Kezdőlap Címkék Schengen

Címke: schengen

Bulgária és Románia nem kerülhet be a schengeni övezetbe

0

Legalábbis a bajor belügyminiszter szerint. Joachim Herrmann szerint mindkét országban nagy a korrupció és a szervezett bűnözés.

A két ország évek óta lobbizik azért, hogy bekerülhessen a schengeni övezetbe, vagyis polgárai szabadon közlekedhessenek a többi tagállam területén. Jekatyerina Zaharijeva bolgár külügyminiszter a Die Weltben például azzal érvelt, hogy hiába Bulgária ebben a félévben az EU soros elnöke, mégis útlevél kell a polgárainak a schengeni övezetbe való belépéshez.

26 ország tagja jelenleg a schengeni övezetnek: 22 uniós tagállam mellett Izland, Liechtenstein, Svájc és Norvégia. Az uniós tagok közül Nagy-Britannia, Írország, Ciprus, Horvátország, Bulgária és Románia nem tagja az övezetnek.

Angela Merkel korábban megígérte utóbbi két országnak, hogy hamarosan tagok lehetnek, de erre most mégis kevés az esély.

A schengeni övezethez való hozzáállást a menekültválság változtatta meg.

A bajor-osztrák határon például most is van ellenőrzés, a bajor belügyminiszter erre is hivatkozva utasítja el a schengeni övezet bővítését. Szerinte furcsán nézne ki, ha bővülne a zóna, miközben azon belül van, ahol újra van határellenőrzés.

Hasonlóan vélekednek a franciák és az osztrákok is. Így a románoknak és a bolgároknak valószínűleg még várniuk kell egy ideig.

Marad az ellenőrzés több schengeni belső határon

0

Hiába ellenkezett Magyarország, május közepéig meghosszabbították a belső határellenőrzést a schengeni övezet néhány államában.

Az Európai Bizottság korábban azt javasolta, hogy novemberben szűnjön meg a belső határokon az ellenőrzés, hiszen csökkent a migrációs nyomás. A magyar kormány erre hivatkozva a belső határok ellenőrzésének megszüntetését sürgette Luxemburgban az uniós belügyminiszterek értekezletén. Ott viszont a májusi időpont mellett döntöttek, mindenekelőtt Németország és Franciaország véleménye alapján.

“Nem lehetünk meg a határok ellenőrzése nélkül”

mondta Thomas de Maiziere német belügyminiszter. Szerinte „a mozgás szabadsága természetesen továbbra is fontos alapelv, de túlságosan is nagy a terrorizmus veszélye, mert a külső határok védelme nem megfelelő.”

A schengeni övezetben

egy tagállam hat hónapra rendelheti el a határok ellenőrzését a rendkívüli helyzetre hivatkozva.

Csakhogy Franciaország 2015 ősze óta folytatja a határellenőrzést, azóta, hogy az Iszlám Állam terroristái 130 embert öltek meg Párizsban. Ezért Gerard Collomb francia belügyminiszter is csatlakozott német kollégájának véleményéhez, szerintük továbbra is szükség van a belső határok ellenőrzésére.

Ugyanezen az állásponton van Ausztria, Svédország, Dánia és Norvégia. Dimitrisz Avramopulosz uniós biztos szerint az új rendelkezések rugalmasabbá teszik a schengeni rendszert. Ugyanakkor arra is utalt, hogy kompromisszumot kell találni a keleti uniós tagállamokkal, amelyek egy része ellenzi a belső határok ellenőrzését.

Magyarországon kívül még Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia emelte fel a szavát a belső határok ellenőrzése ellen.

Kifejtették, hogy ez ellenkezik az EU alapelveivel, amelyek szabad mozgást tesznek lehetővé a schengeni határokon belül.

Robert Kalinák szlovák belügyminiszter a tanácskozás után kijelentette: semmiféle szakmai indok nem támasztja alá a határellenőrzés meghosszabbítását. Szerinte egyértelműen politikai és nem szakmai döntés született Luxemburgban.

A szlovák belügyminiszter arra célzott, hogy sok uniós tagállamban a menekültkérdés fontos belpolitikai probléma. Ez nagy szerepet játszott a német választásokon és Ausztriában is, ahol épp a mostani hétvégén választanak. A menekültek befogadását bíráló Néppárt és Szabadságpárt népszerűsége egyre nő, míg a toleranciát hirdető szocialisták és zöldek támogatottsága csökken Ausztriában.

Horvátország csatlakozna a schengeni övezethez

0

Horvátország mindent elkövet, hogy 2018 végéig technikailag felkészüljön és még 2019-ben csatlakozzon a schengeni övezethez – ezt mondta Davor Bozinovic horvát belügyminiszter. Arról is beszélt, hogy betartják a kvótarendeletet, és befogadnak 1600 menekültet.

Bozinovic Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztossal tárgyalt, utána pedig azt mondta: a horvát kormány számára stratégiailag fontos cél a belső határellenőrzés nélküli térséghez való csatlakozás.

A horvát EU-csatlakozáskor, 2013-ban szűnt meg a kettős határellenőrzés
MTI Fotó: Varga György

A menekültekkel kapcsolatban azt mondta, hogy Horvátország eleget tesz a 2015-ben vállalt kötelezettségeinek, ami az elosztásukra irányuló kötelező európai uniós kvótát illeti.

Horvátország csaknem 1600 menekült befogadását vállalta két éven belül:

1064-et az áttelepítési kvóta és 500-at az EU-Törökország megállapodás alapján.

A miniszter szerint Horvátország szilárd meggyőződése, hogy

a migrációs válság kezelésében Európa válaszának a szolidaritáson és a felelősségen kell alapulnia.

Ugyanakkor a legutóbbi adatok szerint mindössze néhány tucat menekültet vett át az ország.

Dimitrisz Avramopulosz szerint Horvátország nemcsak egy európai ország, hanem kulcsfontosságú EU-tagállam és nagyon fontos partner, amikor migrációról, a határok védelméről és biztonságpolitikáról van szó. Szerinte az Európai Unió a migrációt illetően nagy előrelépést tett az elmúlt két évben, de nem szabad elfelejteni, hogy

Olaszország és Görögország továbbra is nagy nyomásnak van kitéve, ezért folytatni kell az áttelepítéseket.

Horvátország schengeni övezethez való csatlakozási terveiről azt mondta, az ország jó munkát végzett, és

„közös érdekünk, hogy Horvátország teljes jogú tagjává váljon a schengeni térségnek”.

Avramopulosz Andrej Plenkovic horvát kormányfővel is tárgyalt, az uniós tagállamok együttműködéséről és az EU külső határainak védelméről.

Dánia katonákkal erősíti a határellenőrzést

0

A koppenhágai kormány 160 katonát küldött a dán-német határra, a rendőrséget tehermentesítik, de nem veszik át a határőrség szerepét. A németek tiltakoznak. Mi lesz veled, Schengen?

A Dániával határos német szövetségi állam miniszterelnökét felháborítja a dán lépés. Daniel Günther, Schleswig-Holstein kormányfője Koppenhágában tiltakozott a döntés ellen, amely szerinte ellentétes az EU-n belüli szabad mozgás alapvető jogával. A dán kormány válaszként a brüsszeli bizottság legújabb javaslatára hivatkozott, arra tehát, hogy

három évre vissza lehet állítani a belső határok védelmét a schengeni övezetben.

Ezt javasolja az Európai Bizottság, amely ugyan a schengeni szerződés „megerősítéséről” beszél, de valójában enged a tagállamok kérésének.

„Ha engedélyeznénk a belső határok védelmét, akkor ez a vég kezdete lenne!”

– hangsúlyozta Dimitris Avramopulos uniós biztos. Timmermans uniós alelnök azt közölte, hogy büntetés jár majd, ha valaki úgy vezeti be a határok ellenőrzését, hogy nem konzultál előre Brüsszellel és a szomszédokkal.

Mi most a helyzet?

Hat tagállam ellenőrzi a belső határait: Franciaország a terrorizmus miatt, Németország, Ausztria, Dánia, Svédország és Norvégia ­pedig a menekültválságra hivatkozva. A franciák határideje október 31-én lejár. A másik öt országnak november 11-ig van engedélye a határok ellenőrzésére.

Csakhogy a jövőben minden egy kicsit másképp lesz: eddig hathónapos volt a felhatalmazás maximális ideje, de ez most meghosszabbodik 12 hónapra. Ezt az egy éves határidőt pedig –  rendkívüli eseményre hivatkozva – meg lehet toldani kettővel.

Mindez lényeges változás, de a brüsszeli bizottság rájött:

ha nem enyhítenek a schengeni feltételeken, akkor maga a szerződés kerülhet veszélybe.

Az EU vezérkara szeretne úgy tenni, mintha Schengen szelleme tovább élne. Ezért javasolja, hogy Bulgária és Románia is kerüljön be az útlevél-mentes övezetbe. Persze Brüsszelben realisták: Jean-Claude Juncker az unió helyzetéről tartott beszédében még Horvátország is szerepelt a listán, de már kihúzták.

Így sem sok az esély a sikerre, hiszen jelenleg majdnem mindenütt a határellenőrzés erősítését fontolgatják, és nem akarnak beengedni a schengeni övezetbe olyan új tagokat, melyeken keresztül esetleg újabb menekültáradat indulhatna meg Európa szíve felé, ahogy az 2015-ben történt.

A nyitott határ is zárható

0

Ezt javasolja a brüsszeli bizottság, amely a schengeni szerződés „megerősítéséről” beszél, de valójában enged a tagállamok kérésének.

„Ha engedélyeznénk a belső határok védelmét, akkor ez a vég kezdete lenne!”- hangsúlyozta Dimitris Avramopulos uniós biztos. Timmermas uniós alelnök azt közölte: büntetés jár majd, ha valaki úgy vezeti be a határok ellenőrzését, hogy nem konzultál előre Brüsszellel és a szomszédokkal.

Mi most a helyzet? Hat tagállam ellenőrzi a belső határait: Franciaország a terrorizmus miatt, a másik öt a migráns válságra hivatkozik: Németország, Ausztria, Dánia, Svédország és Norvégia. A franciák határideje október 31-én lejár. A másik öt országnak november 11-ig van engedélye a határok ellenőrzésére. Csakhogy a jövőben minden egy kicsit másképp lesz: eddig hathónapos volt a felhatalmazás maximális ideje, de ez most meghosszabbodik 12 hónapra. Ezt az egy éves határidőt pedig meg lehet toldani újra kettővel- rendkívüli eseményre hivatkozva!Mindez lényeges változás, de a brüsszeli bizottság rájött:

ha nem enyhítenek a schengeni feltételeken, akkor maga a szerződés kerülhet veszélybe.

Az EU vezérkara szeretne úgy tenni mintha Schengen szelleme tovább élne. Ezért javasolja, hogy Bulgária és Románia is kerüljön be az útlevél mentes övezetbe. Persze Brüsszelben realisták: Jean-Claude Juncker beszédében az unió helyzetéről még Horvátország is szerepelt a listán, de most kihúzták. Így sem sok az esély a sikerre, mert jelenleg majdnem mindenütt a határ ellenőrzés erősítését fontolgatják, és nem akarnak beengedni a schengeni övezetbe olyan új tagokat, melyeken keresztül esetleg újabb migráns invázió indulhatna meg Európa szíve felé mint 2015-ben.

Tíz éve történt: A határőrség felkészült a schengeni csatlakozásra

0

2007. szeptember 2-án beszéltek arról a kormányszóvivői tájékoztatón, hogy az új információs rendszer ellenőrzése után, a következő év január elsejétől minden feltétel adott lesz a csatlakozáshoz.

A Határőrség három éve készült már arra, hogy Magyarország a schengeni övezet része legyen, vagyis, hogy

útlevél nélkül lehessen belépni az övezethez tartozó országokba.

Béndek József, a Határőrség országos parancsnoka arról beszélt, hogy a szlovák, az osztrák és a szlovén határ 1100 kilométeres, Magyarországot érintő szakaszain megszűnik a jelenlegi ellenőrzés. A több mint 440 kilométeres román, az ukrán és a szerb szakaszon viszont továbbra is fennmarad a jelenlegi rendszer, vagyis mindenkit megállítanak majd.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!