Kezdőlap Címkék Trump

Címke: trump

Ki mennyit keres úgy szavaz?

Az amerikai elnökválasztási kampány szokás szerint a pénz körül forog. Mennyiből lehet ma tisztességesen megélni az Egyesült Államokban?

Az Egyesült Államokban nem olcsó az élet különösen a drága egészségügy miatt. Egy amerikai portál most fölmérte: melyik USA államban mennyi kell ahhoz évente, hogy valakinek a megélhetésen túl azért a szórakozásra is maradjon pénze. Hogy is számolt a GoBankingRates?

50-30-20-as költségvetési szabály

Ez azt jelenti, hogy egy átlagos amerikai család a költségvetésének a felét fordítja a hétköznapi megélhetésre: ide tartoznak a lakás és rezsi költségek, a bevásárlás, étkezés stb.

30% a helyváltoztatás vagyis az autózás illetve a tömegközlekedés költségei 20% a megtakarítás – ez a gyakorlatban sokszor nem jelent mást mint a hitelek visszafizetését hiszen az amerikai családok többsége hitelből él. Az alsó 20%-nak ráadásul magasabb a hitele mint a megtakarítása vagyis negatív vagyonuk van.

A medián 67690 dollár évente

Ez az USA átlagos megélhetéshez szükséges kereset – a Munkaügyi minisztérium statisztikái alapján. Ez persze az átlag, de nagy a szóródás. A legszegényebb állam, Mississippi ott 58321 dollár is elég. A legmagasabbak a költségek Hawaii szigetén: 136437 dollár!

Kalifornia és New York is drága

Kaliforniában és New York államban csaknem 100 ezer dollár kell a tisztes megélhetéshez. Mindkét államban magas a lakhatási költség. Hihetetlenül magasak az árak, és ezek növekedését nem követték a bérek. A demográfusok ezzel is magyarázzák, hogy évente csökken New York városának lakossága, mert egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a drága lakbéreket. És akkor még nem a Trump torony méregdrága luxus lakásairól beszélünk…

New York államban 95724 dollár a tisztes megélhetéshez szükséges bér, magában New Yorkban nyilván még magasabb, de erre nem tér ki GoBankingRates listája.

Kalifornia államban 99971 dollár a tisztes megélhetéshez szükséges éves munkabér. És mennyit keres egy átlagos család Kaliforniában évente? 75277 dollárt! Vagyis az olló szélesre nyílik, mert a megélhetési költségek gyorsabban növekedtek mint a reálbérek. Trumpot jelentős részben ez az anomália segítette hatalomra 2016-ban, de idén erre demokrata ellenfelei hivatkoznak, akik hagyományosan győzni szoktak Kaliforniában és New York államban, de veszítenek ott, ahol az amerikaiak többet keresnek mint amennyi a tisztes megélhetéshez kell vagyis az USA szegényebb államaiban …

Trump kabinetfőnöke: több bevándorlóra van szükségünk!

„Az elmúlt négy évben gazdasági fellendülés volt, és lassan kifogy belőle az üzemanyag. Kevés az ember, több bevándorlóra van szükségünk!” – hangoztatta Mick Mulvaney. Trump kabinetfőnöke pontosan az ellenkezőjét mondja annak, amit az elnök állít, aki kerítést épít a déli határon a bevándorlók ellen.

A Washington Post megjegyzi, hogy a republikánus párt hagyományos irányvonala épp az, amit a kabinetfőnök képvisel. A republikánusok ugyanis az üzleti világ szószólói voltak, az pedig olcsó munkaerőt akart és akar. Csakhogy Trump épp a rozsda övezetek munkásosztálya révén nyert elnökválasztást 2016-ban. Idén is rájuk támaszkodva szeretne nyerni. Ezt nem más mint Steve Bannon kotyogta ki, aki Trump sikeres 2016-os kampányát megtervezte. Utána főtanácsadó lett a Fehér Házban, de Trump a mérsékelt republikánusok tanácsára kirúgta onnan. Európába jött – Magyarországon fogadta őt Orbán Viktor is. Ő mondta azt, hogy Orbán már Trump volt – Trump előtt is!

Steve Bannon európai kalandja nem bizonyult igazán sikeresnek: a szélsőjobboldali pártokat és mozgalmakat nem tudta egyesíteni az Európai Unió ellen bár a Brexit ennek az irányzatnak a politikai eredménye. Steve Bannon visszatért Amerikába, ahol kijelentette:

A republikánus párt a munkásosztály pártja lett

A rozsda övezetek munkásai kitartanak Trump mellett éppúgy mint a brit munkások, akik Boris Johnsonra szavaztak. De miért? A Washington Post siet rámutatni arra, hogy miért beszél kettős nyelven Trump: míg az üzleti világnak szüksége van olcsó külföldi munkaerőre addig a munkásoknak – épp ellenkezőleg – az az érdekük, hogy a munkaerő hiánya felértékelje az ő munkájukat vagyis magasabb jövedelemhez jussanak. Ha viszont megdrágul a munkaerő, akkor az amerikai export is drágább lesz – különösen, ha a dollár is erős.

Jeff Bezos a legnagyobb nyertese Trump kormányzásának

A világ leggazdagabb embere, aki egyébként liberális elveket vall, és Trump politikáját bírálja, úgy növelte 130 milliárd dollárra a vagyonát, hogy közben elvált! Neje 35 milliárdot kapott a közös vagyonból, de a Forbes ennek ellenére 130 milliárdra becsülte Jeff Bezos vagyonát. Miért e nagy üzleti siker? Miért tudott a mellény zsebéből 10 milliárd dollárt adni a környezetvédelemre Jeff Bezos?

Trump a gazdagok Paradicsomát teremtette meg

Az USA elnöke óriási adócsökkentéssel szolgálta ki szponzorait, akik ily módon sokkal többet megtarthattak a profitokból. Amelyeket nyugodtan továbbra is külföldi adóparadicsomokban helyezhettek el hiszen Trump korlátozta az emberek és az áruk szabad mozgását, de a pénzét nem!

A konjunktúra következtében a részvényárfolyamok emelkedtek a New Yorki tőzsdén, Jeff Bezos elsősorban ebből profitált. De Jeff Bezos az Amazon alapító atyja egyben sztár menedzser is. Az Egyesült Államokban a menedzser jövedelmek a részvény árfolyamokhoz vannak kötve.

OK. Miért is emelkednek a részvényárfolyamok? Nemcsak a konjunktúra miatt hanem azért is, mert a sztár menedzserek az olcsó hitelek révén felnyomják azokat. Ezért is küzd Trump elszántan az alacsony kamatlábakért olykor a Federal Reserve Board ellen is.

Mit kap a munkásosztály?

Csaknem teljes foglalkoztatottságot és lassú béremelést. Miután az infláció sem jelentős, ezért a reálbérek is nőnek. Közben viszont a szakadék a bérből és fizetésből élők és az elit között rohamtempóban növekszik. Ezért is javasolja több demokrata elnökjelölt az állam újraelosztó szerepének növelését vagyis fizessenek a gazdagok több adót! Trump ehelyett hagyja növekedési az amerikai államadósságot, amely ma már jócskán meghaladja az éves GDP száz százalékát …

Putyin Trump újraválasztását támogatja

Ezzel a nem túlságosan meglepő hírrel lepte meg a washingtoni honatyákat az amerikai hírszerzés egyik vezetője. A zárt tanácskozásról most szivárogtak ki hírek, melyeket a New York Times közölt. Miután a tájékoztatón demokrata honatyák is részt vettek, minden bizonnyal ők juttattak el Trumpra nézve kínos információkat a New York Times-hoz.

A 2016-os választással kapcsolatban a vesztes Hillary Clinton fogalmazta meg először a vádat Trump ellen, mely szerint részben az oroszok támogatásának köszönheti az elnökségét. Trump és Putyin is természetesen cáfolt, de a tények arra mutatnak, hogy Moszkva igyekszik aktívan befolyásolni más államok belpolitikáját. Ezt Putyin nem is nagyon titkolja, de azzal vág vissza, hogy ugyanezt teszi az Egyesült Államok és sok más állam is.

Trump szeretné jobban kézbe venni a titkosszolgálatokat

Ennek érdekében élükre kinevezte egyik bizalmi emberét Richard Grenellt, aki eddig Berlinben volt az USA nagykövete. Szókimondásával keltett kínos feltűnést, mert nyíltan bírálta az Európai Uniót és a német kormányt. Trump nagykövete gyakran vádolta a németeket azzal, hogy függővé váltak az orosz földgáztól. Elszántan küzdött azért, hogy ne épüljön meg az Északi Áramlat 2 földgázvezeték, amely egyenesen Oroszországból szállít földgázt Németországba. Trump el is rendelte az embargót a résztvevő cégekre, de ezzel csak késleltetni képes a vezeték megépítését, de leállítani már nem.

Az argentin NER párharca az IMF-el

Cristina Fernandez de Kirchner alelnök asszony, akinek elnöki periódusa idején Argentína fizetésképtelenséget jelentett kijelentette:

„Argentína egy centet sem törleszt amíg nincs vége a válságnak!”

Az IMF állatorvosi lova Argentína, mely már többször vett fel hatalmas kölcsönöket, hogy áthidalja pénzügyi nehézségeit. Jelenleg 100 milliárd dollárral tartozik Dél Amerika második legnagyobb gazdasága a Nemzetközi Valutalapnak. 2018-ben 57 milliárd dollárt, legutóbb pedig 25 milliárd dollárt vett fel a liberális kormányzat amely azután megbukott tavaly a választáson. Visszajöttek a peronisták: Argentína egykori elnökasszonya, aki jelenleg hazája alelnöke a hétvégén kijelentette: nem fizetik addig a kölcsön részleteit amíg  az ország ki nem lábalt a válságból. Az alelnök asszony ezt nem véletlenül Havannában adta elő annak a Kubának a fővárosában, melyet Trump újra pária állammá tett a globális gazdaság perifériájára kiszorítva a szocialista szigetországot.

Trump szorongatja Argentína torkát is

A napokban Buenos Airesbe érkezik az IMF küldöttsége, hogy az átütemezésről tárgyaljon. Argentína már többször vált fizetésképtelenné: legutoljára 2014-ben amikor még Cristina Fernandez de Kirchner volt az elnökasszony.

A 66 éves politikus asszony most azért járt Kubában, hogy ott is

bemutassa könyvét, melynek ezt a címet adta: Sinceramente – őszintén. Merész cím ez egy politikustól, akinek szereplését a közéletben botrányok sorozata kísérte.

Az Iránnal kötött megállapodás például kicsapta a biztosítékot Washingtonban és Izraelben.

A terrorista szál

Amikor Trump elnök Szulejmani tábornok kilövéséről döntött, akkor ezt azzal is indokolta, hogy Irán az amerikai földrészen is elkövetett terrorcselekményeket: kettőt közülük Argentínában, ahol a legnagyobb zsidó közösség él Latin Amerikában. Először Izrael Buenos Aires-i nagykövetségét érte támadás – 29 halott, majd a zsidó kulturális központot robbantotta fel egy Iránból irányított kommandó – 85 halott. Mindez még a kilencvenes években történt, de Cristina Fernandez de Kirchner elnöksége idején „rendezték az ügyet”.

Irán a világpiaci árnál jóval olcsóbban szállított olajat Argentínának, mely cserébe nem Iránt nevezte meg a terrorakció felelősének hanem a libanoni Hezbollah milíciát.

Mindenki tudta ugyan, hogy a Hezbollah legfeljebb csak közvetítő lehetett, de Iránnak sikerült megmentenie az arcát. Ez fontos volt, mert akkor folytak a tárgyalások az atomalkuról, melyet Obama elnök – más nagyhatalmakkal együtt – meg is kötött, hogy azután Trump felrúgja azt.

Az ügyész, akit holtan találtak a fürdőkádban

Alberto Nisman ügyész vizsgálta a zsidó célpontok elleni terrorakciók ügyét: 500 oldalas jelentésben összegezte az eredményeket. Minden tény Irán ellen szólt. Nem sokkal a döntő tárgyalás előtt az ügyészt holtan találták a fürdőkádjában! Cristina Fernandez de Kirchner elnökasszony sietett közölni: öngyilkosság történt! Ezt a verziót az ellenzék és a család nem fogadta el: szerintük az ügyészt a titkosszolgálat meggyilkolta! Egy bíróság az elnökasszony távozása után megerősítette: gyilkosság történt! Emiatt nem indult az elnöki posztért tavaly Cristina Fernandez de Kirchner. Akinek azért szüksége volt a hatalom nyújtotta védelemre: ezért egy színtelen politikussal párban indult az elnökválasztáson. Nyertek.

Cristina Fernandez de Kirchner csak alelnök ugyan, de rossz nyelvek szerint az államfő nála tartja az eszét. Ha tehát az alelnök asszony kijelenti, hogy Argentína nem törleszt, akkor azt komolyan kell venni.

A peso árfolyamának csökkenése és a belső infláció ezek után csaknem biztosra vehető, de a nemrég hatalomra került baloldali populista kormányzat nem könnyen vállalhatja fel egy IMF csomag teljesítését, mert liberális elődje épp ebbe bukott bele tavaly Argentínában.

Vesztésre áll Trump zsaroló taktikája

USA figyelmeztetés Nagy Britanniának: a Huawei az ország szuverenitását veszélyezteti. Erről értesítette a világot Twitteren Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, aki Londonban is kísérletet tesz arra, hogy az utolsó pillanatban lebeszélje Boris Johnsont a kínaiak beengedéséről az ötödik generációs piacra.

Közben viszont a Forbes már úgy értesült: Boris Johnsont már meggyőzték a tanácsadói, hogy mondjon nemet Trumpnak, aki pedig mindent bevetett annak érdekében, hogy elgáncsolja a Huaweit Angliában is.

Mnuchin mézes madzagja

Az amerikai pénzügyminiszter szerint már az idén meglehet az USA-Egyesült Királyság szabadkereskedelmi egyezmény. Ha ez igaz lenne, akkor az uniós kilépés után egyből be lehetne lépni az amerikai piacra. Csakhogy kérdés: milyen feltételekkel? Steve Mnuchin pénzügyminiszter játssza ezeken a tárgyalásokon a jó rendőr szerepet míg Robert Lightizer kereskedelmi főtanácsadó a mumus. Ez jól látszott a kínaiakkal folyó véget nem érő alkudozások során, és Trump minden bizonnyal ugyanezt a stratégiát alkalmazza Nagy Britannia esetében is.

Ötszemközt

Trump telefonon állítólag azzal is megfenyegette Boris Johnsont, hogy amennyiben nem zárják ki a Huaweit, akkor őket zárhatják ki a titkosszolgálati együttműködésből. A második világháború vége óta működik a Five Eyes only rendszer, mely azt jelenti úgy az USA, Nagy Britannia, Ausztrália, Kanada és Új Zéland titkosszolgálatai információikat megosztják egymással. Trump szerint a Huawei a pekingi titkosszolgálat eszköze, és hogyha a britek a kínaiakat megbízzák az ötödik generációs hálózat kiépítésével, akkor titkos információkhoz juttathatják akaratlanul Kínát. Andrew Parker, a brit titkosszolgálat főnöke ezt nem így látja. Szerinte nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot a Huawei, de bizonyos szigorításokat elkerülhetetlennek tart. A londoni sajtó beszámol arról, hogy elkeseredett csaták dúlnak a kormányban a Huawei miatt. A Forbes szerint kedden a kínaiak mellett döntenek majd. Az Európai Unió minden tagállamra rábízta a döntést. Ezért Magyarország a Huawei mellett döntött Trump aggályai ellenére.

Boris Johnson dilemmája: Európa vagy Amerika?

A brit üzletemberek 60%-a úgy véli, hogy az európai piac fontosabb mint az amerikai. Sokan tartanak az amerikaiak agresszív nyomulásától és nemcsak a baloldalon. Trump támogatói között vannak olyan lobbik is, amelyek ki akarják mazsolázni a brit egészségügyet miközben a problémás részeket meghagynák a brit kormánynak. A fizetős egészségügy nagy csapás lenne a bérből és fizetésből élők számára. Csakhogy Boris Johnson a rozsda övezetek frusztrált munkásosztályának köszönhette elsöprő választási győzelmét. Ezért most a belügyminiszter ki is jelentette: „a brit tőkének el kell felejtenie az olcsó európai munkaerőt! Meg kell fizetnie a hazai munkásokat!” Konzervatív kormánytól ilyesmit ritkán lehetett korábban hallani. A kereskedelmi miniszter viszont azt közölte: csak február közepén lesz kész a brexit tárgyalási ajánlat. Hogy lesz ebből szabadkereskedelmi egyezmény az év végén? Ezt szeretné tudni Michel Barnier is, aki uniós főtárgyalóként már szinte mindent látott brexit ügyben. Varadkar ír miniszterelnök viszont a BBC-nek nyilatkozva gúnyosan arra figyelmeztette a briteket: ne higgyék, hogy az erő pozíciójából tárgyalhatnak majd a szabadkereskedelmi egyezményről az Európai Unióval!

Élőben a USA szenátusából – Trump’s impeachment

Watch US senate discuss Trump's impeachment

Watch US senate discuss Trump's impeachment

Közzétette: The Independent – 2020. január 22., szerda

Merkel szerint nem Trump miatt gyengül az USA-EU viszony

Az Egyesült Államok számára egyre kevésbé fontos Európa – nyilatkozta a londoni Financial Timesnak Angela Merkel. Németország kancellárja szerint nem a személyes viszonya számít Trump elnökhöz hanem az, hogy már Obama megmondta: a XXI-ik század a csendes óceáni térség kora.

Európa már nem képzelheti magát a világ közepének – érvelt józanul a német kancellár. Az uniós biztos Washingtonban tárgyal, hogy elhárítsa a kereskedelmi háborút

Phil Hogan szeretné megakadályozni, hogy Trump elnök offenzívát indítson az Európai Unió ellen azt követően, hogy az amerikaiak megállapodtak a kereskedelmi háború lezárásáról Kínával. Európa ugyanis éppúgy kereskedelmi többletet mutathat fel az Egyesült Államokkal szemben mint Kína. Márpedig ez csípi Trump szemét, aki az America First (Amerika az első) programmal nyert négy éve, és most is hasonlóval készül előállni, hogy nyolc évig maradhasson a Fehér Házban.

Kína az élre tör az 5G rendszerrel

Egymillió 5G torony lesz Kínában az év végére – jósolja a Goldman Sachs miközben  a Huawei  „csak” 400 ezerre számít. Jelenleg már több mint 130 ezer 5G torony működik – írja a pekingi China Daily. Az előfizetők száma több mint 3 millió. Két hónappal az indulás  után ez nem mondható rossz eredménynek…

Az 5G nemcsak technológia

Óriási az ugrás a negyedik és az ötödik generáció között – magyarázza egy kínai szakértő a China Dailyben. Vang Csianzsou főmunkatársa a Global System for Mobile Communications Association szervezetnek: a távközlési ágazat az 5G rendszeren keresztül kapcsolódik a többi ágazathoz azzal, hogy szinte egyidejűleg képes az információk átadására a villámgyors sebesség miatt. A gépek így gépekkel kerülhetnek kapcsolatba, és ennek mindenütt óriási jelentősége van, de különösen fontos ott, ahol permanens az életveszély. Mint például a bányászatban.

Az 5G rendszert először egy aranybányában vezették be Kínában

Konfuciusz szülőföldjén, Santung tartományban immár a felszínről irányíthatják azt a csille rendszert egy bányában, mely a felszínre hozza az aranyrögöket. 500 méterrel a föld felszíne alatt kamerák figyelik a csilléket, melyeket hála az 5G rendszernek élőben tudnak követni fent, ahol biztonságban üldögélnek a felszínen.

Kína behozhatja a lemaradását Amerika mögött a vállalkozások digitalizálásában

A 4G a kereskedelem forradalmát hozta el Kínában. Olyan cég reprezentálja ezt a legjobban mint az Alibaba, melyet Hangcsouban alakított Jack Ma, de New Yorkban vittek tőzsdére. Jack Ma már visszavonult, de ő Kína leggazdagabb embere, aki mindenütt a világon népszerűsíti a digitalizációt.

Az ötödik generáció ugrást jelenthet Kínában, mert ott a vállalatok többsége el van maradva a digitalizációban az Egyesült Államok mögött. Míg Kínának vannak világszínvonalú kereskedelmi cégei az interneten addig a vállalkozások digitalizálásában nincsenek ilyen vállalatok  pedig Amerikában kéz a kézben jár a kettő. Most tömegesen alakulnak a startup cégek, hogy betöltsék a hiányt – írja a China Daily.

Peking az 5G-től várja a gazdaság fellendülését

Kína gazdaságának a növekedési üteme egyre lassul bár még mindig jócskán megelőzi vetélytársait. Az ötödik generáció viszont azzal kecsegteti a gazdaság irányítóit, hogy óriási változásokat indít el, melyek felgyorsíthatják a fejlődést. A szépnevű China Academy of Information and Communications Technology számokkal is szolgál: öt év alatt az 5G 10,6 ezer milliárd jüannal (1500 milliárd dollárral) dobhatja meg a GDP-t – és ez csak a közvetlen hatás. Indirekt módon 24,8 ezer milliárd jüanos pluszt várnak az 5G-től a kínai szakértők. Ezek észbontóan magas számok, de jól mutatják, hogy Peking milyen mértékben számít a Huawei 5G rendszerére, melyet az amerikaiak ott fúrnak, ahol csak lehet.

Liu Ho miniszterelnök-helyettes Washingtonba érkezett

Pekingben is megerősítették azt, amit Trump korábban bejelentett: aláírják az USA-Kína kereskedelmi megállapodást. Liu Ho kínai főtárgyaló ezért ment Washingtonba, de Pekingben hangsúlyozzák: rész megállapodásról van szó! Vagyis arról, hogy visszavonják azoknak a szankcióknak a jó részét, melyet Trump rótt a kínaiakra. Az olyan kínos ügyekben mint a Huawei 5G rendszere nincs megállapodás pedig ez befolyásolja az USA és Kína viszonyát az Európai Unióhoz is. Washington mindenáron le akarja beszélni szövetségeseit a Huawei 5G rendszeréről míg Kína nem hagy kétséget felőle: aki diszkriminálja a kínaiakat, az ugyanerre számíthat viszonzásképp a Mennyei Birodalom 1,4 milliárdos piacán.

Újra lesz amerikai-kínai gazdasági egyeztetés

Félévenként ismét találkoznak egymással a világ két legnagyobb hatalmának gazdasági vezetői. Az első ilyen tanácskozáson az USA-t Steve Mnuchin pénzügyminiszter, Kínát pedig Liu Ho miniszterelnök-helyettes képviseli majd – írja a Wall Street Journal.

Liu Ho Washingtonba utazik, hogy ott január 15-én aláírja az új szabadkereskedelmi egyezmény első megállapodását – közölték Pekingben. Ezzel nem ér véget a kereskedelmi háború, de megteszik az első lépést a béke felé – hangsúlyozzák a kínaiak.

Miért szüntette be Trump a féléves egyeztetést?

Washingtonban a fiatalabb Bush elnök idején döbbentek rá arra, hogy Kínára nagy szükség lehet a globális gazdaság ügyeinek intézésekor. A nagy pénzügyi válság (2008) idején Kína akadályozta meg a globális pénzügyi válságot azzal, hogy belső piacán hatalmas programokat indított el, melyek igen sok partner állam cégeinek kínáltak pompás üzleti lehetőségeket. A fiatalabb Bush elnök döntött amellett, hogy előnyös mindenki számára, ha a gazdasági tárcák vezetői összeülnek félévenként Washington és Peking érdekeinek az összehangolására. Obama nyolc éve alatt is folytatódott a gyakorlat. Trump is engedélyezte kezdetben ezt, de akkor még maga is vígan tárgyalt Hszi Csinping elnökkel. Azután következett a szankció politika, amely válasz intézkedéseket váltott ki Pekingben. Trump leállította a rendszeres konzultációt. Most ezt újrakezdik abban a reményben, hogy az USA elnöke nem gondolja meg magát újra.

Trumpot állítólag az vitte rá a kereskedelmi háború felfüggesztésére, hogy elétettek egy kínos számot: több mint 46 milliárd dollárjába került az amerikai cégeknek eddig a Kína ellen folytatott szankció politika! Választási évben ez kész katasztrófát jelent márpedig az elnökválasztás jelenleg mindent felülír Trump elméjében, mert nyolc évig akar a Fehér Házban maradni, hogy azután átadhassa a helyet az USA első női elnökének: Ivanka Trumpnak!

Trump gratulált Kim Dzsong un-nak a születésnapján

Észak Korea duci diktátora a hivatalos adatok szerint 1982 január 8-án látta meg a napvilágot. Mindez a hivatalos mítosz része: az uralkodó Kim dinasztia élete valójában titok.

A dinasztia harmadik uralkodója azért született hivatalosan 1982-ben, mert nagyapja, a rendszer alapító Kim Ir szen 1912-ben látta meg a napvilágot. Szülőfaluja ma Betlehemhez hasonló zarándokhely bár történészek szerint egyáltalán nem ott született. A hivatalos mítosz szerint a dinasztia második vezére, Kim Dzsong il 1942-ben született a koreaiak szent hegyén a Paktuszanon. Ez a koreai Olümposz. A történészek szerint valójában Kim Dzsong il egy szovjet lágerben született, ahol apja kiképzést kapott. Onnan tért haza szovjet százados egyenruhában, hogy megalapítsa a kommunista rendszert Észak Koreában. A szovjet múlt feledve, ma már nemzeti kommunista mítosz van. A nemzeti kommunista rendszer nyomorban tartja a népet, hogy pénzelni tudja a költséges fegyverkezési programot.

Kim Dzsong un kihívja Trumpot

Szingapúrban az amerikai elnök és az ifjú diktátor megállapodott abban, hogy Észak Korea leszereli nukleáris és ballisztikus rakéta fegyvereit. Cserébe Amerika megszünteti a szankciókat, melyek fojtogatják Észak Korea amúgy is nyomorúságos gazdaságát. Mindkét fél egymást vádolja, hogy miért nem lett semmi a beharangozott változásból. Hanoiban már sikertelen volt a második csúcs. Harmadikról egyelőre csak beszélnek …

Trump nem közvetlenül gratulált

Az USA elnöke fogadta a Fehér Házban Dél Korea államfőjének biztonságpolitikai tanácsadóját. Őt kérte meg, hogy tolmácsolja a születésnapi jókívánságokat Kim Dzsong un-nak. A biztonságpolitikai tanácsadó most mesélte el mindezt a sajtónak Szöulban. Hozzátéve, hogy Dél Korea elnökének születésnapi jókívánságaihoz csatolták Trump üzenetét is. Dél Korea elnöke mindenképp szeretné, ha lenne új csúcstalálkozó Trump és Kim Dzsong un között. Trump viszont azt számolgatja: vajon előnyös – e neki a választási harcban, ha összefut valahol a duci diktátorral, aki eleped a vágytól, hogy láthassa őt?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK