700-ra növelné a jelenlegi 330-as létszámot a norvég kormány, amely egyre jobban tart Oroszországtól.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki korábban Norvégia miniszterelnöke volt, többször is hangsúlyozta, hogy Oroszország egyre aktívabb a térségben. Nemcsak a norvégok tartanak az oroszoktól Skandináviában – a svédek, akik nem tagjai a NATO-nak, egyre többet költenek katonai célokra, hogy ellensúlyozzák az orosz fenyegetést. A balti államok, Lengyelország és Románia is kérték Amerikát, hogy fokozza katonai jelenlétét a térségben. Varsó kétmilliárd dollárt ajánlott az Egyesült Államoknak, ha egy amerikai páncélos dandárt állandóan Lengyelország területén állomásoztat. Washingtoni válasz egyelőre nincs.
Trump viszont Kanadában azt javasolta: hívják meg újra Oroszországot a G7 csúcsra, mely így ismét G8 lenne. Az európaiak nem szavazták meg Trump ötletét.
Oroszországot azt követően zárták ki a nagyhatalmak elit klubjából, hogy annektálta a Krím-félszigetet 2014-ben.
Októberben nagy NATO-hadgyakorlatot tartanak Norvégiában illetve a tengeren. Norvégiának több mint 200 kilométeres közös határa van Oroszországgal. Jó, hogy közösen gyakorlatozhatunk – mondta Norvégia hadügyminisztere.
35 ezer NATO katona vesz részt a hadgyakorlaton, melyen 70 hadihajó és 130 harci gép demonstrálja az Észak-Atlanti Szerződés katonáinak a felkészültségét. A norvégokat különösen az aggasztja, hogy az amerikai tengerészgyalogosokat a sivatagi hadviselésre képezik ki, ezért nem boldogulnak könnyen Norvégia északi területein, melyek túl vannak a sarkkörön.
A norvég kormány reméli, hogy Washingtonban rábólintanak a 700 tengerészgyalogos küldésére, akiket közelebb helyeznének el az orosz határhoz, mint eddig. Moszkva természetesen cáfolja, hogy céljai lennének Skandináviában, de a múlt őszi nagy orosz hadgyakorlat a NATO-államok határán azt mutatta:
Oroszország gazdasági nehézségei ellenére újra katonai nagyhatalomnak érzi magát.
Ezt a fenyegetést pedig a kis európai államok csakis amerikai támogatással csökkenthetik, hiszen saját erejük nem elegendő.
A közös európai hadsereg egyelőre csak terv, melyet sok NATO- és EU-tagállam, köztük Magyarország is támogat.
Könyv jelenik meg Magyarországról Svédországban, Orbánisztán címmel
A szerző, Joakim Medin svéd újságíró évek óta foglalkozik Magyarországgal
A Független Hírügynökségnek azt mondta: úgy látta, hogy nem csak az ellenzékiek, de a kormánypártiak is félnek
Szerinte a félelemkeltés szándékos volt
A svéd médiában is foglalkoztak azzal, hogy a magyar kormánypropaganda hogyan ábrázolta az országot
Joakim Medin Fotó: Sabri Omar
Az Orbánisztán – Félelem és undor az illiberális Magyarországon című, Svédországban a napokban megjelenő könyv szerzője, Joakim Medin szabadúszó újságíróként dolgozik, számos országból tudósított Hondurasból Libanonon és Szírián át Irakig. 2014 októberében ő volt az utolsó külföldi újságíró, aki az Iszlám Állam támadásakor elhagyta a szíriai kurd Kobani városát. A szíriai rezsim rövid időre börtönbe is zárta. A Magyarországról szóló könyv azt mutatja be, hogy Orbán Viktor hogyan szilárdította meg autoriter hatalmát és alakította át a társadalmat, beleértve a média feletti kontrollt és az alapvető demokratikus intézmények lebontását. Ír arról is, hogy a kormány hogyan használta fel a menekültválságot és terjeszt összeesküvés-elméleteket.
Korábban elsősorban a Közel-Kelettel foglalkoztál, miért döntöttél úgy, hogy Magyarországról írsz könyvet?
Több okom is volt erre. Évekkel ezelőtt már tudósítottam Magyarországról, aztán fordultam a Közel-Kelet felé, sokat írtam az Iszlám Államról, a terrorizmusról, a menekültválságról. 2015-től kezdve egyre jobban figyelt mindenki arra, hogy az európai országok, köztük Magyarország, hogyan küzdenek a menekültválsággal.
Tavaly tavasszal Irakban voltam, amikor olvastam a Soros-ellenes kampány kezdetéről, amelyben azt állították, hogy nem csak a migránsok és menekültek jelentenek veszélyt Magyarországra, hanem Soros György is, aki szervezi az egészet. Ez nagyon érdekesnek tűnt, és úgy döntöttem, hogy elkezdek ezzel foglalkozni.
Mennyi időt töltöttél Magyarországon?
Hat éve járok már Magyarországra, ezt a könyvet most egy év alatt írtam meg.
Sikerült kormányzati szereplőkkel is beszélned?
Igen, több interjút is sikerült készítenem Kovács Zoltán kormányszóvivővel.
Honnan jött az Orbánisztán cím?
Az Orbánisztán szót egyszer egy cikkben láttam valahol. A nemzetközi, de a magyar média is sok kifejezést használ arra, hogy leírja a magyarországi fejleményeket. Van, aki orbánizmusról beszél, mások Orbánisztánról, vagy valami másról. Úgy tűnt nekem, hogy ez a szó egy jelkép is arra, hogy
Magyarország egyre jobban hasonlít a közép-ázsiai posztkommunista országokra.
Így azt gondoltam, hogy ez egy elég erős kifejezés, de illik is abba a vitába, amely Magyarországról folyik. Ezért választottam ezt.
Az ajánlóban az szerepel, hogy „a félelem kultúrája visszatért a magyar társadalomba”. Tudnál esetleg néhány példát mondani erre, amit a forrásaidtól hallottál?
Persze. A könyvben azt próbáltam leírni, hogy néhány ember, aki szemben áll a kormánnyal, és ezt a saját szememmel láttam, szóval ők egyre jobban félnek attól, hogy negatív következményekkel jár, ha nyíltan ellenzik, amit a kormány tesz. Ez az érzés egyre jobban terjed.
Ugyanakkor beszéltem olyanokkal is, akik kormánypártiak, vagy nem is feltétlenül azok, csak sokat olvassák, hallgatják a Fidesz által dominált médiát, és
ők is félnek.
Nagyon félnek, amikor szóba kerülnek a „gonosz migránsok”, a muszlimok, a terroristák. Néhányan a „Soros-birodalomtól” félnek.
Úgy vélem, hogy ez a félelem, amely minden tábort átjár, a köztük meglévő gyűlölettel együtt egy rendkívül polarizált társadalmat hozott létre Magyarországon.
A nemrég véget ért választási kampány tele volt összeesküvés-elméletekkel, többek között Soros Györgyről. Ezekről mit gondolsz?
Van egy történészdiplomám, és tanultam arról, hogy a propagandát hogyan használták különböző rendszerek az európai történelem folyamán, demokráciák és diktatúrák is. Sokan megfogalmazták, hogy ez egy nagyon sikeres propagandakampány volt, hogy még nagyobb félelmet kreáljanak a társadalomban, és hogy rájátsszanak arra a magyar mentalitásra, hogy „minket mindenki támad, állandó fenyegetettségben kell élnünk”. Ezzel sikeresen mobilizálták azokat az embereket, akik Orbán Viktorra szavaztak.
Szóval szerinted szándékosan terjesztettek félelmet, ez volt a céljuk, vagy ez inkább egy mellékhatás?
Nyitottan álltam a kérdéshez, és sok emberrel beszéltem, fideszesekkel és ellenzékiekkel is. A legtöbben egyetértettek, hogy
a félelemkeltés szándékos volt,
de az is fontos volt, hogy a kormányról és a miniszterelnökről egy olyan képet alakítsanak ki, hogy erős vezető, rajta múlik Magyarország függetlensége és szabadsága, és erőssé tudja tenni az országot.
Svédországban élsz, és az országot gyakran emlegették a magyarországi kampányban. Az állami médiában úgy jelent meg, mint egy olyan ország, amelyet invázió ért, nagyon veszélyes, tele van úgynevezett no-go zónákkal… Erről mit gondolsz?
Vannak emberek Svédországban, akik egyetértenének ezzel. De a svédek többsége nem így gondolkodik. Nem nehéz meglátni, hogy ez egy szándékos kampány volt, hogy mutassanak egy félelmetes példát, hogy Magyarország is ilyenné válhat, ha beengedi a muszlim menekülteket. Nem vagyok meggyőződve róla, hogy azok, akik emögött a kampány mögött voltak, el is hitték, hogy Svédország ilyen, de az biztos, hogy a kampány sikeres volt.
A svéd médiában volt bármilyen visszhangja ennek a kampánynak?
Igen, volt, legalábbis egy ideig. A svéd médiának is feltűnt, hogy Magyarországon mennyit foglalkoznak az országgal, és hogy
nagyon torz kép jelenik meg.
Ez elég szokatlan, Svédországgal nem nagyon szokott ilyen történni.
Vannak olyan hangok, hogy Orbán Viktor már egyfajta modell bizonyos európai politikusok számára. Egyetértesz ezzel?
Teljesen. A svéd szélsőjobboldali párt, a Svéd Demokraták most elég erős, és a párt több vezetője nyíltan kijelentette, hogy ők Magyarországot és Orbán Viktort példaképnek tartják. A parlamenti képviselőik közül az egyik Budapestre is költözött. Továbbra is parlamenti képviselő Svédországban, de azt mondta, szerinte Magyarország és a magyar politikai közeg sokkal jobb, és Magyarországon nincsenek muszlimok.
Esik szét a csődközeli helyzetben lévő Jobbik; a migránsok nehéz helyzetbe hozzák a befogadó országok egészségügyét; a zsidók a muszlimok miatt menekülnek Párizsból; s mi másért, mint azért tüntetnek a magyar baloldaliak, mert képtelenek elfogadni a választás eredményét. Ezekkel a témákkal is részletesen foglalkozik a kormánypárti média ezen a szép tavaszi hosszú hétvégén.
Pesti Srácok: Kirúgási hullám kezdődött a csőd szélén táncikáló Simicska-pártban
Az elsősorban a tiltott pártfinanszírozás miatt nehéz anyagi helyzetben lévő Jobbikban megkezdték a leépítéseket. Szabó Gábor pártigazgatótól a jogköreinek megkurtításával vonnák meg a teljhatalmat.
A párt csődközeli helyzetben van, tiltott pártfinanszírozás miatt 660 millió forinttal tartozik a Magyar Államkincstárnak, amit legkorábban júniusban el kell kezdenie törleszteni.
A spórolást annak az Iránytű Intézetnek a megszüntetésével kezdik, amelybe a frakció az elmúlt években rendszeresen több tízmillió forintot pumpált különböző jogcímen.
Az intézet tulajdonos-ügyvezetője Forrai Richárd, aki korábban a Jobbik frakcióigazgatója, nem sokkal ezelőttig pedig Vona Gábor személyes tanácsadója volt. Forrai akkor szorult háttérbe, amikor a Jobbik Radnai Lászlót bízta meg a kampány vezetésével és a párt kommunikációjával. Utóbbi szerződését ráadásul meg is hosszabbították. A kampány másik oszlopos tagja Béres Ferenc Attila volt, a Jobbik házi portáljának, a Zsúrpubinak a főszerkesztője. Róla a minap Toroczkai László úgy fogalmazott:
„A jobbikosok zöme semmit sem tud róla, pedig ő volt az egyik személy azok közül, akik a Jobbik stratégiáját meghatározták és irányították a háttérből az elmúlt két évben.”
888.hu: Az egyik svéd miniszter szerint az idősekkel van a baj, nem a migránsokkal
Annika Strandhäll, szociális ügyekért felelős miniszter szerint az idősek terhelik túl az egészségügyi rendszert, nem a migránsok – írja az Aftonbladet. Mint mondta: a svéd népesség gyorsan öregszik. Naponta 3,5 órával növekszik a várható élettartam, és egyre több olyan krónikus betegséggel küzdő ember van, aki egész életében egészségügyi ellátásra szorul, 30 évvel ezelőtt sokkal kevesebben voltak mint ma.
Sokak szerint viszont a tömeges migrációnak köszönhetően romlott meg az egészségügyi rendszer.
A 888.hu cikke mindenesetre erről ír részletesen a cikkben, megjegyezve: a nagy számban érkező illegális bevándorlók komoly betegségeket, fertőzéseket hordhatnak be Európába.
A szakemberek elsősorban a diftéria, a malária és a tuberkulózis elterjedésétől tartanak. Ezen betegségek ellen mind létezik gyógyszer vagy vakcina, ezért igyekeznek minden migránst beoltani, azonban ennek anyagi és humánerőforráshoz köthető korlátai is vannak.
A migránsoknak köszönhetően nemrég Münchenben történtek tbc-s megbetegedések. A bajor város egyik olyan iskolájában, ahol főleg migránsok tanulnak, több diák és egy tanár is tuberkulózisos lett.
Echo TV: Elmenekülnek a zsidó emberek Párizsból, mert a migránsok megtámadják őket
Az elmúlt tíz évben 45 ezer francia zsidó ember menekült el Izraelbe, mert nem viselték el az antiszemitizmust. A 2015-ös migránsválság óta különösen romlott a helyzet, a muszlimok feltűnően erőszakosabbakká váltak. Mindennapos, hogy megtámadják a zsidó embereket, fizikailag is bántják őket. 2015 óta közel 20 ezer zsidó vándorolt ki Franciaországból.
A Le Point francia hetilap legújabb számában egy 45 éves vízvezetékszerelő meséli el, milyen elviselhetetlen az élet a zsidók számára Franciaországban – a muszlimok miatt. Jacki Tordjman Párizs egyik elővárosában él, Drancyban. Azt mondja,
nincs hova költözni, mert egész Franciaországban ilyen a helyzet.
Legfeljebb egy-két kivételesen gazdag környéken van nyugalom. Így a 45 éves vízvezetékszerelő kivándorol Izraelbe a családjával és újra kell kezdenie az életét.
Origo: A többség szerint a csalódottság vezérli a tüntetőket
Még a baloldaliak többsége is úgy látja, hogy a tüntetők csalódott emberek, akik nem tudják elfogadni a választások eredményét – derült ki a Századvég Alapítvány legfrissebb közvélemény-kutatásából. A magyarok döntő többsége (70 százaléka) véli ezt, ugyanakkor a válaszadók 24 százaléka nem értett egyet ezzel az állítással. Látható az is, hogy
még a magukat baloldalinak tartó emberek körében is egyértelmű többségben vannak azok, akik szerint a tüntetők elsősorban csalódottságból mentek utcára (60 százalék).
A középen állók 67, a jobboldaliak 77 százaléka volt ezen a véleményen.
Néhány héttel ezelőtt derült ki, hogy Semjén Zsolt, aki Orbán Viktor miniszterelnök helyettese, rénszarvasra szokott vadászni Svédországban. Idáig ezt sem tudtuk Semjén Zsoltról, akiről korábban csak annyi volt köztudott, hogy az iskolában Bayer Zsolt osztály- és padtársa volt, valamint, hogy Schmitt Pálhoz hasonlóan, neki is volt egy plágiumügye, de abba, szemben a volt államfővel, nem bukott bele.
Most, hogy előkerült ez a helikopteres rénszarvasvadászat, sok mindent megtudtunk, ami eddig nem tartozott a nemzeti tudásunk tárházába.
Az első fontos információ, hogy Semjénnek vannak Svédországban rokonai. Nem mintha ez bárkit is érdekelne, merthogy mindenkinek magánügye, hogy hol élnek rokonai, és hol nem. Bizonyos tekintetben azonban tisztelnünk kell a Svédországban élő Semjén-rokonságot, amiért egy ilyen veszélyes és élhetetlen országban, dacolva a nehézségekkel, még mindig kitartanak.
Semjén Zsolt vadászatai kapcsán azt is megtudtuk, hogy a tundrák igen mély talajjal rendelkeznek, ezért ott bevett szokás, hogy a lelőtt állatok tetemeit helikopterrel szállítják el a helyszínről. Vagyis, nemcsak a Semjén Zsolt által lelőtt rénszarvast szállították el helikopteren, hanem olyan állatok esetében is hasonlóan járnak el, amelyeket nem Semjén Zsolt lőtt le.
Nem tudtuk korábban azt sem, hogy létezik egy Farkas József nevű ember, aki a számlák tanúsága szerint Semjén Zsolt vadászatait minden évben kifizette. Ő amúgy ugyanaz a Farkas József, aki az uniós polgárok által fizetett adókból mintegy 500 millió forint támogatást kapott a hoteljei fejlesztésére.
És ha Semjén nem vadászott volna Svédországban, akkor most azt sem tudnánk, hogy a vadon élő rénszarvasok már 150 éve kihaltak. Ami rénszarvas ott van, és amire Semjén Zsolt is vadászott, az a mára kihalt rénszarvasok háziasított példánya.
Azt is csak most tudtuk meg – köszönet ezért Semjén Zsoltnak -, hogy az a háziasított rénszarvas, amelyet Semjén Zsolt lelőtt, egy Niklas Jonsson emberé, aki az egyik legnagyobb svéd napilapnak, az Aftonbladetnak azt mondta: a füljelző alapján azonosította be az állatot. Niklas Jonsson mindehhez hozzátette, hogy senki nem kapott engedélyt arra, hogy kilője a jószágot. Szerinte ez olyan, mintha valaki bemenne egy idegen farmra, és lelőne egy tehenet.
Ha Semjén Zsolt nem vadászna rendszeresen Svédországban, akkor most azt sem tudnánk, hogy az említett Niklas Jonsson-nak van 300 rénszarvasa. Illetve most már csak eggyel kevesebb van neki, mert az egyiket Semjén Zsolt lelőtte.
Végül azt is csak mostanában tudtuk meg, hogy mint azt Semjén Zsolt elmondta, őt az inspirálná, ha valaki meghívná jegesmedvére vadászni.
„Szerkesztői csúsztatásra, ferdítésre, néhol nyilvánvaló hazugságra építve a valósággal nem egyező képet mutattak Svédországról, és az itt élő emberekről. Ez sértő” – írta a Facebookon Kövendi Dénes pszichiáter.
Az állami tévé híradójának nyilatkozott egy svéd-magyar nő, aki azt állította, hogy azért költözött Magyarországra, mert Svédország a bevándorlók miatt már élhetetlenné vált. Utána gyorsan kiderült, hogy a nőt Svédországban korábban többek között rágalmazásért ítélték el, ráadásul nem is most költözött Budapestre, hanem már régóta itt lakik, Svédországban pedig egy, a menekülthullám által egyáltalán nem érintett városban volt bejelentkezve.
Az egy az egyben az orosz kormánypropagandát másoló interjúra és hasonló riportokra a 10 éve Svédországban élő pszichiáter, Kövendi Dénes a Facebookon, nyilvános posztban reagált. Ezt írta:
„dr. Kövendi Dénes vagyok, tíz éve dolgozom Svédországban, gyermek- és ifjúságpszichiáterként, időnként akut vonalban.
Most láttam a Duna TV híradóját, ahol valamilyen oknál fogva egy Svédországgal foglalkozó hírblokkot mutattak, benne ezzel az interjúval is. Szeretném saját véleményként közzétenni annak, akit érdekel:
Svédországban is komoly gondot jelent az országban megjelenő migránshullám, ami lassan eléri a kezelhetőség határát, bár a svédek igazán profin felkészültek, és jóindulatúak, befogadóak.
Natalie Contessa af Sandeberg nyilvánvalóan hazudik, vagy szándékos rosszindulatból, vagy bűnös tudatlanságból.
Erre felépítve a Híradót szerkesztői csúsztatásra, ferdítésre, néhol nyilvánvaló hazugságra építve a valósággal nem egyező képet mutattak Svédországról, és az itt élő emberekről. Ez sértő. Svédek nem biztos, hogy fognak tiltakozni, mert ettől békésebbek, de engem megaláz.
Tíz év alatt (értelemszerűen) egyre több betegem kerül ki migráns háttérből. Van közöttük, aki igyekszik kihasználni a helyzetét, néha manipulál, néha hazudik. Sokan viszont nekünk elképzelhetetlen fenyegetettség elől menekültek. Nincs általánosság, nincs tipikus „migráncs”, emberek vannak, akik szerencsétlenek, vagy esendőek, vagy svindlis svihákok, mint a Világban mindenhol előforduló emberek, mint mi vagyunk.
A közbiztonság sokat romlott a bevándorlással egyidőben, mint minden bevándorlókat fogadó, vagy ennek kitett országban. Ezzel a svéd rendészeti és rendfenntartó szervek keményen dolgoznak, küzdenek. Ha valakit ez komolyan érdekel, németországi statisztikák vannak a német helyzetről.
Az alternatív társadalmak kialakulása itt is veszélyes, széles lehetőségeket adó integrációs programokkal igyekeznek több/kevesebb sikerrel segíteni ezen.
Mindez NEM jelenti, hogy Svédországban a nők, gyerekek, utcánjárók veszélynek teszik ki magukat.
A másik, felmentett feleségverőről adott hírt nem tudom értelmezni. A családon belüli erőszakkal sokkal többet, és sokkal inkább tolerancia nélkül foglalkoznak, mint máshol. Nem csak börtönnel, elzárással kezelik, igen komoly hivatalos és civil programok segítik a családot. És az elkövetőt is szenvedőnek tekintik. Szóval, ha az asszony, vagy a gyerek haszontalan, itt nincs „dádá”, se kicsi, se nagy.
Munkám miatt ki vagyok téve kétségbeesett, vagy pszichés beteg fiatalok agresszív, vagy agitált viselkedésének. Tíz év alatt eddig háromszor ért fizikai inzultus vizsgálat kapcsán (kezeléssel kapcsolatban soha). Kétszer az ápolóinknak kellett beavatkozniuk, egyszer rendőri segítségre volt szükség. Mindhárom fiatal echte svéd volt. „Bevándorlók” indulatát soha nem éreztem ellenem irányulónak, bár sokszor ragadtatta őket a kétségbeesés kiabálásra vagy sírásra.
Éjjel a gyerekemet itt sem engedném el egyedül, pláne nem nagyvárosban. Ahogy Magyarországon sem. Itt is vannak olyan kerületek, városrészek, ahol óvatosnak, körültekintőnek kell lenni. Ahogy mindenhol máshol is.
A Híradó szerkesztőin az újságírói professzionalitást kérem számon. A hírforrás és az információk hitelességének ellenőrzését, és a tájékoztatásért érzett újságírói felelősséget.
Natalie Contessa af Sandebergen pedig a tisztességet. Egy országról, emberek helyzetéröl nem illik hazudni, nyilvánosság felé szánt mondandónak legalább a hitelesség látszatára illik törekednie. A „messziről jött ember azt mond amit akar” már a huszadik században sem működött, a huszonegyedikben pedig abszolút és abszurd mértékben erkölcstelen és ostoba.
Kedves Natalie!
Ha megengeded, a svéd társadalmi és nyelvi normák szerint szólítalak meg: Megsértettél a téves helyzetprezentálásoddal. Valószínűleg félreértettél valamit. Légy szíves, ellenőrizd az információidat, talán kérj segítséget másoktól, akik a korábbi hazádban élnek.
A magyar normák szerint pedig: Kedves Natalie! Megalázva érzem magam a mondataitól. Elvárnám, hogy korrigáljon vagy bizonyítson, vagy kérjen bocsánatot.”
Mára kiderült, amit eddig csak sejtettünk. Jelesül az, hogy Semjén Zsolt alkalmanként 4-5 millió forintra taksált svédországi vadászatait nem az ott élő rokonok fizették, hanem valaki más. Ezt a valakit, amint azt a Magyar Nemzet megtudta, Farkas Józsefnek hívják, az ő érdekeltségébe tartozik több magyarországi hotel is. Érdekeltségei – különösen 2010 után – számos állami megbízáshoz jutottak, és több mint 530 millió forintnyi európai uniós forrást is elnyertek.
Farkas József a lap megkeresésére tagadta, hogy vadászaton vett volna részt a miniszterelnök-helyettessel Svédországban, ám fényképek is vannak, amelyeken ő szerepel.
Semjén Zsolt svédországi vadászatainak története nemcsak azért vérlázító, mert semmi köze a vadászathoz, és valójában céllövés védtelen állatokra, azért is, mert egy olyan „üzleti modell”, amelynek egyetlen célja, hogy kifosszák az államot és annak polgárait.
Ez a „modell” más, korábbi „projektek” esetében is működött.
2016 első napjaiban derült ki, hogy Garancsi István cége megvásárolta a budapesti Kopaszi-gátat. Garancsi István a Videoton elnöke, Orbán Viktor jó barátja, ahogyan a miniszterelnök fogalmazta egy interjúban: kötél-barátja. A kötélbarátság a hegymászásból jött kifejezés, s azt jelképezi, hogy a kötél két végén lévők egymásra vannak utalva. Ha valamelyik hibázik, akkor mindketten odavesznek, ha viszont jól teljesítenek, akkor mindketten feljutnak a csúcsra.
Garancsi István Kopaszi-gát projektjére az Eximbank adott 16 milliárd forint hitelt. (Ez a pénzintézet, amint az a nevéből is következik, eredetileg az export- és importügyletek hitelezésére jött létre, ám Garancsi úr esetében úgy gondolták, hogy a projekt beillik a profiljukba.)
A Garancsi úr által az Eximbank segítségével megvásárolt Kopaszi-gáton a tervek szerint lakásokat épülnek. E lakások iránt nyilván nagy a kereslet, mert nem sokkal azelőtt, hogy Garancsi úr megvásárolta volna a Kopaszi-gátat, kiderült, hogy az állam tízmillió forint vissza nem térítendő támogatást – valamint tízmillió forint kedvezményes kamatozású kölcsönt – ad a három gyereket nevelő, vagy annyit vállaló családoknak. Sok lakás fog tehát épülni, és sokat lehet majd haszonnal eladni. Garancsi úr a nyereségből visszafizeti a hitelt, és még neki is marad valamennyi.
Hasonló történet főszereplője Andy Vajna milliárdos kaszinótulajdonos, civilben a magyar filmipar megújításáért felelős kormánybiztos, aki néhány évvel ezelőtt úgy döntött, hogy – az Eximbantól kapott 6,7 milliárdos hitel segítségével – megveszi a TV2-t. A TV2 megszerzése látszólag nem volt nagy üzlet, mert az egykori „csigatévé” akkor már évek óta milliárdos veszteséget termelt a tulajdonosainak.
Ám a jó financiális szimatáról ismert filmmogul pénzt szagolt az ügyben. Nem kicsit, nagyot. És nem is kellett csalódnia, mert amióta hozzá került a tévé, a kormány telenyomta állami hirdetésekkel. Az államtól – azaz, az adófizetőktől – kapott pénzből Vajna úr visszafizeti az Eximbanknak a kölcsönként fölvett milliárdokat, és látszólag mindenki jól járt.
Ebben áll a nagy mutatvány: egyik zsebünkből kiveszik a pénzünket, és nem teszik bele a másik zsebünkbe. Nagyon egyszerű képlet ez, nincs benne semmi trükk, egyszerűen hülyének néznek bennünket.
Ezt a modellt egyébként annak idején Simicska Lajos találta ki, és bár a Fidesz agya azóta szakított barátjával, Orbán Viktor miniszterelnökkel, az általa kreált rendszert a kormányzópárt azóta is sikerrel működteti. Ennek egyik példája a napokban napvilágra került Semjén-Farkas projekt, ami a fentiekhez hasonló elvek alapján működik: az állam – a magyar és az uniós adófizetők pénzéből – jól teletömi a miniszterelnök-helyettes barátjának a zsebét, aki hálából befizeti magas beosztású barátját és sajátmagát egy rokoni látogatásnak álcázott luxusvadászatra.
Ez a magyar csoda, ahol mindenki jól jár – kivéve a magyar állam, és azok a magyar állampolgárok (a lakosság döntő többsége), akik kimaradtak az üzletből.
Ezúttal nem Semjén Zsolt svédországi kalandozásairól lesz szó. Már csak azért sem, mert már tudjuk, hogy Orbán Viktor helyettese nem vadászni jár Svédországba, hanem rokonokat látogatni.
Csak közben útba esik néhány rénszarvas is. És a helikopter azért kell, mert a tundrák mocsarasak, gyalog, gépkocsival nem lehet megközelíteni a leterített vadat.
Ezért muszáj a tetemet helikopterrel elszállítani, ez ott előírás.
Meg azért is szükség van a légieszközre, mert Semjén úr nem szeret/nem tud gyalogolni. Erről nincs közelebbi információnk, nincs is közünk hozzá, főleg, ha netán az van mögötte, hogy Semjén úr beteg, és nem bírja a két lábon járást. Ezért van, hogy néha lovat adnak alája, máskor meg helikoptert.
De tényleg nem erről szeretnék beszélni. És nem is arról, hogy Kósa Lajos már megint mennyire okos volt. Azt mondta, hogy egy ilyen helikopterezés nem is olyan drága, mint gondolnánk. Jól megvédte ezzel Semjént, most már mindenki tudja, hogyha rokonai élnek Svédországban, nyugodtan látogassa meg őket, őket, ha véletlenül útba esik egy vadászat, nem fog elfáradni, mert van helikopter, és még a pénztárcája sem sínyli meg különösebben, mert nem drága.
Kósa Lajos már Rogán Antalt is megvédte másfél évvel ezelőtt, amikor a miniszter úr helikopterrel hajtott a felesége barátnőjének lakodalmába. Akkor is azt mondta Kósa úr, hogy ez nem annyira drága dolog, aki középosztályhoz tartozik, megengedheti magának.
Azóta figyelem a középosztályt, de rendre azt tapasztalom, hogy gyalog járnak, tömegközlekedéssel, vagy autóval. A helikopter még nem vált az életük részévé.
Mondom, nem Semjénről akarok beszélni, hanem a vadászatról. Pontosabban a vadászokról, akik ellen még véletlenül sem kívánnék hangulatot kelteni. Meggyőződésem ugyanis, hogy rengeteg rendes, tisztességes ember van közöttük, feltevésem szerint ugyanolyan arányban normálisak, mint a nehézgépkezelők, a kazánkovácsok, vagy épp a fűnyírók.
A vadászokról azt mondják, hogy szeretik a természetet. És az állatokat is szeretik, emellett még tisztelik is őket. Még holtukban sem lógatják le a tetemüket nyakuknál fogva egy helikopterről, mert az embertelen és gyomorforgató.
És azt is tudom, hogy a vadászatnak célja van. Biológiai egyensúly, fajtamegóvás, vagyis, a gyérítés, a selejtesnek mondott vadak kilövése. Mondjuk, vannak, akikben ez utóbbi rossz emlékeket idéz, de most nem a náci haláltáborokban elpusztítottakról van szó, hanem a vadászokról.
Meg persze a természetről, amit ők szeretnek.
Én is szeretem a természetet. Középiskolás koromban négy évig hivatalosan is természetjáró voltam Volt igazolványom, és havonta legalább két, de inkább három hétvégét kirándulással töltöttünk.
A matek-fizika tanárunk szerettette meg velünk a kirándulást, neki köszönhetjük, hogy még az iskolai érettségi előtt bejárhattuk az ország szinte valamennyi szegletét. Ezért van, hogyha valamelyik híradóban egy sokak számára ismeretlen település nevét hallom, nekem és egykori osztálytársaimnak emlékünk is fűződik a névhez.
Mi úgy is tudtuk szeretni a természetet, hogy akárcsak egyetlen állatban is kárt tettünk volna. Sőt, a növényeket is óvtuk, csak lehullott levelet vettünk föl a földről, fákról soha nem téptünk le egyet sem.
És persze gyalogoltunk, volt, hogy egy nap húsz kilométernél is többet.
Persze, nekünk könnyű volt, hiába meresztettük a szemünket, sehol tundra, sehol egy helikopter. Meg hát a kísértést sem kellett legyőznünk, hiszen nem volt fegyver a kezünkben.
Az Origo durva helyesírási hibát is tartalmazó, szokás szerint szerző nélkül írásban a Vona-Gyurcsány „paktumtól” eljut odáig, hogy ha nem a Fidesz lenne hatalmon, akkor már „Budapesten is gyilkolnának, erőszakolnának a migránsok”. A Jobbikot is érintő ellenzéki együttműködéstől nagyon félhet a kormány, hiszen a Figyelő is ezzel foglalkozik. De persze nem maradhat el a migránsozás máshol sem, és az LMP-t is „megtalálták”. Merüljön el velünk a kormánymédia alternatív valóságába!
Az Origo szerint Gyurcsány és Vona együtt döntené romba az országot
„Miután Vonának a Kárpát-medencében nem sikerült új szimpatizánsokat szereznie – emlékezzünk csak vissza a múlt heti székelyföldi vesszőfutására a Jobbik elnökének– úgy döntött a dörzsölt porszívóügynök, hogy megpróbálkozik a kivándorolt magyarokkal Londonban. Hátha a Szigetországban inkább vevők a gyurcsányosodásra, akarom mondani néppártosodásra. Szóba hozta a migrációs válságot és elmondta, hogy szerinte ez egy politikai tébolyda, ami a migrációval kapcsolatban zajlik. Ez az érvelés ismerős lehet, hiszen Kunhalmi Ágnes és Vona új mentora, Gyurcsány Ferenc is hasonlóan beszélt. Vona a héten másodjára szólja el magát, hogy egy platformra került Gyurcsányékkal a migrációs politika ügyében, hiszen szerdán egy óriási zakót mutatott be, amikor bocsánatot kért Lázár János migrációról szóló bécsi videója miatt. Ebben a levélben Vona Bécset az egyik legélhetőbb városnak nevezte. (…)
Az áruló Vona új „barátokat” is talált magának Simicska és most már Gyurcsány személyében, akikkel összeköti őket a hatalom és pénz iránti csillapíthatatlan vágy. És nem szab nekik gátat sem az ideológiai különbség, sem az, hogy egyébként romba döntenék Magyarországot.
A leggusztustalanabb a történetben nem is az, hogy Vona a migráció ügyében előjött a farbával és újfajta SZDSZ-esként viselkedik, és nem is az, hogy most Londonban relativizálja el a migrációs válságot, ami egész Nyugat-Európát évek óta földrengésszerűen súlytja (a durva helyesírási hiba is az eredeti cikkből származik), hanem az, hogy itthon azt hazudja a jobbikos politikusokkal együtt, hogy megtartanák a kerítést és megvédenék Magyarországot. (…)
Ne legyenek kétségeink, ha nem ez a kormány lenne hatalmon, ma már Budapesten is gyilkolnának, erőszakolnának a migránsok.”
A Figyelő szerint „perverz” a DK és a Jobbik együttműködése
„Egyeztetett a szentesi választókerületben a Jobbik és a DK – értesült a Figyelő. Úgy tudjuk, több választókerületben is folynak még tárgyalások. (…)
Az eset azért is különös, mert bár a Jobbik folyamatosan tagadja, hogy országosan egyeztetéseket folytatna a DK-val, felvételeink azt bizonyítják: helyi szinten elkezdték tető alá hozni Gyurcsány és Vona perverz koalícióját.”
A Ripost bravúrosan köt össze két kampánytémát
„Az a több, mint 10 ezer migráns, akit még a nyáron be akarnak telepíteni hozzánk, 100 milliárd forintot vonna el Magyarországtól. Ennyi pénzből háromszor kaphatna Erzsébet-utalványt minden nyugdíjas!”
Szintén a Ripostban: az 50-es éveket idéző beszámoló Orbán gödöllői kampányútjáról
„Kért egy Nemzeti Sportot a trafikostól, majd felült Kistarcsán a HÉV-re Orbán Viktor. A miniszterelnök egy gödöllői rendezvényre utazott.
„Magának szurkolunk miniszterelnök úr, huszonöt éve magára szavazunk!” – közölte a kormányfővel egy családjával várakozó férfi a kistarcsai HÉV-állomáson. Orbán Viktor kérdésére, hogy nem bánták-e meg, azt válaszolták, hogy nem.
Az utasok szelfiztek a kormányfővel, aki a végállomáson megdicsérte a HÉV vezetőjét: „nagyon jól jött!” – mondta a férfinak.”
Az M1 talált valakit, aki hajlandó azt mondani, hogy a biztonság miatt költözött Svédországból Magyarországra
Az elmúlt néhány napban megint fellángolt a vita, hogy Budapest a biztonságosabb vagy a nyugatabbra lévő európai nagyvárosok, például Bécs. Miközben itthon sokan azt hangoztatják, hogy sokkal jobb a helyzet külföldön, sok magyar család éppen a biztonsági problémák miatt költözik haza. Merthogy ők testközelből látják, hogy milyen az élet a no-go zónák között. (…)
Natalie Contessa úgy fogalmazott, ő nem rasszista, itt arról van szó, hogy „rájuk erőszakoltak” olyan embereket, akik megfélemlítik, fenyegetik őket, és elveszik a munkájukat.”
A 888 azért az LMP-vel is foglalkozik egy kicsit
„A súlyos belső válságokkal küzdő, bevándorláspárti LMP kormányfőjelöltje elismerte, hogy valóban otthagyta a pártot Ron Werber kampányguru. (…)
Csütörtökön újabb csapás rázta meg a bevándorláspárti LMP-t. A magyarországi hazugság- és gyűlöletkampányok meghonosítója, Ron Werber otthagyta a pártot.”
Szigetvári Viktor, az Együtt miniszterelnök-jelöltje szerint a rénszarvasok levadászása egyenesen méltatlan a mindenkori magyar miniszterelnök-helyetteshez. Felszólította Semjén Zsoltot, hogy számoljon el az „urizálásra” költött pénzzel, és bejelentette, hogy vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez a KDNP elnöke ellen.
Pénteken írta meg a Magyar Nemzet, hogy Semjén Zsolt évek óta Svédországba jár vadászni, és a néhány napos utak több millió forintba kerülnek. Tavaly még helikoptert is béreltek a rénszarvasvadászathoz Semjénék.
„Ebben a luxuséletvitelben minden benne van, amit a fideszes újgazdag, adófizetői pénzen meggazdagodott, korrupt oligarcha tempóban megismerhetett az ország”
– írja közleményében Szigetvári.
A Magyar Nemzet szerint az egyórás helikopteres túra 25 ezer koronába került, vagyis több mint 750 ezer forintba. Összehasonlításképpen megjegyzik, hogy a Rogánékat 2016-ban Szabó Zsófi esküvőjére szállító helikoptert már 250 ezer forintos óránkénti díjért ki lehet bérelni.
A lap szerint a tavalyi volt Semjén legdrágább svédországi vadászata a 2012 óta tartó túrák közül. A néhány napos utak alkalmanként 4-5 millió forintnak megfelelő koronába kerültek, az extra kérések, például a helikopterezés pedig még növelik is az árat.
A Magyar Nemzet a birtokukba került fényképek és dokumentumok alapján írt a vadászatért rajongó miniszterelnök-helyettes svédországi útjairól. Az is kiderült, hogy Semjént rendre elkísérte a Földművelésügyi Minisztérium egyik korábbi főosztályvezetője is.
Ma tudtuk meg, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke évente jár Svédországba vadászni. 4-5 millió forintba kerül egy ilyen kiruccanás, rénszarvasra mennek az urak, helikopterről lövik az állatokat.
Semjén Zsolt nyilván sejti, hogy ennek idehaza nem lenne túlságosan jó az akusztikája. Ügyel is arra, hogy odakint ne találkozzon magyarokkal, ezért a társaság tagjai egy hotel mind a 40 szobáját lefoglalják.
Most nem azon akadnánk fenn, hogy micsoda urizálás ez a helikopteres izé. Amúgy ugyanolyan, mint amikor Rogán Antal helikopterrel ment a felesége barátnőjének a lakodalmára. Utóbb persze ezt nagyon megbánta a Tóni, főleg akkor, amikor kiderült. Mondta is a feleségének, a Cilinek, amikor hazament, hogy ez volt az utolsó alkalom, hogy helikopterrel megyünk lakodalomba, legközelebb, ha lesz ilyen, más megoldást keresünk.
Amíg Semjén Zsolt eldönti, hogy szégyelli-e magát, amiért helikopterről irtja az állatokat, elmondanám, hogy mit gondolok a valódi vadászatról.
A valódi vadászat abból áll, hogy az ember megpróbál túljárni az állat eszén. Igyekszik ügyesebbnek lenni nála, gyorsabbnak, erősebbnek. A valódi vadász kimegy az erdőbe, és megpróbálja csendben, észrevétlenül becserkészni a vadat. Akinek egyébként esze ágában sincs bántani őt – még soha nem hallottunk olyat, hogy néhány szarvas, vagy vaddisznó összeállt, és elindultak emberre vadászni. Rénszarvasok sem szoktak ilyet, fácánok még annyira sem.
Amikor hajtók vannak, akik felverik a védtelen vadat, az nem vadászat, hanem gyilkosság. Kiterelnek egy csomó állatot a nyílt mezőre, olyan terepre, ahol ezek az állatok természetes életvitelükből kifolyólag csak időlegesen szoktak előfordulni. Amikor ott lőnek rájuk, az nem vadászat, hanem olyan, mint a vásári mutatványosnál a céllövölde. Ahol hurkapálcikát kell ellőni egy puskával, hogy leessen egy plüssfigura, vagy valamilyen más baromság, amit aztán a gyereknek oda lehet adni, és ettől a gyerek büszke lesz a papájára.
Semjén Zsoltra nem vagyunk büszkék. És nemcsak azért nem, mert rénszarvast vagy bármilyen más állatot helikopterről lekaszabolni gazemberség.
Ami még baj ezzel a gusztustalansággal, hogy az urak azt gondolják, ez nekik jár. Ezért kerültek a hatalomba, hogy senki ne kérdezhesse meg őket erről, ne kérhessék számon rajtuk, hogy mit tesznek.
Most majd jön a mantra, hogy Semjén Zsolt a saját zsebéből fizette ezeket a vadászatokat. Ha ez így lesz, jó, ha tudjuk, hogy ez a pénz is tőlünk van.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Persze. A könyvben azt próbáltam leírni, hogy néhány ember, aki szemben áll a kormánnyal, és ezt a saját szememmel láttam, szóval ők egyre jobban félnek attól, hogy negatív következményekkel jár, ha nyíltan ellenzik, amit a kormány tesz. Ez az érzés egyre jobban terjed.
