A Bella Ciao című antifasiszta dalt énekelték a tüntetők, akik a jobboldal fajgyűlölő nézetei ellen tiltakoztak az olasz fővárosban. A szervező, Stephen Ogongo Kenyából érkezett Olaszországba.
A sajtóban elmondta, hogy elsősorban a fajgyűlölet ellen tiltakoznak, melyet Matteo Salvini képvisel Olaszországban, de elutasítják a jobboldal álláspontját a klímaváltozással kapcsolatban is. Olaszországban a jobboldal – Trump mintájára – igyekszik lekicsinyelni a klímaváltozás hatását az emberiségre holott Afrikából épp emiatt kelnek útra ezerszámra emberek Európa felé.
Salvini bíróság előtt?
Legkevesebb 35 alkalommal kampány célokra használta fel a kormány repülőgépeit illetve helikoptereit Matteo Salvini amikor miniszterelnök helyettes és belügyminiszter volt Itáliában. Emiatt vádemelést javasol a bíróságnak Róma főügyésze. A vizsgálati dosszié szerint Matteo Salvini egyáltalán nem volt jogosult a kormány repülőgépeinek és helikoptereinek használatára. Csakis akkor vehette volna igénybe ezeket, hogyha neki ezt a miniszterelnök engedélyezte volna. Ehelyett azonban Matteo Salvini vígan repkedett a kormány gépeken és helikoptereken választási nagygyűlésekre – írta a Corriere della Sera.
„Alig várom, hogy bíróság elé állítsanak” – közölte Matteo Salvini, aki a magyar miniszterelnök nagy barátja. Alig választották meg Salvinit Olaszország miniszterelnök helyettesének és belügyminiszternek, máris Genovába hívta Orbán Viktort, hogy megvitassák az Európai Unió jövőjét.
Salvini és Orbán szélsőjobboldali áttörésben bíztak
Az európai választásokon Salvini tarolt, és jól szerepeltek kelet-európai szövetségesei: a magyar és a lengyel jobboldal is. Salvini vérszemet kapott, és megbuktatta a saját kormányát, hogy ő lehessen a miniszterelnök. Ehelyett azonban a kormány baloldali populista pártja, az Öt csillag összeállt a baloldallal, és ismét Giuseppe Conte alakíthatott kormányt.
Salvini pofára esett, és nem véletlenül: tőle nemcsak Brüsszelben, de Washingtonban is tartanak.
Salvinit Putyin bábjának tekintik a NATO-ban
Matteo Salvini mindaddig jelentéktelen európai parlamenti képviselő volt amíg Putyin elnök a hóna alá nem nyúlt. Putyin személyesen tesztelte Salvinit Milánóban, és ezt követően az orosz titkosszolgálat minden követ megmozgatott az érdekében. Épp ezért vizsgálat folyik Salvini ellen nemcsak a repülőgép használati botrányban hanem a nemzetbiztonság terén is. Amerikai aggodalom szerint Matteo Salvini túllépett azon a határon, amely megengedhető egy NATO tagállam egyik politikai vezetőjétől. Olaszországban az egekig csapnak a politikai szenvedélyek hiszen Boris Johnson Nagy britanniai győzelmét követően megjött Salvini étvágya is. Matteo Salvini az egész jobboldal vezérének kiáltatta ki saját magát. Most pedig előrehozott választásokat akar kicsikarni, mert nem kíván a vizsgáló tisztek és ügyészek kínos kérdéseire válaszolni Itáliában.
We’re in Hong Kong near the Polytechnic University where a number of protesters are trapped after a prolonged battle with police this morning. The university has been the site of ongoing violence, with demonstrators hurling petrol bombs and homemade weaponry and chemicals, and police firing CS Gas to disperse protesters and hold the police line. CNN’s Anna Coren in there. What questions do you have for her?
We’re in Hong Kong near the Polytechnic University where a number of protesters are trapped after a prolonged battle with police this morning. The university has been the site of ongoing violence, with demonstrators hurling petrol bombs and homemade weaponry and chemicals, and police firing CS Gas to disperse protesters and hold the police line. CNN’s Anna Coren in there. What questions do you have for her?
Kisasszony, egyszerű duplát kérek, minden sallang nélkül, két cukorral. Fontos dologról kell beszámolnom, ráadásul az egyik szemem sír, a másik ha nem is nevet, de mintha mosolyogna – nem lehet egyértelműen értékelni a tegnapi eseményeket, melyek Törökszentmiklóson zajlottak. Ami a legfontosabb: volt ugyan demonstráció de nem volt atrocitás.
Szóval, ugye ez a tegnapi gyülekezés elvileg – sokat foglalkoztunk már vele – a Mi Hazánk rendezvénye volt, egy különben lényegtelen, bár ismételt garázdaság miatt hirdettek keresztes (nem írom le, milyen keresztes) háborút, az úgynevezett „cigánybűnözés” ellen. Ezzel a szakkifejezéssel sem fogok foglalkozni, ugyanis ez az egyik olyan varázsszó, amiről a magyarországi közönség túlzás nélkül akármeddig képes vitatkozni, és egy ilyen vita lényegtelen volna írásunk tárgya, vagyis maga az esemény szempontjából. Legyen elég annyi, hogy én ezt a kifejezést nem kedvelem és kerülöm is a használatát, de most elkerülhetetlen volt. Ráadásul „vonulásnak” hirdették, ami Magyarországon nagyon rossz emlékeket idéz Gyöngyöspata óta. Mi több, a Mi Hazánk egyenruhás rohamcsapata, a Nemzeti Légió, lánykori nevén Magyar Gárda elsőbálozó bemutatkozását, szóval igazán minden adott volt a rasszista alapú zavargásokhoz.
Melyek azonban elmaradtak.
Elmaradtak, nem kis részben a rendőrség érett ítéletének és derekas fellépésének köszönhetően, mivel kétszer is megtiltották a vonulós demonstrációt, így Toroczkai kénytelen-kelletlen beérte egy álló, „statikus” tüntetéssel: ez zajlott le tegnap, akkora rendőri jelenlét mellett, hogy a készenlétiek valószínűleg többen lehettek, mint a demonstrálók és az ellendemonstrálók együtt. Bizony, ennek is köszönhető, hogy hála a Fennvalónak elmaradt a rendbontás.
És annak is, hogy a magyar szélsőjobb összesen körülbelül három-négyszáz fővel képviseltette magát az eseményen.
Ennyien voltak hajlandóak elmenni, dacára a buszoztatásnak, dacára mindennek. A korábbi, még Magyar Gárda-meneteléseken ennél jelentősen több résztvevő fordult meg: annak idején fel is figyeltem rá, hogy mindegyiken körülbelül kétezer fő a létszám. Aztán rájöttem: ugyanaza kétezer fő ment el mindre, az Új Színháztól Gyöngyöspatáig, ennyi mozgósítható emberük volt, nem több. Ami egy budapesti körúton vagy téren elvész a tekintet elől, nem látszik nagy, jelentős csoportnak, azonban egy vidéki város jóval kisebb, keskenyebb közterületein hömpölygő tömegnek látszik. Hát ebből a kétezerből maradt mára ezek szerint három-négyszáz, és nem látszik, hogy volna utánpótlásuk.
Ez mindenképpen jó hír – aminthogy az rossz, miszerint ilyen gyűlésre egyáltalán sor kerülhetett.
Ellentüntetők is voltak, elég sok szervezet képviseletében, mindazonáltal együttvéve valamivel többen, mint a szélsőjobboldaliak: és ez sem hangzik rossz hírnek. A rossz hír az, hogy volt mi ellen tüntessenek.
Mert már elnézést: a magyar történelem leggyászosabb, legundorítóbb napjait idézték a beszédek. Kellett is a rendőri jelenlét, mert becsületes ember ilyent végig nem képes hallgatni anélkül, hogy indulatba ne jönne. Minden rasszista szörnyűség egyszerre tört a felszínre, mint egy lefojtott gőzkazánból. De hogy ne csak állítsak, bizonyítsak is: következzen pár idézet. Az első rögtön Nagy Tibortól, TiszaeszlárMIÉP-es polgármesterétől:
„Idegen érdekeket szolgáló erők eltitkolják, de Magyarországon van cigánybűnözés. A rendőrség nem látja el a feladatát, ezért a cigányok időseket rabolnak ki és ölnek meg, magyar nőket erőszakolnak meg. A bűnözőket nem illeti meg több jog, mint a becsületes embereket.”
Itt megszakítanám a beszédet: ha ennek csak a tizede igaz volna, már nem tudta volna megtartani ezt a szónoklattani rémálmot sem. De most jön a java: az antiszemitizmus.
„A tolvaj és gyilkos cigányok fehérgalléros támogatói a liberális globalisták, a magyarokat akarják elpusztítani. Amikor Csurka István 20 évvel ezelőtt a New York – Tel Aviv tengelyről beszélt, kinevették. Most azonban az Orbán-Trump találkozón maga Trump elnök beszélt a New York – Tel Aviv – Budapest tengelyről. […] Akarunk-e olyan országban élni, ahol a gyarmattartónak való megfelelés miatt még a cigánybűnözőnek is több joga van. […] Mi nem akarunk Tel Aviv rabszolgái lenni!”
Uram, ön nem mond igazat. Trump elnök egy szót sem mondott ilyesmiről. Nem is mondhatott: az Egyesült Államok barátja és szövetségese Izraelnek. Amint Magyarországnak is. Ilyen tengely nincs, sosem volt, sosem lesz. Különben sem értem, mit akarna Magyarországtól Tel Aviv, van nekik elég bajuk nélkülünk is. Ez az állítás a legközönségesebb, ordas antiszemitizmus, ami az utóbbi időben nyilvánosan elhangzott.
De hát mi hangozzék el egy deklaráltan rasszista gyűlésen? Valahogy Toroczkai László sem az Örömódát énekelgette:
„A magyar nemzetnek ostoba sorsa volt az évszázadok alatt, mindig támadtak minket, minden irányból. Azonban ezerszeres túlerőben is megvédtük magunkat, a török alatt sem tértünk át az iszlám hitre, inkább fizette az adót, vagy meghalt a magyar. Szegeden szöggel verték a fejére a turbánt azoknak, akik mégis áttértek.”
Egy zárójel: egyrészt a török világban kicsit sem volt kötelező áttérni az iszlám hitre, voltak bizonyos előnyei ugyan, de csak a legnagyobb stréberek tették meg, annyit ugyanis nem nyertek a dolgon, hogy megérje – a szultánnak az adónk kellett, nem a lelkünk. Másrészt ezt a szögelős történetet bizony Vlad Tepes vajdáról jegyezték fel – nem mondom, hogy Szegeden nem akadhatott néhány szadista, akiknek szintén eszébe jutott ez a módszer, de azért a szerzői jogok a vajdát illetik.
„Az sem lett volna baj, ha 20-an jöttek volna el, mert nem a létszámon múlik: Eger várát is 1800 ember védte meg, s vele az országot.”
Hát, ha így vesszük, részemről az sem lett volna baj, ha senki sem megy el, az meg főleg nem, ha az egész cirkusz mindenestől elmarad.
Azt egyáltalán nem értem, mi köze van a török kornak egy mai garázdasághoz, melynek a tettesét már el is fogták és bíróság előtt fog felelni azért, amit művelt, ahogy azt sem, miért kellett emiatt ekkora előadást rendezni, de hát világos: a Mi Hazánk és praetoriánus gárdájuk, a Nemzeti Légió így akartak bekerülni a köztudatba. Egy botrány még jobb lett volna nekik, de rendőrre kezet emelni az álmoskönyv szerint komoly következményekkel jár, tehát a svédtorna elmaradt.
Annyi valóban történt, hogy az ellentüntetők fasiszta bűncselekményekről, a második világháborúról és a holokausztról készült archív fotókat mutogattak transzparensen a rasszista tüntetőknek, miközben azok heveny kiabálással válaszoltak, kikérvén maguknak, miért zavarják meg őket – de ezt nem nevezném rendbontásnak.
Ebben az országban, ahol 2008-2009 között békés, dolgos cigány embereket öldöstek egymás után lelkiismeretlen, manipulatív politikai bűnözők – mint kiderült, a romagyilkosságok célja az lett volna, hogy a roma lakosság a sorozatos emberölések hatására lázadjon fel és akkor majd lehessen őket pusztítani – minden rasszista szó, mondat ezerszeres súllyal bír, minden ilyen eszme nyilvános terjesztése bűn és vétek. A helyzet így is borzalmas, a roma lakosság körében hihetetlenül magas a munkanélküliség, várható életkoruk jóval alacsonyabb a többiekénél, minden szempontból kilométeres hátrányból indulnak a társadalmi maratonon. Mindezt nem kis részben harminc év teljesen elhibázott kisebbségi politikájának köszönhetjük. Igen, akad közöttük is bűnöző, mások között is, ha minden közösséget, csoportot megbüntetnének, ahol előfordul a bűn, Budapest például egy tételben alakulhatna büntetőtáborrá… és szerény lakhelyem, a nyócker volna benne a szigorított. Szóval a tegnapi demonstrációnak már az alapgondolata is beteg volt és bűnös.
Szégyen és gyalázat, hogy olyan eszméket lehet nyilvánosan terjeszteni, melyeket kénytelen voltam idézni a fentiekben – de politikai szempontból az egyáltalán nem baj, hogy a Mi Hazánk ezzel a rendezvénnyel voltaképpen hatalmasat bukott.
Ugyan a legerősebb lózungot vették elő, a „cigánybűnözést”, mégsem jelentek meg tömegek és nem állt melléjük a kisváros lakossága sem. A Nemzeti Légió épp csak menetelni nem tudott, arra nem volt alkalma, így gyakorlatilag az sem látszott, van-e és ha van, mekkora.
Általában véve, ez nem volt az az esemény, ami szavazatokat hozott volna a vasárnapi választásokon Toroczkai pártjának, ellenben a kicsinyessége és a beszédek radikalizmusa sok potenciális szavazót elriaszthat.
Hála az Égnek és a Magyar Rendőrségnek, hogy nem volt semmiféle atrocitás.
A bécsi múzeumi negyed közepén rajtam kívül senki se követi az élő közvetítést a sajtókonferenciáról, amelyen Strache lemondását jelenti be. A kancellári hivatal előtt viszont tömeges fütty fogadta a lemondás hírét. Az ORF az FPÖ „hatalmi centrumában” Hofer infrastrukturális minisztert (aki majdnem államelnök lett) és Kickl igazságügy-minisztert sejti.
A botrány kitörése előtt már voltak pletykák, hogy Hofer külügyminiszter lesz a Putyinnal az esküvőjén (nem Putyinén, a sajátján) táncoló Kneissl helyett. Ez most bukik, ugyanakkor eddig Strache tagadta legvehemensebben ezt. Az FPÖ mindenesetre óvatosabb lesz az orosz kapcsolatokat illetően.
Az európai parlamenti választásokra is kihatásokkal lehet az ügy: egyrészt kérdés, hogyan változik ettől az eredmény. Az FPÖ már a botrány előtt megpróbált halászni a nagyobbik kormánypárt, az ÖVP választóinak „tavában”. Ezért nyomták előtérbe a listán második igazságügyi államtitkárt, aki nagyon nem Fideszes módon a szexuális kizsákmányolás és erőszak ellen terjesztett be szigorító törvényjavaslatot. De azt is rebesgették, hogy EU-biztosnak jelölik. Ha az igazságügyi-állampolgári jogi tárcát kapta volna, az érdekes lett volna Magyarország számára is, izgalmas parlamenti meghallgatást vetítve előre, de ez a kormány lemondása, az új osztrák választás miatt (egyelőre?) elmarad.
Nem csak Észak-Koreában, hanem itt nálunk is. A jelek szerint újabb fontos lépést tehet a hatalom az illiberális diktatúra kiépítésében. Az ügyészség most a Momentum elnökét fenyegeti egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel.
Fekete-Győr Andrást hivatalos személy elleni erőszakkal vádolják és már ki is hallgatták, amiért állítólag füstbombát dobott tavaly december 13-án a Kossuth Lajos téren, a Parlament főlépcsőjénél az épület védelmére felsorakozott rendőrökre egy tüntetésen.
Ezzel a hatóság szerint akadályozta a rendőri intézkedést, mivel a füst a sorfalban lévő rendőrök látását és légzését zavarta. Fekete-Győr András a gyanúsítás ellen panasszal élt, vallomást nem tett.
A Központi Nyomozó Főügyészség közleménye szerint a gyanúsításban megjelölt bűncselekmény büntetési tétele egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
„az a politikai rendszer, ami nem hajlandó tárgyalni, ami csak az erő nyelvén ért, az ne lepődjön meg, ha az emberek visszatámadnak. A felelősség azokat terheli, akik a rendőrsorfal mögé bújva belekényszerítik az embereket abba, hogy csak elzavarni lehessen őket. A felelősség tehát Orbán Viktort és kormányát terheli az utcai ellenállás minden pillanatáért.”
Azt is hangsúlyozta, hogy a tüntetésen egy veszélytelen, játékboltban kapható füstképzőt dobott el, miután a rendőrök felszólítás nélkül lőtték a könnygázt fiatalok és idősek arcába.
„Természetesen semmilyen olyan eszközt nem használtam, ami sérülést tudna okozni. Teljesen nyilvánvaló, hogy nem akartam senkinek sem ártani, a rendőrökért is tüntettem. Politikai véleményt nyilvánítottam ki, sok ezer emberrel közösen.”
„….a decemberi rabszolgatörvény elleni tüntetésen valóban a rendőrsorfal mögé dobtam egy játékboltban kapható, ártalmatlan füstszórót, ami szerintük néhány rendőrt akadályozhatott a tisztán látásban. Sérülés természetesen nem történt. Emiatt hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsítanak, amit egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntethetnek.
Az Ügyészség akkor azonban félrenéz, amikor az EU-s pénzeket ellopják, 50 milliós Mercedeseket, vadászházakat, milliárdos luxusjachtokat vesznek belőle.”
Szóval most Fekete-Győr András a soros, pár napja meg Gulyás Mártont zárták egy hétvégére fogdába. Őt is bűncselekménnyel vádolják, mert tüntetni mert a Városliget lerombolása ellen.
Az ezek szerint teljesen rendben van, ha a hatóság könnygázzal és vízágyúval oszlat tüntetőket, ha az MTVA-székház biztonsági őrei parlamenti képviselőket vernek és dobnak ki, a tüntetők viszont már azért is büntethetők, ha lelépnek a járdáról.
A rendőrség megtiltotta volna, hogy focimeccset rendezzenek a Kossuth téren azok a diákok, akik szerint a kormány aránytalanul sok pénzt költ a sportra, miközben a magyar tudományos életet tönkreteszi. A Fővárosi Törvényszék azonban megakadályozta, hogy a rendőrség ellehetetlenítse a szimbolikus tiltakozó-akciót.
Az új gyülekezési törvény bevezetése óta ez már a harmadik alkalom, amikor a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) pert nyert a rendőrséggel szemben, a bíróság most újra megvédte a békés gyűlés és a politikai véleménynyilvánítás jogát.
Gyűlések, tüntetések, tiltakozások útján a polgárok közvetlenül hozhatják a politikai döntéshozók tudomására, ha valamivel nem értenek egyet. Ezt teszik azok a diákok is, akik március 30-án szombaton a Kossuth téren az ellen tiltakoznak, hogy sportra és labdarúgásra aránytalanul több pénzt és figyelmet fordít a kormányzat, mint az oktatásra és a kutatásra. Ezúttal nem egy átlagos tüntetésre készültek a szervezők: szimbolikus jellegű focimeccsek lejátszását tervezték a parlament előtt.
A rendőrség tudomásul vette ugyan a gyűlés megtartását, de csak azzal a feltétellel, hogy focimeccset nem rendeznek. A szervező a TASZ segítségével támadta meg a rendőrség korlátozó határozatát a Fővárosi Törvényszék előtt. A bíróság a szimbolikus mérkőzés megrendezésének teljes megtiltását nem csak aránytalan, de szükségtelen alapjogi korlátozásként értékelte.
A politikai véleménynyilvánítás nem sportrendezvény
A Fővárosi Törvényszék ítélete egy újabb kiskaput zár be az önkényes rendőrségi jogértelmezés és jogalkalmazás előtt. A rendőrség nem nyilváníthatja önkényesen sportrendezvénynek azt, ami politikai véleménynyilvánítás. A szimbolikus üzenet is üzenet, a gyülekezési jog alkotmányos védelme alatt áll, és a rendőrségnek nincs felhatalmazása arra, hogy eldöntse, mi a megfelelő formája egy álláspont kinyilvánításának. Azt az elvet is megerősítette a bíróság, hogy az olyan elvont értékek, mint amilyen a kulturális örökségnek minősülő Kossuth tér védelme, a gyülekezési jog korlátozását nem indokolhatják. A bíróság egyedül a helyszín közlekedésbiztonsági kockázatára való hivatkozást tekintette elfogadhatónak, erre tekintettel a szimbolikus focimeccs időtartamát korlátozta.
“Ahogyan a versek, dalok, zenés betétek sem tesznek egy politikai demonstrációt kulturális rendezvénnyé, úgy a szimbolikusan lejátszott meccs sem teszi azt sportrendezvénnyé. Ebben az esetben a demonstratív focizás lényegi része a polgárok politikai üzenetének. Nagyon fontos, hogy a bíróság megvédte ezt a szabadságunkat a rendőrségtől” – mondta el Hegyi Szabolcs, a Politikai Szabadságjogok Projekt munkatársa.
A Fővárosi Törvényszék ítéletét itt elolvashatja teljes egészében:
Az elmúlt hétvége a gimnazisták tömeges sztrájkjával kezdődött pénteken, majd szombaton három párhuzamos, délután részlegesen egyesült tüntetéssel folytatódott. Reggel érkeztek vonattal, buszokkal, kocsival a vidékről jövő sárgamellényesek, és a pályaudvarokról az őket váró párizsiakkal együtt indultak a Champs-Elysées felé, ahol este 7-ig tartott a XVIII. felvonás.
Eközben a Madeleine-téren déltől gyülekeztek a „szolidaritások” tüntetésének résztvevői, akik 2-kor becsatlakoztak a Opera teréről induló, a Köztársaság térre menő monstre „század tüntetéséhez”. Noha a két utóbbi tüntetés több mint százezer embert vitt az utcára, a közvéleményt szinte kizárólag a Champs Elysée újabb lerombolásával kapcsolatos kérdések foglalkoztatják.
Kezdjük a gimnazistákkal
Greta Thunberg svéd gimnazistalány felhívására már január-február óta követelik Európa-szerte a középiskolások, hogy a kormányok végre tegyenek mérvadó lépéseket a klímafelmelegedés fékezésének ügyében. „Az annyit emlegetett jövő nemzedéke, az mi vagyunk, nekünk tartoztok felelősséggel, ezentúl az üres beszédeitek, és a semmittevés miatt velünk kell szembenéznetek”, nyilatkozta a december 12-én, a COP 21-en tartott felszólalása óta hirtelen híressé vált svéd kamaszlány. Március 15-én a „Greta-nemzedék” Németországban, Spanyolországban, Kenyában, az USA-ban, Hong Kongban követte a Greta Thunberg világsztrájk felhívását. Franciaország városaiban 150 ezer (a rendőr főkapitányság szerint 40 ezer) gimnazista sztrájkolt és tüntetett a kormány klíma-álszentsége ellen. „A fiatalok túlságosan türelmetlenek” – ezt nyilatkozta az eddig fiatalsága tőkéjével hódító, most hirtelen megöregedett francia elnök.
Folytassuk „a század ügyével„, és szombaton „a század tüntetésével”. Március 14-én lejárt a négy nagy környezetvédelmi egyesület december közepén kormányhoz eljuttatott ultimátuma, amely hat pontban lefektette a szükséges intézkedéseket a klimafelmelegedés féken tartására és az alkalmazkodás lehetőségeire. A környezetvédelmi miniszter úgy ítélte meg, hogy a kormány már megtette a magáét, többre ne számítsanak, most már az egyéneket kell meggyőzni. Semmi reakció a 6 intézkedés-követelésre. (És természetesen nem utalt elődjének nyáron történt lemondására, aki ezt azzal indokolta, hogy minisztersége alatt semmit nem tudott megvalósítani azokból az ígéreteiből, amelyek összhangban voltak „a század ügyének” mostani követeléseivel.)
A per csaknem 2.200.000 támogatóját a négy civil szervezet hívta az utcára, hogy két nappal a per elindítása után megértesse a kormánnyal a vád komolyságát. A százezret meghaladta az Operától a Nagykötúton a Köztársaság térig váll-váll-mellett lépésben felvonulók száma (a párizsi főkapitányság 36 ezret tart nyilván), emellett 220 városban 360 ezren tüntettek.
Rengeteg dolgot követeltek
A kis és nagy egyénileg fabrikált táblákon sok-sok követelést olvashattak a résztvevők és a házak ablakából bámészkodók. Nagyon sok táblát vállon ülő gyerekek tartottak magasba. Az óceánokban, tengerekben zajló pusztítás, a szárazföldi vadon élő állatok tömeges gyilkolása, a háziállatok ipari kínzása ellen és a „klima-igazság” elvének elfogadásáért, megvalósításáért emeltek szót. Az elképesztő tömeg lassan, békésen, jó hangulatban, brazil és afrikai zenével-tánccal kísérve érte el a Köztársaság terét, majd ott még jobban tömörülve hallgatta meg a civil szervezetek szónokainak beszédét. Ellentétben a párhuzamosan zajló sárgamellényesek tüntetésével a Champs Elysée-n, ahol a tüntetők haragját milliós károkra okozó tettek követték.
Példátlan erőszak
„Példátlan erőszak kirobbanással” jellemezték az elemzők a XVIII. felvonást, azt a mintegy nyolc óráig tartó rombolást, amit a tévék és internetes honlapok világszerte ismertté tettek. A végtelen ismétlésben közvetített gyújtogatások, kirakatbetörések, luxusbutikok kiürítésének, rendőrök macskakövekkel való megdobálásának rémképeihez valamelyest már hozzászoktak a nézők.
Most azonban felfigyelhettek egy primitív de hatékony hadviselési „újdonságra”. A fegyvertelen sárgamellényesek délután bevetették a római légiók egyik alapvédelmi eszközét. Az utcán álló, mellig érő zöld-fehér építkezési hullámlemezeket használták csoportos pajzsként, ezekkel védték ki a rendőrök lövedékeit, ezekkel kényszerítették visszakozásra az állig felfegyverzett rendőrosztagokat. A számok magukért beszélnek. A Champs Elysée-n és a környező utcákban: 4 újságos bodé felgyújtása, több elit üzlet és egy hasonlóan elit étterem szétverése, 47 sárgamellényes és 17 rendőr sebesült, 237 rendőri kihallgatás, ebből 200 őrizetbevétel.
Ami a XVIII. felvonás fogadtatásában a legmeglepőbb, az az általános meglepetés. Ez a valóban példátlan erőszak kirobbanás, harag, gyűlölet, elszántság, váratlanul érte a kormányt, az államfőt, Párizs rendőr főparancsnokát, és a mögöttük álló sajtót. Az előző felvonásokon igaz, kisebb volt a részvétel, Macron március 16-án véget érő „nagy vitáját” sikeresnek könyvelték el, tehát úgy gondolták, kezd minden visszatérni a régi mederbe, az elnök nyugodtan elvonult a hétvégén síelni.
Ezek szerint – és ez valóban meglepő – nem olvasták, még az udvari tanácsadók sem, március 15-én a tüntetések, társadalmi megmozdulások napi listáját összegző honlapot, a Démosphère-t, nem figyeltek oda az ellenzéki médiában megszólaló sárgamellényesekre, és az őket támogatók március 14-i nagygyűlésén elhangzottakra, amiből megsejthették volna, hogy mire számíthatnak. „Ultimátumnak” nevezték a XVIII. felvonást a sárgamellényesek. Nos, a szombati sokk után és azóta elsősorban az a kérdés foglalkoztatja a politikusokat és a sajtót, hogy mivel magyarázható a kormány és a rendőrség ilyen mértékű felkészületlensége.
Röviden az előzményekről
Az előzményekből csak a március 14-i nagygyűlésről néhány szót. A mintegy ötszáz résztvevő előtt Priscilla Ludosky, a sárgamellényesek egyik ismert véleményirányítója, Juan Branco, harminc éves ügyvéd, Julian Assange és több sárgamellényes ügyvédje, Frédéric Lordon, közgazdász, filozófus, a Nuit debout-k egyik inspirálója, Hervé Kempf újságíró, a Reporterre című környezetvédő online újság főszerkesztője fejtette ki a sárgamellényesek mozgalmának jelentőségét. Frédéric Lordon kapta a legnagyobb tapsot miután felolvasta a Macronnak írt levelét, melyben visszautasítja az elnök meghívását az Elysée palotába március 17-én, 65 értelmiségivel szervezett találkozójára. Levelében azt az orwell-i világot elemezte, amely szerinte a sárgamellényesek mozgalmának kiváltó oka.
„Amikor Madame Buzyn (egészségügyi miniszter) csökkenti a kórházak befogadóképességét (orvosok, ápolók, kórházi ágyak számát), mondván, hogy ezzel megjavul a kórházi ellátás minősége, amikor Madame Pénicaud (munkaügyi miniszter) a munka törvénykönyve alappontjainak eltörlését a dolgozók jogai kiszélesítésének nevezi, amikor Madame Vidal (felsőoktatási miniszter) megmagyarázza, hogy a külföldi diákok tandíjának felemelése a diákok anyagi egyenlőségét szolgálja, amikor Ön az álhírek elleni törvényt a sajtószabadság, a rombolók elleni törvényt a tüntetési szabadság, a vagyonosok megadóztatásának eltörlését a társadalmi egyenlőség kiszélesítésének állítja be, ugye, belátja, hogy itt nem egyszerűen hazugságokról van szó, hanem a nyelv lerombolásáról.
Ha az emberek azt mondják Önnek, hogy ‘csak egy étkezésre telik minden második nap’ és Ön erre azt feleli, hogy ‘örülök, hogy jól belakott’, akkor a párbeszéd meglehetősen nehézkessé válik, majd az éhezők közül sokan haragra gerjednek. (…) Az olyan emberekkel szemben, mint Ön, akik ilyen mértékben lerombolják a szavak jelentését, tehát – a vita lehetőségét -, sajnálom, de az egyetlen létező megoldás: az Ön elkergetése.”
Visszatérve a XVIII. felvonás okozta sokkra és a sokk utórezgéseire,
az első reakciók vasárnap a rendőrség tehetetlenségét, felkészületlenségét, Macron imázsának megrendülését hangsúlyozták. A France Culture rádió kommentátora az elnök motivációját firtatta, és a válasza az volt, hogy Macron feltételezhetően azért hagyja a helyzetet így elfajulni, hogy meggyőzze a választókat a vagy-én-vagy-a-káosz tételéről. A jobboldal gyengeséggel vádolta a hatalmat és szemére hányta, hogy nem vetett be minden eszközt a sárgamellényesek és a közöttük randalírozó „black block”-osok ellen, a baloldal pedig azzal, hogy a kormány négy hónapja képtelen meghallani, és kielégíteni a sárgamellényesek követeléseit, aminek eredménye a mozgalom radikálizálódása.
A sárgamellényesek megosztottak
Sokan indokoltnak tartják az évek során felgyülemlett gyűlöletet, ugyanakkor sokan bírálják a Champs Elysée-n gyújtogatókat, rombolókat. Szerintük az erőszak miatt sok sárgamellényes hagyja el a mozgalmat és ez lehetetlenné teszi a mozgalom struktúrálódását.
Hétfőre technikai kérdésekre irányult a figyelem. Ki, kik felelősek azért, hogy a rendőrség ilyen normán alul teljesített? – kérdezték a képviselők a parlamentben. A belügyminiszter? Párizs rendőr főkapitánya? A rendőrosztagok maguk, mert nem hajtották végre az utasításokat? Kiderült, hogy a rendőrség kapott előzetes információt mintegy 1500 black-block-os (a feketébe öltözött, arcukat elfedő igazi rombolók gárdája) részvételéről.
Miért nem tettek semmit a hatóságok, hogy semlegesítsék őket? Miért nem alkalmazták a frissen megszavazott törvényt, amely kifejezetten ezt a célt hivatott szolgálni? Kedden a Szenátus, majd szerdán a Parlament törvénybizottsága ezekről a kérdésekről faggatta Christophe Castanert, a belügyminisztert. A miniszterelnök is vele ment az arénába, hogy megvédje miniszterét az előrelátott támadásoktól. Ő se tudta igazán lenyugtatni a parlamenti képviselőket, akik az ülés végén Castaner lemondását követelték. Még aznap menesztették Párizs rendőr főkapitányát, és a kormány nem Castanert hibáztatta, hanem a parancslánc komoly zavarairól beszélt. Ez azonban nem változtat azon, hogy a belügyminiszter pozíciója meglehetősen megingott.
A sárgamellényesek jövő szombatra újabb megmozdulást ígérnek. Nem feltétlenül tüntetést, és nem feltétlenül Párizsban. Többen a gazdasági élet érzékeny pontjainak lebénítását tartják hasznosnak. Három hét múlva pedig a második „ultimátumot” tervezik.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma második tüntetését tartja a Magyar Tudományos Akadémia függetlenségért, a kutatóhálózatok megmaradásáért.
A szervezők szerint: „Palkovics miniszter azzal zsarolta meg a Magyar Tudományos Akadémia vezetőségét, hogy erővel veszi el a kutatóhálózatát, ha arról nem mond le önként. A miniszter eljárása méltatlan, a megfogalmazott diktátum pedig elfogadhatatlan. Zsarolással nem lehet kikényszeríteni a Magyar Tudományos Akadémia átalakítását.”
A tüntetők Akadémia előtt gyülekeztek, majd elkezdtek a Lánchídon át az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz vonulni a Fő utcába.
Palkovics lemondását követelik
A tüntetők – miután megérkeztek a minisztérium elé – Palkovics lemondását követelték.
Nemzeti egységet! – Ezzel a címmel hirdették meg a ma délutáni tüntetést az ellenzéki pártok és a civilek. A Szabad sajtó útján rendezett demonstráció szervezői azt írták: „összegyűlünk, hogy 1848-as hőseink nyomába szegődve cselekvésre hívjunk minden, a hazáért aggódó, tenni akaró magyar állampolgárt.”
A magyar nép többsége békét akar, biztonságot, szabadságot, beleszólást az őket érintő ügyekbe, biztos megélhetést és tervezhető jövőt! A társadalmi megosztottság helyett valódi magyar nemzeti egységet kell teremteni!
A tüntetésen rengetegen szólalnak fel:
Fodor Tamás színművész szavalja el Petőfi Sándortól A kutyák dalát,
Deák Dániel egyetemi tanár beszél az elmúlt 30 évről,
Molnár Péter slammer
Nagy Erzsébet a PDSZ képviseletében
Káposznyák István a Szolidaritás színeiben,
Fehér Tibor követ (A Város Mindenkié),
Sipos Ferenc Norbert egyetemista
diákok olvassák fel a 12 pontot
Lakatos Béla roma közéleti személyiség
Magyar Anyák Facebook-csoport videoüzenete
Márki-Zay Péter
Dobrev Klára
Szél Bernadett a független képviselők nevében
Jakab Péter
LMP-től Turcsán Szabolcs,
Liberálisok képviseletében Bősz Anett,
Az MSZP-től Kálló Dániel, aki a párt EP-listájának 5. helyét foglalja el
A Momentum nevében Donáth Anna
A Párbeszéd nevében Jávor Benedeket, a párt EP-listavezetője
A rendezvényt a Szabadságkórus zárja
Közös tüntetésen álltak ki az összefogás mellett az ellenzéki pártok
Közös tüntetésen álltak ki az összefogás fontossága mellett a parlamenti képviselettel rendelkező ellenzéki pártok a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából tartott rendezvényen.
A Szabad sajtó úton felállított emelvényen a pártok képviselői közül elsőként a Demokratikus Koalíció (DK) EP-választási listáját vezető Dobrev Klára szólalt fel, aki elmondta, normális, élhető Magyarországot kell felépíteni, ehhez el kell kergetni „Orbán rendszerét”.
Kiemelte, aki ma magyar hazafi, az lázad a Fidesz-kormány ellen, ezért nem szabad abbahagyni a „rabszolgatörvény” ellen megkezdett tüntetéseket.
Lázadni kell a tárgyalótermekben, a pedagógusoknak az iskolákban és mindenkinek, aki teheti, mert „nem lehet alku az önkényuralommal” – fejtette ki, majd hozzátette, aki a mai megélhetéséért mégis alkut köt „Orbán önkényével”, a jövőjét teszi tönkre.
Dobrev Klára szólt arról is, hogy Európa erősebb és egységesebb lesz a májusi európai parlamenti választást követően. Megerősítette, hogy az Európai Egyesült Államok gondolatát nem lázálomnak, hanem egy megvalósítandó programnak tartják, amellyel kapcsolatban csak az a kérdés, hogy Magyarország benne lesz-e.
A DK jelöltje megjegyezte, azt tartják lázálomnak, hogy „magyarok törtek magyarokra”, amikor a kormány elvette a normális oktatáshoz, a rendes egészségügyhöz való jogot, továbbá nem üldözi azokat, akik a közösből lopnak.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, sok beszéd helyett sok munkára, az egymás elleni szervezkedés helyett saját maguk megszervezésére, a lemondó beletörődés helyett pedig kitartó elszántságra van szüksége az ellenzéknek.
Kezdeményezte, hogy az EP-választáson minden szavazókörben legyen legalább egy ellenzéki ellenőr. Bejelentette továbbá, hogy országgyűlési képviselőkkel rövidesen „blokád alá veszik” a köztévét.
„Szánalmas balfaszok vagyunk, ha hagyjuk, hogy igazságtalanul gyalázzanak és alázzanak bennünket az adófizetők milliárdjaiból” – mondta erről.
Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere úgy fogalmazott, a mai hatalom joggal retteg, mert valami megváltozott, „itt és most létrejött a nemzeti egység”.
A Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke azt kérte a pártoktól, hogy az őszi önkormányzati választáson „pártkatonák” helyett mindenhol a legalkalmasabb, lehetőleg független jelöltet támogassák, akire a „fideszes szavazók is örömmel szavaznak”.
Jakab Péter, a Jobbik szóvivője azt mondta, Orbán Viktor nem érti a márciusi ifjak üzenetét, március 15. ugyanis nem a zsarnok, hanem a nép ünnepe. Az ellenzéki politikus szerint a Fidesz mindössze Brüsszelt akarja eltörölni, miközben szabadság helyett szolgaságot, egyenlőség helyett egyenlőtlenséget, testvériség helyett pedig gyűlöletet hozott.
Turcsán Szabolcs, az LMP elnökségi tagja szerint az ellenzéknek a sokszínűségéből kell előnyt kovácsolnia, mert csak akkor lehet sikeres, ha megtanul nem egymás kárára, hanem mindenki előnyére politizálni.
Bősz Anett, a Liberálisok ügvivője, független országgyűlési képviselő hangsúlyozta, a demonstrálók ma is ugyanazokért a célokért küzdenek, mint Petőfi Sándor: a sajtó szabadságáért, a törvény előtti egyenlőségért, felelős kormányért.
Kálló Dániel, a Független Diákparlament képviselője, az MSZP EP-listájának ötödik helyezettje arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg a fiatalok nem dönthetnek jövőjükről, addig azt ellopják tőlük. Szerinte nem igaz, hogy a fiatalok kiábrándultak a politikából, inkább a politika távolodott el az emberektől, főleg a fiataloktól.
Donáth Anna, a Momentum alelnöke rámutatott, az ellenzéki összefogás sikeréhez olyan közös értékeket kell megnevezni, amelyek képesek mindenkit meggyőzni arról, hogy a résztvevők egy jobb, igazságosabb országot szeretnének.
Jávor Benedek, a Párbeszéd brüsszeli képviselője elmondta, a májusi EP-voksoláson minden választó megüzenheti a hatalomnak, hogy keleti elnyomás helyett Európát, zsarnokság helyett pedig szabadságot akar.
A rendezvényen mások mellett felszólalt még Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének választmányi tagja, Káposznyák István, a Szolidaritás debreceni politikusa és Fehér Tibor, a Város Mindenkié csoport tagja.
A demonstrálók az Erzsébet híd pesti hídfőjétől a Ferenciek teréig megtöltötték a Szabad sajtó utat. A tömegben nemzeti és uniós lobogók mellett az ellenzéki pártok zászlóit lengették. A résztvevők a rendezvény befejeztével továbbvonultak a Kossuth térre, ahonnan egy kisebb csoport tovább folytatja útját a közmédia székháza felé.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Az európai parlamenti választásokra is kihatásokkal lehet az ügy: egyrészt kérdés, hogyan változik ettől az eredmény. Az FPÖ már a botrány előtt megpróbált halászni a nagyobbik kormánypárt, az ÖVP választóinak „tavában”. Ezért nyomták előtérbe a listán második igazságügyi államtitkárt, aki nagyon nem Fideszes módon a szexuális kizsákmányolás és erőszak ellen terjesztett be szigorító törvényjavaslatot. De azt is rebesgették, hogy EU-biztosnak jelölik. Ha az igazságügyi-állampolgári jogi tárcát kapta volna, az érdekes lett volna Magyarország számára is, izgalmas parlamenti meghallgatást vetítve előre, de ez a kormány lemondása, az új osztrák választás miatt (egyelőre?) elmarad.
Példátlan erőszak
