Kezdőlap Címkék Színházak

Címke: színházak

Kultúrharc a fővárosban is

A „mi színházunk” és az „ő színházuk” jegyében új pályázatot ír ki a Szabad Tér Színház igazgatói tisztére a Fővárosi Közgyűlés. Az előző ülésen négyből három vezetői megbízás átment, ez nem. Az indoklás homályos.

Új pályázatot írnak ki a Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. vezetésére – döntött szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés. A fővárosi szabadtéri színpadok működését irányító társaság ügyvezetői posztjára még nyáron írták ki az első pályázatot, a szakmai bizottság támogatta a társaságot 15 éve vezető Bán Teodóra pályázatát, de azt a november 27-i közgyűlési ülésen érvénytelenítették.

Karácsony Gergely főpolgármester az új pályázat kiírását azzal indokolta, hogy az új működési struktúra kialakítása miatt van erre szükség. A november 27-i közgyűlési ülésre készült előterjesztésből kiderül, hogy négy színház vezetői megbízása jár le jövő február végén. A Bábszínház, a Kolibri, az Örkény és a Szabad Tér Színház vezetésére jelentkezettek (a Bábszínház kivételével a korábbi igazgatók) pályázatát

egyaránt ellenvélemény nélkül támogatták a felkért szakmai bizottságok.

A Karácsony Gergely által aláírt előterjesztés egyedül a Szabad Tér esetében javasolta eredménytelennek nyilvánítani a pályázatot. Az indoklás meglehetősen elnagyolt. Az előterjesztésben az olvasható, hogy a színház „jövőbeli működésének strukturális áttekintése okán” javasolta a főpolgármester a pályázat eredménytelenné nyilvánítását és

„az új szempontok figyelembe vételével”

új pályázat kiírását.

Fideszes Bán Teodóra?

Bán Teodórát régóta éri az a vád, hogy a Fideszhez  közelálló művész. Két napja arról érkezett hír, hogy a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság magyarázatot vár Budapest vezetésétől a Bán Teodóra ügyében. A legnagyobb hazai színházi érdekvédő szervezet azokra a hírekre reagált, hogy a „balliberális fővárosi vezetés” nem nevezte ki újra a Szabad Tér Színházat 15 éve vezető és munkájáért többszörösen kitüntetett Bánt. Bűne az, hogy 2013-ban kinevezték a főváros kultúráért és turizmusért felelős szervezete, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. ügyvezetőjének és ő a cég művészeti vezetője is. Öt éve zárt ülésen Tarlós István főpolgármester előterjesztésére a Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, hogy Bán Teodóra marad további öt évre cég ügyvezetője.

Ki kinek a színházát védi meg?

A közgyűlés mostani vitájában Hassay Zsófia (Fidesz-KDNP) etikátlannak és méltatlannak nevezte, hogy noha a szakmai bizottság egyhangúlag támogatta Bán pályázatát, a közgyűlés a legutóbbi ülésen nem támogatta azt.

Szerinte politikai tisztogatás kezdődött.

Elmondta azt is, hogy a parlamentben most fogadták el azt a törvényt, amely továbbra is garantálja a színházak művészeti szabadságát és anyagi kiszámíthatóságot hoz létre. Azt kérte, hogy legyen egyenlő bánásmód minden tekintetben, majd úgy fogalmazott, „ne csak az egyik színházigazgatót védjük szakmailag, hanem védjük meg a másikat is”.

Láng Zsolt (Fidesz-KDNP) és Kovács Péter (Fidesz-KDNP) XVI. kerületi polgármester szerint is politikai tisztogatás folyik. Láng Zsolt megjegyezte azt is, hogy a fővárosi színházak tekintetében Tarlós István vezetése alatt az elmúlt kilenc évben béke volt. Szaniszló Sándor (MSZP) XVIII. kerületi polgármester Hassaynak azt mondta, hogy

a politikusnak a fideszes párttársaitól kell megvédenie a színházakat,

ugyanis nagy léptékkel haladnak, hogy a teátrumok szabadságát elvonják.

Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes szerint cinikusan hangzik Hassay Zsófia szájából az, hogy „hadd védjük meg a színházigazgatókat”. Ha ezt akarnák tenni, akkor nem terjesztette be volna a pártja az új, színházi támogatásról szóló törvényt, amelyet az Országgyűlés el is fogadott már.

A vita után a képviselők egyhangúlag támogatták a Szabad Tér Színház új vezetői pályázatát és a Vígszínház ügyvezetői igazgatói posztjának betöltésére kiírandó pályázatot is.

„A kultúra nemzeti alap”

Amit most megszavaznak, nekünk csak diktátum lesz – mondta Karácsony Gergely a kultúra melletti tüntetésen. Pintér Béla szerint ha egy színház nem kormánykritikus vagy ellenzéki, akkor kurva unalmas.

Megtöltötte az utcát a Madách téren összegyűlt sok ezer ember a kulturális életet elfoglalni akaró törvényjavaslat elleni tüntetésen, amelynek összefoglaló mondta az volt, hogy „a kultúra alap, a kultúra nemzeti alap”. Jordán Tamás, a szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatója szerint

olyan készülődik a magyar kultúra ellen, amivel szemben minden tiszta lelkiismeretű embernek fel kell lépnie.

Mácsai Pál, az Örkény István Színház igazgatója névadójukat idézte, aki szerint a dolgokat létre kell hozni, meg kell csinálni és cselekedni kell, különben napjaink, pillanataink, szándékaink, álmaink szétgurulnak, füstbe mennek, szerte fosztanak. Arról is ír, hogy meg kell őrizni a józan gondolkodásunkat, nem szabad idomulni. Meg kell maradni annak, akik vagyunk és meg kell őrizni derűnket, nyugalmunkat és humorunkat.

Pintér Béla, a Pintér Béla Társulat alapítója a törvényjavaslat módosítása miatt kérdőjellel látta el korábban megírt mondatait. „A magyar kormány mégsem szünteti meg a független színházak éves támogatását? Most egy pillanatra lehullt a lepel, mégsem döfik a kést a szívünkbe? A függetlenek mégis kapnak néhány fillért? Nem a Nemzeti Színházat és Mága Zoltánt gazdagítják?”

Majd arról beszélt, hogy „eddig is hozzánk jártatok, ha sírni vagy nevetni akartatok. A kormánypropagandában elviselitek a hazugságokat, a színházban már ti sem”. „Ha egy színház nem kormánykritikus vagy ellenzéki, akkor kurva unalmas”.

Mégsem mészároltok le bennünket meg a Katona József Színházat?

„Megijedtetek, hogy eljöhet a perc, mikor felelni fogtok a magyarok Istene előtt? Hogy bűnhődni fogtok, a pokolban kipeckelt szemmel kell néznetek Balázs Péter rendezéseit, meg a Bayer-showt? Mégsem fogtok bűnhődni, mégsem vagytok gyilkosok, a magyar kultúra gyilkosai?”

– kérdezte.

Nagyon nem örül annak, hogy itt kell állnia és arról beszélnie, hogy kik veszélyeztetik szabadságunkat – kezdte beszédét Karácsony Gergely. A színpad, ahogy a kultúra, nem a politikusoké, hanem a művészeté és a közönségé – mondta.

„Amikor a színház szabadságát védjük, akkor a város szabadságát védjük.”

Amit a parlamentben megszavaznak, az csak nekik lesz törvény, nekünk diktátum – szögezte le a főpolgármester. Ez a diktátum azonban a kormánypárti polgármesterek, színházba járók számára is diktátum lesz – folytatta. Szerinte ez a törvényjavaslat Budapestnek szól azért, hogy megtorolják, hogy október 13-án

a fővárosiak kiemelték fejüket a mocsárból, és arra szavaztak, hogy visszavegyék a szabad városukat.

Értjük a diktátum üzenetét, de visszaüzenünk. Azt, hogy nem engedjük színházainkat, megvédjük szabadságunkat – mondta Karácsony. Zárásképpen azt mondta, hogy küzdelmes évek jönnek, tudjuk, mi vár ránk, sokszor kell itt állnunk megvédeni a szabadságot. A szabad Budapest nem engedi elvenni a szabadságot.

A tüntetés végén ismét elskandálta a tömeg, hogy „a kultúra alap, a kultúra nemzeti alap”.

Kissé visszakozik a kormány

Az utolsó pillanatban fontos részek kikerültek a kulturális életet teljes kormányellenőrzés alá helyező törvény benyújtott szövegéből. Kimaradt a színházigazgatók személyére vonatkozó vétó, de a közös finanszírozásról a kormány döntene.

Talán a kibontakozó tiltakozások hatására, talán mert még saját oldalukon se volt elsöprő támogatása, mindenesetre a hazai kulturális életet feje tetejére állító, és szinte korlátlan kormányzati beavatkozást eredményező törvénymódosítás parlamentnek benyújtott verziója végül nem tartalmaz néhány kritikus részt. De azért nem is fúj visszavonulót a kormány.

A Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról címet viselő törvényjavaslatból kimaradt a Nemzeti Kulturális Alap teljes átalakítása, a területért felelős miniszter egyetértési joga a színházigazgatók kinevezéséhez és leváltásához, valamint nem szűnne meg a független színházak támogatásának lehetősége. A rossz hír azonban az, hogy az önkormányzati tulajdonú, de vegyes fenntartású színházak eddigi szabadsága megszűnik,

a kormány változatlanul kiterjesztené befolyását.

Az NKA ugyan nem szűnne meg de facto, de a létrehozandó Nemzeti Kulturális Tanács alapos beleszólást kapna a kulturális életbe.

A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott javaslat ma került fel a parlament honlapjára, és

szerdán már szavazni is akarnak róla.

A színigazgatókkal kapcsolatos vétójog tehát kikerül, de az eddigi normatív támogatás rendje megszűnne. A közös finanszírozású teátrumoknak

fenntartási megállapodást kellene kötniük a kormánnyal.

Ha tehát az önkormányzatnak állami pénz is kell a fenntartáshoz, „a miniszter és az önkormányzat meghatározza – ideértve a vezetői kinevezés módját is – az intézmény közös működtetésének és működésének részletes szabályait; rögzíti a központi költségvetésből juttatandó támogatás és az önkormányzati támogatás mértékét.” Ennek ismeretében nem tűnik túl meggyőzőnek az a fordulat, hogy „a színház közös működtetésére irányuló megállapodásnak garantálnia kell a közös működtetésben működő színház művészeti szabadságát.” Merthogy

a kormány „megvizsgálja” az önkormányzat kérelmét.

Megmarad a Nemzeti Kulturális Tanács létrehozása, amelyben csupa olyan intézmény vezetője lesz, amelynek kivétel nélkül a kormány lojális kinevezettjei. Az egyes területeken ez a testület fogja megszabni a kulturális stratégiát a kormány igényei alapján.

Nem tiltanák meg a független színházak költségvetési támogatását se, bár kérdés, ez a gyakorlatban mit fog jelenteni. Kihúzták a törvényjavaslatból a meglehetősen homályosan megfogalmazott Magyar Nemzeti Kultúrközpont létrehozását.

A tüntetést változatlanul megtartják a Madách téren eset hat órakor.

Zaklatás Dörneréknél is?

Az Új Színházban is történt szexuális zaklatás, 2016 elején – értesült a hvg.hu. Minden feltétel adott a „zaklatószínház” és az „éveken át eltussolták” kormányzati érveléséhez, amit a Katona kapcsán megfogalmaztak, kilátásba helyezve a színházak feletti állami ellenőrzést. A Katona demonstrációt hirdetett hétfőre.

Egy állami kitüntetéssel is rendelkező, ismert színész lehet az érintett, míg a vélt áldozat az intézmény nem színész alkalmazottja – írta meg a hvg.hu. Értesülésük szerint az Új Színház vezetése, konkrétan Dörner György igazgató pénteken levelet kapott a fenntartó Fővárosi Önkormányzattól, melyben azonnali tájékoztatást kértek a színházban történt állítólagos szexuális visszaélésről.

Az eset 2016 elején (!), vagyis csaknem négy éve történt. A főváros illetékesei azt tudakolják, hogy érkezett-e bejelentés akkor a színház vezetéséhez, és ha igen,

milyen intézkedés történt.

Ha érkezett bejelentés, de nem volt vizsgálat, úgy az elmaradás okára kérdeznek rá, illetve arra, hogy milyen belső szabályok léteznek a munkavállalók védelmére.

Dörner György a lapnak azt felelte, hogy „köszönöm kérdését, és minden jót kívánok”, majd letette a telefont.

„Elkülönítették” a zaklatót és a sértettet

A hvg.hu érdeklődésére az Új Színház társulatában volt olyan, aki nem hallott ilyesmiről vagy hasonlóról, más viszont megerősítette, hogy

az egyik vezető színészt érte vád az intézmény egyik nem művész alkalmazottjától,

aki jelezte ezt főnökeinek, intézkedés viszont csak annyi történt, hogy a két felet elkülönítették egymástól, azaz az volt az igazgatói kérés, hogy a továbbiakban ne dolgozzanak együtt. A sértett panaszával most megkereste az egyik színházi szakszervezetet is. Történetesen azt, amelyiknek a vád szerinti elkövető vezető tisztségviselője.

„Fejlődött” az indok

Mint ismert, a Katona József Színházban november 19-én pattant ki Gothár Péter zaklatási ügye; ő ezt közleményben ismerte el. Az események sodrásában a héten szivárgott ki, hogy a kormány törvénymódosítást készített, amelyben beleszólást (egyétértést, vagyis vétó lehetőségét) kötnék ki a szakminiszter számára az igazgatói kinevezésekbe és visszahívásokba, azon színházakban, amelyek önkormányzati fenntartásúak, de vegyes, önkormányzati-állami finanszírozásúak. Ebben a szövegben

még nyoma sincs a zaklatási motívumnak.

Sőt, az derül ki, hogy a közigazgatási államtitkári egyeztetés még október végén megtörtént. Ekkor még csupán az „átlátható gazdálkodás” és hasonlók voltak olvashatók.

Pénteken került elő a Katonára húzott indoklás, amikor a kormány szócsöve, a Magyar Nemzet írta meg, hogy „nem maradhat következmény nélkül” az ügy. Pár órával később Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető már „Gothár-féle zaklatószínházakról” írt a Facebookon, meg hogy „akár évekig is eltussolnak bűncselekményeket”. S arról, hogy a frakció meg fogja szavazni a – hivatalosan még meg se jelent – törvénymódosító javaslatot, ezzel egyértelművé téve a várható fejleményeket. Az ügy eddigi előzményeit itt foglaltuk össze.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter pedig elutasította Karácsony Gergely hozzá írt nyílt levelének tiltakozó mondatait.

Kiáll a Katona Máté mellett

Ma a Katona teljes társulata nyilatkozatban állt ki Máté Gábor igazgató mellett. Visszautasítják

„a nemtelen és a valós tények ismerete nélküli támadást, amit a színház és Máté Gábor ellen indítottak politikai erők”.

Világossá teszik, hogy a Gothár-ügyben a vezetőség a társulat egyöntetű támogatásával a hivatalos eljárásrendnek megfelelően járt el, ezt független szakértők bevonásával lefolytatott vizsgálat is igazolta. A színház

minden valótlan híresztelés esetén megteszi a szükséges jogi lépéseket.

Kijelentik, hogy a Katona további működését Máté Gábor személyében látják biztosítottnak.

Felháborítónak tartják, hogy transzparens, de az áldozatokat védő kommunikációnak 2019-ben az lehet a következménye Magyarországon, hogy felelős, az eljárásrendnek megfelelően eljáró vezetőt ilyen módon hurcoljanak meg. Határozottan elutasítják azokat a rágalmakat, melyek színházukat – és ezáltal a benne dolgozókat – „zaklatónak”, bűncselekményeket eltussolónak tüntetik fel.

Tüntetni hívnak

Mivel erre hivatkozva a kormány épp az egész magyar színházi életet – függetleneket és kőszínháziakat – akarja ellehetetleníteni, arra kérnek mindenkit, aki az általuk képviselt értékek mellett áll, akinek fontos a művészi autonómia és szeretne továbbra is nézőjük lenni, hogy hétfőn este 18 órakor a Városháza előtt jelenlétével fejezze ki szolidaritását társulatunk és a magyar kulturális élet egésze mellett.

A Fidesz részéről, például Kocsis Mátétól vagy Gulyás Gergelytől, egyelőre nem jelent meg semmi reagálás az új fejleményről.

Teljes frontos kultúrháború

Karácsony Gergely még csak érdeklődik, Kocsis Máté már egyértelművé tette: a vegyes finanszírozású önkormányzati színházak irányítását magához akarja vonni a kormány. A legújabb terv pedig állami ellenőrzés alá venné a könyvkiadást is.

Ha bárkinek kétsége lenne, mennyire tartja be ígéretét Orbán Viktor – hogy a fővárost érintő fontos ügyekben előzetesen egyeztetnek a városvezetéssel -, az most már képet alkothat erről. Péntek délután tette közzé Kocsis Máté a Facebookon, hogy

„A Gothár-féle zaklatószínházak követelik a pénzt a kormánytól, miközben nem engednek betekintést az ügyeikbe, és akár évekig is eltussolnak bűncselekményeket. Nem vitás, az állam így nem támogathat tovább működést, ezért a kormánypárti frakciók meg fogják szavazni a kulturális finanszírozásról szóló törvénycsomagot.”

Vagyis eldőlt az, amiről pár órával később közzétett posztja szerint érdeklődő levelet küldött Gulyás Gergely kancelláriaminiszternek a birtokába jutott előterjesztésről. Az „egyes kultúrstratégiai intézkedésekről” szóló kormányzati előterjesztés szerinte azt a szándékot tükrözi, hogy a kormány érdemben és radikálisan alakítaná át a kultúrafinanszírozás rendszerét. Elsősorban – „a Gothár-féle zaklatószínházakra hivatkozva” – a területért felelős miniszter hozzájárulását-vétóját tenné lehetővé azon színházak igazgatóinak kinevezése és leváltása esetén, amelyek ugyan önkormányzati fenntartásúak, de a kormány is ad nekik támogatást (vagyis a hazai kőszínházak talán mindegyikénél).

Forrás: Facebook/Karácsony Gergely

A terv alapján a fenntartó kivonhatná magát e szabály alól,

ha teljesen saját maga állja a színház működésének számláját.

Ezt azonban egyetlen önkormányzat se bírná el, jellemzően a kormány viseli a költségek nagyobb részét.

Karácsony Gergely szerint

a javaslat egyszerre sérti a művészi és az önkormányzati autonómiát

azzal, hogy a művészi szabadságot kiszolgáltatja a politikai kinevezetteknek. Mivel a javaslat megengedhetetlen módon alakítaná át például a fővárosban működő színházak finanszírozását, a színházigazgatók státuszát, ezért ilyen javaslat

a miniszterelnök által is megerősített módon érvényben lévő kormány-Budapest megállapodás szerint nem születhetett volna

a Fővárosi Önkormányzattal történő egyeztetés nélkül. Ugyanakkor nem csak ez az egyeztetés maradt el, hanem az érintettekkel, az előadóművészek képviselőivel sem történt semmiféle egyeztetés.

A főpolgármester az általa ismert kormány-előterjesztés szándékait, szövegét, az abban megfogalmazott javaslatokat súlyos károkozásnak tartja. Mivel azonban hivatalos tájékoztatást sem az érintettek, sem a városvezetés a kormánytól nem kapott, ezért arra kéri Gulyás Gergelyt, erősítse meg:

  • készül-e a kormány a kultúrafinanszírozás átalakítására?
  • igaz-e, hogy miniszteri „egyetértési jogot” vezetne be az állam által is finanszírozott színházigazgatók kinevezéséhez és a megbízás visszavonásához?
  • mikor kívánja a kormány az érintetteket tájékoztatni szándékairól?

Mivel egyes hírek arról szólnak, hogy a javaslatot a kormány már a jövő héten az Országgyűlés elé kívánja terjeszteni, fontosnak tartja, hogy fenti kérdéseire postafordultával érkezzen válasz.

Egy nappal korábban azt tette közzé Karácsony, hogy az elmúlt napokban sok színházi emberrel beszélgetett, a szakma teljesen le van döbbenve.

„Ezt az ügyet nem fogjuk szőnyeg alá söpörni”

– ígérte a főpolgármester.

Közbeszól Gyurcsány: már minden előbb eldőlt

Az édesanyátok térde kalácsát! A Gothár-ügyre hivatkozva raboljátok el a főváros jogát, hogy döntsön a színházak vezetőiről – írta a Facebookon Gyurcsány Ferenc nem minden indulat nélkül.
De hazudtok.

Forrás: Facebook/Gyurcsány Ferenc

A javaslat hivatalos előterjesztése szerint már október 29-én tárgyaltatok erről. A Gothár-ügy november 19-én robbant, akkor hozta nyilvánosságra a Katona József Színház a zaklatási ügyet. Hazudtok, mint a vízfolyás.

Jönnek a könyvkiadók

De nincs megállás. Már évekkel ezelőtt elterjedt, hogy a Fidesz szándéka valamilyen módon a könyvkiadás rövidebb pórázra fogása. Erre rímel a hvg.hu által megszerzett tervezet, amely a kiadói piac feletti szinte teljes információs hatalmat adná az állam kezébe. Ennek keretében

minden könyvkiadó érzékeny adatához hozzáférnének

az Országos Széchenyi Könyvtár útján. Utóbbit  a Petőfi Irodalmi Múzeumot (PIM) vezető Demeter Szilárd felügyeli miniszteri biztosként. Megismerhetnének példányszámokat, sőt, az írók, jogtulajdonosok személyes adatai is hozzájuk kerülhetnének.

Ez illeszkedik abba az elképzelésbe, amely megszüntetné a Nemzeti Kulturális Alapot (NKA), és az egyes kulturális területek pályázatait az illetékes „nemzeti intézmények” bírálnák el.

A mostani útmutató a „kiadványok kötelespéldányainak szolgáltatásáról” szól. Rengeteg probléma van az elképzeléssel. Olyan adatokat is bekérnének, amelyek

törvénytelenek, különféle szerzői jogokat sértenek.

Meg kell adniuk például a kiadványok jogtulajdonosainak nevét, címét, elérhetőségét, továbbá a felhasználói szerződés lejártának dátumát is. Ez ütközhet az adatkezelési törvénnyel (GDPR), de számos szerződés – különösen a külföldi szerzők esetében – kifejezetten tiltja, hogy a személyes adatokat továbbadják harmadik félnek – írja a hvg.hu a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökére, Gál Katalinra hivatkozva.

Az OSZK-t arról is tájékoztatniuk kell a kiadóknak, hogy könyveiket hány példányban adják ki, sőt, következő évi terveiket is meg kell osztaniuk a „Nemzeti Könyvtárral”. Gál Katalin szerint ezek üzleti titkot képeznek, és az OSZK nem tud garanciát vállalni arra, hogy nem kerülnek illetéktelen kezekben ezek az adatok. És ha ez még nem lenne elég, a „Nemzeti Könyvtár” a könyvek nyomdai pdf-ét is kéri. Ha illetéktelen kezekbe kerül, esetleg valaki feltöri az OSZK szerverét, a kiadókat hatalmas kár érné, mert ezeket azonnal fel lehet tenni az internetre, vagy kalózkiadásokat készíteni belőlük. A nyomdai pdf leadására kötelezni  kiadót nem lehetséges, egyetlen uniós állam kötelespéldány-szolgáltatásra vonatkozó előírásaiban se találhat ez, különösen úgy, hogy „nyitott” legyen a fájl , hogy az informatika fejlődéséhez igazítva aktualizálni lehessen az anyagot.

A napokban kiszivárgott elképzelés szerint az NKA felszámolása után úgynevezett Magyar Nemzeti Kultúrközpontot alapítanának. Ebbe olvadna be az OSZK és a PIM is. Ebbe a rendszerbe kerülne be a több száz könyvkiadó szinte minden érzékeny adata.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK