Egyelőre csak a dél-koreai zuhant nagyot, de szakértők szerint ez várható világszerte. Már az amerikai S&P 500 határidős tőzsdeindex is esett 0,4 százalékot.
Donald Trump és Kim Dzsong Un csúcstalálkozójának látványos kudarca miatt zuhantak a dél-koreai részvények, már most annyit vesztettek az értékükből, mint tavaly október óta soha. A legfontosabb dél-koreai tőzsdeindex, a Kospi 1,8 százalékkal, a dél-koreai pénz, a won pedig 0,5 százalékkal gyengült.
A Bloomberg által idézett szakértők szerint mindez annak ellenére történt így, hogy senki sem várt nagy sikereket a Hanoiban tartott csúcstalálkozótól. Arra is utaltak, hogy két kiszámíthatatlan vezető magatartását nehéz megjósolni. „Az emberek a legsúlyosabb következményekre számítanak.”
Bedöntötte a börzéket Trump a jegybank elleni újabb támadással. Az első reakciók az 1929-es válságot látszottak felidézni.
A nagy gazdasági összeomlás rémképét vetítette a falakra Donald Trump elnök karácsonyi Twitter-üzenete, amelyben „megtalálta” az amerikai gazdaság egyetlen baját, a szerinte túlságosan magas alapkamatot. A központi bank, a FED csaknem egy hete idén már negyedszer, 0,25 százalékponttal emelte meg a kamatot a 2,25-2,5 százalékos irányadó sávba. Ez egybevágott az elemzői várakozásokkal és a FED korábbi közleményeivel.
A kamatemelés elsődleges oka a gazdasági növekedés és az ennek nyomán várható inflációs nyomás enyhítése, az úgynevezett túlhevülés megakadályozása.
Ennek nyomán bezuhant az amerikai tőzsde, majd az ázsiai piacok is lejtmenetbe kapcsoltak.
Trump már sokadjára kifogásolja a FED kamatpolitikáját, szerinte ugyanis az alacsony kamat a gazdaság növekedésének fő hajtóereje. Az elnök szemmel láthatóan nem vesz tudomást arról, hogy növekedés idején kell az úgynevezett anticiklikus gazdaságpolitikát folytatni: adót és kamatot emelni, hogy aztán a következő krízis idején legyen mód az enyhítésre, pénz pumpálására a gazdaságba.
Az ijedtséget csak fokozta a pénzügyminiszter telefonos kérdése a legnagyobb kereskedelmi bankok vezetőihez, hogy újra a 2008-as válság idejét érjük-e. A bankárok megnyugtatták Steve Mnuchint, hogy van elég pénz a bankrendszerben.
A FED előző vezetése, Janet Yelennel az élen kezdett bele két éve a monetáris szigorításba, vagyis abba, hogy a válság idején nullára csökkentett alapkamatot elkezdi lépésenként emelni azzal párhuzamosan, ahogyan magára talál a gazdaság: növekszik a foglalkoztatás és a belső fogyasztás. Az Egyesült Államokban a gazdaság bővülésének háromnegyedét a belső fogyasztás adja, ami azonban azonnal megjelenik az áremelkedésben. Ennek elleneszköze az alapkamat emelése, a pénzkínálat mérséklése.
Az ellentétet fokozza Trump hiúsága, az, hogy a gazdaság minden eredményét magának tulajdonítja. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy egyre inkább a Fed válik a fő ellenséggé. A piac azonban attól tart, hogy Trump megpróbálja elfoglalni a jegybankot.
Túl sok a készpénz a forgalomban, jó lenne, ha sokkal több állampapírt, és akár négyszer több (!) részvényt venne a lakosság. Ezt szeretné elérni a Magyar Nemzeti Bank. A készpénz mennyisége tényleg durván nő, nyolc év alatt két és félszeresére, köszönhetően a kormány több intézkedésének.
Anyám borogass, Soros-féle spekulánsok karjaiba lökné a magyart a Magyar Nemzeti Bank! – kiálthat fel, aki azt olvassa az MNB alelnökétől, hogy túl sok a készpénz, ezt inkább a lakossági állampapír-vásárlásra és tőzsdézésre kéne fordítani. Jelentős nagyságra, mintegy 5700 milliárd forintra rúg a magyarországi készpénzállomány – mondta egy konferencián Nagy Márton.
A jövő nagy kérdése, mi lesz ezzel a jelentős készpénzmennyiséggel. Rámutatott: ha ennek kevesebb, mint a felét, 2300 milliárd forintot a lakosság állampapír-vásárlásra fordítana, akkor a mostani, lakosság kezében lévő, 5100 milliárd forintos értékpapír-állomány mintegy 45 százalékkal ugrana meg. A háztartások által megvásárolt, jelenleg 800 milliárd forint összegű
tőzsdei részvényállomány pedig 3100 milliárd forintra emelkedne, azaz majdnem megnégyszereződne,
és ez nagyon kedvező lenne a hazai gazdasági növekedés szempontjából – jelezte az MNB-alelnök.
A forgalomban lévő készpénz mennyiségének alakulását mutatja az alábbi grafikon.
Forrás: MNB
Látható tehát, hogy szinte megállíthatatlanul nő a fizikai pénz forgalma, az MNB adata szerint a fizetési tranzakciók 80-85 százalékát készpénzben bonyolítjuk. A rajz idősorán kívüli évek alapján a kép még drámaibb: 2010-hez (a kormányváltáshoz képest) a forgalomban lévő kápé mennyisége 2200 milliárd forintról két és félszeresére nőtt a mostani 5700 milliárdra, pedig azóta elment az országból vagy félmillió ember.
Túl azon, hogy hivatalos részről egyfolytában az MNB-alelnök által említett tőzsdei „spekulánsok” ellen hangolják a népet, tényleg a jövő kérdése, hogy helyes lenne-e, ha egyenesen négyszeresére dagadna a cseppet se kockázat nélküli tőzsdei befektetési állomány.
Ami a lényeget illeti, a válasz nagyon egyszerű:
a különféle megtakarítások azért nem nagyon nőnek a kívánt mértékben, mert nem éri meg.
Éppen egy éve írtuk le, hogy „megeszi az infláció a megtakarítást, és jelenleg alig van olyan pénzügyi lehetőség, ami ezt megelőzné. A szinte láthatatlan kamatok jó ideig maradhatnak.”
Az infláció azóta jócskán megugrott, a jegybanki alapkamat nem mozdult, az inkább irányadónak tekinthető bankközi kamatláb (Bubor) is éppenhogy feljebb kúszott. A végeredmény tehát ugyanaz.
A banki hozamokra – és ezzel a megtakarítások elhelyezésére – éppenséggel a kormány adta fel az utolsó kenetet, amikor hét éve
bevezette a különféle tranzakciós különadókat,
amiket a pénzintézetek annak rendje, s módja szerint tovább is adtak az ügyfeleknek.
Amikor pedig – a felháborodást látva – adómentessé tették havi 150 ezer forint készpénz felvételét, csak megerősítették a készpénzhez amúgy is erős ragaszkodást.
Az viszont tény, hogy
a kormánynak nagyon kell a pénz,
mert az uniós támogatások alig csöpögnek, az előlegként kifizetett pályázati összegek már ezermilliárdos tételre rúgnak. A kormány mindenhonnan szeretne pénzhez jutni: önkormányzattól és lakosságtól, bárhonnan.
Összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit. Ha bővebben is el akarja olvasni őket, kattintson a linkekre!
Tekintélyes lapok bírálják a magyar kormányt
Kelet-Európáról közölt cikket a Guardian és a Foreign Policy is, mindkettőben kiemelten foglalkoznak Magyarországgal, főleg a szabadságjogok visszaszorítása és az idegenellenesség miatt.
A szélsőjobb hőse lett Orbán Viktor
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Sorra dicsérik meg szélsőjobboldali pártok vezetői Orbán Viktort. Van köztük rasszista, vagy éppen erősen oroszbarát is. Az is közös bennük, hogy tavaly januárban
mindegyikük képviseltette magát a populista szélsőjobboldaliak nagy találkozóján,
Koblenzben, ahol együtt szidták a globalista elitet, az Európai Uniót, a médiát, és persze a menekülteket.
Maradt a veszteség a tőzsdén
Lényegében a nyitáskori veszteséggel zárta a napot a budapesti tőzsde a hétfőről áthúzódott pánik következtében. Közben a tengeren túl viszont mintha enyhülne a krízis, az amerikai index enyhe emelkedésben van.
Robbanhat a Fidesz a választások előtt?
Feszültség van a Fideszben információink szerint, pedig nem ez jellemző a pártra. Viszont ahogy növekszik, ahogy szaporodnak a kisebb és nagyobb hatalmi centrumok, úgy távolodnak el az egyszemélyi vezető, Orbán Viktor látóköréből az alsóbb szinten megjelenő érdekviszonyok, és döntési pontok.
Ma három éve mondta ki Simicska, hogy mit gondol Orbánról
Fotó: 444/Simicska Lajos
2015. február 6-án, pénteken a Simicska Lajos érdekkörébe tartozó Magyar Nemzet, Lánchíd Rádió és Hír TV vezetői „lelkiismereti okokra hivatkozva” felmondtak. A „szakítás” után sorra hagyták el Simicskát médiabirodalmának főszerkesztői, de ez csak fokozta az ő harci kedvét, és tömören így jellemezte egykori barátját:
Hiesz György, Gyöngyös polgármestere „könnyeivel küszködve” jelentette be, hogy visszalép az országgyűlési képviselői jelöléstől, és az MSZP-ből is kilép. Azt is elmondta, hogy
függetlenként folytatja munkáját,
és így indul majd a jövő évi polgármester-választáson is.
Új honlapja van Lázár Jánosnak
Személyes hangvételű, teli emberi megközelítésekkel – épp olyan, mint amilyennek egy politikusi honlapnak választási kampány közeledtével lennie kell. Még jó tanácsot is ad: az ember ne mondjon hülyeséget, butaságot Orbánnak.
Az LMP feljelent a paksi hitelcsere miatt
MTI Fotó: Kovács Tamás
Szél Bernadett feljelenti a kormányt a paksi hitel előtörlesztése miatt, mert ez szerinte annak beismerése, hogy lett volna olcsóbb hitelforrás is.
A kormány 24 milliárd forintot előtörleszt a kölcsönből,
két százalékpontnyi kamatkülönbséget remélve megspórolni.
Január 24-én Hajdúdorogon több kormányhivatali alkalmazottat vettek őrizetbe. Az esetről a rendőrség hivatalosan csak annyit közölt, hogy négy embert hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével gyanúsítanak.
Szerbia és Montenegro hét év múlva EU-tag lehet
Igaz, ehhez még sok reformra van szükség, mint ahogy négy másik, nyugat-balkáni államban, Albániában, Macedóniában, Boszniában és Koszovóban is, amelyek szintén uniós tagok akarnak lenni – ezt írja bővítési stratégiájában az Európai Bizottság.
Okostelefon nélkül már élni se tudunk?
Forrás: pexels.com
A magyarok háromnegyede szerint nem. Az okostelefont már
inkább internetezésre és csetelésre használjuk,
mint beszélgetésre. Minden második magyar rendszeresen a vécére is magával viszi. 29 százalék tartja magát függőnek, de a magyarok háromnegyede nem tudna lemondani okostelefonja használatáról.
Mennyit hoz a konyhára egy Michelin-csillag?
A nagy éttermek is a piacról élnek, sok esetben számukra is létkérdés a Michelin-csillag. Az elismerés három év alatt átlagosan 80 százalékos forgalomnövekedést jelent, többen mégis önként lemondanak róla.
Valamelyest visszakúszott a budapesti börze indexe, de még veszteségben van. A nyitás utáni órában nagy forgalom mellett az egyik kis papír, az Opus van a legnagyobb mínuszban.
Másfél órával a nyitás után mérséklődött a Budapesti Értéktőzsde nap kezdetkori vesztesége. A BUX a mínusz 2,5-2,8 százalékos sávból visszakúszott két százalék közelébe. A forgalom nagy, hárommilliárd forintot is meghaladó.
A hétfői amerikai pánik vesztese a pénzügyi szektor, cégei 4 százalék feletti mértékben buktak értékükből. A budapesti börzén ennek megfelelően az OTP részvényét is eladói magatartás jellemezte, 3 százalék a vesztesége. A legtöbbet a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő Opus vesztett, öt százalékot.
Lehetséges, hogy elkezdődött az óvatos vásárlás, ez a későbbiekben kiderül.
Ma mérsékeltebben, de változatlanul intenzíven zajlik a kereskedés a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Konzum Nyrt. tőzsdei részvényeivel. A cégről tegnap terjedt el a hír, hogy megvenné a Telenor magyarországi leánycégét.
Ismét a „nagy” papírokkal versengve zajlik a kereskedés a Konzum (és a szintén Mészáros-érdekeltségű Opus) részvényeivel. Tíz óra előtt magasan az OTP és Mol – a budapesti tőzsde vezető részvényei – feletti árfolyam-növekedése volt a Konzumnak és az Opusnak (3,3 százalék). A két Mészáros-papír a BÉT teljes (addigi) forgalmának körülbelül harmadát tette ki. Az index a reggeli nyitás után süllyedésnek indult, a Konzum el is veszítette árfolyam-növekedésének kétharmadát.
Kedden délután terjedt el a hír, hogy a Konzum nem kötelező vételi ajánlatot tett a Telenor mobilszolgáltató hazai érdekeltségére. A Konzum azóta se reagált az árfolyamot jelentősen befolyásoló hírre.
A cég részvénye óriási ugrott a délutáni kereskedés idején.
A Telenor maga jelentette be múlt pénteken, hogy meg nem nevezett féltől ajánlatot kapott térségi divíziójára, a magyar, bolgár, szerb és montenegrói leánycégekre.
Az ajánlatot tanulmányozzák, semmi egyebet nem árult el a Telenor. Így azt se, hogy – ha elfogadják azt – egyben kívánják-e értékesíteni a kelet-közép-európai részleget, vagy egyenként is lehetséges. Bolgár értesülés körülbelül 2 milliárd euróra (bő 600 milliárd forintra) becsülte a teljes csomagot. Ebből a magyar Telenor 200-300 milliárd forint körül lehetne.
Nem a mostani az első és egyedüli kiugró árfolyamugrás a Mészáros-féle részvényeknél. Tavaly nyár óta zajlik az olykor irracionális indexmozgás, amelyet egyértelműen a politikai szállal magyaráznak megfigyelők.
Ezzel korábban már foglalkoztunk, nevezetesen, hogy a több száz százalékos árfolyam-emelkedések mögött ekkora valós gazdasági teljesítmény nyilvánvalóan nincs. Mészáros politikai hinterlandja is alighanem közrejátszik ebben, az, hogy úgy gondolja sok befektető, hogy Mészáros cégei „a jövőben is hasítanak”.
Leszakadt az indonéz főváros tőzsdéjének a belső mennyezete, többen megsérültek. Az épület ad otthont a Világbank irodájának is. A Facebookon számos fénykép mutatja, ahogy porba és füstbe borult az épület aulája, amely tele van mennyezet-darabokkal, és törött bútorokkal.
A nagy hírügynökségek egyelőre ismertelennek nevezik az omlás okát. Egyelőre azt sem tudni, hányan és hogyan sérültek meg. A város rendőrfőnöke a helyi televíziónak azt mondta, hogy megkezdődött a vizsgálat, de egyelőre a sebesültek ellátása az elsődleges feladat.
A BBC jelentése szerint a Világbank egy Jakartában dolgozó munkatára szerint az aula fölött egy átjáró volt, az omlott be. A nemzetközi szervezet irodája ugyanabban az épületben van, mint a tőzsde.
Pénteken a Valérok ünneplik névnapjukat, és szeles, esős időre lehet számítani. A lapszemle pedig már itt is van:
Magyar Nemzet: Vizsgálni lehetne Mészárosék új bevásárlását
A héten jelentette be a Mészáros Lőrinc, felcsúti polgármester érdekeltségébe tartozó Konzum Nyrt., hogy egy bonyolult kereszttulajdonlásos ügylettel beszállnak a legnagyobb magyar kézben lévő biztosítóba, a CIG Pannónia Nyrt.-be. A cég részvényei már a bejelentés előtt egy hónappal emelkedni kezdtek – írja a Magyar Nemzet. Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) elnöke a lapnak elmondta, hogy megvizsgálták Mészárosék keddi tranzakcióit, és önmagukban nincs velük gond. A CIG Pannónia hétfői hétszázalékos árfolyam-emelkedése viszont már megérne szerinte egy vizsgálatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részéről. A CIG elmúlt néhány hónapos tőzsdei tevékenysége nem indokolt ugyanis ekkora emelkedést. A kérdés az, hogy ez a vételi hullám nem merítette-e ki a bennfentes kereskedelem tényállását.
Népszava: Listás kosarat adott a DK Karácsonynak
Szombaton meglesz a Demokratikus Koalíció önálló listája – mondta Gréczy Zsolt, a párt szóvivője a Népszavának. Gréczy ezzel Karácsony Gergelynek, az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltjének üzent, aki továbbra is közös listát szeretne a DK-val. Gréczy Zsoltot elmondta, hogy nem tárgyalnak Karácsony Gergellyel a közös listáról és Gyurcsány Ferenc harmadik helyéről. Az önálló DK-lista mellett a 106 egyéni választókerületben koordinált jelöltállítást szeretnének, és erről tárgyalnak az MSZP-vel – mondta a lapnak Gréczy.
Magyar Idők: Járműjavítóba költözik a Közlekedési Múzeum
Kőbányán, az egykori Északi Járműjavító területén az 1-es és 28-as villamosvonalak találkozásánál épülhet meg az új Közlekedési Múzeum a Magyar Idők információja szerint. A 2009-ben bezárt, azóta üresen álló Északi Járműjavító úgynevezett Dízelcsarnokban kapna helyet a múzeum fő épülete. A tervezés a kormánydöntés nyomán jövő év elejétől megkezdődik. A szomszédos, úgynevezett Eiffel-csarnokban a Magyar Állami Operaház építkezik, ezáltal új kulturális negyeddé formálják az elhanyagolt X. kerületi ipari zónát – írja a lap.
Bár kezdetben a befektetők aggodalmaskodtak, de később felülkerekedett az a vélemény, hogy a németek kormányalakítási kudarca nem befolyásolja jelentősen az eurozóna gazdasági kilátásait – állapítja meg a Bloomberg. A német tőzsdén csökkentek az árfolyamok, de az európai összesített részvényindex nem változott, azaz a befektetők beárazták Merkel kancellár kudarcát.
Már a választási eredmények is megmutatták, hogy Németországban nehéz lesz kormányt alakítani, de mindenki bízott Angela Merkel tárgyalási képességeiben. A kancellárasszony azt mondta Emmanuel Macron francia elnöknek, hogy két hónap alatt összehozza az új kormányt. Ez azonban nem sikerült. A Jamaika koalíció megbukott.
A két fő vitatéma a bevándorlás és az energiapolitika volt. A bajor CSU ragaszkodott ahhoz, hogy Németország mindenképpen kerüljön el egy újabb menekült inváziót, és legyen felső határa az egy év alatt beengedett bevándorlók számának. Ezt végülis Angela Merkel pártja, a CDU elfogadta, a két potenciális koalíciós partner, a liberálisok és a zöldek viszont nem.
Hasonló ellentétek mutatkoztak meg a másik kérésben, energetikai ügyekben is. A zöldek ragaszkodnak az atommentes Németországhoz, míg a keresztény pártoknak ez nem olyan sürgető cél.
Angela Merkel 2005 óta irányította Németországot, Európa első számú nagyhatalmát. Politikai jövője most kérdésessé vált, de a befektetők többsége úgy ítéli meg, hogy az eurozóna és benne Németország gazdasági kilátásai továbbra is kedvezőek, függetlenül attól, hogy a kormányalakítási tárgyalások befuccsoltak Berlinben
Hónapok óta tartó irgalmatlan vágtázásban vannak a Mészáros Lőrinc tulajdoni körében álló tőzsdei cégek részvényei. A Konzum, az Opus és az Appeninn több száz, sőt, ezerszázalékos növekedést értek el, egyértelműen a politikai hátszélre felkapaszkodva. Nem bizonyítható, de nem is zárható ki, hogy létezhet olyan informális személyi kör, amely időben értesül(t) arról, milyen céget vásárol(t) Mészáros Lőrinc birodalma. Egy tőzsdei szereplő szerint „persze, ez gáz, de nem a tőzsdéé”.
Mészáros Lőrinc a különféle cégvételek után belevágott a tőzsdei társaságokba bevásárolni magát. Magához láncolta a Konzum Nyrt.-t, majd ez részt szerzett az Appeninn ingatlanos cégben, hogy aztán a tavaly megszerzett Opimus Nyrt.-t átkeresztelje Opusra. Az így létrejött kusza, egymást is tulajdonló vállalatbirodalmat itt mutattuk be.
A nyár vége óta e három társaság részvényei elképesztő ralizásba kezdtek. Az Appeninn a kicsivel 200 pontról jóval ezer fölé futott a november eleji fordulópontig.
Forrás: BÉT
A Konzum egyenesen hatvanszorosára (!) dagasztott kurzust produkált szintén november elejéig.
Forrás: BÉT
Az Opus árfolyama „csak” mintegy hússzorosára növekedett.
Forrás: BÉT
A kereskedés hevességére jellemző, hogy egyre-másra kellett felfüggeszteni a kereskedést, miután az árfolyam változása elérte a napon belüli megengedett 15 százalékos limitet.
A három cég tőzsdei értéke 375 milliárd forintra hízott rövid idő leforgása alatt, amely mögött
ekkora valós gazdasági teljesítmény nyilvánvalóan nincs.
Az nem vitás senki előtt se, hogy Mészáros politikai hinterlandja nyújtja azt a hátszelet, amelyre felkapaszkodva zajlik a börzén az árfelhajtó kereskedés.
A Budapesti Értéktőzsde egyik – neve említésének mellőzését kérő – ismert szereplője szerint olyan kisbefektetők mozdultak rá a Mészáros-papírokra, akik keresik a magas kockázatú részvényeket. De az is igaz, hogy minden bizonnyal a tulajdonosi kör is vásárol(t) a papírokból, a kisbefektetőknek tehát egyre kisebb rész maradt. Lényegében a spekulánsok egymásnak adnak részvényt, akár napon belül is vesznek-adnak, azonnali árfolyamnyereségre játszanak. (Ezt korrigálták november első hetében, amikor visszafordult az árfolyam.)
Az nem állítható, hogy nincs valós teljesítmény a Mészáros-cégek mögött – fogalmazott visszafogottan a börzei befektető -, de kétség kívül az a várakozás áll a háttérben, hogy
időről időre érkezik valami „jó hír”: újabb bevásárlás szállodaláncba vagy másba.
A tulajdonosok – és esetleg mögöttük állók – megfontolásairól úgy véli, hogy rájöttek, jobb, ha a kevés kisbefektető is jól jár (nem sok vizet zavarnak), miközben ők nagyot kaszálhatnak.
Nincs-e olyan informális kör a három Mészáros-cég körül, amely maga nem tart részvényeket, és legfőképpen nem tulajdonos, vezető tisztségviselő, de másoknál előbb tudja, mely cégek kerülnek Mészáros Lőrinc látókörébe? Ezt egyáltalán nem lehet kizárni, sőt, akár a korábbi részvénycsomag-vételek némelyike esetében sem lehetetlen, csak nem bizonyítható – válaszolta a tőzsdei szakértő.
„Persze, ez gáz”, de nem a tőzsdére nézve – mondta, hiszen nyilvánvaló, hogy ezek a társaságok képesek valódi teljesítményre, de „ebben a gazdasági környezetben”, vagyis azzal a várakozással, hogy Mészáros cégei a jövőben is hasítanak.
„Ez a ‘sztori’ nem a börzéről mond véleményt, hanem a minket körülvevő viszonyokról” –
tette hozzá.
A BÉT csak platformot ad a kereskedéshez, ennek szabályosságát nem ők ellenőrzik – tudatták a tőzsdén a FüHü-vel.
A pénzügyi és tőkepiaci felügyeletet is magában foglaló Magyar Nemzeti Bank (MNB) folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci szereplők magatartását, így – többek között – a tiltott piaci manipulációra vonatkozó rendelkezések betartását is – közölte Binder István szóvivő. Azt vizsgálják, hogy felmerül-e bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás gyanúja, illetve sérülhetnek-e a − befolyásszerzéssel összefüggésben keletkező − nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettségre vonatkozó szabályok.
Az MNB a bejelentéseket kivizsgálja és eldönti, indokolt-e felügyeleti eljárást indítania. Ilyen tartalmú határozatot a Mészáros-cégekkel kapcsolatban eddig nem hozott az MNB.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
