İstanbul escort bayan sivas escort samsun escort bayan sakarya escort Muğla escort Mersin escort Escort malatya Escort konya Kocaeli Escort Kayseri Escort izmir escort bayan hatay bayan escort antep Escort bayan eskişehir escort bayan erzurum escort bayan elazığ escort diyarbakır escort escort bayan Çanakkale Bursa Escort bayan Balıkesir escort aydın Escort Antalya Escort ankara bayan escort Adana Escort bayan

Kezdőlap Címkék San Francisco

Címke: San Francisco

“A kelet-ázsiai régió kritikus térség az USA számára“

Tud-e figyelni az Egyesült Államok az ázsiai-csendes óceáni térségre, ha közben foglalkoznia kell Ukrajna és Oroszország konfliktusával és a gázai övezettel?

Blinken amerikai külügyminiszternek szegezték Japánban a jogosnak tűnő kérdést elbír a sokfrontos figyelemmegosztással az Egyesült Államok? A külügyminiszter villámlátogatást tett a hadügyminiszter és a vezérkari főnök társaságában. A válasz:

”képesek vagyunk egyszerre futni és rágózni. Számunkra kritikus térség a csendes óceáni és az indiai óceáni térség, Kelet Ázsia”

– válaszolta az amerikai diplomácia vezetője.

Japánban ezt régóta tudják hiszen a második világháború az USA számára Pearl Harbourban kezdődött meg nem pedig Európában. Csakhogy Japánban és másutt Kelet Ázsiában azt is észrevették, hogy ötvenegy évvel ezelőtt Nixon és Kissinger lepaktált kommunista Kínával. 2021-ben azután a Biden kormányzat deklarálta: Kína és Oroszország a stratégiai ellenfelünk. Nem sok ez egy kicsit – kérdi az idén 100 éves Kissinger ex külügyminiszter, aki amellett van, hogy együtt kellene működni továbbra is Kínával. Emiatt az amerikai diplomácia nagy öregje el is utazott Pekingbe, ahol fogadta őt Hszi Csin ping elnök is.

USA – Kína csúcs lesz San Franciscóban

“Készen állunk az együttműködés javítására az Egyesült Államokkal” – hangsúlyozta Kína alelnöke Szingapúrban, ahol részt vett a New York-i Bloomberg által szervezett biztonsági fórumon. Han Zseng alelnök kijelentette:

“a stabil és egészséges kapcsolatok mind Kínának mind pedig az Egyesült Államoknak érdeke.”

Az USA kereskedelmi háborút folytat Kína ellen már Trump elnöksége óta, Biden ezt tovább fokozta. Ugyanakkor a két nagy és megoldhatatlan konfliktus – az ukrajnai és a gázai háború – rendkívüli mértékben próbára teszi az Egyesült Államok katonai és pénzügyi erejét. Mindezt mérlegelnie kell Biden elnöknek amikor november 14-én San Franciscóba utazik, hogy ott vendégül lássa 21 ázsiai és csendes-óceáni állam vezetőit – köztük Hszi Csin ping elnököt Kínából. Mind Pekingben mind Washingtonban megerősítették: a csúcstalálkozó alkalmat ad arra, hogy Biden és Hszi Csin ping tárgyaljon egymással.

A kínai elnök fejmosást kapott otthon

Kínában régi szokás, hogy az országot vaskézzel vezető kommunista párt vezetői augusztusban összeülnek Pejtahoban, hogy kötetlen eszmecsere keretében megvitassák a világ második számú nagyhatalmának helyzetét. Idén meglepő esemény következett be: a találkozón résztvevő kommunista veteránok egy csoportja – Teng Hsziao ping egykori közeli munkatársai – nekiestek Hszi Csin ping elnöknek mondván: a pekingi diplomácia is felelős azért, hogy megromlottak a kapcsolatok az Egyesült Államokkal.

Míg csaknem ötven éven át Kína sokat profitált ebből az együttműködésből most a szembenállás lefékezte a kínai gazdaságot, és elszigetelte Kínát, mert az USA megszervezte a kelet-ázsiai államok katonai együttműködését Pekinggel szemben.

Hszi Csin ping elnök megfogadhatta a veteránok kritikáját, mert kirúgta a külügy, a hadügy és a pénzügyminisztert. Békeidőben ilyesmi nemigen fordult elő ily villámgyorsan Kínában. Ráadásul a bukott külügyminisztert, Hszi Csin ping kedvencét megvádolták azzal, hogy a szeretője amerikai kém volt! Hszi Csin ping kénytelen volt visszahozni a régi külügyminisztert, Vang Jit, aki az együttműködés híve. A régi-új külügyminiszter két béketervet is kidolgozott: az egyik Ukrajnát érinti, a másik a Közel Keletet. Peking mindkét stratégiai fontosságú régióban játszhat közvetítő szerepet hiszen nyomást képes gyakorolni azokra a szereplőkre, akik szembeállnak Washingtonnal: Oroszországra és Iránra. Mindkét pária államnak Kína a legfontosabb gazdasági partnere, és minthogy a Nyugat bojkottálja őket nagyon is rá vannak utalva Peking jóindulatára.

“Az enyhülés megindult az USA és Kína között” – közölte a G7 csúcstalálkozón Joe Biden Jokohamában  azt követően, hogy Blinken külügyminiszter tárgyalt Pekingben.

A jövő héten San Franciscóban kiderülhet, hogy mire is gondolt az USA elnöke, akinek a választási kampány kellős közepén gondolnia kell a hazai közvéleményre is. Elődjét és jelenlegi vetélytársát, Donald Trumpot a kínai a pekingi Tiltott Városban is fogadták, és ez különleges kegynek számít Kínában. Trump cserébe azzal kedveskedett kínai vendéglátóinak, hogy elhozta unokája videóját: a nyolcéves kislány ékes kínai nyelven köszöntötte Hszi Csin ping elnököt és nejét. Pár éve még itt tartott a két szuperhatalom kapcsolata, amely idén mélypontra jutott. Bidennek és Hszi Csin pingnek talán sikerül ezen változtatnia San Franciscóban.

Amerikai-kínai csúcstalálkozó San Franciscóban

Pekingben megerősítették, hogy Hszi Csin ping elnök részt vesz az APEC csúcstalálkozón, melyet novemberben San Franciscóban rendeznek meg.

Tavaly Bangkokban volt a csendes óceáni államok vezetőinek csúcsértekezlete, de sem Biden sem pedig Putyin nem ment el. Az orosz elnök most sem vesz részt, de ezen senki sem csodálkozhat hiszen Putyint háborús bűnösnek nyilvánították, és az Egyesült Államokban emiatt őrizetbe is vehetnék.

Az orosz elnök még a BRICS csúcstalálkozóra sem ment el Dél Afrikába pedig ott hangsúlyozták: nem tartóztatnák le Vlagyimir Putyint Johannesburgban.

Mind Bangkokban mind pedig Johannesburgban Hszi Csin ping kínai elnök játszotta a főszerepet. Dél Afrikában elérte, hogy kibővítették a BRICS szervezetet: hat új tagállam érkezett az addig öttagú szervezetbe. Közülük a legérdekesebb Szaúd Arábia, mely nem is oly rég még az Egyesült Államok szoros szövetségese volt. Washington régebben Szaúd Arábia segítségével nagy hatást gyakorolt az olaj világpiaci árára, de ez megváltozott. Mohamed bin Szalman trónörökös lepaktált Putyin orosz elnökkel majd pedig Hszi Csin ping kínai államfővel. Így amikor Biden amerikai elnök Szaúd Arábiába látogatott, akkor a szaúdi trónörökös nyugodtan megengedhette magának, hogy visszautasítsa az USA elnökének kérését az olajkitermelés jelentős fokozására. Szaúd Arábia jelenleg napi 9 millió hordó olajat termel ki holott 12-13 millióra is képes lenne.

Az USA és Kína viszonya meghatározza a világ jövőjét

Megkezdődött az enyhülés a két nagyhatalom viszonyában – közölte Biden elnök Jokohamában a G7 államok csúcstalálkozóján. William Burns, a CIA igazgatója járt ezt megelőzően titokban Pekingben. Aztán következett Tony Blinken külügyminiszter és Janet Yellen pénzügyminiszter, jelenleg a kereskedelmi miniszter tárgyal Pekingben.

Külföldön többször is tárgyalt Jake Sullivan, az USA elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója Vang Jivel, Kína első számú diplomatájával, aki újra külügyminiszter lett miután utóda megbukott. Eltűnt a nyilvánosság elől azt követően, hogy Tony Blinken amerikai külügyminiszterrel tárgyalt több mint öt órán át Pekingben. A frissen kinevezett külügyminiszter villámgyors bukása nem jött jól Hszi Csin ping elnöknek, aki saját utazásainak szervezőjét állította ebbe a kulcspozícióba más tapasztaltabb diplomaták helyett.

A tét pedig óriási: ellenfelek vagy együttműködő partnerek lesznek-e az amerikaiak és a kínaiak az elkövetkező években?

2021-ben a Biden adminisztráció első számú stratégiai ellenfélnek deklarálta Kínát, és folytatta vele szemben a kereskedelmi háborút, melyet még Trump elnök kezdett meg. Kezdetben a decoupling – a szétválás volt a cél Washingtonban a két óriás gazdasága között, de az utóbbi időben az amerikaiak is szívesebben használják a derisking kifejezést, melyet Európában találtak ki a kockázatok csökkentésére.

A kínaiak G2 rendszert akarnak vagyis egyenjogú szerepet a világgazdaság irányításában,

de Washingtonban erre nincs fogadókészség. Most mindkét fővárosban olyan formulát próbálnak találni, amely kifejezi az ellentmondásos viszonyt az első számú világhatalom és a feltörekvő második között. Teszik ezt olyan körülmények között amikor a világgazdaság egyáltalán nem áll jól: Észak Amerikát és Európát stagnálás jellemzi, Kínát pedig a növekedés ütemének drámai visszaesése. Dinamikát csak India mutat, amely a harmadik helyre pályázik a világhatalmi vetélkedésben. Narendra Modi miniszterelnök, aki lepaktált Biden elnökkel, szeretne bekerülni az APEC szervezetbe, és ezt az USA is támogatja, mert ellensúlyozni akarja Kína szerepét. Európa pedig a távolból figyeli, hogy a világ sorsa San Franciscóban dől el, ahol az egykori világhatalmi centrum véleménye immár a kutyát sem érdekli.

Túlélték e az Alcatraz szökevényei?

Több, mint ötven évvel ezelőtt történt a világ egyik leghíresebb szökése a világ leghíresebb börtönéből. A három elítélt további sorsáról akkor sem derült ki semmi, és azóta sem tudunk biztosat róluk. Többen úgy gondolják, hogy túlélhették a nagy télakot.

Az Alcatraz, más néven a Szikla valóban egy szikla, amely a San Francisco-öbölből emelkedik ki. Mindössze néhány sivár kőépület található rajta, ide szállították a leghírhedtebb bűnözőket a múlt század első felében, itt pihente ki magát Al Capone is. A műintézmény harminc évig működött, és ezalatt tizennégy szökési kísérlet történt.

Az egyik, és leghíresebb ezek közül három elítélt, Clarence Anglin, John Anglin és Frank Morris előadása volt, 1962. június 11-én. Ők hárman még egy angliai börtönben találkoztak, ahova hosszú bűnlajstromuk miatt kerültek. Szabadulásuk után áttették a székhelyüket Amerikába, ám nyilvánvalóan hiba csúszott a terveikbe, ha újfent rács mögé kerültek. És azért a Sziklába kötöttek ki, mert mindhárman kíséreltek meg már szökést korábbi kényszerlakhelyeikről.

Az Alcatrazból való szökésük olyan volt, mint amit megírtak abban a bizonyos nagy könyvben, hisz szó szerint keresztülvájták magukat a falon. A történetet rekonstruálók szerint ez a munka nagyjából másfél évig tarthatott, így nem beszélhetünk hirtelen ötletről. A lyukon keresztül egy kihalt folyosóra kerültek, innen a tetőre másztak fel, majd elérve a vizet felfújták a saját készítésű (sic!) gumicsónakjukat, és szépen vízre szálltak. És azóta senki nem hallott felőlük.

Azonnal elkezdődött persze az intenzív keresésük.

Keresték őket a szigeten, a vízben, a szárazföldön. Kerestek csónakmaradványokat, hullákat, bármiféle nyomot, de semmit nem találtak sem akkor, sem pedig azóta.

A történettel foglalkozó szakemberek úgy gondolják, hogy valamikor este nyolc, és éjjel kettő között történhetett mindez. Egy új számítógépes szimuláció most azt mutatja, hogy ha éjfél körül indultak, akkor volt esélyük elérni a partot. A program figyelembe vette a számításnál a tengeráramlatok irányát, a hőmérsékletet, a lehetséges szélirányt, és azt, hogy mindez ötven évvel ezelőtt történt. Viszont ha még pár órát a parton időztek, akkor a körülmények megváltozása miatt nagy valószínűséggel a tengerbe vesztek.

A holland szakemberek által vezetett kutatásban ötven virtuális csónakot indítottak útnak este nyolc és hajnali négy között, így vizsgálva meg egy sor lehetséges menekülési útvonalat. „Feltételezzük, hogy a menekülők tudtak evezni, így a szimulációs programba ezt is belevettük. Nem gondolom, hogy csak úgy sodródtak, ám figyelembe véve az ottani tengeri áramlatokat, az evezés nem elégséges. Őrült szerencsére is szükségük volt ahhoz, hogy partot érjenek. Ha nem az általunk említett időpontban indultak, akkor a dagály kivitte őket a nyílt tengerre, és ha más nem, a kihűlés biztos végzett velük. A San Francisco-i öbölben híresen erősek az áramlatok. Ha abban az időpontban indultak, amit említettem, akkor a dagály-áramlatok irányának megfordulása miatt jóval nagyobb esélyük volt az életben maradásra, mert ekkor a Golden Gate híd felé sodródtak volna.”

De ez az elmélet sem ad magyarázatot arra, hogy ha nem sikerült a tervük, és meghaltak, akkor miért nem találtak soha semmilyen nyomot, ami ezt alátámasztaná. És pontosan ebben bíznak a még élő rokonok és barátok, ez az, ami miatt többen vannak, akik úgy gondolják, hogy akár életben is lehetnek a szökevények.

Lövöldözés volt a YouTube székházában

0

Valószínűleg magánéleti vita miatt lövöldözött egy nő kedden a kaliforniai székházban. Megsebesített három embert, köztük az ott dolgozó barátját is, majd öngyilkos lett.

A Google tulajdonában lévő YouTube székháza San Brunóban található. A nő kedden, ebédidőben ment be, az udvari étkezőben kezdett lövöldözni, ahol barátja mellett eltalált egy 32 éves és egy 27 éves nőt is. Ezután a támadó bement az épületbe, ahol maga ellen fordította a fegyvert.

A dolgozók pánikszerűen menekülni kezdtek, de olyanok is voltak, akik elbarikádozták magukat az épületben, és a közösségi médiában kértek segítséget, illetve osztották meg a lövöldözés hírét.

Mire a rendőrök megérkeztek, a támadó már halott volt. Egyelőre nem közölték, hogy mi lehetett az indíték, és nem is azonosították.

Annyit lehet tudni, hogy 35-40 év közti nő volt a támadó. 36 éves barátja válságos állapotban van, a két másik sérült állapota kielégítő – közölte a San Franciscó-i kórház, ahol kezelik őket.

Az amerikai elnök a Twitteren reagált a hírre: megköszönte a rendőrség nagyszerű munkáját, és azt írta, imádkozik az érintettekért.

Volt tengerészgyalogos készült merényletre San Franciscóban

0

Egy fedett FBI-ügynökkel beszélgetett arról, hogyan lehetne csőbombát készíteni. Azért figyelték, mert korábban kifejezte szimpátiáját az Iszlám Állam iránt.

A 25 éves Everitt Aaron Jameson nyolc éve kapott kiképzést, de leszerelték, mert nem vallotta be, hogy asztmást. Ezután kamionsofőrként dolgozott. Egy népszerű turista célponton, a Pier 39-nél akart támadni a BBC szerint, hogy minél több embert megöljön karácsony idején. Bombát is akart készíteni, csakhogy

erről egy fedett ügynökkel beszélgetett

A házkutatás során fegyvereket és egy, a támadást vállaló levelet is találtak. Ebben Donald Trump jeruzsálemi döntéséről írt.

Jamesont szeptember óta figyelték, mert a közösségi médiában az Iszlám Államot támogató bejegyzéseket tett közzé. Az október 31-ei, New York-i támadás után is arról írt, hogy támogatja a merényletet. Azért a Pier 39-et választotta, mert

ott mindig rengetegen vannak.

A közel-keleti vereségei után új stratégiára kényszerülő Iszlám Állam korábban felszólította híveit, hogy karácsonykor kövessenek el merényletet azokban az országokban, amelyek tagjai az ellene harcoló koalíciónak.

Alakul az amerikai-orosz viszony: ellenlépések

0

Az Egyesült Államok felszólította Oroszországot, hogy zárja be főkonzulátusát San Franciscóban, továbbá szüntesse be tevékenységét Washingtonban és New Yorkban lévő konzulátusa egy-egy irodáját.

Az amerikai külügyminisztérium – Heather Nauert szóvivő aláírásával – közleményben jelentette be döntését és végrehajtására szeptember 2-ig adott határidőt. A külügyminisztérium  lépése válaszként született az orosz kormány korábbi, júliusi döntésére, amelyben elrendelte az Egyesült Államok oroszországi diplomáciai képviseletei létszámának csökkentését. Moszkva júliusban elrendelte: az Egyesült Államoknak szeptember 1-jéig 755 fővel csökkentenie kell oroszországi nagykövetségének és konzuli képviseleteinek létszámát.

   “Az orosz lépés jogtalan és kártékony volt az országaink közötti kapcsolatok egészére”

– fogalmazott közleményben Heather Nauert, s közölte azt is, hogy az Egyesült Államok eleget tett az orosz kormány döntésének és csökkentette külképviseletei létszámát.

A közlemény leszögezte:

az amerikai döntésre a kölcsönösség jegyében került sor.

Heather Nauert hozzátette: az Egyesült Államoknak és Oroszországnak jelenleg három-három konzulátusa van a másik országában.

A orosz konzulátusok bezárásáról, illetve hivatalainak csökkentéséről szóló döntésről Rex Tillerson amerikai külügyminiszter telefonon tájékoztatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot. Az orosz külügyminiszter – a The Hill című lap közlése szerint – a feszültség növelésével vádolta meg az Egyesült Államokat. A The Hill idézte az orosz elnöki szóvivő, Dmitrij Peszkov szavait is, aki így fogalmazott: “sajnáljuk a lépést, amely nem konstruktív”. Peszkov válaszlépéseket helyezett kilátásba. Donald Trump amerikai elnök korábban többször is azt hangoztatta, hogy kormányzata jobb kapcsolatokra törekszik Moszkvával. A legutóbb hétfőn – a finn államfővel tartott közös sajtóértekezletén – beszélt erről.

“Hangosan és egyértelműen mondom, és évek óta ezt mondom: jó dolog, ha nagyszerű, de legalábbis jó a viszonyunk Moszkvával”

– fogalmazott az amerikai elnök.

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!