Kezdőlap Címkék Szuezi csatorna

Címke: Szuezi csatorna

Mi lesz a világkereskedelemmel, ha a szuezi csatornát elkerüli a forgalom a kalózkodás miatt?

Az Iránnal szövetséges huthi lázadók rakétákkal lövik a hajókat a Vörös tengeren, és emiatt mind több hajóstársaság jelenti be, hogy elkerüli a térséget, amely a hajó forgalom 12%-át bonyolítja békeidőben. A biztonság kedvéért inkább körülhajózzák Afrikát, de az út így egy héttel hosszabb és lényegesen drágább.

“1 millió dollár pluszt jelent csak az üzemanyag költség, ha egy hajó szállítmánnyal megteszi az utat oda-vissza Sanghaj és Rotterdam között” – nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek egy hajózási szakértő. Peter Sand, aki a Xeena ügynökség fő elemzője Koppenhágában elmondta azt is, hogy a biztosítási költségek már ugrásszerűen megnövekedtek a Vörös tengeren közlekedő hajók esetében. Az európai kikötők is megérzik a változást hiszen a hozzájuk érkező szállítmányok jelentős része a Szuezi csatornán keresztül jön. Most pedig újra visszaállhat a forgalom Afrika megkerülésére, amely 6482 plusz kilométert és plusz költséget jelent. Mindennek infláció növelő hatása is igencsak valószínű.

Nem véletlenül időzítették a kalóztámadásokat az Irán barát terrorszervezet emberei a karácsonyi vásárlás idejére hiszen ilyenkor különösen nagy a forgalom az európai kikötőkben, ahova a Szuezi csatornán keresztül érkezik az áru.

Most pedig mi várható? Egyik héten nem jön szinte semmi, mert a hajók megkerülik Afrikát, majd pedig megérkezik egyszerre oly sok hajó, amely nem is tud kikötni.

Mindenkiben felrémlik annak a hajókatasztrófának az esete amikor a Szuezi csatorna pár napra használhatatlanná vált 2021 márciusában a Covid pandémia idején. Az ellátási láncok rendkívüli mértékben meggyengültek miközben a konténer árak az egekbe szöktek: egy hajón szállított konténer 2000 dollárba került a krízis előtt, a hajó forgalom szüneteltetése idején ez felment 14 ezer dollárra a Sanghaj-Rotterdam vonalon.

Szerencsére a hajóstársaságok levonták a tanulságot ebből a válságból, és bővítették a flottákat, és diverzifikálták az útvonalakat

– mondják a szakértők.

Akik rámutatnak arra, hogy jelenleg túlkínálat van konténer szállító hajókból, így hogyha tartósan arra kényszerül a világ, hogy mellőzze a Szuezi csatornát, és a szállítmányoknak meg kell kerülniük Afrikát, akkor sem lehet gond, mert szállító hajó  van bőven.

Meddig tarthat a válság a Vörös tengeren?

Miután a Hamász megtámadta Izraelt október hetedikén, Irán azzal fenyegetőzött, hogy lezárja a Hormuzi-szorost, és ezzel elzárja az olaj és a földgáz kijutását a világpiacra. Az Egyesült Államok határozottan figyelmeztette Iránt ennek a várhatóan igen súlyos következményeire, ezért Teheránban meghátráltak az iszlamista rendszer vezérei, de nem adták fel. A huthi lázadók jelentik a B tervet. Ezek a síita fegyveresek Teherán irányítása alatt állnak, és már sok kellemetlenséget okoztak a térségben például Jemenben, ahol a polgárháború egyik fő erejét ők adták. Szaúd Arábia olajmezői jelentős részben olyan területeken vannak, ahol a lakosság többsége síita tehát Mohamed bin Szalman trónörökösnek óvatosnak kell lennie noha – kínai közvetítéssel – megegyezett Iránnal. Mindkét állam olaj nagyhatalom, és mindkettő együttműködik Oroszországgal. A kalózkodás a Vörös tengeren azt a célt is szolgálja, hogy az olajárat magasan tartsák. Ezért a hajóstársaságok mindinkább kénytelen azzal számolni, hogy a válság elhúzódhat.

“Az első időkben a hajóstársaságok vezetői kivártak, de ezen a héten már mind többen úgy döntöttek, hogy Afrika megkerülésével juttatják el az árukat Európába illetve a Távol Keletre” – mondja Lars Jensen, a koppenhágai Vespucci Maritime elnök vezérigazgatója.

Az USA le akar számolni a fenyegetéssel

Az Egyesült Államok hadi flottája más érintett államokkal együtt gondoskodni kíván a hajózás biztonságáról a Vörös tengeren – jelentették be Washingtonban. Ennek érdekében őrjáratokat indítanak a Vörös tengeren és az Ádeni öbölben. A nagyszabású haditengerészeti akcióba részt vesz az USA-n kívül Nagy Britannia, Kanada, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország és Norvégia is. Csatlakozik hozzájuk Bahrein és a Seychelle szigetek is.

Néhány hajó ettől felbátorodva továbbra is a Vörös tengeren keresztül kíván Európába jutni, de felkészült arra, hogy huthi kalózok megtámadhatják őket. Épp ezért fegyveres őrséget alkalmaznak, melynek feladata az, hogy a kalóz támadást visszaverjék.

A baj az, hogy a huthi lázadók egyre inkább drónokat és rakétákat használnak a hajók elriasztására. Hivatalosan ezzel a huthi lázadók a Hamászt akarják támogatni, de legalább ennyire fontos megbízóik számára az olaj ára.

A karácsonyi vásárokat ez a válság már nem befolyásolja hiszen az eladók már régen feltöltötték a raktárakat, de később gond lehet az árukészlettel. Igazán nagy problémát az jelenthet, hogy “az olajat és cseppfolyósított földgázt szállító hajók nem érkeznek meg időben Európába, emiatt az energia árak a tél kellős közepén ismét megindulhatnak felfelé” – figyelmeztet a koppenhágai szakértő  Peter Sand.

Kínaiak Haifában – Mit szól ehhez Amerika?

1

Izrael átadja legnagyobb kikötője kulcsait a kínaiaknak – írja a Háárec című ellenzéki lap. Haifában a kereskedelmi kikötő mellett van a hadikikötő, ahol Izrael állítólag atomfegyverrel felszerelt tengeralattjárói állomásoznak. A kikötő az amerikaiaknak is fontos.

Belegondolt ebbe valaki? – tette fel a költői kérdést Saul Horev dandártábornok, aki már tartalékos, de korábban a flotta vezérkari főnöke volt, és egy időben az izraeli nukleáris csapásmérő erő parancsnoka. A főtiszt bombát robbantott azzal a bejelentésével, hogy a kínaiak előrenyomulása egyúttal azt is jelentheti: Izrael legfőbb szövetségese, az Egyesült Államok szép csendben elhagyja Haifát. A US Navy ugyanis nem akarja, hogy hadihajói olyan helyen állomásozzanak, ahol a kínaiak könnyen kikémlelhetik őket.

A kínaiak szorgosan nyomulnak a Szuezi csatorna kulcsfontosságú régiójában. Első külföldi katonai támaszpontjuk Dzsibutiban van. Ma már Washingtonban a katonák Kínát éppoly stratégiai ellenfélnek tekintik mint Oroszországot.

Ráadásul a két nagyhatalom katonai együttműködése egyre jobb:

a Távol Keleten a nagy orosz hadgyakorlaton a kínaiak is részt vesznek. Sőt az amerikai hírszerzés értesülései szerint azt azért rendezik a Távol Keleten és nem Európában, mert Hszi Csin-ping elnök ezt kérte Putyintól. Az oroszok pedig végtelenül le vannak kötelezve Kínának, hiszen a gazdasági nehézségek idején mindig számíthattak Pekingre.

Szíriában – ahol közvetlen a szembenállás az USA és Oroszország között – Kína is Asszad elnök rendszerét támogatja. Izrael viszont mindent megtesz azért, hogy gyengítse Asszad rendszerét, és csökkentse Irán befolyását Szíriában. Kína Iránnak is igen fontos szövetségese: a legnagyobb olajvásárló a fenyegető szankciók ellenére.

Ilyen körülmények között a kínaiak megjelenése Haifában komoly stratégiai következményekkel járhat.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK