Jobban mondva az Operában mindaz lejátszódik, ami Magyarországon is: van egy pökhendi, fenyegetőző főhatalom, az összefogásra csak ritkán képes szakszervezetek/pártok és az elégedetlen, morgó, ám a közért kiállni nem akaródzó társulat.
Történt, hogy nemrég sztrájkot hirdetett három szakszervezet a Magyar Állami Operaházban a kollektív szerződés hiánya miatt. A munkabeszüntetést egy hétvégi premierre időzítették: A hugenották-at mutatták be az Erkelben. Nem volna, mert tényleg be is mutatták minden sztrájkfenyegetés ellenére. Többszörös gázsi reményében és a kirúgás közvetlen fenyegetettsége mellett.
Múlt csütörtökön az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezete közleményt adott ki, amelyben az áll, hogy Ókovács Szilveszter főigazgató a július óta tartó kollektív munkaügyi vitában „folyamatos felhívásaik és tárgyalási kezdeményezéseik” ellenére sem hajlandó teljesíteni a követeléseiket, a Magyar Állami Operaháznál ezért sztrájkot kezdeményeznek október 28-án 17 óra 30-tól 22 óráig, hogy a „kiszámítható, tisztességes, a közalkalmazottak méltóságát és egzisztenciális biztonságát garantáló” kollektív szerződést megkösse a főigazgató.
Az időpont tehát lefedi a tervezett premier tartamát.
Említsük meg, hogy a sztrájkot az Operaházban képviselettel és kollektív szerződési jogosultsággal rendelkező három szakszervezet, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezete és a Színházi Műszaki Dolgozók Szakszervezete együtt hirdette meg. Nem mellékes: ez a három szindikátus ellenezte Ókovács Szilveszter főigazgatói kinevezésének meghosszabbítását.
A kollektív szerződés hiánya miatt, vélik a szakszervezetek, 130 ezer forinttal csökkent a dolgozók jövedelme. A vezetőség (Ókovács) erre úgy vágott vissza, hogy
a szakszervezeti vezetők csak „rémisztgeti az operarajongókat”
és már nem először, mert augusztusra is meghirdettek egy, utóbb kiderült, sikertelen sztrájkot. Ami meg a jövedelemkiesést illeti, erről szó sincs, csupán a munkateher csökkenéséről – Ókovácsék szerint. Sőt: annak ellenére, hogy az Operaház felújítás alatt áll és csak az Erkel Színház működik, a dolgozók bére átlagosan több tízezer forinttal meghaladta a tavalyit.
A társulat nyilatkozni merészelő tagjai szerint ez csúsztatás,
mert a szeptemberi bérük éppen a plusz fellépések miatt haladta meg az előző évit, alapbérüket azonban jó ideje nem emelték.
A főigazgató hajlandó volt licitálni és önhatalmúlag a „sztrájktörőknek” háromszoros gázsit ígért.
Ezzel egyidejűleg azonban Ókovács meg is fenyegette a társulatot azzal, hogy kezdeményezni fogja a Magyar Állami Operaház gazdasági társasággá történő átalakítását és a társulatnál csoportos létszámleépítést hajt végre. Ha sztrájkolnak.
A hatás nem maradt el: a pártját jellemző (Ókovács, Fidesz) erőből való igazgatás eredményesnek bizonyult. A szakszervezetek meghátráltak: valószínűleg nem bíztak abban, hogy a társulat mögéjük áll mindvégig és a meghátrálásukat a sztrájkhalasztás kommunikációs nevével illették. Az alkalmazottak meg tovább háborognak, de nem túl hangosan, nehogy híre menjen.
Már csak két nap van A hugenották premierjéig az Erkel Színházban, amikorra a szakszervezetek sztrájkot hirdettek, ha az Operaház főigazgatója nem hajlandó aláírni a dolgozók kollektív szerződését. A FüHü-nek Bárány Balázs Péter, az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezetének vezetője megerősítette, hogy továbbra is él a sztrájkfelhívás.
A sztrájkot október 19-én hirdették meg arra az esetre, ha A hugenották premierjéig, október 28-áig Ókovács Szilveszter nem írja alá az operaházi dolgozók kollektív szerződését, amelyet még tavasszal mondott fel. Azóta egy hét telt el, előrelépés azonban továbbra sincs.
„Ha nincs kollektív szerződés, lesz sztárjk” – mondta Bárány Balázs Péter a FüHü-nek arról, hogy elkötelezettek a munkabeszüntetés mellett a szakszervezetek. Szerinte, ha életbe lép a sztrájk, akkor nagy valószínűséggel elmarad a premier, mert elegen csatlakoznak majd a munkabeszüntetéshez ahhoz, hogy ne lehessen megtartani. „Azt gondolom, hogy
sztrájkolni fognak annyian, amennyien szükségesek ahhoz, hogy rábírjuk a munkáltatót, hogy meggondolja magát”
– mondta.
Felmérést erről nem készítettek a dolgozók között, de közösen döntött a három érintett szakszervezet tagsága a munkabeszüntetésről, és Bárány Balázs Péter azt mondta, hogy senki sem kérte azóta, hogy vonják vissza a sztrájkfelhívást.
Korábban arról beszélt a FüHü-nek, hogy a sztrájk csak a végső eszköz a kollektív szerződésért folytatott harcban, amelyhez nem szívesen nyúlnak, és csak akkor, ha Ókovács Szilveszter hajthatatlan. Rotter Oszkár, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének elnöke most is hangsúlyozta, hogy mivel rengeteg munka van egy ilyen mű színpadra állításában szeretnék, ha meg lehetne tartani a premiert.
„Egyáltalán nem cél az, hogy elmaradjon, csak egyszerűen a munkáltató, nevezetesen Ókovács Szilveszter nem hagy más lehetőséget,
ezért kénytelenek vagyunk ehhez az eszközhöz nyúlni” – mondta. Hozzátette, hogy szerdán is egyeztettek a főigazgatóval, de az nem vezetett eredményre. Elmondta, hogy egyeztettek A hugenották bemutatójában részt vevő művészekkel és más dolgozókkal, és ebből úgy tűnik, hogy egy esetleges sztrájk eredményes lenne, és megakadályozná a premiert.
Ókovács Szilveszter viszont már előre jogellenesnek minősített egy esetleges sztrájkot, hozzátéve, hogy akár bíróságra is viszi az ügyet. Bárány Balázs Péter szerint ez a fenyegetés nem ijesztette meg a szakszervezeteket, és bíznak benne, hogy a bíróság a javukra ítél majd.
Rotter Oszkár pedig abban reménykedik, hogy a főigazgató az utolsó pillanatban meggondolja magát, és nem lesz botrány.
„Úgy fogunk készülni, hogyha mégis hajlandó megfelelő kompromisszumot kötni, akkor le fog menni a premier, de csak abban az esetben”
– mondta. A sztrájk október 28-án 17 30-kor lép életbe, de ha akár abban a pillanatban sikerül megállapodni a szerződésben, meg lehet tartani szerinte az előadást. (A hugenották premierje 18 órakor kezdődik a műsor szerint.) Nyilvános forgatókönyv még nincs, de Rotter Oszkár a FüHü-nek elmondta, hogy az előadás megkezdése vagy meg nem kezdése előtt nagy valószínűséggel kiállnak a szakszervezeti vezetők a jelen lévő újságírók elé, hogy beszámoljanak a fejleményekről.
Ókovács Szilveszter, aki rendszeresen publikál az Operáról az Origón, pénteken megjelent írásában A hugenották premierjére is kitért. Azt írta, hogy a bemutatót mindenképpen megtartják, „legfeljebb nemcsak protestánsok és katolikusok nyílt színi csatája lesz ez az este, hanem a józanság és a kötelességtudat harca és úgy gondolom, győzelme is.”
Meyerbeer nagyoperáját a reformáció 500. évfordulójának tiszteletére mutatná be az Opera, a Reformáció500 című rendezvénysorozatuk keretében.
Megállapodott a Tesco a szakszervezetekkel a béremelésről és a létszámbővítésről. Ennek nyomán a minimális bér 179 ezer forintra nő.
A Tesco, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) közös közleményben ismertették, hogy a megállapodás a munkavállalók érdekeit és a hosszú távú, fenntartható fejlődést egyaránt szem előtt tartja, tartalmazza a bérnövekedéssel, valamint a munkaerővel és a toborzással kapcsolatos feladatokat.
A Tesco szakszervezetei szeptembere elején tartottak két napos munkabeszüntetést, 25 százalékos béremelést és a létszám jelentős növelését követelve. Két héttel később a társaság már tudatta, hogy elfogadja a legkisebb fizetés háromezer forinttal 179 ezerre emelését.
A Tesco a megállapodás szerint szeptember elsejétől – visszamenőleg – bruttó 179 ezer forintra emeli a havi bérminimumot. Minden teljes munkaidős, áruházi, valamint raktári munkatárs fizetése
a cafeteriával legalább bruttó 191 ezer forint lesz,
ami kiegészülhet pótlékokkal és egyéb bérkiegészítéssel. Egy budapesti zöldségáru-feltöltő bére így jellemzően meghaladja majd a bruttó 220 ezer forintot – írták.
Megállapodás született arról is, hogy mely területeken vesznek fel több száz munkatársat, illetve melyek azok a területek, ahol hatékonyabb munkaszervezéssel jelentősen csökkenthető a munkavállalók terhelése.
Az Auchannál is újabb béremelés lesz: mégpedig már az idén novembertől. Átlagosan 13,6 százalékkal emelik az áruházi alkalmazotti munkakörben foglalkoztatottak bérét, és a cég létszámbővítést is tervez. Az alkalmazottak bruttó jövedelme 247 ezer forintra emelkedik a pótlékokkal, prémiumokkal és a többi béren kívüli juttatással együtt. A vállalat az áruházi, menedzseri pozícióban dolgozók bérének rendezésére is ígéretet tett. Erről hét közepén született megállapodás. Az Auchan Retail Magyarország szerdai közleménye szerint a béremelésre az idén és jövőre 2 milliárd forintot biztosítanak.
Katalóniában nagyszabású sztrájkot tartottak, Barcelonában pedig 300 ezer ember vonult utcára kedden, hogy tiltakozzon az erőszakos rendőri beavatkozás ellen a múlt hét végi katalán függetlenségi népszavazáson, amelyet az alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére tartottak meg.
A városi önkormányzat tájékoztatása szerint 10 ezer alkalmazottjuk 80 százaléka csatlakozott munkabeszüntetéshez, míg az egészségügyi dolgozók körében 75 százalékos a sztrájk követése.
Az utcák azonban nem voltak üresek, tüntetők töltötték meg, akik egyebek mellett a Spanyolországot kormányzó konzervatív Néppárt (PP) barcelonai székházánál, és a belvárosi Ramon Llull iskolánál is tiltakoztak, ahol vasárnap a legerőszakosabb összecsapások voltak, és a rendőrök gumilövedéket használtak a tömegoszlatásnál.
Carles Puigdemont katalán elnök rövid Twitter-üzenetben arra szólította fel az embereket, hogy békésen tiltakozzanak a rendőri erőszak ellen.
„Ez a demokratikus, civilizált, méltó tiltakozás napja. Ne üljenek fel semmilyen provokációnak.
A világ már láthatta: mi békés emberek vagyunk”
– írta az autonóm régió vezetője a közösségi oldalon.
Sok hotel előtt már a népszavazás előtt is tiltakoztak a Spanyolország más részeiről átvezényelt 10 ezer rendfenntartó jelenléte miatt Katalóniában.Juan Ignacio Zoido, spanyol belügyminiszter délután bejelentette: a spanyol hatóságok nem hagyják el a hoteleket, és jelenlétüket október 11-ig meghosszabbítják.
Véleménye szerint Carles Puigdemont, katalán elnök az, aki utcai „lázadásra”, és a spanyol hatóságok elleni „gyűlöletre”, „zaklatásra” buzdít. Felidézte, hogy a katalán elnök hétfőn követelte a spanyol rendőrök és csendőrök távozását Katalóniából.
Egy jogállamban „elképzelhetetlen”, hogy „inzultálják” a rendfenntartókat,
akik a törvénynek akarnak érvényt szerezni – jelentette ki, hozzátéve, hogy a spanyol kormány pedig megvédi a spanyol rendőrök és csendőrök méltóságát, valamint garantálja jogaikat.
Miközben Barcelonában a spanyol rendfenntartók ellen tüntettek, addig Madridban épp mellettük. Mintegy 400-an gyűltek össze spanyol zászlókat lengetve a legnagyobb rendőrségi laktanyánál Mortalazban, továbbá a spanyol parlament védelmét ellátó rendőrök a kongresszus épülete előtt vonultak fel, hogy csendben tiltakozva kiálljanak Katalóniában lévő kollégáik mellett.
Augusztus elején érkezett a hír, hogy a dolgozók kollektív szerződésének felmondása miatt sztrájkot hirdettek a Magyar Állami Operaház szakszervezetei. Sztrájk valójában még nem volt, de ha továbbra sem lesz előrelépés a kollektív szerződések ügyében, előfordulhat, hogy kénytelenek ehhez folyamodni – mondták a szakszervezetek vezetői a Független Hírügynökségnek. Márpedig egyelőre úgy látszik, hogy az Opera vezetése nem hajlandó aláírni az új szerződést, mert Ókovács Szilveszter szerint képtelenségeket kérnek a szakszervezetek.
Még kivárnak a szakszervezetek
Augusztus elején jelentették be, hogy összefogott az operaházi dolgozókat tömörítő három szakszervezet, hogy a felmondott helyett kiharcoljanak egy új kollektív szerződést a Magyar Állami Operaház alkalmazottjainak. Akkor az újságokban – tévesen – az jelent meg, hogy sztrájkba léptek a szakszervezetek, valójában azonban csak előkészítették ennek lehetőségét.
„A szakszervezeti vezetőket a mozgalmi gravitáció irányítja, akkor vannak, ha cselekszenek, szóval valamilyen sztrájk úgyis, mindenképp lesz” – írta egy hónapja Ókovács Szilveszter főigazgató az ügyről az Origón, ahol rendszeresen jelentkezik az Opera életét érintő véleménycikkekkel. A főigazgató korábban vélhetően a közelgő parlamenti választások által motivált feszkónak is minősítette a szakszervezetek követeléseit. Új hír viszont nem látott napvilágot augusztus óta az üggyel kapcsolatban, ezért megkérdeztük az érintett szakszervezeteket arról, hogy állnak most a tárgyalások.
Kiderült, hogy új szerződés azóta sincs, pedig szeptember 9-én, a Bánk bán premierjével megkezdődött az Operaház új évada, és az előadásokat eddig rendben meg is tartották. Bárány Balázs Péter, az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezének vezetője szerint
maga a főigazgató fogja kiprovokálni a sztrájkot, mert egyedül ő a hibás azért, hogy nem jutottak egyről a kettőre a tárgyalások.
A szakszervezetek viszont még egy darabig türelmesek, mert nem akarták veszélyeztetni az Opera nemrég lezárult, nagyszabású erdélyi turnéját és az évadnyitást sem.
Komlósi Ildikó Gertrud szerepében Erkel Ferenc Bánk bán című operájának próbáján az Erkel Színházban 2017. szeptember 5-én. A darabot szeptember 9-én mutaták be Vidnyánszky Attila rendezésében.
Pedig Bárány Balázs Péter szerint a kérdés rendezése sürgető, mert az éjszakai pótlék és más plusz juttatások megszűnése havonta 150 millió forintot vesz el a dolgozóktól, azaz jelentősen csökken a jövedelmük. Ókovács Szilveszter viszont még augusztusban úgy reagált erre a felvetésre, hogy a korábbi béremelésekkel és különböző más juttatásokkal teljesen kompenzálni tudják a kieső bevételt.
Bárány Balázs Péter viszont a FüHü-nek azt mondta, hogy ez hazugság, mert a dolgozók egyértelműen rosszabbul járnak most anyagilag. Ráadásul a kollektív szerződés hiánya a munkarendjüket is hátrányosan befolyásolja, mivel nincs, ami szabályozza azt.
Rotter Oszkár, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének elnöke az anyagiak mellett szintén a munkarend szabályozatlanságát emelte ki:
„Ókovács Szilveszter valami olyasmit szeretne, ha az év minden napján, 24 órán keresztül rendelkezésre állna a dolgozó.
Ez nagyon nagy bizonytalanság a dolgozóknak, nem tudják, hogy mikor van a pihenőnapjuk, nem tudnak tervezni.”
Nem tudnak tárgyalni, mert nincs miről
Bárány Balázs Péter szerint a főigazgatóval azért is lehetetlen érdemben egyeztetni, mert kizárólag a saját akaratát akarja érvényesíteni, amit „mindenki szolgai módon fogadjon el”.
Azt egyelőre nem határozták el, meddig várnak arra, hogy a főigazgató meggondolja magát, de ha belátható időn belül nem lesz előrelépés, akkor valóban sztrájkot hirdetnek. Bárány Balázs Péter többször is hangsúlyozta, hogy a sztrájk nem cél, hanem eszköz, amivel a kollektív szerződést akarják kiharcolni a munkavállalók számára.
A Magyar Állami Operaház szabadtéri évadnyitó rendezvénye szeptember 9-én. MTI Fotó: Pólya-Petõ Dávid
Rotter Oszkár elmondta, hogy a vezetés által felmondott kollektív szerződés július 31-ével járt le, a rákövetkező héten pedig a szakszervezetek már benyújtották az új szerződésre vonatkozó tervezetet. Azóta tárgyalnak erről, de a szakszervezeti vezetők szkeptikusak az egyeztetésekkel kapcsolatban.
„A három szakszervezet előkészítette a sztrájk lehetőségét. Ezt nem szeretnénk, de ha semmiképp nem tudunk előrejutni a tárgyalásokban, akkor ezt az eszközt is igénybe vehetjük.
De ez még csak körvonalazódik” – mondta Rotter Oszkár.
Elmondta, hogy a felmondás előtti egy évben már szorgalmazták, hogy tárgyaljanak a kollektív szerződés esetleges módosításairól, mert lehetett tudni, hogy az Operaház felújítása jelentősen megváltoztatja az intézmény életét, ezért átmeneti megoldásokra lehet szükség. Ezekre a kezdeményezésekre Rotter Oszkár szerint nem volt nyitott a vezetés, majd teljesen váratlanul felmondták a szerződést.
A szakszervezeti vezető egyébként nem érti, hogy erre a lépésre miért volt szükség, mert ennek a szerződésnek a keretei között érte el Ókovács Szilveszter az intézmény tényleg elismerésre méltó eredményeit is. „Tehát nem igaz, hogy a szerződés gúzsba köti őt” – mondta Rotter Oszkár.
A szakszervezetek abba is belemennének, hogy a vezetés bizonyos pontokban változtasson a szerződésen, de szerintük a főigazgatónak nincsenek alternatív javaslatai, hanem több, a munkavállalóknak fontos részt egyszerűen kihagyna a szövegből.
A főigazgató szerint ők képviselik a dolgozók igazi érdekeit
Az Operaház vezetését is megkérdeztük arról, hogy hogy haladnak a tárgyalások.
„Folyamatosan tárgyalunk, ők nem fogadják el a mi szűkített terjedelmű – kifejezetten az egy színházas működés specialitásaira fókuszáló – KSZ-ajánlatunkat,
mi pedig az ő kódexméretű KSZ-üket nem tudjuk akceptálni. Például azt, hogy éjszakai munkát nem lehetne elrendelni csak önkéntes alapon, illetve akkor is csak díszletbontást, építést nem – ilyen típusú új ötletek vannak, teljes képtelenség” – válaszolta levélben Ókovács Szilveszter. „Történt kísérlet arra, hogy a Kárpát-Haza OperaTúra indulását megakadályozzák (ami önmagában is nemes tett lett volna, mégiscsak az Opera első határon túli turnéjáról volt szó, 420 ember összehangolt működéséről, 800 milliós forrás mellett), de rendben felszállt mindenki a buszra” – írta.
Ókovács Szilveszter beszédet mond a Magyar Állami Operaház évadnyitó rendezvényén. MTI Fotó: Pólya-Petõ Dávid
A főigazgató szerint más idők járnak, mint a felmondott kollektív szerződés négy év ezelőtti elfogadásakor. „Az Operaház bezárt, ugyanakkor nem tervezünk csoportos létszámleépítést. Nem maradhat a fix hétfői pihenőnap, mert az Erkel Színház technikailag fapados hely, éjjel-nappal építeni és bontani kell benne a megnövekedett játék- és próbaintenzitás miatt, ugyanakkor a két hétre előre szóló törvényes munkaelrendelésbe a szabályok szerint járó pihenőidőt beépítjük. Aki nem érzi mindennek a jelentőségét, tehát hogy gyakorlatilag kétszeres gárda dolgozhat egy színházban és a párhuzamos külföldi utakon, fizetéscsökkenés nélkül, biztos állami állásban, nem alkalmas érdekképviseletre, mert nem érti a szó jelentését”– véli Ókovács Szilveszter, aki szerint a szakszervezetek helyett inkább a vezetés védi a közalkalmazottaik érdekeit.
A főigazgatót arról is megkérdeztük, hogy a szakszervezeti vezetők szerint nem fogalmazott meg alternatív javaslatokat. „A szerződés felmondásának levelével azonnal küldtünk új javaslatot, még 2017 áprilisában. Mi ehhez tartjuk magunkat, illetve Magyarország törvényeihez. Az embereink kevesebbet fognak dolgozni változatlan fizetésért, amely a színpadi műszaki tárak tekintetében a közszolgálatban kiemelkedő nívójú, és százak esetében magasabb végzettségnél is dicséretes szint lenne.
Aki ezt nem fogadja el, azzal nem csoda, ha nem tudunk megegyezni – az élet és az évad viszont zavartalanul megy tovább, mert a kollégák velünk vannak”
– válaszolta Ókovács Szilveszter.
A tárgyalások hétfőn folytatódnak, és Bárány Balázs Péter reméli, hogy idővel Ókovács Szilveszter is változtat „elutasító magatartásán”, mert végső soron neki is érdekében áll a megegyezés. A szakszervezetek ugyanis akkor támogatják a főigazgatói posztra ismét pályázó Ókovácsot, ha úgy látják, jobban figyelembe veszi a munkavállalók érdekeit is.
Háromezerrel 179 ezer forintra emelné a legkisebb bért a Tesco a szakszervezeteknek küldött ajánlatban – tudatta a legnagyobb érdekképviselet. A másik szakszervezet azt közölte: a 15 százalékos létszámnövelés nincs benne az ajánlatban.
A szeptember első felében tartott kétnapos Tesco-sztrájk után a vállalat ma éjfélig ígérte elküldeni jelentését a cég helyzetéről, továbbá béremelési és létszámnövelési ajánlatát. Ezt megelőzően az egyik érdekképviselet keményebb eszközöket helyezett kilátásba. A Tesco az MTI érdeklődésére kiemelte, hogy a dokumentumban üzleti titoknak minősülő információkat osztott meg tárgyaló partnereivel, ezért a társaság a jelentés pontos tartalmáról részleteket egyelőre nem árul el.
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) arról számolt be, hogy a Tesco elfogadja a béremelésre vonatkozó szakszervezeti követeléseket és szeptember 1-től
visszamenőleg bruttó 179 000 forintra emeli a legkisebb keresetű munkavállalók bérét.
(Eddig ez 176 000 forint volt.) A társaság elküldte a munkavállalói létszámra vonatkozó komplex anyagot is, ezt a szakszervezeteknek még át kell vizsgálniuk, mert ez képezi a további tárgyalások kiindulópontját.
Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke elmondta, a Tesco által átküldött jelentésben a szakszervezetek 15 százalékos
létszámemelésre vonatkozó sztrájkkövetelése nem teljesül.
A szakszervezeti követelések közül kiemelte a 25 százalékos béremelést és a 15 százalékos létszámbővítést. A szakszervezetek a 2016. évi tescós bérek 25 százalékos emelkedését tartják szükségesnek, hogy a legalacsonyabb keresetű dolgozók fizetése is érje el a bruttó 180 ezer forintot.
A tárgyalások az eredeti megállapodás szerint, október 2-án, hétfőn folytatódnak, addig nem szerveznek újabb sztrájkot.
Az alacsony bérek és a munkaerőhiány következtében kialakult túlzott igénybevétel miatt sztrájkbizottságot alakított a Dunaferrben lévő Mozdonyvezetők Szakszervezete. A cég eddig nem állt szóba velük – derül ki a masiniszták közleményéből.
Sztrájkbizottságot alakított a Dunaferrnél a Mozdonyvezetők Szakszervezete helyi tagcsoportja. Az érdekképviselet az alacsony bérek, az ennek következtében létrejött munkaerőhiány, és a megmaradt dolgozókra háruló megnövekedett igénybevétel miatt kezdeményezett augusztusban kollektív munkaügyi vitát, de a munkáltató eddig még tárgyalóasztalhoz ülni sem volt hajlandó.
A Dunaferrnél gyáron belül is jelentős vasúti forgalom zajlik az egyes gyáregységek között. A nyersanyagokat, fűtőanyagokat, a félkész- és késztermékeket szállítják a sok négyzetkilométeres területen. Az itt dolgozó vasutasok érdekeit képviselő szakszervezet már több alkalommal jelezte a cég vezetésének, hogy a vasúti dolgozók alacsony bérezése miatt olyan mértékű elvándorlás alakult ki, hogy a maradó munkavállalók minden erőfeszítésük ellenére sem tudják a gyártáshoz szükséges technológiának megfelelően kiszolgálni a létesítményt.
Több alkalommal a létszámhiány miatt
a szükséges tíz mozdonyból csak hét üzemel,
ami a munkavállalók megnövelt leterhelésével sem elegendő a megkívánt munka elvégzéséhez. Az érdekképviselet mindezek miatt augusztusban kollektív munkaügyi vitát kezdeményezett, de a hatályos jogszabályok ellenére a munkáltató továbbra sem ült tárgyalóasztalhoz. A sztrájkbizottság megalakításának bejelentése után viszont már hajlandónak mutatkoztak az érdemi tárgyalásra, melynek első napja jövő szerdán lesz.
A pénteki és szombati sztrájk után hétfőn délelőtt ültek le egymással ismét tárgyalni a szakszervezetek és a multi áruházlánc. Egyelőre nyugalom van.
A hétvégi Tesco-sztrájkot menedzselő két szakszervezet kompromisszumot ajánlott az áruházláncnak: szeptember 25-ig újabb határidőt adtak, s abban maradtak, hogy a Tesco ekkorra elkészíti azt a programot, ami alapján mérni lehet az áruházak működését. Ebből kiderülhet az is, hol van létszámhiány – írja a 24.hu.
A szakszervezetek továbbra is ragaszkodnak a 15 százalékos létszámemeléshez, de az áruházlánc jelentése alapján meg fogják vizsgálni, hogy az egyes áruházakban mekkora pluszlétszámra lehet szükség. A szakszervezetek továbbra is fenntartják a 25 százalékos béremelési igényt, erre a követelésükre legkésőbb október 2-ig kell választ adnia az áruházláncnak.
Részsikereket is elértek, s mindezért cserébe a szakszervezetek egyelőre nem hirdetnek újabb sztrájkot. A sztrájkbizottságok azonban maradnak, működnek, és a munkabeszüntetés jogi lehetősége továbbra is fennáll.
A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) pénteken 16 órától 24 óráig sztrájkolt, szombatra pedig
10 órától 24 óráig hirdették meg a munkabeszüntetést.
A Tesco közölte, hogy ezen a hétvégén is az áruházláncot választó 3,3 millió vásárlójának színvonalas kiszolgálására fókuszál, és arra törekszik, hogy boltjai a sztrájk idején is a megszokott rend szerint működjenek, a munkabeszüntetés miatt kieső munkaerő pótlására a vállalat diákmunkát rendelt a törvényi előírásokkal összhangban.
A szakszervezetek 25 százalékos béremelést követelnek és szeretnék elérni, hogy a legalacsonyabb béren foglalkoztatott munkavállalók fizetése is közelítse meg a bruttó 200 ezer forintot, a munkavállalói létszám pedig 15 százalékkal emelkedjen. Követelik továbbá az alvállalkozók által foglalkoztatott külső munkaerő létszámának 15 százalékos korlátját a teljes munkavállalói körön belül, valamint a Tesco költségvetéséből a munkaeszközökre fordítható összeg 30 százalékra emelését a jelenlegi 13 százalékról.
A munkáltató tájékoztatása szerint
pénteken a Tesco áruházak 10 százaléka zárt be a sztrájk miatt,
a bezárt boltokkal együtt az áruházak 25 százalékában volt tapasztalható valamilyen fennakadás. A szakszervezet példátlanul sikeresnek tartotta a sztrájkot, mivel a dolgozók szép számmal csatlakoztak a munkát beszüntetőkhöz.
A Tesco Magyarországon 206 üzlettel rendelkezik, ebből 112 hipermarket és mintegy 20 ezer munkavállalót foglalkoztat.
A Tesco áruházak 10 százaléka zárt be a pénteken délután 16 órakor kezdődött sztrájk miatt, a bezárt boltokkal együtt az áruházak 25 százalékában tapasztalható valamilyen fennakadás – közölte az áruházlánc pénteken az MTI-vel. A tervek szerint szombat éjfélig tart a sztrájk.
Gyõr, 2017. szeptember 8. Bevásárlókocsik a gyõri Tesco hipermarket áruház elõtt 2017. szeptember 8-án. MTI Fotó: Krizsán Csaba
A tájékoztatás szerint bezárt a bicskei, a kazincbarcikai, az ózdi, a paksi, a hatvani, a tapolcai és a miskolci hipermarket, Budapesten négy, Győrben kilenc, Debrecenben egy kisboltot csuktak be a munkabeszüntetés miatt. A Tesco áruházak többsége továbbra is nyitva tart, jelenleg 6 hipermarket, és több kisebb üzlet bezárását rendelték el, mert nem tudták volna a vásárlókat a megszokott színvonalon kiszolgálni – közölte a Tesco sajtóosztálya az MTI-vel. A helyzet folyamatosan változik.
A Tesco Magyarországon 206 üzlettel rendelkezik, ebből 112 hipermarket és mintegy 20 ezer munkavállalót foglalkoztat.
Az MTI tudósítója az egyik legnagyobb budapesti Tesco áruházban azt tapasztalta, hogy bár a dolgozók többsége sztrájkolt, az áruház üzemelt. A kasszáknál azonban hosszan kígyózó sorokban várakoztak a vásárlók és az áruházi parkoló is tele volt gépjárművekkel.
A sztrájkolók egyike elmondta: a kasszákban fiatal, számukra ismeretlen, valószínűleg kölcsönzött dolgozók ülnek.
A munkabeszüntetésben résztvevők az áruház előtt csoportokban beszélgettek, a hangulat nyugodt volt a dolgozók és a vásárlók között is.
Nézetkülönbségek
„A Tesco csalódott, hogy a szakszervezetek a sztrájkot választották, és folytatni szeretné a megkezdett párbeszédet” – közölte a munkáltató az MTI-vel.
Arra reagált, hogy Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke pénteken délután bejelentette: már mától, pontosabban délután 16 órától 24 óráig, szombaton 10 órától 24 óráig sztrájkolnak a Tesco-Global Zrt. munkavállalói.
A Tesco közleményében kiemelte, ezen a hétvégén is az áruházláncot választó 3,3 millió vásárlójának színvonalas kiszolgálására fókuszál, és arra törekszik, hogy boltjai a sztrájk idején is a megszokott rend szerint működjenek.
Nagy a támogatottság
A munkavállalói érdekképviselet vezetője közölte a hírügynökséggel: óriási a tiltakozás támogatottsága a dolgozók körében,
a felhíváshoz már több tucat áruház csatlakozott.
Jelezte azt is, hogy továbbra is nyitottak a megegyezésre a munkaadóval és folytatni kívánják a tárgyalásokat.
Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) sztrájkbizottságának elnöke elmondta:
a csatlakozók nem munkalassító sztrájkot indítanak, hanem beszüntetik a munkát, így az üzletek be is szüntethetik a tevékenységüket sztrájk idejére.
A legközelebbi egyeztetést a két oldal hétfőn délelőtt tartja, a szakszervezetek a kialakult helyzet függvényében döntenek a folytatásról.
A dolgozók a létszámot, a munkavállalók leterheltségét nagyobb problémának látják a bérkövetelésnél. A dolgozói érdekképviseletnek van elképzelése arról, hogy milyen ajánlatra volna hajlandó felfüggeszteni a sztrájkot, de ennek részleteiről nem kívánt nyilatkozni.
Dolgozói követelések
A szakszervezetek hétfőn jelentették be, hogy országos sztrájkra készülnek, mivel az augusztus végén benyújtott követeléseikről nem sikerült megállapodniuk a munkaadóval, de az időpontját nem közölték. A sztrájkbizottság vezetője akkor elmondta: nem fogadták el, hogy a Tesco az idei béremelés helyett inkább a jövő évi bértárgyalásokra koncentrálna, azt pedig csupán időhúzásnak tekintik, hogy a vállalat munkacsoportokat állítana föl a munkakörönkénti munkaerőhiány megállapítására. A KDFSZ elnöke hozzátette:
25 százalékos – összesen 14 milliárd forint ráfordítást igénylő – béremelést követelnek és szeretnék elérni, hogy a legalacsonyabb béren foglalkoztatott munkavállaló fizetése is közelítse meg a bruttó 200 ezer forintot, a munkavállalói létszám pedig 15 százalékkal emelkedjen.
Követelik továbbá az alvállalkozók által foglalkoztatott külső munkaerő létszámának 15 százalékos korlátját a teljes munkavállalói körön belül, valamint a Tesco költségvetéséből a munkaeszközökre fordítható összeg 30 százalékra emelését a jelenlegi 13 százalékról.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
