Kezdőlap Címkék Soros György

Címke: Soros György

Soros: Megszólalt az Európa-párti csendes többség

Soros György szerint az európai választás eredménye jobb lett a várakozásoknál, mert megszólalt az Európa-párti csendes többség, és azt mondta: meg akarja őrizni azokat az értékeket, amelyekre az Európai Uniót alapították, de egyben radikális változtatásokat akarnak az EU működésében.

Soros György cikke a Project Syndicate prágai székhelyű véleményportálon jelent meg, amely neves politikusok, más személyiségek állásfoglalásait jelenteti meg, és amelytől ezeket az írásokat mintegy 70 millió emberhez eljuttató közel 500 sajtóorgánum veszi át.

Soros szerint a csendes többség legfőbb aggodalma a klímaváltozás, és ez kedvező az Európa-barát pártok, különösen a zöldek számára. Az Európa-ellenes pártok, amelyektől nem lehet konstruktív cselekvést várni, a várakozásokkal ellentétben nem arattak nagy sikert, és nem tudják létrehozni azt az egységfrontot, amelyre szükség lenne ahhoz, hogy növeljék befolyásukat.

Soros György úgy látja, mindenekelőtt a csúcsjelölt-rendszeren kell változtatni, amely az EU vezetésének közvetett szelektálását szolgálja, és amint Franklin Dehousse írta az EU Observerben megjelent briliáns, de borúlátó cikkében, rosszabb, mintha egyáltalán nem lenne demokratikus választás.

Minden tagállamban valós pártok működnek, de ezek európai kombinációi olyan mesterséges konstrukciók, amelyeknek egyetlen célja az, hogy vezetőik személyes ambícióit támogassák.

Ez legfőként az EPP-re jellemző, amely már 2004 óta a kezében tartja a bizottság elnöki tisztségét. Az EPP jelenlegi vezetője, Manfred Weber – akinek nincs kormányzati tapasztalata -, a jelek szerint bármilyen kompromisszumra kész, hogy a parlamenti többségben maradjon.

E kompromisszumok között van Orbán Viktor, a tekintélyelvű magyar miniszterelnök keblére ölelése. Orbán komoly gondot jelentett Webernek, mert nyíltan megszegte az európai normákat, és az EPP tagpártjainak közel a fele Orbán pártjának kizárását követelte. Ehelyett azonban Weber meggyőzte az EPP-t, hogy viszonylag könnyen teljesíthető feltételeket szabjon Orbánnak: engedje tovább Budapesten maradni a CEU-t amerikai egyetemként. Ezt Orbán nem teljesítette. Az EPP azonban mégsem zárta ki a Fideszt, hanem csak felfüggesztette, azért, hogy az EPP tagjai közé lehessen számítani, amikor a bizottság elnökét megválasztják.

Orbán most azon van, hogy a Fideszt újra az EPP bona fide tagjává tegye. Érdekes lesz meglátni, hogy Weber megtalálja-e a módját a Fidesz újbóli befogadásának.

A csúcsjelölti rendszer nem kormányok közötti megállapodáson nyugszik, ezért könnyen megváltoztatható. Sokkal jobb lenne, ha az Európai Bizottság elnökét képzett jelöltek gondosan összeállított listájáról, közvetlenül választanák meg, de ehhez a szerződések módosítására lenne szükség. Az Európai Tanács elnökét továbbra is a tagállamok minősített többsége választhatna meg, ahogyan azt a Lisszaboni Szerződés előirányozza. A reformot, amely a szerződések módosítását követelné meg, igazolja az európai választás eredménye – írta Soros, és részletezte az eredményeket, kiemelve a húsz éve nem tapasztalt nagy részvételi arányt. Megállapította: ezúttal a csúcsjelölti rendszer álomcsapatot ígért, és ez főleg a rendszert elvszerűen ellenző Emmanuel Macron érdeme. Pedro Sanchez spanyol miniszterelnökkel még a választás előtt tartott találkozón a két politikus megállapodott abban, hogy a bizottság és a tanács élére ideális két csúcsjelöltet támogatják.

A csúcsjelölti rendszer fő támogatója Németország. Amennyiben Weber nem tudja elnyerni a bizottsági elnöki tisztséget, Berlin azon lesz, hogy az Európai Központi Bank (ECB) élére Jens Weidman kerüljön. Ő azonban aligha lenne ideális a tisztségre: diszkvalifikálja őt a tény, hogy a német alkotmánybíróság előtt tanúskodott az EZB ellen egy olyan ügyben, amelyben az EZB egy olyan jogának megkérdőjelezéséről volt szó, amelynek döntő szerepe volt az euró-válság legyőzésében. „Remélem, hogy ez a tény minél szélesebb közben ismertté válik” – írta Soros, hozzátéve, hogy az EZB élére bárki más alkalmasabb lenne.

Megállapította: a dolgok jelen állása mellett egyetlen vezető tisztség sem kerül Franciaországhoz, és jó lenne, ha Németországhoz sem kerülne egy sem, mert ez több teret engedne más államoknak. Ám

a csúcsjelölti rendszer mellett még az EU sok intézménye szorul radikális reformokra.

Ez azonban várhat, amíg kiderül, hogy teljesülnek, s ha igen, milyen mértékben az európai választás eredményeiben lévő ígéretek. „Még nem jött el az ideje annak, hogy győzelmet hirdessünk, hátradőljünk és ünnepeljünk. Még nagyon sok munka kell ahhoz, hogy az EU-t olyan jól működő szervezetté alakítsuk, amely megfelel hatalmas lehetőségeinek” – írta Soros György.

Ara-Kovács Attila

Történelemóra

Egy remekbe szabott interjú végén, Soros György apropóján, Schmidt Mária az alábbiakat mondja a riporternek: „Tudja, az apját, Soros Tivadart katolikusként regisztrálták 1916-ban, miután hadifogságba esett. Nem tudom, hogy tényleg zsidó-e. Miért térne vissza a zsidó hitre valaki a ’30-as években? Soha nem viselkedett zsidóként, egy rejtély a számomra.”

Ennyit mondott a történészasszonynak vélt pártpropagandista. Egy rejtély a számára.

Akkor hát segítsünk neki megfejteni ezt a rébuszt! Mondjuk el a Terror Háza Múzeum főigazgatójának, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárának, a Szabadság téri szárnyas ótvar éceszgéberének, a Sorsok Háza projektért – minden ellenkező híreszteléssel szemben, s a változatlanul hatályban lévő kormányrendelettel összhangban – felelős Közép- és Kelet-európai Történelmi és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány elnök asszonyának, hogy kis kezicsókolom, picinyt rosszul tetszik feltenni a kérdést. Ugyanis, tetszik tudni, a 30’-as években tündérlak Magyarhonban nem az volt a módi, hogy valaki fogta magát, aztán visszatért a zsidóságba, vagy nem tért vissza a zsidóságba, azt majd én döntöm el alapon. Viszont az volt a módi, hogy – meglehet, kissé udvariatlanul – meg sem kérdezték a jelölteket, hanem, tetszik tudni, megmondták nekik, kedves elnök asszony, hogy kikeresztelkedés ide, oltáriszentség oda, mik is ők valójában, mert azt majd mi döntjük el

(„Wer bei mir Jude ist, bestimme ich!” – „Az, hogy ki a zsidó, én mondom meg!”).

És ha elnök asszonynak elkerülte volna a gondos, a múltat objektíven pásztázó történészi figyelmét, halkan jelezném, hogy remek Reiseführerek, iránymutatók és tájékozódási felületek álltak a hőn szeretett hatóság rendelkezésére, amelyekkel magabiztosan és minden felesleges és kukacoskodó vitát elkerülve hozhatták meg bölcs döntéseiket: ott voltak például a nürnbergi törvények néven rendkívül népszerűvé vált jogszabályok, így például az Állampolgársági törvény (1935. szeptember 15.), amely Soros Tivadar bácsi dilemmájára biztos kezű eligazítást nyújtott, amennyiben legalább 3 zsidó nagyszülővel rendelkezett (teljesen zsidó), vagy 1 zsidó szülővel vagy 2 zsidó nagyszülővel (elsőfokú keverék), vagy 1 zsidó nagyszülővel (másodfokú keverék). Aztán szépen sorjában jöttek a magyarországi zsidótörvények is, amelyek közül már az első volt szíves deklarálni, hogy az 1919. augusztus 1. után kikeresztelkedetteket is zsidónak nevezte meg, aztán a második (1 szülő vagy legalább két nagyszülő zsidó, a három generáció óta megkeresztelkedetteket nem érintette a törvény), majd huss, egyszeriben kisurrant a harmadik zsidótörvény is, a törvényalkotó vigyázó szemét immár a nürnbergi törvényekre vetve, szigorúan a náci terminológia szerint (két nagyszülő esetében már zsidó).

Hát így volt ez, kérem szépen. Így volt ez Soros Tivadar bácsival, meg a kis Soros Gyurival is, aki bizonyára csak a gyerekek megszokott bújócskáját játszotta, amikor rejtőzködnie kellett.
Ha pedig önmagát a korszak nagy szakértőjének tekintő hölgy mindezt nem tudja, akkor számomra ennek oka az igazán nagy rejtély. S akkor most megsúgom neki: nemcsak a Soros-családdal, hanem még nagyon-nagyon sokakkal volt ez így akkoriban.

Gábor György

Bréking (fék)nyúz, 2019. május 7. – Tudósítás a másik valóságból

0

Az Origo, meg a Mandiner azt írta, hogy Ujhelyi István Sopronban nyilvánosan megígérte a kerítés lebontását, mert be akarja engedni az illegális migránsokat. (Ujhelyi reagálása itt olvasható.) A Magyar Nemzetből megtudhatjuk, hogy Karácsony Gergely migrációbarát politikát folytat. A PestiSrácok leleplezi, hogy Soros György baráti szervezeteihez megy árulkodni Washingtonba Márki-Zay Péter.

Ujhelyi István megígérte a kerítés lebontását

„Szavazzanak az MSZP-Párbeszéd listájára, ha kerítésmentes EU-ra vágynak” – mondta Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője hétfőn Sopronban. A nyilatkozata alapján egyértelmű, hogy a bevándorláspárti szocialista politikus lebontaná a Magyarország déli határaira emelt biztonsági kerítést, és beengedné hazánk területére az illegális migránsokat.

Nem Ujhelyi az első szocialista politikus, aki szót emel a kerítések ellen. 2015-ben, amikor a magyar kormány elrendelte, hogy a magyar-szerb határon épüljön határvédelmi kerítés a tömeges, illegális bevándorlás feltartóztatása céljából, a szocialisták élesen ellenezték a kerítésépítést. (Origo: Ujhelyi István Sopronban nyilvánosan megígérte a kerítés lebontását)

Karácsony Gergely migrációbarát politikát folytat

Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a problémát, amit a Karácsony Gergely vezette zuglói önkormányzat migrációbarát politikája jelent — hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Jelen Tamás, a XIV. kerületi Fidesz választókerületi elnöke. Mint ismert, Zuglóban a 2015-ös migrációs válság kitörése óta iszlám kulturális központ épült, migrációs érzékenyítő tréningeket tartottak, illetve adományraktárat is kialakítottak a bevándorlók számára.

– Látható, hogy összefogtak Európa migránsbarát politikusai, és ehhez Karácsony Gergely zuglói polgármester asszisztál a leginkább – jelentette ki Jelen Tamás. (Magyar Nemzet: Jelen Tamás: Karácsony migránstámogatókat segít)

Persze, hogy Márki-Zay Péter is Soros-bérenc

Nagy volt az idegeskedés az ellenzéki oldalon, amikor kiderült, Orbán Viktort hamarosan fogadja Donald Trump. Erre a találkozóra valamivel meg kellett próbálni rákontrázni, így Márki-Zay Péter is meghívatta magát az amerikai fővárosba, nehogy már ő jelentéktelennek tűnjön a magyar politikában. A hódmezővásárhelyi polgármester a Mindenki Magyarországa Mozgalom másik vezetőjével, Kész Zoltánnal az amerikai külügyminisztériumban tesz látogatást, de várhatóan a Helsinki Bizottság vezetőivel is találkozik és részt vesz a German Marshall Fund kerekasztal-beszélgetésén is. Ez utóbbi teljesen véletlen egy Soros Györgyhöz igencsak közel álló szervezet. (PestiSrácok: Soros György baráti szervezeteihez megy árulkodni Washingtonba Márki-Zay Péter)

Soros Györgyöt is meg akarta ölni egy migráns vadász szervezet

Egy beépített FBI ügynök szerint a United Constitutional Patriots szervezet 2017-ben arra készült, hogy végezzen Soros Györggyel, Hillary Clintonnal és Barack Obama-val!

Az NBC News közölte a hírt az FBI belső forrásaira hivatkozva. Korábban Az FBI letartóztatta a migráns vadász  fegyveres milícia vezérét Új Mexikóban. A 69 éves Larry Hopkins a United Constitutional Patriots /Egyesült Alkotmányos Hazafiak/ szervezetének vezére. Az FBI azon az alapon fogta el Új Mexikóban, hogy illegálisan sok fegyvert és lőszert halmozott fel. Új Mexikó állam főügyésze üdvözölte az FBI lépését. A fegyveres milícia főnöke, aki a Johnny Horton nevet is használta, a migránsok ellen szervezte meg csapatát a határ közelében.

Vadásztak az illegális határátlépőkre, akik közül sok kisgyerek is volt. A migránsokat fegyverrel megállásra kényszerítették, majd pedig értesítették a határőrséget. A milíciának erre semmiféle törvényes felhatalmazása nem volt, de Trump elnök migráns ellenes politikája kedvező hátszelet biztosított a számukra. Az USA elnöke olyan kerítést szeretne, mely végig húzódik az Egyesült Államok és Mexikó határán. Ez hatalmas összeget emésztene fel, ezért az ellenzéki demokraták nem támogatják az elképzelést. Latin Amerikából évtizedek óta érkeznek konvojok a mexikói határra, hogy onnan elérjék az Egyesült Államokat. Trump igyekszik a minimálisra csökkenteni az illegális bevándorlást, és a fegyveres milíciák ebben segítik. De senki sem veheti a saját kezébe a törvényt : ezért tartóztatták le az egyik ilyen migráns vadász milícia főnökét Új Mexikóban.

A migráns vadász szervezet szóvivője tagadta, hogy 2017-ben előkészületeket tettek volna Soros György, Hillary Clinton és Barack Obama meggyilkolására. Mindhármukat jelenleg azért gyűlöli a szélsőjobboldal – és nemcsak Amerikában – mert állást foglalnak a migránsok jogai mellett.

Bréking (fék)nyúz, 2019. március 28. – Tudósítás a másik valóságból

0

A 888-tól megtudhatjuk, hogy az Obama-kormányzat közbenjárására úszta meg a felelősségre vonást Soros György egy ukrán szervezete miatt 2016-ban. A Migrációkutató Intézet kiderítette, migránsok tízezrei tervezik, hogy a következő hetekben útnak indulnak Törökországból, illetve Görögországból Németországba. A Magyar Hírlap megírta, hogy az egymást is szapulva a legkülönfélébb jelszavakkal tülekedő ellenzékben a legrafináltabb tülekedő-tolakodó Gyurcsány.

A bevándorláspárti üzletember az egyik ukrajnai NGO-ja miatt került bajba

A korrupció ellen harcoló Anti-Corruption Action Centre (AntAC) 1,2 milliárd forintnak megfelelő összeggel nem tudott elszámolni. Az NGO ellen 2016-ban az Obama-adminsztráció nyomására szüntették meg a nyomozást az ukrán hatóságok.

Az akkori amerikai elnök, Barack Obama által vezetett demokrata kormányzat nem kockáztathatta meg a 2016-os elnökválasztási kampány kellős közepén, hogy a demokraták elnökjelöltjét, Hillary Clintont nyíltan támogató Soros György korrupciós botrányba keveredjen Kelet-Európában, ezért a kijevi amerikai nagykövetség egy listát küldött Jurij Lucenko ukrán főügyésznek, melyen azon szervezetek és személyek nevei szerepeltek, akik ellen „meg kellene szüntetni a nyomozást”.

Mivel a korrupció vádjával perbe fogott AntAC neve is rajta volt a papíron, Soros György megúszta, hogy „kilőjék” az egyik fontos kelet-európai NGO-ját. (888: Az Obama-kormányzat közbenjárására úszta meg a felelősségre vonást Soros György 2016-ban)

Több tízezer fős migránskaraván készül Nyugat-Európába

Migránsok tízezrei tervezik, hogy a következő hetekben útnak indulnak Törökországból, illetve Görögországból Németországba – állítja legújabb elemzésében a Migrációkutató Intézet.

A törökországi „remény karavánja” elnevezésű, a közösségi médiában indított kezdeményezéshez közel 40 ezer, főként szír állampolgár csatlakozott, akik a rossz életkörülmények és a magas, 60 százalék körüli munkanélküliség miatt távoznának Nyugat-Európába. A konvoj létszáma akár a többszörösére is duzzadhat a családtagokkal, mivel az ingyenes szervezés és a nemzetközi humanitárius szervezetek által biztosított kíséret különösen vonzóvá teheti az utat.

Ezzel párhuzamosan egy Görögországban rekedt migránsokból álló karaván is szerveződik.

Az intézet szerint 2015-ben egy hasonló kezdeményezés eredményezte az Európai Unió felé induló tömeges migrációt. (Mandiner: Több ezer fős migránskaraván szerveződik Törökországban és Görögországban, a cél Nyugat-Európa)

A legrafináltabb tülekedő-tolakodó Gyurcsány

A balliberális média lelkesülten üdvözölte, hogy már több magyar városban, illetve fővárosi kerületben megvalósult az ellenzéki összefogás, amelynek mottója, hogy a Fidesz jelöltjével szemben minden településen „egy az egyben” kell harcolni, különben esély sincs a kormánypártok legyőzésére. Ennek jegyében állt fel közös színpadra a DK-tól a Jobbikig az ellenzéki térfél szinte minden liberálisan szivárványos szereplője, azt hirdetve, a demokrácia helyreállításáért az ördög öreganyjával is össze kell fogni.

Ám közbeszólt az a fránya európai parlamenti választás.

Momentán ezért most ott tartanak, hogy az összefoglaló nevén demokratikus ellenzéknek keresztelt politikai minikonglomerátum tarkabarka pártocskái egymás ellen kampányolnak. Az egy szem „láthatatlan párt”, a Párbeszéd kivételével senki nem fog össze senkivel. Valamennyi ellenzéki szereplő azzal a maszlaggal eteti az összefogásért lelkesedő dühös választókat, hogy az EP-választás az más, annak ugyanis nincs belpolitikai jelentősége, azon mindenkinek önállóan kell megméretnie magát. Ezért aztán olykor egymást is szapulva, a legkülönfélébb jelszavakkal tülekednek és tolakodnak, hogy megugorhassák az EP-választás parlamenti küszöbét jelentő álomhatárt.

A legrafináltabb tülekedő-tolakodó egyébként maga Gyurcsány, a bukott miniszterelnök, aki kifogyhatatlan a trükkökből. Tavalyelőtt ő volt a legharsányabb összefogó, amikor Botka ki akarta hagyni az ellenzéki össztáncból, de lám, elérte, hogy a szegedi polgármestert saját pártja nyírja ki. Tavaly egyenesen a DK irodájába hívta az ellenzéki szereplőket, akiket az LMP szerint a szellemi részegség állapotában fogadott, majd sértődötten elhatárolódott, most pedig elsőként fordított hátat az ellenzéki népakaratnak, előretolva feleségét, akitől másnap már véletlenül azt kérdezte az ATV riportere, hogy ő lesz-e 2022-ben a teljes ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje. (Magyar Hírlap: Csapágyas baloldal)

Mi múlik az európai választáson?

0

„Ha a nemzetállamok visszatérnek, s ha a meghatározó pártok nem tudják hatalmi ambícióikat az integráció érdekében korlátozni, akkor nem csak uniónk nem lesz belátható időn belül, de béke sem. Hogy a kelet-európai haramiakormányok – élükön a magyarral – mit tesznek vagy mit nem eközben, az csak abból a szempontból érdekes, hogy szemléletes élőképben mutatják be addig is, mi lesz szerte a kontinensen, ha nem létezik többé Európai Unió.” – idéz Ara-Kovács Attila Diplomáciai jegyzete első bekezdéseként.

Múlt héten a Project Syndicate című portál – mely általában neves közéleti személyiségek véleményének ad helyet – közölte Soros György Európa, ébredj fel! című cikkét, mely meglepően élesen mutat rá azokra az okokra, amelyek miatt az Európai Unió nevű projekt, mely évtizedeken át remekül működött és fejlődött, most zátonyra látszik futtatni. Nem előzmények nélküli az írás. 1936-ban, a Budapesten megjelenő német nyelvű lap, a Pester Lloyd közölte először annak a, később könyv formában is publikált esszének az első változatát, mely Achtung Europa! – vagyis Európa, vigyázz! – címmel keltett világszerte feltűnést. A szerző a Nobel-díjas író, Thomas Mann volt.

Mann és Soros írása úgy viszonylik egymáshoz, mint a 20. és 21. század. Míg az Európa, vigyázz! mintegy 200, addig Soros cikke, mindössze kétoldalas – ez a különbség a részletes narratívákat igénylő modern korszak és a digitalizált posztmodern között. Ám a jelek szerint ezzel az eltéréseknek vége is; a két könyv azonos jellegű fenyegetésekkel szembesíti a világot, s csak rajtunk múlik, hogy a szörnyű következmények is azonosak lesznek-e.

Thomas Mann könyvének kulcsmondata ez: „Az új világ gyermekei […] az erőszakon kívül csak a hazugságban hisznek.”

Soros Györgyé pedig a következő: „Nehéz elképzelni, hogy hogyan kerülhetnek ki győztesen az Európa-barát pártok a májusi választáson, hacsak nem helyezik Európa érdekeit a sajátjaik elé.”

Igen, ma is szaporodnak korunk gyermekei, akik az erőszakon kívül csak a hazugságban hisznek, és az első világháború után is a nagy, Európa iránt egyébként elkötelezett polgári liberális és szociáldemokrata pártok sem voltak képesek saját érdekeik elé helyezni a közös európai jövőt.

Az Európai Uniót megalapozó tizenkét politikus – Konrad Adenauer, Joseph Bech, Johan Beyen, Winston Churchill, Alcide de Gasperi, Walter Hallstein, Sicco Mansholt, Jean Monnet, Robert Schuman, Paul-Henri Spaak és Alberto Spinelli – megtapasztalta, mit szül az erőszak és a hazugság, ugyanakkor tisztában volt vele, hogy a közös érdeket nem írhatja felül semmi más, különösen nem a politikai önzés. Mindannyian az egyes nemzeti indulatokat meghaladó érdekként fogalmazták meg az együttműködést elindító Chartát. Egy dologról feledkeztek meg csupán, hogy szankciókat teremtsenek az olyan jövendő politikai törekvésekkel szemben, melyek az unió előtti világba szeretnék visszavinni Európát. Monnet már 1943-ban megfogalmazta, hogy: „Nem lesz béke Európában, ha [a háborút követően] a kontinenst ismét a nemzeti szuverenitás alapján szervezik újjá. […] Európa államai túl kicsik, semhogy polgáraiknak garantálni tudnák a szükséges jólétet és társadalmi fejlődést. Európa államainak ennélfogva föderális formában kell újjászervezniük magukat.” Ugyanakkor fel sem merült benne, hogy a második világháború kataklizmája után ne ugyanerre a következtetésre jusson mindenki más.

Pedig a történelem során több ellenpélda létezett a kontinensen.

Fel Európa ellen! – Putyin, Trump, Farage, a háttérben pedig Le Pen szédíti a népet.

Hihetetlen bár, de tény: a 16. évszázadban Lengyelország – hogy egészen pontosak legyünk a lengyel-litván perszonálunió – volt a kontinens legnagyobb állama; területe több, mint tízszerese volt a mai Magyarországnak, illetve közel kétszerese a mai Franciaországnak. Nemességének számaránya is felülmúlt minden más államot. Ez a nemesség komoly fegyvert kapott az 1652-es országgyűlésen elfogadott liberum veto révén: vagyis vétójogot. Minden egyes nemes megvétózhatott bármilyen törvényt vagy javaslatot. Először tehát Lengyelország fejlődése állt le, mert az egyes részérdekek alapján mindig akadt olyan nemes, aki nemmel szavazott a különböző modernizációs törekvésekre. Egy idő után az államigazgatás sem tudott már működni. Így aztán nem csak a fejlődés akadt meg, de az ország védereje is szétforgácsolódott. Lassan fogyni kezdett az ország területe, mígnem aztán 1793-ban Lengyelország már nem létezett: Ausztria, Poroszország és Oroszország felosztotta területét egymás között.

Az analógia a nemzeti szuverenitást felszámoló lengyel nemesek és a nemzetállami újjászületést sürgető és ezzel az uniót ellehetetleníteni kívánó, szétszavazó mai kormányok, politikai csoportok között elszomorítóan nyilvánvaló. Ha a nemzetállamok visszatérnek, s ha a meghatározó pártok nem tudják hatalmi ambícióikat az integráció érdekében korlátozni, akkor nem csak uniónk nem lesz belátható időn belül, de béke sem. Hogy a kelet-európai haramiakormányok – élükön a magyarral – mit tesznek vagy mit nem eközben, az csak abból a szempontból érdekes, hogy szemléletes élőképben mutatják be addig is, mi lesz szerte a kontinensen, ha nem létezik többé Európai Unió.

Soros György davosi beszéde

Soros György nagy hatású beszédet mondott a davosi Világgazdasági Fórumon. A hazai szemelvények után közöljük a befektető és filantróp felszólalását, néhány részlet – a lényeget nem érintő történeti visszatekintés – kivételével. Soros Kína mostani vezetőjét tartja a szabad világ legnagyobb ellenségének.

„Jó estét és köszönöm mindenkinek, hogy eljött.

Ma este szeretném  arra felhasználni az időt, hogy figyelmeztessem a világot egy példátlan veszélyre, amely veszélyezteti a nyílt társadalmak túlélését.

Tavaly, amikor itt álltam, a legtöbb időt az informatikai monopóliumok nemkívánatos szerepének elemzésének szenteltem. Ezt mondtam: „Szövetség jön létre az autoriter államok és a nagy, adatgazdag informatikai monopóliumok között, amelyek összehangolják a vállalati felügyelet elsőrendű rendszereit egy, már államilag támogatott fejlesztésű felügyeleti rendszerrel. Ez olyan totalitárius ellenőrzésű hálót eredményezhet, amelyet még George Orwell sem tudott elképzelni.”

Ma este szeretném felhívni a figyelmet a nyílt társadalmakkal szembeni azon veszélyre, amely az ellenőrző eszközökben ölt testet. Amelyeket a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia adhat az elnyomó rezsimek kezébe. Kínára összpontosítok, ahol Hszi Csin-ping ural egy pártállamot.

A múlt év óta sok dolog történt, és

sokat tanultam a totális ellenőrzés Kínában látható alakulásáról.

Az egy személyről gyorsan rendelkezésre álló, egyre bővülő információk egyetlen központi adatbázisba ágyazódnak „társadalmi creditrendszer” létrehozása céljából. Ezen adatok alapján az embereket olyan algoritmusok alapján értékelik, amelyek meghatározzák, hogy veszélyes-e a pártállamra. Az embereket ezután ennek megfelelően értékelik.

A társadalmi creditrendszer még nem teljesen működőképes, de egyértelmű, hogy mi a cél.

Az egyén sorsát alárendelni az egypárti állam érdekeinek

– a történelemben eddig nem látott módon.

A rendszert ijesztőnek és elrettentőnek találom. Sajnos néhány kínai meglehetősen vonzónak tartja, mert olyan információkat és szolgáltatásokat nyújt, amelyek jelenleg nem állnak rendelkezésre, és megvédhetik a törvénytisztelő állampolgárokat az állam ellenségeivel szemben.

Kína nem az egyetlen autoriter rendszer a világon, de kétségtelenül a leggazdagabb, legerősebb és legfejlettebb a gépi tanulásban és a mesterséges intelligenciában. De Hszi nincs egyedül.

A Nyílt Társadalom Alapítvány alapítójaként az életemet az összesítő, szélsőséges ideológiák elleni küzdelemnek szenteltem, amelyek tévesen azt állítják, hogy a célok igazolják az eszközöket. Úgy gondolom, hogy a szabadság iránti vágyat nem lehet örökre elfojtani. De azt is felismertem, hogy

a nyitott társadalmak jelenleg súlyos veszélyben vannak.

Különösen aggasztónak tartom, hogy a mesterséges intelligencia által kifejlesztett ellenőrzési eszközök a nyílt társadalmak felett az autoriter rezsimek számára előnyt kínálnak. Számukra az ellenőrzési eszközök hasznosak, a nyílt társadalmakra fenyegetést jelentenek.

„Nyílt társadalom” kifejezést használok olyan társadalomra, amelyben a jogállamiság uralkodik, szemben egyetlen személy uralmával, és ahol az állam feladata az emberi jogok és az egyéni szabadság védelme. Személyes álláspontom szerint a nyílt társadalomnak különös figyelmet kell fordítania a hátrányos megkülönböztetéssel vagy társadalmi kirekesztéssel küzdőkre és azokra, akik nem tudják megvédeni magukat.

Ezzel ellentétben

az autoriter rezsimek bármilyen ellenőrző eszközt felhasználnak, hogy megtartsák hatalmukat

azok kárára, akiket kihasználnak és elnyomnak.

Hogyan védhetők meg a nyitott társadalmak, ha ezek az új technológiák beépített előnyöket adnak az autoriter rezsimeknek? Ez az a kérdés, amely aggaszt engem. Ezzel minden olyan személynek is foglalkoznia kell ezzel, aki inkább nyitott társadalomban élne.

A nyílt társadalmaknak szabályozniuk kell az ellenőrző eszközöket előállító vállalatokat,

mielőtt az autoritárius rezsimek „nemzeti bajnokoknak” nyilváníthatják magukat. Ez a folyamat lehetővé tette néhány kínai állami vállalat számára, hogy felzárkózzon és még felül is múlja a multinacionális óriásokat.

Mélyen aggódok személyes történetemből fakadóan. Magyarországon születtem 1930-ban és zsidó vagyok. 13 éves voltam, amikor a nácik megszállták Magyarországot, és elkezdték deportálni a zsidókat a haláltáborokba.

Nagyon szerencsés voltam, mert apám kiismerte a náci rezsim természetét, és hamis személyi okmányokat és rejtekhelyeket csinált családtagjainak, valamint számos más zsidónak is. A legtöbbünk túlélte.

Az 1944-es év életem alakító élménye volt. E korai életkorban megtanultam, hogy mennyire fontos a politikai rendszer. Amikor a náci rezsim helyét szovjet megszállás váltotta fel, azonnal elhagytam Magyarországot, és menedéket találtam Angliában.

A London School of Economicson fejlesztettem ki gondolkodási keretrendszert mentorom, Karl Popper hatására. Ez a keretrendszer váratlanul hasznosnak bizonyult, amikor munkát találtam a pénzpiacon. Ennek semmi köze a pénzügyekhez, de kritikus gondolkodáson alapul. Lehetővé tette számomra, hogy elemezzem az intézményi befektetőket irányító elméletek hiányosságait. Sikeres fedezeti alapkezelővé váltam, és büszke voltam arra, hogy a legjobban fizetett kritikusa vagyok a világnak.

A fedezeti alap működtetése nagyon stresszes volt. Amikor több pénzt szereztem, mint amennyire szükségem volt magamnak vagy a családomnak, kisebb válságon mentem keresztül. Miért kell megölnöm magam, hogy több pénzt csináljak? 1979-ben létrehoztam a Nyílt Társadalom Alapítványt. Céljaimat a zárt társadalmak megnyitásának elősegítésében, a nyílt társadalmak hiányosságainak csökkentésében és a kritikus gondolkodás előmozdításában határoztam meg.

Első erőfeszítéseim a dél-afrikai apartheid rendszer aláásására irányultak. Aztán hozzáláttam a szovjet rendszer megnyitásának. Közös vállalkozást hoztam létre a Magyar Tudományos Akadémiával, amely kommunista ellenőrzés alatt állt, de képviselői titokban szimpatizáltak erőfeszítéseinkkel. Ez az elképzelés legvadabb álmaimon túli sikert ért el. Ezt neveztem el „politikai filantrópiának” . Ez 1984-ben volt.

Az ezt követő években megpróbáltam megismételni sikeremet Magyarországon és más kommunista országokban. Meglehetősen jót végeztem a szovjet birodalomban, beleértve a Szovjetuniót is, de Kínában más történet volt.

Első erőfeszítésem Kínában meglehetősen ígéretesnek tűnt. Ez magában foglalta a kommunista világban nagymértékben csodált magyar közgazdászok és egy újonnan létrehozott kínai think tank közötti látogatáscserét, amely szívesen tanult a magyaroktól…

1986. októberében létrejött a Kínai Alap nevű közös vállalkozás. Ez olyan intézmény volt, amelynek nem volt párja Kínában. Papíron teljes autonómiát élvezett. … De a radikális reformoknak számtalan ellenfelei voltak, akik összeálltak, hogy támadják az alapot. Azt állították, hogy CIA-ügynök vagyok, és felkérték a belbiztonsági ügynökséget, hogy vizsgálják meg… A Kínai Alap pályázói hamar észrevették, hogy a szervezet a politikai rendőrség ellenőrzése alá került, és elkezdtek távol maradni. Senkinek sem volt bátorsága, hogy elmagyarázza nekem az okát.

Végül egy kínai ösztöndíjas meglátogatott New Yorkban, és azt mondta nekem, jelentős kockázatot hordoz számára az alap. Hamarosan az akkori miniszterelnököt eltávolították a hatalomból, és ezt az ürügyet használtam az alapítvány bezárására. Ez közvetlenül a Tiananmen téri mészárlás előtt történt 1989-ben, és „fekete pontot” hagyott az alapítványhoz kapcsolódó emberek nyilvántartásában. Hosszú időbe telt, hogy töröljék a nevüket, de végül sikerült.

Visszatekintve egyértelmű, hogy

tévedtem, amikor megpróbáltam létrehozni egy olyan alapítványt, amelynek működése idegen a kínai emberek számára.

Abban az időben a támogatás odaítélése megteremtette a kölcsönös kötelezettséget az adományozó és a kedvezményezett között, és mindkettőt arra kötelezte, hogy örökké hűek maradjanak egymáshoz.

Ennyit a történelemről. Hadd forduljak az elmúlt évben bekövetkezett események felé, amelyek közül néhány meglepett.

Amikor elkezdtem Kínába menni, találkoztam számos hatalmi pozícióval rendelkező emberrel, akik hittek a nyitott társadalom alapelveiben. Fiatal korukban vidékre deportálták őket átnevelésre, gyakran szenvedtek el olyan nehézségeket, amelyek sokkal nagyobbak, mint Magyarországon voltak. De túlélték őket, és sok közös volt bennünk.

Kíváncsiak voltak arra, hogy megismerjék Karl Popper gondolatait a nyílt társadalomról. Miközben a koncepciót nagyon vonzónak találták, értelmezésük némileg eltért az enyémtől. Ismerték a konfuciánus hagyományokat, de Kínában nem volt hagyománya a (parlamenti) választásnak. Gondolkodásuk hierarchikus maradt, és mélyen élt bennük a tisztelet a „magas hivatal” iránt. Én viszont inkább egalitárius voltam, és azt akartam, hogy mindenki szavazzon.

Szóval, nem lepődtem meg, amikor Hsz Csin-ping komoly ellenzékbe került otthon, de meglepődtem az általa vállalt megoldáson. Tavaly nyáron (a pártkongresszuson – a szerk.) bár nem volt hivatalos közlemény, a pletyka az volt, hogy megpróbálnak gátat szabni a két cikluson túli megválasztásnak és a személyi kultusznak, amelyet Xi maga épített magának.

Fontos felismerni, hogy az ilyen kritika csak figyelmeztetés volt Hszinek, de végül nem érte el a korlát megszüntetését. Továbbá „a Hszi Csin-ping gondolatát” ugyanolyan szintre emelték, mint Mao elnök tanait. Tehát Hszi továbbra is a legfőbb vezető, esetleg egy életre szólóan.

Kínára összpontosítottam, de

a nyitott társadalmaknak sokkal több ellenségük van, köztük Putyin Oroszországa.

És a legveszélyesebb forgatókönyv az, amikor ezek az ellenségek összeesküdnek egymással és tanulnak egymástól arról, hogyan lehet még jobban elnyomni az embereiket.

A kérdés az, mit tehetünk, hogy megállítsuk őket?

Az első lépés a veszély felismerése. Ezért beszélek ma este. De most jön a nehéz rész. Azoknak, akik meg akarják őrizni a nyitott társadalmat, együtt kell működniük és hatékony szövetséget kell alkotniuk.

Olyan feladatunk van, amelyet nem szabad a kormányokra hagyni.

A történelem azt mutatja, hogy még az egyéni szabadságot védő kormányoknak is sok egyéb érdekük van, amelyek elsőbbséget élveznek saját polgáraik szabadságával szemben, az egyén szabadságával szemben.

A Nyílt Társadalom Alapítványai az emberi jogok védelmét szolgálják, különösen azok számára, akiknek nincs kormányuk, amely megvédi őket. Amikor négy évtizeddel ezelőtt elkezdtük, sok kormány támogatta erőfeszítéseinket, de számuk mára csökkent. Az Egyesült Államok és Európa a legerősebb szövetségeseink voltak, de most saját problémáikkal vannak elfoglalva.

Ezért arra szeretnék összpontosítani, hogy mi a legfontosabb kérdés a nyitott társadalmak számára: mi fog történni Kínában?

A kérdésre csak a kínai emberek válaszolhatnak. Mindössze annyit tehetünk, hogy éles különbséget tegyünk közöttük és Hszi Csin-ping között. Mivel Hszi kinyilvánította ellenségességét a nyitott társadalommal szemben,

a kínai nép továbbra is a remény legfőbb forrása.

És valóban van alapja a reménynek. Ahogy néhány kínai szakértő elmagyarázta nekem, ismert egy konfuciánus hagyomány, amely szerint a császár tanácsadói felszólalnak, amikor határozottan nem értenek egyet annak egyik cselekedetével vagy rendeletével, még akkor is, ha ez száműzetéshez vagy kivégzéshez vezethet.

Ez nagy megkönnyebbülés volt számomra, amikor a kétségbeesés szélén voltam. A nyitott társadalom elkötelezett védelmezői Kínában, akik a életkorom körüliek, többnyire nyugdíjba vonultak, és helyüket fiatalabbak vették át, akik Hszi Csin-pingtől függenek. De új politikai elit alakult ki, amely hajlandó megtartani a konfuciánus hagyományt. Ez azt jelenti, hogy Hszinek továbbra is lesz politikai ellenzéke.

Hszi a többi ország számára példaképként mutatja be Kínát. Az Egy övezet, egy út (más néven új kínai selyemút – a szerk.) kezdeményezése elég régóta működik ahhoz, hogy feltárja hiányosságait.

Célja, hogy Kína érdekeit szolgálja, nem pedig a kedvezményezett országok érdekeit.

Ambiciózus infrastrukturális projektjeit főként hitelekből finanszírozták, és a külföldi tisztviselőket gyakran megvesztegették, hogy elfogadják azokat. Ezek közül sok projekt gazdaságtalan volt.

Az ikonikus eset Srí Lankán van. Kína épített egy kikötőt, amely stratégiai érdekeit szolgálja. Nem sikerült elegendő kereskedelmi forgalmat vonzania a hitel kifizetéséhez, és lehetővé tette Kína számára, hogy átvegye a kikötőt. Számos hasonló eset fordul elő máshol, amelyek széles körű elkeseredést okoznak.

Malajziában az előző kormányt 2018 májusában új koalíció váltotta. Ez azonnal leállított néhány nagy infrastrukturális projektet, és jelenleg tárgyalásokat folytat Kínával, hogy mennyi kompenzációt kell fizetnie Malajziának.

A helyzet nem olyan egyértelmű, mint Pakisztánban, amely a kínai befektetések legnagyobb kedvezményezettje. A pakisztáni hadsereg teljes mértékben Kínában kezében van. 2018 elején Kína és Pakisztán bejelentette a katonai együttműködés nagyszabású terveit. Az év végére Pakisztán mély pénzügyi válságba került, de nyilvánvalóvá vált:

Kína azt tervezi, hogy az Egy út, egy övezet kezdeményezést katonai célokra is felhasználja.

Mindezek a kudarcok arra kényszerítették Hszi Csin-pinget, hogy módosítsa a kezdeményezés iránti hozzáállását, és októberben a Népi Gyűlés figyelmeztette, hogy a projekteknek a fogadó országok érdekeit kell szolgálniuk. Több projekt, Sierra Leonétól Ecuadorig újratárgyalása zajlik.

A legfontosabb, hogy az Egyesült Államok kormánya „stratégiai riválisnak” minősítette Kínát. Trump elnök úr kiszámíthatatlan, de ez a döntés gondosan előkészített terv eredménye. Azóta a Trump idioszinkratikus (nagyjából indokolatlanul ellenszenves – a szerk.) viselkedését nagymértékben felváltotta egy új Kína-politika, amelyet a nemzetbiztonsági tanács ázsiai ügyekért felelős tanácsadója, Matt Pottinger és mások felügyelnek. A politikát Mike Pence alelnök szóbeli beszédében vázolták október 4-én.

Annak ellenére, hogy Kína stratégiai riválisnak minősül, ez túl egyszerű. Kína fontos globális szereplő, a vele szembeni hatékony politikát nem lehet szlogenre egyszerűsíteni. Sokkal kifinomultabb, részletesebb és gyakorlatiasabbnak kell lennie és magában foglalnia az amerikai gazdasági választ az Egy út, egy övezet kezdeményezésre.

Hszi Csin-ping megértette azt a veszélyt, amelyet az új amerikai politika képvisel. Személyes találkozjukon játszott Trump elnökkel a Buenos Aires-i G20-as tanácskozáson. Időközben a globális kereskedelmi háború veszélye nőtt, és a tőzsde decemberben komoly esést szenvedett el. Ez problémát okozott Trumpnak, aki minden erőfeszítését a 2018-as félidős törvényhozási választásokra összpontosította. Találkozójukon elérték az egyik célt, de ez nagyon bizonytalan: a kilencven napos fegyverszünetet a kereskedelmi háborúban.

Időközben egyértelmű jelek vannak arra, hogy Kínában széles körű visszaesés következik be a gazdasági növekedésben, amely a világ többi részét érinti. A globális lassulás az utolsó dolog, amit a piac látni akar.

A ki nem mondott társadalmi szerződés Kínában a folyamatosan növekvő életszínvonalra épül. Ha a kínai gazdaság és a tőzsdei visszaesés elég súlyos, akkor ez a társadalmi szerződést alááshatja, és még az üzleti világ is Hszi Csin-ping ellen fordulhat. Az ilyen visszaesés az Egy övezet, egy út kezdeményezés végét is jelenthetné, mert Hszi kifogyhat a pénzből, hogy továbbra is finanszírozzon sok veszteséges beruházást.

A globális internetgazdaság kérdésében a Nyugat és Kína között be nem jelentett küzdelem van.

Kína kívánja diktálni a digitális gazdaság szabályait és eljárásait, hogy a fejlődő világot új platformjaival és technológiáival uralja. Ez veszélyezteti az internet szabadságát és a nyitott társadalmat.

Tavaly még azt hittem, hogy Kínának mélyebben be kell ágyazódnia a globális kormányzás intézményeibe, de azóta Hszi Csin-ping viselkedése megváltoztatta a véleményemet. Jelenlegi álláspontom szerint

az USA-nak Kínára kell összpontosítania ahelyett, hogy gyakorlatilag az egész világgal folytatná a kereskedelmi háborút.

Ahelyett, hogy könnyedén hagyja a ZTE-t és a Huaweit, erőteljesen lépjen fel ellenük. Ha ezek a vállalatok az 5G piacon uralkodnának, elfogadhatatlan biztonsági kockázatot jelentenéek a világ többi részére.

Sajnálatos módon Trump elnök, úgy tűnik, más utat követ: Kínának engedményeket ad, és győzelmet hirdet az USA szövetségesei elleni támadásainak megújításakor. Ez alááshatja az Egyesült Államok politikai célját, amely a kínai visszaélések megfékezésére irányul.

Végezetül hadd foglaljam össze az üzenetet, amelyet ma este szállítok. Fontos szempont, hogy

az elnyomó rendszerek és az informatikai monopóliumok kombinációja e rendszereket beépített előnyökkel ruházza fel a nyílt társadalmakkal szemben.

Az ellenőrző eszközök hasznosak az autoriter rezsimek kezében, de fenyegetést jelentenek a nyílt társadalmak számára.

Kína nem az egyetlen autoritárius rendszer a világon, hanem a leggazdagabb, legerősebb és technikailag leginkább előremutató.

Ez teszi Hszi Csin-pinget a nyílt társadalmak legveszélyesebb ellenfélévé.

Ezért fontos, hogy megkülönböztessük Hszi Csi-ping politikáját a kínai nép törekvéseitől. Ha a társadalmi creditrendszer működésbe lépne, az teljes ellenőrzést adna Hszi kezébe. Mivel Hszi a nyílt társadalom legveszélyesebb ellensége, a kínai népre, és különösen az üzleti közösségre és egy (más) politikai elitre kell törekednünk a konfuciánus hagyomány fenntartására.

Ez nem jelenti azt, hogy azok, akik hisznek a nyitott társadalomban, passzívak maradnak. A valóság az, hogy hidegháborúban vagyunk, ami forróvá válik. Másrészt, ha Hszi és Trump már nem lesz hatalomban, lehetőség nyílik arra, hogy nagyobb együttműködést alakítson ki a két informatikai szuperhatalom között.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének a második világháborúból eredő szerződéséhez hasonló szerepe lenne az Egyesült Államok és Kína közötti konfliktus jelenlegi ciklusának vége. Megújítaná a nemzetközi együttműködést és lehetővé tenné a nyílt társadalmak virágzását. Ez összegzi az üzenetemet.”

Bréking (fék)nyúz, 2019. január 24. – Tudósítás a másik valóságból

1

Gulyás Gergely miniszter elmagyarázta nekünk, hogy a baloldal próbálja szalonképessé tenni a rasszizmust és az antiszemitizmust. Deutsch Tamás leleplezte, hogy az Európai Bizottság vezetői gyakrabban egyeztetnek Soros Györggyel, mint a tagállamok kormányfőivel.

A Jobbik és a baloldal összefogása a rasszizmus szalonképessé tételéről szól

Gulyás Gergely szerint a Jobbik és a baloldal összefogása arról szól, hogy a baloldal próbálja szalonképessé tenni a rasszizmust és az antiszemitizmust.

A Miniszterelnökség vezetőjét sajtótájékoztatóján kérdezték a Sneider Tamás Jobbik-elnökkel kapcsolatban a napokban megjelent hírekről.

A közéletben nincs helye annak, aki ilyen gyűlöletcselekményt követ el – mondta a miniszter azzal összefüggésben, hogy évekkel ezelőtt Sneider Tamás egy mozgáskorlátozott embert bántalmazott – Gulyás Gergely szavai szerint – „annak származása miatt”.

A tárcavezető kifejezetten elrettentőnek nevezte ezt a botrányos eseményt.

Azt is megemlítette, hogy a szintén botrányba keveredett Szávay István még mindig a Jobbik országgyűlési képviselője. (MTI: Gulyás: a baloldal a rasszizmust próbálja szalonképessé tenni)

Soros a kormányfőknél gyakrabban tárgyal az uniós vezetőkkel

Soros György Pierre Moscovici, gazdasági és pénzügyekért felelős európai uniós biztossal tárgyalt Davosban. Ahogy az eddig is megszokott volt, ezúttal sem lehet semmit tudni – a találkozó tényét leszámítva – a megbeszélésről.

Mivel az amerikai üzletember korábban több alkalommal tárgyalt befolyásos uniós vezetőkkel ismeretlen okokból, Deutsch Tamás, fideszes európai parlamenti képviselő írásban fordult az Európai Bizottsághoz. A következő kérdéseket tette fel Frans Timmermans és Soros György közötti 2017. április 28-ai, 2018. február 1-ei, 2018. április 16-ai, valamint 2018- november 26-ai egyeztetésekről:

  • Ki kezdeményezte a találkozókat, és azok miért jöttek létre?
  • Miről volt szó a tárgyalásokon?
  • Helyénvalónak tartja-e, hogy demokratikus választásokon politikai felhatalmazással nem rendelkező személy, egy ismert üzletember, ilyen gyakorisággal egyeztethessen az Európai Bizottság vezető tisztségviselőivel?

Úgy látja, hogy annyiszor, mint Sorosnak az Európai Unió tagországainak egyetlen állam- illetve kormányfőjének sem volt lehetősége az Európai Bizottság vezetőivel közvetlenül egyeztetni. (Origo: Deutsch Tamás írásbeli kérdéseket tett fel Soros brüsszeli útjairól)

A Soroshoz köthető álcivilek beszálltak az EP-kampányba

Nacionalizmussal, populizmussal riogatva most az EP-kampányba száll bele a Soros-féle Liber­ties. A berlini székhelyű szervezet korábban német cégeken keresztül akart nyomást gyakorolni a magyar kormányra a bevándorlást segítő NGO-kkal kapcsolatos szabályozás visszavonása érdekében.

Az EP-kampánnyal összefüggésben népszerűsítő körútra indul új könyvével a Soros György által is finanszírozott, több európai, köztük magyar NGO-kat is összefogó Liberties. Az adóoptimalizálás miatt berlini székhelyű szervezet kiadványában arról értekezik, hogy miért szavaznak annyian a nacionalistákra, populistákra, és mit lehet ez ellen tenni.

A Jerusalem Post nevű izraeli hírportál tavaly márciusban számolt be arról, hogy a Liberties akkori vezetője, Dénes Balázs arra biztatta a német külügyet, hogy az itteni német cégeken keresztül magyarok munkahelyei­vel zsarolja az Orbán-kormányt a bevándorlást segítő NGO-kkal kapcsolatos szabályozás visszavonása érdekében. Dénes Balázs ekkor a német tulajdonú magyarországi Mercedes-, Audi- és Bosch-gyárakat említette. (Magyar Idők: Álcivilek az EP-kampányban)

Bréking (fék)nyúz, 2019. január 12. – Tudósítás a másik valóságból

0

A Magyar Időkből megtudhatjuk, hogy Soros György kézivezérli az Európai Bizottságot. Az Origo pedig azt írta meg, hogy a Momentum a kampánystábnak osztogatta a pénzt. Az is kiderült, az ellenzéknek annyi a választási programja, hogy O1G.

Soros rendszeresen egyeztet az uniós vezetőkkel

Azt, hogy az Európai Unió főbb döntéshozói, valamint testületei milyen szinten kerültek a Soros-hálózat szorításába, jól mutatta, hogy 2017 október 19-én az EP belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) elfogadta azt a javaslatot, amely úgy reformálja meg az uniós menekültügyi és menedékkérelmezői rendszert, hogy felülírja az addig alapvetőnek számító uniós elvet.

Jean-Claude Juncker, Frans Timmermans, Emanuel Macron vagy éppen a migrációs biztos, Dimitris Avramopoulos is szerepel Soros György személyes találkozóiról készült feljegyzésekben. Az, hogy miről egyeztetett velük, egyelőre csak sejthető, konkrétumokat nem árulnak el a találkozókról. Azonban az jól látható, hogy nem csupán a milliárdos tőzsdespekuláns, hanem alapítványainak munkatársai is rendszeresen találkoztak az európai vezető elit tagjaival, a nyilvánosan elérhető adatok szerint leginkább „ismeretlen témában”.

Egy finn portál szerint Soros többször is egyeztetett Jyrki Katainen finn, illetve Vera Jourová cseh biztossal is. A lap felidézte, Soros lobbiszervezetének munkatársai saját bevallásuk szerint szinte heti rendszerességgel találkoznak az Európai Bizottság tagjaival vagy munkatársaival. (Magyar Idők: Husz alkalommal találkozott Soros az uniós vezetőivel)

A Momentum a kampánystábnak osztogatta a pénzt

Vége a titkolózásnak, a Momentum sok huzavona és sumákolás után végre közzétette a részletes kampányköltéseiről készült beszámolóját. Na persze nem önszántából. Erre azért kényszerült a viccpárt, mivel az Állami Számvevőszék kezdeményezte a Momentum költségvetési támogatásainak a felfüggesztését, mert az nem teljesítette a számvevőszéki törvényben előírt közreműködési kötelezettségét, és az ÁSZ nem ismerhette meg az utóbb közzétett részletes adatokat.

Néhány napja aztán nagy duzzogva, de közzétették a részletes beszámolót, amelyből jó néhány érdekesség is kiderült. Így például az, hogy a fiúknak, lányoknak sikerült a rendelkezésre álló 508 millió forintból több mint 140 milliót különböző, főként közösségi médiás hirdetésekre elkölteniük. (Furcsa az arány is, ráadásul valamennyi számnál, adatnál lényeges, hogy nem egy valódi, hanem egy alig létező, mikropártról van szó.) De arra is fény derült a dokumentumból, hogy a kampánystáb egy-egy tagja 790 ezer Ft-ot keresett márciusban átlagosan, és hasonlóan bőkezűek voltak a kampánycsapat tagjaival. (Origo: Bőkezűen osztogatta a pénzt a Momentum a kampánystábnak)

Az ellenzéknek annyi a választási programja, hogy O1G

Most tehát ott tart a komplett ellenzék és nyalonc sajtója, hogy O1G. Ez a választási programjuk, ezt kínálják az országnak. E csodás mozaikszót ők nem az „Orbán egy géniusz” értelemben használják, mint a józan többség, hanem simicskásan. Egy szétcsúszott oligarcha viszkigőzös szavait tűzik zászlajukra, ezt skandálva gyújtják föl a nemzet karácsonyfáját, a gyerekek szánkóit, dobálják a rendőröket. S közben azt képzelik – mert nemcsak erkölcsük, agyuk sincs –, ez az új csodafegyver. Fenéket! Pont oda jutnak, ahová az ötletgazda: az árokba, húgyfoltos felöltőben.

Soros egyik üzenőfüzete (444) azt írta, hogy egy férfit állítólag azért nem vettek föl patkányirtónak(!), mert a Facebook-profilján kint volt az O1G-embléma. A magam részéről nem értem, hol itt a probléma. Aki ilyen emblémával pózol (vagy ilyen gagyi hírekkel tömi tele a lapját), az nyilvánvalóan gyengeelméjű. Namármost ki a búbánat akar egy gyengeelméjűt alkalmazni a cégénél (a 444-et leszámítva)? Na ugye!

Az a helyzet, hogy ez az egész szedett-vedett ellenzék Szkinhed Roytól a Füstbombás Fegyőrön és a Diktafonos Pókemberen át a Vörösfejűig menthetetlenül, végleg és visszavonhatatlanul beleőrült a folytonos vereségekbe, a saját tehetségtelenségébe és a kilátástalanságba. Süt belőlük a gyűlölet, a fóbia, ami kiölte azt a kevéske józan eszüket is, ami volt. Így hát föl sem fogják, hogy az O1G-vel nem a hatalomhoz vagy a magyar emberek szívéhez kerülnek közelebb, hanem az árok mélyéhez, ahol már várja őket a Lajos. (PestiSrácok.hu: Lábon lőtte magát az ellenzék az agyalágyult O1G-kampánnyal)

Egy kérdésem Orbán Viktorhoz

Nem igazán tisztelt miniszterelnök úr! Ön azt ígérte, hogy tavaly év végén tart egy sajtótájékoztatót, amin lehet kérdéseket is feltenni. Ebből persze nem lett semmi, ezért én most így teszek fel egy kérdést. Persze rengeteg dolgot kérdezhetnék, végül azonban egy olyat választottam, amit talán még senki sem kérdezett öntől.

Mi a véleménye arról a pártról, amely rengeteg pénzért tömegével, ezrével hoz be az országba alig ellenőrzött, ezért részben igazán veszélyes migránsokat?

Hogy van-e erre bizonyíték?

Hát persze! A párt befolyásos vezetőihez kapcsolódó offshore cégekhez dőlnek a milliárdok. Arra is bőven van bizonyíték, hogy veszélyes emberek érkeznek Magyarországra és rajtunk keresztül az Európai Unióba, sőt, az Egyesült Államokba is. A szlovák rendőrség elit kommandója például egy olyan nemzetközileg körözött terroristát fogott el Kassán, aki magyar papírokkal érkezett hozzájuk. Az amerikai kormány pedig hivatalosan kifogásolta, hogy legalább 65 magyar papírokat használó ukrán és talán orosz bűnöző vízummentesen jutott be az Egyesült Államokba. Azzal a szaúdi milliárdossal, Pharaonnal pedig még a párt vezetője is találkozott, na meg a barátja és talán még a veje is üzletelt, aki a világ egyik legveszélyesebb terroristáját, Oszáma bin Ládent, az al-Káida vezérét is finanszírozta. Ezért aztán az FBI és az Interpol is régóta körözte, de a magyar hatóságokat ez nem zavarta.

Azt el kell ismerni, hogy a párt ügyesen terelte el erről a veszélyes bizniszéről a közvélemény figyelmét. Intenzív gyűlöletkampányt indított ugyanis az igazi menekültek ellen, akik pont a terroristák, vagy a háború elől menekültek – nem is hozzánk, csak legfeljebb rajtunk keresztül. Azzal is ijesztgették a magyar embereket, hogy az Európai Unió csaknem 1300 ilyen, de már ellenőrzött menekült ideiglenes befogadására akarja kötelezni Magyarországot.

Tegyük mindehhez hozzá, hogy ez a párt jórészt Soros Györgynek köszönheti a létrejöttét, a legtöbb vezetőjét kezdetben az amerikai milliárdos pénzelte!

Szóval, mi a véleménye erről a pártról, miniszterelnök úr?

Ja, hogy melyik pártról is van szó? Hát ha nem esett volna le: természetesen a Fideszről!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!