal összhangban), hogy célzottan turisztikai indíttatású utazásomat az élmény részévé tegye.
4. a MÁV az ilyen, vagy hasonló kisiklásaival, félresikerült cselekedeteivel negatív közösségi élményeket gyárt a turizmushoz.
5. ha a MÁV negatív közösségi élményeket gyárt a turizmushoz, az ellentétes az állam turizmusstratégia céljaival és a kormányzati akarattal.
6. következésképpen a MÁV e pillanatban teljesen szemberobog a kormányzat turizmusfejlesztési direktíváival.

Igen ám, de amikor a MÁV az esetre reagálva olyat nyilatkozik, hogy a vasúttársaság bizony mindent megtett, felkészült a nagy utasforgalomra, összes létező szerelvényét, minden működőképes vagonját munkába állította, akkor kirobban az ember fejéből a nagy harci kérdőjel: miért is nincs biztosítva az állami fenntartó és a központi büdzsé részéről a MÁV zavartalan, problémamentes nyári működéséhez a rendszerből hiányzó pénz, paripa, fegyver?

Márpedig ha nem közlekedésszervezési ökörhibák sorozata, hanem eszköztelenség miatt heringeztette Budapest és a Balaton között az utasokat a vasút, akkor ezt a felelősséget csípőből át kell dobni a tulajdonos állam, a kormányzati fenntartó vállaira. Annál is inkább, mert a MÁV jelenleg is sok olyan tartalék személyvagont és motorvonatot rejteget parkolópályán, amik felújítását az előző időszakban elhanyagolták, és azt a jelenlegi vezetésnek kellene a semmiből működésbiztossá alakíttatnia.

Hozzáértők szerint 65 darab korszerű, légkondicionált távolsági kocsi áll műszaki hiba és/vagy lejárt hatósági engedély miatt félreállítva. A 30 évnél fiatalabb regionális, illetve elővárosi járművek közül pedig 48 darab nem vesz részt a forgalomban, annak ellenére, hogy számos vasútvonalon kizárólag ennél öregebb, végletekig elavult szerelvények közlekednek.

Halaszthatatlannak tartják, hogy a vasúttársaság gondoskodjon az adott esetben évek óta tárolóvágányon pusztuló személykocsik felújításáról, és újból forgalomba állítsa azokat, amin keresztül sok régi, alacsonyabb komfortot biztosító járművet kiválthat.

Ezen járművek műszaki modernizációjának pénzügyi forrássigénye ma értelemszerűen meghaladja a MÁV lehetőségeit, de ha sürgős állami beavatkozással az ilyen vagonok csak egy része visszahelyezhető lenne a forgalomba, az egycsapásra megoldaná a problémás nyári járatok kibővítését.

Az ehhez vezető egyetlen út bizonyára az, ha a médiában is kínos politikai kérdést generálunk a nyári balatoni horrorvonatozásokból és a MÁV gazdátlanság miatt elhanyagolt kudarcos szerepléséből. Vagy mégsem?

És még mielőtt – jobb híján – én venném át a MÁV marketingjét, mondjuk ki bátran: Nem megoldás, hogy az utazási igények pontos megismeréséhez nyaranta brutális emberkísérleteket végez a MÁV, miként az sem, hogy mi vasúthasználó magyarok időről-időre új MÁV-menedzsmenttel kísérletezgessünk a vasút sínretételéhez.

A másik körbejárandó alapkérdés a pünkösdi krízishelyzetre reagáló MÁV kommunikációs tévelygése, a médiának adott válaszok szakmai helytelensége.

A MÁV-szóvivő Biber Anett bajtársnő szerint:  „az az utas döntése, hogy állva vállalja-e az utazást, vagy inkább egy másik vonatot választ, ahol komfortosabban tud utazni és le tud ülni…”.

Egy ilyen súlyú ad-hoc utasdöntést azonban jelen állás szerint nemhogy segítőleg alátámasztana, hanem egyenesen ellehetetlenít a MÁV. Ugyanis egyfelől a vasút legendás megbízhatatlansága és rendkívül rossz társadalmi hírneve miatt az embereknek utasként tapasztalati úton nincs bizalma abban, hogy egy esetleges későbbi/korábbi vonattal elkerülhető lehet az ilyen embertelen túlzsúfoltság, másrészt a MÁV sem ad a helyszínen olyan irányú rapid tájékoztatást, amivel az utasait megbízhatóan átirányítaná egy másik járatra, ahol szerinte garantáltan elkerülhető a káosz.

Azt is hozzáfűzte még, hogy

az állva utazás teljesen biztonságos és semmi nem tiltja…

A lehető legszerencsétlenebb válasz volt ez most a MÁV-tól, hiszen adóforintjainkból fényesített stratégiai közszolgáltatóként a MÁV teljes ügyfélkommunikációjának az utasérdek (biztonság, kényelem, bánásmód, megbízhatóság, stb.) kell hogy álljon a középpontjában, ennélfogva a MÁV soha nem kommunikálhat úgy, mintha számára az utas egy ellenérdekelt fél lenne, nem pediglen tevékenységének legfőbb alanya és célja, utazási igényeinek minőségi kiszolgálója.

Különösen nem tálalhat ilyet a MÁV cinizmusba mártva. Aki ilyet nyilatkozik, vagy másokkal mondat ki, az sem a marketingszakma ökölszabályaival, sem saját rendszerének működési abnormalitásaival nincs tisztában. Végzetes szakmai hiba, ha egy efféle krízishelyzetben már tisztes magyarázkodásra sem futva, az utasra hárítjuk át a felelősséget.

Ha pedig mindezek tudatában mégis szándékosan teszünk ilyen kijelentéseket, tudnunk kell, hogy ez a fajta kommunikációs trógerkodás a magyar társadalom és a MÁV kényszeres érdekkapcsolatában nem lehet életképes.

Hogy miért? Mert a MÁV-val szembeni közelégedetlenséget ma már az általános közharag táplálja. Ugye ezerszám lehetne sorolni, hogy mi mindennel szolgált rá erre a vasút? Tudjuk, ismerjük…

De mindezek ellenére is fontos, hogy a Magyar Államvasutak – amint az a nevéből is következik – a mindenkori értékelvű nemzetérzés, az itthon otthon vagyunk komfortérzés, ezzel együtt a végre sínre tett hazai turizmus közszolgáltatói arculatának alakítója, utasmágnesező hívókürtje is legyen.

Mégis a hazai köztudatban a legtöbbek számára a MÁV már rég nem hívó-, hanem szitokszó. Nem hívogat, egyenesen taszít. Zavaró szégyenfolt a nemzeti büszkeség arculatán, a közösségi közlekedés bebábozódott szégyene. Közbizalom helyett széleskörű társadalmi bizalmatlanság övezi, ami nem feloldódni, hanem fokozódni látszik az ilyen szakmaiatlan kiköpések hatására.

Fenti alapvetések figyelembevételével tehát megállapítható, hogy
1. a magyar vasút kommunikációja egy rendkívül csúszós pálya és kényes ütközési terület, amin a házi marketing most nagyot padlózott.
2. ez a legtöbbet szidott, ezáltal legkommunikációigényesebb nemzeti közszolgáltatásunk.
3. a kommunikáció is a mindenkori MÁV-szolgáltatások része kell legyen mostantól.
4. ha az elvégzett munka (szolgáltatás) mellé nem tesszük oda a tökéletes kommunikációt, akkor bizony csak félmunkát végeztünk.
5. a piackövető változások menedzselése csakis fokozott kommunikációs aktivitás mellett lehetséges.

Ezt felismerve kell a MÁV csúcsmenedzsmentjének holnap reggel felébredve azt kiáltania:

Ne hagyjuk, hogy ilyen eseti krízishelyzetekben a média pozicionálja helyettünk a MÁV-ot! Tömeges utaspanaszokon alapuló médiahírre pedig azonnali sajtóközlemény legyen a válasz! De ha ez sem elég, akkor hát kezdeményezzük a téma társadalmasítását, kibeszélős-elemző TV- és rádióműsorokba, sajtóinterjúkba tolva bele és világítva meg a társadalmi megértést elősegítő pontos helyzetkép mi magunk általi kialakítását. Ahol majd érthetően elfogjuk mondani:

Nyáron mi is turizmusban utazunk. A tömegturizmus az mindig tömeggel jár. A tömeg pedig gyakorta kellemetlenségekkel. A MÁV nem a kellemetlenségekben érdekelt, hanem abban, hogy mindenkit hazahozzon. De ha mindenki egyszerre utazik, az problémák tömegét okozhatja. És ha minden vonatunk helyjegyes lenne – előre kiszámítható utaslétszámmal – akkor sem lehetne maradéktalanul felkészülni minden dömpingszerű utazási hullámra.

Mert a Balatonnál két úr határozza meg a mindenkori, folyamatosan változó (hiszen tudjuk, mert mérjük) utazási tendenciákat: az utas és az időjárás.

Ezek mozgását külön-külön is nehéz lekövetni, együttesen még inkább – szinte lehetetlen szakmai feladat. És ez persze a vasút szezonális működésére is kihat. A legjobban előkészített és kivitelezett forgatókönyv mellett is okozhat előre nem kiszámítható nehézségeket. Mert nem mi határozzuk meg, hogy milyen legyen a nyár állandóan változó balatoni időjárása és a magyar tengerre vágyók körében az ott tartózkodások ciklusa.

És hogy egy-egy járat esetében természetesen még így is előfordulhat, hogy a szezonális utasszám olykor megugorja a pillanatnyi bővítési lehetőségeinket, mivel a vasúti közlekedésszervezés az egy rendkívül kötött műfaj, de még ennek ellenére is csak egyetlen dolog létezik, ami nálunk is rugalmasabb: a kaucsuk.

Ugyanakkor tudjuk, hogy a MÁV mindennapi munkája során sok hátrányt és előítéletet kell még leküzdenünk, és hogy a nyári fürdőturizmus számára kiemelt, szezonális idősávban méginkább felerősödhetnek a rendszerhibák, de ugyanakkor a bevezetett, új szolgáltatásaink előnyei is számottevően felértékelődnek az elégedett utazóközönség körében.

Tudassuk, hogy nálunk senki nem látja át és kezeli jobban a nyári vonatozások problémakörét. Az ezzel kapcsolatos problémákat pedig nem mi gerjesztjük, hanem a rapszodikus, nehezen tervezhető és kiszámítható szezonális körülmények. Következésképpen így a vasút sem a probléma, hanem a mindenkori megoldás része kíván lenni.

Balatoni és tengermelléki menetrendünk és az azt övező szolgáltatások soha nem látott gazdag kínálata is egyértelműen tükrözi, hogy a MÁV-nál 2019-ben minden eddiginél körültekintőbb és utasbarátabb módon készültünk fel a nyári szezonra.

És ha mindezt meggyőzően kifejtettük és megértettük, akkor válhat előítéletek és fenntartások nélkül befogadóvá a magyar társadalom a szezon legerősebb utazási üzenetére:

„HÍV A VASÚT – VÁR A NYÁR!”

Máté József

Még nincs hatással a turizmusra a török válság

Nem látható, hogy befolyásolná a magyarok utazásait a török gazdaság csődközeli állapota. Ebben a helyzetben csapással érne fel, ha tényleg felszámolnák az all inclusive szállodai ellátási formát. A válságban az ország a nyugatiaknak is egyre olcsóbb.

Több éves mélypontról (terrorista merényletek, katonai puccs kísérlete után) kezd talpra állni a török turizmus, idén 35 milliárd dollár bevételt várnak az ágazatban. Mindeközben állt fejre a török gazdaság: meglódult az infláció, a török líra pedig elvesztette értékének nagyjából felét pár hónap alatt.

A Törökországba utazók ebből eddig leginkább azt vették észre, hogy magukkal vitt pénzük egyre többet ér a lírával szemben.

A török líra és a forint árfolyamának alakulását szemlélteti a következő grafikon.

Forrás: MNB

Látható, hogy az év legelején 68,13 forintot kellett adni egy török líráért, e hét kezdetén viszont már csak 45,68-at. Ez egyharmados leértékelődés, a dollárral összevetve ennél lényegesen nagyobb, mert időközben a forint kurzusa is elszállt mintegy tíz százalékkal az amerikai devizához képest.

Azt még nem lehet megmondani, hogyan befolyásolja a turizmus forgalmát és bevételét, ha fennmarad, netán élesedik az amerikai-török-viszály, amely egy amerikai lelkipásztor bebörtönzése és az erre válaszul adott kereskedelmi büntetőintézkedések súlyosbítanak.

Ebben a helyzetben nem jött jókor az a javaslat a török kereskedők és kézművesek kamarája részéről, hogy

szüntessék meg az ország szállodáiban az all inclusive szolgáltatást,

mivel az „rombolja az ország autentikus vendéglátását”.

Indokuk szerint az egész napos étel-ital-ellátás (és egyéb szórakoztató kínálat) miatt a turisták nem hagyják el szállodáikat, ami komolyan sújtja a kiskereskedőket. A turisták bezárkóznak szállodáikba, ismeretlen marad számukra a török kultúra vagy éppen a konyha – mondta a kamarai elnök.

A török idegenforgalmi vállalatok azonnal nemtetszésüket jelezték a javaslattal kapcsolatban, és úgy vélték, hogy ha ezt a szállodai szolgáltatást felszámolják Törökországban, akkor a külföldiek máshová utaznak.

A török kulturális és idegenforgalmi miniszter szerint az idegenforgalmi bevétel évi mintegy 35 milliárd dollár, a hazai össztermék (GDP) 4 százaléka. Reményei szerint a bevétel a duplájára nő azáltal, hogy a turisták a jövőben többet költenek szállodáikon kívül.

Törökország szállodáiban a 90-es évek első felében vezették be az all inclusive szolgáltatást, ami különösen az országba érkező orosz, német és brit turisták körében népszerű. De így van ez a magyarokkal is. Ha csak nem kap valamilyen állami támogatást az ötlet, nehéz elképzelni az all inclusive szolgáltatáscsomagok megszüntetését, mert a Törökországba utazó nyugati turisták – köztük a magyarok –

túlnyomó többsége ezt veszi igénybe

– mondta a Független Hírügynökségnek a Neckermann utazási iroda ügyvezetője. Békefi Veronika ehhez hozzáteszi, hogy nem is nagyon van olyan kiépült vendéglátó infrastruktúra az üdülőhelyeken a szállodákon kívül, azok közelében, amellyel kiváltható lenne az egész napos ellátás. Törökországban a szállodák a turizmus központi elemei, erre találták ki az all inclusive formát.

A tavasz végi-nyár eleji török gazdasági krach

egyelőre semmilyen hatással sincs az ottani turizmusra:

az utakat az irodák és az utasok egyaránt előre kifizetik, az irodai foglalások ráadásul euróban történnek – mondta Békefi Veronika. Azt természetesen nem lehet kizárni, hogy – ha fennmarad a jelenlegi bizonytalan helyzet – a jövőben bekövetkezik némi változás, bár az utasok ebből inkább azt veszik észre, hogy sokkal többet ér a pénzük, mint pár hónapja, ha a bazárban vagy másutt vásárolnak. De éppen az all inclusive ellátás is tompítja a hatást, mert az ilyen nyaralók sokkal kevesebben mennek más szórakozóhelyre, mindent megkapnak a szállodában.

Mindenesetre a magyarok törökországi utazási kedve is visszatérőben van. Sok tízezernyien mennek (hetente 20-40 charterjárattal) nyaralni.

Orbán Ráhel lendíthet a turizmuson

FH

Dr. Róna Iván négy évig vezette a Magyar Turizmus Rt.-t. A Független Hírügynökségnek adott interjújából kiderül: Orbán Viktor lányának élénk érdeklődése a turizmus iránt nagyot lendíthet az iparágon. 

  • A turizmus nem független a politikától
  • Korábban egyetlen kormány sem tartotta fontosnak
  • A családi érdekeltség csak segít a szakmának
  • Nyolcezer milliárd forint fejlesztésre
  • Rogán Antal kezében van a döntés

Hány évig volt a Magyar Turizmus Rt. vezetője?

Négy évig voltam a csúcson, de a turizmussal korábban is foglalkoztam, hiszen én voltam a varsói képviselő, amikor a nagy korszak kezdődött, a kilencvenes évek második felében. Akkoriban vagy húsz országban nyitottak képviseletet, így kerültem Varsóba. Gondolom azért oda, mert én ott végeztem az egyetemi tanulmányaimat. 2001-ig voltam ott, aztán pedig átmentem Berlinbe. 2006-ban jöttem haza, akkor ajánlották fel a Turizmus Rt. vezérigazgatói posztját. 

Szép ugrás…

Lehet, de én nem nagyon akartam elfogadni az ajánlatot, mert azt tapasztaltam, hogy másfél évnél tovább senki nem húzza ebben a pozícióban. Én szeretek szabadon dolgozni, így aztán nem akartam olyan munkahelyet, amely bár az legmagasabb turisztikai pozíció, vagyis nem politika poszt, de azt is tudtam, hogy nem teljesen független a politikától.

Mi az, amit ön, mint vezérigazgató hozzátett a turizmushoz. Aztán majd a politikáról még beszélgetünk…

 Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy azt a szervezettséget a turisztikai marketingnek külföldi és belföldi viszonylatban, amelyben a turizmus szereplői, vállalkozások, kis és nagyvállalatok nyugodtan tudtak csatlakozni a Turizmus Rt. programjához, akciótervéhez. Ha ugyanis ezt megtették, akkor azon a területen, amit főcsapás irányként kijelöltünk, akkor biztosan bevétel többlethez jutottak.

Említette, hogy az iparág valamelyest független, de teljesen soha nem független a politikától…

Igen, ez így van.

Gondolom ez elsősorban attól függ, hogy az adott kormány mennyire tartja fontosnak a turizmust, és azon belül is hova helyezi a hangsúlyt.

Igen, ez is igaz.

Nekem úgy tűnik, hogy az Orbán-kormány, kiváltképp azóta, amióta a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel ilyen élénk érdeklődést tanúsít a turizmus iránt, sokkal kiemeltebben keresi ezt az iparágat, mint az elődök.

Ugyanezt mondom én is. Lehet az embernek eltérő politikai nézete, irányultsága, de ha a szakmájáról van szó, akkor abszolút függetlennek kell lenni, és így is kell nézni a folyamatokat.

Korábban a turizmust egyetlen kormány sem tartotta fontosnak;

sem az első Orbán-, sem a Horn-, sem a Medgyessy-, sem pedig a Gyurcsány-kormány. Szavak, lózungok voltak, de igazán nem tettek hozzá különösebben semmit. Annak ellenére nem, hogy már akkor is a GDP hozzávetőleg tíz százalékát termelte a turizmus, és a foglalkoztatottaknak is közel tizenhárom százalékát a turizmusban foglalkoztattak tettek ki. Ennek ellenére, mint említettem, a korábbi kormányok nem sokat foglalkoztak ezzel. Az iparág a futottak még kategóriába tartozott. Legfeljebb néhány szép mondatot fordítottak rá, ténylegesen pedig elhanyagolták. A változást 2010 után észlelhettük, személyes és családi érdekeltségek folytán, de ez számunkra mindegy, a fordulat a fontos. 2017-ben pedig már egy nagyon nagy ívű stratégia készült, és én biztos vagyok benne, hogy 2030-ig meg is fog valósulni.

Itt is 2030-ig tervez Orbán Viktor?

Igen, olvasható a terv, amelyben több mint nyolcezer milliárd forint értékű fejlesztéseket irányoztak elő, meghatározták a fő csapás irányát is.

Az mi?

Az, hogy a tíz, tíz és fél százaléknyi GDP arányról tizenhat százalékra felfejlesszék a turizmust.

Konkrétumot is tud mondani?

Hogyne. Például ÁFA- csökkentés a szállodáknál. Erről korábban is mindig beszéltek, de soha nem valósították meg; Európában csak három helyen magasabb, mint nálunk, mindenhol másutt sokkal alacsonyabb, mint nálunk. Azokban az országokban, ahol tényleg fontos a turizmus, ott jelentősen alacsonyabb a forgalmi adó, ráadásul folyamatosan tovább csökkentik, mint például most az osztrákok. Ez a versenyképesség szempontjából rendkívül fontos. Nem csak azért kell csökkenteni az ÁFA-t, és ezért kértük mi már 2006-ban, hogy ezt tegyék meg, mert akkor több pénz marad fejlesztésre, hanem azért, mert a versenyképességünk a béka feneke alatt volt a környező országokhoz képest. Most úgy látom, hogy végre nem csak elméletben, hanem a gyakorlatban is fontos lesz a versenyképesség növelése. Biztos vagyok benne, hogy belátható időn belül akár öt százalékra is csökkenhet az ÁFA.

A szakemberek érzik azt, hogy a miniszterelnök lánya fontosnak tartja, hogy kellően eufemisztikusan fogalmazzak, a turizmust?

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Közvetlenül nem érezzük, de a szakmának ez nyilvánvalóan nem rossz. Lehet persze ezt erkölcsileg, vagy bármilyen oldalról bírálni, de én nem úgy tekintek erre, mint egy családi érdekre, hanem, mint a turizmus érdekére.  Vagyis, ha van egy befolyásos valaki, aki érdekeket tud érvényesíteni – korábban nem volt ilyen, most van -, akkor jobb irányba tudnak fejlődni az ügyeink. Hogy most ezt az embert Orbán Ráhelnek hívják, vagy egy elkötelezett miniszternek, az mindegy.

Nem tudom hallott-e arról az iparági pletykáról, hogy a turizmust – talán épp a miniszterelnök lánya miatt – még jobban be akarják a miniszterelnökség alá húzni?

Már most is így van.

A Magyar Turizmus Ügynökség most sem egy független szervezet, mellesleg sohasem volt az.

A harmadik Orbán-kormány idején a Fejlesztési Minisztériumhoz tartozott és Seszták miniszter felügyelte. Azzal, hogy most egy olyan vezérigazgató került az ügynökség élére, aki nagyon szoros kapcsolatokat ápol a politikával, miáltal nem közvetlenül a miniszterével egyeztet, hanem esetleg feljebb, az önmagában nem biztos, hogy rossz.

Kiről is beszélünk?

Dr. Guller Zoltánról, aki korábban a Nemzeti Üdülési Alapítványnak volt az elnöke, onnan került át a vezérigazgatói posztra.

De ez nincs becsatlakoztatva közvetlenül a kormányfő alá?

Rogán Antalhoz tartozik, de több helyre is be van csatlakoztatva. De

a döntéseket a Rogán-féle csapat hozza meg.

Ők határozzák meg tehát a fő csapásirányt.

Ez mit jelent? Hogy mit fejlesztenek, melyik régiót?

Igen, bár ők már nem régiónak nevezik, hanem desztinációnak.  2010 után mindent megváltoztattak, minden kifejezés új lett. Most három igazán kiemelt desztináció van: a Balaton és környéke, ebbe Hévíz is beletartozik, a  Fertő tó, tehát a nyugat-magyarországi desztináció, illetve Tokaj és környéke, amibe Nyíregyháza is beletartozik.

Budapest nincs benne?

Azért nincs benne, noha a turizmus bevételeinek több mint hatvan százaléka Budapesten keletkezik, mert a magyar főváros, a fejlettsége miatt, nem kaphat uniós támogatást. Ugyanakkor az előbb említett területek hozzá tudnak jutni jelentős uniós forráshoz, fejlesztési pénzekhez. Tokaj és környékének például, a halmozottan hátrányos helyzet miatt, kevesebb önrészt kell hozzátennie az uniós fejlesztési pénzekhez.

Ez a turizmus szempontjából jó koncepció, hogy Tokajt és környékét ilyen kiemelten kezelik?

Ezen lehet vitatkozni, nyilván volt benne szubjektivitás is, igazában nem tudom, hogy miért pont ezeket a desztinációkat emelték ki.  Nyilván volt is zúgolódás miatta; azok, akik nem kerültek be a kedvezményezettek közé, hangot is adtak ennek. De ez a döntés megszületett, ezekre a helyekre fognak komoly összegeket fordítani.

Arra van esély, hogy a Balatonból egy tizenkét hónapos desztinációt csináljanak?

Ezt én csak egy álomnak tartom, nem tudom elképzelni. Ehhez sokkal nagyobb összegeket kellene befektetni.

Hogy alakul át a turizmus, az igény, az érdeklődés?

Az emberek ma már az élményt keresik.

Most már kevés a jó szálloda, vagy a jó panoráma.

Ilyen sok helyen van. Élményt kell nyújtani a turistának, olyat, amely őt oda csábítja, és visszacsábítja. Mit jelentenek ezek? Fesztiválokat, kultúrát, sportot, gasztronómiát; nagyon sokat kell nyújtani ahhoz, hogy az adott desztináció tizenkét hónapon át vonzza az embereket. Olyan helyzetet kell teremteni, amikor már nem csak az államnak, hanem a magánszektornak is érdemes befektetnie pénzt.

Azt mesélték nekem a múltkoriban, méghozzá egy bécsi szálloda tulajdonos, hogy mostanság a Budapest-Bécs-Prága útvonal az egyik legnépszerűbb a turisták körében.

A tengerentúliknál igen, ez így van.  Sokan jönnek így Kínából, mostanság például rengetegen Dél-Amerikából. Az európaiak inkább csak egy-egy helyre mennek el.

Sokat beszélnek a guruló-bőröndös turistákról, azaz az Airbnb szállásra érkezőktől. Van, aki szidja őket, van, aki szereti. Kellenek ők nekünk?

Tudomásul kell venni, hogy van ilyen réteg, tehát akik a fapados légitársaságok olcsó  – law budget – jegyével, harminc euróért tudnak utazni, és akik hasonló árarányban tudnak hozzájutni – igen, az Airbnb-n keresztül – olcsó szálláshoz. Ők azok a guruló bőröndös turisták, akikre mindenképpen szükség van. Mégpedig két okból. Az egyik az, hogy előbb utóbb képes lesz arra, hogy többet költsön, és ezáltal olyan helyre jöjjön, ahol regisztrálják őt. Miért fontos ez? Mert ahol regisztráció van, ott adó is van. Ma ezek a turisták nagyon kevés adóval, kevés pénzzel járulnak hozzá a közösség bevételeihez. Az Airbnb nem adózik, vagy csak alig, noha van rá törekvés, szerintem a kocsmák se nagyon adóznak; még sem ítélem el őket, még sem mondom azt, hogy rossz, hogy itt vannak, mert ha jól érzik magukat Budapesten, elmesélik otthon, és hoznak újabb, talán már magasabb igényű turistákat is, és ők maguk is visszatérnek, talán már más kondíciókkal, mint azt ifjan teszik.

Ha most az ön kezében lenne újra a turizmus, mi az, amit azonnal meglépne?

Jelentősen növelném a marketing költségeket. Ma az ügynökség, az éves büdzséjéhez képest erre a tevékenységre igen keveset fordít. Ők, láthatóan, inkább a fejlesztésekkel foglalkoznak. Ahhoz ugyanis, hogy az a bumm, ami most jellemzi a turizmust, megmaradjon, nagyon komoly marketing munkára – és így pénzre – van szükség.  Most nincsenek külföldi képviseleteink, mert a Fidesz megszüntette őket, másfél éve, hogy az összes képviseletet bezárták, pedig, szebb időkben, húsz országban huszonkét képviseletünk volt, ma egy sincs. Ezeket a képviseleteket azonnal helyreállítanám, és

komoly forrásokat rendelnék melléjük.

Azokban a desztinációkban helyezném őket el, ahonnan a turisták kilencven százaléka érkezik.  Ez lenne tehát az első. A második a belföldi turizmus fejlesztése. A Szép kártya ezen nagyot lendített, nagyon jó ötlet volt. Már tizenhat éve, hogy elindult ez az üdülési csekk formula – nem mi találtuk ki, a svájciak, még a harmincas években, ezt adoptálta valaki a 2000-es évek elején -, kezdetben adómentes volt, aztán a Gyurcsány kormány huszonöt százalékkal megadóztatta, de most is, így is szívesen adják a cégek. Ma már sajnos lopják az ötletet a környező országok, így aztán onnan kevesebben jönnek hozzánk, mert náluk is fellendítette a belföldi turizmust. De ami a lényeg: a belföldi turizmus marketingje is nagyon fontos. Éppen ezért az ugyancsak megszüntetett regionális marketing igazgatóságokat újra helyreállítanám, és az ő kezükbe tenném le a régiós marketing-tevékenységet, mert ők tudják, hogy mi az, amit promotálni kell. Ez, hiszem, jelentősen növelné a belföldi turizmust, ami viszont szintén hozzájárul a GDP-hez.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!