İstanbul escort bayan sivas escort samsun escort bayan sakarya escort Muğla escort Mersin escort Escort malatya Escort konya Kocaeli Escort Kayseri Escort izmir escort bayan hatay bayan escort antep Escort bayan eskişehir escort bayan erzurum escort bayan elazığ escort diyarbakır escort escort bayan Çanakkale Bursa Escort bayan Balıkesir escort aydın Escort Antalya Escort ankara bayan escort Adana Escort bayan

Kezdőlap Címkék Titkosszolgálat

Címke: titkosszolgálat

Orbán testvér figyel: 50%-kal nőtt a titkosszolgálati megfigyelések száma

2022-ben 149 ügyben 251 személyt figyelt meg a titkosszolgálat Magyarországon – írta a hvg.hu. Ez csaknem 50%-os növekedés. Ennek az oka az lehet, hogy immár a “rémhírterjesztés” is nemzetbiztonsági problémává vált, ezért az ilyen személyeket is figyelemmel kísérhet a titkosszolgálat.

Ki számít rémhír terjesztőnek Orbán Viktor rendőrállamában? Akit Orbán Viktor annak kijelöl. A bíróság mindenesetre minden kérelmet jóváhagyott – mint ahogy 2010 óta mindig. Miért? A hatalom jól ismeri a bírói kart, és mindig megtalálja azokat a bírákat, akik habozás nélkül bármit aláírnak. Ez már a Rákosi korszakban is így volt, de szerencsére még nem tartunk ott, mert Orbán Viktor tudja: őt is figyelik!

Varga Judit igazságügyi miniszter legutóbb Bayer Zsolt műsorában azt mondta, hogy az Európai Unió 27 milliárd eurót “tart vissza a jogállami viták miatt.” Ez csinos összeg egy ilyen kis ország esetében.

Orbán közvetlenül irányítja a titkosszolgálatokat

A magyar miniszterelnök fél, és emiatt maga irányítja a titkosszolgálatokat – mondta Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató helyettese. Rogán Antal csak arra kell ebben a rendszerben, hogy alkalomadtán be lehessen áldozni mint bűnbakot a miniszterelnök helyett. Egyelőre erről szó sincs, de Orbán Viktor tudja: pénzügyi csapdába esett, és a kulcs Washingtonban van. Ezért támadja Bayer Zsolt az Egyesült Államok budapesti nagykövetét lépten nyomon, megjósolva:

”Pressman megszégyenülten fog távozni Magyarországról.”

Orbán abban bízik, hogy a Fehér Házba visszakerül Trump, aki nyilván új nagykövetet nevez majd ki Budapestre. Trump ellen azonban elindult egy vizsgálat, mert hazavitt szigorúan titkos dokumentumokat a Fehér Házból.

“Sose megyek börtönbe “ – nyilatkozta Orbán “barátja”, az ex elnök, de a választási kampány szempontjából ez nem a legjobb előjel.

Ha a republikánus párt vissza is tér a Fehér Házba, akkor sem biztos, hogy ez a megváltást hozza Orbán Viktornak. A magyar miniszterelnök könnyen járhat úgy mint Giorgia Melonival, aki ellenzéki vezérként barátságosan mosolygott, majd hatalomra kerülve követte a mainstream irányt, és esze ágában sem volt szembemenni vele. Nem is Orbán Viktorral szövetkezik hanem a lengyelekkel. Az USA – politikai pártállás nélkül – százszor fontosabbnak tartja Lengyelországot mint Magyarországot. Márpedig az ukrajnai háború miatt homlokegyenest ellenkező nézetet vall a magyar és a lengyel kormány. Orbán Viktor magára maradt, a magyar titkosszolgálatok pedig a senki földjére kerültek:

úgy vesztették el a nyugatiak bizalmát, hogy nem nyerték el a keletiekét.

Innen szép nyerni – mondhatná Orbán Viktor a lelkes futball szurkoló, a törpe Nagy testvér, aki figyelni is csak úgy tud, hogy közben sejti: őt is figyelik.

A magyar titkosszolgálatok a senki földjére kerültek a NATO-ban és az EU-ban

Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató helyettese tartott előadást a Pénzügykutató intézet Andrássy körében. Véleménye szerint a magyar titkosszolgálatok ugyan még tagjai, de nem partnerei sem a NATO, sem az EU-s társszervezeteknek.

A magyar titkosszolgálatok éppúgy a hatalom csapdájába estek bele mint az oroszok: a politikai vezetés nem annyira információra hanem sokkal inkább konfirmációra vágyik, saját előítéleteinek megerősítését várja tőlük. Így eshetett csapdába Putyin Ukrajnában.

A magyar hírszerzés még az orosz hadjárat kezdetén sem jelezte az agressziót, és a magyar külügy mindmáig nem minősítette agressziónak az orosz támadást. Orbán Viktor Putyinhoz hasonlóan teljes mértékben centralizálta a titkosszolgálatok irányítását, melyet a nemzeti információs központ koordinál. Ennek élén Kovács Zoltán András  tábornok áll, aki Kovács Árpádnak, a Számvevőszék egykori elnökének a fia. Jó szakember, de maximálisan alkalmazkodik az elvárásokhoz. Elvben Rogán Antal felügyeli a titkosszolgálatokat, de a valóságban ezt maga Orbán Viktor végzi Kovács József tábornok, nemzetbiztonsági tanácsadó segítségével. A katonai titkosszolgálatot elvben a hadügyminiszter felügyeli, de a valóságban ennek a szervezetnek is jelentési kötelezettsége van a nemzeti információs központ vagyis Orbán Viktor irányában. Orbán csak azért iktatta maga és a nemzeti információs központ közé Rogán Antalt, hogy nagy melléfogás esetében legyen ügyeletes bűnbak.

Mitől rágtak be igazán az amerikaiak?

David Pressman nagykövet szembenállása a magyar kormánnyal azt követően erősödött meg igazán, hogy a magyar titkosszolgálatok – illegális módszerekkel – feltérképezték Márki Zay Péter pénzügyi támogatását, amely jelentős részben az USA-ból érkezett. Titkosszolgálati módszerek alkalmazását az ellenzékkel szemben ráadásul annak amerikai kapcsolatait illetően, ez komoly sértés az Egyesült Államok számára – különösen, hogy közzé tették ezt a titkosszolgálati jelentést. Erre épül a magyar kormányzat úgynevezett dollárbaloldal kampánya. Orbán Viktor minden valószínűség szerint arra számít, hogy Joe Biden elveszíti a jövő évi választásokat, és Trump visszatér a Fehér Házba. Trump lépten – nyomon azt ígéri, hogy pillanatok alatt békét teremt Ukrajnában.

A NATO-ban ennek megfelelően kizárják Magyarországot az ukrajnai háborúval kapcsolatos fontos információkból. Az amerikai bizalomvesztés a magyar szolgálatokban nem Orbánnal kezdődött, már Gyurcsány alatt is megvolt. Az oroszok ugyanis tetszésük szerint használhatták a magyar kormányzat digitális rendszereit.

Az orosz kapcsolat

A KGB és a GRU el sem ment Magyarországról. A magyar külügy botránya is azt erősíti meg, hogy az orosz jelenlét csak átalakult, de lényegében nem változott Magyarországon. Most ugyan Orbán Viktor a kémbank ügyében visszakozott, de itt van a RIAS kutató központ, amely éppúgy hírszerző feladatot is betölt mint az egykori KGST bank. A magyar külügy nagy nehezen önálló rejtjel rendszert épített ki, de aztán ezt az oroszok megszerezték. Valószínűleg kettős lojalitású államhivatalnokok révén. A magyar kémelhárítás egyáltalán nem vizsgálódik a Magyarországon működő orosz és kínai hírszerzőkkel szemben. A tiktok kínai rendszer a mesterséges intelligencia segítségével minden felhasználóról profilt készít, melyet a kínai hírszerzés felhasznál. Az USA-ban ez problémát jelent, nálunk nem. Telkes András szerint Orbán Viktor és csapata megeszi a saját propagandáját vagyis:

”a nyugat gyengül, ideje tehát keletre nyitni.”

A szolgálat szakmai szintje gyengül

Nincs szisztematikus külföldi képzés, a mesterséges intelligencia felhasználásában nagy a lemaradás. Az ukránok ezen a téren is megkapják az amerikai támogatást: a mesterséges intelligencia segítségével villámgyorsan azonosítják a kijelölt célpontot, és ki tudják lőni az orosz tankokat vagy más célpontokat. Ukrajna a szervereit Kaliforniában tartja, így ott előbb vették észre Putyin agresszióját mint Kijevben. Az oroszok ugyanis nagyszabású hekker támadással akarták megbénítani Ukrajna teljes védelmi rendszerét.

Jellemző, hogy a magyar hírszerzésnél nem hullottak fejek, amiért nem vették észre időben az orosz agressziót Ukrajnában. Mindössze annyi történt, hogy az Információs Hivatal főigazgatóját áthelyezték a külügybe, ahol politikai igazgató lett. Telkes András ismertette egy jólértesült francia portál értesülését: eszerint Orbán Viktor ketté akarja választani a KKM-t tehát újra lenne külügyminisztérium, ennek élére Orbán Balázs kerülne míg az újonnan létrehozott külkereskedelmi minisztérium élén folytatná Orbán Viktor első janicsárja, Szijjártó Péter. Ugyanez a francia portál azt is jósolja, hogy nyugalomba vonul Pintér Sándor vezérezredes belügyminiszter. Utóda pedig Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője lenne.

Telkes András szerint

a Fidesz Magyarország legjobb titkosszolgálata: Kubatov Gábor irányításával futószalagon gyártják az álhíreket – fake news – így ők viszik a prímet a propagandában.

Már sportolók is esnek ki az ablakon Oroszországban

0

Van egy új kiscicám – tudatta csapattársnőivel Viktorija Divak az orosz kézilabda szépségkirálynője, akinek ez volt az utolsó üzenete. Nem sokkal később holtan feküdt a betonon: kizuhant egy tömbház nyolcadik emeletének ablakán.

Viktorija Divakot a kézilabda szépség királynőnek nevezte el a sajtó, amely fiatal korától kezdve sztárolta őt hiszen 2009-ben tagja volt annak az orosz csapatnak, amely ezüstérmet szerzett a kézilabda világbajnokságon. Ezt követően Viktorija Divak játszott Németországban és Franciaországban is, majd hazatért Asztrahanyba, ahol a helyi csapatot erősítette. Halála előtt tétmérkőzést játszott az orosz bajnokcsapat ellen, de csapatával alulmaradt. Az orosz bajnokcsapat, a CSZKA a hadsereg csapata. Csapattársai és barátai kizártnak tartják a 29 éves kiváló kézilabdázónő öngyilkoságát.

Kézilabdázó körökben nem ez az első furcsa halál: a múlt héten egy 18 éves fiatal orosz lány, Julija Ituma esett ki a hatodik emeletről, és halt szörnyet Isztambulban.

Titkosszolgálati módszer a kidobás az ablakon

A pandémia idején rendszeresítette ezt a gyilkossági módszert az FSZB. A KGB utódja, melyet annak idején Putyin szervezett újra a kilencvenes években , ezzel a módszerrel tette el láb alól azokat az orvosokat, tudományos kutatókat, akik bírálták a hatalom járványkezelését. A halálnak ez a látványos módja finom figyelmeztetésnek számít azóta is Oroszországban. A leghíresebb ilyen áldozat a Lukoil olajtársaság elnöke volt, akit egy kórház hatodik emeleti ablakán dobtak ki Moszkva kellős közepén. Miért  Ez az oligarcha állítólag a brit hírszerzés kezére juttatott olyan dokumentumokat, melyek igazolják:

Putyin külföldi barátai rendszeres pénzjuttatással számolhatnak cserében a diktátor támogatásáért.

A brit hírszerzés megszerzett egy ilyen listát, mely a Gazprombank kifizetéseit tartalmazta Putyin külföldi barátainak, és eljuttatta azt a CIA-nak. A magyar diplomácia is érdeklődött a Gazprombank listája iránt Washingtonban, ahol azt a választ kapták: egyelőre nem találtunk magyar nevet a listán.

Eddig mindig meg lehetett fejteni a titkosszolgálat indítékait: miért dobtak ki valakit az ablakon? A két kézilabdázó lány esetében egyelőre semmilyen támpont sincs. Két eset lehetséges: esetleg olyan partnerük volt, akire így akartak nyomást gyakorolni Putyin mindenre elszánt emberei. A másik pedig az, hogy immár nem kell Putyin engedélye a gyilkosságokhoz. Elég, ha a helyi titkosszolgálati vezető megharagszik, mert az orosz kézilabda szépség királynője visszautasította a közeledését.

Sztálin és Berija idejében így működött a rendszer. Lavrentyij Pavlovics Berija, a titkosrendőrség rettegett főnöke 1939 és 1953 között, éjszaka Moszkva utcáin cirkált szolgálati dzsipjével, és autójába parancsolta a csinosabb nőket. Ha valaki nemet mondott, akkor irány a Gulag – valamelyik szibériai lágerben töprenghetett azon, hogy mi jár annak, aki kétségbe vonja orosz földön: a titkosszolgálat bármikor bármit megtehet. Berija néha le is lőtte a vonakodó nőket. Beriját Zsukov marsall irányításával letartóztatták 1953-ban, és gyors tárgyalás után kivégző osztag elé került. Nem a bűnei miatt hanem azért, mert örökölni akarta Sztálin trónját. Az utód, Nyikita Szergejevics Hruscsov fogadkozott: határok közé szorítják a titkosszolgálat hatalmát. Most hetven évvel később Putyin mintha az ellenkező utat járná be: egyre tágabb teret enged a titkosszolgálat terrorjának, hogy így félemlítse meg ellenfeleit és mindenkit, aki bírálni meri a rendszert, melyben lassacskán már csak az elnyomó funkció működik jól Oroszországban.

Miért akadályozzák az ügynöklisták közzétételét a kormánypártok?

0

Azt kérdezték Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől az újságírók, hogy Magyarországon kívül már valamennyi egykori szocialista államban közzétettek valamiféle ügynöklistákat  csak éppen nálunk nem – még Romániában is – Magyarországon viszont ettől 33 éve elzárkózik minden kormány. Miért?

Semjén Zsolt azzal érvelt, hogy ezzel olyan embereket is lebuktatnának, akik az egykori szovjet utódállamokban nemzetbiztonsági szempontból ma is fontosak lehetnek.

“A magyar nemzetbiztonsággal ellentétes lenne, hogyha bizonyos ügynökök neve nyilvánosságra kerülne, nem az ügynökök hanem az utódállamok szempontjából lenne veszélyes a magyar érdekekre” – nyilatkozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki nyomatékosan hangsúlyozta, hogy nem szakértője a kérdésnek.

Ehhez képest Pintér Béla színész és rendező azt állította, hogy Semjén Zsolt a Kádár kor utolsó éveiben dr. Sulyó Zsolt néven az állambiztonság tisztje volt, aki az alakuló Fideszt pátyolgatta. Pintér Béla úgy fogalmazott, hogy “erre a kijelentésére nem jött cáfolat.”

Miért maradhatott a helyén Stefán Géza tábornok?

A titkosszolgálat veteránját, aki az egyik szolgálat élén állt, a fiatal Orbán Viktor nyugdíjazni kívánta első miniszterelnöksége idején. Magához rendelte Stefán Géza tábornokot, aki azonban a hóna alatt egy dossziéval jelentkezett Orbán Viktor miniszterelnöknél. Mi volt ebben a dossziéban? Rejtély. Az viszont tény, hogy Stefán Géza tábornok a helyén maradt. Vajon mit tudhatott és kiről?

Magánszponzor a balti tengeri gázvezeték robbantás mögött?

Az ukrán – a feltételezések szerint a balti-tengeri orosz gázvezetékek szabotázsát finanszírozó magánszponzor – nevét a nyugati titkosszolgálati körök hónapok óta ismerték, de Ukrajna védelme érdekében szándékosan elhallgatták – írta a londoni The Times.

Az újság szerint már egy héttel az Északi Áramlatok felrobbanása után Brüsszelben egy meg nem nevezett skandináv delegáció munkatársai titkosszolgálati információkat kaptak arról, hogy nem amerikaiak, oroszok vagy lengyelek állnak a robbanások mögött, hanem Ukrajna magánkezdeményezése. A diplomatáknak közölték, hogy ezt az információt nem hozzák nyilvánosságra.

Mint a lap írja, a szabotázs magánszponzorának – egy meg nem nevezett ukránnak – neve nem kötődik Zelenszkij elnök kormányához. Meg is magyarázzák miért döntöttek úgy, hogy eltitkolják az ukrán szponzor nevét:

“Úgy tűnik, a NATO-tisztviselők meg akarták menteni Ukrajnát a Németországgal való nyilvános vitától, amely késleltette a létfontosságú katonai segélyek szállítását, beleértve a Leopard 2 harckocsikat és az IRIS-T légvédelmi rendszereket.

Ez teljesen érthető, de ennek ellenére tudniuk kellett, hogy ki a felelős. Az ukrán elnöki adminisztrációt vagy a kijevi védelmi minisztériumot “megdöbbentette” a jelentés, és makacsul tagadják, hogy érintettek volna” – áll a The Times.

Az újság megjegyzi, hogy a műveletet finanszírozó “befolyásos személyiségnek” nem állt szándékában a német fegyverszállítás kritikusainak pozícióját erősíteni, akik nyomást gyakorolnak Olaf Scholz kormányára. 

Az összetett művelet során jachtot, elit búvárokat, hamisított útleveleket, valamint halmozott robbanóanyag tölteteket vásároltak, amelyek csak a gáz- és olajipar számára érhetők el – külön engedély alapján – és  akkor is csak nagyon drágán.

Kedden a The New York Times tekintélyes amerikai liberális újság  forrásokra és titkosszolgálati adatokra hivatkozva  közölt egy cikket, azt sugallja, hogy nem kormányzati csoportok, köztük oroszok és ukránok állnak a robbantás hátterében. 

A német sajtó szerint pedig a németországi nyomozás azonosított egy hajót, amellyel 2022 őszén a balti-tengeri orosz Északi Áramlat gázvezetékeket szabotálták, és úgy vélik, hogy ez így vagy úgy, de kapcsolódik  Ukrajnához.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója  elmondta, hogy Ukrajna nem vett részt az orosz Északi Áramlat gázvezetékeken történt robbantásokban, és nincs információja arról, hogy ukrán-barát ügynökök megtehették volna.

„A neve mindenképpen ki fog derülni, főleg, ha belegondolunk, hogy egyfajta névjegykártyát hagyott maga után”

– összegzi a lap.

Ki robbantotta fel az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéket?

Az ukrán titkosszolgálathoz köthető csoportok – állítja a New York Times és a Die Zeit hírszerző forrásokra hivatkozva. A robbantások, melyek tönkretették az Oroszország és Németország közötti tengeralatti földgáz vezetéket még múlt szeptemberben következtek be. Azóta folyt a vizsgálat.

A Nyugat az oroszokat vádolta, Moszkva pedig azt állította, hogy a britek hajtották végre a titkos akciót az USA kérésére. Orosz hekkerek feltörték Liz Truss akkori brit miniszterelnök levelezését, és abban találtak erre utaló jeleket. Most pedig az USA ukrajnai háborúját támogató New York Times állt elő az újabb verzióval: olyan ukrán akció volt, melyet a kijevi kormányzathoz kapcsolódó csoportok hajtottak végre. Ezt az információt semmilyen kormányzati szerv nem erősítette meg. Ráadásul a robbantásnak kimondottan az USA az első számú haszonélvezője. Az már a kezdet kezdetén világossá vált, hogy állami akcióról volt szó, mert olyan technikai felkészültséget igényelt a robbantás a tengerben, amellyel magánszervezetek nem rendelkeznek.

Érdekes időzítés

Biden elnök nemrég járt Kijevben, ahol további támogatást ígért Ukrajnának 500 millió dollár értékben. Az USA elnöke tárgyalt Zelenszkij elnökkel a háború befejezésének lehetőségéről, de teljesen titokban.

Amikor a kínaiak közzétették a béketervüket, akkor Biden leszólta azt mondván: ha Putyinnak tetszett, akkor mi jó lehet benne? Peking azzal vágott vissza, hogy megkérdezte: hol az amerikai béketerv? Vang Ji, Kína első számú diplomatája, aki Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián találkozott Blinken amerikai külügyminiszterrel, a sajtónak elmondta: titokban az USA, az európai nagyhatalmak és Kína tárgyalt az oroszokkal az ukrajnai konfliktus lezárásáról, de aztán az amerikaiak visszaléptek valamilyen oknál fogva.

Most viszont ezzel a kínos leleplezéssel a sarokba szoríthatnák Zelenszkij elnököt, aki a végső győzelemről beszél, és nem hajlandó tárgyalni Vlagyimir Putyinnal. Az Egyesült Államokban csökkenőben van Ukrajna támogatottsága, és a mostani kínos leleplezés csak felgyorsíthatja ezt a folyamatot. Csakhogy egy tűzszünet a jelenlegi frontvonalak mentén az ukránok számára egyenlő lenne  a vereséggel. De bízhatnak e az ukránok abban, hogy a tavaszra bevetésre kész új, még korszerűbb fegyverzettel kikényszeríthetnek jobb területi pozíciókat az oroszoktól? Aligha, mivel, ha Putyin visszavonulót rendelne el  az eddig elfoglalt területek bármelyikéről, az számára egyenlő lenne a teljes bukással.

Közben a katonai szakértők zöme megállapítja: patthelyzet alakult ki a fronton.

Győzelmet sem az oroszok sem az ukránok nem arathatnak.

A koreai félszigeten 1953-ban hirdettek tűzszünetet.

Béke azóta sincs, de a fegyverek hallgatnak.

Nyugaton egyre kevésbé bíznak a magyar titkosszolgálatokban

0

Az orosz és a kínai titkosszolgálatokkal fenntartott jó kapcsolat szemet szúr elsősorban Washingtonban, ahol ezt a két nagyhatalmat stratégiai ellenfélnek nyilvánították. Különösen azért vált negatívvá a magyar titkosszolgálatok megítélése, mert Putyin Ukrajna elleni agressziója után sem csökkent az együttműködési szándék a magyar oldalon.

Az Intelligence Online szerint különösen rossz a polgári titkosszolgálatok megítélése Nyugaton, mert ezekben a szolgálatokban a kínaiak és az oroszok nyugodtan ki és be járkálnak. A magyar kémelhárítás egyáltalán nem zavarja őket. A katonai titkosszolgálat eddig kivételt képezett, de most, hogy ott is személyi változások következnek be, félő, hogy ők is elveszíthetik a bizalmat, amelyet főként ilyen háborús időkben nehéz visszaszerezni.

Fejétől bűzlik…

Orbán Viktor immár közvetlenül  irányítja a titkosszolgálatokat.

Neki jelent Kovács tábornok és nem Rogán Antalnak. Az ok világos: Orbán nem bízik senkiben. Ami nem is csoda hiszen orosz és kínai barát politikájával magára maradt a visegrádi négyesben is. Pedig korábban Babis miniszterelnök és Zeman elnök Prágában ugyancsak jó viszonyt ápoltak Moszkvával. Babis ott végezte az egyetemet, és igen jó kapcsolatot épített ki a KGB-vel. Egy ideig összekötő tisztként szolgált a szovjet és a csehszlovák titkosszolgálat között. Csakhogy Babis immár nem miniszterelnök, és az elnöki posztra is jóval több esélye van a NATO konform tábornok vetélytársnak mint neki. Szlovákiában is sokan pártolták Putyin politikáját, de az ukrajnai háború kitörése óta ennek vége.

Orbán magára maradt.

Mi lesz a Berni Unióval?

Ebben a szervezetben vitatják meg az USA európai barátai és szövetségesei az aktuális titkosszolgálati problémákat. Magyarország svájci nagykövete, Czukor József tábornok, aki nemrég az Információs Hivatalt vezette. Profizmusához nem férhet kétség, de a kapcsolataihoz igen, mert a diplomáját a Dzserzsinszkij akadémián szerezte meg Moszkvában.

Ausztria ex kancellárjának sorsa intő példa Orbán Viktor számára: Sebastian Kurz csodagyerekként indult, de villámgyorsan hullócsillaggá vált. A CIA először gyanús partnerét, a Szabadságpártot gyengítette meg. Az Ibiza videó lett a veszte az alkancellárnak, aki szép csendben el is tűnt a közéletből. Pedig nagyratörő álmai voltak: olyan sajtót szeretett volna Ausztriában mint amilyen Orbán Viktornak van Magyarországon. Bár Sebastian Kurz villámgyorsan megvált gyanús koalíciós partnerétől, a Szabadságpárttól, ez sem segített rajta. Sokan emlékeznek még arra, hogy Putyinnal táncolt esküvőjén Ausztria külügyminisztere, akit a Szabadságpárt delegált a kormányba. Mára a hölgy Libanonba menekült a kínos hazai vizsgálatok elől. Ezt követően a CIA megfenyegette Kurzot: ha nem szakít az oroszbarát irányzattal, akkor Ausztriát kizárják a Berni Unióból. Kurz igyekezett elvágni a szálakat Moszkvához, de hiába. Korrupciós ügybe keveredett, mely rég köztudott volt Bécsben, de pompás alkalmat szolgáltatott az eltávolítására. A csodagyerek a semmibe tűnt…

Orbán abban bízhat, hogy jó kapcsolatai Trumppal és a republikánus szélsőjobbal megóvják őt ettől a sorstól. Kínai barátai pedig megmenthetik a pénzügyi csődtől. Ennyiben érthető a magyar miniszterelnök hintapolitikája, de Putyinra mi szüksége van? Az orosz elnök méregdrágán adja a földgázt Magyarországnak, amely így ráfizet az orosz kapcsolatra. Orbán Viktor ettől még jól járhat hiszen Putyin a külföldi barátait közismerten a Gazprombankon keresztül pénzeli. A nyugati titkosszolgálatok meg is szereztek egy ilyen listát. Orbán emberei siettek is érdeklődni Washingtonban: ki van rajta Putyin jólfizetett barátainak listáján?

Washingtonban mosolyogva közölték:

magyar nevet nem találtunk! Egyelőre…

Orbán számított az Erasmus pénzek befagyasztására

0

6 milliárd plusz forintot írtak bele az új költségvetésbe az Erasmus program finanszírozására 2023-ban – szúrta ki a K monitor. Vagyis az Orbán kormány jóelőre számolt azzal, hogy az Európai Unió beváltja fenyegetését a külföldi egyetemi ösztöndíjakkal kapcsolatban.

Brüsszelben már régóta kifogásolják, hogy az alapítványok által irányított egyetemek kormányzati ellenőrzés alatt állnak hiszen az alapítványok vezetőinek döntő többsége kormányzati ember olykor miniszter, aki szép pénzt húz ebből. Ilyen miniszter például Varga Judit és Szijjártó Péter. Gulyás Gergely kancellária miniszter közölte: az Orbán kormány hajlandó arra, hogy kivonja a minisztereket az alapítványok vezérkarából. Gulyás Gergely egyúttal elmondta: a kormány számításai szerint 5 milliárd forintot jelent az uniós döntés a befagyasztásról vagyis a költségvetésben lesz annyi pénz, amennyiből az Erasmus programot továbbra is finanszírozni lehet. Mire kellett a színjáték Orbánnak, aki képmutató módon felháborodott: ”Brüsszel a gyerekeinket bünteti!”? Arra, hogy ismét bűnbakot csináljon az Európai Unióból. A megélhetési válság ugyanis, melyet Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beharangozott, mind nyilvánvalóbb a hétköznapokban. A 15%-os nyugdíj emelést azonnal megeszi az infláció, amely hivatalosan is 20% fölött van. És akinek nem emelkedett a jövedelme az idén, az hogy vészeli át az inflációt, amely uniós rekorder, és idén minden bizonnyal az is marad? A kérdésre nincs válasz, ezért kell Orbánnak minden korábbinál inkább a bűnbak.

Plusz 20 milliárd a titkosszolgálatoknak

Szintén a K monitor vette észre, hogy szép csendben megemelte az Orbán kormány a titkosszolgálatok amúgy sem kicsi költségvetését. Vajh miért? Mert Orbán tart attól, hogy az USA a megélhetési válságot kihasználva kipöcköli a hatalomból. A miniszterelnök maga irányítja a titkosszolgálatokat Kovács tábornok segítségével. Korábban arról volt szó, hogy Rogán Antal kapja majd a megtisztelő feladatot: az összes titkosszolgálat irányítását, de Orbán nem bízik immár senkiben sem. Okkal. Korábbi kancellária miniszterét, Lázár Jánost már a 2018-as választást megelőzően megkeresték az amerikaiak: vállalná-e a pótolhatatlan vezér posztját?

A maffiában általában a törekvő alvezérek nyírják ki elődjüket. Paul Castellano, akiről a Keresztapa Michele Corleone figuráját mintázta az író illetve a filmrendező úgy végezte, hogy az egyik alvezére, John Gotti lelövette őt a nyílt utcán. Gotti csak a saját erejére támaszkodhatott, el is bukott: börtönben halt meg. Most azonban a törekvő alvezérek számíthatnak az USA és Brüsszel támogatására. Nem csoda tehát, hogy Orbán Viktor fél. A diktátorokról azt mondják: úgy alszanak, hogy a fél szemük nyitva. Hosszú távon elég fárasztó lehet…

A Nagy Testvér figyel – kínai kapcsolat

Két rendőrőrsöt is telepített Kína Magyarországra, hogy ily módon is ellenőrizze az itt élő kínai közösséget. Ez abból az átfogó vizsgálatból derült ki, melyet Brüsszel támogatásával több uniós tagállam is megindított a kínai rendőrség és titkosszolgálat európai szerepének tisztázására.

Hollandiában hivatalos vizsgálat is indult, mert ezek a kínai rendőrök beavatkoznak a közösség életébe. Olykor hazatérésre kényszerülnek egyes kínai polgárok, akiket zsarolhatnak Kínában élő családtagjaikkal.

A látványos nyitánya a kínai titkosszolgálati akcióknak Európában  az Interpol főnök ügye volt. Kezdetben Pekingben óriási diplomáciai sikernek könyvelték el, hogy az Interpol élére kínai főrendőr került. Csakhogy a belső harcokban frakciója szembekerült Hszi Csinping elnökkel. Ezért az Interpol főnököt hazahívták Franciaországból  és lecsukták. Feleségét és gyerekeit Lyonban, az Interpol központjában hazatérésre akarta kényszeríteni a kínai rendőrség, de a nő ellenállt. Macron francia elnökhöz fordult támogatásért. A francia elnök telefonon tárgyalt Hszi Csinping elnökkel. Kiderült: az Interpol főnököt korábbi korrupciós ügyei miatt csukták le. A francia elnök kívánságára a kínai rendőrök békén hagyták a családot, amely menedékjogot kapott Franciaországban.

Budapesti jelenlét

Csintien megye rendőrségi kihelyezett központja a Golgota utcában működik. Tompos Márton, a Momentum parlamenti képviselője képeket kezdett közölni róla, mire a külső feliratok gyorsan eltűntek.

Kőbányán a Cserkész utcában van a másik kínai rendőrőrs. Ez Fucsou-hoz, Fucsien tartomány fővárosához tartozik. Ez a tartomány van a legközelebb Tajvan szigetéhez, ezért nemzetbiztonsági szempontból különösen fontos Peking számára.

110 a kínai rendőrség hívószáma, és ezen lehet elérni ezeket a központokat is szerte a világon.

Az Egyesült Államokban republikánus képviselők fordultak a kormányhoz, hogy vizsgáltassa ki: nemzetbiztonsági szempontból  mennyire elfogadható az, hogy Kína ilyen rendőrőrsöket működtet az USA területén?

Rókavadászatnak hívja a kínai titkosszolgálat azt a műveletet amikor külföldön élő kínaiakat próbálnak megzsarolni vagy épp hazakényszeríteni.

A nyomásgyakorlás Budapesten is érezhető: amikor a Ferencvárosban utcát akartak elnevezni az Ujgur mártírokról, akkor a kínai közösség levélben tiltakozott. A polgármester azután kapott olyan névtelen bejelentéseket, melyek szerint a kínai közösséget a Budapesten működő kínai rendőrök ösztönözték erre a tiltakozó levélre.

Matolcsy kínai ügynök?

A Fudan egyetem budapesti telepítése a Nemzeti Bank elnökének ötlete volt. A sanghaji egyetem párttitkára Matolcsy Györggyel egyeztetett a neves kínai egyetem budapesti telepítéséről. A Magyar Nemzeti Bankban kínai tanácsadók dolgoznak. Ilyesmire azóta nem került sor, hogy a szovjet tanácsadók elhagyták a Magyar Nemzeti Bankot. Orbán Viktor többször is kijelentette: ha nem jön pénz az Európai Uniótól, akkor majd kapunk a kínaiaktól!

Azt nem lehet tudni, hogy mire alapozta ezt a magabiztos kijelentést a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor Matolcsy György társaságában felkereste Kínát abban az időszakban amikor ellenzékben készülődtek a hatalom átvételére. Pekingben magas szinten fogadták az ellenzéki politikust, mert kiváló hírszerzésük folytán pontosan tudták: Magyarország jövendő vezetőjével tárgyalnak. Azóta látványosan megjavultak  a Fidesz kapcsolatai azzal a Kínával, melyet a kommunista párt vaskézzel kormányoz. Tusnádfürdőn és Kötcsén a kínai modellt pozitív mintaként emlegette Orbán Viktor.

Matolcsy György – részben túlságosan is jó kínai kapcsolatai miatt – nem szívesen látott vendég az Egyesült Államokban. Ezért az IMF és a Világbank közgyűlésein a Magyar Nemzeti Bankot általában egy alelnök képviseli.

Skandal! – német botrány orosz titkosszolgálati szállal

Németország legnagyobb pénzügyi botránya volt a második világháború után a Wirecard bukása hiszen a céget fénykorában 24 milliárd euróra becsülték. Most Skandal! címen dokumentumfilmet mutattak be arról, hogy miképp jutott a csúcsra és onnan a mélybe a Wirecard, melyet Merkel kancellár és Putyin elnök is támogatott.

1,9 milliárd euró hiányzik a Wirecard számláiról

– írta meg a londoni Financial Times, amely leleplezte a botrányt. A Wirecard csődbe jutott, a vezérigazgatót letartóztatták.

A mindent mozgató menedzser viszont Oroszországba menekült.

A Bellingcat értesülései szerint Jan Marsalek, aki az osztrák titkosszolgálat tisztje volt, de kiváló kapcsolatot ápolt az oroszokkal is, döntő szerepet játszott a cég felfuttatásában. Elsősorban abban, hogy megszerezte Angela Merkel akkori német kancellár és Putyin elnök támogatását. Cserébe szabad kezet kapott a Wirecard ügyeinek intézésében. Hozzá kerültek az ázsiai üzletek vagyis a német óriás leginkább reménytkeltő piaca. Csakhogy a brit hírszerzés megsúgta a Financial Timesnak, hogy Jan Marsalek saját számlára dolgozik illetve az oroszok élvezik munkálkodásának gyümölcsét.

2019 júniusában a Financial Times megírta: 1,9 milliárd euró hiányzik a Wirecard ázsiai számláiról. Sőt valószínűleg soha nem is volt ott. Csakhogy a német pénzügyi felügyelet elnéző volt a Wirecard-dal szemben hiszen mögötte állt Merkel kancellár. Aztán a független könyvvizsgáló kiderítette az igazságot, a német és az angol lapok pedig megírták. Jan Marsalek azonnal a Fülöp szigetekre utazott, hogy “utánanézzen a dolgoknak”. Azóta se látta őt senki. Illetve felismerték őt Belorusziában és Moszkvában is. Németország kérte is a kiadatását, de az oroszok annyit közöltek: nálunk nincs ilyen külföldi polgár!

Hol van Marsalek

A Bellingcat kiderítette, hogy osztrák diplomata útlevéllel – Jan Marsalek osztrák állampolgár – 2015 óta rendszeresen járt Oroszországban. Ott kapcsolatba került vagy az FSZB-vel vagy pedig a katonai titkosszolgálattal, a GRU-val. A német Bild Zeitung idén már azt írta, hogy Jan Marsalek Moszkvában él “az FSZB felügyelete alatt.”

Münchenben Jan Marsalek állítólag nyíltan fogadta az orosz titkosszolgálat tisztjeit, akik megbízták a többi között annak az oroszbarát milíciának a finanszírozásával, amely Líbiában képviselte Putyin érdekeit. Jan Marsalek müncheni villája épp az orosz konzulátus mellett van. Andrej Csuprigin magasrangú GRU tiszt a villa gyakori látogatója volt.

Jan Marsaleknak nagy szerep jutott abban is, hogy pénzelje Putyin európai barátait. Az osztrák Szabadságpárt, amely híres volt Putyin barátságáról, állítólag jelentős pénzhez jutott rajta keresztül. Nem kizárt, hogy a magyar szélsőjobboldal is szerepelt a kedvezményezettek listáján.

Mindenképp érdekes, hogy Jan Marsalek tíz éven át a legnagyobb német digitális pénzügyi vállalkozás műveleti igazgatója lehetetett.

Az osztrák titkosszolgálatot többször is bírálat érte Amerikából, hogy túlságosan is jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal. Sebastian Kurz kancellárt az USA meg is fenyegette azzal, hogy kizárják Ausztriát a Berni Unióból, ha nem vet véget az orosz barátságnak. A Berni Unióban egyeztetik az USA európai szövetséges titkosszolgálatai elképzeléseiket az amerikaiakkal. Sebastian Kurz a figyelmeztetést követően hamarosan eltűnt Ausztria politikai életéből.

Jan Marsalek jelenleg Interpol körözés alatt áll, és Európa legkeresettebb bűnözői közé tartozik.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!