Kezdőlap Címkék Tolmács

Címke: tolmács

Lapszem – 2017. szeptember 25.

Ma a ritka nevet viselő Eufrozinák és Kendék ünneplik a névnapjukat. Továbbra is borongós lesz idő, csak elszórtan fordulhat elő csapadék, s 20 fokig is felmelegszik a levegő. Na de lássuk, hogy miről írnak a napilapok.

 Népszava: Ez csak Orbán és Simicska plakátharca

Akármi is legyen a Jobbik üzleti szándéka, közpénzt felhasználva jutottak óriásplakátokhoz, magyarán minden, az üzlethez kötődő információ közérdekből nyilvános, Vona Gábor és pártja nem titkolhatja el részleteit – szögezi le a Népszava, amely terjedelme írást közöl a párt plakátbizniszéről. A Jobbik megkeresésére sem volt hajlandó elárulni részleteket az üzletről – még annyit sem, mint korábban az Indexnek –, ám annyi egyértelművé vált a lap számára, hogy a reklámhelyeket – köztük óriásplakátokat – nem hitelből, hanem állami támogatásból finanszírozzák.

A Fidesz már szombaton azzal állt elő: feljelentést tesz tiltott pártfinanszírozás miatt, feltételezve, hogy a Jobbik ajándékba kapta a plakáthelyeket Simicska Lajostól.

A radikális párt azonban nyilván számolt ezzel a feltételezéssel, s aligha elképzelhető, hogy ne rendelkezne számlával a bevásárlásáról. Az 1100 óriásplakát vélhetően egyébként csupán része lehet egy nagyobb tervnek, hiszen hiába tiltotta meg költségvetési pénzből működő szervezetek listaár alatti hirdetéseit megtiltó, botrányosan megszavazott törvény a Jobbik tavasz óta zajló kormányellenes kampányát, néhány napon belül megjelentek a „magánmegrendelő megbízásából közzétett társadalmi célú üzenetek.

Már csak ezért szigorított tovább a kormány, jelezve: településképi bejelentési eljárást folytathatnak majd ugyanis le a polgármesterek a reklámok és reklámhordozók elhelyezéséről – az erről szóló jogszabály-módosítást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes múlt hétfőn nyújtotta be a Háznak. Simicska Lajos, aki jelentős, sok tízezer közterületi reklámhordozóval rendelkezik vélhetően arra számít, hogy a fideszes önkormányzatok sok helyütt „felülvizsgálják” majd a plakáthelyeket, s így több ezer reklámhordozójának eltávolításáról dönthetnek. Ha pedig alig néhány hét múlva ezek a felületek amúgy is a elvesznek, vélhetően nem olyan fájdalmas ezektől megválni „jelképes” összegért, ezzel is borsot törve Orbán Viktor és kormánya orra alá – írja a Népszava.

Magyar Nemzet: Végső döntésre várnak a Római-part civiljei

A Fővárosi Közgyűlés szerdán dönthet a Római-partra tervezett mobil gát megépítésének a megkezdéséről; a műtárgy a jelenlegi tervek szerint változatlanul a fás Duna-part mentén épülhet meg. Csütörtök délután 14 órakor közmeghallgatást tervez a főváros. Gadó György Pál aktivista szerint a munkaidő közepére szervezett fórum mindössze színjáték. Mindezt úgy, hogy egyre több bizonyítékot tudnak felmutatni arra, nem jó megoldás a városvezetés által szorgalmazott nyomvonal – tette hozzá. Vasárnap ismét tüntetést tartottak civilek, amelyen elhangzott, hogy összetett, tájépítészek, környezetvédők és szociológusok által készített alternatív megoldást is készítettek, de azt is semmibe vette a főváros. Már 18 ezer aláírást gyűjtöttek petíciójukhoz, hogy a városvezetés vegye figyelembe javaslataikat „Fát lehet vágni a hátunkon, de csak egy ideig” – mondta Lányi András, a tiltakozó mozgalom vezetője. Úgy látja,

a főpolgármester azt szeretné elkerülni, hogy párhuzamot vonhassanak az emberek a nagymarosi erőmű elleni tiltakozásokkal, amelyek hozzájárultak a rendszerváltáskor a hatalom bukásához.

A tüntetők vasárnapra az újpesti vasúti hídnál terveznek vonulást.

Magyar Idők: Soros-Hálózat: A migráns az első

A kormánylap  visszatér egy korábban már taglalt témára, arra, hogy az utóbbi időben a tolmácsokra is kivetették hálóikat a nyílt társadalom úttörői. Mint írja, ha a Helsinki Bizottságnak sikerül keresztülvinnie tervét, akkor a Soros György támogatását élvező szervezetek döntő befolyást szerezhetnek a hatósági tolmácsolás területén – írja a kormánylap, amely egy idei keltezésű tanulmányt idéz: kívánatos lenne, hogy a jövőben csak vizsgázott tolmács vehessen részt a menekültügyi eljárásokban, s munkájukra egy kötelező erejű etikai kódex vonatkozzék. Az elsőre megfontolandónak, sőt indokoltnak, szakmailag előremutatónak tűnő követelést rögtön összekapcsolták azzal, hogy a tolmácsokra vonatkozó vizsgakövetelményeket és a magatartási szabályokat a Menekültügyi Hivatalnak, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának, a területen működő tapasztalt civil szervezeteknek, valamint a tolmácsok szakmai szervezetének közösen kell kidolgozniuk.

A felsoroltak közül az ENSZ-testület eddig is együttműködött a Soros-hálózattal, és alighanem a civil szervezetek miatt sem kellene aggódniuk a helsinkiseknek

– állítja a cikk, amely azt is megjegyzi, hogy a tolmácsok három szakmai szervezete, a Professzionális Fordításszolgáltatók Egyesülete (Proford), a Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesülete (MFTE), valamint a Szabadúszó Fordítók, Tolmácsok Egyesülete (Szoft), ugyancsak az idén állt elő a hatósági tolmácsolásra vonatkozó reformjavaslataival.

Magyar Hírlap: Interjú Pokorni Zoltánnal

„Van huszonhárom kerület Budapesten, amelyek lába leér a földre és tudja, merre mennek az utcák, és hol kell játszóteret vagy óvodát felújítani. Ez fővárosi szintről nem belátható” – mondta a Magyar Hírlapnak Pokorni Zoltán, a XII. kerület fideszes polgármestere. Beszélt arról is, hogy az oktatás ügyében mindig elfogult lesz, Tarlós István főpolgármestert pedig az elvégzett munkájáért nagyon tiszteli, ám nem volt köztük mindig gördülékeny a munkakapcsolat. Beszélt arról, hogy nem feltétlenül érzékeli, hogy az önkormányzatok  nagyobb önállóságot élveznének: sok területen ugyanis az állam a korábban átengedett hatósági feladatait visszahúzta. Ugyanakkor állami kézbe került az egészségügy, a szociális terület és az oktatás is. „Nincs egyedül üdvözítő rendszer. Lehet önkormányzati szinten is jól vagy rosszul irányítani, de az állami centralizáció is lehet intelligens és fegyelmezett.” – véli. A Fővárosi Önkormányzat is átalakult, a polgármesterek közvetlenül képviselik a kerületüket a közgyűlésben, ami radikális változást jelentett és mindenképpen jó hatása volt a munkára. A kétszintűséget szerencsére nem oldotta fel, vagyis van huszonhárom kerület Budapesten, amelyek lába leér a földre, és tudja, hogy merre mennek az utcák, és hol kell játszóteret vagy óvodát felújítani. Ez fővárosi szintről nem belátható.

A kérdésre, hogy indul-e ismét, 2019-ben, azt mondta, hogy ez a terve.

 

 

A tolmácsokat kirúgják, ugye?

„Tíz tolmáccsal szakította meg tavaly az együttműködést a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH), amiért helyzetükkel visszaélve megpróbáltak segítséget nyújtani az eljárás alá vont migránsoknak”. Eddig a hír, amelyet a Magyar Idők tett közkinccsé.

És akkor azok számára, akikben még maradt némi józanság, mert nem fertőzte meg őket az össznépi téboly ebben a megzakkant országban, megpróbáljuk értelmezni ezt a mondatot, és az abban rejlő információt.

Hogy egy tolmácsnak milyen helyzete lehet, amellyel vissza tud élni, azt Németh Szilárd, vagy, teszem azt, Kósa Lajos nyilván álmából felverve is készséggel sorolja, ám normális ésszel nehéz elképzelni. A tolmács mögött ugyanis nem áll hatalmas, pénzzel bőven kitömött államapparátus, sem egyenruhásokból álló szervezet, ráadásul a Magyar Időkhöz hasonló, uszításra és gyűlöletkeltésre mindig kapható lakájsajtóra sem számíthat.

Egy tolmács mögött csak a tudása áll. Az, hogy ismer egy, vagy több nyelvet, köztük azt, amelyre a kihallgatás során szükség van. Ha ezt a nyelvet nem, vagy rosszul ismeri, vagyis, nem képes tisztességesen tolmácsolni, akkor az illető nem tolmács.

A tíz embert, amint az a Magyar Idők tudósításából kitűnik, nem azért küldték el mert nem jól fordították a kihallgatottak szavait. Hanem azért, mert ezek az emberek azt tették, amit adott esetben tenniük kellett. Segítettek a rászorulóknak Ez ma, Mária országában, bűnnek számít.

Az eljárás alá vont embernek ugyanis segítségre van szüksége. Az eljárás alá vont embernek ugyanis esetünkben szülőhazájától távol, egy idegen ország hatóságai előtt kell válaszolnia a kérdésekre, s a Magyarország által is aláírt egyezmények alapján jogában áll, hogy mindezt anyanyelvén tegye.

Van olyan, hogy egy tolmács valóban rosszul végzi a munkáját. Például a röszkei zavargások idején, a sajtóban Ahmed H-nak nevezett, első fokon terrorizmusért tíz évre ítélt szíriai férfi esetében, akinek a szavait, mint utóbb kiderült, rosszul tolmácsolták.

Ha mondjuk, azt kérdezik egy embertől, hogy miért jött el a hazájából, miért hagyott maga mögött mindent, ami addig fontos volt neki, rokont, barátot, munkát, ismerős helyeket, s az illető erre azt mondja, hogy azért, mert lebombázták a házát, akkor ezt nem úgy kell magyarra fordítani, hogy Soros György küldött, hogy bombákat robbantsak Európában.

Hogy a kirúgott tolmácsok miként éltek vissza a helyzetükkel, azt a Magyar Idők sajnálatos módon nem részletezi. Pedig biztosan van néhány szaftos történet a tarsolyukban, amelyek révén bepillantást nyerhetnénk a migránsokat segítő tolmácsok rettenetes mindennapjaiba.

Akadhatnak közöttük olyanok is, akik, László Petra operatőrrel ellentétben, még egyetlen menekülő embert gáncsoltak el, sőt, hallani olyan tolmácsról is, aki alaposan gyanúsítható azzal, hogy rámosolygott valakire, ahelyett, hogy gyomron vágta volna.

És, lehet hogy csak szóbeszéd, de hallottam olyan tolmácsról is, aki megsimogatta egy menekült kisgyerek fejét, egy másik pedig szerzett egy pohár vizet egy nőnek, aki azt mondta, hogy szomjas.

Az ilyen és ehhez hasonló esetek nyilván nemcsak engem, de vélhetően másokat is elgondolkoztattak. Ezek a tolmácsok, ne szépítsük a dolgot, mindenre képesek. Persze, ezen nincs mit csodálkozni, ha kissé megkaparjuk, kiderülne, hogy maga Soros képezte ki őket az átnevelő táboraiban, ő vette rá őket, hogy helyzetükkel visszaélve évente egymillió migránst szállítsanak Európába.

Szerencsére a magyar államot nem fenyegeti az a veszély, hogy kirúgja a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal. A magyar állam ugyanis nem él vissza a helyzetével, mert nem segíti a menekülteket.

Kirúgta a minisztérium a menekülteket segítő tolmácsokat

0

Kirúgott tíz tolmácsot a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, mert felmerült a gyanú, hogy „helyzetükkel visszaélve megpróbáltak segítséget nyújtani az eljárás alá vont migránsoknak”.

Márpedig a BMH feladata nem ez. A BMH feladata, hogy a menekülteket embertelen körülmények között tartsa, megalázza, dehumanizálja, hogy elvegye a kedvüket a migránskodástól. Nem mintha ezt a menekültek jókedvükből csinálnák, de mindegy: ők jelentik a gázolajat a magyar politika csúcsra járatott fortélyos félelem- és rettegésgépezetében.

„Példa kelle, hogy rettegjen az ország.” A BMH a példák példás gyártósora.

A segítség, a humanitás, a szolidaritás – tiltott dolgok. Visszaélések. A tolmácsok visszaéltek azzal, hogy emberi lények, pontosan olyanok, mint a menekültek, és mint – biológiai szempontból legalábbis -, azok, akik ezt a rettenetes masinériát működtetik.

Várom a hírt, hogy mikor kezd papokat kirúgni a katolikus egyház, mert arra érdemteleneket oldoztak fel, hogy mikor rúgnak ki tanárokat, akik cigánygyerekeket korrepetáltak, vagy vízimentőket, akik kimentettek egy fuldokló meleget a Balatonból. Tűzoltókat, akik nem kérdezték az égő szobában rekedtektől, hogy melyik pártra voksoltak a választásokon. Vagy hogy voksoltak-e egyáltalán? Rendőröket, akiktől valaki megkérdezte, hogy „ne haragudjon, biztos úr, merre van a Kossuth utca?”, és nem úgy válaszoltak, hogy „no, és minek az magának?”. Mentősöket, akik csak úgy kimentek egy infarktushoz, és nem firtatták: idegen-e az a szív, vagy nemzetmagyar, amelyiknek eltorlódtak az erei?

A nemzeti szociopatizmus rendszere nem tűr semmiféle kilengéseket. Nincsenek benne emberek, csak alkatrészek.

Kirúgott tíz tolmácsot a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, mert felmerült a gyanú, hogy „helyzetükkel visszaélve megpróbáltak segítséget nyújtani az eljárás alá vont migránsoknak” – ez (is) mindent elmond arról, hogy hol, miben élünk, hogy hol és mit kellene végre lerombolnunk, hogy itt újra élet lehessen.

Forrás: Konok Péter, Facebook

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK