Visszacsinálhatja-e a brexitet a brit Munkáspárt, ha nyer a választáson? A londoni Guardian szerint nyílhat erre esély, mert “minden jobban menne az Európai Unión belül.”
Nem tisztességes az, hogy a mostani választási kampányban nem téma a brexit pedig erről mindenképp beszélni kell! – hangsúlyozza a liberális lap, mely szerint Nagy Britannia problémáinak a jórészét az okozza, hogy a szigetország kilépett az Európai Unióból.
“Ennél csak jobb lehet!” – ez volt a Munkáspárt jelszava az 1997-es választáson, Rishi Sunak konzervatív miniszterelnök most minden bizonnyal úgy véli, hogy “ennél csakis rosszabb lehet”, és ezért írta ki a választást júliusra.
A kormányfő abban bízik, hogy az infláció csökken, és ez lehetővé teheti a kamatláb csökkentését, beindulhat a gazdaság. Csakhogy az OECD és az IMF előrejelzései azt mutatják, hogy a perspektívák egyáltalán nem kedvezőek.
Már most is elég kinézni az ablakon, hogy lássuk: az infrastruktúra rossz állapotban van, a szegénység növekszik – írja a londoni Guardian. Lord Kinnock, a Munkáspárt ex vezére bánatosan idézte fel nemrégiben, hogy “a britek fedezték fel a tizenkilencedik században a tiszta víz értékét, most viszont nem jut elég pénz erre, mert a privatizált vízművek nem költenek erre eleget.”
Kinnock 1992-ben a Munkáspárt vezéreként reménykedett a győzelemben, melyet meg is jósoltak a közvélemény-kutatások, de azután mégiscsak veszített. A Munkáspárt most is esélyes de nem véletlenül nem tűzte zászlajára a brexitet, mert a brit közvélemény ma is igen megosztott az uniós tagsággal kapcsolatban.
Míg London elvetette a brexitet, és főpolgármestere ma is kiáll az Európai Unió mellett, a vidék továbbra is szkeptikus pedig a kiválás nem sok jót hozott Nagy Britanniának. A konzervatívok és a közvélemény különösen nagyot csalódott Donald Trump ígéreteiben: az USA akkori elnöke a Buckingham palotában beszélt arról, hogy remek kereskedelmi egyezmény várja Nagy Britanniát amint kilép az Európai Unióból, de ebből az ég világon semmi se lett.
Vita az adózásról
A konzervatív kormányok ragaszkodtak a neoliberális alapelvekhez, és az adócsökkentést mint mantrát emlegették akkor is amikor ennek semmilyen feltétele sem állt fenn.
Ebbe bukott bele Liz Truss miniszterelnök, aki olyan költségvetést prezentált, amely több mint 40 milliárd fontos deficitet irányzott elő, és ez felborította volna az egész gazdaságot, a font árfolyamáról már nem is beszélve. Liz Truss bukása után egykori pénzügyminisztere, Rishi Sunak alakított kormányt, és megpróbálja védelmezni a népszerűtlen politikát. Azzal vádolja a Munkáspártot, hogy “adóbombát készít elő.”
Miről van szó? John Smith, a Munkáspárt árnyék pénzügyminisztere mérsékelt adóemelést javasol, hogy ellensúlyozni lehessen a költségvetési hiányt.
A Munkáspárt azzal kampányol, hogy “a toryk alatt Nagy Britannia elpocsékolt 14 évet.” Starmer, a Munkáspárt mai vezére ellenezte a brexitet, amelyet a konzervatív kormányok erőltettek, és amelyet népszavazás hitelesített.
Most viszont az óvatos Munkáspárti vezér már így nyilatkozott a választási kampányban:
“nem hiszem, hogy az uniós tagság serkentené a gazdaság növekedését.”
Lord Heseltine viszont így beszélt a brexitről: ”ez nem tisztességes választási kampány hiszen mind a két fél hallgat arról, hogy a gazdasági gondok legfőbb oka a brexit.” Lord Heseltine azok közé a konzervatív politikusok közé tartozott, akik nem helyeselték a kilépést az Európai Unióból.
“Ha a Munkáspárt Starmer vezetésével győz a választásokon, akkor egyedülálló lehetőség kínálkozik előtte: megkezdheti a visszatérést a vámunióba, és az egységes európai piacba”
– írja a londoni Guardian.
