Kezdőlap Címkék Thierry Breton

Címke: Thierry Breton

Senki sem pótolhatatlan: Séjourné az új francia biztos jelölt

Thierry Breton nagy dirrel durral távozott – Ursula von der Leyent hibáztatva. Bár Macron elnök eredetileg őt jelölte, de habozás nélkül váltott: Séjourné külügyminiszter az új francia biztos jelölt.

“Óriási megtiszteltetés, hogy az Európai Uniót szolgálhatom” – írta X-en a 39 éves Stephane Séjourné. Akkor már tudhatta: szerdán már Strasbourgban lesz, hogy megkezdhesse a munkát az uniós csúcson.

Miért távozott oly dühösen Thierry Breton? Mert Ursula von der Leyen nem ígért neki olyan jelentős biztosi posztot, melyet a franciák elvártak volna. Macron elnök ezért megvitatta a cserét Ursula von der Leyennel, és látszólag most már minden rendben van. Vagy mégsem? Macron elnök túlságosan is sokat akar: egyrészt a brüsszeli bizottság első alelnöki posztját, másrészt oly széles portfoliót, mely magába foglalná az európai ipar fejlesztéstől kezdve a hadiipar koordinálásáig azokat a területeket, melyek meghatározók lehetnek a következő öt évben. Mit kap Séjourné illetve Franciaország? Mindenekelőtt az első alelnöki posztot, majd pedig széles portfóliót, amelyben benne van a belső piac és az iparfejlesztés, de a hadiipar már nem – árulta el egy magát megnevezni nem kívánó francia diplomata a brüsszeli Politiconak.

Személyes tényezők is szerepet játszottak abban, hogy Thierry Bretonnak végülis távoznia kellett: túlságosan is agresszíven képviselte a francia érdekeket holott a biztosok elvben az uniós álláspontot kell vallaniuk. Minden szentnek persze maga felé hajlik a keze, de Thierry Breton francia ügybuzgalma zavarta a németeket és sok más uniós tagállamot is. Séjourné viszont diplomata tehát sokkal ügyesebben képviselheti Franciaországot és az Európai Uniót egyszerre.

Nemek egyensúlya

Ursula von der Leyen azt szeretné, ha a nők nagyobb szerepet kapnának az új brüsszeli bizottságban. Ezért arra kérte Romániát és Szlovákiát, hogy vonják vissza biztos jelöltjeiket, akik az erősebb nemhez tartoztak. Bukarest és Pozsony készségesen visszavonulót fújt, és immár jelöltjeik a szebbik nemhez tartoznak.

Ki lesz a francia külügyminiszter?

A legutóbbi időkig úgy tűnt, hogy Michel Barnier miniszterelnök meghosszabbítja Séjournét a diplomácia élén. Az új helyzetben máris megindult a harc a Quai d’Orsay feletti uralomért. Michel Barnier maga is tapasztalt diplomata, kétszer is volt uniós biztos, és ő irányította a brexit tárgyalásokat. Csakhogy Franciaországban a külügyek, a belügyhöz és a hadügyhöz hasonlóan, királyi portfóliót jelentenek vagyis közvetlenül a köztársasági elnökhöz tartoznak. A külügyminiszter neki jelent, és őt képviseli Brüsszelben és másutt. A francia sajtó szerint Darmanin belügyminiszter máris jelezte: szívesen átvenné a külügyet. A francia belügyminiszter presztízse nagyon megnőtt a párizsi olimpia után hiszen sokan tartottak valamiféle merénylettől, de semmi ilyen nem történt miközben a nagy rendőri készültség ellenére rengetegen tekintették meg nyugodtan az olimpiát és a paralimpiát Párizsban.

Az uniós költségvetés nem finanszírozza a közös fegyvervásárlást

Az uniós tagállamok még vitatkoznak azon, hogy közösen vegyenek lőszert Ukrajnának, de Johannes Hahn költségvetési biztos máris közölte: erre az Európai Unió kasszájában nincsen pénz.

“Kristálytisztán megmondtam az érintetteknek, hogy az alapszerződés miatt ez a finanszírozás kizárt” – nyilatkozta az osztrák biztos a brüsszeli Politico tudósítójának. Mégis miből lehetne finanszírozni a közös fegyvervásárlást? Johannes Hahn szerint erre alkalmas lehet a European Peace Facility – EPF, amely kívül van az uniós költségvetésen, és amelyet arra találtak ki, hogy abból pénzeljék az Ukrajnának küldött fegyvereket. Ezt olyan uniós  tagállamok is igénybe vehetik, melyek nem tagjai a NATO-nak. Ilyen például Ausztria, és egyelőre még Finnország és Svédország, amely már jelentkezett, de még nem került be az észak-atlanti szervezetbe.

Az uniós tagállamokban azért merült fel a közös fegyver illetve lőszer vásárlás ötlete, mert ily módon jobb árat tudnak kialkudni mintha nemzeti alapon külön-külön tárgyalnának. Jelenleg a piacon nagy a lőszer hiány, mert az ukrajnai háborúban olyan tempóban használják fel azokat, hogy a gyárak nem győzik az utánpótlást. Ráadásul a közös beszerzés azért is fontos lenne, mert a szabványok nem csereszabatosak Európában.

Erről Ursula von der Leyen is beszélt Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián.

“Fel kell gyorsítanunk a gyártást egységes szabvány szerint. Nem telhetnek el hónapok vagy esetleg évek addíg amíg fel tudjuk tölteni a készleteket.”

A NATO nem készült fel hosszú háborúra

Brüsszelben már korábban felhívták a figyelmet a problémára. Thierry Breton biztos utalt arra, hogy a NATO múlt júniusi stratégiai döntése nem számolt elhúzódó háborúval. Breton ezért levelet küldött minden uniós hadügyminiszternek sürgetve egy közös fegyver és lőszer beszerzési program összeállítását. A minta a Covid védőoltások közös uniós programja lenne – javasolta Thierry Breton. A viták megkezdődtek, de döntés mindmáig nincs. Februárban azután az uniós csúcstalálkozón újra felvetette ezt Észtország miniszterelnöke. Kallas kormányfő is a Covid védőoltáshoz hasonló programot javasolt, de a fegyverek speciális esetnek számítanak miután az Európai Uniónak nincs egységes katonai szervezete.

A brüsszeli bizottság közben létrehozott egy 500 millió eurós alapot az európai hadiipar támogatására, de ez még az uniós gépezetben kering, és senki sem tudja, hogy mikor léphet működésbe.

Johannes Hahn biztos a Politiconak csak annyit mondott erről, hogy “ambiciózus elképzelésnek látszik, hogy az év vége előtt ez az alap működésbe lépjen.”

A mostani lőszerhiány utánpótlásának finanszírozását tehát egyelőre nem sikerült megoldani az Európai Unióban miközben Ukrajnában az ígéretek és a valóság közti kínos különbségre egyre gyakrabban mutatnak rá, mert a lőszer hiány már a frontot is elérte.

Twitter: a világ leggazdagabb vállalkozója kontra Európai Unió

Áradnak a jogi panaszok a Twitter ellen Európában azt követően , hogy Elon Musk átvette a céget, és szinte mindenkit kirúgott onnan, akikkel az uniós ellenőrök eddig tárgyaltak.

“Ez nagy teszt lesz az európai ellenőröknek” – mondja a George Washington egyetem Adatkezelési, Demokrácia és Politika Intézetének igazgatója. Rebekah Tromble tagja annak a tanácsadó testületnek, amely az európai digitális médiát figyeli. Ők jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy megalkossák a szabályzatot. Digital Service Act-DSA-t, amely alkalmas arra, hogy az egész nyugati világ ellenőrző rendszerét működtesse.

Az Európai Uniónak van a legrészletesebb szabály könyve arra, hogy a nagy digitális társas rendszereknek milyen jogi keretben  kell működniük, de a világ leggazdagabb embere, aki megvette a Twittert, erre eddig nemigen figyelt oda.

“Ha Elon Musk továbbra is hajthatatlan marad, akkor az ellenőröknek sokkal gyorsabban kell cselekedniük mint ahogy az szokásos”

– állítja az amerikai szakértő, aki szerint az európai ellenőröknek megvan a jogi fegyverzete ehhez a háborúhoz.

Thierry Breton uniós biztos már telefonált is  Elon Musknak, és felhívta a figyelmét arra, hogy a Twitter vállalta: betartja a digitális szabály könyvet, a DSA-t. Musk akkor megígérte, hogy ő is betartja a szabályokat, de a tények mást mutatnak.

“Európában a madár európai szabályok szerint repül” – hangsúlyozta Thierry Breton, aki a belső piacért felelős az Európai Unióban. Musknak felhívta a figyelmét arra is, hogy be is tilthatják a Twittert, ha hosszú ideig megsérti a szabályokat.

Négy uniós ellenőr, aki mind kérte, hogy a nevét ne közöljék, azt mondta a brüsszeli Politiconak, hogy az elmúlt hetekben áradnak a jogi panaszok.

Az egyik legnagyobb baja az az európai ellenőröknek, hogy az a két vezető a Twitternél, akikkel meg tudták beszélni a problémákat már távozott a cégtől.

Nemcsak az unióban van gond a Twitterrel

Ausztráliában a digitális ellenőrzés főnöke, aki korábban a Twitter ázsiai részlegét irányította, találkozót kért a cégtől, mert gyerek prostitúcióval kapcsolatos képek jelentek meg a Twitteren. Még nem kaptam választ – nyilatkozta a Politiconak az ausztrál fő ellenőr.

Nagy Britanniában a digitális ellenőrző hatóság vezérigazgatója kapott egy időpontot a találkozóra, melyet azután az utolsó percben lemondtak.

Írországban is komoly gondok vannak, de mivel felröppent a hír, hogy a Twitter elhagyja a zöld szigetet, mely a legfontosabb európai támaszpontja, ezért még várnak a vizsgálattal.

Lehet, hogy a döntéseket már kizárólag Kaliforniában hozzák meg a jövőben, de ez nem felel meg az uniós szabályozásnak. Az ugyanis kimondja, hogy a 27 tagállam egyikében kell a döntéseket meghozni, mert jogilag csak így tud hatékonyan fellépni az Európai Unió. Musk viszont a hírek szerint arra készül, hogy csakis Kaliforniában szülessenek meg a döntések, ahol az amerikai jog az irányadó. Elhúzódó jogi háborúskodásra lehet számítani a világ leggazdagabb embere és az Európai Unió között, mert Brüsszel nem viccel a digitális jogokkal.

Kié az Égei-tenger? Görög-török vita

Az Európai Unió hozzájárult ahhoz, hogy Törökország a török Égei-tenger kifejezést használja turista csalogató kampányaiban. A görögök kis késéssel észrevették ezt, és most legmagasabb szinten tiltakoznak Brüsszelben.

Az uniós döntés azonnali visszavonását követelte kemény hangú levélben Görögország uniós biztosa. Margaritis Schinas az Európai Unió illetékes biztosának, a francia Thierry Bretonnak címezte a levelet. Görögország miniszterelnöke ugyancsak tiltakozott – írta meg az athéni sajtó.

A baj csak az, hogy az uniós döntés tavaly decemberben született meg, és akkor a kutya sem tiltakozott. Most viszont amikor beindult a turista szezon mind Görögországban, mind pedig Törökországban újra előkerült a régi vita: kié az Égei tenger?!

Törökország idegenforgalmi államtitkára már tavaly novemberben azt fejtegette, hogy

“Görögország úgy tesz mintha az Égei-tenger az övé lenne. Holott nem erről van szó, mert az Égei-tenger a miénk is. Sőt ez a török turizmus egyik brandje!”

Athén és Ankara sok kérdésben folytat vitát, és ez a szimbolikus ügy most újra kiélezte a régi ellentéteket.

Az első világháború után a szultán birodalmának felosztásakor a győztes nagyhatalmak a görögöket támogatták, akik vissza akartak szerezni “ősi görög területeket” Kisázsiából. Kemal Musztafa pasa csapatai visszaverték a támadást, és kiűzték a görögöket Kisázsiából. Kemal Musztafa pasa felvette az Atatürk nevet, és a modern Törökország megalapítója lett.

Uniós tévedés?

Görögország uniós biztosa felrója az ellenőrzési rendszernek, hogy mindeddig nem vette észre ezt a problémát, amely “egy szuverén uniós tagállam és általában az Európai Unió diplomáciai kapcsolatait érinti. Nem védi meg az uniós fogyasztók érdekeit sem pedig az európai turizmusét.”

Kyriakos Mitsotakis görög kormányfő, aki Madridban részt vesz a NATO csúcstalálkozón, úgy nyilatkozott, hogy “egész jogi arzenál áll a rendelkezésünkre, hogy kijavítsuk  ezt a hibát, amely érinti a Görögországról kialakult külső képet, és a görög turizmus érdekeit sérti.”

Miért csak most félévvel később vették észre a görögök a turista csalogató kampányt, mely a hangzatos “Boldogság a török Égei-tengerpartokon” nevet viseli?

Görögország fejlesztési minisztere, akihez a turizmus is tartozik, bocsánatot kért a görög közvéleménytől mondván, hogy ő mindeddig nem tudott arról , hogy a törökök múlt decemberben uniós engedélyt kaptak a török Égei tenger jelző használatára. Azonnali vizsgálatot rendelt el a minisztériumban Athénban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK