Kezdőlap Címkék Schultz

Címke: Schultz

Sürgős, nyilvános bocsánatkérést!

0

Kovács László, volt külügyminiszter, EU biztos Lázár János miniszterhez intézett nyílt levelében megdöbbenésének adott hangot, hogy Lázár Martin Schulzot, a német SDP elnökét Adolf Hitlerhez hasonlította. A nemzetközi kapcsolatokban példátlanul durva, ráadásul minden alap nélküli hasonlaton csak nyílt bocsánatkéréssel lehetne enyhíteni – írta Kovács.

„Mint Magyarország két korábbi kormányának külügyminisztere és mint az Európai Bizottság volt tagja nagy figyelemmel kisérem Magyarország és a világ számunkra fontos országai közötti kapcsolatok alakulását, mivel ez nagy mértékben befolyásolja hazánk sorsát. Ezért megdöbbenéssel olvastam az Associated Press amerikai hírügynökség tudósításában, majd az ABC News amerikai televízió honlapján, hogy Ön a szokásos csütörtöki kormánytájékoztatójában Martin Schulzot, az Európai Parlament volt elnökét, a Német Szociáldemokrata Párt elnökét Adolf Hitlerhez hasonlította.”

Kovács László Lázár Jánoshoz írt nyílt levelében értetlenségének ad hangot, azzal kapcsolatban, hogy milyen indokokra építve tette Lázár ezt a nemzetközi kapcsolatokban példátlanul durva, ráadásul minden alap nélküli hasonlatot. És azt sem tudja Kovács mire vélni, hogy Hitler melyik ultimátumára emlékeztette Lázárt Martin Schultznak az európai integráció szorosabbá tételét célzó, a nemzetközi sajtóban már évtizedek óta számos jelentős politikus és szakértő által felvetett Európai Egyesült Államok terve.

A volt külügyminiszter feltételezi, hogy Lázár iskolai tanulmányaiból még emlékszik Adolf Hitlernek az emberiség ellen elkövetett bűneire; és nyilván azt is tudja, hogy Martin Schultz az Európai Parlament korábbi elnökeként és német politikusként egyaránt széles körű megbecsülésnek örvend nem csak hazájában, de Európában és a világ számos más országában is.

Ezt követően Kovács Lázár János figyelmébe ajánlja azt is, hogy amennyiben Németországot ismét nagykoalíció fogja irányítani, annak Angela Merkel mellett valószínűleg Martin Schultz lesz a második legnagyobb súlyú tagja. „Gondol-e arra, hogy amikor majd először találkoznak, hogyan fog Martin Schultz és Ön viselkedni­?”

„Egy sürgős, Martin Schultzhoz intézett, de nyilvános bocsánatkéréssel talán még lehetne valamit javítani a helyzeten. Ez nem csak Önnek, de Magyarországnak is jót tenne” – fejezi be nyílt levelét Kovács László.

Schulz a nagykoalícióról, Gabriel az EU reformjáról

0

Nem törvényszerű a nagykoalíció folytatása Németországban, a szociáldemokraták csakis “nyílt végű”, nem feltétlenül a kormányzati szerepvállalásra irányuló tárgyalásokat hajlandóak folytatni az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unióval (CDU) és testvérpártjával, a Keresztényszociális Unióval (CSU) – mondta Berlinben Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke.

Az elnökség ülése után tartott tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az új kormány megalakítása nem sürgős feladat, mert Németországnak “cselekvőképes” ügyvezető kormánya van.

Elmondta, hogy a testület ellenszavazat nélkül elfogadta a csütörtökön kezdődő kongresszusra készített indítványt, miszerint az SPD készen áll megbeszélést folytatni a kormányzati együttműködés lehetőségeiről a CDU/CSU szövetséggel.

A szociáldemokraták a többi között egy – nemzeti szintű – “modern” bevándorlási törvény kidolgozásához, és a menekültek családegyesítési joga körüli viták “humánus” rendezéséhez is ragaszkodnak – mondta az SPD elnöke.

Közben, a szintén szociáldemokrata német külügyminiszter Párizsban az EU megreformálásáért szállt síkra. Sigmar Gabriel francia hivatali kollégájával, Jean-Yves Le Driannal találkozott.  Az elhúzódó német kormányalakításra utalva Gabriel óva intett a német Európa-politika megtorpanásától.  Mint mondta: Németországnak az európai reformmozgalom motorjának szerepét  a kormányalakítás fázisában is be kell töltenie.

Gabriel – aki Emmanuel Macron francia államfővel is egyeztetett – kiemelte: bárki is alakít kormányt Berlinben, Franciaország oldalára kell állnia. Egyben nagyszerű felvetésekként méltatta a francia elnök európai uniós reformelképzeléseit. A francia vezető a többi között azt javasolta, hogy az eurózóna országai nevezzenek ki egy közös pénzügyminisztert és alakítsanak ki egy közös költségvetést.

Merkelék meggyengülve új koalíciós partnereket keresnek

A német választásokon a nagy koalíció tagjai (CDU-CSU és SPD) jelentősen visszaestek, de még így is Angela Merkel alakíthat kormányt. A szélsőséges, menekültellenes Alternatíva Németországért (AfD) bekerült a Bundestagba, méghozzá harmadik erőként és négy év után visszakerültek oda a szabaddemokraták.

Az exit poll adatok annyira megbízhatónak számítanak Németországban, hogy a 18 órai urnazárás utáni megjelenésük alapján a pártelnökök már meg is tették eredményértékelő nyilatkozataikat.

Az első helyen végzett kereszténydemokrata-keresztényszociális unió (CDU-CSU)

az előrejelzett 37% helyett csupán 31% körül szerzett,

ami majd tíz százalékos visszaesés a négy évvel ezelőtti eredményekhez képest. Angela Merkel kancellár ennek ellenére első nyilatkozatában világossá tette, hogy kormányt fog alakítani.

Hogy kivel ez még nem lehet tudni. Martin Schultz, a szociáldemokraták elnöke ugyanis, valószínűleg pártbeli pozíciójának megtartása miatt, kizárta annak a lehetőségét, hogy pártja részt vegyen egy újabb nagy koalícióban. Az SPD-ben ugyanis úgy vélekednek, hogy

a másodhegedűs szerepnek tudható be a párt eddigi leggyengébb eredménye (20-21%).

Mintahogy Schultz is mondta, a szocdemek a legerősebb ellenzéki pártként szeretnének tevékenykedni az új összetételű parlamentben. A szélsőjobboldali AfD eredményét Schultzék is a mostani megmérettetés legaggasztóbb fejleményének ítélték.

A kancelár asszony pedig bejelentette, hogy pártjában komolyan elemzik:

mi motiválta korábbi szavazóikat, hogy most átpártoljanak az Alternatíva Németországért párthoz.

Miután a szélsőséges AfD-vel minden más parlamenti párt kizárja az együttműködést, nem sok kombináció maradt egy lehetséges koalícióra. De nézzük az eredményeket:

 

CDU/CSU             33% (219 mandátum)

SPD                      20% (135)

AfD                      13% (87)

FDP                      10% (69)

Zöldek                 9%   (62)

Baloldal              8%   (59)

 

Azt sem veheti senki sem komolyan megfontolandónak, hogy a kelet-német utódpárttal a Baloldallal Merkelék összeállnának, maradnak tehát a szabaddemokraták (FDP) és a Zöldek. A négy éves kihagyás után visszatérő liberálisok már be is jelentették, hogy szívesen vennének részt a negyedik Merkel-kormányban. Az eddigi német koalíciós gyakorlatot figyelembe véve,

ebben az esetben a külügyminiszter Christian Lindner az FDP vezetője lenne.

Még csak a Zöldeket kell meggyőzni, hiszen a baloldali környezetvédők nem a jobboldali pártok természetes szövetségesei. De a hatalom közelsége elégséges érvként szokott szolgálni.

 

Merkel vagy Merkel

Elég lefutottnak tűnik a vasárnapi németországi parlamenti választás. És nem csupán amiatt, mert Orbán Viktor egy halk, Lázár János meg egy hangos imát mondana a jelenlegi kancellár asszonyért.

Valójában átmenetileg csak 2015-ben ingott meg komolyabban a bizalom Angela Merkel nagykoalíciós kormánya iránt, méghozzá a menekültválság tetőfokán. Akkor kezdett hetet-havat összehordani az Orbán kormány Angela Merkelről:

ő volt tulajdonképpen az első „migránssimogató”.

Neve akkoriban szitokszóvá vált Magyarországon. Soros György már csak egy replika. Igaz, vele vagyis ellene akár választásokat is lehet nyerni. Na nem Németországban.

Ott azért az anyagi jólét is játszik némi szerepet. Mélyebb gazdasági elemzés (Berlin, a világ export királya) helyett álljon itt csak egy átlagos mozinéző megfigyelése:

látott Ön már az utóbbi húsz évben amerikai filmet, amelyben a jobb módú szereplők nem német gépkocsikban bonyolították kusza életüket?

Nem véletlen, hogy a nemzetközi politika újonca (szerző: Roháni iráni elnök) Donald Trump azonnal védővámokat akart bevezetni a német autókra. Meg az sem, hogy a lehető leghűvösebb a viszony az amerikai elnök és a német kancellár között.

Nézzük azonban a vasárnapi német választások szereplőit. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetőjéről, Angela Merkelről szinte már mindent tudni, azt is, hogy nem turbulencia mentes a kapcsolata a testvérpárt, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökével, Horst Seehoferrel, aki arrafelé Orbán Viktor, szintén migráncsozó, leglelkesebb híve. Az ügy apró furcsasága az, hogy a kancellár első számú kihívója, a szociáldemokrata (SPD) Martin Schultz éppen Merkel 2015-ös húzását (a menekültek tömeges „behívását”) kritizálta a kampányban, holott az Európi Parlament elnökeként ennek pont az ellenkőjét hirdette. A kampány kezdetén megjelenése a népszerűségében nagyot hanyatló kisebbik kormánypártot (Németországban vasárnapig még biztos, hogy nagykoalíció van hatalmon: CDU-CSU-SPD) felrázta a mély válságból és ez a közvéleménykutatásokban is meglátszott. De nagyon gyorsan alább is hagyott a lendület. Minden visszatért a „normális” mederbe:

a kimutatások szerint a CDU/CSU biztosan vezet 30 százalék feletti eredménnyel, a szociáldemokraták több mint tíz százalékkal vannak mögötte.

Tény, hogy mind a két nagy párt esetében visszaesés várható. A Spiegel szerint a szociáldemokraták esetében nemcsak német jelenségről van szó, hanem európairól. A lap már a baloldaliak lassú haláláról ír: 2000-ben a szocdemek vagy a szocialisták az EU akkori 15 tagállamából tízben voltak kormánytényezők, manapság, ha bukják a német választásokat és jövő tavasszal az olaszt is, akkor a 28-ból már csak 6 országban lesznek hatalmon (Málta, Portugália, Románia, Svédország, Cseh Köztársaság és Szlovákia). Ennek már van nemzetközi elnevezése: a PASOK-jelenség. A görög Papandreu-dinasztia évtizedekig kormányzó baloldali PASOK pártja a 2015-ös választások után jelentéktelenné vált. A jelenségre egyetlen magyarázat van csak: már senki sem tudja, hogy valójában miért is küzd a mai szociáldemokrata. Konkrétan pedig: vajon miben különbözik a szintén neoliberális kereszténydemokratáktól.

Schultznak emiatt nincs sok esélye.

A legjobb esetben úgy alakulnak az erőviszonyok, hogy Merkelék rákényszerüljenek a velük kötendő koalícióra. Vagyis a „futottak még” kategóriában senkinek sem sikerül annyi szavazatot hozni, hogy az a kereszténydemokraták szavazataival együtt kormánytöbbséget jelentsen.

A többiek pedig: a Zöldek, akik felett eljárt az idő és már nem hasonlítanak a Joschka Fischer fémjelezte mozgalomra, a Balpárt, a szintén jobb napokat látott szabaddemokraták és a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért, amely bejuthat a Bundestagba, akár harmadik erőként.

Végsősorban a tét a következő: a biztos befutó Merkel kivel fog koalícióra lépni.

A választók kétötöde nem tudja, kire ikszeljen

0

Nem csak  Magyarországon döntenek nehezen a választók arról, hova ikszeljenek. Alig egy héttel a szeptember 24-i szövetségi parlamenti (Bundestag) választás előtt a német választók majdnem 40 százaléka még a bizonytalanok táborába tartozik.

A ZDF országos köztelevízió megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint a választók 39 százaléka nem tudja, hogy elmegy-e szavazni, és melyik pártra voksol. Szakértők rszerint a bizonytalanok megnyerésére tett erőfeszítésektől nem várható trendforduló, nem valószínű, hogy a Martin Schulz vezette szociáldemokraták (SPD) behozzák lemaradásukat az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU pártszövetséggel szemben – tudósít az MTI.

Erre utal a ZDF Politbarometer című kutatásának egy másik adatsora is, amely szerint

a németek 83 százaléka a negyedik kormányfői ciklusára készülő Merkel győzelmére számít, és csak 5 százalék Schulz győzelmére.

Ide ikszelnének

Ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás, a CDU/CSU a szavazatok 36 százalékát kapná, ami 2 százalékpontos csökkenés az egy héttel korábban végzett előző Politbarometer-felméréshez képest, és több mint 5 százalékponttal elmarad a 2013-ban tartott Bundestag-választáson elért 41,5 százaléktól.

Azonban a CDU/CSU így is tetemes előnnyel vezet az SPD előtt,

amely 1 százalékpontos erősödéssel 23 százalékon áll, elmaradva a 2013-ban szerzett 25,7 százaléktól.

A kisebb pártok között viszont továbbra is éles a verseny a harmadik helyért, és mivel az eddigi öt helyett várhatóan hét párt szerez szövetségi parlamenti képviseletet, nehezebb lesz kormányt alakítani.

A ZDF felmérése szerint a Bundestag mostani ellenzéki pártjai stagnálnak, az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) 9 százalékon áll, a Zöldek támogatottsága 8 százalékos. Előttük, egyaránt 10 százalékkal áll két Bundestagon kívüli párt, a 2013-ban elveszített szövetségi parlamenti képviselet után a visszatérésre készülő jobboldali liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) és a CDU/CSU-tól jobbra álló, újonc Alternatíva Németországnak (AfD). Mindketten egy százalékponttal erősödtek az előző felméréshez képest.

A mostani erőviszonyok alapján csak a nagykoalíció – a CDU/CSU és az SPD közös kormányzása – vagy a pártok színei (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) alapján Jamaica-koalíciónak nevezett CDU/CSU-FDP-Zöldek kormány tűnik valószínűnek.

 

Itt az új hidegháború !

0

Németország szociáldemokrata külügyminisztere szerint valóságos jégkorszak köszöntött be Washington és Moszkva között. Ez a hidegháború 2.0- mondta Sigmar Gabriel a Bild magazinnak.

 

Az USA és Oroszország újra a nukleáris fegyverkezési versenyt választotta.

Ki a rosszabb ? Trump? Erdogan vagy Putyin?- kérdezte a német bulvárlap a szociáldemokrata külügyminisztert. Mindhárman erő politikát folytatnak és ez veszélyes- válaszolta Gabriel. A világot csatamezőnek tekintik, és ez új hidegháborút eredményezhet. Az orosz kapcsolatot továbbra is fontosnak tekinti Németország külügyminisztere, aki elmondta Schröder ex kancellár jó személyes kapcsolata Vlagyimir Putyinnal gyakran kamatozik ma is, ha valamit el kell intézni Moszkvában. Németország az EU többi tagjával együtt szankciókat alkalmaz Oroszországgal szemben a Krím annektálása miatt, de ettől függetlenül jó kapcsolatra törekszik Vlagyimir Putyinnal, aki KGB-s éveiben a volt NDK-ban szolgált és folyékonyan beszél németül. Töretlen az együttműködés az orosz földgáz importjában, amely a Balti tenger alatt húzódó vezetéken érkezik Németországba. Az USA szankciókkal akarja sújtani azokat a külföldi cégeket is, melyek részt vesznek az olyan nagy építkezésekben mint például egy földgázvezeték. Ezt Berlin maximálisan ellenzi.

Az USA szankciók nyilvánosságra hozása után a külügyminiszter megjegyezte: jobb lett volna, ha Trump előtte velük is konzultál.

A német külügyminiszter maximális támogatásáról biztosította Martin Schulzot, a szociáldemokraták kancellár jelöltjét. Schulz bírálta Merkel kancellárt amiért egymillió migránst beenegedett Németországba 2015-ben. Válaszul Merkel a Welt am Sonntagban úgy nyilatkozott, hogy helyes volt a migránsok beengedése 2015-ben, de gyorsan hozzátette soha többé nem kíván hasonló katasztrófát. Jelenleg Merkel népszerűségi mutatója 38%, a szociáldemokraták jelöltje Schulz 23%-on áll. A migráns ügyben legélesebben Merkelt bíráló Alternative für Deutschland 8%-ra számíthat a választásokon, melyeket szeptember 24-én rendeznek meg Németországban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK