Legalább tizennyolc civil vesztette életét a török hadsereg két napja tartó, kurdok elleni hadműveletében az északnyugat-szíriai Afrín térségében – közölte a harci eseményeket nyomon követő, Emberi Jogok Szíriai megfigyelőközpontja (OSDH) nevű aktivistahálózat. Törökország szombaton Olajág néven légi hadműveletet indított Afrínban az YPG ellen, vasárnap pedig a szárazföldi beavatkozás is megindult. Ankara a törökországi kurd szakadár Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) szövetséges terrorszervezetnek tartja az YPG-t, miközben utóbbi Washington támogatását élvezi. A háttérről itt, a nemzetközi reakciókról pedig itt olvashatja elemzésünket. (MTI, FüHü)
Folytatódik huzavona az USA-ban
Kormányhivatalnokok százezrei kényszerülnek ma is távol maradni munkahelyüktől, miután az Egyesült Államok Szenátusa továbbra sem volt képes elfogadni a szükséges költségvetést. Pénteken éjfélkor kezdődtek a lezárások, akkor járt le a szükséges határidő. Vasárnap sem sikerült kompromisszumot kötnie a kérdésben a két pártnak. A szavazást magyar idő szerint ma délután öt órára halasztották. (BBC)
Tiltakozások Észak-Korea olimpiai részvétele mellett
Kis, de annál hangosabb tüntetőcsoport fogadta azokat az észak-koreai küldötteket, akik hazájuk dél-koreai téli olimpián való részvételét készítik elő. Kulturális és sportdelegáció tartózkodik jelenleg Észak-Koreában. Tüntetők az észak-koreai vezető képét égették a szöuli vasútállomáson. (Reuters)
Jöhet még fordulat a devizahitelesek ügyében?
A szlovén devizahitelesek már fellélegezhetnek, ott jogerősen semmissé nyilvánítottak egy svájci frank alapú hitelszerződést. Az indoklás szerint a bank nem tájékoztatta ügyfelét az ilyen devizahitelek kockázatairól. Itthon azonban nem lehet ilyesmire számítani a szakértő szerint, mert egészen más a helyzet és a jogi környezet. A kormányzópártok viszont az ATV híradójának a kérdésére azt mondták, megvizsgálják a szlovén döntést, hogy annak milyen hatása lehet a magyar devizahiteles perekre nézve. Itthon 900 ezer, Szlovéniában 18 ezer devizahitel szerződést kötöttek az elmúlt évtizedekben. (ATV)
Súlyos büntetést szabna ki Magyarországra az OLAF
Súlyos szabálytalanságokat és összeférhetetlenséget állapított meg az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF az Elios Innovatív Zrt. által, 2011 és 2015 között elnyert közbeszerzéseknél. Ebben az időszakban Orbán Viktor veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozott a cég. A 24.hu információi szerint az OLAF 43,7 millió euró, vagyis több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolja. A portál mindezt a hivatal pénzügyi ajánlására hivatkozva írja, melyet az Európai Bizottságnak tettek. Kormányközeli forrásaik szerint a dokumentumot még karácsony előtt írta alá az OLAF vezetője, Nicholas John Ilett. A jelentést a kormány eddig még nem hozta nyilvánosságra. Lázár János kancelláriaminiszter a múlt hét csütörtöki Kormányinfón azt mondta, vizsgálják a hatóság javaslatait. (Euronews)
Időközi választások eredményei
Három helyen tartottak időközi választást vasárnap Magyarországon. Szentlőrinckátán polgármestert választottak a lemondott vezető helyett– egy független jelölt, Szabó Viola nyert. A választásra jogosult 1531 főből 588-an adták le szavazatukat, közülük 302 voksot vitt el. Hat induló volt, köztük öt független.
A 150 fős Nemeskisfaludban – ahol a képviselőtestület feloszlatta magát – is független diadalmaskodott: Zenger Zsolt 38, míg szintén független vetélytársa, Rubecz Lóránt 3 érvényes szavazatot kapott. Képviselőket is választottak: nyolc független jelölt közül tette ezt a mintegy nyolcvan választásra jogosult polgár. független jelölt nyerte a polgármester-választást a Somogy megyei Nemeskisfaludban, ahol a képviselő-testület négy tagját is megválasztották a vasárnap tartott
S végül a baranyai Gerényesen is polgármesterválasztást kellett tartani: ott az egyedüliként újraindult Kiss Árpádra a 182 választásra jogosult közül 72-en megszavazták. Ő ezúttal a Lendülettel Magyarországért párt színeiben mérettette meg magát. (MTI, FüHü)
Egyelőre még cseppekben érkeznek az információk a török Olajág-hadműveletről: a török szárazföldi hadsereg és az Ankara-hű szíriai fegyveres csoportok ma reggel általános támadást indítottak a kurd Népvédelmi Erők (YPG) ellen, akiket Törökország terroristaszervezetként tart számon. Ugyanakkor a nemzetközi közösség nagy része ezidáig csendben szemlélte az eseményeket.
Habár már napokkal korábban zajlottak ágyúzások és légicsapások az észak-szíriai YPG állások ellen, csak vasárnap reggel indultak meg a szárazföldi erők Afrín városa felé. A Szabad Szíriai Hadsereg (FSA) fegyveresei alkotják a támadóéket, akiket a török harckocsik fedeznek, miközben a légierő folyamatosan bombázza a kurdok állásait, óvóhelyeit és fegyverraktárait. Egyes információk szerint a kurd fegyveresek egyelőre visszavonultak a környező településekre, de YPG közeli források szerint Afrínnál már súlyos összecsapások törtek ki és megállították az előrenyomuló csapatokat.
Közben Észak-Szíriából rakétákat lőttek ki a dél-törökországi Reyhanli város központjába, amelyben egy szíriai menekült életét vesztette, illetve 32-en megsebesültek, de a környező épületekben és a közeli autókban is komoly károk keletkeztek. Ankara szerint az „Olajágnak” négy fő fázisa lesz, amelynek a végcélja
egy 30 kilométeres „biztonsági sáv létrehozása”
A különböző fegyveres csoportok állásai Észak-Szíriában, még a török támadás megkezdése előtt.
Az eddigi információk szerint egyedül csak a szíriai kormány, Egyiptom és Irán ítélte el Törökország katonai akcióját. Damaszkusz Ankara szemére vetette, hogy nem tájékoztatták őt a közelgő támadásról, és durva agressziónak minősíti a török hadsereg akcióját. Bassár el-Aszad szíriai elnök azzal vádolta Recep Tayyip Erdoğan török elnököt, hogy a terrorizmust támogatja és hogy Törökország már eddig is beavatkozott a szíriai háborúba, mégpedig a különböző iszlamista szervezeteken keresztül.
Egyiptom úgy véli, hogy a törökök akciója Szíria szuverenitásának durva megszegését jelenti, és továbbra is a konfliktus tárgyalásos megoldását tartja kívánatosnak.
Az elítélők között volt Irán is, amely Törökországtól a hadműveletek azonnali leállítását követelte. Magas rangú iráni tisztségviselőket Damaszkuszban érte a támadás híre. „Irán reméli, hogy azonnal abbahagyják ezt a hadműveletet, hogy meg lehessen előzni a válság elmélyülését Szíria és Törökország határtérségében” – jelentette ki az iráni delegáció vezetője. Teherán szerint
„a válság folytatódása Afrínban a terrorista csoportokat erősítheti Észak-Szíriában”
Egyelőre még sem az Egyesült Államok, sem pedig a NATO nem nyilatkozott az ügyben. Oroszország csupán annyit reagált, hogy addig nem lépnek, amíg a török hadművelet nem érinti az orosz érdekeket, máskülönben az ENSZ elé viszik az egész török invázió kérdését. Franciaország önmérsékletre szólította fel Törökországot és bejelentette, hogy Párizs a szíriai helyzet miatt kezdeményezi az ENSZ Biztonsági Tanácsának az összehívását. Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter viszont emiatt élesen bírálta Franciaországot, hogy „ne egy terrorista szervezet” mellett álljon ki, hanem a török államot támogassa ebben az ügyben,
Afrin tartományban a kurdok ellen indított hadjáratot a helyi milícia által is támogatott török hadvezetés. A törökök egyelőre akadálytalanul haladnak előre, mert a kurd fegyveresek visszahúzódtak a megerősített támaszpontjaikra. Szíria rakétákkal lőtt egy török támaszpontot a határ közelében. A szírek fenyegetőznek.
Afrin tartományban a kurdok 30 ezres milíciát akarnak létrehozni, és ezt mind Szíria, mind pedig az Egyesült Államok támogatja. Ugyanakkor a török elnök terroristának nevezte a kurd milíciát, amely kapcsolatban áll a Törökországban a kurdok autonómiáét küzdő a PKK-val.
Törökországban mintegy 25 millió kurd él, az ország délkeleti részein ők alkotják a lakosság többségét. Az Iszlám állam elleni harcban a kurdok fontos szerepet játszottak mind Szíriában, mind pedig Irakban. Az Egyesült Államok ezért támogatta őket.
Törökország attól tart, hogy a kurdok egységes államot akarnak létrehozni.
Jelentős kurd kisebbség él Törökországon kívül Szíriában, Irakban és Iránban is. A nagyhatalmak az első világháború után önálló államot ígértek a kurdoknak, de ebből a törökök ellenállása miatt nem lett semmi. Erdogan elnök, aki korábban tárgyalt a kurdokkal, most ismét terroristának bélyegezi a szervezeteiket. Törökországban nemrég ítéltek börtönbüntetésre öt újságírót, akiknek az egyetlen bűne az volt, hogy egy kurdokkal szimpatizáló újság munkatársai voltak. Törökország és az Egyesült Államok viszonya ismét feszültté vált a kurd kérdés miatt. Amikor Erdogan Washingtonban járt, akkor testőrei véresre vertek kurd tüntetőket, akik békésen tiltakoztak a törökök elnyomó politikája ellen.
Washington a terrorizmus elleni harc hőseit ünnepeli a kurdokban, míg Törökország terroristának nevezi őket.
A szíriai külügyminiszterhelyettes, Fejszál Mektad pedig kijelentette: a légvédelem felkészült. Ha török harci gépek támadják a kurd milíciát Szíria területén, akkor lelövik őket. Hozzátette: ugyanígy visszavernek minden más támadást, amely a törökök részéről a kurd milíciát érné.
Trump nagyon komolynak nevezte a kormányhivatalok működésének leállásáról szóló tweetjében a fenyegetést, mondván: „emberek meghalnak, balesetek történnek.” Tweetje után végül a Szenátus nem szavazta meg az éjfélig előírt határidőig a kormányzat működésének finanszírozásához szükséges törvényt. A kormányhivatalok működése leállt. (FüHü)
“Shutting down the government is a very serious thing. People die, accidents happen. I don’t know how I would vote right now on a CR, OK?” Sen. Dianne Feinstein (D-Calif)https://t.co/7xP3CBnv5j
A török tűzérség szíriai területet támadott, ami Ankara szerint a kurdok által irányított területek elleni katonai akció kezdetét jelenti. Előzőleg Törökország folyamatosan fenyegette a Szíriában szerinte erősödő kurd katonai erőket. Egy amerikai külügyi tisztviselő szerint az ilyen akciók aláássák a térség stabilitását. (Reuters)
A nők ismét meneteket tartanak
A hét végén ismét az utcákra vonulnak a nők az Egyesült Államokban, egy évvel azután, hogy milliók tartottak tiltakozó felvonulásokat az országban és a világ számos más államában. Az egyik legnagyobb menetre Las Vegasban számítanak, de szerte az USA-ban lesznek rendezvények. Az egyes menetek konkrét hívószavai eltérőek, de van egy közös alapjuk: a nők egy része úgy érzi, veszélyben van és védelemre szorul a demokrácia Trump elnökége alatt. (BBC)
Többen vásárolnánk kuponnal előre fizetés nélkül
Minden második ember vásárolt már internetes bónt, tízből kilenc kuponozó nő – derült ki a HOOP applikáció fejlesztéséért felelős Appspect Kft. friss kutatásából. A legvonzóbb kategóriák az utazás, a szórakozás, a wellness, a gasztronómia és a szépség. A felmérés szerint legalább 50 százalékos kedvezmény a legjobb csali. Aki még nem vásárolt kupont, jellemzően az online előrefizetéssel kapcsolatos félelmei miatt nem tette. (FüHü)
Össze kell végre fognia az ellenzéknek Kunhalmi Ágnes és Karácsony Gergely szerint, haladékot adna minisztérium az ÁSZ által megbüntetett pártoknak, szíriai menekültek tízezrei indultak el a harcok miatt – összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.
Karácsony Gergely: A többség nem lehet ellenzékben
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Budapesti évnyitót tartott az MSZP, a két fő szónok, Kunhalmi Ágnes és Karácsony Gergely egyaránt az ellenzéki pártok összefogásának szükségességéről beszélt. Emellett mindketten az oktatást és az egészségügyet emelték ki.
Kunhalmi Ágnes többek között azt mondta:
„Ha nincs közös miniszterelnök-jelölt és nincs közös lista, automatikusan kétharmada lesz a Fidesznek.”
Szerinte be kell fejezni a baloldali belharcokat. Ugyanezt mondta Karácsony Gergely is, aki arról is beszélt, hogy szociális demokráciát építenének a fideszes ál-demokrácia helyett.
Haladékot adna a kormány a megbüntetett pártoknak – de megteheti?
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a megbüntetett pártokkal szemben nem indítanák el a végrehajtást a választások előtt, utána pedig részletfizetési kedvezményt adnának. Egy közigazgatási jogász ugyanakkor azt mondta a Független Hírügynökségnek, hogy a NAV nem teheti meg, hogy nem indítja el a végrehajtást.
A Jobbik szerint Orbán börtönbe akarja juttatni Vonát
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Rendkívüli sajtótájékoztatót tartott Volner János, a Jobbik alelnöke az Állami Számvevőszék bírsága kapcsán. Elmondta, hogy a párt elnökségének döntése alapján nem hajlandóak befizetni a büntetést, melyet szerintük törvénytelenül róttak ki rájuk, és
felkészültek arra, hogy Orbán Viktor akár börtönbe is juttatná Vona Gábort.
Kiderült, hogy eddig több mint ötezer ember adományozott a Jobbiknak, amely ellen végrehajtást kezdeményezhet a NAV.
Hetvenezer szíriai menekült indult útnak az újabb harcok miatt
Bassár el-Aszad az utolsó, még a lázadók kezén lévő szíriai kormányzóságot támadja, ahol humanitárius katasztrófa fenyeget, és újabb több tízezer ember kényszerült elhagyni otthonát.
A rezsim hadserege az előrenyomulás közben szisztematikusan támadja a kórházakat,
már nyolcat bombáztak le.
Erősödik az antiszemitizmus Amerikában
Kétszeresére nőtt egyetlen év alatt a regisztrált antiszemita események száma az Egyesült Államokban. 1299 esetet regisztráltak az év első kilenc hónapjában, különösen sokat a charlottesville-i neonáci tüntetés után.
Sok halott a kaliforniai földcsuszamlásokban
Emelkedik a dél-kaliforniai esőzések, áradások és földcsuszamlások halálos áldozatainak száma. A Reuters szerint kedden legalább tizenhárom áldozatot követelt az ítéletidő. Ezreknek kellett elmenekülni otthonukból. A földcsuszamlások és sárlavinák fákat, autókat, házakat sodortak el vagy temettek maguk alá.
Bassár el-Aszad az utolsó, még a lázadók kezén lévő szíriai kormányzóságot támadja, ahol humanitárius katasztrófa fenyeget, és újabb több tízezer ember kényszerült elhagyni otthonát.
A Guardian beszámolója szerint rengetegen menekültek el a kormányerők támadásai miatt Ildibből, az ország utolsó olyan nagyobb térségéből, amelyet még a kormányellenesek uralnak. A hadsereg az előrenyomulás közben szisztematikusan támadja a kórházakat, már nyolcat bombáztak le a december végétől mostanáig terjedő időszakban. A térségben működő segélyszervezetek szerint ennek egyértelműen az a célja, hogy a lakosságot menekülésre késztessék.
Az elmúlt hetekben körülbelül 70 ezer ember kelhetett útra Ildib belseje felé, miközben már 1,1 millió olyan ember van a kormányzóságban, aki a korábbi harcok elől menekült ide.
Sokan a török határ közelébe menekültek a Bassár el-Aszadhoz hű erők elől. Ildib 2015 tavasza óta van az iszlamista lázadók koalíciójának kezén. A kormányerők mostani támadása során egész falvak néptelenedtek már el.
Rex Tillerson telefonon három fontos témáról tárgyalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.
Az amerikai külügyminiszter Ukrajna kapcsán arra kérte Oroszországot, hogy csökkentse az erőszak szintjét az ország keleti felében. 2014 óta harcolnak ott az oroszbarát lázadók az ukrán hadsereggel. Bár az orosz kormány ezt tagadja, de
számtalan bizonyíték van arra, hogy Oroszország fegyverrel is támogatja a lázadókat.
Ezért is döntött úgy az Egyesült Államok, hogy tankelhárító rakétákat szállít Ukrajnának. Amerikai katonai tanácsadók is segítik az ukrán hadsereget, ezért fennáll a közvetlen konfrontáció veszélye. Ezért érezte szükségét Rex Tillerson, hogy figyelmeztesse az oroszokat.
Az amerikai külügy tájékoztatása szerint Tillerson és Lavrov megvitatta Szíria helyzetét is. Itt is fennállt és fennáll a szembenállás veszélye, hiszen az oroszok Asszad elnököt, az amerikaiak pedig a mérsékelt felkelőket támogatják a több mint hat éve tartó háborúban.
A harmadik téma Észak-Korea volt:
Lavrov felajánlotta, hogy közvetít. Tillerson az olajembargó betartására hívta fel a figyelmet. Ezt az ENSZ BT rendelte el egyhangúan, vagyis Oroszország is megszavazta. Csakhogy hírszerző jelentések szerint Oroszország továbbra is nagy mennyiségű olajat szállít Észak-Koreának, amely szinte naponta fenyegeti meg atomháborúval az egész világot.
Tartusz kikötőjében az új bázis sokkal nagyobb lesz, mint a régi, ezt nyilatkozta az orosz Interfax hírügynökségnek Viktor Kravcsenko tengernagy, aki nemrég még az orosz flotta vezérkari főnöke volt.
Az admirális elmondta: egyszerre 11 hadihajót tud majd befogadni az új bázis, köztük nukleáris meghajtású tengeralattjárókat is.
Ezzel az orosz flotta jelentősen fokozza a jelenlétét az egész Földközi-tengeren.
Közben Vlagyimir Putyin elnök benyújtott egy szerződéstervezetet az orosz parlament alsóházának, melyben egy orosz-szíriai megállapodás értelmében Oroszország 49 évre venné bérbe a támaszpontot Tartuszban.
Putyin elnök a héten Szíriában tárgyalt, és bejelentette, hogy az orosz katonák kivonulnak. Moszkvában időközben úgy árnyalták a bejelentést, hogy csak a nélkülözhető erőket vonják ki Szíriából. Vagyis mind a légi, mind pedig a haditengerészeti bázison maradnak orosz katonák.
Eric Olsen és a LafargeHolcim a vád szerint az Európai Unió embargója ellenére lepaktált a különböző terrorista szervezetekkel, köztük az Iszlám Állammal Szíriában.
Különösen két döntést ró fel a volt cégvezetőnek a francia ügyészség: olajat vásárolt az Iszlám Államtól, és védelmi pénzt fizetett azért, hogy a LafargeHolcim üzeme tovább működhessen Dzsalabijaban. A cementgyár üzemeltetését az iszlamista terroristák biztosították 2013-ban és 2014-ben.
A cég nagyon meg volt elégedve ezzel, mert Eric Olsent, aki akkor még csak vezérigazgató-helyettes volt, vezérigazgatóvá léptették elő. Erről a tisztségéről csak nemrég mondott le, miután a vizsgálat megindult ellene. Két másik korábbi a cégből, Bruno Lafont és Christian Herrault ellen is nyomoznak az ügyben.
Olsent többek között terrorizmus finanszírozásával vádolják. A francia ügyészség most azt vizsgálja: ki és mennyit tudott a szíriai alkuról a cégben.
Irán tűnik győztesnek a Szaúd-Arábiával a Közel-Kelet feletti hegemóniáért vívott csatában. Ebbe persze sokan nem akarnak belenyugodni, és megpróbálják Irán befolyását csökkenteni. Több országban Irán és Szaúd-Arábia közvetett háborút vív már egymással – vagyis egyelőre szövetségeseik csapnak össze, de sokan már azt találgatják, hogy lesz-e ebből nyílt háború a két ország között.
Haszan Róháni iráni elnök Fotó: MTI/EPA/Iráni elnök sajtóhivatala
Az amerikaiak iraki inváziója, majd az arab tavasz forradalmai teljesen megváltoztatták a Közel-Kelet képét. Ezt előbb az Iszlám Állam használta ki, majd a vereségek miatt új stratégiára kényszerülő terrorszervezet visszaszorulásával megnyílt az ajtó Iránnak – annak az országnak, amely mindig is az Öböl-régió feletti vezető szerepért küzdött az arab államokkal.
Nem mindig álltak persze nyerésre: a nyolcvanas években az iraki-iráni háború katasztrofális hatással volt Irán gazdaságára, majd az atomvita miatti gazdasági szankciók korlátozták erősen a gazdaságát. Ennek a 2015-ben megkötött alku vetett véget. Irán politikai befolyása már előtte is folyamatosan nőtt, de azóta ez gazdasági növekedéssel is párosul.
A Geopolitical Futures elemzése szerint Irán erejét nem kell túlbecsülni, de nem szabad alulbecsülni sem. Azt ugyanis ki lehet jelenteni, hogy
a Közel-Kelet romjain most gyakorlatilag háború zajlik, még ha nem is nyíltan, és ennek a háborúnak Irán eddig a nyertese a nagy ellenféllel, Szaúd-Arábiával szemben.
A két állam között a konfliktus nem újkeletű. A hatvanas években, amikor Iránban még a sah volt hatalmon, a két ország az ománi polgárháborúban már szembekerült egymással. A viszony azóta is feszült, ráadásul az 1979-es iszlám forradalom óta Irán rendszeresen fellép a térségben a síiták védelmezőjeként. A viszony tavaly év elején mélypontra került. Ennek közvetlen kiváltó oka az volt, hogy Szaúd-Arábiában kivégeztek egy síita papot, válaszul Iránban megtámadták a szaúdi konzulátust.
Az iráni Forradalmi Gárda felvonulása Forrás: Wikimedia Commons
Persze ez csak a szikra volt, ugyanis
az ellentét jóval mélyebb és több rétegű. Egyrészt etnikai: arab államok állnak szemben a perzsa Iránnal. Másrészt vallási: szunniták rivalizálnak síitákkal,
ez a konfliktus pedig közel 1400 évvel ezelőttre megy vissza.
Mohamed halála után ugyanis a muszlimok nem tudtak megegyezni, hogy ki vezesse a kalifátust: az első utód a próféta egyik legrégibb híve, egyben apósa lett, de sokan már ekkor azt mondták, hogy Mohamed legközelebbi férfi rokona, Ali a legitim kalifa, aki a próféta veje és unokatestvére volt. Az őt követőket nevezték el Ali pártjának – ebből jön a síita kifejezés.
Ali végül a negyedik kalifa lett, miután elődjét, Oszmánt megölték – emiatt azonban polgárháború is kitört, amely Ali meggyilkolásával ért véget, és az Omajjád-dinasztia került hatalomra. Ali fia, vagyis Mohamed unokája, Huszein még folytatta a háborút, de 680-ban meghalt a kerbalai csatában – a város azóta fontos síita zarándokhely, az iszlám pedig végérvényesen kettészakadt.
A síiták és a szunniták abban sem értenek egyet, hogy mi számít a vallás autentikus forrásának. Az iszlámban ugyanis a Koránon kívül a szunna, vagyis a próféta cselekedeteinek és tanításainak gyűjteménye is fontos, a két irányzat pedig eltér abban, hogy ezekből mit tekint hitelesnek. További eltérés, hogy a síitáknál az imámok, a vallási vezetők szerepe is nagyon fontos.
Ali Hamenei ajatollah, Irán legfõbb vallási és politikai vezetõje Fotó: MTI/EPA/Szajed Ali Hamenei ajatollah hivatalos honlapja
Az is fontos, hogy
a térségbeli országok egyáltalán nem homogénok, mindenhol jelen vannak síiták és szunniták is.
Irakban például sokáig a szunnita kisebbség nyomta el a többségi síitákat – ez Szaddám Huszein bukásával fordult meg. Szíriában viszont a diktátor, Bassár el-Aszad a síitákhoz sorolható alavita kisebbséghez tartozik.
Újabb feszültségforrásként pedig még ott az olaj is, amelynek kitermelését jórészt Szaúd-Arábia ellenőrzi.
Iránnak ugyan van választások útján hatalomra kerülő elnöke, de hatalmát a vallástudósokból álló Őrök Tanácsa korlátozza, az állam első embere pedig a legfőbb vallási vezető, az ajatollah: Ali Hámenei. Óriási a befolyása a névleg a hadsereghez tartozó, valójában teljesen önállóan működő Forradalmi Gárdának is. Ennek feladata a rendszer fenntartása, de hírszerzési tevékenységet is végez, valamint gazdasági ága is van. A gárda különleges egységének parancsnoka, Kászim Szulejmáni az egész Közel-Kelet egyik legbefolyásosabb embere.
Az iraki-iráni háború óta Irán elkerülte a nyílt konfliktust másokkal, szövetségesekre támaszkodott inkább, hogy céljait elérje. Ez látható most is. Négy olyan országot kell kiemelni, ahol a két nagyhatalom, Irán és Szaúd-Arábia közvetlenül szembekerült egymással az utóbbi időben:
Libanont,
Szíriát,
Irakot,
Jement.
Libanonban Irán nyerő helyzetben van: a 2016 decemberében megalakult kormányban komoly a Hezbollah befolyása, amely a Reuters elemzése szerint soha nem volt olyan erős, mint most. A Hezbollah pedig Irán legfontosabb szövetségese, az iráni Forradalmi Gárda segítségével alakult meg 1982-ben, hogy harcoljon az izraeli-libanoni háborúban – és azóta is támogatja az irániak és a velük szövetséges szíriaiak érdekeit.
Haszan Naszrallah, a Hezbollah vezetõje Fotó: MTI/EPA/Nabil Mounzer
A jelenlegi elnök, Michel Aún az ő szövetségesüknek számít, Szaúd-Arábiának ráadásul Szaad Haríri miniszterelnök lemondatása sem sikerült – a kormányfő visszavonta korábbi lemondását.
A sok országban a terrorista szervezetek listáján szereplő Hezbollah segített több iraki síita milícia létrehozásában, valamint kulcsszerepe volt abban, hogy Aszad hatalmon tudott maradni Szíriában.
A szervezet 1500 embert veszített a harcokban, több fontos vezetőt is. Szíriában ölték meg például Musztafa Badreddint, a katonai főparancsnokot, aki bombaszakértő is volt, és sokan a modern terror atyjának tartották, az ő ötlete volt ugyanis, hogy terroristák egyszerre több helyszínen hajtsanak végre összehangolt merényleteket. Kulcsszerepe volt abban, hogy a szervezet jelentősége folyamatosan nőtt, emellett az ENSZ szerint ő koordinálta a Rafik Haríri libanoni miniszterelnök elleni 2005-ös merényletet, miközben gyakorlatilag szellemként élt.
Ugyanakkor a Hezbollah komoly harci tapasztalatokat szerzett Szíriában, hiszen nem csak az irániaktól, hanem az oroszoktól is tanulhattak.
A Hezbollah tüntetése Fotó: MTI/EPA
Szíriában ugyanúgy szembekerült egymással Irán és Szaúd-Arábia: utóbbi ugyanis a mérsékelt szunnita lázadókat támogatta, az utóbbi hónapokban azonban, az iráni és orosz támogatás miatt, nem tűnik úgy, hogy Aszad elvesztené a hatalmát.
Iránnak Irakban is komoly befolyása van:
egyrészt a síiták vezette kormány miatt, másrészt mert rengeteg a síita milícia, amelyek közül több a Forradalmi Gárda közvetlen irányítása alatt áll, és a hadseregben is sok az iráni tanácsadó, akik gyakorlatilag egész osztagokat irányítanak.
Jemenben az irániak a síita húszi lázadókat támogatják, akikkel nem bír a Szaúd-Arábia vezette koalíció. A húszik ugyan nem tudták elfoglalni az egész országot, de a lázadást sem sikerült leverni, sőt, néhány napja a húszik a rijádi repülőtérre lőttek ki rakétát – amiért a szaúdiak persze azonnal Iránt okolták.
Vagyis:
az irániak gyakorlatilag győztek Libanonban, győzelemre állnak Szíriában és Irakban, és lassan kivéreztetik a szaúdiakat Jemenben.
Ráadásul a Katar elleni bojkott aláásta az Öböl-menti Együttműködési Tanácsot – amiből megint csak Irán profitált.
Ráadásul esnek az olajárak, ez feszültséget is okoz Szaúd-Arábiában, amiből reformokkal próbál a vezetés menekülni. Csakhogy az új trónörökös, Mohamed bin Szalman lépései a Foreign Policyt egyenesen arra a leszámolássorozatra emlékeztették, amelyet Michael Corleone hajtott végre a Keresztapa első részében – kérdés, hogy ugyanannyira sikeres lesz-e.
Mohamed bin Szalman Forrás: kremlin.ru
Az viszont biztos, hogy Szaúd-Arábia rájött arra, hogy az irániak növekvő befolyásának megállításához külföldi segítségre lenne szüksége. Már csak azért is, mert a két ország most limitált, úgynevezett proxy-háborút vív egymással, és Szaúd-Arábia erejéből önállóan legfeljebb ennyire is futja, Jemenben is az derült ki, hogy nyílt háborúra nem lenne képes.
van esély arra, hogy nyílt háborúig erősödjön a konfliktus:
az irániak ugyanis mindenáron meg akarják védeni elért eredményeiket, Mohamed bin Szalman kiszámíthatatlan, és az iráni szövetségesek sem irányíthatók teljesen – a húszik és a Hezbollah is tehetnek olyat, amivel Irán amúgy nem értene egyet, és provokálhatnák Szaúd-Arábiát, ez is látszik a rakétatámadásból.
Szövetségesként Szaúd-Arábiának elsősorban Amerika és, még néhány éve is elképzelhetetlen módon, Izrael jöhet szóba. Az már nyílt titok, hogy
Szaúd-Arábia és Izrael között tárgyalások vannak
– de az eredmény kérdéses, a palesztin ügynek ugyanis szimbolikus jelentősége van, bármennyire is fontosabbnak tartják Szaúd-Arábiában a közös ellenség, Irán megállítását. Az izraeli vezérkari főnök, aki nemrég, korábban szintén elképzelhetetlen módon, nyilatkozott is egy szaúd-arábiai lapnak, a szaúdi kollégájával együtt vett részt egy washingtoni konferencián, ahol meg is beszélték, hogy meg kell állítani Irán előrenyomulását.
Az iráni Forradalmi Gárda tagjai Forrás: Wikimedia Commons
Az Izrael létét el nem ismerő Irán Szíriában nem csak urániumot akar bányászni, hanem támaszpontokat is létre akar hozni, Izrael viszont nagyon ellenzi, hogy Irán megvesse ott a lábát, néhány napja bombáztak is egy ott épülő iráni támaszpontot. Ha azonban tényleg ki akarják űzni őket az országból, az még komolyabb összecsapásokhoz vezethet.
Izraelnek ráadásul a Hezbollahhal is közvetlen konfliktusa van, a terrorszervezet többször támadott izraeli célpontokat vagy rabolt el izraeli állampolgárokat, és a céljai között szerepel, hogy megsemmisítse Izraelt: több ezer rakétát állomásoztat a déli határ közelében. Ugyanakkor vezető izraeli biztonsági források szerint
nem akarnak háborúba keveredni Libanonnal és a Hezbollahhal,
így az együttműködés a szaúdiakkal egyelőre inkább a hírszerzésre korlátozódik.
Azon is sok múlik, hogy az amerikaiak hogy állnak majd Iránhoz. Az biztos, hogy az USA hiába visel 2001 óta háborút, most sincs koherens közel-keleti stratégiája. Évekig túlságosan is el voltak foglalva Irán nukleáris terveivel, és nem foglalkoztak azzal, hogy az ország politikai befolyása egyre jobban nő.
Most viszont a Foreign Policy szerint már több jele van, hogy ők is hajlandóak tenni valamit: James Mattis védelmi miniszter bejelentette, hogy maradnak amerikai katonák Szíriában az Iszlám Állam visszaszorítása után is, Mike Pompeo CIA-igazgató pedig azt üzente, hogy ha Irakban amerikai érdekeltségeket támadás ér, azért Iránt fogják felelőssé tenni.
Szaúd-Arábia azt a stratégiát is választhatja, hogy egyesével gyengíti Irán szövetségeseit:
arra már ő és szövetségesei is felszólították állampolgáraikat, hogy hagyják el Libanont, ezt követhetik akár gazdasági szankciók, a végén esetleg bojkott Libanon ellen, plusz a nemzetközi nyomás növelése.
Csakhogy ez a stratégia már a szaúdiak szerint Iránnal túl jó viszonyt ápoló Katarral szemben sem jött be. A jemeni háború és az ottani humanitárius katasztrófa pedig pont a szaúdiak nemzetközi tekintélyét rombolja.
Jemeniek egy szaúdi bombázás után megsemmisült épület romjai között Fotó: MTI/EPA/Jahja Arhab
Két tényezőről azonban nem szabad elfeledkezni a régióban: az egyik Törökország, amely szintén szeretne fontos szerepet magának. Most ugyan együttműködnek Iránnal a kurd függetlenségi törekvések miatt, de a Geopolitical Futures szerint a törököknek hamarosan választaniuk kell a kurd kérdés és a hosszabb távú stratégiai kérdések között.
Másrészt pedig ott vannak még mindig a szunnita dzsihádisták, akik a síita Iránt szintén ellenségnek tekintik.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
