A müncheni felsőbíróság tíz rasszista gyilkosság miatt ítélte el a Nemzetiszocialista Underground (NSU) nevű szélsőjobboldali terrorszervezet vezetőjét, Beate Zschäpét.
Zschäpét az NSU által 2000 és 2007 között elkövetett gyilkosságokban és erőszakcselekményekben társtettesként ítélte el a bíróság. Az életfogytiglanra ítéltek Németországban legkorábban 15 év után kérhetik, hogy feltételesen szabadlábra kerülhessenek, de a bíróság különösen súlyosnak mondta ki az elkövetett bűncselekményeket, amivel gyakorlatilag ettől a lehetőségtől is megfosztják Beate Zcshäpét.
A 43 éves nőt a gyilkosságok mellett terrorszervezet tevékenységében való részvételben és gyújtogatásban is bűnösnek találták. Négy társát is elítélték. Ralf Wohlleben, aki a szélsőjobboldali Német Nemzeti Demokrata Párt tisztségviselője is volt, tíz év börtönt kapott, mert fegyverekkel látta el az NSU-t. Holger G.-t három évre ítélték terrorszervezet támogatásáért. Ő is adott át fegyvert az NSU tagjainak, valamint hamis papírokkal támogatta őket. André E. két és fél év, Casten S. három év börtönt kapott. Utóbbi
a gyilkosságok idején még nem volt 18 éves.
Tőle kapták az NSU tagjai azt a CZ-83 típusú pisztolyt, amellyel később kilenc embert agyonlőttek.
A Deutsche Welle Németország második világháború utáni korszakának az egyik legnagyobb tárgyalásaként jellemzi a pert. Az MTI tudósítója szerint a törvényszék épületénél már kora reggel hatalmas sorok kígyóztak, olyan nagy volt az érdeklődés; volt, aki már kedd este óta várt, hogy bejuthasson, de a terembe csak ötven embert engedtek be.
A bíróság előtt várakozók egyperces csenddel emlékeztek az áldozatokra.
Az NSU 2000. szeptember 11. és 2007. április 25. között tíz embert gyilkolt meg.
A gyilkosságokat rasszista indokból követték el.
A legtöbb áldozat kisvállalkozó volt, kebabot vagy zöldséget árult. Többségük török nemzetiségű volt, de volt köztük egy görög származású is, utolsó áldozatuk pedig egy fiatal német rendőrnő volt.
Többségüket fényes nappal közvetlen közelről hangtompítós pisztollyal fejbe lőtték. A hatóságok két, összesen 20 sérülttel járó kölni robbantásos merényletet, valamint 15 rablást is az NSU számlájára írnak. A nyomozók szerint a támadásokat hárman követték el, de Zschäpe két feltételezett társa, Uwe Mundlos és Uwe Böhnhardt 2011-ben egy bankrablást követően öngyilkos lett.
Arra az eljárásban nem került elő bizonyíték, hogy a nő bármelyik bűncselekménynél személyesen jelen lett volna. Ugyanakkor a bíró szerint fontos szerepe volt a tervezésben, és abban is, hogy a szervezetet a külvilág felé ártalmatlannak próbálták feltüntetni.
Az ügyben a német hatóságokat is rengeteg bírálat érte, ugyanis
éveken át egyáltalán nem gyanították, hogy a gyilkosságok mögött egy szélsőjobboldali csoport áll.
Sokáig azt a szálat követték, hogy török szervezett bűnözői körök vagy éppen az áldozatok családtagjai követték el a bűncselekményeket, és nem is kötötték össze a gyilkosságokat. Az NSU létéről csak Mundlos és Böhnhardt öngyilkossága után szereztek tudomást. Zschäpe négy nappal később feladta magát, de előtte felgyújtotta azt a lakást, amelyet hárman közösen béreltek Zwickauban, hogy minden bizonyítékot megsemmisítsen.
Beate Zschäpe ügyvédje nem sokkal az ítélet kihirdetése után bejelentette, hogy felülvizsgálati kérelmet nyújt be a szövetségi legfelsőbb bírósághoz.
