Kezdőlap Címkék Scholz

Címke: Scholz

Putyin szóvivője cáfolja, hogy Trump felhívta volna az orosz elnököt

A Washington Post értesülései szerint az Egyesült Államok megválasztott elnöke figyelmeztette Putyint, hogy ne eszkalálja a háborút, és felhívta az orosz elnök figyelmét arra: az Egyesült Államok jelentős erőket állomásoztat Európában. 

“Európa biztonságáról.”

Szóba kerültek Ukrajna határai is, de a részletek egyelőre nem ismeretesek. Trump és Putyin abban maradtak, hogy folytatják az eszmecserét.

Közben az orosz csapatok nyomulnak előre Ukrajnában, és Oroszországban a kurszki területen már észak-koreai csapatok is támogatják őket. Az oroszok mindinkább fölénybe kerülnek a fronton – erről tájékoztatta az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöke az Európában állomásozó amerikai csapatok parancsnokát. Olekszandr Szirszkij vezérezredes arról számolt be  Christopher Cavoli tábornoknak, hogy

“Ukrajna mind nagyobb erőfeszítéssel képes csak szembeszállni az orosz támadással.”

Szirszkij tábornok hozzátette: ”A helyzet mind nagyobb kihívást jelent a számunkra. Az oroszok kihasználják számbeli fölényüket, és eszkalálják a háborút.”

Donald Trump időközben beszélt Olaf Scholz kancellárral is telefonon, és megállapodtak abban, hogy “mindketten a béke érdekében tevékenykednek Európában.”

Donald Tusk lengyel miniszterelnök Trump tárgyalásaival kapcsolatban kijelentette:

”nem lehet megállapodni Ukrajna feje fölött Putyinnal. A mi fejünk fölött sem lehet”

– hangsúlyozta a lengyel kormányfő, aki kiválóan együttműködött a demokrata adminisztrációval Washingtonban.

A korábbi lengyel kormány jó kapcsolatot ápolt Trumppal, aki első elnökségének idején európai látogatását Varsóban kezdte el. Ott találkozott közép és kelet-európai vezetőkkel, de Orbán Viktor nem ment el arra a tanácskozásra, mert nem akart a 16 állam vezetőivel együtt fellépni, maga helyett Áder János akkori államfőt küldte a formális találkozóra.

Megválasztása után most Donald Trump öt európai vezetővel beszélt: Macron francia elnökkel, Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, Starmer brit kormányfővel, Zelenszkij ukrán elnökkel és Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.

Az ukrajnai fejleményekhez tartozik, hogy Trump bejelentette: Mike Pompeo egykori külügyminiszter nem kap szerepet az új csapatban. Trump körében Pompeo képviselte az ukránbarát vonalat, olyan tervet terjesztett elő, amely előirányozta Ukrajna felfegyverzését, hogy ily módon kényszeríthesse egyezségre Putyint. Trump egy másik tanácsadója időközben kijelentette: ”Ukrajnának el kell engednie a Krím félszigetet.” Ezt ugyan később cáfolták, de nyilvánvaló, hogy Trump a békét területért elv alapján alkudozik majd Putyin orosz elnökkel.

Scholz kancellár is tárgyalni akar Putyinnal

“Kész vagyok a tárgyalásra az orosz elnökkel, de felelős politikusként ezt csak másokkal együtt tehetem meg” – nyilatkozta a kormányválsággal küszködő német kancellár az ARD-nek. Baerbock német külügyminiszter viszont kijelentette:

”Putyin nem hajlandó szóba állni Scholz kancellárral!”

November 18-19-én G20 csúcstalálkozó lesz Brazíliában. Oda valószínűleg Putyin is elmegy, Scholz a csúcs előtt beszélne az orosz elnökkel az ukrajnai rendezésről. Merkel kancellár idején különlegesen jó kapcsolat fűzte össze Németországot és Oroszországot, de ennek véget vetett Putyin agressziója Ukrajna ellen. Scholz és Putyin utoljára 2022 decemberében beszélt egymással. Akkor a német kancellár sürgette Putyint, hogy vonja ki csapatait Ukrajnából. Válaszul az orosz elnök a német kancellár értésére adta: számára csakis az USA elnöke a megfelelő partner, mert komoly katonai ereje csakis az Egyesült Államoknak van.

Orbán felzárkózik, de hova?

A magyar miniszterelnök karácsonyi vacsorán adta elő, hogy milyen irányban kívánja vezetni az országot a következő években.

Elképzelése, víziója nyíltan szembemegy a Biden adminisztráció programjával, amely szembeállítja a demokrácia táborát az “önkényuralmi rendszerekkel” mindenekelőtt Kínával és Oroszországgal. Orbán Viktor ezzel a szembeállítással és a gazdaságok szétválasztásával szemben az összekapcsolást javasolja vagyis a fokozott együttműködést a Nyugat és a Kelet között. Ez nem áll távol Scholz kancellár elképzeléseitől, aki sietett Pekingbe látogatni noha az Egyesült Államok vezetői lebeszélték erről. A magyar miniszterelnök attól tart, hogyha a Nyugat és a Kelet élesen szembekerül egymással, akkor Magyarország a periférián marad holott a célja a felzárkózás a fejlett államokhoz.

Felzárkózás de hogyan?

Előszöris Magyarországnak ki kell maradni a blokkból, mert azt egyértelműen Washingtonból irányítanák – mondja Orbán Viktor, aki szerint Széchenyi István és Teleki Pál a Nyugat és a Kelet közötti közvetítésben látták a felzárkózás útját. Széchenyi ugyan egyértelműen a Nyugat modelljét ajánlotta Magyarországnak a felzárkózásra, és a kiegyezés utáni évtizedek olyan gazdasági fejlődést jelentettek, amelynek eredményeképp Magyarország a csúcsra jutott: az első világháború előtti évben állt a legközelebb az európai színvonalhoz.

Azóta ezt nem sikerült elérni, és a rendszerváltás óta eltelt 33 év egyáltalán nem jelentett felzárkózást. Orbán emiatt nem fárasztotta magát az önkritikával noha 16 éven át ő volt a miniszterelnök. Feltehette volna a kérdést: miért nem lett kisebb a szakadék az osztrák és a magyar életszínvonal között?

Miért csak Bulgáriában és Romániában keresnek kevesebbet az emberek az Európai Unióban?

Míg a magyar oktatási rendszer Nobel díjasokat nevelt az Osztrák-magyar monarchia idején addig Orbán nemzeti együttműködési rendszerében a tanárok az éhbérek ellen tiltakoznak.

Mindez nem mutat felzárkózásra, de nagy dolgokat akarni is elég – véli Orbán Viktor. Aki hálózatként fogja fel a nemzetközi együttműködést, és azt tűzte ki célul, hogy Magyarországnak minél több partnere legyen. Ez üdvös elképzelés csakhogy a partnerek mit látnak: egy közepesen fejlett országot mely képtelen reális felzárkózási programot kitalálni nemhogy megvalósítani. Az unión kívüli partnerek számára egyetlen vonzereje van Magyarországnak: tagság az Európai Unióban. Kína, Oroszország vagy Törökország számára csakis ezért kívánatos Orbán barátsága. Tudja ezt nagyon is jól a magyar miniszterelnök is, de nem mondhatja meg híveinek, akiket azzal áltat, hogy Magyarország regionális középhatalom lesz.

Álmodik a nyomor

A régiónak két fontos országa van az Egyesült Államok számára: Lengyelország és Románia. Hozzájuk képest Magyarországnak esélye sincs a regionális középhatalom szerepére még akkor sem, ha Orbán Viktor felzárkózási tervei sikerülnének. Erre azonban csekély az esély: az egész régió felzárkózása a fejlett Nyugathoz sokkal inkább vágyálom mint valóság pedig közben Nyugat Európa gazdag országai is gyengén muzsikálnak. Európa versenyképessége és súlya a világban állandóan csökken. Az uniós felzárkózási tervek nem járnak eredménnyel: a digitális globalizáció rendszerében Európa a nagy vesztes, amely az ukrajnai háborúval újabb mélyütést kapott. Ebben a helyzetben Orbán Viktor felzárkózási tervei tragikomikus benyomást keltenek hiszen a reális feltételek egyáltalán nem kecsegtetnek semmifajta reménnyel arra, hogy utolérjük Ausztriát, melynek életszínvonalát Magyarország évszázadok óta aszimptotikusan közelíti, és ezen Orbán Viktor elképzelései aligha változtatnak.

Macron és Scholz szeretné elkerülni a magyar gazdaság bedőlését

A francia elnök és a német kancellár azon van, hogy Magyarország mielőbb kapja meg a befagyasztott eurómilliárdoknak legalább egy részét.

A brüsszeli Politico értesülései szerint a franciák és a németek 12 tagállamból álló szövetséget toboroztak, amely többségi szavazás esetében blokkolhatja a Magyarországnak járó uniós pénzek befagyasztását. A 12 tagállam között van Orbán Viktor két szövetségese: Lengyelország és Olaszország is. Az elképzelés indoka nem politikai hanem gazdasági: amint Matolcsy György önkritikus beszédéből is kiderült, a magyar gazdaság kritikus helyzetbe kerülhet, és ezt az Európai Unió vezető államai szeretnék elkerülni. Ráadásul az energiaszankciók ügyében a magyar diplomácia álláspontját megértően fogadják mind Berlinben, mind Párizsban, mind pedig Rómában. Macron elnök nemrég Washingtonban is felvetette, hogy az amerikai földgáz négyszer annyiba kerül Európában mint az Egyesült Államokban.

Scholz kancellár a Foreign Affairsben fejtette ki, hogy Európának szuverén diplomáciára van szüksége vagyis nem rendelheti magát alá az Egyesült Államok érdekeinek.

Vita Kínáról

Scholz kancellár szerint az önálló álláspont Kína ügyében az európai szuverenitás alapja. Az USA ugyanis azt szeretné, ha európai szövetségesei is szankciókat alkalmaznának Kína ellen. Ezt Macron elnök is elutasította amikor tárgyalt Joe Bidennel Washingtonban.

A nehéz időkben a magyar kormány is fokozottan számít Kínára. A Nemzeti Bank már 2013-ban egyezményt kötött a jegybank szerepét betöltő kínai bankkal /PBOC/ 2,5 milliárd eurós deviza cseréről.

Varga Mihály nemrég eldicsekedett azzal, hogy a magyar állam jüanban kibocsátott 300 millió dolláros zöld kötvényét túl jegyezték. Magyarországon Matolcsy György a kínaiak bizalmi embere, akit emiatt nem is nagyon fogadnak az Egyesült Államokban. Matolcsy állítólag élete végéig a Nemzeti Bank elnöke szeretne maradni, de ezt az elképzelést Orbán Viktor nem támogatja. A miniszterelnök Matolcsy vetélytársát, a Nemzeti Bank korábbi alelnökét, Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert bízta meg a mostani nagy gazdasági válság menedzselésével. Matolcsy bírálatának az éle ezért elsősorban ellene irányult hiszen a Nemzeti Bank elnöke tudja: ha sikeres lesz a válság menedzselés, akkor Nagy Márton lehet az utóda. Ezt Orbán Viktor állítólag meg is ígérte Nagy Mártonnak. Minden bizonnyal jobb pénzügyi szakember mint Matolcsy György, de csodát nem tehet. Bár Matolcsy azt mondta, hogy a magyar gazdaság fizetésképtelenségéről szó sem lehet, de Macron elnök vagy Scholz kancellár távolról sem oly biztos ebben. Ezért engedélyeznék az uniós eurómilliárdok egy részének átutalását nehogy jövőre bedőljön a magyar gazdaság.

Jogállamiság: Európai pénzügyi hurok szorul Magyarországra

A G7 portál felmérése szerint ugyanaz a bevásárlókosár nem került többe november végén mint októberben. Egyes élelmiszerek ára tovább nőtt, de másoké csökkent, ezért leállt a növekedés. Mindössze 0,1% volt a növekedés miközben tavaly egyik hónapról a másikra 4,7% volt!

Azt még senki sem tudhatja, hogy mennyire tartós ez a tendencia. Az általános áremelkedéssel kapcsolatban nemrég Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta, hogy szerinte 25%-os inflációnál tetőzik majd az árhullám valamikor jövőre. Orbán Viktor arra kérte a nemzeti bank elnököt és a pénzügyminisztert, hogy a jövő év végére legyen 10% alatti egy számjegyű az infláció. Ennek természetesen csak egy része az élelmiszer ár, ennél sokkal jelentősebb az energia, amely meghatározó a legtöbb család költségvetésében.

Orbán: ha nem tudjuk megvédeni a rezsi csökkentést, akkor sok család tönkremegy

A miniszterelnök szokásos pénteki rádió interjújában elmondta, hogy még keresik a megoldást a rezsi rendszer megvédésére. Minthogy az új költségvetésnek és az új rezsiáraknak január elsejével kell életbe lépniük, ezért a miniszterelnök mondatai komoly válságot tükröznek. Orbán Viktornak sürgősen találnia kellene 10 milliárd eurót, amelyből ki tudja fizetni Magyarország jövő évi energia számláit. Ha tovább növeli a hazai gáz és villanyárakat, akkor vállalkozások és családok mehetnek tönkre méghozzá tömegesen. Ki kell gazdálkodnia ezt a pénzt, de az nem derült ki, hogy miképp?

Nagy Márton gazdaság fejlesztési miniszter jelezte, hogy ő azt vállalta: megvédi a magyar gazdaságot a recessziótól. Matolcsy Györgynek és Varga Mihálynak az inflációtól kellene megvédenie a magyar társadalmat. Orbán Viktornak pedig 4000 milliárd forintot kellene találnia a költségvetés lyukainak betömésére, az energia számla kifizetésére. Eközben nem jönnek az uniós eurómilliárdok, melyekre soha ennyire nem lenne szükség.

Scholz dilemmája: a magyar kormányt akarja megbuktatni, de úgy, hogy ne dőljön be Magyarország

Az európai pénzek ügyében a döntő szót a Tanács mondja ki, melyben meghatározó szerep jut a német kancellárnak. Korábban egy Merkel-Orbán paktum garantálta a magyar miniszterelnök számára a nemzeti együttműködés rendszerének kiépítését. Most azonban, hogy veszélybe került a nemzeti együttműködés rendszere, kiderült: nincs paktum a német kancellárral. Sőt a Bundestag megszavazta, hogy Orbán kormánya csakis akkor kapjon uniós pénzeket, ha teljesíti a brüsszeli feltételeket. Scholz nem dönthet a Bundestaggal szemben. Az uniós eurómilliárdokra azonban most van szüksége Magyarországnak nem egy vagy két év múlva.

Valószínűleg csöpögtető mechanizmus következik: apránként érkeznek majd az európai pénzek, hogy a víz színe fölött tartsák Magyarországot, de Damoklész kardja ott maradjon Orbán Viktor feje fölött.

A magyar miniszterelnök elismerte: már a falnál vagyunk! Vagyis a jól bevált lopási rendszert nem lehet tovább működtetni miközben a nemzeti együttműködés rendszere recseg ropog, és az életszínvonal csökken. Szinte mindenkinek.

Orbán Viktor pénzénél van hiszen profitál a gázkereskedelemből, de a lakosság és a vállalkozók döntő többsége csak a megemelt gázszámlákkal szembesül. A megélhetési válság itt van, és Orbán Viktornak nincs csodaszere ellene. Pedig a csodadoktor szerepében tetszeleg, de az európai eurómilliárdok híján mind többen döbbennek rá:

a király meztelen!

Tiltakozási hullám Kínában a Covid lezárások ellen

A zéró tolerancia politikáját egyre nehezebben viseli el a kínai lakosság, amely sok nagyvárosban tiltakozik a lezárások ellen. Peking a helyi vezetőket a lezárási politika szelektív alkalmazására szólította fel, és azt ígérte: felgyorsítják az idősebb nemzedékek oltását. A zéró tolerancia hivatalos indoka az, hogy egyelőre nem tudják megvédeni a 60 fölötti nemzedéket a Covid járványtól.

Az ideiglenes lezárás nem tarthat tovább 24 óránál – jelentette be a pekingi önkormányzat, hogy lecsillapítsa a kínai főváros lakóinak tiltakozását. Pekingben, Sanghajban és sok más nagyvárosban rendőröket vezényelt a hatalom az utcákra, hogy a tiltakozó városi polgárokat visszaszorítsák lakóhelyükre. Egy kínai városban tankokat is fényképeztek az utcákon, de azt nem lehet megállapítani, hogy a videó mennyire autentikus.

A tiltakozásban elsősorban a fiatal generáció vesz részt, amely nehezebben viseli el a korlátozásokat. Köztük magas a munkanélküliség – országosan 20% – mert a kínai gazdaság a pandémia után nem tudta dinamikusan újrakezdeni működését a
meg-megújuló Covid lezárások miatt.

Urumcsiban kezdődött a tiltakozási hullám, ahol a lezárás miatt többen bennégtek egy épületben. A Hszincsiang – ujgur tartomány fővárosa amúgyis rebellis hírében áll, hiszen az ujgur nemzetiség nem könnyen viseli el, hogy kisebbség lett a saját földjén. A pekingi véleményt hűen tükröző Global Times úgy számolt be a lázongásról, hogy

“Urumcsi városában helyreállt a tömegközlekedés.”

Hírek szerint a rendőrség állította azt le nehogy a tiltakozó ujgurok eljuthassanak a város központjába.

Pekingben a tiltakozás elérte az ország leghíresebb egyetemét is: a Csinghua, melyet amerikai lelkészek alapítottak a kínai fővárosban, Kína leghíresebb elit képző intézménye. Itt végzett Hszi Csin-ping elnök is, akinek a távozását több helyen követelték a tiltakozók. Kína elnöke hirdette meg a zéró tolerancia politikáját a Covid vírussal szemben csaknem három éve, és ezért alkalmaznak ma is lezárásokat Kínában.

Német ajánlat: használjátok nyugati vakcinát!

A német kormányszóvivő javasolta ezt Kínának nem sokkal azután, hogy Scholz kancellár személyesen is előadta ezt az ötletet Hszi Csin-ping elnöknek Pekingben. A Németországban működő BioNTech vakcináját ajánlotta Hszi Csin-ping figyelmébe. A kínai elnök arra hivatkozva gyakorolja a zéró tolerancia szigorú politikáját, hogy a Sinopharm és a többi kínai vakcina nem hatékony a hatvan évesnél idősebb lakosság számára.

Scholz és Hszi Csin-ping abban állapodtak meg, hogy a Kínában élő külföldiek kaphatnak a nyugati vakcinákból, de a kínaiak nem. Kína maga is fejlesztett ki mRNS vakcinát – írja a brüsszeli Politico, de ezt még nem engedélyezték az 1,4 milliárd lakosú országban annak ellenére, hogy Indonéziában már megkapta az engedélyt.

Segíti-e Kína az Orbán kormányt a pénzügyi válságban?

Magyarország panda kötvényt bocsátott ki a kínai piacon azt követően, hogy hétfőn sikeres volt a zöld euró kötvény kibocsátása – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter. Varga hozzáfűzte: “ezt azt mutatja, hogy a kínai befektetők bíznak a magyar gazdaság stabilitásában”.

Lehet, hogy így van, de a kínai hírszerzés kiváló, és aligha kerüli el a figyelmét a magas magyar infláció, a forint mélyrepülése és az a jóslat, hogy jövőre a magyar gazdaság növekedés zéró körül lesz majd.

A mostani kötvény kibocsátás értéke 2 milliárd jüan vagyis mintegy 110 milliárd forint. Ez a magyar gazdaságnak nem kevés, de a kínaiaknak aprópénz.

Összehasonlításképp:

350 milliárd forintot kérnek a pedagógusok, hogy fizetésük fedezze a megélhetésüket.

Matolcsy a kulcsember

Orbán és Matolcsy együtt látogatott el Kínába amikor a hatalom átvételére készülődtek. Pekingben pontosan ismerik a magyar erőviszonyokat, és úgy tárgyaltak velük mint az ország jövendő vezetőivel. A baloldali kormányok idején a Fidesz bírálta Kínát amiért elnyomja a nemzeti kisebbségeket, mára ennek nyoma sincsen. A politikai kapcsolatok kiválóak, de a gazdaságban vegyes a kép. A kínaiak hídfőállásnak tekintik Magyarországot az Európai Unióban. Egyúttal pedig arra használják a magyar diplomáciát, hogy trójai falóként akadályozza az Európai Uniót Kína elítélésében.

A magyar nemzeti bankban kínai tanácsadók dolgoznak, és ez már felkeltette a CIA figyelmét is. Matolcsy Györgyöt nem látják szívesen az Egyesült Államokban, ahol őt Kína emberének tekintik Európában.

Scholz az úttörő

Németország eddig is támogatta a magyar diplomácia kínai különútját. Scholz kancellár most úttörőként első nyugati vezetőként tette tiszteletét az újonnan megválasztott Hszi Csin-ping elnöknél. A németek számára létfontosságú a kínai piac. Scholz nem üres kézzel érkezett, fontos ajándékot hozott a kínaiaknak. Azt a vakcinát, melyet a német földön működő BioNtech dolgozott ki a Covid vírus ellen. Kína számára óriási gond, hogy le kell zárnia olykor olyan nagyvárosokat is mint Sanghaj, mert nincs oltóanyaga a hatvan évesnél idősebb lakosság számára. A Biontech oltóanyag lehetővé teheti Hszi Csin-pingnek, hogy fokozatosan változtasson szigorú Covid politikáján. Méghozzá úgy, hogy ehhez német oltóanyagot használ nem pedig amerikait. Magát Hszi Csin-ping elnököt persze már rég beoltották  Pfizer vakcinával, de ezt nem kötötték a lakosság orrára.

A kutya sem fogadja Washingtonban a kínai nagykövetet

Múlt szeptemberben érkezett az amerikai fővárosba Kína nagykövete, akinek eddig még egyetlenegy magasrangú amerikai döntéshozóval sem sikerült komolyan tárgyalnia. Blinken külügyminiszter csakis a rutin bemutatkozás alkalmából fogadta a kínai nagykövetet.

A Biden adminisztráció  csakis tanácsadói szinten tárgyalt  Csin Kanggal, akit viszont a legutóbbi pártkongresszuson beválasztottak a központi bizottságba. Vang Ji, a jelenlegi külügyminiszter ugyanezt az utat járta be míg azután bekerült a Politikai bizottságba is. Az új washingtoni nagykövet tehát bírja Hszi Csinping teljes bizalmát, de a Biden adminisztráció fütyül rá. A Politico portál szerint erre alaposan ráfizethet a jelenlegi amerikai kormányzat hiszen Trump elnök azzal dicsekedhetett, hogy fogadták Pekingben a Tiltott városban is, ahova csakis a Kínának különösen fontos külföldi vendégeket engedik be.

Peking el akarja kerülni a hidegháborút

A világ kettéosztásával a kínaiak keveset nyerhetnek és sokat veszíthetnek. Pekingben Amerikát vádolják azzal, hogy új hidegháborút készít elő a demokráciák és diktatúrák között. Kína több pólusú világrendet akar, de egyáltalán nem kíván egy táborba tartozni Putyin elnök hanyatló és háborúskodó Oroszországával.

Európát tartja Kína a menekülő útnak a hidegháborús csapdából. Ezért nyíltan örvendeznek Scholz német kancellár pekingi látogatásának. Ő az első G 7 vezető , aki Pekingbe látogat azóta, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát, Hszi Csinping elnök pedig a pártkongresszuson bebetonozta a hatalmát.

Scholz sem akar hidegháborút

A német kancellár pekingi útja előtt megírta elképzeléseit Németország és az Európai Unió kínai kapcsolatairól – nem hagyva figyelmen kívül azt, hogy évek óta Kína mind Németországnak mind az Európai Uniónak a legfontosabb kereskedelmi partnere. Ennek tudatában Scholz ezt írta:

”új hatalmi központok emelkednek ki egy több pólusú világban. Mi mindegyikkel partneri viszonyra törekszünk.

Jövő héten Indonéziában részt veszek a G20 csúcstalálkozón. Miközben én Pekingben tárgyalok, Németország államfője Japánban és Dél Koreában teszi ugyanezt. Németország kettéosztására emlékezve  egyáltalán nem vagyunk érdekeltek abban, hogy a világ újra két blokkra szakadjon. Az 1,4 milliárd lakosú Kína a maga hatalmas gazdasági erejével kulcsszerepet kíván játszani a világban. Ez nem igazolja azt tendenciát, hogy el kell szigetelni Kínát sem pedig azt, hogy Kína hegemóniára törjön a világban. Nem akarjuk szétválasztani a kínai és az európai, a kínai és a német gazdaságot egymástól.
A német-kínai kereskedelem nagyrészében nem alakultak ki monopóliumok, de ahol igen, ott cselekednünk kell. Ilyen kockázatos helyzet alakult ki például a ritka földfémek esetében vagy a legkorszerűbb technológiákban, ilyen esetekben diverzifikálni kell a beszerzési forrásokat.

A mi válaszunk a problémákra a diverzifikálás és a saját alkalmazkodóképességünk javítása, nem pedig a protekcionizmus és a visszavonulás a saját piacunkra. A kölcsönösség alapján akarunk gazdasági viszonyt folytatni Kínával.

Németország Kína politikája csakis akkor lehet sikeres, ha az uniós diplomácia keretében valósul meg.

Az Európai Unió szerint Kína egyszerre partner, versenytárs és rivális.

„Mi keressük az együttműködést a kínaiakkal a mostani pekingi tárgyalásokon a kölcsönös érdekek alapján, de nem tévesztjük szem elől az ellentéteket sem” – írta Scholz kancellár a Politicoban röviddel pekingi látogatása előtt.

Az Európai Unió védelmezi saját elektromos autóinak piacát éppúgy mint az USA és Kína

Buy European! – vegyél európait! – javasolja Macron francia elnök, és ebben egyetértettek Scholz német kancellárral Párizsban. Az előzmény: Biden elnök támogatást ígért azoknak, akik Észak Amerikában készült elektromos autót vásárolnak.

“Kína és az USA támogatja a saját autó iparát, az Európai Unió azonban mindenki előtt nyitva áll“ – hangsúlyozta Emmanuel Macron elnök, aki a France 2 televízióban beszélt azt követően, hogy az Elysee palotában tárgyalt Olaf Scholz német kancellárral.

“Franciaországnak és Németországnak össze kell tartania, mert túlságosan is nyitottak vagyunk. Ennek az az oka, hogy mindkét ország sok autót ad el Kínában” – vázolta fel a helyzetet Macron elnök. Scholz kancellár november elején Pekingbe utazik – sok üzletember társaságában – hiszen Kína Németország legfontosabb kereskedelmi partnere.

Buy European Act

Az Egyesült Államokban régi törvény írja elő, hogy a hazai árut előnyben kell részesíteni a közbeszerzéseknél. Ez a Buy American Act. Hasonlót javasolt Macron elnök mindjárt megválasztása után 2017-ben mondván az Európai Uniónak is védelmezni kell a saját piacát.

Most újra ezzel állt elő protekcionizmussal vádolva meg az Egyesült Államokat. Macron arra is rámutatott, hogy az Európai Unión kívül tiltakozott a Világkereskedelmi Szervezetnél /WTO/ Dél Korea és Japán is Biden elnök protekcionista döntése miatt.

A németek eddig megakadályozták a Buy European törvényt, mert Európa legnagyobb kereskedő nemzeteként nem akarták veszélyeztetni az exportjukat. Most ez változóban lehet: az Automotive News Europe szerint Scholz kancellár rábólintott Macron javaslatára, amely azonban csak reagálást jelent Biden döntésére nem pedig új uniós törvényt.

A brüsszeli Politico úgy értesült, hogy Franciaország és Németország közösen azt javasolja a brüsszeli bizottságnak, hogy készítsen elő uniós válasz intézkedést Biden elnök protekcionista döntésére.

Ezzel együtt ugyancsak problematikus lenne a Buy European Act elfogadása, mert ehhez újra  kellene tárgyalni az uniós szabadkereskedelmi egyezményeket és sok uniós szabályt módosítani kellene.

A pekingi Global Times egyenesen úgy értesült, hogy emiatt Scholz kancellár nem támogatja a Buy European törvényt. Savanyú a szőlő – címezte cikkét a kínai kommunista párt véleményét hűen tükröző Global Times egyenesen Macron elnöknek arra mutatva rá, hogy a kínai piac immár fontosabb Németországnak mint a francia.

A sikeres cégeket Orbán emberei felvásárolják

0

Mi a véleménye arról miniszterelnök úr, hogy a kormány emberei azzal fenyegetnek sikeres német és magyar cégeket, hogyha nem adják el a vállalkozásukat, akkor rájuk küldik az adóhivatalt vagy más hatóságot? – ezt kérdezte  Daniel Freund Orbán Viktortól egy kerekasztal beszélgetésen Berlinben.

A német zöldek Európa Parlamenti képviselője alaposan tanulmányozta a nemzeti együttműködés rendszerét. Több Magyarországon működő német cég fordult hozzá ezzel a panasszal, és néhány magyar vállalkozás is megkereste Daniel Freundot, aki a magyar miniszterelnök legszigorúbb kritikusai közé tartozik. Mit válaszolt Orbán Viktor? Ha ilyesmi bekövetkezik, akkor ez bűncselekmény. Forduljanak a rendőrséghez! Mi vagyunk a rendőrség – válaszolhatják erre vidáman az Orbán kormány megbízottai.

Épp ez jelenti a nemzeti együttműködés rendszerének lényegét, hogy

a hatalom mindenkit ellenőriz, de őt senki sem kontrollálja.

A magyar miniszterelnök azért járt Berlinben, hogy találkozzon Scholz kancellárral. Tőle függ ugyanis elsősorban, hogy Magyarország megkapja-e az uniós milliárdokat és mikor.

Orbán után Dobrev Scholznál

A szociáldemokrata kancellár nem sokkal azután tárgyalt a DK miniszterelnök jelöltjével, hogy Orbán ott járt. A miniszterelnök tárgyalásairól nem derült ki semmi, sajtóértekezlet sem volt. Dobrev Klára viszont a Facebookon beszámolt arról, hogy mit mondott neki a német kancellár.

“Európa nem fog pénzt adni, ha azt továbbra is ellopják”

– ez az üzenet lényege Orbánnak.

“Scholz kancellár  csak akkor támogatja az uniós források megindítását, ha a magyar kormány valódi eredményeket tud elérni a jogállamiság helyreállítása és a korrupció megfékezése terén. A gyakorlatban és nemcsak papíron” – írja Dobrev Klára a találkozóról.

A brüsszeli bizottság december 19-ig ad haladékot a magyar kormánynak. Az Európai Unió december végén tartja meg utolsó csúcstalálkozóját, és akkor dönthetnek az uniós eurómilliárdok átutalásáról Magyarországnak.

Feltölti Putyin kasszáját a Gazprom rekord profitja 

0

Az első félévben hatalmas hasznot realizált az orosz gázóriás, mert az ukrajnai háború miatt rendkívüli mértékben megugrottak a földgáz árak a világpiacon. A holland gáz tőzsdén, mely meghatározó Európában csökkenés következett be.

2500 milliárd rubelt mutatott ki profitként a Gazprom az első félév végén. Az orosz állam kisebbségi tulajdonos a Gazpromban (49,3%), ezért a haszon jelentős része az állam kincstárat illeti meg – 1210 milliárd rubel. Ezt még a Gazprom közgyűlésének meg kell szavaznia szeptember 30-án, de a döntés aligha lehet kétséges Putyin birodalmában.

Hogy sikerült ilyen nagy profitot elérnie a Gazpromnak amikor az ukrajnai háború miatt sok nyugati állam szankciókat jelentett be az orosz energiahordozókkal szemben? Úgy, hogy a dinamikusan bővülő ázsiai piacokon adták el a földgázt, melynek ára a globális hiány miatt az egekbe emelkedett.

Famil Szadigov, a Gazprom alelnöke így összegezte a helyzetet:

“a szankciós nyomás és a kedvezőtlen nemzetközi helyzet ellenére a Gazprom rekord forgalmat és profitot produkált 2022 első félévében. Közben pedig sikerült a cég adósságállományát a minimális szintre csökkenteni.”

Júniusban a Gazprom bejelentette, hogy nem fizet osztalékot – 1998 a nagy orosz pénzügyi válság óta először. A bejelentése után egyetlen napon 30%-al csökkent a Gazprom részvények értéke.

Mi lesz Európa gázellátásával?

A Gazprom szerdán közölte, hogy három napig nem lesz gázszállítás az Északi Áramlat 1 vezetéken. A hivatalos ok: karbantartás, de nyilvánvaló, hogy Putyin zsarolja európai partnereit, akik Ukrajnát támogatják a háborúban és szankciókkal sújtják Oroszországot. Az Interfax orosz hírügynökség szerint az Északi Áramlat 1 vezeték karbantartása “a nyugati szankciók miatt nem lehetséges”. Alekszej Miller, a Gazprom elnök vezérigazgatója kijelentette, hogy a Siemens nem képes megoldani az Északi Áramlat 1 vezeték karbantartását. A Siemens ezt cáfolta.

Franciaország legnagyobb gázszolgáltatója jelezte, hogy a Gazprom csökkenti szállítását a szerződés körüli vitákra hivatkozva. Macron elnök ennek kapcsán azzal vádolta Putyint, hogy fegyverként használja a földgáz szállításokat  Európa ellen. Franciaország miniszterelnök asszonya megerősítette: ha lesznek korlátozások télen, akkor azok semmiképp sem érinthetik a családokat Franciaországban. Csehország, Franciaország, Lengyelország és Olaszország már feltöltötte gáztárolóit a novemberi szintre. Az Európai Unió célja az, hogy novemberre a gáztárolókban 84 milliárd köbméter földgáz legyen. Németországban még 2,6 milliárd köbméter hiányzik a tárolókból, de ennek az országnak vannak a legnagyobb tároló kapacitásai Európában.

Olaf Scholz kancellár Twitteren azt írta, hogy “a kormány fel van készülve arra, hogy Oroszországból nem jön földgáz. Épp ezért gyorsan reagálunk, hogy fel tudjuk tölteni a gáztárolókat télre.”

Csökken a földgáz ára – erre hívta fel a figyelmet a brüsszeli Politico. A holland gáz tőzsdén 265 euróról 239 euróra csökkent egy megawattóra ára. Pénteken még 346 euró volt.

Ebből az látszik, hogy az Európai Unió erőfeszítései kifizetődnek: a gáztárolók feltöltése jól halad, a spórolás megkezdődött, és a piacokon érződik az, hogy az oroszt földgázt máshonnan lehet pótolni. Macron francia elnök például ebben az ügyben járt nemrég Algériában.

“Folytassuk a gáztárolók feltöltését, mert ez segíthet azon, hogy biztonságosan átvészeljük a téli fűtési szezont”

– írta Twitteren az Európai Unió energiabiztosa, Kadri Simson.

A piaci helyzet továbbra is feszült hiszen bár kissé csökkent a földgáz ára az elmúlt napokban, de még mindíg tízszer magasabb mint egy évvel ezelőtt.

Az Európai Unió energia miniszterei szeptember 9-én találkoznak, hogy megvitassák a téli felkészülést és azt, hogy miképp lehet kompenzálni a lakosságot a drasztikus gázár emelésért.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK