Kezdőlap Címkék Stop

Címke: stop

Stop, Soros: beperelte az országot az Európa Bizottság

A Stop, Soros-törvénycsomag ügyében az Európai Bírósághoz fordul az Európai Bizottság. Emellett felszólítja a kormányt a tranzitzónai éheztetés megszüntetésére.

Kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság (EB) – közölte a testület. Az Európai Unió Bíróságánál (EUB) kezdeményez pert a menedékjog iránti kérelmekhez segítséget nyújtó tevékenységeket bűncselekménynek nyilvánító és a menedékjog kérelmezésének jogát tovább szűkítő jogszabályok miatt. Más néven a Stop, Soros-törvénycsomag miatt, amelynek keretében a menekülteket segítő civil szervezetek és magánszemélyek vegzálását helyezték kilátásba.

Hiába szóltak kétszer

Egy éve az EB felszólító levelet küldött Magyarországnak, de nem kapott kielégítő választ. Ezután indokolással ellátott véleményt küldött idén januárban. A magyar hatóságok válaszának elemzését követően a bizottság úgy ítélte meg, hogy a felvetett aggályok többségére nem született megoldás, ezért most úgy határozott, hogy eljárást indít Magyarország ellen az EUB-nél.

Az utolsó hónapjait töltő Juncker-testület szerint

a magyar jogszabályok nem egyeztethetők össze az uniós joggal.

  • Az első a menedékkérőknek nyújtott segítség bűncselekménnyé nyilvánítása. A menedékjog iránti kérelmek támogatásának büntetendővé tételével a magyar szabályozás korlátozza a menedékkérők azon jogát, hogy kapcsolatba lépjenek az érintett ország nemzeti, nemzetközi és nem kormányzati szervezeteivel, és igénybe vegyék az általuk nyújtott segítséget.
  • A második a menedékjog jogellenes korlátozása és a menedékjog iránti kérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó új indok bevezetése. Az új jogszabály és a menedékjogra vonatkozó alkotmánymódosítás révén a menedékjog iránti kérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó új indokot vezettek be. Ez a menedékjogra való jogosultságot azon személyekre szűkíti, akik közvetlenül olyan területről érkeztek Magyarországra, ahol életük vagy szabadságuk veszélyben forog. Nem kaphatnak menedékjogot azok a személyek, akik olyan országból érkeztek, ahol nem üldözték őket, de amely nem felel meg a biztonságos harmadik ország kritériumainak.

Az éheztetés sincs rendben

A bizottság emellett tovább lép a tranzitzónában ellátás nélkül sínylődő menekültek ügyében is, és felszólító levelet küld Magyarországnak. Ez tehát az első lépés, aminek vége szintén a bírósági eljárás lehet.

A bizottság

kifogásolja, hogy a kormány nem ad élelmiszert

azon visszatérésre kötelezett személyeknek, akik a szerbiai határ mentén létesített magyarországi tranzitzónákban állnak őrizet alatt. Az ő nemzetközi védelem iránti kérelmüket elutasították, és harmadik országba való visszaküldésre várnak.

A bizottság szerint a magyarországi tranzitzónákban való kötelező tartózkodás a vonatkozó irányelv értelmében őrizetben tartásnak minősül. A magyarországi tranzitzónák őrizeti körülményei, különösen az élelmiszerek visszatartása, nem felelnek meg az irányelvben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott fizikai körülményeknek.

Egy hónap van a válaszra

A helyzet sürgősségére való tekintettel Magyarországnak egy hónap áll rendelkezésére a válaszadásra, amelyet követően a bizottság úgy dönthet, hogy következő lépésként indokolással ellátott véleményt küld.

A szakma gyakorlásának tilalma is törvénysértő

Szinte mellékesen amiatt is bírósági pert kezdeményezett a bizottság, hogy a kormány nem teszi lehetővé a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgároknak az állatorvosi szakma gyakorlását. Az erre vonatkozó irányelv előírja, hogy azon harmadik országbeli állampolgárok, akik legalább 5 éve jogszerűen tartózkodnak valamely uniós tagállamban, bizonyos területeken – ideértve a munkavállalásra és az önálló vállalkozói tevékenységre való jogosultságot – egyenlő bánásmódban részesüljenek az adott állam polgáraival.

Megmagyarázta a Jobbik, miért szavazott együtt a Fidesszel

0

A Jobbik azért szavazta meg az alaptörvény-módosítást, mert annak irányai jók, ugyanakkor eszközeit alkalmatlannak látják a kitűzött célok elérésére – közölte a parlamenti döntéshozatalt követően tartott sajtótájékoztatóján Mirkóczki Ádám, a Jobbik országgyűlési képviselője.

Mint mondta, februárban tárgyalt formájához képest az indítvány „elvesztette Soros-jellegét”, hiszen nyomokban sem hasonlít egymáshoz a két változat, hozzátéve, a társadalom többségével együtt úgy gondolják, hogy az országot és a kereszténységet meg kell védeni, a biztonságot garantálni kell, a bevándorlási kvótát pedig minden formában el kell utasítani.

„A fő célunk természetesen az, hogy a bevándorlás minden formáját utasítsuk el” – közölte Mirkóczki Ádám.
Szerinte egyébként illúzió, hogy az alaptörvény-módosítás eléri céljait, példaként említve, hogy a biztonságosnak ítélt Szerbiából érkezőknek is oltalmazotti státuszt kell adni a genfi menekültügyi konvenció alapján. Úgy vélte: így a jogszabály ellenzőinek nem kell aggódniuk, mert „ezt a törvényt nem lehet alkalmazni”, ahogy szerinte egyetlen hajléktalant sem visznek majd el a rendőrök közterületről.

A közigazgatási bíróságokkal kapcsolatos kérdésre válaszolva az ellenzéki politikus azt mondta: nagyon nehéz úgy állást foglalni egy olyan törvénytervezetről, amelynek jelenleg egyetlen sora sem ismert, arról nem is szólva, hogy a kormányoldal a Jobbik nélkül is rendelkezik az elfogadáshoz szükséges kétharmados többséggel.

New York Times: a civilek felkészülnek

0

A kormányzattal összetűzésbe került civil szervezetek arra készülnek, hogy a hatalom keményebben fellép ellenük a jövőben. Épp ezért új finanszírozási forrásokat, illetve jogi utat keresnek, hogy kikerüljék a „Stop, Soros”-t, amelynek értelmében a belügyminiszter betilthatja az NGO-kat, ha azokat nemzetbiztonsági kockázatnak minősíti – írja a New York Times a Reuters tudósítása alapján.

Azt mondják, hogy Orbán Viktor el akarja hallgattatni az általuk képviselt kritikus hangokat. Kapronczay Stefánia a TASZ-tól úgy látja, hogy a törvényjavaslat nincs összhangban az alkotmánnyal, az uniós joggal, valamint a nemzetközi normákkal. Pardavi Márta a Helsinki Bizottság társelnöke hozzáteszi, hogy a csomag jócskán befolyásolja munkájukat, mind az engedélyezést, mind azt tekintve, hogy beléphessenek a határövezetbe. Mind rámutatott, a hatalom célja egyértelműen az, hogy lehetetlenné tegye olyan csoportok tevékenységét, amely igyekeznek számon kérni bizonyos dolgokat a kormányon.

Kovács András, a Menedék igazgatója arról számolt be, hogy szükségtervet készítenek, mert a hatóságok két hónapja felfüggesztették pályázatukat az EU illetékes alapjánál. A Transparency International nem gondolja, hogy vonatkozik rá a „Stop, Soros”, mert nem foglalkozik menekültekkel. De nagy csapás volna számukra, ha minden külföldi támogatást megadóztatnának a jövőben, mert kiadásaik 13 %-ára Soros alapítványától kapnak pénzt. Martin József Péter szerint ha mégis ez következik be, akkor kénytelenek lesznek alkalmazottakat elbocsátani. Ritók Nora, a szegény roma gyerekeket felkaroló Igazgyöngy Alapítványtól szintén úgy gondolja, hogy rájuk nem érvényes a készülő jogszabály, mindenesetre próbálnak több adományt gyűjteni, mert esetükben a költségvetés 10 %-át állja a Nyílt Társadalom Alapítvány.

Válaszlevél Magyarország miniszterelnökének

Tisztelt Honfitársam!

Megkaptam a levelét, amelyre ezúton igyekszem illő módon válaszolni. Először is hadd fejezzem ki nagyrabecsülésemet, amiért Ön pénzt, s fáradságot nem kímélve, velem együtt mintegy 8 millió honfitársamnak írt levelet. Nem lehetett olcsó mulatság, s bár úgy sejtem, hogy Ön tehetős ember, félő, hogy ekkora postaköltség még az Ön családi költségvetését is megterheli. Nem szeretném, ha e mostani költekezés miatt anyagi gondjai támadnának, és ebből kifolyólag problémát okozna a sárga csekkek befizetése.

Nem tudom, Ön volt-e már ilyen helyzetben, ha nem, akkor elárulom, amit sokmillió magyar polgár rendre a saját bőrén tapasztal: a befizetés elmaradása esetén a szolgáltatók előbb figyelmeztető felszólítást küldenek, majd – további nemfizetés esetén – beszüntetik a szolgáltatást.

Ön azt írja levelében, hogy „a nemzeti konzultáció során az ország polgárai elsöprő többséggel nemet mondtak a Soros-tervre.”

Ha nem lett volna gyerekszobám, akkor most arra kellene gondolnom, hogy Ön nem mond igazat. (Magyarul: hazudik). Az ország polgárainak nagy többsége ugyanis nem válaszolt az Ön nemzeti konzultációnak nevezett levelére. Vagy azért, mert nem érdekelte őket a téma, vagy azért, mert nem értettek egyet azokkal a nyilvánvaló képtelenségekkel, amelyet az Ön nemzeti konzultációnak nevezett levele tartalmazott. A hozzávetőlegesen nyolcmillió nagykorú állampolgár közül a hivatalos közlés szerint 2 356 811-en küldték vissza a levelet. Ha ez a szám igaz – és sokan ebben is kételkednek – akkor sem felel meg a valóságnak, hogy az ország polgárainak elsöprő többsége nemet mondott a Soros-tervre.

Mely terv, Ön is tudja Tisztelt Honfitársam, nem létezik. Ön azt írja, hogy Soros György „lebontaná a határokat, és milliókat akar betelepíteni Afrikából, és a Közel-Keletről.” Ilyen tervet, vagy elgondolást sem Sorostól, se más normális embertől eddig nem hallottunk. Ha Sorosnak, vagy bárki normális embernek létezne ilyen terve, akkor Ön, Tisztelt Honfitársam, bizonyára már előhozakodott volna az ezt bizonyító szövegekkel.

Tudom, most már Ön sem kíván milliókat behozni Magyarországra, bár volt idő, amikor erről még másképp gondolkodott. Például 2001-ben, amikor az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) üzleti ebédjén Ön úgy fogalmazott, hogy az elkövetkező öt évben Magyarországnak a gazdasági növekedés fenntartása érdekében több millió gazdasági bevándorlót kell befogadnia. Mindehhez még azt is hozzátette, hogy ennek érdekében az országnak át kell gondolnia a bevándorlási szabályokat.

Ezek nem Soros György gondolatai voltak Tisztelt Honfitársam, hanem az Ön szavai. Persze, mint mindenkinek, Önnek is változhat a véleménye, ám ebben az esetben több szerénységet, visszafogottságot várnánk el Öntől, valamint annak a beismerését, hogy két eset lehetséges: Ön 2001-ben rosszul mérte fel a helyzetet, vagy 2018-ban nem mond igazat.

Levelének vége felé Ön azt írja: ragaszkodunk ahhoz, hogy csak mi, magyarok dönthessük el, hogy kikkel élünk együtt. Rossz hírem van az Ön számára Tisztelt Honfitársam: mi, magyarok, már most sem dönthetjük el, hogy kikkel élünk együtt. Én magam például számos olyan honfitársamról tudok, akikkel, ha rajtam állna, eszem ágában sem lenne egy országban élni. Feltételezem, hogy Ön bizonyára hasonlóképpen van ezzel, és sok olyan embert fel tudna sorolni, akiket szívesebben látna a határainkon kívül.

Így megy ez, tisztelt Honfitársam.

Honfitársi tisztelettel,               

                                      Föld S. Péter

Lapszem 2018. január 22.

0

Ma a Vincék és az Artúrok ünneplik névnapjukat. Egyre borúsabb lesz ismét az idő, délután már előfordulhat kisebb havazás, havas eső. Szél helyenként lesz csak. A hőmérséklet nappal 1 és +4, késő estére -7 és +2 fok között alakul. Nézzük, miről írnak a mai lapok!

Népszava:  Az MSZP oligarchaadót javasol

A menekültellenes kormánypropagandával szemben a magyar társadalom legnagyobb gondja ma az, hogy a Fidesz -kormányok alatt drámai módon nőtt az egyenlőtlenség, a bérből és fizetésből élők kiszolgáltatottak, míg a kormánypárt kegyencei elérhetetlen luxusban élnek. Ezzel indokolta a Népszavának Harangozó Tamás szocialista képviselő, hogy

várhatóan ma benyújtja a parlamentnek a kormány legújabb bevándorlóellenes csomagjára adott válaszként az MSZP Stop, oligarcha! néven szombaton beharangozott törvénycsomagját.

A hárompontos törvényjavaslattal a szocialisták célja az intézményesített korrupció megtörése, a közbeszerzések átláthatóságának növelése, az összejátszások megakadályozása, a beszerzési és támogatási szerződések teljes nyilvánosságának megteremtése.

A  nyertes és a vesztes közbeszerzési pályázatok szövegét és a részletes értékeléseket is teljes egészében nyilvánossá kellene tenni, ennek elmaradása esetén az egész pályázatot érvényteleníteni kellene.

A következő javaslat az osztalékjövedelmekre az általános 15 százalékos adókulcsnál jóval magasabbat, 75 százalékos adót írna elő abban az esetben, ha a jövedelem akár uniós, akár hazai közpénzből finanszírozott munka elvégzéséből származik.

A letelepedési államkötvényt végleg megszüntetnék és nyilvánosan elszámoltatnák az ezek forgalmazásával foglalkozó cégeket. Elvárás lenne, hogy a kötvények eladásával szerzett extraprofit nagyobbik részét fizessék be a költségvetésbe.

Magyar Nemzet: Szigetvári Viktor: Visszalépünk két LMP-s javára

Visszalépnek az Együtt jelöltjei az LMP két társelnöke, Szél Bernadett és Hadházy Ákos javára az egyéni választókerületeikben, vagyis Budakeszin és Szekszárdon – ezt Szigetvári Viktor jelentette be a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Az Együtt választmányi elnöke, egyben miniszterelnök-jelöltje arról is beszélt, hogy habár ezek a visszalépések egyoldalúak, attól még szeretnék, ha más pártok az ő jelöltjeiket támogatnák, például Csepelen Szabó Szabolcsot. Reálisnak látja a Fidesz kisebbségbe szorítását április 8-án, akkor pedig meg kell szakítani „a rezsim” jogfolytonosságát, egyfajta új rendszerváltást képzel el.

Bajnai Gordon is szóba került az interjúban, Szigetvári elmondta, hogy a volt kormányfő, az Együtt alapítója érti, hogy miért úgy politizál most a párt, ahogy.

Bajnai bizonyos jelöltjeik mellett a kampányban szórólapon vagy kiadványon meg fog jelenni, de ennél komolyabb szerepre nem készül.

Ő az Együtt tagja, fizet tagdíjat, támogatja is a pártunkat, én még szakpolitikai kérdésekben is ki szokták kérni a véleményét.

Szigetvári végül meggyőződését hangoztatta, hogy a párt be fog jutni a Parlamentbe.

Magyar Idők: Jól keres a frakción a Jobbik holdudvara

Több mint 40 milliót fizetett ki tavaly a Jobbik országgyűlési frakciója a Vona Gáborral szoros kapcsolatot ápoló Forrai Richárd érdekeltségeinek – közpénzből. Jól keresett a frakción Sneider Tamás felesége és a párt kommunikációs igazgatójának családi vállalkozása is.

A párt képviselőcsoportja 162 milliót költött, nagyrészt a Jobbikhoz köthető cégeknél és magánszemélyeknél.

Mindez a lap cikkéből derül ki – ebben, a 168 óra adataira hivatkozva górcső alá veszi a Jobbik holdudvarának közpénzből származó jövedelmi forrásait.

A képviselőcsoport tavaly összesen 162 081 934 forintot költött el. A szerződések túlnyomó többségét a párthoz köthető cégekkel és magánszemélyekkel kötötték meg. A javadalmazottak körében számos vidéki jelöltjük mellett megtalálhatók a párt ifjúsági tagozatának egyes vezetői vagy éppen a pártlap, az Alfahír egyik újságírójának cége.

Cél szerinti bontásban megállapítható, hogy 2017-ben az Iránytű Intézet szakpolitikai anyagaira 34,67 millió forintot, további hasonló munkákra 4,42 millió forintot költött el a Jobbik. Szakpolitikát érintő szaktanácsokra 38 796 400 forintot fizettek ki. Reprezentációra 16 297 538, autóbérlésre pedig összesen 15 564 175 forintot költött el a képviselőcsoport, amely hat ügyvédnek adott 18 507 410 forint összértékű megbízást. Tolmácsolásra és fordítási feladatokra ugyanakkor 20 115 687 forintot, kommunikációra pedig 11 034 246 forintot adott ki a Jobbik.

Rogán Antal esete a muszlimokkal és a zsidó közösséggel

A Stop Soros néven ismert törvénycsomagról nyilatkozott Rogán Antal a közrádió Vasárnapi Újság című műsorában. A tavalyelőtti helikopterezés miatt rövid időre száműzött miniszter nem kevesebbet állított, minthogy a törvénycsomaggal kapcsolatban „nyugodtan kihúzható az antiszemitizmus vádja, mert a magyar kormány nemhogy nem antiszemita, hanem segíti a hazai zsidó közösséget. Amikor a túlnyomórészt muszlim származású migránsok ellen védekezünk, akkor valójában pont a magyarországi zsidó közösségnek a védelme érdekében tesszük a legnagyobb lépést”.

A magyar zsidó közösség nem olyan hülye, mint amilyennek Rogán Antal és a kormány látja és láttatja őket. Ha a „muszlim származású migránsok” (sic!) nagy tömegével érkeznének Magyarországra, akkor bizonyára a zsidó közösség is aggódna. Erről azonban, és ezt Rogán Antal is jól tudja, szó sincs. Sem muszlim, sem más származású menekültek, nem jönnek Magyarországra, ha rövid időre mégis, akkor, ahogy tehetik, továbbállnak.

Magyarországon egyébként élnek muszlim vallású emberek, többségük magyar származású, ám velük a zsidó közösségnek – sem a zsidó közösséghez nem tartozó magyaroknak – nincs bajuk. Az a néhány ezer muszlim, akik többségükben régóta magyar állampolgárok, elfér az országban és békében megvan a zsidó (és nem zsidó) közösséggel.

A zsidó közösség mostanában leginkább attól tart, hogy a Soros György elleni gyűlöletkeltés, röviden a sorosozás felszínre hozhatja a majd minden társadalomban, így a magyarban is meglévő antiszemita indulatokat. Amikor az adófizetők pénzéből fizetett milliárdokból egy köztudottan zsidó származású amerikai-magyar milliárdos arcképével plakátolják tele az országot, és mellé még odaírják, ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén, akkor a zsidó közösségben rossz emlékű idők idéződnek fel. Amikor pedig egy vidám társaság egy Ő VOLT A SOROS felirattal kidekorált leölt disznó mögött állva mosolyog, akkor a zsidó közösségben felvetődik, hogy ez most komoly, merthogy viccnek túlságosan durva.

A magyar kormány, ahogyan azt Rogán Antal nem kevés tisztánlátással megállapította, nem antiszemita, de nincs ellenére, hogy a sorozosással erősödjön az antiszemitizmus. Nem azért, mintha a magyar kormánynak baja lenne a zsidókkal, hanem azért, mert azt gondolja, hogy akárcsak a cigányok, a devizahitelesek, vagy bárki más, a zsidó közösség is tart valakiktől, és ezért a kormányhoz fut védelemért.

Rogán Antal úgy tesz, mintha nem tudná, hogy a magyar zsidó közösség nem a Magyarországot messze elkerülő muszlimoktól fél, hanem azoktól a populista politikusoktól, akik még az antiszemita indulatokat is hajlandók felerősíteni annak érdekében, hogy az emberek ne Magyarország valódi problémáiról beszéljenek. A hatalmas méreteket öltő korrupcióról például, amely miatt a gazdaság a saját lehetőségeihez mérten csak lassabban tud fejlődni. És hogy emiatt hiába minden maszatolás és bűvészmutatvány, nemcsak Európától, de a régió más országaitól is egyre jobban lemaradunk.

A magyar zsidó közösség nem a muszlimoktól tart, hanem attól, hogy lesznek olyan – nem a zsidó közösséghez tartozó – magyar emberek, akik a Stop Soros néven ismert törvénycsomag két kezdőbetűjét egybeolvasva bíztatást éreznek ki a kormány megnyilvánulásaiból.

Macedón mozgalom ihlette a „Stop Soros” elnevezést

0

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció alelnöke szerint Macedóniában napra pontosan egy éve indította útjára az SOS (Stop Operation Soros, azaz Állítsuk meg a Soros-hadműveletet) mozgalmat az azóta már meg is bukott jobboldali kormánypárt.

Orbán kormánya most ugyanezt hirdette meg. A Demokratikus Koalíció szerint a kormánynak ez a lépése blöff, kampányfogás, amellyel „a menekültügyben leleplezett hazugságairól akarja elterelni a figyelmet.”

A külföldről támogatott civil szervezetek megadóztatása veszélyes precedenst teremt,

mert megteremti annak a lehetőségét, hogy elvonja például a Prosperitati Alapítványtól a vajdasági magyar vállalkozások fejlesztésére nyújtott ötven-, illetve a Pro Economica Alapítványtól az erdélyiekére tervezett százmilliárdos magyarországi támogatás 25 százalékát.

Ami pedig az idegenrendészeti távoltartás tervezett intézményét illeti, az ötlet a Rákosi-, illetve Kádár-rendszerben létezett, de már jóval a rendszerváltás előtt fölszámolt határsávot élesztené föl. Ez legalább két ponton sérti az uniós alapelveket: különbséget tesz a magyar és a nem magyar uniós polgárokra vonatkozó szabályok között és sérti a „négy szabadság” elvének egyikét, a személyek EU-n belüli szabad mozgását.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK