Kezdőlap Címkék Szenátus

Címke: szenátus

Blinken: a háború után a Palesztin Hatóság kormányozhatná a gázai övezetet

Az Egyesült Államok külügyminisztere egy szenátusi vizsgálóbizottság előtt a  Palesztin Hatóság háború utáni szerepéről beszélt Washingtonban. Antony Blinken többször is tárgyalt az izraeli vezetőkkel Jeruzsálemben azóta, hogy a Hamász terrortámadást hajtott végre Izrael ellen október hetedikén.

Izraelben sem Benjamin Netanjahu miniszterelnök sem pedig a szélsőjobboldal nem ért egyet azzal, hogy a Palesztin Hatóság szerepet játszhatna a válság enyhítésében. Épp ellenkezőleg: a jobboldal és a szélsőjobb egyre inkább gyengíteni törekszik a mérsékelt palesztin szervezetet, melyet Mahmud Abbasz irányít. A fanatikus izraeli telepesek ugyanis minden eszközzel igyekeznek kiszorítani a palesztinokat Ciszjordániából, melyet a Palesztin hatóság irányít.

Blinken külügyminiszter tisztában van azzal, hogy egyáltalán nem könnyű felújítani a párbeszédet Izrael és a palesztinok között a jelenlegi háborús körülmények között. Ezért több lépcsős megoldást javasol:

”Az első lépcsőben be lehetne vonni néhány arab országot is a gázai övezet ellenőrzésébe”

– mondta az USA külügyminisztere, aki ezzel visszatér Ehud Barak egykori baloldali miniszterelnök javaslatához.

Barak a legutóbbi gázai válság idején azt javasolta Egyiptomnak és a Palesztin Hatóságnak, hogy összefogva és néhány más arab állam katonáit is bevonva, vegyék át a gázai övezet irányítását a Hamásztól, amely nem hajlandó elismerni Izrael létét sem, és terrorista eszközöket alkalmaz céljai elérésére.

Ehud Barak ex kormányfő megismételte javaslatát a hamburgi Der Spiegelnek adott interjúban. Rámutatott arra, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök és az izraeli szélsőjobboldal is felelős a jelenlegi válságért, mert ők elutasítják a párbeszédet a palesztinokkal mondván

“nem lehet velük tárgyalni, mert azok terroristák.”

Jellegzetes képviselője az izraeli szélsőjobboldalnak Bezalel Szmotrics pénzügyminiszter, aki egyben államtitkár a hadügyminisztériumban, ahol a ciszjordániai helyzettel foglalkozik. Szmotrics  úgy döntött, hogy felfüggeszti a 150 millió dollár értékű adóbevételek átutalását a Palesztin Hatóságnak. Ennek következtében a Palesztin Hatóság hamarosan fizetésképtelenné válhat.

Blinken amerikai külügyminiszter a szenátusi vizsgálóbizottság előtt elmondta: az USA sürgeti Izraelt, hogy oldja fel a pénzügyi támogatás befagyasztását a Palesztin Hatóságnak.

Fokozódó feszültség Ciszjordániában

Pár nappal azután, hogy a Hamász terrortámadást hajtott végre Izrael ellen, egy beduin gazdát feleségével és hét gyermekével elüldözték a földjéről Ciszjordániában – számol be a der Spiegel tudósítója. A palesztin falut már február óta fenyegették fegyveres izraeli telepesek. Attól bátorodtak fel, hogy Netanjahu miniszterelnök kinevezte a szélsőjobboldali Itamar Ben-Gvirt nemzetbiztonsági miniszternek. A felfegyverzett izraeli telepesek elfoglalták a forrásokat, és azokat kezdték elzárni a palesztinok elől.

“Ezek zsidó terroristák” – mondja a der Spiegel tudósítójának egy olyan izraeli szervezet aktivistája, mely ellenzi az erőszakos földfoglalást Ciszjordániában. Guy Hirschfeld utal arra a statisztikára, mely szerint október hetedike óta 114 palesztint gyilkoltak meg Ciszjordániában. Nagyobb részüket az izraeli hadsereg kommandósai ölték meg, de van, aki a felfegyverzett fanatikus telepesek áldozata lett.

Mi a fanatikus telepesek célja? “Az, hogy végképp lehetetlenné tegyék egy Palesztin állam létrehozását!” – hangsúlyozza Guy Hirschfeld. Harminc emberi jogi szervezet épp ezért közös felhívást tett közzé, melyben a külvilágot hívják fel arra, hogy

“vessen véget az izraeli kormány által aktívan támogatott felfegyverzett telepesek erőszakos föld foglaló akcióinak.”

Biden elégedett a választási vereséggel

Biden elnök szerdán kijelentette, hogy az amerikai választók „világos és félreérthetetlen üzenetet” küldtek, miszerint meg akarják őrizni a demokráciát és az abortuszhoz való jogot, de elismerte, hogy jogosak a választók félelmei a makacsul magas infláció és a kormányzati diszfunkció miatt.

A Fehér Házban tartott sajtótótájékoztatón Joe Biden számot adott a pártja számára a vártnál jobban sikerült választásról, és kijelentette, hogy John F. Kennedy óta az első félidőben kevesebb helyet veszített a képviselőházban, mint bármelyik demokrata elnök.

Békejobbot nyújtott az ellenzéki párt vezetőinek, mondván, meghívja őket a Fehér Házba, hogy megvitassák, hogyan tudnak együtt dolgozni a következő két évben.

„Jó nap volt ez a demokrácia számára, és azt hiszem, jó nap Amerika számára”

– mondta Biden a választás eredményéről.

Újra indulna a 2024-ben esedékes választáson, de ebben a kérdésben a végső döntést majd 2023-ban hozza meg.

A demokraták dacoltak a történelmi esélyekkel a kritikus félidős választásokon, mivel a várt „vörös hullám” nem valósult meg, ugyanakkor nagy kérdés mi lesz a szenátusi választások végeredménye mivel a valószínű republikánus többség Biden  és a kormányzat lehetőségeit.

Biden elégedettsége ellenére szerdán hat kulcsfontosságú képviselői helyet nyertek a republikánusok, köztük egyet Wisconsinban, ahol Derrick Van Orden, a haditengerészet nyugalmazott tagja a Capitoliumban tartózkodott, miközben 2021. január 6-án a zavargók megrohamozták azt.

A képviselőház sokáig a demokraták kezében volt.

A demokratákat súlyosan érintheti, hogy a liberális New York republikánus győzelmeket hozott, amely nagy lépésnek számít a republikánusok győzelméhez.

A szenátusban végeredmény csak a georgiai második forduló, azaz december 6. után lesz, mivel ebben az államban egyik jelölt sem érte el a szükséges ötven százalékos támogatottságot.

Mindkét párt aggódva figyel a nevadai és arizonai szenátusi versenyt ebben a két államban még nem dőlt el a szenátusi helyek sorsa.

A republikánusoknak könnyebb útjuk van a többséghez, mint a demokratáknak, bár Coloradóban, Washingtonban, Kaliforniában, Új-Mexikóban és Arizonában több hely is átválthat republikánusból demokratává.

A republikánus képviselőház a vártnál kisebb többséggel is két éven át tartó állandó konfliktus melegágya lesz.

A szenátus irányításának megőrzéséhez a demokratáknak két veszélyeztetett hivatalban lévő képviselőjüknek, az arizonai Mark Kellynek és a nevadai Catherine Cortez Mastonak kell megtartaniuk helyüket. Előfordulhat, hogy a végső győztest csak a jövő héten hirdetik ki.

Ennek ellenére a korai eredmények azt mutatták, hogy a republikánusok az elmúlt évtizedek egyik leggyengébb teljesítményét érhetik el a hatalmon kívüli párt egy első ciklusú elnök pártjával szemben.

Kormány és energiaválság Olaszországban

Mario Draghi miniszterelnök megnyerte a bizalmi szavazást a szenátusban, de elveszítette többségét miután a kormánykoalíció három fontos pártja tartózkodott a szavazás során (a szélsőjobb Liga, a jobboldali Hajrá Olaszország és az 5 csillag mozgalom). Draghi szeretné folytatni a kormányzást, ezért megpróbál támogatást szerezni a nemzeti egységkormányhoz.

Az Európai Központi Bank egykori elnöke arra hivatkozik, hogy Olaszország gazdasági válság küszöbén áll, és ilyenkor nem hiányzik még egy politikai válság.

Energia krízis

Mario Draghi miniszterelnök 15 egyezményt írt alá Algériában, hogy megpróbálja biztosítani Olaszország energiaellátását. Oroszország után Algéria Olaszország második legfontosabb energia szállítója.

Mario Draghi a kormányválság kellős közepén szakított magának időt az algériai tárgyalásokra.

 “Ez az energiaegyezmény a testamentumunk. Megmutatja, hogy egyre jobb és kiterjedtebb együttműködésre törekszünk ezen a téren”

– hangsúlyozta Mario Draghi Algériában.

Olaszország is rendkívüli mértékben függ az orosz energiától, és bár Putyin elnök megígérte, hogy teljesítik szerződéses kötelezettségeiket, de Rómában inkább diverzifikálják a szállítói hálózatot nehogy Moszkva zsarolni tudja őket. Abdelmadzsid Tebbun algériai elnök elmondta, hogy három külföldi óriással kötöttek olaj és földgáz szerződéseket: az olasz ENI-vel, a francia Totallal és az amerikai Occidental Petroleummal.

Az egyik szerződés a Berkine olajmező kiaknázására irányul: ez több mint egymillió hordó olajat jelenthet – írja az AFP hírügynökség. Ennek a szerződésnek az értéke 4 milliárd dollár – jelentette ki Algéria államfője.

Dehát ez a jövő, a jelen a földgáz, amelynek exportja idén már olyannyira megnő, hogy megelőzi  az orosz importot Olaszországban – hangsúlyozta Draghi miniszterelnök.

Putyin zsarolási potenciálja csökken

Oroszország tavaly az első helyen állt a földgáz szállítók között 28,9 milliárd köbméterrel, ez az olasz szükséglet 38%-a. Algéria volt a második helyen 22,5 milliárd köbméterrel. Ez Olaszország gáz importjának 30%-át tette ki. 20 milliárd köbméter földgázról állapodott meg Draghi miniszterelnök még áprilisban amikor kiderült: nem lehet biztosan számítani az orosz földgázra.

Most ez az algériai földgázszállitás növekszik 4 milliárd köbméterrel.

2023-ban és 2024-ben tovább nőhet az algériai földgázexport Olaszországba – akár 9 milliárd  köbméterrel.

Algéria Afrika legnagyobb földgázexportőre, amely Európa szükségleteinek 11%-át fedezte. Eddig.

Minden rekordot megdönthet az amerikai katonai költségvetés

140%-al nőttek a katonai kiadások Washingtonban az ezredforduló óta. Ezért a demokraták meg akarták állítani a Pentagon költekezését, de közbejött a háború Ukrajnában.

6%-os növekedést szavazott meg a washingtoni kongresszus a múlt hónapban – emlékeztet a Reuters hírügynökség. Korábban az Egyesült Államok ellenségei terrorista szervezetek voltak, most azonban államokat jelöltek meg – köztük két nagyhatalmat is: Kínát és Oroszországot.

„A világ nem működött együtt velünk” – hangsúlyozta Tim Kaine demokrata szenátor, aki a Reutersnek nyilatkozott. „Az, hogy a fenyegetést immár nem terrorista szervezetek jelentik hanem nagyhatalmak komoly költség növekedést igényel és át is kell szerveznünk a katonai költségvetést”.

A washingtoni kongresszus mindig is nagy híve volt a hadikiadások növelésének, mert a választási kampányok finanszírozásában jelentős szerepet játszanak a hadiipari cégek. A hadiipar sok embernek ad jól fizető munkát. Ezért már Putyin Ukrajna elleni háborúja előtt úgy döntöttek a kongresszusban, hogy 6%-os emelés kell pedig Biden elnök eredetileg csak szintentartást akart.

Az Ukrajna elleni háború mindent megváltoztat

Adam Smith, a képviselőház fegyveres erők bizottságának elnöke, korábban meg akarta nyirbálni a Pentagon költségvetését.

„Az Ukrajna elleni orosz invázió alapvetően megváltoztatta a nemzetbiztonsági helyzetet. Ezek után mást jelent a nemzetbiztonság. Sokkal bonyolultabb és költségesebb lett.”

Németország, az USA legfontosabb NATO szövetségese Európában, drámai mértékben növelte katonai kiadásait az Ukrajna elleni orosz invázió után.

Az Egyesült Államok megnöveli katonai jelenlétét az európai kontinensen. Ez pedig költséges vállalkozás. Arról nem is beszélve, hogy az USA folytatja Ukrajna és a NATO szövetségesek támogatását.

„Az Egyesült Államok megnöveli katonai jelenlétét Európában, és ez tartósan emeli a katonai költségvetést” – jelentette ki Todd Harrison, aki a katonai költségvetés elemzésével foglalkozik a Center for Strategic and International Studies intézetben.

Biden elnök március 28-án jelenti be, hogy mekkora összeget kér a kongresszustól a jövő évi költségvetésnek. Todd Harrison szerint – akármennyit is kér az amerikai elnök – a kongresszus 20-30 milliárd dolláros pluszt szavaz meg a katonai költségvetésnek az ukrajnai háború miatt. Így aztán a hadiköltségvetés túllépheti a 800 milliárd dollárt. Ez aranyesőt jelentene a hadiiparnak, amely eddig kicsit háttérbe szorítva érezte magát a Covid járvány miatt.

Ebben a kérdésben konszenzus alakul ki a kongresszusban. A republikánusok mindig elszántan támogatták a katonai költségvetést. Most pedig az ukrajnai válság remek érv a hadiköltségvetés emelésére.

Richard Shelby republikánus szenátor mindenképp a növelés mellett van:

„sohasem szabad cserbenhagyni egy népet, amely a szabadságáért küzd!”

Bár a tőzsdéket általában megviselte az Ukrajna elleni orosz agresszió, de a Dow Jones Defense Index 14%-al növekedett azóta, hogy Putyin megindította csapatait február 24-én – írja elemzésében a Reuters hírügynökség.

Élőben a USA szenátusából – Trump’s impeachment

Watch US senate discuss Trump's impeachment

Watch US senate discuss Trump's impeachment

Közzétette: The Independent – 2020. január 22., szerda

A brüsszeli szankciók elkerülése olasz módra

0

Az olasz felsőházi szavazáson, ahol a módosított költségvetésről szavaztak, meggyőző fölényben voltak az igenek: 167 igen és 78 nem 3 tartózkodás mellett bőven annak nevezhető.

A dolog szépséghibája, hogy a szenátoroknak úgy kellett szavazniuk, hogy nem volt idejük elolvasni a tervezetek szövegét. A költségvetési bizottság előzetesen nem tudott véleményt mondani a csomagról, mert nem kapta meg áttekintésre. Emiatt az ellenzéki Demokrata Párt jelezte, hogy az alkotmánybírósághoz fordul.

Az Európai Bizottság szerdán jelentette be, hogy nem indít túlzottdeficit-eljárást Olaszország ellen, amennyiben a római parlament az év vége előtt megszavazza a kormány által javasolt új költségvetési tervezetet.

A hiánycél 2,4 százalékról 2,04 százalékra csökkentése több, mint 10 milliárd eurós költségvetési korrekcióra kényszeríti Rómát. A két miniszterelnök-helyettes, Luigi di Maio és Matteo Salvini először „egy tizedesvesszőt” sem akart változtatni a költségvetési tervezeten, végül azonban a pénzügyi szakértőknek és a közvélemény-kutatásoknak engedtek, mivel a felmérések szerint az olaszok többsége el akarta kerülni a brüsszeli szankciókat.

Jane Fonda Hitlerhez hasonlította Trumpot

0

A független sajtó a demokrácia alapja- hangsúlyozta a 80 éves Oscar díjas színésznő, aki a Women’s Media Center díjkiosztó ünnepségén beszélt. Amikor Donald Trump a „nép ellenségének” nevezi a médiát, akkor ugyanazt az utat követi mint Adolf Hitler Németországban – jelentette ki Jane Fonda, aki már fiatal korától kezdve híres harcos baloldali kiállásáról az Egyesült Államokban.

Mindenkinek el kell mennie szavazni, hogy Trump meggyengüljön a washingtoni kongresszusban – sürgette Jane Fonda. Az Egyesült Államokban fontos szavazás következik, melynek során megújul a szenátus és a képviselőház. Az előrejelzések szerint a szenátusban nem fenyegeti veszély a Trumpot támogató republikánus pártot, de a képviselőházban az ellenzéki demokraták fölénybe kerülhetnek. Íly módon megnehezíthetik Trump dolgát, mert az elnök a képviselőház jóváhagyása nélkül nem hozhat döntést sok fontos ügyben, vagyis kompromisszumra kényszerülhet. Trump elszántan kampányol, hogy pártja megőrizze a többséget a kongresszus mindkét házában. Az USA 72 éves elnöke nyáron Skóciában bejelentette: nyolc évig akar a Fehér Ház lakója maradni, ebből hat még hátra van, ha a választópolgárok nem másképp döntenek az Egyesült Államokban.

Újra leálltak az amerikai kormányhivatalok

0

Felfüggesztették az amerikai kormány finanszírozásáról folyó vitát a kongresszusban, így pénteken ismét leállnak a kormányhivatalok.

A kormányzati munka finanszírozásához szükséges törvényjavaslat leginkább a republikánus párti Rand Paul támadta, de több demokrata is nemmel szavazott. Így a republikánusok és a demokraták vezetői hiába kötöttek kompromisszumos javaslatot. Azt ugyanis

csütörtök éjfélig meg kellett volna szavazni.

A libertariánus nézeteket valló Rand Paul szerint azonban a javaslat túlságosan szórja a pénzt, ezért kiegészítéseket javasolt. Ebben szigorúbb felső határt akart szabni a kormányzati kiadásoknak. A szenátusi vezetők viszont nem fogadták el ezt, mivel így a költségvetés gyakorlatilag ugyanolyan lett volna, mint az előző.

Hajnali egykor, miután lejárt a felfüggesztés, Paul ismét lehetőséget kapott arra, hogy kifejtse véleményét, de ez már nem változtatott a leálláson.

„Szerintem az ország megérdemli a vitát, akár hajnali három óráig is”

– mondta Paul.

Az amerikai kormányhivatalok egy hónapon belül másodszor állnak le.

FRISSÍTÉS:

Több órás vita után aztán a szenátus 71-28 arányban megszavazta a költségvetési megállapodást és a kormányhivatalok működését finanszírozó törvénytervezetet. Később a a képviselőház is megszavazta a tervezetet, így már csak az elnök aláírása hiányzik róla.

120 perc – 2018. február 1. 8:00

0

Az autoriter rendszerek, a diktatúrák visszafordíthatatlanak – állítja Fleck Zoltán jogász, szociológus, az ELTE tanára. Márpedig Magyarország is ebbe a kategóriába tartozik. A bírói területet például 2010 óta szisztematikusan alakították át, ennek a logikának megfelelően. Egyszemélyi vezetőt állítottak a bírói hivatal élére, akik minden vezetőt lecserélt. Ma ismét léteznek koncepciós perek, olyanok, amelyeket a politika megrendelésének megfelelően alakítottak. A Független Hírügynökségnek adott interjúban Fleck Zoltán arra a kérdésre nem tudott választ adni, hogy meddig tartható fenn ez a rezsim.

A lengyel parlament felsőháza is jóváhagyta azt a vitatott törvényt, amely büntethetővé teszi, ha a sajtóban Lengyelországra hárítják a náci Németország által elkövetett háborús bűntettekért való felelősséget.

Theresa May brit miniszterelnök: különbség lesz a brit EU-tagság megszűnése előtt, illetve a kilépés után Nagy-Britanniába érkező EU-állampolgárok jogosultságai között.

Elzárásra ítélték Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus több munkatársát is a márciusi elnökválasztás bojkottjára szólító hétvégi országos tüntetések nyomán.

A Trump-kormány közölte: újabb másfél évvel meghosszabbítja közel hétezer, az Egyesült Államokban élő szíriai állampolgár menedékes státuszát.

Varsó: A szenátus is jóváhagyta a holokauszt-törvényt

0

A lengyel parlament felsőháza is jóváhagyta csütörtökre virradó éjjel azt a vitatott törvényt, amely büntethetővé teszi, ha a sajtóban Lengyelországra hárítják a náci Németország által elkövetett háborús bűntettekért való felelősséget, többek között azáltal, hogy a „lengyel haláltáborok” kifejezést alkalmazzák.

A jogszabályt hosszas vita után 57 szavazattal 23 ellenében, két tartózkodással fogadták el a szenátusban. Korábban a lengyel ellenzék, valamint Izrael és az Egyesült Államok kormánya is aggályait hangoztatta, szerintük a törvény pontatlanul fogalmaz és várhatóan csorbítja a demokratikus jogokat. A hatályba léptetéshez a jogszabályt még Andrzej Duda államfőnek is alá kell írnia.

Az új előírásokkal a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetéről (IPN) szóló törvényt módosítják, így az IPN ügyészei büntetőjogi eljárásokat indíthatnak majd azok ellen, akik „nyilvánosan és a tényeknek ellentmondva” Lengyelországot, illetve a lengyel nemzetet a nácik bűntetteiben való bűnrészességgel vádolják, vagy „kirívóan csökkentik e tettek valódi elkövetőinek felelősségét”. Az ilyen tettet pénzbírsággal vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtanák. Nem számít majd bűntettnek viszont, ha ezt „művészeti vagy tudományos tevékenység keretében” követnék el.

A lengyel képviselőházban múlt pénteken elfogadott módosítás ellen élesen tiltakozott Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő, emellett a jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt-emlékközpont és a Zsidó Világkongresszus (WJC) is bírálta a törvényt, amelyet utóbbi „történelmileg zavarosnak és a demokrácia elleni támadásnak” nevezett. Robert Singernek, a WJC elnökének véleménye szerint a lépés „azért is kifogásolható, mert az elfojtja a valódi szembesülést az ország háborús történelmének legdermesztőbb jelenségével, azzal, milyen mértékben voltak cinkosok a helyi lengyelek zsidó szomszédjaik megsemmisítésében”.

Néhány órával a varsói szenátusi szavazás előtt, szerdán az Egyesült Államok is nyugtalanságának adott hangot a törvény esetleges nem kívánt következményei miatt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK