Kezdőlap Címkék Támogatás

Címke: támogatás

Sarc

Falusi Tamas
-
0
Sarc

Azt írja az újság (MN, HTV, egyéb FPL, stb.), „Százmilliókat kap a DK, mégis saját szavazóit sarcolja”. Az első meglepődés után elolvasva az írást, hamar kiderül belőle, miről van szó:

„Mint ismert, az ÁSZ a 2022-es választási összefogás baloldali pártjaival szemben szabott ki 500 millió forintos büntetést a dollárbaloldal kampányfinanszírozása miatt. Az első körben vizsgált 260 millió forintos támogatásrészt illegálisnak minősítették, a büntetést pedig egyenlő arányban osztanák el az összefogás hat pártja, a DK, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP, a Momentum és a Jobbik között, ami nagyjából 43,5 milliós büntetést jelent. Miután az ÁSZ és az államkincstár ilyen esetekben a büntetéssel megegyező összeget visszatartja az adott pártnak járó állami támogatásból, a tényleges büntetés ennek a duplája. Ezt a 90 millió forintot próbálja most a DK lakossági adakozással összegyűjteni, dacára annak, hogy a párt évente több mint 313 millió forintos központi költségvetési támogatásban részesül. 2023-ban például a párt közel 478 millió forintból gazdálkodhatott, miután 25 milliót szedtek be tagdíjakból, és egyéb hozzájárulások címszó alatt közel 140 milliót tüntettek fel a gazdasági kimutatásban… Morálisan megkérdőjelezhető, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) társadalmi összefogásban bízva próbálja meg összeszedni azt a 90 millió forintot, amelyet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata alapján Gyurcsány Ferenc pártjának kell törlesztenie.”

Továbbá:

„Amellett, hogy a különböző kiigazító csomagok, adó-, járulék- és rezsiemelések zápora éppen a baloldali kormányok politikáját és „válságkezelését” jellemezte, furcsa, hogy az állítólag kivéreztetett állampolgároktól a magát éppen szociáldemokratának maszkírozó politikai erő kér pénzt”

Még továbbá:

„A párt elnökének kalapozása azért is abszurd, mert a legutóbbi vagyonnyilatkozat szerint a pártelnöknek 461 milliója van értékpapírban… Gyurcsány Ferenc igencsak tehetős, a rendszerváltoztatás utáni homályos privatizációs folyamatok egyik nyertese, vagyis nem esne nehezére, hogy kisegítse a személye köré épült pártot.

Hát akkor menjünk sorjában.

  • Az előzményeket itt lehet elolvasni. Kiderül belőle, hogy az ÁSZ konkrétan micsoda. A ténykedése alapján mondhatná bárki, hogy egy, a FIDESZ által kitartott, ezért a FIDESZ-t maximálisan kiszolgáló, velejéig romlott banda, de mi nem mondjuk. Még a végén megsértődnek itt nekünk!
  • Cím: „Százmilliókat kap a DK, mégis saját szavazóit sarcolja„

Gyurcsány, Facebook oldala:

„Arra kérünk mindenkit, hogy támogasson minket.”

Az írásszerűség szerencsétlen összelapátolójának (továbbiakban: Szerző) láthatóan fogalma sincs arról, hogy mi az a sarc. Néhány történelemóráról biztos hiányzott anno, de ez láthatóan nem zavarja különösebben. Meg is teheti, az az 1,5–2 millió ember sem tudja, mi a sarc, akiknek ír, ugyanis Orbán folyamatosan sarcolja őket is, mégis mindig rászavaznak. Na ja, Orbán buzgó hívő (hehe), és az a vallásosoknál mindent visz. Pláne, hogy annyi pénzt kapnak az egyházak, mint még soha, azaz a prédikáció irányultsága sem kérdés senkinek.

  • A „mindenki” kifejezés többek véleménye szerint, azaz Szerzővel ellentétben nem azonos a DK szavazótáborával, azaz Gyurcsány nem kifejezetten őket „sarcolja”. Rég nem lenne hatalmon Orbán, ha ez így lenne. A Szerző általi megfogalmazás nyilván azon célból lett ilyen, hogy Gyurcsány mérhetetlen gonoszságát még jobban érzékeltesse, hiszen amellett, hogy nem kér, hanem sarcol, a „sajátjait” (Jézus!) kényszeríti (te Atyaisten!) adakozásra, ami már aztán mindennek a teteje.
  • „Ezt a 90 millió forintot próbálja most a DK lakossági adakozással összegyűjteni, dacára annak, hogy a párt évente több mint 313 millió forintos központi költségvetési támogatásban részesül. 2023-ban például a párt közel 478 millió forintból gazdálkodhatott, miután 25 milliót szedtek be tagdíjakból, és egyéb hozzájárulások címszó alatt közel 140 milliót tüntettek fel a gazdasági kimutatásban,”

Ugyanez a FIDESZ-nél: ÁSZ büntetés a közpénz felhasználást illetően 0 millió (naná, hogy annyi), központi költségvetési támogatás 1700 millió (2022-es adat).

Ebből érthetővé válik, hogy a FIDESZ morális alapon magasan a DK fölött áll, ők ugyanis egy fillért sem kérnek a néptől az ÁSZ büntetésük kifizetésének támogatására! Bezzeg Gyurcsány! Nem átall egy ezrest kérni a kivéreztetettektől! Hallatlan indolencia!

Hogy miért és hogyan van kivéreztetve a nép, azt mindenki döntse el maga.

A „dacára annak” kifejezés azt mutatja, szegény Szerző nem nagyon tudja mi az a gazdálkodás, és úgy gondolja, a bevétel az bevétel, punktum. Addig, hogy az ilyen szervezeteknek kiadásaik is vannak, már nem jut el. Túl messze van neki.

  • Szerző szerint a párt elnökének kalapozása ezek mellett még abszurd is. Mégpedig azért abszurd, mert Gyurcsánynak van pénze. Sőt Szerző úgy gondolja, igencsak tehetős, hát akkor miért nem fizeti ki ő a büntetést? Elegánsan. Nagyvonalúan. Úri módon. Mint aki csak hobbiból politikus, például Tisza Kálmán. Ne legyen már akkora kispolgári középparaszt, mint… az izé… na!

Nagy szerencse, hogy Szerző nem tudja, mennyire tehetős Orbán apja, Orbán bátyja, Orbán veje, Orbán haverjai, mert akkor rögtön nem nevezné Gyurcsányt tehetősnek, sőt ő maga javasolná az ÁSZ-nak, hogy csökkentse a DK büntetését.

Érdekességként megemlítendő még, hogy Gyurcsány miniszterelnöksége idején (lévén „tehetős” baloldali) az összes járandóságát karitatív célokra utalta át, míg ugyanakkor Orbánra ez nem jellemző. Ő felmarkolja azt az évi 60 – 70 milliót, plusz egyéb juttatások, plusz gépkocsihasználat. Igaz, ő nem is tehetős, lévén hogy egyrészt nem a gazdasági életben villogott, mint Gyurcsány, hanem a politikában, másrészt nagyon jó ember, mert mindenkin segít, miközben maga zsíroskenyéren él. Kicsiben kezdte a jótékonykodást (székház, Kaya Ibrahim, Joszip Tot), csak a felbátorodása után kezdett az üzlete kivirágozni. Pénz valahogy lett mindig annyi, amennyi kell, és mindig önzetlenül lett elosztva, mindig más javára. Mint például idősebb Orbán Győző, ifjabb Orbán Győző, Tiborcz István, Mészáros Lőrinc, csupa olyan ember, akik megérdemlik, mert az országnak rengeteg hasznot hajtanak. Ennek a haszonnak a konkrét meghatározására új szervezet fog alakulni kormányrendelettel. A vezetője havi ötmilliót fog keresni, mert a feladat nem lesz egyszerű. 5 évet kap rá, hogy kidolgozza, miért hasznosak a felsoroltak az országnak. A szervezetet illetően 200 – 250 fős csapattal számolnak, egy körúti, valószínűleg a New York Palota lesz a székhely. A szálloda tulajdonosa kap egy visszautasíthatatlan ajánlatot, a mostani kávéházban épül meg az uszoda és a fitnesz terem, ahol kávét is felszolgálnak. Már toborozzák is a csapatot, első közelítésben móriczi alapon. Rokonok. Vagy weöresi alapon. Békakirály fia-lánya. Könyvtár-illemtan szakosok előnyben.

  • Az írás rendkívül részletes. Nem csak azt tudjuk meg belőle, hogy Gyurcsány Ferenc tehetős, hanem azt is, hogy „a rendszerváltoztatás utáni homályos privatizációs folyamatok egyik nyertese”.

Mint tudjuk, Gyurcsány a MOTIM-ot versenytárgyaláson vette (összeállt az ottani vezetéssel, ő hozta a pénzt, a vezetés a szaktudást), és attól az állami banktól kapott hitelt, ahol az anyósa dolgozott. Később megvásárolta a vállalatvezetőktől a többi részvényt is. A tranzakcióval a következők jártak jól: a vezetőség és a dolgozók, akik azóta is egy sikeres vállalatnál dolgoznak, az állam, mert a vállalat termékeinek 90 %-át exportálja, növeli a GDP-t, és sokmilliárdos adóbevétele származott tőle, a bank, mert a kölcsönt Gyurcsány kamatostul visszafizette (a bank ebből él), de sajnos Gyurcsány is jól járt, és ezt sokan képtelenek megemészteni. Na, ezt próbálja Szerző kihasználni, ami úri körökben nem szép jellemvonás. Igaz, úri körökben a pénzt nem kapja az ember valakitől valamiért, hanem van neki. A tranzakcióban semmiféle homály nem található, Gyurcsány akkoriban nem volt politikus, és messze sikeresebb gazdasági vállalkozó lett, mint Széles az Ikarus-szal, amely ma már nincs sehol.

A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy az írás a rosszindulatú ostobaság szép példája, amelynek a sok hülyeség mellett csak egyetlen (egészen véletlenül a Szerző önös érdekét szolgáló) értelmes húzása van: a racionalitást mellőzve az emberek információhiányára és hitére épít, azaz a fő cél az ő átverésük. Pártérdekből. Ömlenek is a laphoz az állami vállalatok hirdetései!

Feltehető a kérdés: demokráciákban szokásos-e az emberek ilyetén átverése, és ha igen, az miért nem demokrácia?

Gyártószalag

Falusi Tamas
-
0
Gyártószalag

„Szegeden építi meg első európai üzemét a világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD, ez a magyar gazdaságtörténet egyik legjelentősebb beruházása lesz, amelynek nyomán több ezer új munkahely jön létre – jelentette be pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.”
(Újsághír)

Amint az széles körben ismert, a kínaiak szeretnek az EU-ban gyárat építeni. Így lesznek a schengeni határokon belül, és ennek révén az európai igényeket vám nélkül, azaz olcsóbban tudják kielégíteni. Ez rontja az európai vállalkozók hatékonyságát, mert nem védi meg az eleve filléres kínai termékektől a piacukat, azaz kevesebb terméküket tudják a konkurencia miatt eladni.

A kínai vállalkozók a sok szellemi munkát igénylő gyártmány fejlesztését és a gyártósor kidolgozását otthon végzik, az alkatrészeket otthoni nyersanyagokból otthoni energiával otthon gyártják, majd utóbbiakat az Európában felépített gyárba szállítva ott szerelik össze a gyártmányt, és ott is adják el. Az új, európai telephelyen csak összeszerelés folyik, általában helyi munkásokkal (az elég ahhoz, hogy a termék vámmentes legyen az EU-n belül), ezért ezek a gyárak az EU fejletlenebb országaiban épülnek, ahol a munkaerő olcsó, a szakszervezet meg gyenge. Előfordul az is, hogy a kínai vállalkozó által kínált bér a helyieknek túl alacsony, ezért a kínaiak külföldről toboroznak munkásokat. Dolgozóból egy-két, a letelepedési országgal kapcsolatot biztosító helyi fehérgalléros kivételével csak kékgallérosokat foglalkoztatnak, ezért különösen kedvezőek nekik a főleg szakmunkások képzésére koncentráló, ún. „munka alapú” társadalmat építő országok, mert azok szívesen látják őket.

Magyarország különösen várja az ilyen gyárakat. Ennek egyszerű oka van, a 2010 – 2020. közötti időszakban, mikor a világgazdaság fellendülőben volt, ömlött az országba az EU pénz, és így fel lehetett volna építeni egy

„Na, ki tud több hozzáadott értékkel termelni olyan gyártmányokat, melyek sok szellemi munkát tartalmaznak, ezért jól eladhatók?”

társadalmat, ám derék vezetőink… illetve hát Vezetőnk a pénzbőséget az egyrészt haveri, másrészt sok szellemi erőfeszítést nem igénylő építőipar felfuttatására használták. Az építőipar fel is futott, és most már állandóan etetni kell, hogy össze ne omoljon. Külföldön Mészárosék versenyképtelenek (kivéve a szomszédos országbeli fociklubok megvételét és eltartását), egyedül itthon van esélyük, főleg állami beruházásoknál (stadionok, utak, vasúti fejlesztések), de azért a hatalmas gyárak építésénél is. Lásd az akkumulátor és autógyárakat. Ők vannak itthon, ők ismerik a dörgést, és ők vannak jóban a kormányzattal, amelynek mindenféle hatósága van (például környezetvédelmi is, amely a beruházókra nézvést tud nagyon hasznosan, de nagyon hátrányosan is dönteni). És ezt a kínaiak is tudják. Hajjaj, de még mennyire. Otthoni tapasztalatból természetesen, mert Kínában sem mennek másként a dolgok. Ez nem a halódó Nyugat-Európa. Értem?

További előnye az idetelepedő gyáraknak, hogy növelik a GDP-t. Nekünk így magunkban a hazai GDP növelésre semmiféle esélyünk nincs, ezért nagy örömmel kell fogadnunk őket, ugyanis a GDP növekedés nagy pozitívuma a „Na, mit szóltok?” jellegű diadalmas körbenézésen túlmenően, hogy egy fillér törlesztése nélkül is csökkenti a szokásos módon számolt államadósságot, mivel azt a GDP-re vetítve adják meg.

Az idetelepedő gyárakért a hozzánk hasonló fejlettségű országokkal kell megvívnunk a csatát. A megvívás az adó csökkentésével, és egyéb kedvezmények adásával történik. A csatázás közben három oldalról szorongatnak bennünket.

  • Egyrészt a kínaiak, mondván, hogy ha csak ennyi a kedvezmény, elmennek máshová.
  • Másrészt az EU, mert az EU szerint csak annyi támogatást és kedvezmény adható, mint bármelyik másik, itt üzemelő vállalatnak. Ezért azt kell tennünk, hogy ha nagyon kedvező körülményeket állapítunk meg az idetelepedő cégnek, hogy idevonzzuk, akkor ugyanezt meg kell adni a már itt lévő cégeknek is. Illetve meg kéne. Hogy a helyzet ezzel kapcsolatban milyen, arról hatalmas nagy a kuss, ahogy egy abszolúte szuverén országhoz illik. Az ebből adódó bevételcsökkenés mértékét csak a legbeavatottabbak ismerik. Jobb is így. A regnálóknak. Mégpedig sokkal.
  • A harmadig szorongató az államadósság. Jó lenne minél több bevétel, de az veszélyes, mert ha nem engedünk, a kínaiak esetleg elmennek Szlovákiába, ezért mind a kedvezményeket, mind a baráti kapcsolatokat tekintve nagyon jól kell állnunk, hogy végül idejöjjenek. Szijjártó sokat mesélhetne erről.

A kínai gyárak idejövetelének van egy érdekessége is.

A miniszterelnök úr régebben sokszor mondogatta, hogy az a pénz, amit az Európai Uniótól kapunk, kötelezően jár nekünk, mert az ő számolása szerint a Nyugatról idetelepült gyárak és üzemek kiviszik a hasznot, ennek megfelelően nekünk vissza kell kapnunk azt a pénzt, mégpedig mindenképpen.

Ezért adja a pénzt az EU. És az nem támogatás! Még méltatlankodott is, mondván, amit kapunk, az az itt termelő nyugati gyárak által kivitt összegnél kevesebb, igazságosabb lenne, ha ebből többet adnának vissza.

Sajnos a derék magyar miniszterelnök dilettáns ehhez (is), ezért ment el túlságosan marxista irányba (régi szép emlékek tanulmányaiból). A nem marxista közgazdaságtan szerint ugyanis a hasznot nem a magyar munkások termelték meg, hanem az idetelepült gyár hozta létre azzal, hogy az adott terméket kitalálta, kifejlesztette, mind konstrukciójában, mind minőségében nemzetközileg eladhatóvá tette, és felépítette a gyárat is, ahol a termék gyártható, így a magyar munkások álláshoz és jövedelemhez jutnak.

A gyár egyébként sem kiviszi, hanem behozza pénzt, mert ha eladnak például Bécsben egy nálunk, az itteni gyárban gyártott AUDI-t, mondjuk, 10 millió forintnak megfelelő összegért, amelynek az importhányada 6,5 millió, a munkások itteni bére ebből 1,5 millió, a helyi szolgáltatásokért (energia, víz, stb.) fizetett összeg 0,5 millió, az adó 0,5 millió, az AUDI által immár tősgyökeres magyar kifejezéssel élve kitalicskázott haszon meg 1 millió, akkor behozott az országba 2,5 millió forintot, amely nélküle nem lenne itt.

Az érdekesség abban áll, hogy távolról nézve ezt a fentebb leírt tényt miniszterelnök úr is észrevette, vagy inkább mondták neki, ugyanis egyáltalán nem beszél arról, hogy a kínai gyárak bevételéből a kínaiak által kivitt hasznot majd ő vissza fogja követelni, mert (ahogy az EU esetében mondták) nekünk az jár. Röhögnének is a kínaiak piszkosul. Közelebbről nézve kissé más a helyzet, ugyanis az EU-t illetően továbbra is az a szöveg, hogy a tőlük kapott, illetve hát most éppen visszatartott pénz jár nekünk. Nyilván abban reménykednek, hogy a nép kevésbé tájékozott része ezt majd elhiszi.

Magyarország nagy problémája, hogy a munka alapon ide csábított gyárak kétkezi munkásokat igényelnek, ugyanakkor viszont (és ez több évtizedes trend nálunk is, ahogy mindenütt) minden évben többen végzik el az egyetemeket meg a főiskolákat, mint ahány felsőfokú végzettségű ember meghal vagy nyugdíjba megy. Ez az egyre növekvő számú igencsak képzett ember (2001. óta megduplázódott a számuk, és ma már 1,4 millió fő – az összes dolgozó egyharmada!) nem akar szalag mellett dolgozni, hanem a végzettségének megfelelő állást és bért szeretne. A meglepő helyzet az, hogy a KSH szerint talál ilyet, még ha akvarisztika-illemtan szakon végzett, akkor is, ezért közülük nagyon kevesen maradnak munka nélkül, hiába egyre nagyobb a kínálat belőlük. Ami a munka alapú társadalmakban elfogy, az a szakmunkás, nem véletlenül könnyítette meg a kormány külföldi munkások foglalkoztatását Magyarországon. Ha a trend így folytatódik, és végül minden magyarnak felsőfokú végzettsége lesz, akkor a szalag mellett már csak külföldiek fognak dolgozni.

Nagyon szeretném látni, mi a terv arra, hogy ez a sok, felsőfokú végzettséggel bíró ember mit fog majd csinálni, ha csak összeszerelő üzemek érkeznek az országba. Persze ezt csak szeretném, reménykedni nem reménykedem.

Miről tárgyalt az ukrán hadügyminiszter Washingtonban?

Kenderessy Milán
-
0
Miről tárgyalt az ukrán hadügyminiszter Washingtonban?

Biden elnök republikánus zsarolásnak nevezte, hogy az ellenzék nem támogatja az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd dolláros támogatást. Részben emiatt érkezett Washingtonba Rusztem Umerov ukrán hadügyminiszter és Andrij Jermak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke.

Biden elnök republikánus mögött pontosan tudja Ukrajna beismert veresége megágyaz a jövő évi választás biztos vereségének, amire valljuk be enélkül is megvan a reális esélye. esélye. Korábban Zelenszkij elnök lemondott arról, hogy személyesen próbálja meggyőzni a republikánusokat arról, hogy Ukrajna az amerikai támogatás nélkül nem tud kitartani Oroszországgal szemben. Amikor Zelenszkij elnök nemrég Washingtonban tárgyalt, akkor a katonai hírszerzés vezetője, Budanov még azt mondta amerikai partnereinek, hogy télen is folytatják az offenzívát Oroszországgal szemben, de erről ma már szó sincsen. Zaluzsnij tábornok, a vezérkar főnöke közölte, hogy ehhez nincsen meg az ereje az ukrán hadseregnek. Támadás helyett Valerij Zaluzsnij tábornok titkos tárgyalásokba bocsátkozott a másik Valerijjel, Geraszimov orosz vezérkari főnökkel. Az alku, amelyet előkészítenek egy fegyverszünet a jelenlegi frontvonalon, melyet később követhetnének a béketárgyalások.

Oroszország beleegyezne abba, hogy Ukrajna a NATO tagja legyen, de csak akkor, ha az észak-atlanti szervezet nem állomásoztat olyan rakéta erőket ukrán földön, melyek közvetlenül fenyegethetnék Moszkvát.

Az orosz-ukrán határ ugyanis olyan közel van az orosz fővároshoz, hogy a védőknek nem lenne idejük felkészülni egy nukleáris rakéta csapásra.

Zelenszkij kontra Zaluzsnij

Az ukrán államfő attól tart, hogy a vezérkari főnök a helyére pályázik – állapítja meg a Carnegie alapítvány elemzése. Az ukrán offenzíva kudarca ugyanis veszélyes játékot indított el Kijevben: ki a felelős azért, hogy az ukrán hadsereg nem érte el a várt eredményt, és defenzívába szorult? Zaluzsnij tábornok a londoni Economistban nyíltan kimondta: zéró esélye van egy ukrán katonai győzelemnek! Zelenszkij elnök erre sietett közölni, hogy a vezérkari főnök túlságosan is pesszimista, és azt hangsúlyozta, hogy ő a hadsereg főparancsnoka, ő dönthet az offenzíváról. Jermak, Zelenszkij kabinetfőnöke, aki most Washingtonban tárgyalt, igyekezett úgy beállítani az egészet, hogy mindez orosz manipuláció eredménye: Moszkva akarja szembe állítani egymással a katonai és a polgári vezetést Kijevben.

Közben azonban az új hadügyminiszter, Rusztem Umerov, aki most szintén Washingtonban tárgyalt, elkezdte szépen csendben félreállítani azokat a tábornokokat, akik Zaluzsnij vezérkari főnököt támogatták.

Az ukrán parlament védelmi bizottságában Zelenszkij pártjának képviselője egyenesen azt indítványozta, hogy mentsék fel tisztségéből a vezérkari főnököt! A parlament elnöke elsimította az ügyet, de jól mutatja az elnök és a vezérkari főnök ellentétét, hogy már nyíltan is szembeszállnak egymással bizalmi embereiken keresztül. Az ellenzék igyekszik kihasználni a vitát a katonai és polgári vezetés között, nemzeti egységkormányt javasolnak – éppúgy mint Izraelben. Zelenszkijnek ezt esze ágában sincsen elfogadnia hiszen nem vált olyan népszerűtlenné mint Benjamin Netanjahu, akit a közvélemény azzal vádol, hogy Izraelt felkészületlenül érte a Hamász terrortámadása.

Porosenko ex elnök mindenesetre aktivizálja magát, ezért akart tárgyalni Orbán Viktorral, de ezt a katonai titkosszolgálat megakadályozta.

Porosenko továbbra is népszerűtlen, ezért az ellenzék Zaluzsnij tábornokot akarja szembeállítani Zelenszkij elnökkel.

Az államfő álláspontja az, hogy ameddig a háború tart, addig nem lehet elnökválasztást rendezni. Csakhogy közben Oroszországban elnökválasztást tartanak, melyet Putyin mindenképp megnyer-erről a titkosszolgálat gondoskodik. Zelenszkij szerint egy ilyen csaló választáson megerősített elnök elveszíti minden legitimitását. Az oroszok többsége ezt valószínűleg nem így látja, ezért Kijevben sem reménykedhetnek Putyin bukásában. De akkor miben bízhatnak? Ukrajna pénzügyminisztere nyíltan megmondta: nagy lyuk tátong a költségvetésben, melyet csak a nyugati segítség tömhet be. Egyelőre sem Washingtonban sem Brüsszelben nem alakult ki konszenzus az ukrán támogatásról, a költségvetésnek viszont január elsejétől működnie kellene Kijevben. Közben pedig Tél tábornok inkább az oroszokat segíti a fronton Ukrajnában.

“Orbán a szakadék szélére taszíthatja az Európai Uniót”

Polonius
-
0
“Orbán a szakadék szélére taszíthatja az Európai Uniót”

A brüsszeli Politico, amely címoldalán egy Orbán-Putyin képet közöl Orbánt az Európai Uniót szakadék szélére taszító politikusként aposztrofálja. A magyar miniszterelnök nemrég Pekingben parolázott az orosz elnökkel, akit a nyugati világban háborús bűnösnek tartanak az Ukrajna elleni agresszió miatt.

December közepén kellene döntenie az Európai Uniónak Ukrajna támogatásáról, de a konszenzus igencsak távol. Orbán Viktor pénteki Kossuth rádiós nyilatkozatában arról beszélt, hogy Ukrajna uniós tagságát le kellene venni a napirendről, és a magyar kormány nem támogatja a háborúban álló ország pénzügyi segélyét sem. Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnökasszonya 50 milliárd eurót ígért a háborúban álló Ukrajnának, de ennek a hatalmas összegnek egyelőre nincsen meg a fedezete. Ugyanakkor Ukrajna pénzügyminisztere úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió támogatása nélkül a háborúban álló ország gazdasága összeomolhat. A jövő évi költségvetésben 29 milliárd eurós lyuk tátong.

Charles Michel, a Tanács elnöke hétfőn két órán keresztül tárgyalt Orbán Viktorral a karmelita kolostorban, de nem jutottak dűlőre. Orbán valószínűleg távolról sem az egyetlen, aki nem kíván pénzt költeni Ukrajna támogatására, de a magyar miniszterelnök ezt nyíltan ki is mondja.

Németország megduplázza pénzügyi támogatását Ukrajnának

Kezdetben a német pénzügyminiszter azt mondta Ursula von der Leyen 50 milliárd eurós támogatási csomagjára, hogy erre nincsen pénz a német költségvetésben. Aztán meggyőzték őt, és változtatott az álláspontján: Németország 4 milliárd euróról 8 milliárdra emeli a négyéves támogatást Ukrajnának. Közben persze a német költségvetésnek hatalmas gondjai támadtak olyannyira, hogy a bajor miniszterelnök a kormány lemondását javasolta, és új választások kiírását indítványozta. Ez aligha következik be, de az Európai Unió legerősebb gazdaságának költségvetési problémái jól mutatják, hogy távolról sem könnyű megtalálni a fedezetet Ukrajna támogatására.

Lengyelországon, a balti és skandináv államokon kívül, amelyek veszélyeztetve érzik magukat Putyin agressziója miatt, valójában igen kevés tagállam kíván pénzt fordítani Ukrajna támogatására. Az EU kasszájában pedig nincs pénz. Megoldás lehetne a közös hitelfelvétel, de erről az első alkalommal kijelentették a tagállamok, hogy csak kivétel eseményről van szó, mely nem ismétlődhet meg. Az első nagy közös hitelfelvétel 750 milliárd eurós  óriási támogatást jelentett a Covid pandémia által sújtott EU gazdaságnak. Ezt Magyarország és Lengyelország kivételével minden tagállam megkapta: Ursula von der Leyen személyesen adta át a borítékot. Orbán Viktor ezért sem támogatja Ukrajna pénzügyi segély csomagját. A másik ok: Putyin.

A brüsszeli Politico Putyin haverjának nevezi a magyar miniszterelnököt. Oroszországnak nyilvánvalóan érdeke Ukrajna kifárasztása.

Putyin szerint az USA-val kellene megállapodni Ukrajna feje fölött.

Ugyanezt az álláspontot fejtette ki Szkopje városában az EBESZ külügyminiszteri értekezletén Szijjártó Péter, ahol örömmel vette volna, ha az USA és Oroszország képviselői tárgyalásokat kezdenek a tűzszünetről Ukrajnában, és bánatosan állapította meg, hogy ez nem következett be.

Az amerikai-orosz tárgyalások Törökországban zajlanak

A CIA és az orosz katonai hírszerzés intenzív kapcsolatban áll az ukrajnai háború ellenére is. Olykor még William Burns igazgató és orosz partnere, Szergej Nariskin is eszmét cserélnek Törökországban. William Burns korábban az USA moszkvai nagykövete volt, jól ismeri Putyint. Ő volt az utolsó magasrangú amerikai vezető, aki tárgyalt az orosz elnökkel Ukrajna megtámadása előtt. A két titkosszolgálati vezető tárgyalásairól természetesen csakis az szivárog ki, amit ők szükségesnek tartanak. Biden elnök ugyan mindig ünnepélyesen megígéri, hogy nem tárgyalnak Ukrajna feje fölött Moszkvával, de mindenki tudja, hogy az Egyesült Államok elnöke kalkulál: a jövő évi elnökválasztási kampány szempontjából mi a jobb neki?

Háború vagy béke Ukrajnában?

Tény, hogy az Egyesült Államokban a közvélemény egyre kevésbé támogatja, hogy komoly pénzeket adjanak Ukrajnának. Emiatt Biden elnök kénytelen volt olyan külföldi támogatási törvényt elfogadni, melyben nem szerepel Ukrajna pénzügyi támogatása.

Az USA elnöke azzal is tisztában van, hogy a washingtoni katonai vezetés szerint patthelyzet alakult ki Ukrajnában vagyis az oroszok veresége egyáltalán nem valószínű, viszont Ukrajna gazdasága és emberanyaga kimerülőben van. Biden elnök Európára akarja hárítani Ukrajna támogatásának terhét mondván titeket fenyeget Putyin közvetlenül.

Csakhogy az Európai Unió nagyhatalmai nem hisznek ebben a fenyegetésben. Míg Lengyelország, a balti és a skandináv államok tartanak egy esetleges orosz agressziótól, addig Berlinben, Párizsban, Rómában vagy Madridban egyáltalán nem tartják elképzelhetőnek, hogy Putyin katonai támadást intézne a NATO ellen. Egyrészt, mert az orosz elnök ennél racionálisabb, fel tudja mérni az erőviszonyokat. Másrészt pedig az ukrajnai háború azt is megmutatta, hogy az orosz hadsereg még a nála jóval gyengébb Ukrajnával sem bír el vagyis távolról sem jelent akkora fenyegetést Európára mint ahogy azt Biden elnök állítja.

Ukrajna high tech háborúban akar győzni

Polonius
-
0
Ukrajna high tech háborúban akar győzni

Maratoni háborúra készül Zelenszkij elnök csapata Kijevben, amely azzal számol, hogy a jövőben csökkenhet a külföldi támogatás vagyis Ukrajna egyre inkább saját magára lesz utalva. Tyimofej Milovanov, Zelenszkij elnök gazdasági tanácsadója egy kijevi tanácskozáson elmondta: azzal számolnak, hogy a háború Oroszországgal még évekig elhúzódhat.

Oroszországnak sokkal több katonája van, és Putyinnak nem számít az emberélet. Ukrajna viszont létszámgondokkal küszködik. A megoldás a high tech a hadiiparban – hangsúlyozta Zelenszkij gazdasági tanácsadója. Jelen pillanatban Ukrajna ezt jórészt importálja a NATO államokból mindenekelőtt az Egyesült Államokból. A jövőben ez a katonai támogatás csökkenhet – hangsúlyozta az ukrán elnök tanácsadója. Ezért nekünk magunknak kell előállítanunk high tech hadiipart, hogy szembe szállhassunk Oroszországgal – jelentette ki Zelenszkij elnök gazdasági tanácsadója Kijevben.

Miből?

A tetszetős koncepciónak az a szépséghibája, hogy nincsen mögötte pénz. Ukrajnának egy vasa sincsen. Sőt, a pénzügyminiszter nemrég kijelentette: ha nem érkezik meg időben az Európai Unió megígért 50 milliárd eurós támogatása, akkor nem tudják összerakni a jövő évi költségvetést. Azon ugyanis 49 milliárd eurós lyuk tátong. Lényegében az Európai Unió fizeti a közszolgálati dolgozók bérét Ukrajnában. Hogy lehet ilyen körülmények között maratoni háborút folytatni Oroszország ellen?

Az Európai Unió legutóbbi csúcsértekezletén nem tudtak dönteni az Ukrajnának jutó támogatásról. Németország ugyanakkor közölte, hogy négyről nyolc milliárd euróra növeli a támogatást. Csakhogy a német költségvetés is kritikus állapotban van, a francia és az olasz úgyszintén. Brüsszel egyre inkább azzal számol, hogy az uniós költségvetést mindinkább adóbevételekből kell fedezni. Ki is róttak sokmilliárd eurós adót a nagy amerikai multikra: Apple, Microsoft, Meta-Facebook, Amazon stb. A baj csak az, hogy ezek az óriások egyáltalán nem égnek a vágytól, hogy ezeket a hatalmas pénzeket be is fizessék a brüsszeli kasszába. Évente legkevesebb 20 milliárd euróra számíthat Ukrajna az Európai Uniótól, ahol egyre kisebb a lelkesedés az elhúzódó háború finanszírozása iránt.

Az USA-ban még cifrább a helyzet: Biden elnök kénytelen volt olyan költségvetést elfogadni, melyben nincsen benne a külföldi támogatási program: sem Ukrajna sem Izrael támogatása! Mindez persze változhat, de jól mutatja: az Egyesült Államok lelkesedése is csökken. Ukrajna támogatása mindenütt belpolitikai üggyé vált, ezt pedig nem tudjuk befolyásolni – hangsúlyozta Zelenszkij elnök gazdasági tanácsadója.

Maratoni háború helyett tűzszünet?

Az USA és az Európai Unió diplomatái a háttérben arra kapacitálják Zelenszkij elnök csapatát, hogy fogadjon el valamiféle kompromisszumot Putyinnal, mert ellenkező esetben elfogyhatnak  a katonái és kiürülhet a kassza. Nem véletlen, hogy a katonai hírszerzés parancsnoka előállt a japán forgatókönyvvel. Budanov tábornok szerint Ukrajna úgy egyezhetne ki Moszkvával ahogy Japán. 1945 óta fegyverszünet van a szigetország és Moszkva között, de békeszerződés mindmáig nincs, mert a területi vitákban nincs megoldás. A Kurill szigetek hovatartozása csaknem 80 éve vita tárgya Tokió és Moszkva között, de ennek ellenére a két állam kapcsolata tökéletesen normális, rendesen kereskednek egymással. Budanov tábornok nemrég még téli offenzívát ígért Washingtonban amikor ott járt Zelenszkij elnök kíséretében, de mostanában rádöbbenhetett arra: az ukrán hadsereg nem képes győzelmet aratni a fronton, a nyugati világ pedig nem kész egy maratoni háború finanszírozására. Ha Ukrajna nem akar belegebedni a háborúba, akkor tűzszünetet kellene kötnie. Putyin az időhúzásra játszik, mert úgy véli: az idő neki dolgozik. Ennek hangot is adott a BRICS virtuális csúcstalálkozóján. Putyin nem a levegőbe beszélt, mert kiderült: az USA új ázsiai szövetségese, India mégiscsak kitart Moszkva mellett: közös flottagyakorlatot tartanak a Bengáli öbölben. Az amerikai diplomáciának nem sikerült elszigetelnie Oroszországot noha négyes katonai szövetséget hozott létre: USA, India, Nagy Britannia és Ausztrália részvételével.

Nemzeti konzultáció III.

Falusi Tamas
-
0
Nemzeti konzultáció III.

Folytassuk tovább kérem, bölcs vezérünk mélyenszántó gondolatainak megismerését! A vezér ki egyben vátesz és street fighter mások számára követhetetlen észjárással navigálja szép hazánkat az európai hullámverésben. Azért emlékezzenek gondolatai fundamentumára: zátonyra futás esetében a zátony a hibás!

A Brüsszel által palesztin szervezeteknek nyújtott támogatások a Hamászhoz is eljutottak

Brüsszel az elmúlt években sok százezer euróval támogatott palesztin szervezeteket. A támogatás egy része a Hamász terrorszervezethez is eljutott. Európában bevándorlók tömegei ünneplik a közel-keleti terrortámadásokat, így a Brüsszel által ösztönzött bevándorlás révén a terrorizmus ma már Európát is fenyegeti.

Az, gondolom, mindenkinek egyértelmű, hogy ebben a pontban sem a Hamászról, sem Izraelről nincs szó, kizárólag a migráció a téma, amely már egyszer nagyon bejött a FIDESZ-nek, így aztán addig ragozza, amíg a propaganda agytröszt szerint használható.

És még láthatóan az. Pláne a terrorizmussal összekapcsolva. A levezetés egyszerű, az EU a palesztinok támogatásával tulajdonképpen egy terrorszervezetet támogat, amely példát tud mutatni az Európába az EU biztatására és segítségével bevándorolt hasonszőrűeknek, akik aztán ennek hatására nálunk terroristák lesznek. Magyarán az EU teremti meg mindkét feltételt ahhoz, hogy Európát elárassza a terror. A két dolog összemosása persze hazugság, de ez fideszéket sosem zavarta, mert a „Győzni kell, és ehhez sok ránk szavazó szükséges, akiket érzelmileg lehet megfogni” kényszer mindig elmosta az összes skrupulust.

A választók megfelelő irányba állítása után feltett kérdés és a felkínált válaszok abszolút lényegtelenek, mert csak a szöveggel sulykolt összefüggés fontos: az Unió a támogatási pénzzel plusz a migránsok befogadásával, sőt idecsábításával segíti az európai terrorizmust, és ezeket a potenciális gyilkológépeket még hozzánk is akarja küldeni. A közel keleti téma tényleg fontos kérdései Orbánékat nem érdeklik, nem is kérdeznek róla semmit.

Brüsszel még több fegyvert küldene Ukrajnának

Brüsszel a kezdetektől fogva háborúpárti álláspontot képviselt, és fegyverszállítást sürgetett. Ennek megfelelően már eddig is több mint 5 milliárd eurót költött az ukrán hadsereg fejlesztésére. A legújabb javaslat szerint pedig további 20 milliárd eurót adnának Ukrajna felfegyverzésére.

Na, helyben is vagyunk. Brüsszel. A rosszaság. A csibész. De főleg a háborúpárti. Pont olyan, mint a Gyurcsány. Brrr.

Mint tudjuk, az EU a fegyverszállítást nem sürgette, hanem gyakorolta, mégpedig valóban több mint 5 milliárd EUR elköltésével, ugyanis maga az EU és tagállamai 25 milliárd EUR értékben nyújtottak katonai támogatást Ukrajnának. A támogatás nélkül Ukrajna veszített volna, és akkor Oroszország, Kína meg az egyéb harcos nemzetállamok számára nyilvánvalóvá válik, hogy szabad a pálya, ebből következően a kisebbektől akár területet, akár az önállóságukat elrabolni nem kockázatos, mert majd jön a kipcsák-magyar békegalamb, és elintézi, hogy a rablott holmit az agresszorok megtarthassák. Így aztán Föld-szerte elindulhatnak a területszerző háborúk, csak a megfelelő behatolási mélység elérése után kell kiabálni azt az agresszornak: béke, béke, béke, tűzszünet, hogy a békepártiak meghallhassák, és intézkedni tudjanak.

Vannak rossznyelvek, akik szerint azért olyan békepárti… illetve dehogy béke, jóval inkább oroszpárti Orbán, mert rettenetesen nagy szükségünk van a tőlük jövő földgázra, és az Putyin jóindulata nélkül olyan, mint a kutya vacsorája. Hja, kérem, amikor minden rendben lévőnek látszott, és még pénz is volt dögivel, intézkedni kellett volna a gázbeszerzés diverzifikálásáról és a magyarországi gázfogyasztás csökkentéséről, de az állandóan kétharmados diktátornak megválasztott magyar vátesz, akinek sok mindent előre kellett volna látnia és ennek megfelelően intézkedni, ehelyett éjjel-nappal a hobbijairól álmodott. Azokon kívül nem látott semmit. Pláne nem a gödröt. Benne is vagyunk, alig látszik az ég a szűk lyukon.

És hogy a rezsicsökkentés csak rontott az energiahelyzetünkön, az magától értetődik.

Brüsszel még több pénzt akar Ukrajna támogatására

Az Európai Bizottság további 50 milliárd euróval akarja támogatni Ukrajnát. Mivel ez az összeg a jelenlegi uniós költségvetésben nem áll rendelkezésre, a tagállamoktól akarnak pluszforrásokat kicsikarni. Úgy kérnek Magyarországtól további hozzájárulást, hogy hazánk jó ideje nem kapja meg a neki szerződés szerint járó uniós pénzeket. Magyarország már eddig is sok milliárd forintot költött az Ukrajnából menekülők megsegítésére.

A tények:

  • Az EB 50 milliárd euróval akarja segélyezni 4 év alatt Ukrajna újjáépítését (2024 – 2027). Az elképzelést az EP nagy többséggel megszavazta (512 : 45 : 63 >> 82,6 %), és most várja, hogy tagállamok dobjanak össze némi pluszpénzt, amelyből ez fizethető. A fideszes képviselők természetesen nem szavazták meg. Az Ukrajnának nyújtandó segély Magyarországnak a 4 évre összesen kb. 700 millió euróba, azaz évente 65,6 milliárd forintba kerülne, ami a magyar költségvetés 1,7 ezreléke.

A kérdésben ugyan nem szerepel, de már tudható, hogy ha Magyarország vezetése ezt a plusz segélyt megvétózza (és nagy eséllyel meg is fogja vétózni), akkor az EU „B” terve szerint a tagállamok egyenként hoznak létre és küldenek Ukrajnának segélycsomagot. Önként és dalolva, bármilyen kicsikarás nélkül. Mi persze nem küldünk nekik egy vasat sem, ami nem egy pozitív jellegű hozzájárulás a magyar jószívűség nimbuszához.

  • A magyar kormány két, a fenti EU tervtől teljesen független dologgal érvel a segély ellen. Az egyik, hogy mi nem kapjuk meg a nekünk „járó” pénzeket, miközben Ukrajna bezzeg! Köztudott, hogy az alap, amire hivatkozva a pénzeket megítélték nekünk, a felzárkóztatás (= ez a pénz nem kötelező kifizetés, azaz nem „jár”). Sajnos a fizetését egy ideje felfüggesztették, aminek semmi köze nincs Ukrajnához, annál több ahhoz a 28 jogi és egyéb feltételhez, melyeket az EU konkrétan írt elő nekünk, de ezeket mi mindenféle marhaságra hivatkozva nem vagy csak részben teljesítettük. Bizony, így van ez. Ha nagyon szuverénkodik az ember, előfordulhat, hogy nem jön a suska.

A másik Orbán féle érv, hogy már eddig is sok milliárddal segítettünk Ukrajnának, legyen elég a telhetetleneknek!

Az érv jogosságát illetően (mármint hogy sok milliárddal segítettünk már, és emiatt nem akarunk pénzt küldeni nekik), megnézhető például, hogy hány ukrán menekült él az EU országokban. Nálunk 32 260. Ahol ennél kevesebben vannak: Szlovénia (8750), Ciprus (17 275), Horvátország (22 005) és Görögország (25 335). Ugyanakkor Szlovákiában 105 690, Csehországban 357 540, Lengyelországban 971 080, és még a balti államokban is több az ukrán menekült, mint nálunk, hogy a nagy nyugati államokat ne is feszegessük. Olyan nagy szánk a segítségünket illetően tehát nem lehet.

A fentiek alapján mondható, hogy akaratos, egyben zsugori állam vagyunk. Mennyivel egyszerűbb lenne Dobrevék regnálásával, ők rövid időn belül teljesítenék az előírt pontokat, hazahoznák a nekünk fölzárkózási segítségként megítélt pénzcsomagot, aztán azok egy évi összegének 15 %-ából simán kifizetnénk az EU által Ukrajnának 4 évre kért segélyt… a tanárok jelentős fizetésemeléséről nem is beszélve!

De nem. Nekünk Orbán kell. Akkor viszont, kedves honfitársak, továbbra is no war, no migrants, no gender, és persze no money. Helyette van a rettenthetetlen szuvernitás pávatánca, amelyben nap mint nap gyönyörködhetünk. Hát nem csodálatos?

(folyt. köv.)

Ukrajna az Európai Unió támogatása nélkül gazdasági összeomlás  elé néz

ki
-
0
Ukrajna az Európai Unió támogatása nélkül gazdasági összeomlás  elé néz

Kijev nem tudja összeállítani a jövő évi költségvetést, ha nem érkezik jelentős összegű támogatás Brüsszelből – nyilatkozta a Politiconak Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter.

“Ha Ukrajna gazdasága összeomlik, az nemcsak az országnak, de egész Európának komoly gondot okozhatna” – hangsúlyozta telefon interjújában Ukrajna pénzügyminisztere, aki őszintén elmondta, hogy a jövő évi költségvetésben 29 milliárd dolláros  lyuk tátong.

Az Európai Unió segélye az idei év végéig tart, az új támogatási összegről vita folyik, és a legutóbbi csúcstalálkozón nem született eredmény. Ursula von der Leyen 50 milliárd dollárt ígért Ukrajnának az elkövetkező négy évre, de ennek az összegnek egyelőre nincsen meg a fedezete. Magyarország és Szlovákia politikai alapon ellenzi Ukrajna pénzügyi támogatását. Kijev számára tovább nehezíti a helyzetet az, hogy a washingtoni kongresszusban is vita folyik Ukrajna támogatásáról. Míg Biden elnök 50 milliárd dollárt akar adni az orosz agresszió áldozatának addig az ellenzéki republikánusok csak jóval szerényebb összeget fogadnának el. A képviselőház nemrég megválasztott elnöke, aki Trump ex elnök híve, úgy nyilatkozott, hogy Izrael támogatását helyeslik, sőt megnövelik a neki szánt 10 milliárd dolláros összeget 14 milliárdra, addig az Ukrajnának szánt összeget nem támogatják, mert “az feneketlen hordó.”

“Ha nem kapjuk meg a várt pénzügyi támogatást, akkor újabb energiaválság következhet Európában, és újra emelkedésnek indulhatnak az élelmiszerárak”

– figyelmeztet Marcsenko pénzügyminiszter.

Az IMF legutolsó jelentése szerint Ukrajna GDP-je idén 2%-kal növekedhet, de ez távolról sem ellensúlyozhatja a tavalyi 30%-os csökkenést. Az ukrán költségvetés 42 milliárd dollárt költ a háborúra, ez a fele az összes kiadásnak. Jelenleg is csak a nyugati pénzügyi segélyek tartják a víz színe fölött Ukrajnát. Marcsenko pénzügyminiszter erről ezt nyilatkozta:

”A költségvetésünk pofon egyszerű, mert saját forrásból fedezzük a háborút, minden mást a külföldi pénzügyi támogatásból finanszírozunk.”

Brüsszelben felmerült, hogy az Európai Unió területén befagyasztott orosz vagyonokból fedezhetnék részben Ukrajna háborús költségvetését, de itt komoly jogi problémák mutatkoznak. Belgium, ahol a legnagyobb orosz vagyont zárolták – 180 milliárd eurót -, nem hajlandó lépni csakis akkor, ha a G7 államok hasonló döntést hoznak. A G7 pénzügyminiszterek legutóbbi ülésükön nem jutottak egyetértésre ebben a jogi vitában, ezért a közös nyilatkozatban csak arról esik szó, hogy “tovább keresik a megoldást a befagyasztott orosz vagyonok hasznosítására.”

43 milliárd dollár kellene

Eddig annyi bizonyos, hogy 10 milliárd jönne össze Nagy Britannia, Japán, az IMF és a többi nemzetközi pénzügyi szervezet támogatásából a jövő évi költségvetésre, 4 milliárd dollár lehetne Ukrajna hozzájárulása, és így marad 29 milliárd dollár, melyre egyelőre nincs fedezet, mert sem az EU sem az USA nem döntött még arról, hogy mennyi pénzt akar és tud adni Ukrajna jövő évi költségvetésébe.

“Nekünk ezekre a pénzekre már január elsejétől kezdve szükségünk lesz” – hangsúlyozza Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter. Kijevben tisztában vannak azzal, hogy nekik is változniuk kell, ha hozzá akarnak jutni az uniós és az amerikai támogatáshoz.

“Készen állunk további reformokra. Van néhány ötletünk arra, hogy miképpen erősítsük meg a korrupció ellen küzdő állami hatóságokat” – mondja a pénzügyminiszter. Aki meg van győződve arról, hogy

“megkapjuk a támogatást csak kérdés, hogy mikor?”

Kiútként az orosz vagyonok elkobzását javasolja a nyugati államoknak. Összesen több mint 300 milliárd dollárról van szó, melyet a Putyin barát oligarcháktól koboztak el Oroszország Ukrajna elleni agressziója miatt.

“Jogos prioritás Ukrajna számára, hogy ezt az összeget az ország újjáépítésére fordíthassuk” – jelentette ki a pénzügyminiszter. Ursula von der Leyen egyelőre annyit ígért meg Kijevben legutóbbi útja során, hogy a befagyasztott orosz vagyonokból származó profitot megkaphatja Ukrajna. Ez csinos összeg, de nem elég, ezért a kijevi kormány az egész befagyasztott orosz vagyont akarja.

“Célunk az, hogy minden Nyugaton befagyasztott orosz vagyont megkapjunk, és azt Ukrajna újjáépítésére fordíthassuk”

– nyilatkozta a brüsszeli Politiconak az ukrán pénzügyminiszter.

Brüsszelben komoly viták várhatóak

Az uniós hadügyminiszterek kedden vitatják meg azt a 21,4 milliárd dolláros segélyt, melyet Ukrajnának nyújtanának az orosz invázió elleni harcra hosszú távon. Ezt Josep Borrel, az Európai Unió külügyi főképviselője javasolta még a nyáron, de sok tagország a kétségeit fejezte ki. Eddig már 26 milliárd dollár értékű támogatást kaptak az ukrán fegyveres erők az Európai Uniótól, és az eredmények nem állnak arányban a kiadásokkal. Nemcsak Magyarország ellenzi Ukrajna pénzügyi támogatását, de Németországnak is sok kérdése van – közölte egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata. Aki arra is rámutatott, hogy ez a katonai segély azon az 54 milliárd dolláron felül van, melyet az Európai Unió a polgári szektornak szeretne juttatni a következő négy évben. Orbán Viktor magyar miniszterelnök blokkolni akarja az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segélyeket, és nem helyesli azt sem, hogy Brüsszel kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat a háborúban álló Ukrajnával – írja a Voice of America portál. A londoni Economist vezércikkben áll ki amellett, hogy Európának oroszlánrészt kell vállalnia Ukrajna támogatására, mert nem számíthat arra, hogy helyette az USA megteszi ezt. Varsóban találkozott az IMF delegáció ukrán partnereivel, és megegyeztek abban, hogy négy év alatt 15,6 milliárd dolláros támogatást kap Ukrajna. A nemzetközi Valutaalap közleménye hangsúlyozza, hogy mindez része annak a nagy nemzetközi együttműködésnek , mely erre a négyéves időszakra 122 milliárd dollárt irányoz elő Ukrajna támogatására.

Tiborcz 427 milliárd forintja

Polonius
-
0
Tiborcz 427 milliárd forintja

A miniszterelnök veje ilyen hatalmas támogatáshoz jutott az elmúlt években – számolta össze a valasz.hu portál. A törekvő ifjú ezzel méltó vetélytársává vált Mészáros Lőrincnek, aki a semmiből lett Magyarország leggazdagabb embere. Vajon miért?

Oroszországban Putyin a leggazdagabb, vagyonát a háború előtt 40 milliárd dollárra becsülte a CIA. Az orosz elnök éppúgy nem a saját nevén őrizheti vagyonát mint Orbán Viktor. A nemzeti együttműködés rendszerében nem ez lenne a legjobb reklám, mert kiderülne: az elmúlt 13 évben a legjobban maga a szisztéma alkotója és működtetője profitált belőle a legjobban.

Mindaddig amíg ment a szekér, a közvélemény elnéző lehetett hiszen a többség maga is gyarapodott – persze jóval szerényebb mértékben. A média azonban beszámolt az életszínvonal folyamatos növekedéséről csakhogy mindig az átlagot közölte nem pedig mediánt vagyis azt, hogy miképp él egy átlagos család Magyarországon? Az átlagban ugyanis Tiborcz István és Mészáros Lőrinc is benne van. A magyar életszínvonal így is az utolsók között kullog az Európai Unióban.

A magyar lakosság 87%-a szegénynek tartja magát

Az Egyensúly intézet felmérése szerint Magyarországon havi 400 ezer forintra van szükség a normális élethez egy főre számítva. Ezt a megkérdezettek 87%-a nem éri el! Tegyük hozzá, hogy a 400 ezer forint az körülbelül 1000 euró, és ez a szegénységi küszöb az Európai Unió fejlettebb országaiban.

Magyarországon a megélhetési minimum 200 ezer, ezt a nyugdíjasoknak több mint a fele nem éri el!

A jó élet Magyarországon havi 600 ezer forintnál  kezdődik egy kisebbség számára. Így él Orbán Viktor népe a nemzeti együttműködés rendszerének 13-ik évében amikor  második éve csökken az átlagos életszínvonal a magas infláció miatt. Aligha vigasztalja a magyar polgárokat, hogy Tiborcz Istvánnak és Mészáros Lőrincnek továbbra is van mit a tejbe aprítania: nekik jól megy miközben szinte mindenki más szegényedik.

Jó ez nekünk?  Alternatívát keresnek a fiatalok, akiknek nem a miniszterelnök az apósuk,  és mivel itthon nem találnak, külföldön készülnek tanulni és dolgozni.

Tiborcz Pista és  Orbán Ráhel is kiköltözött a gyerekekkel Marbellaba, a nyugdíjas gengszterek paradicsomába 2021-ben a választások előtt. Tarthattak attól, hogyha változik a kormány, akkor esetleg kényelmetlen kérdéseket feszegethet a magyar igazságszolgáltatás. 2022-ben Orbán Viktor kétharmaddal győzött, és az ifjú pár villámgyorsan hazatért: ennyi pénzt ilyen rövid idő alatt csakis itthon lehet megszerezni. Tiborcz István ezzel beléphet a dollármilliárdos klubba, ezzel a rendszer reklám arca is lehetne, ha nem ő lenne a kormányfő veje. Így ez a hatalomnak is kínos: igyekeznek rejtegetni Mészáros Lőrinc és Tiborcz István vagyonát.

Orbán Viktornak pedig ugyanaz a dilemmája mint Kadhafi líbiai elnöknek vagy Putyinnak: pénze kizárólag a hatalomhoz kötött. Ha azt elveszti, akkor a vagyon is veszhet. Kadhafi elnököt széttépte a fellázadt nép 2011-ben, vagyonát azóta is keresik a világban. Jórészét befagyasztották. Persze vannak okosabb diktátorok is: amikor Ben Ali, Tunézia titkosszolgálati főnökből diktátorrá avanzsált elnöke észrevette, hogy itt az arab tavasz, akkor rohant a repülőtérre a gondosan összekészített arany rudakkal, és családjával Szaúd Arábiába repült. Onnan nincs kiadatás. A diktátor nemrég halt meg, vagyonát külföldön élvezhette, de hazájába nem utazhatott és a világban sem nagyon hiszen nemzetközi elfogató parancs volt ellene. Ilyen már Putyin ellen is van, Orbán ellen még nincsen…

Klímaváltozás: 300 milliárd dollár támogatás kell a szegény országoknak – mondja Stiglitz

Polonius
-
0
Klímaváltozás: 300 milliárd dollár támogatás kell a szegény országoknak – mondja Stiglitz

Az IMF-nek  évente kellene 300 milliárd dolláros támogatást nyújtania  a szegény országoknak, mert nélkülük nem lehet eredményes a harc a klímaváltozás ellen, de saját erőből ők ezt nem tudják finanszírozni.

A Nemzetközi Valutaalap special drawing rights alapon nyújthatna évi 300 milliárd dolláros támogatást a globális zöld átmenethez – javasolja Joseph Stiglitz. A Nobel díjas közgazdász professzor tisztában van azzal, hogy jelenleg ennek esélye nem túlságosan nagy hiszen az amerikai kongresszus annyira megosztott, hogy az USA költségvetésében sem tud megállapodni, de tovább lobbizik ezért, mert úgy érzi, hogy enélkül nem lehet komolyan beszélni a globális zöld átmenetről. Stiglitz professzor korábban a Világbank vezető közgazdásza volt, ezért is utazott el Marrakesbe, ahol a múlt héten  közgyűlést tartott a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap. A két nagy nemzetközi pénzügyi szervezet három évenként az Egyesült Államokon kívül rendezi meg éves közgyűlését, ezúttal Marrakesre esett a választás Marokkóban. Legutóbb 50 éve volt hasonló IMF és Világbank közgyűlés Afrikában, akkor Kenyában gyülekeztek a pénzügyi világ döntéshozói.

Stiglitz emlékeztetett arra, hogy a pandémia idején az IMF 650 milliárd dollárt adott a gyengélkedő világgazdaság támogatására special drawing rights révén.

“Ez nem más mint pénznyomtatás, de nem okoz inflációt viszont átalakíthatná a finanszírozást.”

Az USA 300 milliárd dolláros zöld átmeneti csomagot kap a központi költségvetésből a zöld átmenet finanszírozására, és az Európai Unió is gondolkodik valamiféle hasonló megoldáson.

A fejlődő világnak nincs erre pénze

Ezt hangsúlyozta Joseph Stiglitz Marrakesben, ahol a londoni Guardian tudósítójának nyilatkozott.

“Mi az Egyesült Államokban és Európában küzdhetünk akárhogy a zöld átmenetért,

a klímaváltozás akkor is bekövetkezik, ha a fejlődő világ nem tesz semmit ellene. Csakhogy pénz nélkül ez nem megy.”

Biden elnök úgy adta el a maga zöld átmenet programját a közvéleménynek, hogy olyan vállalkozásokat támogatnak belőle, melyek közelebb visznek a zéró karbon kibocsátáshoz.

“A számla végösszege akár 1500 milliárd dollár is lehet”

– mutatott rá Joseph Stiglitz.

“Támogattam ezt a Biden programot noha rosszul tervezték meg és erősen protekcionista íze volt” – mondta a londoni Guardiannek Joseph Stiglitz Nobel díjas közgazdász professzor Marrakes városában, ahol a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap éves közgyűlését tartotta az idén.

Oroszország elégedetlen a vilniusi csúcstalálkozó eredményeivel, és garanciákat akar a biztonságára

FüHü
-
0
Oroszország elégedetlen a vilniusi csúcstalálkozó eredményeivel, és garanciákat akar a biztonságára

A múlt héten Vilniusban tartották a NATO-csúcstalálkozót, amelynek résztvevői számos Ukrajna számára fontos döntést hoztak. A NATO-csúcs eredményei „jók”, de Ukrajnának és szövetségeseinek még sokat kell dolgoznia, hogy mindkét fél teljes elégedettségére záruljon egy NATO csúcstalálkozó.

Elfogadták Ukrajna többéves támogatási programját, döntöttek az NATO-Ukrajna Tanács létrehozásáról, és megállapodtak abban, hogy megszüntetik a Tagsági Akcióterv végrehajtásának követelményét. Ez utóbbi jelentős könnyítés Ukrajna valamikori belépésének gyorsítására. Ukrajna biztonsági garanciákat kapott a „Hetektől”. A dokumentum a „Közös Nyilatkozat Ukrajna támogatásáról” címet viseli és Biden elnök szerint ez a dokumentum garantálja Ukrajna biztonságát a jövőben. A brit kormány pedig történelmi lépésnek nevezte a javasolt garanciákat a háború jelenlegi szakaszának vége felé. A Nyilatkozat bármely ország aláírására nyitva áll. Július 17-ig ismert, hogy további 10 ország csatlakozott hozzá.

A dokumentum mindenekelőtt felvázolja a „hét” tagállam azon kötelezettségeit, hogy továbbra is „segítségnyújtást adnak a biztonság növelésére a modern katonai felszerelések területén szárazföldön, levegőben és tengeren, kiemelten a légvédelem és a nagy hatótávolságú tüzérség területén.” Ezen túlmenően a támogatás kiterjed nagy hatótávolságú lőfegyverek, páncélozott járművek és egyéb kulcsfontosságú eszközök – például harci repülőgépek -, valamint az euro-atlanti partnerekkel való fokozott interoperabilitás (együttműködési képesség) elősegítésére.”

Ukrajna vállalja, hogy folytatja a demokratikus reformokat, beleértve a bűnüldöző szervek reformját, az igazságszolgáltatási rendszert, a korrupció elleni küzdelmet, a vállalatirányítást és a gazdasági reformokat, valamint a biztonsági és a közszféra reformját. 

Ukrajna vállalja a védelmi reformok előmozdítását is, különös tekintettel „a fegyveres erők feletti demokratikus polgári ellenőrzés megerősítésére, valamint az ukrán védelmi intézmények és ipar hatékonyságának és átláthatóságának növelésére.”

Szintén a NATO-csúcs eredményeit követően Ukrajna nemzetközi partnerei bejelentették egy új katonai segélycsomag nyújtását több mint 1,5 milliárd euró értékben. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter szerint Németország nyújtja a legnagyobb segélycsomagot, 700 millió euró értékben. Tartalmaz 25 Leopard 1A5 harckocsit, 40 Marder 1A3 páncélozott járművet, 2 Patriot légvédelmi rendszert, 5 Bergepanzer 2 javító páncélozott járművet, lőszert. Számos más ország is bejelentett katonai segélycsomagokat. Például Ausztrália Bushmaster páncélozott személyszállítókat fog szállítani; Franciaország – nagy hatótávolságú SCALP rakéták (a brit Storm Sadow rakéták francia analógja hosszabb hatótávolsággal); Norvégia – NASAMS kilövők és irányító központok, valamint Black Hornet felderítő drónok; Nagy-Britannia – páncélozott járművek és harckocsik lövedékei; Kanada – páncélozott járművek és 410 millió dollár, Hollandia pedig hozzájárul a légvédelem és a tüzérség erősítéséhez. Emellett 11 partnerország (Dánia, Hollandia, Belgium, Kanada, Luxemburg, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Svédország és Nagy-Britannia) memorandumot írt alá Ukrajnával, amely meghatározza az ukrán pilóták F-16-os vadászgépen való képzésének feltételeit.

Zelenszkij elnök akként nyilatkozott, hogy

a csúcstalálkozó „jó” volt, „tökéletesnek” akkor nevezhetné, ha Ukrajnát meghívták volna a Szövetségbe.

Ettől függetlenül biztos benne, hogy Ukrajna meghívást kap a NATO-ba, „amint a biztonsági feltételek ezt lehetővé teszik.”  Azt viszont határozottan tagadta az ukrán elnök, hogy a Kremllel folytatott esetleges tárgyalások kapcsán bármiféle kompromisszumot kötnének Ukrajna jövőbeni NATO-tagságával kapcsolatban:

„Soha nem cserélünk státuszt egyik területünkre sem. Még akkor sem, ha egy faluról van szó, amelyben egy nagypapa él „.

Egy friss szociológiai felmérés eredményei szerint az ukránok abszolút többsége – 89%-a – szeretné Ukrajnát a NATO tagjaként látni.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hangsúlyozta, hogy a csúcstalálkozón az eddigi legerősebb döntéseket fogadták el „annak teljes tudatában, hogy Moszkva tiltakozni fog.”

Matthew Miller, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője közölte, hogy Ukrajna azonnali felvételének megtagadása a NATO-ba teljesen logikus lépés, hiszen „azonnal háborúba sodorná az USA-t Oroszországgal”.

Oroszország valószínűleg nagyon ideges a NATO új védelmi terveivel kapcsolatos döntése miatt, amely szerint 300 000 katonát telepítenek magas készültségben a két fő fenyegetés – Oroszország és a terrorizmus – leküzdésére.

Oroszországgal ellentétben azonban a NATO egy védelmi szövetség, amelynek nem célja agresszív fellépés.

Az orosz reakciók

Oroszország élesen reagál a vilniusi NATO-csúcs eredményeire. A NATO-bővítés veszélye, különösen Ukrajna szövetségi csatlakozása volt az egyik ok amelyre válaszként Oroszország bejelentette az úgynevezett „speciális művelet” megkezdését.

Az orosz fél ugyanakkor a vilniusi csúcs eseményeit kommentálva propaganda-narratívákkal próbálta hitelteleníteni a Szövetséget. Szergej Lavrov, az orosz külügyminisztérium vezetője azt mondta, hogy a finn és a svéd állam nemzeti érdekeit állítólag feláldozták annak érdekében, hogy össze kell fogni a Nyugatot az Oroszország elleni harcban azzal, hogy Ukrajnát újabb neonáci eszközzé alakítják – jelentsen ez akármit is.

Az orosz külügyminisztérium a hidegháborús tervekhez való végleges visszatéréssel és provokatív terjeszkedési politikával vádolta a NATO-t. A külügyminisztérium szóvivője, Maria Zakharova megjegyezte, hogy a NATO hibrid háborút vív Oroszországgal, amelynek eszköze a „kijevi rezsim”, és azt is hangsúlyozta, hogy a NATO maga nem érdekelt az ellenségeskedés megszüntetésében.

Vlagyimir Putyin orosz diktátor diplomatikusabban nyilatkozott. Azt mondta, nem ellenzi a NATO és a G7 által Ukrajna számára kinyilvánított biztonsági garanciák megvitatását, azzal a feltétellel, hogy az Orosz Föderáció biztonsága is biztosított. Putyin pozitívan emlegette az isztambuli megállapodásokat Ukrajna biztonsági garanciáiról, de nem hajlandó egyetérteni Ukrajna euro-atlanti irányvonalával. Nyilvánvaló, hogy Ukrajna biztonsági garanciái a NATO-tagság formájában elérhetetlenné teszik a Kreml imperialista álmait. Ukrajna NATO-tagként viszont fenyegetést jelent Oroszország számára, amihez egyértelmű és határozott válaszra lesz szükség.

Joe Biden amerikai elnök a Volodimir Zelenszkijvel folytatott találkozón kijelentette, hogy „nagyon várja” azt a napot, amikor Ukrajna hivatalosan is NATO-tagságát ünnepli.

123...62. oldal a 6-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség