Kezdőlap Címkék Svájci indexálás

Címke: svájci indexálás

Makutyi dumák – (Elnézést, Iszlai úr!)

Írtam már a lentebbiekről bőségesen, de a FIDESZ nevű egybeszabott, már-már prokrusztészi konglomerátum csak nem akar leszállni róluk. Mostanában pláne sok a baj, nagyon kell uralniuk a közbeszédet, ugyanis az új sztár szintén diktálni szeret(ne), és ez ügyben tevékeny is, ahogy ezt láttuk a hőmérőzős és a gumicsizmás akciókban. A legközelebbi nyilván a mozdonyvezetés lesz, amivel bemutatja, milyen sokat késnek a vonatok. Eddig erről fogalmunk se volt. Kösz az infót, haver.

Tudjuk, persze, hogyne tudnánk, a közbeszéd tematizálása a legfontosabb, így aztán annak ismertetése, hogy a TISZA mit tervez a minimálbéresekkel, a nyugdíjasokkal meg a tanárokkal, nyilván majd később fogunk hallani. Valamikor. Ráérni ráér, hiszen valamelyik nagyeszű eszmefuttatásában olvastam a minap, hogy egy pártprogramot öt perc alatt meg lehet írni. Látod, látod, hülye déká, mit erőlködsz itt a kilencven oldalas programoddal! Elég lett volna annyi, mint Magyaréknál: nem lesz lopás, oszt punktum. Ennek megírása fél percbe se telik. A vicc az egészben az, hogy a nagyeszű ezen irománya megjelent. Nem is akárhol. Nem is akármilyen lapban.

A témavariálás fideszéknél úgy szokott kinézni, hogy a lerágott csontokat nem dobják el, hanem gondosan elteszik máskorra, és mikor támadják őket, például Románia GDP-jével példálózva, gúnyos mosoly kíséretében, akkor hirtelen előkapják az egyiket, és mintha még lenne rajta bármi, belecsámcsogják a képünkbe. De komolyan ám!

Hát akkor lássuk… mármint a csámcsogást.

Menczer Tamás:

Magyar Péter pártja nem akar rezsicsökkentést, a kormánypártok viszont akarnak, és azt Magyar Péterékkel szemben is meg fogjuk védeni. Magyar Péter tagadja a nyilvánvalót, azt állítja, hogy ők nem támadják a rezsicsökkentést. Magyar Péter egyik embere nem olyan hazudós, mint ő” – folytatta a kormánypárti politikus Gerzsenyi Gabriellának, a Tisza Párt EP-képviselőjének szavait is idézve, aki Brüsszelben azt a kérdést tette fel: – Hogyan tervezik a rezsicsökkentés által kivéreztetett szolgáltatók feltőkésítését?” – Magyar Péter embere nem akar rezsicsökkentést, nem akarja megvédeni az embereket, nem a magyar emberek oldalára állt.

Az csak a hülyék számára nem nyilvánvaló, hogy Magyar Péter embere nem akar rezsicsökkentést (2011 és 2021 között is végig ezen dolgozott, mint EP képviselő), de most nem azt mondta.

Csak arról érdeklődött, hogy a kormány kiktől veszi el azt az összeget (Kuss legyen! Ez nem megszorítás!), amely a rezsicsökkentés miatt az államkasszából hiányozni fog, mert be kell tömni ám a lyukat. Szegény Varga, nem irigylem, egyáltalán.

Egyébként a rezsicsökkentés tényleg megvédi a magyar embereket. A legjobban azokat védi meg, akik a legtöbbet fogyasztanak. Megvédi az állam persze a gazdagokat is, mert így ők is részesülnek a csökkentésből. A két halmaz között jelentős az átfedés, így aztán igen jól jön a rezsicsökkentés a nemzet Mészárosának, enyhítendő az anyagi gondjait, és mivel ő is magyar, a magyar emberek megvédését tekintve sikeres az ügy! Van is jachtja Mészárosnak az Adrián!

Megjegyzendő még, hogy Bulgárián és Magyarországon kívül az össze többi állam nem a szolgáltatásokat, hanem a szegényeket támogatja, így ugyanis az állam olcsóbban jön ki, a gazdagok jobban takarékoskodnak (nekik van pénzük is hozzá), és a rendszer a többi állam szerint igazságosabb. Arról pedig, hogy rezsicsökkentés költségeit végül nem ám Orbán meg a sleppje fizeti, hanem az egyéb adók révén pont mi, azaz a szegény, megvédendő magyarok, nem kell mindenkinek tudni. A nép jó része nem is tudja, az hótziher!

Szentkirályi Alexandra:

A fővárosi cégek vezetésében eddig nagy arányban szerepeltek Gyurcsány Ferenchez köthető személyek. Például Draskovics Tiborra, a Gyurcsány–Bajnai-korszak egyik legsokoldalúbb megoldóemberére is kulcsfontosságú pozíciókat bíztak a Karácsony Gergely vezette Városházán. A BKK igazgatóságában ülő politikus korábban volt a Gyurcsány-kabinet pénzügyminisztere, a kormányzati közigazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli minisztere, majd igazságügyi és rendészeti minisztere. De a már említett Mártha Imrét sem kell bemutatni a Demokratikus Koalíció elnökének, hiszen éppen Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt, 2008-ban került a Magyar Villamos Művek (MVM) élére.

Ebben az az érdekes, hogy szegény, nemhogy a győzelemről, de még a versenyről is lemaradt jelöltasszony nem azt veti a nevezettek szemére, hogy rosszul dolgoztak, és ebből a városnak kára lett, hanem hogy ismerik Gyurcsányt. Na most, ha van olyan szabály, hogy „a Gyurcsányt ismerők biztosan rosszul dolgoznak”, akkor egyértelmű Szentkirályi felháborodása, ellenesetben viszont a helyzet az, hogy a „Hosszú haj, rövid ész” mondást ugyan nagyon helytelennek tartom, de vannak esetek, mikor el kell fogadni.

Egyébként a kormány tele van „Orbán Viktorhoz köthető személyekkel”. Azok ellen nincsen kifogása, tisztelt asszonyom?

Nyitrai Zsolt

A nyugdíjasoknak nagyon sokat köszönhet Magyarország, a magyar emberek, családok, éppen ezért a kormány mindig kiáll az érdekeikért és megvédi a juttatásaikat. Egyebek között visszaadtuk nekik a korábban a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat, ráadásul megemelt formában. Eddig 5 alkalommal fizettünk számukra nyugdíjprémiumot, amire 2010 előtt sosem volt példa”

Mint az már néhányunknak a könyökén jön ki, a legtöbbünknek viszont fogalma sincs róla, a baloldal a nyugdíjemelésre a svájci indexálást használta, amely nem csak az inflációtól, hanem a bérektől való lemaradástól is megvédte a nyugdíjakat. Orbánék persze rögtön változtattak, a svájci indexálást eltörölték, így 2011. óta a nyugdíj csak az infláció mértékével emelkedik, következésképpen a nyugdíjasok relatív elszegényedése felgyorsult. Jó kis megvédés, mi?

A baloldal nem elvette, hanem bevezette a 13. havit (Medgyessy), egy miniszterelnök volt, aki regnálása alatt végig fizette (Gyurcsány), Bajnai pedig szüneteltetni rendelte a világválság miatt, és azt mondta, ha a válságnak vége, újból fizethető. Orbán a világgazdaság szárnyalása és az ide ömlő EU pénzek ellenére 10 évig nem fizette, azaz jóságos visszaadásról szó sincs, hanem 10 évig ellopta a nyugdíjasoktól, akik ezt az eltolvajolt pénzt már sohasem fogják visszakapni.

A nyugdíjprémiumot nem Orbán, hanem Bajnai vezette be (ezért „nem fizették 2010. előtt” – remélem, érthető). Bajnai azt mondta, ha az országnak jól megy, azaz a GDP növekmény > 3,5 %, kapjanak belőle  a nyugdíjasok is. Ezen az alapon Orbánéknak tehát nem ötször, hanem már hétszer kellett volna fizetniük, ha betartják Bajnai előírását. De nem tartották be.

Az pedig, hogy a nyugdíjpénztárak tőkéjének lenyúlásával a jövő nyugdíjasaitól elvették az akkori GDP 10 %-át (melynek jó részét Gyurcsányék gyűjtötték össze), a nyugdíjasok tönkretételének nagy művén már csak a korona.

Orbán Balázs

„Pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett, mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna, azért, mert 56-ban az lett, ami lett. Mert megtanultuk, hogy itt óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel. Azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé.”

Ezek után, ha valamelyik fideszes szidni merné a Kádár korszakot (amely orosz gyarmaton való élést Orbán Balázs önként választaná ’56-ban a forradalom helyett), vagy a negyvennyolcas hősöket emlegetné (amikor Orbán Balázs eltanácsolná Kossuthékat a forradalomtól, mondván, nincs értelme az egésznek, mert valaki úgyis behívja majd a ruszkikat), az a szerencsétlen nyugodtan körberöhöghető. Csak ne legyen balhé, igaz, Orbán Balázs úr? És ne tessenek jönni nekünk Trianonnal, mert ott Magyarország ugyanúgy területeket vesztett, ahogy most az ukránoknak tanácsolja, hogy inkább veszítsenek területeket. Miután pedig a gyarmat az gyarmat, ha mi kerülnénk Oroszországtól függő helyzetbe, a Szuverenitásvédelmi Hivatalt Putyin úgy zavarná szanaszét, mint a sicc. Persze Viktor a helyén maradhatna, mint háromujjas báb, és végre tüzelhetnénk az orosz gázt dögivel.

Na, kérem, hát ezeket a megunhatatlanul ugyanolyan hazugságlepleket próbálják fideszék újból és újból és megint csak ráteríteni a választói tömegekre, hogy azok a sötétben botorkáljanak, és nehogy lássanak valamit a szegényházi olimpia leendő országában, ahol a dolgok egyre rosszabbul mennek.

Az igazi röhej az, hogy hogy továbbra is hisszük és hagyjuk. A Viktor mégiscsak jobb, mint a Gyurcsány, nem? Húzd rá cigány, csak azért is! Harcoljon a hazáért a rosseb!

Na, így vigadunk mi.

Mennyit vett el a Gyurcsány kormány a nyugdíjasoktól?

Idestova tizenkét éve vagyok nyugdíjas. 2008-ban értem el a korhatárt, megvolt a szolgálati időm is, úgy hogy 2009-ben elmentem nyugdíjba a Közgazdaságtudományi Intézetből. Közvetlenül ezt megelőzően a Gyurcsány-kormány több tekintetben is módosította az új nyugdíjak megállapításának módját, és a módosítások egyenlegeként az ettől kezdve nyugdíjba vonulók kezdő nyugdíját 8 százalékkal alacsonyabb összegben állapították meg, mint a korábbi szabályok szerint.

Ezen az alapon feltehetem a kérdést: vajon tizenkét év alatt összesítve hány százezer, netán hány millió forinttal kaptam kevesebb nyugdíjat, mintha a Gyurcsány-kormány nem változtatja meg a szabályt?

Mennyit vett el a Gyurcsány-kormány a nyugdíjamból, és nemcsak az enyémből, hanem mindazokéból, akik azóta mentek nyugdíjba?

Semennyit, egyetlen fillért sem. Annyi nyugdíjat kaptam és kapok, amennyi az érvényes szabály szerint járt és jár. Egy-egy országban ugyanis mindig alapos számítások és a generációk közötti szolidaritás elve alapján dönthető el, hogy milyen szabályok szerint fizetnek az időseknek nyugdíjat az aktívak befizetéseiből. (Más persze a helyzet tőkefedezeti nyugdíjrendszer esetén, de nálunk ilyen csak részlegesen működött, amíg az Orbán-rendszer fel nem számolta azt, amit a Horn-kormány nagyon helyesen, felelős döntéssel létrehozott és a szocialista-szabaddemokrata kormányok fenn is tartottak.)

Nincs semmiféle abszolút mérce arra, hogy mekkora nyugdíj jár a mindenkori nyugdíjasoknak akár az aktívak kereseteihez, akár az ország GDP-jéhez képest.

Magyarországon egészen a 2010-es évek közepéig a nyugdíjaknak a keresetekhez viszonyított színvonala európai összehasonlításban kifejezetten magas, közel 70 százalékos volt.

Nyilvánvaló volt, hogy ez a színvonal hosszabb távon nem tartható fenn, hiszen a társadalom elöregszik, az aktívak és nyugdíjasok aránya folyamatosan egyre romlik.

Látható volt, hogy hamarosan nem lesz miből fizetni a nyugdíjakat.

A szocialista-szabaddemokrata kormányok ezért döntöttek a nyugdíjkorhatár emeléséről (előbb 62 majd 65 évre). Ezek felelős döntések voltak, amelyeket – láss csodát – nem szavazatszerzési megfontolások vezettek. Ugyanilyen megfontolásból született felelős döntés volt az is, amikor a Gyurcsány-kormány (pontosabban a szocialista-szabaddemokrata országgyűlési többség) a kezdő nyugdíjak megállapításának szabályát módosította úgy, hogy az új nyugdíjasok kevesebb nyugdíjat kapjanak.

Ezt akkor is helyesnek tartottam, és ma is helyesnek tartom. Felelős mérlegelés alapján állapította meg így az Országgyűlés a nyugdíjak összegét. Egyébként ugyanígy helyes, felelős döntésnek tartom azt is, amikor előbb

a második Gyurcsány-kormány 80 ezer forintban maximálta a tizenharmadik havi nyugdíj összegét, majd a Bajnai-kormány megszüntette azt.

Én magam a tizenharmadik havi nyugdíj bevezetését tartottam felelőtlennek, már 2003-ban annak megállítását javasoltam a Medgyessy_kormánynak a Magyar Hírlapban (vagyis hogy legalább az első heti után tovább már ne emeljék), de persze hiába.

Mindezt persze azért mondom el, mert azzal sem értek egyet, hogy az Orbán-kormány – amelyet persze mind gazdaság- és társadalompolitikáját illetően, mind külpolitikáját tekintve, mind pedig és kiváltképp a magyar demokrácia felszámolása okán – a leghatározottabban támadok, ennyit vagy annyit „elvett” volna a nyugdíjasoktól azzal, hogy a svájci indexálás helyett az inflációhoz igazodó mértékben emeli évről-évre a nyugdíjakat.

Persze, olyan években, amikor a bérek kivételesen gyorsan emelkednek, ez alacsonyabb nyugdíjemelést jelent, mint ha a svájci indexálás lenne érvényben. Ugyanakkor olyankor, amikor egy gazdasági válságban csökkennek a reálbérek, ez fordítva van.

A nyugdíjemelés mértéke alapos számításon alapuló politikai mérlegelés kérdése, és az Orbán-kormány mérlegelése oda vezetett, hogy a svájci indexálás helyett az inflációhoz igazodó nyugdíjemelést választották.

A 2010-es évek elején, amikor a keresetek is lassan emelkedtek, ez még nem jelentett nagy különbséget a svájci indexáláshoz képest – nem is háborgott miatta az ellenzék –,

most azonban kétségtelenül jelent, és alappal lehet követelni a visszatérést a svájci indexáláshoz. Ebből azonban nem következik, hogy az Orbán-kormány „elvett” volna milliárdokat a nyugdíjasoktól, ugyanúgy nem, ahogy korábban a Gyurcsány-kormány sem vett el tőlük – tőlünk – egyetlen fillért sem. Ez az állítás gátlástalan demagógia.

Azt is hallom, hogy 2010-ben

az országban kifizetett nyugdíjak még a GDP 10 százalékát tették ki, ma pedig már csak 7 százalékát. Nem vonom kétségbe, hogy ez így van.

Csakhogy ebben nemcsak annak van szerepe, hogy az Orbán-rendszer a svájci indexálás helyett az inflációhoz igazítva emeli a nyugdíjakat, hanem bizony annak is, hogy folyamatosan emelkedett a nyugdíjkorhatár (amiből az Orbán-kormány a Nők40 nevű felelőtlen intézkedéssel valamennyit még vissza is vett), sőt annak is, hogy a két és félmillió nyugdíjas között ma már sokan vannak olyanok, akiknek 2009 óta a Gyurcsány-kormány által módosított szabály szerint állapították meg a kezdő nyugdíját, és ehhez a 8 százalékkal alacsonyabb kezdő nyugdíjhoz képest emelkedik immár az inflációhoz igazítva a nyugdíjuk. A 2010-es GDP-arányos 10 százalék pedig nemzetközi összehasonlításban kifejezetten magas volt, tudni lehetett, hogy hosszú távon nem fenntartható, és ezért módosította a szabályozást a Gyurcsány-kormány is, és – számos további ponton is, mint a szolgálati nyugdíjak vagy a kedvezményes, előrehozott nyugdíjazás korlátozása – az Orbán-kormány is.

Szerintem az Orbán-kormány módosításai már túlmentek azon, amit a generációk közötti szolidaritás még megenged, és nem zárom ki, hogy indokolt lehet, hogy a mai ellenzék ezt bírálja és megfontolja, hogy kormányra kerülése esetén visszatérjen a svájci indexáláshoz.

Az olyan állítást azonban, hogy bármit „elvettek” volna a nyugdíjasoktól, ami „járt” volna nekik, illetve annak kifogásolását, hogy a nyugdíjak összegének GDP-n belüli aránya csökkent, elfogadhatatlannak, felelőtlen demagógiának tartom.

Ki csapja be a nyugdíjasokat?

A Facebookon olvasom:
„A Fidesz 2011-ben eltörölte a nyugdíjak reálbérekhez kötését, amit még a Gyurcsány-kormány vezetett be. Ezzel évente 90 ezer forinttal károsít meg minden egyes nyugdíjast. OSZD MEG, hogy mindenki megtudja: a Fidesz becsapja azokat, akik végig dolgozták az életüket egy tisztességes nyugdíjért!”

Igaz ez?

Legfeljebb félig-meddig. Senkinek sem javaslom, hogy megossza.
A nyugdíjak reálbérekhez kötését nem a Gyurcsány-kormány, hanem még az Antall-kormány vezette be, és a kilencvenes években a nyugdíjemelés mindig az előző évi béremeléshez igazodott. Amikor a reálbérek csökkentek, akkor a nyugdíjak reálértéke is csökkent, amikor a reálbérek nőttek, akkor a nyugdíjak reálértéke is nőtt.
Az 1997-es nyugdíjreformmal, a Horn-kormány döntésével vezették be a svájci indexálást. Miért is? Mert szembe kellett nézni azzal, hogy amikor a reálbérek immár folyamatosan nőnek, a nyugdíjak nem növekedhetnek ugyanolyan mértékben, amikor az aktívak részaránya csökken és az időseké nő. A nyugdíjak emelkedését ezért fékezni kell, hogy a kedvezőtlen demográfiai helyzetben is finanszírozhatók legyenek a nyugdíjak. Először a nyugdíjemelés 80 százalékban a béremelkedéshez, 20 százalékban az inflációhoz igazodott, majd 2001-től 50-50 százalékban a két tényezőhöz. Ehhez képest

a Medgyessy-kormány fokozatosan bevezette a tizenharmadik havi nyugdíjat, amire nem volt se jogalap (hiszen nem fizettek tizenharmadik havi járulékot), se forrás.

Ezt az első Gyurcsány-kormány is folytatta. Ennek jelenős szerepe volt abban, hogy 2006-ra pénzügyi válsághelyzet alakult ki. A második Gyurcsány-kormány még valamit tett: 2008-ban 8 százalékkal csökkentette az induló nyugdíjak értékét. Két lépésben vették vissza a tizenharmadik havi nyugdíjat: az elsőt még a Gyurcsány-kormány tette meg, amikor korlátozták a tizenharmadik havi nyugdíj mértékét, és a másodikat, a teljes megszüntetést a Bajnai-kormány, a szocialista és szabad demokrata képviselők szavazatával. Helyesen, hiszen szükség volt erre a gazdaság stabilitásának helyreállításához.
Mit változtatott a rendszeren az Orbán-kormány? Először is megszüntette a magán-nyugdíjpénztári pillért, ami azt jelenti, hogy először hatalmas egyszeri és folyamatos többletforrást szerzett a költségvetés számára. Az valóban indokoltan nevezhető lopásnak. Ennek későbbi következménye viszont az, hogy az egész növekvő nyugdíjteher az állami nyugdíjrendszerre hárul. Hogy ezt a nyugdíjterhet mérsékelje, a svájci indexálásról – ahogy ezt előre meg is mondta, úgy fogalmazva, hogy „garantálja a nyugdíjak reálértékének megőrzését” – áttért az inflációhoz igazított nyugdíjemelésre.
Mindezek alapján vált a felosztó–kirovó nyugdíjrendszer a jelen helyzetben egy időre finanszírozhatóvá. Ebben benne vannak a Horn-kormány, a Gyurcsány- és Bajnai-kormány és az Orbán-kormány intézkedései is. Nem azért, mert ezek a kormányok gonoszak, hanem mert minden kormánynak szembe kellett néznie azzal, hogy az aktívak részaránya csökken, az időskorúaké, a nyugdíjra jogosultaké pedig nő. (Ez az aktívak százezreinek elvándorlása nélkül is így lenne, de az elvándorlás tovább súlyosbítja a helyzetet.)
Állítható-e, hogy az Orbán-kormány „meglopja” a nyugdíjasokat, akik ennyivel meg ennyivel többet kapnának, ha a korábbi rendszer lenne érvényben? Az utóbbi annyiban igaz, hogy

ha például a kilencvenes évek szabálya, a béremelkedéshez igazodó nyugdíjemelés lenne érvényben, akkor jelenlegi gyors béremelkedés idején jóval gyorsabban emelkednének a kifizetendő nyugdíjak is. Csak éppen nem volna azokat miből kifizetni.

Hogy a svájci indexáláshoz való visszatéréshez elegendőek-e források, és milyen arány (az infláció illetve a bérnövekedés szerinti emelés milyen aránya) mellett, ez alapos számítást igényelne. Én nem hiszem, hogy az infláció és a béremelkedés 50-50 százalékos arányával működő svájci indexálás szerinti nyugdíjemelésre (ez volt a szabály a Gyurcsány-kormány idején) tartósan meglennének a források. Ezért

megalapozatlan azt állítani, hogy az inflációhoz igazított nyugdíjemeléssel az Orbán-kormány meglopná a nyugdíjasokat.

Én tíz éve, 2009-ben mentem nyugdíjba, közvetlenül azután, hogy a második Gyurcsány-kormány csökkentette az induló nyugdíjakat. Mondjam azt, hogy engem meglopott a Gyurcsány-kormány? Adjam össze, hogy az elmúlt tíz év alatt mennyit veszítettem emiatt? Nem teszem, mert tudom, hogy ez szükséges, helyes intézkedés volt.
Az idézett közlemény bizonyosan félrevezeti az olvasót, amikor azt sugallja, hogy csak politikai elhatározás kérdése lenne az 50-50 százalékos arány szerinti svájci indexáláshoz való visszatérés, és lenne forrás arra, hogy minden nyugdíjasnak a jelenleginél lényegesen gyorsabban emelkedjen a nyugdíja. A nyugdíjrendszer komoly szakértői nem is ezt javasolják, hanem például összegszerű nyugdíjemelést, a plafon visszaállítását és az alacsony nyugdíjak illetve a nyugdíjminimum nagyobb arányú emelését.

Mostanában buknak a nyugdíjasok

A két számjegyű béremelkedéssel ezekben az években egyre rosszabbul járnak a nyugdíjasok, miközben a térségben még az inflációkövetésben is a sor vége felé kullogunk. Tőlünk keletre még rosszabb a helyzet: durva válaszfal magasodik a nyugati országok és a keleti végek között.

Noha egy hete a teljes ellenzék (a Jobbikkal együtt) aláírta a nyugdíjas parlamenttel a megállapodást az idősek ellátásának jövőbeni szándékáról, a pártok óvatosak az ígéretekben. A legbátrabb terv talán a tényleg gyalázatos nyugdíjminimum 28 500 forintjának jelentős emelése (vannak, akik dupláznának).

Az óvatosság érthető. A kötelező magánnyugdíjpénztárak 2011-es beszántása, és az államosított, csaknem 3 ezer milliárd forint eltűnése a későbbi nyugdíjak egynegyedét vette el a jogosultaktól, ennek beszámítása legfeljebb ígéret a kormánytól, teljesíthetősége erősen kétséges.

Mindezzel párhuzamosan Orbánék megszüntették a svájci indexálást, amivel az éves értéktartás fele, a versenyszféra jövedelememelkedési rátája kiesett. Ennek következtében a jelenlegi években – a két számjegyű bérnövekmény idején – az inflációkövetéssel a nyugellátások mindinkább elmaradnak az aktívak javadalmazási ütemétől. Ahogyan azt a Policy Agenda kiszámolta, 2008-ban az átlagnyugdíj 72 százaléka volt az átlagbérnek, 2014-re ez 76 százalékra nőtt.

Az arány jövőre 61 százalékra csökkenhet.

A korrektség jegyében tegyük hozzá, hogy recesszió idején viszont ez a szisztéma óvja a nyugdíjakat. Ezzel együtt sok idős fog kiborulni a jövő évi 3 százalékos emelés láttán. Főképpen azért, mert közben hallja a dübörgő és „saját lábon álló” gazdaságról ismételgetett kormányfői szólamokat.

Ha kipillantunk a közvetlen térségbe, azt láthatjuk, hogy a gazdasági válság kirobbanását követő nyolc évben a saját valutában mért átlagnyugdíj-emelkedés hazánkban a harmadik legnagyobb arányú volt, de az inflációkövetésben már csak a horvátok és a csehek maradtak mögöttünk. (A románok kiugró rátájáról még szó lesz.) Az euróra átszámolt érték legfeljebb azért érdekes, mert megmutatja, mennyire „sikeres” volt a Matolcsy György vezette jegybank folyamatos forintgyengítése.

Nyugdíjak változása (2016/2008, százalék)

Átlag öregségi nyugdíjak emelkedése (saját fizetőeszközben)  

Átlag öregségi nyugdíjak emelkedése (euróba átszámítva)

Reál-nyugdíjemelkedés
Románia 166 136 140
Magyarország 142 115 120
Csehország 119 110 107
Lengyelország 147 118 132
Szlovákia 133 133 123
Horvátország 127 122 116

Forrás: Policy Agenda

Tágítsuk ki a horizontot, és nézzük meg a számokat a nyugat/kelet tengely mentén is. Ebből nem csak az derül ki, hogy az elöregedés mindenütt a korhatár emelkedését vonja maga után, hanem az is, hogy a több pilléres rendszer talán mégsem annyira rossz ötlet. És persze az is, hogy hogy a gazdaságok közti jókora teljesítménykülönbség az utolsó évtizedeken is nyomot hagy. A továbbiak csak elszántaknak ajánlottak.

Nagy-Britanniában a nők nyugdíjkorhatára éppen most nő 60-ról 65 évre, 2020-ra pedig mindenki számára 66 év lesz. Az egyéni állami alapnyugdíj havi 484 euró, ami 150 ezer forintnak felel meg. Franciaországban is jelenleg egységesen 62 évre növekszik a nyugdíjkorhatár, de ehhez 41 és fél év igazolt munkaviszony szükséges. Ha ez nincs meg, 67 éves korig csökkentett nyugellátás jár. A minimál-nyugdíj mértéke 616 euró, ami körülbelül 190 ezer forint, de az átlag eléri az 1640 eurót is,

ami félmillió forintnak felel meg.

Ez azonban az állami és a kötelező nyugdíjpénztári befizetésekből tevődik össze.

A holland nyugellátás az állam, a munkaadók, valamint az öngondosodás három pillérén alapszik. Ezzel együtt a jelenlegi 65 éves korhatárt a tervek szerint 67 évre emelnék, mert az öregedés minden országot egyaránt érint. Jelenleg egy egyedülálló minimális állami nyugdíja 1050 euró, mintegy 330 ezer forint. Ausztriában a férfiaknak 65, a nőknek 60 éves korukig kell dolgozniuk. Az átlagnyugdíj 1115 euró, ami 350 ezer forintnak felel meg.

Romániában, bár hivatalosan a nők 59, a férfiak 64 évesen mehetnének nyugdíjba, a valós nyugdíjazási kor 56 év. A teljes ellátás most átlagban 211 euró, azaz 65 ezer forint. Az elmúlt évek jelentős növekménye tehát igen alacsony kiindulási ponthoz mérendő.

Ukrajna maga a katasztrófa, ahol kizárólag azért nem emelik a férfiak 60 éves nyugdíjkorhatárát, mert az átlagéletkor 62 év. A nők 55 évesen jogosultak jelenleg az ellátásra, de fokozatos emeléssel itt is egységesítik a rendszert 60 évre. A minimális öregségi nyugdíj 65 euró, azaz 20 ezer forint, és az ellátásnak van felső plafonja: nem haladhatja meg a létminimum tízszeresét. Ezt látva aligha véletlen, hogy egymásra talál az ukrajnai nyomor és a magyar kormány „állampolgár-importja”.

Lengyelországban a nőknél 60, míg a férfiaknál 65 év a nyugdíjkorhatár, mely 2040-re mindkét nemnél kiegyenlítve 67 évre fog emelkedni, és ezzel együtt a kedvezmények köre is szűkül. Sajnos nem csak a ledolgozandó évek száma nő, a nyugdíjak reálértéke is egyre inkább csökken, az átlag-nyugdíj 504 euró, azaz 160 ezer forint.

Csehországban már most 65 év a nyugdíjkorhatár, ami 2041-től 70 évre emelkedik. Az átlag-nyugdíj 460 euró, azaz kábé 142 ezer forint. Szlovákiában is zajlik a korhatár emelése 62-ről 65 évre. Az átlag szlovák nyugdíj 408 euró, körülbelül 130 ezer forint.

Magyarországon a nyugdíjkorhatár egységes, fokozatos emelése zajlik 62-ről 65 évre. A korábbi kor- valamint egyéb kedvezmények köre az elmúlt években jelentősen csökkent, egyedül a nőket illeti meg továbbra is a 40 éves munkaviszony után járó korkedvezményes nyugdíjazás. Az átlagos nyugdíj 123 ezer forint, mellyel

hazánk az európai középmezőnyben helyezkedik el.

A magánnyugdíj eltüntetése után nem marad más, mint az adózott jövedelemből előtakarékoskodni. Évről évre egyre többen veszik igénybe például a nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett díjaik után járó adókedvezményt: 2015-ben 92 ezren, tavaly már közel 149 ezren éltek az adóvisszatérítés lehetőségével. Minden magánszemély a nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett rendszeres, illetve eseti díjak 20 százalékát, de legfeljebb 130 ezer forintot igényelhet vissza adójából. Az adókedvezmény plafonjának eléréséhez az kell, hogy a tárgyévben történő díjbefizetések összege legalább 650 ezer forint legyen, vagyis ez még minimálbérből is elérhető.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK