Négy területen kell, hogy a magyar tőke a külföldi fölé nőjön: a média, a bankok, az energia és a kiskereskedelem. Hárommal megvagyunk, de a negyedikbe beletörött a fogunk – mondta öt éve a magyar miniszterelnök, aki hangsúlyozta: nem tettek le róla, hogy a média , a bankok és az energia után a kiskereskelemben is meghatározó szerepet játszanak. Most ez az álom teljesülőben lehet – írja a G7 portál.
Az Auchanba bevásárolta magát a kormányhű oligarcha, Jellinek Dániel, aki még csak kisebbségi tulajdonos, de a hatalom támogatásával könnyen megszerezheti a többséget. Addig pedig kitanulhatja a szakmát.
Az Auchan nem elég
A Sparral, a Lidlel vagy az Aldival szemben az Auchan kevés, ezért a hatalom a Penny Marketre és a Tescora feni a fogát. Ez a hármas már meghatározó lehetne a magyar piacon.
Lázár János, Orbán kegyvesztett kegyence, tavaly már nyíltan arról beszélt, hogyha kell, akkor agresszív protekcionista politikával ki kell szorítani a külföldi vetélytársakat a kiskereskedelmi piacról. Persze ez ellentétes az Európai Unió szabályaival. Ráadásul a nagy külföldi üzletláncok mögött ott állnak az érintett államok kormányai is. Berlinnel ujjat húzni nem épp kockázatmentes vállalkozás. Főként ha már nem Angela Merkel a kancellár.
A G7 megkérdezte mind a Penny Marketet mind pedig a Tescot, hogy követik-e az Auchan útját, de mindkét cég cáfolta ezt.
A hatalom problémája az, hogy olyan magyar kiskereskedelmi láncot kellene létrehoznia, amely versenyképes a külföldiekkel, de mindeddig ez nem történt meg. A vevők pedig egyre inkább a nagy külföldi kiskereskedelmi láncokat keresik, mert az ár-érték arány ott a legkedvezőbb a számukra. Amíg ezen nem tud változtatni a magyar kormány, addig Orbán Viktor álma a magyar többségű kiskereskedelemről álom marad.
A cégek nehezen kapnak munkavállalókat az építőiparban vagy a szállodákban, és ennek az a következménye, hogy a zászló a dolgozóknak áll: növekednek a bérek – állapítja meg a párizsi Le Monde.
„Húsz százalékkal emelnem kellett a kamion sofőrjeim bérét különben itthagytak volna”- panaszkodott a Le Monde londoni tudósítójának az Europa Worldwide vezérigazgatója.
Aki elmondta, hogy 27 éve van a szakmában , de ilyet még sohasem tapasztalt. Mennyit keres ennél a szállító cégnél egy átlagos kamionsofőr egy évben ? Túlórákkal együtt 50 ezer eurót!
A La Manche csatorna túlsó oldalán a vendéglátásban még rosszabb a helyzet.
„Reménytelen vállakozás manapság szakácsot találni a piacon”- fakadt ki a párizsi luxus szálloda , a Meurice személyzeti igazgatója. Három fejvadász céget is megkerestünk. Korábban mindíg kaptunk gyorsan jelöltektől szakmai életrajzot , de most semmi!
A pandémia bekavart
A Covid 19 járvány miatt a gazdaság rendkívüli mértékben lelassult az Európai Unióban és azon kivül is a kontinensen. A vendéglátás szinte teljesen leállt , és sok helyen szélnek eresztették a személyzetet vagy ha megtartották , akkor csak kis pénzt kaptak amiből épp csak meg lehetett élni. Ezért aztán a zárás idején mindenki keresgélni kezdett, és nagyon sokan találtak is maguknak más , biztosabb helyet. Amikor azután kinyitottak a szállodák és az éttermek , a menedzserek csodálkoztak , hogy elmaradnak a jelöltek.
Pedig a munkaerőpiac még mindíg morózus az Európai Unióban.
Az idei első félév végén 7,1% volt a munkanélküliség mutatója , ez pedig még mindíg egy picit magasabb mint 2019-ben a járvány előtt. Ez már óriási csökkenés hiszen a pandemia tetőpontján a munkanélküliség meghaladta a 11%-ot az Európai Unióban , de még most is
800 ezerrel többen keresnek munkát mint a pandemia előtt! Hol vannak? Az biztos, hogy nem a szállításban , a vendéglátásban vagy az építőiparban. Pedig Nagy Britanniában még emelkedett is a munkanélküliség a második negyedévben csaknem 1%-al, és elérte a 4,7%-ot.
Munkaerő import a megoldás?
Nagy Britanniában a munkaadók azt javasolják a kormánynak, hogy adjon átmenetileg 10 ezer uniós kamionsofőrnek munkavállalási engedélyt , mert különben leállhat a piacok ellátása , amely a brexit után amúgy is problematikussá vált az ország egyes területein például Észak Írországban.
Finnországot a világ legboldogabb országának nevezik, mert az első helyen végzett ebben a versenyben, de a lakosság gyorsan öregszik és egyre fogy a munkaerő. Japán után Finnország van a legnehezebb helyzetben ebből a szempontból. Az OECD országai közül itt van a legnagyobb szakmunkás hiány, de a toborzást akadályozza, hogy a munkaadók ragaszkodnak a finn nyelvtudáshoz. Most lassacskán áttérnek az angolra.
A vendéglői házhozszállitás vezető cége, a Wolt is áttért erre Finnországban, ahol évente 20-30 ezer friss munkaerőt kellene importálni külföldről, de ez nehezen megy – írja a capital.fr portál.
60 ezer kamion sofőr hiányzik jelenleg az Egyesült Királyságban, ezért kellene minimum 10 ezret importálni az Európai Unió államaiból – írják a szektorban érintett brit vállalkozók.
Az első félévben 14 ezer uniós kamion sofőr hagyta ott az állását Nagy Britanniában a pandemia idején, és ebből csak 600 tért vissza.
A brit kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz , hogy hazai sofőrökkel oldják meg a problémát. Csakhogy a pandemia idején leállt a sofőrök vizsgáztatása is vagyis hazai jelentkező alig akad.
A Tesco 1000 fontot ad minden új kamion sofőrnek , mert olyan nagy bajban van.
Könnyebb turistát találni mint személyzetet – panaszkodnak a tulajdonosok az Európai Unióban. Franciaországban 150 ezer, Németországban 300 ezer ember tűnt el a vendéglátásból a pandemia idején. Miért ?
>”Nem a bér a fő probléma”- mondja Andreas Kallmuenzer, az Excelia Business School tanára Franciaországban.
„Sokkal inkább a nehéz munkakörülmények és a hosszú munkaidő az, ami miatt nehéz embert találni ebben a szektorban. Ráadásul ez szezon munka, amely a többség számára nem kínál karrier lehetőséget. Át kellene gondolni az egész üzleti modellt, és valamiféle perspektívát nyújtani a vendéglátásban , mert különben nem oldódnak meg a munkaerő gondok.”
Más a helyzet Ausztriában , ahol a kis családi hotelek vannak többségben. Ott hozzá voltak szokva a munkaerő fluktuációhoz, de régebben ez csak 15-20% volt évente. A pandemia miatt ez 30% fölé ment, és ezzel sokan nem tudnak mit kezdeni.
A pandemia megváltoztatta a munkavállalók prioritásait a vendéglátásban – összegzi a helyzetet Julia Rousseau, egy francia fejvadász cég főnöke.
Hétfőn a kalocsai Tesco biztonsági őre elvette a Momentum ajánlásgyűjtő íveit és bevitte őket az áruházba. Az aktivisták helyben nem tudták megakadályozni a jogszerűtlenséget, ezért a Momentum kifogást emel a Nemzeti Választási Bizottságnál.
A párt álláspontja szerint az ajánlóívek elvétele korlátozza a választás tisztességességét, és akadályozza a pártot az ajánlásgyűjtésben – egy biztonsági őrnek pedig a vagyonvédelem a munkája, nem az önbíráskodás.
A Momentum kalocsai aktivista csapata már az ajánlásgyűjtés első napján szokatlan helyzettel szembesült: a helyi Tesco biztonsági őre a szabályosan, az áruház parkolójában pultozó aktivistáktól elvette az ajánlóíveket, és elszaladt velük. Az eltűnt íveket csak kis idő elteltével szolgáltatták vissza. A párt álláspontja szerint az áruház megsértette a tisztességes választás alapelvét és akadályozta a pártot az ajánlásgyűjtésben, ezért kifogást nyújtanak be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Az ívek elvétele bűncselekmény, ezért feljelentést is tesznek, és az ajánlásgyűjtő íveken szereplő személyes adatok védelme érdekében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz is fordulnak.
Nem ez a mostani az első olyan eset, ahol a Tesco és a Momentum aktivistái szembekerülnek egymással. Korábban a Tesco akadályozta párt aktivistáit a népszavazási aláírásgyűjtésekben.
A hipermarket- és diszkontláncok „megtöréséről” beszélt Lázár János. A multik kipasszírozása sokadszor kerül elő a kormány részéről. Az adatok azt mutatják, hogy gyorsulva nyílik az olló a hazai kisboltok és a multiláncok helyzete között. Több, mint ötször annyi kistelepülés van bolt nélkül, mint másfél évtizede.
A kisboltokat elsősorban a szegénység sújtja. MTI Fotó: Mohai Balázs
Talán csak a választási kampány hevülete, talán tényleges szándékot tükröz: Lázár János a hétvégén ismét elővette a „multikártyát”. Egy vidéki rendezvényen azt fejtegette, hogy mivel az emberek a napi fogyasztásra szánt pénzüket döntően a hipermarket- vagy diszkontláncoknál költik el, ez meghatározza a magyar élelmiszer-gazdaság helyzetét: amit ezek a cégek a polcra tesznek, azt veszik az emberek.
„Amíg ezt nem tudjuk megtörni, és ebben csak részsikereket tudtunk elérni, addig Magyarországon csak félmegoldásokat tudunk biztosítani”
– mondta a kancelláriaminiszter.
Legutóbb októberben került elő a téma, és mérsékelt hevességgel cáfolták hivatalos körökben a kiszorítás megvalósítását. Több helyről származó, sehol meg nem erősített hírek szerint részben megváltozott a koncepció: eredetileg kifejezetten a két német diszkontóriás, a Lidl és az Aldi volt kijelölve a kiszorításra, időközben azonban a megváltozott külpolitikai helyzetben a német cégek „érinthetetlenekké” váltak.
Egyelőre nem világos, hogy milyen stratégiát akar követni a kormány, ebben alighanem döntő lesz a választások végeredménye. Akkor kiderül, hogy marad-e a jelenlegi, lopakodva terjeszkedés, amelynek jegyében legutóbb pár napja jelentették be, hogy a Mészáros Lőrinc-féle Appeninn befektetési cég 18 olyan ingatlant vesz meg 4,5 milliárd forintért az osztrák Erste befektetési alapjaitól, amelyeket a Spar bérel üzletei számára.
Kérdés azonban, hogy járható út-e a külföldi láncok további szorongatása, netán kizavarása az országból. Eltekintve a várható diplomáciai vihartól, a multinacionális cégek versenyelőnye minden adat szerint szinte behozhatatlan a hazai boltok számára.
Más kisker-ingatlanok is gazdát cserélnek. Múlt heti bejelentés szerint kivonul Magyarországról az egyik legnagyobb kereskedelmiingatlan-tulajdonos, az Atrium, amelynek egyik legismertebb érdekeltsége az óbudai EuroCenter. A mintegy 22 milliárd forint értékű ügylet keretében a vevő Wing Zrt. kezébe kerül mások mellett vidéki Penny Marketeknek (bérleményként) helyet adó tucatnyi épület.
Már októberben írtunk arról, hogy a 2016-os eredmények szerint a hat külföldi lánc összesített bevétele (kerekítve) 2400 milliárd forint volt 1209 egységgel, a három magyar hálózat 9400 milliárd forintot forgalmazott 1475 bolttal. Vagyis közel nyolcszor annyi egység termelte meg a multik bevételének hatvan százalékát.
A külföldi tulajdonú láncok élmezőnye és a hazai hálózatok (javarészt szórt tulajdoni szerkezetű, úgynevezett beszerzési társulások) közt óriási a különbség az egy alkalmazottra jutó éves bevételben. A CBA, a Reál és a Coop esetében ez jelenleg – piaci becslések szerint – 20 és 30 millió forint között mozog,
a mezőnyt toronymagasan a diszkontok (Lidl, Aldi, Penny Market) vezetik
60-80 millióval. A középmezőnybe a „hagyományos” hiper- és szupermarketek (Auchan, Tesco, Spar) tartoznak 35-50 milliós értékkel.
Aligha véletlen, hogy az elmúlt évek egyre erősödő bérversenyében is ez a sorrend. Az év első hónapjának egyik vezető híre volt, hogy húsz százalékkal dobja meg béreit a Lidl, ezzel a bolti dolgozói átlag 365 ezer, az üzletvezetői ennek duplája lesz márciustól. (A német cég saját adata szerint a mostanival együtt 2016 januárja óta 52 százalékos béremelést hajtott végre.) A Spar nem ad meg nyilvánosan fizetésadatokat, állításuk szerint két év alatt 40 százalékos növelést hajtottak végre, a kezdők minimuma most 200 ezer forint. A Tesco a tavaly őszi megállapodás értelmében bolton belüli munkakörbe 197 ezres legkisebb bért kínál, de ezt csak a hetedik hónaptól, viszont emellé még a cafeteria érkezik havonta.
Látható tehát, hogy már egyes külföldi cégek fizetőképessége (és talán üzleti stratégiája) között is szakadék tátong, a sor végén kullogó hazai láncokról (és a hozzájuk nem tartozó független kisboltokról) nem is beszélve. Ezek körében vált gyakorlattá az év elejének szintén slágerhíre, amely szerint akár a hét több napján zárva tartanak, vagy osztott nyitvatartással üzemelnek.
Nem is csoda ez, ha azt is megnézzük, hogy a KSH adatai alapján úgy becsülhető, hogy egy üzletre átlagosan mennyi bevétel jut. A hazai tulajdonúaknál éppen tizedannyi, mint a multiknál: körülbelül 160 millió forint.
Az jól ismert tény, hogy egyre kevesebb a kis bolt az országban: míg öt éve még több, mint 150 ezer volt, a számuk 2017 végére valószínűleg 130 ezerre esett. Tizenöt éve ez a szám még 165 ezer volt, vagyis mostanra a boltok egyharmada bezárt,
és ennek nagyobb része, körülbelül 60 százaléka a kisebb településeken.
Így nem is csoda, hogy ezek nagyjából tizedében (220-ban) ma már semmilyen bolt sincs. Másfél évtizede ez még csak mintegy negyven volt, vagyis öt és félszeresére növekedett azon községek száma, amelyek már egy pici vegyesboltot se tudnak eltartani. Az átlagértékek alapján impozáns jövedelemnövekedés az ország egyes vidékein tehát szinte egyáltalán nem mutatkozik meg az élet olyan alapformájában se, mint a legelemibb mindennapi bevásárlás.
És ebben rövid távon nem is várható előrelépés, mert
ezekben a térségekben a közmunka szinte az egyetlen jövedelemforrás.
Márpedig a kormány idén 266,1-ről 225 milliárdra csökkenti az erre szánt pénzt (és a hírek szerint 2019-től tovább folytatná ezt). A Policy Agenda friss munkaerőpiaci elemzése arra is rámutat, hogy eközben a foglalkoztatási alap bevétele 240,8-ről 264,3 milliárdra nő.
A bérnyomás pedig alig mérséklődik: két év alatt jelentősen megnőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, ami nagyon sokakat – elsősorban a hazai tulajdonú kis- és középvállalatokat – kifejezetten megvisel és ellehetetlenít – nyilatkozta a Független Hírügynökségnek nemrég Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Szövetségének főtitkára. Tavaly 15, illetve 25, az idén pedig további 8, illetve 12 százalékkal emelkedtek ezek a bérek. Messze nem mindenki tudja kigazdálkodni ezt, különösen nem a vidéki, kistelepülések vállalkozói, kisvállalkozásai, ott, ahol jellemző a nyugdíjasok, az álláskeresési támogatásban részesülők és a közfoglalkoztatottak nagy aránya. Ezeken a településeken a helyi boltos, vendéglátós, fodrász számára például nincs növekedés a keresleti oldalról, honnan tudná tehát kitermelni a megemelt bérek fedezetét – kérdezte Dávid.
Tehát ezek a térségek várhatóan tovább szakadnak le az országos átlagtól, nem beszélve a kiemelkedő térségekről. Mindez a kiskereskedelem legalsó szintjének folytatódó elsorvadását vetíti előre, amin nem segít a multik fojtogatása.
Húsz százalékkal dobja meg béreit a Lidl, ezzel a bolti dolgozói átlag 365 ezer, az üzletvezetői ennek duplája lesz márciustól. Sorra emelnek a láncok, de a német diszkont most feladta a leckét.
A Lidl Magyarország márciusban újabb béremelést hajt végre – tudatta a német diszkontlánc. Eszerint átlagosan 20 százalékkal toldja meg a fizetéseket a cég a teljes időben foglalkoztatottaknál. A boltban dolgozó beosztottak javadalmazása 290 és 320 ezer lesz, az üzletvezetőké viszont 720 ezer. (Ehhez még teljes bérlettérítés és csaknem százezres egészségügyi csomag járul, a boltvezetők pedig korlátlan használatra autót kapnak.)
Eddig is a diszkontok vezették a bérlistát átlagosan 250-300 ezres fizetésekkel – már ahol közölnek nyilvánosan információt -, de a Lidl az üzletekben adandó 365 ezres átlaggal alaposan a konkurrensek elé lép.
A kiskereskedelem
nyomasztó munkaerőhiánya folyamatos béremeléseket kényszerít ki,
a Lidl saját adata szerint a mostanival együtt 2016. januárja óta 52 százalékos béremelést hajtott végre. A Spar nem ad meg nyilvánosan fizetésadatokat, állításuk szerint két év alatt 40 százalék növelést hajtottak végre, a kezdők minimuma most 200 ezer forint.
Nagy mozgásokat indíthat el ez a változás, hiszen a Lidl ezzel nem csak a másik nagy német hard diszkontnak, az Aldinak dobott kesztyűt, hanem leginkább a mintegy 18 ezer embert alkalmazó Tescónak, amely a tavaly őszi belső megállapodás értelmében a bolton belüli munkakörbe 197 ezres legkisebb bért kínál, és ezt is csak a hetedik hónaptól, amire még a cafeteria érkezik havonta.
Nem beszélve a laza láncba szerveződő CBA-ról, Realról és Coopról, valamint a független kisboltokról, amelyek már eddig is egyre nehezebben bírták a versenyt. Ezzel az öt éve még több, mint 150 ezer egységet számláló kiskereskedelmi üzletek száma 2017 végére lehet, hogy 130 ezer körülire csökken(t).
A nagy munkaerőhiányra válaszul fokozatosan emelkednek a fizetések az áruházláncokban, bár jelentős különbségek tapasztalhatók, már ahol közölnek számokat. A legnagyobb bevételű Tesco még mindig érezhetően kevesebb pénzt kínál a diszkontoknál, amelyeknél 250 és 300 ezer forint között vannak a bruttó bérek.
Az elmúlt hónapokban egyre-másra jelentették be béremeléseiket a nagy kiskereskedelmi áruházláncok, például a Tesco, amely sztrájk után állapodott meg a szakszervezetekkel. A sokszázra rúgó alkalmazottat kereső cégek ajánlatai között nem könnyű eligazodni. A Spar, az Auchan és a Penny Market egyáltalán nem ad meg összeget, sőt, a Penny még az állások leírását is mellőzi. (Igen eltérő továbbá a béren kívüli juttatások tartalma és összege, s van, ahol csak részmunkaidőt kínálnak.)
Tavaly átlagosan 12 százalékkal nőttek a bruttó keresetek, az országos átlag már közelít a 300 ezerhez, a vállalkozásoknál már túl is lépte ezt. A nyomasztó emberhiánnyal küzdő kiskereskedelemben – amelyben
a bolti munkatársak 190 ezer forint körül kerestek
2017-ben – igyekeznek lépést tartani ezzel a tempóval, változó sikerrel. (A láncokon kívüli üzletek olykor még nyomorúságosabb fizetéseiről itt írtunk.)
A változatos összetételű alapbér plusz juttatások alapján az adatokat nyilvánossá tevő láncok közül a legrosszabbnak a Tesco ajánlata látszik. Az októberi megállapodásban a brit cég azt vállalta, hogy a minimális bér 179 ezer forintra növekszik. Ennyiért most éjszakai árufeltöltőt keresnek. A többi munkakörbe (nappali árufeltöltő, bolti eladó, pénztáros) 197 ezret kínálnak, és ez is csak a hetedik hónaptól, amire még a cafeteria érkezik havonta.
A Lidl pótlékok nélkül 246-267 ezer forintért keres embert országosan, és honlapján virító feliraton tudatja, hogy 2016 óta 32 százalékkal emelte a fizetéseket. A másik német úgynevezett hard diszkont, az Aldi kínálata viszont igen nehezen állapítható meg konkrét összegként. Jelenleg részmunkaidőre keres bolton belülre alkalmazottat, munkakörönként eltérően heti 20, 25, illetve 25, 30, 35 órában. Egy félmunkaidős árufeltöltő juttatások nélküli bére kerekítve 96 ezer forint, heti 25 órában 120 ezer. Bolti eladók 170 ezertől (25 óra) 238 ezerig (35 óra) kaphatnak, de találtunk 190 ezres, illetve 265 ezres kínálatot is. A cég megad magasabb elérhető fizetést is tíz év munkaviszony után, de nem értelmezhető, hogy ezt nála kell(ett)-e eltölteni. Nyolc órára vetítve tehát az Aldi is a 250-300 ezres skálán mozog a javadalmazással.
A beszerzési társulásként működő hazai láncoknak (CBA, Coop, Reál) nincs központi munkaerő-politikájuk, egységenként változhatnak a bérek. Mindenesetre ágazati információk szerint a javadalmazás sokkal szerényebb ezekben az áruházakban, mint a nagy külföldieknél.
Egyelőre nem tűnik megállíthatónak a béremelkedés, de az ágazat koncentrációja se. Az öt éve még több, mint 150 ezer egységet számláló kiskereskedelem 2017 végére lehet, hogy 130 ezer körüli üzletben bonyolította a növekvő vásárlói forgalmat. Elsősorban a kis üzletek képtelenek tartani a lépést a fizetésekben.
Megállapodott a Tesco a szakszervezetekkel a béremelésről és a létszámbővítésről. Ennek nyomán a minimális bér 179 ezer forintra nő.
A Tesco, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) közös közleményben ismertették, hogy a megállapodás a munkavállalók érdekeit és a hosszú távú, fenntartható fejlődést egyaránt szem előtt tartja, tartalmazza a bérnövekedéssel, valamint a munkaerővel és a toborzással kapcsolatos feladatokat.
A Tesco szakszervezetei szeptembere elején tartottak két napos munkabeszüntetést, 25 százalékos béremelést és a létszám jelentős növelését követelve. Két héttel később a társaság már tudatta, hogy elfogadja a legkisebb fizetés háromezer forinttal 179 ezerre emelését.
A Tesco a megállapodás szerint szeptember elsejétől – visszamenőleg – bruttó 179 ezer forintra emeli a havi bérminimumot. Minden teljes munkaidős, áruházi, valamint raktári munkatárs fizetése
a cafeteriával legalább bruttó 191 ezer forint lesz,
ami kiegészülhet pótlékokkal és egyéb bérkiegészítéssel. Egy budapesti zöldségáru-feltöltő bére így jellemzően meghaladja majd a bruttó 220 ezer forintot – írták.
Megállapodás született arról is, hogy mely területeken vesznek fel több száz munkatársat, illetve melyek azok a területek, ahol hatékonyabb munkaszervezéssel jelentősen csökkenthető a munkavállalók terhelése.
Az Auchannál is újabb béremelés lesz: mégpedig már az idén novembertől. Átlagosan 13,6 százalékkal emelik az áruházi alkalmazotti munkakörben foglalkoztatottak bérét, és a cég létszámbővítést is tervez. Az alkalmazottak bruttó jövedelme 247 ezer forintra emelkedik a pótlékokkal, prémiumokkal és a többi béren kívüli juttatással együtt. A vállalat az áruházi, menedzseri pozícióban dolgozók bérének rendezésére is ígéretet tett. Erről hét közepén született megállapodás. Az Auchan Retail Magyarország szerdai közleménye szerint a béremelésre az idén és jövőre 2 milliárd forintot biztosítanak.
A választások után a kormány ismét megpróbálja kitessékelni a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncokat – írta a Magyar Nemzet. Orbán Viktor 2010-ben hozta szóba először ezt a célját, most állítólag a két diszkont, a Lidl és az Aldi lesz elsősorban célkeresztben. Nem lesz könnyű menet: a három hazai lánc közel nyolcszor annyi bolttal a hat multi bevételének hatvan százalékát érte el.
Ismét felröppent a hír, hogy a kormány szeretné „magyar kézben” tudni az élelmiszer-kereskedelem zömét bonyolító áruházláncokat, most a Magyar Nemzet idéz olyan forrást, amely szerint érkeztek olyan „jelzések”, hogy „gondolkodjanak el: jobb időben eladni az érdekeltségeiket, ha megkeresik őket”.
„Négy olyan terület létezik, ahol muszáj elérni, hogy a hazai tőke a nemzetközi fölé nőjön. Ezek a média, a bankok, az energia és a kiskereskedelmi hálózat. Hárommal megvagyunk, a negyedikbe beletörött a fogunk. Kénytelenek vagyunk ezért új ötleteken dolgozni. Sajnos a kereskedelmi hálózatok furfangosabbak nálunk. Még néhány év, és ezt a célt is teljesítjük” – mondta Orbán Viktor 2016. szeptemberében Lengyelországban.
Most tehát a 2018-as választások után a Fidesz ismét megkísérli a hazai tulajdon részarányát növelni a multik rovására. A lap úgy tudja, hogy a két német diszkont, a Lidl és az Aldi lesz a célpont. (A napokban – szintén sokadjára – a Tesco kapcsán a kormánysajtóban is hír keletkezett a kivonulásról, de ezt a cég azonnal tagadta.)
Ez logikus próbálkozás lenne abból a szempontból, hogy Orbán évekkel ezelőtt lényegében kiegyezett a hazai élelmiszer-ipar egyik legnagyobb szereplőjével, Csányi Sándorral, aki azóta újabb jelentős földterületeket szerzett (és hozzá az uniós területalapú támogatást), a korábbi üzlettárs, Simicska István kiszorításával párhuzamosan pedig a felívelő pályára állt Mészáros Lőrinc nagyágyúvá kezdi kinőni magát az agráriumban is. Az ő termékeik eladása során nyilván
jól jönne, ha a kiskereskedelemben is ezen érdekcsoport növelné bevételét.
A szándék azonban nem egyenlő a lehetőséggel. Az országban legnagyobb területen és legnagyobb számban megtalálható három lánc (Coop, CBA és Reál), valamint a külföldi tulajdonú szerveződések (Tesco, Spar, Auchan, Lidl, Aldi, Penny Market) adatait összevetve szembetűnő, hogy utóbbiak nyereségtermelő képessége lényegesen meghaladja a nagy hazaiakét.
A 2016-os rangsor alapján elmondható, hogy a hat külföldi lánc összesített bevétele (kerekítve) 2400 milliárd forint volt 1209 egységgel, a három magyar hálózat 9400 milliárd forintot forgalmazott 1475 bolttal. (Az egy üzletre jutó bevétel nem lenne reális adat, mert a CBA – a Príma nevű hálózattal együtt -, a Coop és a Reál rengeteg kis alapterületű egységet üzemeltet kistelepüléseken. Az összehasonlításra alkalmas mérőszám az egy hasznos négyzetméterre, illetve az egy alkalmazottra jutó árbevétel volna, de erről nincsenek hiteles adatok.) Vagyis közel nyolcszor annyi egység termelte meg a multik bevételének hatvan százalékát.
Ehhez még érdemes hozzátenni, hogy a Tesco és a Spar évek óta úgy növeli árbevételét dinamikusan, hogy egyre-másra nyitja a szupermarket alatti méretosztályba tartozó települési belterületi boltjait (Tesco Expressz és a benzinkutakon lévő Sparok), vagyis közelebb kerülnek a Coopok, Reálok jellemző méretéhez.
Ekkora külföldi láncok kiszorítása (akár csak részlegesen is)
sokezer-milliárd forintba kerülne, aminek kifizetése és a működtetés finanszírozása szinte megoldhatatlan lenne „nemzeti” magántőkéből
(és akkor a negatív külföldi visszhangról még nem is beszéltünk).
Ennél talán reálisabb lenne, ha csak a két – állítólagosan – célba vett német diszkonttal próbálkoznának. (Valószínű, hogy inkább érzelmi indokai vannak annak, hogy csak a Lidlre és az Aldira utaznának, az ugyanilyen modellt követő, szintén német Penny Market kimarad a szórásból; a hazai piac védelme kapcsán rendre az első kettőt szokás támadni.) Az Aldi és a Lidl 2016-ban 550 milliárd forint árbevételt ért el. Ez után kellene kifizetni – valószínűleg több évi forgalomra vetítve – a tetemes vételárat, majd a 284 üzletet átalakítani és átfesteni az új tulaj színeire.
Háromezerrel 179 ezer forintra emelné a legkisebb bért a Tesco a szakszervezeteknek küldött ajánlatban – tudatta a legnagyobb érdekképviselet. A másik szakszervezet azt közölte: a 15 százalékos létszámnövelés nincs benne az ajánlatban.
A szeptember első felében tartott kétnapos Tesco-sztrájk után a vállalat ma éjfélig ígérte elküldeni jelentését a cég helyzetéről, továbbá béremelési és létszámnövelési ajánlatát. Ezt megelőzően az egyik érdekképviselet keményebb eszközöket helyezett kilátásba. A Tesco az MTI érdeklődésére kiemelte, hogy a dokumentumban üzleti titoknak minősülő információkat osztott meg tárgyaló partnereivel, ezért a társaság a jelentés pontos tartalmáról részleteket egyelőre nem árul el.
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) arról számolt be, hogy a Tesco elfogadja a béremelésre vonatkozó szakszervezeti követeléseket és szeptember 1-től
visszamenőleg bruttó 179 000 forintra emeli a legkisebb keresetű munkavállalók bérét.
(Eddig ez 176 000 forint volt.) A társaság elküldte a munkavállalói létszámra vonatkozó komplex anyagot is, ezt a szakszervezeteknek még át kell vizsgálniuk, mert ez képezi a további tárgyalások kiindulópontját.
Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke elmondta, a Tesco által átküldött jelentésben a szakszervezetek 15 százalékos
létszámemelésre vonatkozó sztrájkkövetelése nem teljesül.
A szakszervezeti követelések közül kiemelte a 25 százalékos béremelést és a 15 százalékos létszámbővítést. A szakszervezetek a 2016. évi tescós bérek 25 százalékos emelkedését tartják szükségesnek, hogy a legalacsonyabb keresetű dolgozók fizetése is érje el a bruttó 180 ezer forintot.
A tárgyalások az eredeti megállapodás szerint, október 2-án, hétfőn folytatódnak, addig nem szerveznek újabb sztrájkot.
Keményebb eszközökhöz nyúl a tescós dolgozókat képviselő szakszervezet, miután nem kapta meg a cégtől határidőre a valós állapotot tükröző bolti létszámadatokat. Októberre és novemberre újabb lehetséges sztrájkidőpontokat tűztek ki, az akciókat pedig rafináltabb forgatókönyv szerint készítik elő.
Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke – a Hír TV tudósítása szerint – leszögezte, hogy továbbra is fenntartják a követeléseiket. Ha kell, sokkal komolyabb sztrájkokat szerveznek, mint eddig, „figyelembe véve azt is, hogy diákmunkásokkal pótolták az áruházakban az embereket, és így voltak a nyitva tartások.”
A munkavállalók elégedetlenek, és komoly változást szeretnének a vállalat részéről – szögezte le.
Mint a FüHü is folyamatosan beszámolt róla, a szeptember második hétvégéjén tartott sztrájk idején szeptember 25-ig adtak újabb határidőt a dolgozók, s abban maradtak, hogy a Tesco ekkorra elkészíti azt a programot, ami alapján mérni lehet az áruházak működését. Ebből kiderülhet az is, hol van létszámhiány.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
