Esdve kérünk benneteket: ne legyetek már ilyen embertelenek. A szűkszavú hírre reagálva, miszerint megöltek két migránst a Vajdaságban, ne keveselljétek az áldozatok számát. Hacsak mód van rá, és a szóra hallgattok még, kommentjeitekben tartózkodjatok attól, hogy hajtóvadászatra buzdítsatok embertársaitok ellen.
Kérve kérünk benneteket: ne legyetek már ilyen vérszomjasak.
Nem mondja itt már senki, hogy minden rászorulót közénk kellene fogadnunk, és lehetőség szerint segítenünk. Letett itt már mindenki arról, hogy a legnagyobb veszélyből menekülők mindegyikének hajlékot adjunk, hogy megszánjuk őket néhány falattal, hogy érdemesítsük őket pár békés szóra. Nem célja itt már senkinek sem, hogy megnyugtató megoldást találjunk a világraszóló botrányra – ezrek vízbefúlására, gyermekek eltűnésére, fiatalkorúak és asszonyok prostitúcióra kényszerítésére, az emberkereskedőknek történő kiszolgáltatottságra, a mostoha körülmények okozta összetűzésekre, az éhezésre, a nyomorra és az erőszakra…
Vagy legalábbis aki mondaná, hangosan már nem meri mondani. Aki segíteni próbálna, nyilvánosan már nincs mersze tenni. Akiben az emberség mégis megszólal, és szégyenérzete vagy fásultsága nem némítja el, annak lejáratás, szitok, megfélemlítés és üldöztetés a része.
Nagyon szépen kérünk benneteket, ne röhögjetek a szenvedésen. Ne tapsoljatok olyan lelkesen a halálnak.
Ne követeljétek, hogy a lezáródó határokon még keményebben csattanjanak a hátakon és fejeken a gumibotok. Ne kívánjátok, hogy a Bosznián át menekülők aknamezőre tévedjenek vagy megfúljanak a bozóttüzekben. Ne éljenezzetek, amikor újabb és újabb menekülttáborok ellen történnek támadások, amikor menekültszállásokat gyújtanak fel, amikor szervezett csoportok merényletet követnek el menekültek és nem csak menekültek, hanem romák, hajléktalanok és más kisebbségi csoportok ellen. Vigyorgó hangulatjelekkel ne osszátok meg a határokon egymástól elszakított családtagok képét. Ne áhítozzatok még több katonára, a célt biztosabban találó golyókra, a testbe mélyebben vágó pengékre a szögesdrótkerítésen. Ne óhajtsatok még keményebb teleket és tikkasztóbb nyarakat, pusztító viharokat, hogy mind többen forduljanak föl az országutak mentén, az árokba fordulva, az erdőszélen, hűtőkocsik rakterében, levegőtlen konténerekben.
Ha már az oltalomkeresőkbe semmiképpen sem sikerülhet a ránk is következhető jövő képét belelátni, a legnagyobb erőfeszítés sem eredményezheti, hogy közös törekvésekhez társakat lássunk bennük valami küzdelemhez, amely révén magunk is felemelkedhetnénk, régi terheinket lerázva magunkról, kiegyenesedhetnénk végre – akkor legalább azt tegyétek meg, alázatosan kérünk benneteket, hogy nem kívánjátok embertársaink mihamarabbi és szenvedésteli pusztulását.
Kilátástalan játékkal 2-0-ra kikaptak Dél-Koreától a németek, így végül csoportjuk utolsó helyén végeztek. Svédország 3-0-ra verte Mexikót, de mindkét csapat továbbjutott. A brazilok megverték a szerbeket, így csoportelsők lettek, mögöttük a Costa Ricával döntetlent játszó svájciak mentek még tovább – az a meccs egy komikus büntetővel zárult.
A svédek elleni drámai, utolsó pillanatban elért győzelem után a világbajnoki címvédő németek sorsa a saját kezükben volt: egy győzelemmel az eddig pont nélküli Dél-Korea ellen biztosíthatták volna továbbjutásukat, sőt, adott esetben ehhez a döntetlen is elég lett volna. Ennek megfelelően már a meccs elején mezőnyfölényt alakítottak ki, de a dél-koreaiak ellentámadásai is veszélyesek voltak.
Sőt, a legnagyobb helyzet is a koreaiak előtt adódott: Neuer kiejtette egy szabadrúgást, de még az utolsó pillanatban el tudta piszkálni a berobbanó csatár elől.
A németek mezőnyfölénye egyre nagyobb volt,
de komoly helyzetet nem sikerült kialakítani. A második félidő elején már igen, ezeket viszont sorra kihagyták. Mivel közben a svédek megszerezték a vezetést a másik meccsen, a németek tudták: gólt kell lőniük. A játékuk viszont egyre görcsösebbé vált, és hiába alakítottak ki helyzeteket, azokat továbbra is kihagyták.
A hosszabbításban, a 93. percben aztán a már szinte minden erejükkel a védekezésre koncentráló koreaiak megszerezték a vezetést: egy szöglet után Kim Jong-gvon elé pattant a labda, ő pedig a hálóba lőtt. A partjelző ugyan lest jelzett, de szólt a videóbíró: kiderült, hogy Kroos lábáról került Kim elé a labda, így érvényes volt a gól.
Vagyis a németeknek már két gól kellett volna, még
a kapus, Neuer is előrement, cselezés közben azonban elvesztette a labdát,
amelyet az egyik védő előrevágott, Szon Heung-min viszont befutotta és az üres kapuba gurított. Ezzel
2-0-ra nyert Dél-Korea.
Németország pedig a csoport utolsó helyén végzett. A németek 1938 óta nem estek ki a csoportkörben, sőt, mindig legalább a legjobb nyolc közé jutottak.
Mario Gomez sem tudott gólt lőni. Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement
Az ezzel egyidőben rendezett másik meccsen, a mexikóiaknak egy pont már a biztos továbbjutást jelentette volna, a svédeknek viszont ehhez győzniük kellett.
A meccs a világbajnokságok történetének leggyorsabb sárga lapjával indult:
Jesús Gallardo már a 15. másodpercben kapott egyet.
Ezt követően a svédek kerültek fölénybe, helyzeteik is voltak, sőt, a félidő közepén büntetőt reklamáltak, de a bíró videózás után nem értett egyet velük.
A második félidő elején aztán a svédek megszerezték a vezetést: Claesson borzasztó gyengén lőtt kapura középről, de a labda így az előrehúzódó balhátvéd, Ludwig Augustinsson elé került, aki megszerezte első gólját a válogatottban. Nem sokkal később Moreno buktatta Berget a 16-oson belül, a büntetőt Andreas Granqvist magabiztosan belőtte.
Innentől kezdve a mexikóiaknak kellett nagyon hajtani, mert a másik meccsen egy német gól az ő kiesésüket jelentette volna. Nagy helyzeteket azonban nem tudtak kialakítani, sőt, egy komikus öngóllal végleg eldőlt a meccs: egy bedobást fejjel megcsúsztatott Thelin, ezzel megzavarta Edson Álvarezt, aki egészen suta mozdulattal a saját kapujába lőtt. Így
3-0-ra nyertek a svédek,
de a németek veresége miatt Mexikó is továbbjutott. Az utolsó percekben már a mexikói szurkolók is inkább a másik meccs eredményére figyeltek, és hatalmas ünneplésbe kezdtek a koreaiak első góljánál.
Paulinho emelésénél csak Coutinho passza volt szebb. Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov
A braziloknak egy pont is elég lett volna a továbbjutáshoz, a szerbeknek viszont győzni kellett ehhez (vagy döntetlen esetén bízni egy nagyarányú svájci vereségben).
A meccs sérüléssel indult,
a brazil Marcelót tíz perc után le kellett cserélni.
A brazilok játszottak fölényben, de nagyobb helyzetek nélkül, míg végül fél óra után Coutinho zseniális indítását Paulinho szép mozdulattal emelte át a kapus felett.
A második félidő elején volt néhány jó percük a szerbeknek, de aztán a meccs végleg eldőlt, amikor Neymar szögletét Thiago Silva a kapuba fejelte. Innentől kezdve a brazilok, elsősorban Neymar révén, már színezték a játékot, és ebben a szerbek is partnerek voltak, legalábbis annyiban, hogy nem kezdtek el rugdosódni. Végül
2-0-ra nyertek a brazilok.
A svájciak úgy léptek pályára a már kiesett Costa Rica ellen, hogy tudták: ha nyernek, biztosan tovább jutnak. Ennek ellenére Costa Rica-i rohamokkal és a svájci kapus parádéjával kezdődött a meccs: Borges fejesénél
Yann Sommer a torna talán legnagyobb védését mutatta be,
Colindres lövésénél pedig szerencséje is volt, hogy az a kapufáról a gólvonal elé pattant.
A svájciak ezután fokozatosan átvették a játék irányítását, és első kaput eltaláló lövésükből gól is lett: egy beadást Embolo fejelt vissza Blerim Dzemaili elé, aki a kapuba bombázott.
A második félidő elején viszont Campbell szögletét Kendall Waston fejelte a kapuba. Ez azt is jelentette, hogy
a vb-n minden csapat szerzett legalább egy gólt.
A meccs végén aztán felpörögtek az események. Előbb újra megszerezték a svájciak a vezetést, Zakaria beadása után Josip Drmic lőtt gólt.
A rendes játékidő letelte után Costa Rica 11-est kapott, de ezt a videóbíró jelzésére les miatt visszavonták. Nem sokkal később viszont már a videóbíró sem mentette meg a svájciakat, miután Zakaria fellökte Campbellt. A büntetőt ugyan Bryan Ruiz a felső lécre rúgta, de onnan a labda a kapus fejére, majd a hálóba pattant. Így
2-2 lett a meccs vége.
A svájciak ezzel továbbjutottak, amiatt viszont bosszankodhatnak, hogy két alapemberük, Lichsteiner és Schär is megkapta második sárga lapját, így nem játszhatnak a következő meccsen.
A miniszterelnök szerint példaértékű, ahogy Szerbia védi a kisebbségeit. A Jobbik nem ért ezzel egyet.
Szávay István, a Jobbik parlamenti képviselője a Facebookon azt írta: Orbán Viktor „nem fukarkodott” a szerb kormány dicséretével, amikor felavatta a szabadkai zsinagógát, többek között azt mondta: „egész Európának példaértékű Szerbia kisebbségvédelmi modellje”.
Szávay erre válaszul azt írta: ha a „délvidéki magyar választók is egyetértenek ezzel a kijelentéssel”, vagyis szerintük is irigylésre méltó a nemzeti közösségük sorsa és a szerb kormány valóban megbecsüli kisebbségeit, akkor
„szavazzanak csak nyugodtan a magyar választásokon Orbán Viktorra és a Fideszre.”
Szávay szerint viszont a Jobbik úgy látja, hogy „többé nem kapnak állami támogatást azok az általános iskolások, akik Magyarországra szeretnének látogatni (…) mert a szerb oktatási minisztérium szerint a diákoknak először Szerbiát kell megismerniük.” Megemlíti többek között azt is, hogy a vajdasági magyar autonómia letéteményesének tekintett Magyar Nemzeti Tanácsnak
folyamatosan szűkülnek a jogkörei.
A Jobbik szerint az valóban példaértékű, amilyen autonómiát Szerbia a koszovói szerbeknek kiharcolt, de ezt nem akarják a vajdasági magyaroknak biztosítani.
Szávay azt írja: „Orbán Viktor számára – fokozódó külpolitikai elszigetelődése okán is – sokkal fontosabb a szerb elnök és kormányának barátsága, így nem először áldozza fel nemzeti ügyeinket saját (párt)érdekei oltárán. Ugyanezt tette egyébként a felvidéki magyarság és Fico volt szlovák kormányfő esetében is.”
Igaz, ehhez még sok reformra van szükség, mint ahogy négy másik, nyugat-balkáni államban is, amelyek szintén uniós tagok akarnak lenni – ezt írja bővítési stratégiájában az Európai Bizottság.
Az érintett hat ország: Szerbia, Montenegro, Albánia, Macedónia, Bosznia és Koszovó. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt mondta: „A Nyugat-Balkán stabilitásába és jólétébe való befektetés egyet jelent az Uniónk biztonságába és jövőjébe való befektetéssel.” Szerinte
„szilárd politikai akarattal, valódi és tartós reformok végrehajtásával és a szomszédokkal fennálló viták végleges rendezésével”
a hat ország előre tud haladni az uniós csatlakozáshoz vezető úton.
A bővítési stratégia szerint elképzelhető Montenegró és Szerbia 2025-ös csatlakozása, de ez attól függ, milyen mértékben haladnak a reformok. Egyelőre
csak ezzel a két országgal folynak csatlakozási tárgyalások.
A Bizottság kiemelte, hogy a 2025-ös év nem tekinthető rögzített időpontnak, de még céldátumnak sem.
Azt írják: Montenegrónak elsősorban a jogállamiság, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén kell eredményeket felmutatnia. Szerbiában pedig elengedhetetlenek a jogállamisági és gazdasági reformok, illetve a Koszovóval való kapcsolatok átfogó normalizálása.
Jean-Claude Juncker (MTI/EPA/Patrick Seeger)
Albániáról és Macedóniáról azt írják, hogy jelentős előrehaladást értek el az uniós csatlakozáshoz vezető úton, és a bizottság készen áll arra, hogy ajánlást készítsen a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Folyamatos erőfeszítéssel és szerepvállalással Bosznia-Hercegovina is tagjelölt lehet, és Koszovónak is lehetősége van arra, hogy a stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtása révén idővel tovább haladjon az integráció útján.
Azt is kiemelték, hogy az elért eredményektől függően az egyes országok utolérhetik, vagy meg is előzhetik egymást.
Johannes Hahn bővítési biztos azt mondta:
„Nem fogjuk megismételni a múlt hibáit.”
Ezzel arra utalt, hogy Bulgáriát és Romániát sokak szerint elsietve vették fel az Unióba. Azt is kijelentette, hogy új tagállamok csak akkor csatlakozhatnak, ha megoldották a konfliktusaikat a szomszédjaikkal.
Az Európai Bizottság közleménye szerint hat kiemelt területet határoztak meg az érintett országokkal való együttműködés elősegítésére.
Jogállamiság: az uniós normákkal való összehangolásra irányuló részletes cselekvési terv kiterjesztése.
Biztonság és migráció: a szervezett bűnözés, a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemre, valamint a határbiztonságra és a migrációkezelésre vonatkozó együttműködés fokozása.
Társadalmi-gazdasági fejlődés: a magánberuházásokra irányuló garancianyújtás fellendítése, az induló vállalkozások és a kkv-k támogatása, és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésének fokozása, nagyobb figyelem a foglalkoztatási és szociálpolitikára, nagyobb összegű pénzügyi támogatás a szociális ágazat, különösen az oktatás és az egészségügy részére.
Közlekedés és energetika: kezdeményezések a térségen belül és az Unióval, többek között új beruházási támogatás.
Digitális menetrend: Ütemterv összeállítása a roamingköltségek csökkentésére, a széles sávú rendszer kiépítésének támogatására, valamint az e-kormányzat, az e-közbeszerzés, az e-egészségügy és a digitális készségek fejlesztésére.
Megbékélés és jószomszédi kapcsolatok: a büntetlenség elleni küzdelem és az átmeneti igazságszolgáltatás támogatása, az együttműködés fokozása az oktatás, a kultúra, az ifjúság és a sport területén.
Emellett arra is javaslatot tettek, hogy 2020-ig fokozatosan emeljék az úgynevezett előcsatlakozási támogatások összegét.
A stratégia azt is kiemeli, hogy
az EU-nak is fel kell készülnie az új tagok befogadására,
intézményi és pénzügyi szempontból is. Az Európai Tanácsban például jobban ki kell használni a minősített többségi szavazás nyújtotta lehetőségeket, hatékonyabb mechanizmusokra van szükség arra az esetre, ha valamely uniós országban módszeresen megsértik a jogállamisági elveket, továbbá különleges előírások kellenek annak biztosítására, hogy a jövőbeli tagállamok ne akadályozhassák meg más nyugat-balkáni tagjelöltek csatlakozását.
Szijjártó Péter szerint, ha az ENSZ migrációs csomagjának első tervezetében nem lesz elmozdulás pozitív irányba, Magyarország álláspontja felé, elindítják Magyarország kilépési folyamatát a tárgyalássorozatból.
Magyarország csatlakozott az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló egyezményéhez, 40. tagországként.
Folytatni kell a reformok, de megvan az esély, hogy Szerbia 2025-re uniós tag legyen, ezt mondta Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke.
Új magatartási kódex lépett életbe az Európai Bizottságban, mától szigorúbb etikai szabályok vonatkoznak a biztosokra.
Aggodalomra ad okot a tervezett romániai igazságügyi reform, az ország számára létfontosságú az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása, ezt mondta Klaus Iohannis román elnök Brüsszelben.
Az Egyesült Államok felvette a terroristákat felsoroló listájára a Hamász vezetőjét, Iszmáil Haníjét.
Trump jogászcsapatának korábbi szóvivőjét is ki akarja hallgatni Robert Mueller különleges ügyész. (Reuters)
Óvadék ellenében szabadon engedte a török bíróság Taner Kilicet, az Amnesty International török elnökét.
Egy kétéves niši kisgyermek halt bele a kanyaró szövődményeibe. Az elmúlt tíz napban ő a második áldozat Szerbiában. December végén egy harmincéves belgrádi fiatalember esett áldozatul a kanyaró okozta szövődményeknek. Az orvosok szerint Vajdaságban nincs ok az aggodalomra, és ez elsősorban a jó oltottsági aránynak köszönhető, ami Vajdaságban átlagosan 90, Szabadkán pedig mintegy 95 százalékos.
Most egy kétéves kisfiú halálát okozta az évtizedeken át legyőzöttnek hitt fertőző betegség. A gyermeket tíz napig lélegeztetőgép segítségével tartották életben, de az orvosok nem tudták megmenteni, mert a vírus a tüdejét és a szívét is megtámadta. Dejan Milojević, a niši Gyermekklinika intenzív osztályának főorvosa megerősítette: az érintett kisgyerek nem volt beoltva kanyaró ellen, és a tüdeje is gyengébben volt kifejlődve. A kanyarónál gyakoriak a szövődmények – állítja Dr. Nebojša Bohucki, járványügyi szakorvos: „A kanyaró egy súlyos betegség, körülbelül 30 százalékban bír lenni valamilyen szövődmény, mint tüdőgyulladás, agyvelőgyulladás, középfülgyulladás és így tovább, de valamikor a kanyaró halálos kimenetelű is lehet.”
Szerbia déli részében az oltottsági arány alig 60-70 százalékos. Országszerte több, mint 700 kanyarós beteg van, a legtöbbjük Dél-Szerbiában, de Belgrádban is már 200 fertőzöttet vettek nyilvántartásba. A szakorvos hozzátette: várhatóan tovább emelkedik a kanyarós megbetegedések száma.
Napok óta meglehetősen bizarr történet kering a Facebookon arról, hogyan tette lóvá egy bizonyos Darko Vidić a szerb vámosokat, miután azok nem engedték be a Kínából rendelt árut, mert annak számláján nem volt pecsét. Vidić hiába bizonygatta igazát, hiába akarta szabályos módon megvámoltatni áruját, a vámosok hajthatatlanok maradtak.
A Vajdaság Ma írta meg, hogy Vidić ezért lemásolta az internetről a kínai Ming-dinasztia (1368-1644) pecsétjét, majd ráapplikálta a dokumentumra. Ezután a vámosok elvámolták az árut és beengedték az országba.
“Ott ültem a vámon és a vámos nem akarta beengedni az árut, mert a Kínából küldött számlán nincs pecsét.
Ők egyszerűen nem használnak pecsétet.
Kína a 21. században van. A vámos a szerbiai illetékes minisztérium előző nap adott magyarázatától sem lett belátóbb. Azt mondta, idézem: ‘A kormányfő asszonyod vámolja el’”, írta Vidić és hozzátette, „a vámosok az ország legkorrumpáltabb alkalmazottjai“.
„És ilyenkor az ember mit tehet? Nem juthat pecséthez, mert a kínai már nem használ pecsétet, a dölyfös vámos meg nem enged a negyvennyolcból. Így hát nem marad más, mint leszedni a netről a Ming-dinasztia pecsétjét, Photoshoppal egy kicsit megdolgozni, rátenni a számlára és a vámos szalutál. Őrült Szerbia!“, írta bejegyzésében Darko Vidić.
Nincs fontosabb és jelentősebb nap annál, mint Vajdaság Szerbiához való csatolásának a dátuma, jelentette ki Újvidéken Aleksandar Vučić szerb államfő.
Vučić a tartományi vezetőkkel folytatott megbeszélésen elmondta, hogy jövőre ennek az eseménynek a századik évfordulóját méltóképpen fogják megünnepelni, a központi ünnepség pedig Belgrádban lesz.
„Ily módon mutatjuk meg azt, hogy Szerbia számára nincs fontosabb dátum annál, mint amikor a Nagy Nemzetgyűlés úgy döntött, hogy Vajdaságot csatolják Szerbiához”,
nyilatkozta Vučić.
Ezzel megmutatjuk, hogy közösségünket nem lehet semmivel sem megtörni, és hogy mennyire szeretjük és tiszteljük mindazokat, akik a többnemzetiségű Vajdaságban élnek, „akik békében élnek itt és a hazájuknak tekintik ezt az országot”.
Azok pedig, akik megpróbálták tönkretenni az országunkat, akik lángba borították városainkat és épületeinket, ezzel csak egyetlen dolgot értek el, mégpedig azt, hogy még ellenállóbbá és szilárdabbá váltunk, és mindennél jobban szeretjük a szabad és független Szerbiát.
„Szerbia polgárai ma is emelt fővel járhatnak, szabadon élhetnek a független, szuverén Szerbiában, amely senkinek sem engedi meg, hogy megalázza, amely megteremti és védelmezi saját jövőjét”, üzente az államfő a polgároknak a Tanjug jelentése szerint.
Otthon az Oszmán Birodalom újjáélesztésével kampányol Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki abban bízik: a szultán egykori birodalmának rég elszakadt részei vágynak a szorosabb együttműködésre a térség nagyhatalmával, Törökországgal.
Vucic szerb elnök, aki a szerb nacionalisták révén került hatalomra, valószínűleg nem ugyanígy látja Szerbia történelmét, de
mindenképp ki szeretné használni a gazdasági lehetőséget.
Szerbia ugyanis csak csigatempóban növekszik, míg Törökország évente 5,5%-al.
A gazdasági együttműködés mindkét államnak hasznára lehet: Szerbia profitálhat a török tőkéből, Törökország pedig előrenyomulhat a Balkánon, ahol az Európai Unió is gyűjti a szövetségeseket. Régebben Törökország is pályázott az uniós tagságra, de mostanra annyira elmérgesedett Brüsszel és Ankara viszonya, hogy ma már inkább vetélytársakról lehet beszélni.
Törökország kihasználhatja azt, hogy
Szerbia árui előnyösebb feltételekkel juthatnak be az Európai Unióba.
Szerbia pedig reménykedhet benne, hogy csökken a munkanélküliség, ami miatt szerb fiatalok ezrei vándorolnak ki az országból.
Vucic 10 ezer eurót ajánl minden olyan török vállalkozónak, aki folyamatosan új szerb munkaerőt alkalmaz. A gazdasági érdekek tehát egybeeshetnek. Az sem mellékes, hogy a két elnök stílusa meglehetősen hasonló: diktátori allűrjeik vannak. Semmibe veszik az ellenzéket, az őket bíráló államokat és mindenekelőtt a sajtót, melyet kedvtelve gyaláznak.
Törökországban hosszú börtönbüntetés jár az elnök bírálatáért. Itt még nem tart Szerbia elnöke, aki szeretne bekerülni az Európai Unióba, és ezért nem zárhatja tömegesen börtönbe ellenfeleit, mint ahogy ezt Erdogan teszi Törökországban.
Először vett részt szerb miniszterelnök a belgrádi melegfelvonuláson. Ana Brnabic kormányfő nyíltan vállalja, hogy meleg, és a vasárnapi sétával a szexuális kisebbségek jogainak védelme mellett állt ki.
A mintegy ezer résztvevő felvonulását az MTI tudósítása szerint több száz rendőr biztosította, a szakadó eső miatt azonban a séta úti célján, a belgrádi Köztársaság téren tervezett buli elmaradt. A tömeg szivárvány színű zászlókkal, lufikkal és az idei Pride jelszavát – A változásért – hirdető transzparensekkel sétált.
A felvonuláson részt vett Ana Brnabic miniszterelnök is,aki azt mondta, jelenléte a szerb kormánynak azt az üzenetét hordozza, hogy
Szerbia tiszteli a különbözőségeket, ezek erősítik a társadalmat,
és a szerb kormány nem tűri sem a gyűlöletbeszédet, sem a gyűlölet fizikai megnyilvánulását, és következetesen büntet minden ilyen típusú bűncselekményt.
A felvonuláson a szerb miniszterelnök mellett a kormány szociális ügyekért felelős minisztere és a helyi önkormányzatokért felelős tárca vezetője, illetve Belgrád polgármestere és több diplomata is részt vett.
Brnabic június óta vezeti miniszterelnökként Szerbiát. Kinevezése a melegjogi aktivisták szerint egyrészt üzenet volt az Európai Uniónak, hogy Szerbia tiszteletben tartja a kisebbségi jogokat, másrészt az országban élő szexuális kisebbségek helyzete és megítélése is javulhat azzal, ha a kormányfő nyíltan vállalja, hogy leszbikus.
A változás azonban már 2014-ben megkezdődött.
Négy év kihagyás után szerveztek akkor melegfelvonulást, és az volt az első alkalom, hogy nagyobb incidensek nélkül tudták megtartani a leszbikus, meleg, biszexuális, transzszexuális közösség felvonulását.
2014 előtt a hatóságok biztonsági kockázatra hivatkozva többször is betiltották a rendezvényt, mert 2001-ben
az első belgrádi melegfelvonuláson a résztvevőket ultranacionalista, szélsőséges csoportok tagjai, valamint futballszurkolók támadták meg, amire a rendőrség nem reagált időben.
A felvonulás résztvevői közül többen megsérültek. Ezt követően 2009-ben kísérelték meg újra megtartani a melegfelvonulást, de a hatóságok betiltották. A következő évben sikerült megtartani a rendezvényt, de az újabb szélsőséges támadások következtében mintegy 150-en megsérültek.
Az idei felvonulást már csak néhány tucatnyian ellenezték nyilvánosan.
A tiltakozók orosz zászlókat és ortodox ikonokat lengettek,
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
