Kezdőlap Címkék RTL

Címke: RTL

A lakosság mesterien átmosott agya

A legutóbbi választás megmutatta, hogy az agresszív médiastratégia kifizetődött. Az élesen idegengyűlölő üzenet a feltételezett migránsveszélyre, valamint Sorosra épült és a kampány sokakat meggyőzött, hogy Orbán szavatolja számukra a biztonságot.

Európán belül talán sehol sem zsugorodik olyan drámaian a mozgástér a független sajtó számára, mint Magyarországon, aminek természetesen baljós következményei vannak a demokráciára nézve. Így ítéli meg a helyzetet a New York Times korábbi budapesti irodavezetője, aki jelenleg újságírást oktat Párizsban a Politikai Tudományok Főiskoláján.

Álláspontját Celestine Bohlen a Népszabadság és a Magyar Nemzet bukásával támasztja alá, hozzátéve, hogy Orbán barátai és szövetségesei ellenőrzésük alá vonták a média széles körét, alighanem politikai megfontolásokból, semmint üzleti haszonszerzés céljából. És akkor még nem beszéltünk a kormánykézben levő szerkesztőségekről, amelyek közé tartozik hat tévé, 5 rádió, valamint az MTI. A Riporterek Határok Nélkül képviselője azt mondja, a miniszterelnöknek sikerült döntő befolyáshoz jutnia a sajtóban.

A legutóbbi választás megmutatta, hogy az agresszív médiastratégia kifizetődött. Az élesen idegengyűlölő üzenet a feltételezett migránsveszélyre, valamint Sorosra épült és a kampány sokakat meggyőzött, hogy Orbán szavatolja számukra a biztonságot. Charles Gati azt mondja, a hatalom mesterien mosta át a lakosság nagy részének agyát. Ehhez nemigen van szükség nyílt cenzúrára. A kritikus orgánumok hangfogóval működnek, és az RTL-t leszámítva csak kevesekhez jutnak el. A piac 15 %-át teszik ki a politikai céllal elhelyezett állami hirdetések, ez az európai átlag több mint kétszerese, mutat rá a Mérték Elemző Intézet vezetője. A Magyar Idők bevételeinek 85 %-a származik ilyen forrásból.

Orbán újabb mandátumával megkérdőjeleződik a sajtópiac sorsa. Martin József, a Magyar Nemzet korábbi munkatársa úgy jellemzi az állapotokat, hogy van sajtószabadság, de egyre csökken a sokszínűség és ez aggasztó. Az információból mind inkább politikai áru lesz, ám az ki van téve nyílt és burkolt torzításoknak és ez komoly kételyeket vet fel a demokráciát illetően. Mert ilyen körülmények között miként lehet az újságírás a 4. hatalmi ág? Miként lehet szabad és tényekkel alátámasztott vitákról beszélni, miként lehet feltárni a politikusok visszaéléseit? Polyák Gábor úgy véli, a legutóbbi választási hadjárat már megmutatta, hogy itt nem egyszerűen a propagandáról van szó, hanem arról, hogy csak egyetlen vélemény jelenik meg a tömegek számára. A migráció mindent uralt, a lényeges gondok nem kerültek terítékre, azok megvitatására egyszerűen nem volt tér, felület.

Bréking nyúz, 2018. 09. 02. – Tudósítás a másik valóságból

0

Nem április elsejei tréfa – Orbán Viktor részt vesz a III. Nomád Világjátékok megnyitóján, sőt magyarok is versengenek a játékokon, a többi között bothúzásban. Uborkaszezont érzékelhetett a Pesti Srácok, amely a már évekkel ezelőtt megszűnt, de a Fidesz által máig ősellenségként kezelt SzDSz-t vette elő. Nem mindig működik megfelelően az alternatív valóság médiája: miközben a napokban a Magyar Idők nekiment az RTL húzósorozatának, a borsonline.hu ma  pozitív helyszíni riportot készített a forgatásról. Az Orbán elleni kemény fellépése miatt évek óta vörös posztó a kormánymédiában Daniel Cohn-Bendit – most is kap rendesen a politikus.

MTI –   Orbán Viktor Kirgizisztánban

Orbán Viktor megérkezett Kirgizisztánba, az Isszik-Köl nemzetközi repülőtérre. A miniszterelnök részt vesz a III. Nomád Világjátékok megnyitóján Kazahsztán, Azerbajdzsán, Törökország és Üzbegisztán vezetőinek társaságában.

Biskekben vasárnap nyitják meg a III. Nomád Világjátékokat, Magyarország 36 fős küldöttséggel vesz részt a jövő szombatig tartó hagyományőrző eseményen,

köztük azzal a 16 versenyzővel, akik öt sportágban – íjászat, szkander, szumó, sambo, bothúzás – indulnak.

Ugyancsak az MTI mai híre: Magyarország megfigyelői státust kapott a Nemzetközi Türk Akadémiában – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-vel telefonon Biskekből, a kirgiz fővárosból, ahol a türk-nyelvű országok együttműködési tanácsának külügyminiszteri szintű tanácskozásán vett részt. A tudományos és kulturális kutatást, valamint együttműködést segítő Nemzetközi Türk Akadémiát 2012-ben hozta létre Kazahsztán, Törökország, Azerbajdzsán és Kirgizisztán. A szervezet hétfőn tartja államfői és kormányfői tanácskozását.

Pesti Srácok – Négy év után sincs felelőse az SZDSZ félmilliárdos csalásának

Már több mint négy éve tart, de még mindig nincs gyanúsítottja annak a különösen nagy kárt okozó csalás gyanúja miatt folyó nyomozásnak, amit a már megszűnt SZDSZ tartozásai ügyében rendelt el a hatóság. Az Országgyűlésből 2010-ben kiesett liberális párt ugyanis csaknem félmilliárd forint adósságot halmozott fel, amit aztán nem fizettek vissza.

Az SZDSZ még 2008-ban vett fel hitelt a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) ingatlanvásárlásra. A pártnak a pénzintézet csaknem 415 millió forintot folyósított állami kezességvállalással, ám a szabaddemokraták szinte egyáltalán nem törlesztették a kölcsönt. Az MFB 2010 végén mondta fel a fizetni elfelejtő párt szerződését, ezután került végrehajtás alá 26 ingatlan. Kiderült az is, hogy a liberálisok az elemi ingatlanvásárlási szabályokat sem tartották be, ezért az állam nem érvényesítette kezességvállalását. A párt az állami hitel mellett komoly közüzemi tartozásokat is felhalmozott, de nem fizetett a politikai hirdetésekért sem. Lázár János egykori Miniszterelnökséget vezető miniszter 2015 márciusában számolt be róla, hogy addig

az SZDSZ 14 ingatlanját értékesítették összesen 211 millió forintért, és további 12 ingatlan vár eladásra, becsült értékük akkor 329 millió forint volt. Később az egykori kormánypárt tartozása felkúszott csaknem 500 millió forintra.

Korábban Kuncze Gábor ócska műbalhénak nevezte az ügyet, s közölte, szerinte a jobboldal találta ki a történetet. A többi volt pártelnök közül Kóka János azt mondta, nem emlékszik a hitelfelvétel részleteire, Fodor Gábor pedig pár éve úgy nyilatkozott, a szóban forgó ingatlanok megvannak, fedezetet nyújtanak a hitelre, tehát szerinte nem történt károkozás.

Borsonline.hu – Ilyen hangulatban készül A mi kis falunk – Kulisszatitkok!

Nyár derekán, egy békésnek induló napon ellátogattunk Pajkaszegre, A mi kis falunk forgatására. Mivel most indul a sorozat harmadik évada, már elárulhatjuk, mi történt ott – vezeti fel a bulvárportál a képriportot, amelyben a sorozat főszereplői –  Csuja Imre, Reviczky Gábor és Szabó Győző – két jelenet közt, a váróban egymást szórakoztatta színházi sztorikkal úgy, hogy a stáb is dőlt a röhögéstől.

Mint mi is beszámoltunk róla, a Magyar idők hosszú cikkben ekézte a sorozatot.  Jurák Kata azt írta: egy végtelenül ízléstelen, primitív, népbutító sorozattal járatják le a vidéken élő embereket, „nem kicsit lépte át már eddig is a konzervatív, polgári, keresztény érzelmű emberek ingerküszöbét az RTL Klub által vetített sorozatok többsége, így nem csoda, hogy elpártoltak a csatornától”.

Echo TV/Oigo – Macron egy pedofillal erősítené seregét az Orbán elleni háborújához

A hazánknak hadat üzenő Emmanuel Macron francia elnök meghívta kormányába „szolidaritásügyi” miniszternek Daniel Cohn-Bendit ’68-as anarchistát, közismert pedofilt, gyógyíthatatlan Orbán-fóbiást. Még nem tudni, Cohn-Bendit elfogadja-e az invitálást, de mi azt szeretnénk, ha megtenné. Szimbolikus lenne.

A front egyik oldalán állna az ötgyermekes Orbán Viktor, a másikon a rendkívül haladó francia elnök, aki a „nagyanyjával” házasodott össze, és akinek egyik minisztere ötéves kislányok vetkőzéséről áradozik. Tessék választani!

– olvasható a cikkben, amely a Journal du Dimanche francia lapra hivatkozva írja, hogy Cohn-Bendit elismerte, hogy Macron emberei megkeresték, most vasárnap találkozik az elnökkel, és akkor dönt majd róla, elfogadja-e a felkérést. Szép hazánkban ki ne ismerné Cohn-Benditet, a 68-as párizsi diáklázadások egyik anarchista vezetőjét, akit hajszíne, üvöltözéstől kipirult arcszíne és szélsőbalos nézetei miatt máig „Vörös Danyként” emlegetnek? Ő az, aki gúnynevéhez méltóan vöröslő fejjel, kidagadt nyaki ütőerekkel ordibált az Európai Parlamentben Orbán Viktorral a Tavares-jelentés vitáján, 2013. július 2-án.

Bréking nyúz, augusztus 29. – Tudósítás a másik valóságból

0

Igazi kuriózum annak a rákosista, pardon, orbánista (kormány)kórusnak a videója, amely Boross Pétert köszöntötte születésnapján, a kormány ülése után. Nem érdemes kihagyni! Van más is! Tibi atyának megy neki mai publijában a 888.hu. A Pesti Srácok is harcias kedvében van, ők a chemnitzi összecsapások kapcsán írnak meghökkentő mondatokat. A Magyar Idők pedig elérkezettnek látta az időt arra, hogy a kultúrharcot kiterjessze az RTL Klubra is. Jó olvasást!

888.hu – Tibi atya felköpött és aláállt

Aki nem követte volna a múlt heti vihart a biliben, Tibi atya úgy gondolta, hogy az alkoholista pap brandje mögül az ő dolga eljárni közéleti tánc-és illemtanárként – írja Megadja Gábor, aki szerint azért orrolt meg rá „a külföldi mémeket remekül fordító ellenzéki troll brandjének gazdája, mert szerinte borzasztó, hogy utaltam 19 forintot Konok Péternek, megaláztam egy koldust. Konok Péter szerint pedig ez a 19 forint a legtöbb, amit „visszakapott a közösből”, ami csak abban az univerzumban igaz, ahol Simicska pénze a G-nappal automatikusan elvesztette közpénz jellegét.”

Tibi atyának igaza lenne akkor, ha egy süket, vak, néma, féllábú, félkarú emberrel tettem volna ezt a borzalmat. Csakhogy nem így történt. Konok Péter egészséges felnőtt férfiember, és ilyetén minőségében kunyerál a Facebookon, miután Lajos elhajította az egész cuccost – írja Megadja, aki ezt követően hosszasan elemzi Tibi atyát, majd így folytatja: „úgy gondoltam, hagyjuk a fenébe az üzengetést, vitatkozzunk szépen élőben, ott mindenki elmondhatja az érveit.

És ebben a pillanatban változott a névtelen badass közéleti megmondó Csibe atyává, aki nem kívánja vállalni arcát és nevét, és nem akar kiállni az emberek elé.  

Azt írja Vona Gábor híve: az élő vitának csak számára van tétje. Épp erről van szó. Bátor ember olyasmibe áll bele, aminek van tétje.

Mindenesetre már így is túl sok energiát pazaroltam egy névtelen ellenzéki trollra, miközben ezt az energiát akár rezsimépítésre is fordíthattam volna. Úgyhogy

legközelebb akkor foglalkozom Csibe atyával, ha lesz töke kibújni a névtelenség és arctalanság mögül.”

Pesti Srácok – Chemnitz, az első lázadás

Nyilvánvaló volt, hogy az egykori NDK lesz a tágabb helyszín az első lázadásra, mert az egykori keletnémetek már megtanulták, hogy mit várhatnak a nyugatnémet megszállástól – áll a portál mai vezércikkében. Egy ilyen helyen vannak még meg a nyomai annak a közösségi érzésnek, egymásrautaltságnak, személyességnek, amit a huszadik század második fele elpusztított. Az ilyen helyeken élő emberek életét változtatta meg leginkább a fiatal muszlim férfiak betelepítése.

Ezek az emberek pillanatok alatt kerültek át a múlt század hetvenes éveinek nyugalmas álomvilágából egy háborús videójátékba, ahol ők a célpontok.

Sztálin legjobb tanítványai (mert valami miatt Hitlerre meg Göbbelsre érzékenyebbek), propaganda szempontból is szakmai tökéllyel kezelik a történteket.

A chemnitzi felkelést nyilván le fogják verni. Az állítólag jobboldali miniszter irányítása alatt álló szövetségi rendőrség ott terem majd és rendet csinál.

A manapság liberális felebarátaink körében olyannyira népszerű humanista Lenin monda azt, hogy forradalmi helyzet akkor van, ha a nép nem akar már a régi módon élni, a hatalom meg nem tud a régi módon kormányozni. Lenin elvtársnak mindig igaza van, most annyi pontosítással, hogy jelen esetben a német nép egyre nagyobb része nem akar úgy élni, ahogy az elitje legújabban szeretné.

Chemnitziek! Veletek vagyunk, mert ti vagytok a normálisak!

Magyar Idők – Az RTL alaposan túllőtt a célon

Egy végtelenül ízléstelen, primitív, népbutító sorozattal járatják le a vidéken élő embereket – ezzel a felvezetéssel ír cikket  Jurák Kata, aki ezúttal az RTL Klubnak megy neki, állítva:

„nem kicsit lépte át már eddig is a konzervatív, polgári, keresztény érzelmű emberek ingerküszöbét az RTL Klub által vetített sorozatok többsége, így nem csoda, hogy elpártoltak a csatornától”.

Bevallja, hogy ő, „aki masszívan elzárkózom az említett csatorna által sugárzott szennyáradattól, egészen addig nem is tudtam, amíg a napokban a balliberális média el nem kezdte szintúgy gyalázni Morvai Krisztinát, aki – szerintük – „képtelen leállni”, és most az RTL Klub sorozatát támadja.

Gondoltam, ha Morvai össztűz alá került egy sorozat miatt, akkor annak egészen biztosan az az oka, hogy a képviselő asszony ismét a lényegre tapintott. És tényleg.” – állapítja meg, miután megnézett a sorozatból egy epizódot.

Talán nem is az a legnagyobb baj, hogy a filmesek a faluban mit és hogyan tesznek, hanem az, hogy mi tűrjük, hogy meggyalázzák az embereket, sárba tiporják nemzeti értékeinket, a történelmünket, és olyan értékeket közvetítsenek a gyerekeinknek, amelyek tökéletesen ellentétesek mindazzal, ami számunkra fontos.

De azt gondolom, hogy a fizikai határvédelem után most a szellemi honvédelem következik majd: megvédjük értékeinket, a gyerekeinket, a társadalmunkat.

Orbán Viktor Facebook oldala – Boross Péter köszöntése 90. születésnapján

Éljen soká // May he live long!

Éljen soká // May he live long!

Közzétette: Orbán Viktor – 2018. augusztus 29., szerda

Amikor a „jobboldal” kinyírja a jobboldali médiákat

Magyarországon a nyomtatott sajtó tekintetében megszűnt a sajtószabadság, az elektronikus médiáknál pedig egy lépésre vagyunk ettől – írja Gál Zsolt a Paraméter nevű felvidéki portálon: „Vagyis gyakorlatilag elég kinyírni az RTL Klubot, és Magyarországon általában véve vége a sajtószabadságnak!”

A szerző megállapítja, hogy Magyarországon az elmúlt években egy olyan szerkezetű média-világ alakult ki, amely nem a nyugati demokratikus, hanem a keleti diktatórikus mintákat követi. Ami kialakult, az nem „jobboldali média túlsúly”, hanem a fideszes lakájmédia/propagandamédia túlsúlya, aminek köze sincs a sajtószabadsághoz.

Gál Zsolt szerint a Fidesz vagy netalán Orbán Viktor bírálata ismeretlen az olyan fideszes médiáknál, mint a TV2, az Echo TV, a Ripost, a 888.hu, a Magyar Idők, stb. Röhejes, hogy lassan már kilenc éven vannak hatalmon, de ezek a médiák még mindig az ellenzéket támadják, meg Sorost, az EU-t, stb., szóval mindenkit, csak az Orbán-pártot nem. Pedig lett volna miért bírálni a 2010 utáni Orbán-kormányokat jobboldalról, főleg gazdasági intézkedéseik, a jogállam és a demokrácia leépítése meg a hatalmas korrupció miatt is.

A hírhedt 2015-ös „G-nap” után, Simicska Lajos médiabirodalma pontosan erre állt át, de Orbánék idei újabb választási győzelme után az oligarcha végleg bedobta a törülközőt. A Magyar Nemzet és a Heti Válasz megszűnt, a Hír TV meg visszakerült fideszes kezekbe és újra az állami propagandagépezet részévé vált. Ezzel paradox módon a Magyarországon jobboldalnak tartott Fidesz (valójában nem az) nyírta ki a valódi jobboldali média maradékát.

Másodszor, elmondhatjuk, hogy ezzel a lépéssel a hatalmas túlsúlyba került fideszes médiának esze ágában sincs ellenőrző szerepet betöltenie, lépjen bármit is Orbán, mindig mellette állnak, legyenek akármilyen korruptak, semmi következménye nem lesz, be sem kerül a hírekbe.

Harmadszor, újabb abszurdumként egy olyan médiabirodalom alakult, amelynek nincs szüksége előfizetőkre, olvasókra, nézőkre, hallgatókra. Persze nem árt, ha vannak, de a fő bevételi forrást az állami pénzek jelentik, közvetve vagy közvetlenül. Közvetlenül úgy, hogy Magyarországon a régióban egyedülálló hatalmas állami hirdetési piac alakult ki, adófizetői pénzből „állami hirdetés” vagy a „tájékoztató kampány” gyanánt jórészt fideszes pártpropagandát tolnak és jól megpakolják vele a lakájmédiáikat. Ehhez járul az is, hogy az összes közintézmény kötelezően előfizet a kormánypárti médiára és kötelezően lemondja a független, ellenzéki termékek előfizetését. Közvetve meg úgy, hogy ezeket a médiákat kizárólag fideszes oligarchák és strómanok birtokolják, akik az állammal üzletelve gazdagodtak meg, többnyire uniós pénzből finanszírozott közbeszerzéseket „elnyerve”, így hálából tolhatnak némi pénzt a mellékzsebből vett médiáikba szerezve pár jó pontot a kedves vezetőnél. Emellett a Fidesz-közeli üzleti világ persze nagyon jól tudja, hogy milyen médiákban illik hirdetni és milyenekben nem. De ennél is tovább mennek, a saját holdudvaron kívüli magánszférát is bezsarolják, tudtukra adva, hol illik és hol nem hirdetni. Ellenkező esetben ne számítsanak állami megrendelésre, és a szabályozási környezeten is tud a kormány csavarni…

És végül, negyedszer, a lakájmédiánál dolgozókat nehéz újságírónak nevezni, mert a tartalomról nem szabadon döntenek, hanem a pártközpontból ukázba kapják (gyakran a médiák vezetőin keresztül), sőt sokszor már a cikkek is a kormány propaganda osztályáról jönnek, az „újságíró” így nem is írja őket, csak az adott formátumhoz szerkeszti – tartalmilag nem nyúlhat bele – írja Gál Zsolt a Paraméteren, aki felsorolja mi tartozik a fideszes propagandagépezethez:

Ami a nyomtatott sajtót illeti, itt mára teljes a dominancia a közéleti napilapok piacán egyetlen egy sajtótermék, a Népszava nem része a fideszes médiabirodalomnak. De ez sem nevezhető teljesen függetlennek, mert a tulajdonos, az egykori MSZP-pénztárnok, Puch László egyik cége, aki piaci pletykák szerint fideszes segítséggel vette vissza a lap kiadóját. (2010 előtt Magyarországon Puch-Simicska tengelyről beszéltek az MSZP-s és FIDESZ-es pártpénztárnokokról elnevezve, az elv az volt, hogy 70:30 arányban osztoznak a pártok az állami pénzeken attól függően, ki van épp kormányon és ellenzékben). A Fidesznek is érdeke lehet fenntartani a sajtószabadság látszatát, ennek lehet része a Népszava a rendszeren belül, és pár hetilap: HVG, 168 óra, ÉS, Magyar Narancs – ez utóbbiak nem részei a rendszernek, de úgyis csak elzárt nagyvárosi értelmiségi katakombákban olvassák őket a fogyatkozó előfizetők, akik a büdös életben nem fognak a Fideszre szavazni. Még Putyin Oroszországában is vannak független médiák (Novaja Gazeta, Echo Moszkvi rádió, Dozsgy TV) éppen azért, hogy kitehessék őket a kirakatba, lám nálunk sajtószabadság van, nincs itt semmi probléma…

De akkor nézzük a napilapok piacán mi áll szemben a kérdésesen független Népszavával.

Mivel a Népszabadság és a Magyar Nemzet megszűnt, ezért kizárólag fideszes lapok fideszes oligarchák és strómanok kezén. Az összes megyei, regionális napilap, főleg Orbán legfontosabb strómanja, Mészáros Lőrinc birtokában. Az ő Opimus részvénytársasága által megvett Mediaworks birtokolt a 19 magyarországi regionális napilapból 14-et, továbbá Orbán kedvenc lapját az országos Nemzeti Sportot, a Világgazdaságot, meg közben még Mészáros megvette az Echo Tv-t is. A TV2-tulajdonos Andy Vajnánál van a Kisalföld és a Délmagyarország, de az egyik legnagyobb bulvárlap a Bors is. A maradék három vidéki napilap (Észak-Magyarország, Kelet-Magyarország, Hajdú-Bihari Napló) az osztrák Heinrich Pecina érdekeltsége, korábban ő zárta be a Népszabadságot és ő adta el a Mediaworks-öt Mészáros Lőrincnek… A megyei lapok esetében nem árt megjegyezni, hogy gyakran 30 ezer feletti példányszámban keltek el, sőt a legolvasottabb Kisalföld 50 ezer fölötti olvasottságával már évek óta a legnagyobb közéleti napilap volt az országos politikai napilapokat is megelőzve.

Az elektronikus médiák piacán sem sokkal jobb a helyzet. Országos lefedettségű független rádió jelenleg nincs.

A televíziók piacán a német tulajdonú RTL Klub az utolsó független bástya országos lefedettséggel, és kritikus (nagyon népszerű) híradókkal. Ott van még az ATV is, csakhogy kevesebb fogyasztóhoz jut el és 2003 óta a protestáns pünkösdista-karizmatikus Hit Gyülekezete mozgalom tulajdonában van, amelyhez az Orbán kormány mindig meg tudta találni az utat, ha akarta. Ezért az ATV az egyház állami támogatásával, az állami hirdetések megjelenésével stb. a rendszer részévé tehető, még ha maradnak is kritikus műsorai és műsorvezetői. Vagy ki lehet szorítani őket a különböző televíziós csomagokból, azok egy részéből. Szemben meg ott áll a teljes „közszolgálati” média (így idézőjelben, mert kormányzati propaganda médiáról van szó), a TV2, az Echo TV és most már újra a Hír TV is. Vagyis gyakorlatilag elég kinyírni az RTL Klubot, és Magyarországon általában véve vége a sajtószabadságnak!

A nap kérdés – Merre tovább Kálmán Olga?

0

„Kedves Mindenki! Most még úton, egyik helyről a másikra. Gyertek velem!” – ezzel indította új hivatalos Facebook oldalát Kálmán Olga – szúrta ki a HVG. Az egyelőre nem derült ki, hogy merre. Ön szerint?

Szavazzon!

Hol folytatja Kálmán Olga?

Lokális háborúk lehetnek

Horváth István, volt bonni, majd bécsi nagykövet a Független Hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette, hogy Merkel megerősödött, és ő marad a kancellár. Nekünk pedig szinte kötelezően Németország a legfőbb partnerünk.

  • Torz a kormányzatok összehasonlítása
  • Lehet, hogy elkerülhetetlen a konfliktus
  • Pénzügyi világválság jöhet
  • A V4-ek nem fognak meghátarozó szerepet játszani
  • Az RTL nem fog kivonulni

Orbán Viktor azt mondta, hogy ha ő úgy kormányozna, ahogy Angela Merkel, már rég elzavarták volna. Ön szerint is?

Hát nem szívesen beszélek magyar belpolitikai kérdésekről…

De erről csak van véleménye…

Véleményem persze van. Ám sok értelmét nem látom a két kormányzás összehasonlításának. Ez hálátlan dolog, mert akkor össze kellene hasonlítani a két országot is. Angela Merkel egy más kultúrájú nép megbízásából kormányoz, mint Orbán Viktor. Ami például Németországban természetes, az lehet, hogy nálunk nem az. Ez azt is jelenti, hogy nem biztos, hogy Orbán Németországban ugyanúgy tudna kormányozni, mint itthon, de ez fordítva is igaz. Éppen ezért torz az összehasonlítás. Két különböző országról beszélünk, különböző kultúrával és történelemmel.

Annak ellenére, hogy Merkel az NDK-ból jött, azaz hozhatott a magyarhoz hasonló kultúrát magával?

Bizonyos kultúrát nyilván hozott is, de ezt Németországban elfogadják.

Lát olyan politikai mozgást, amely egy átrendeződést hoz magával, vagyis Trump, Erdogán, Putyin, az olasz, az osztrák vezetés, no és persze maga Orbán Viktor elérheti, hogy a világ a populista vezetők irányítása alá kerüljön?

Ha azok a tendenciák, amelyek eléggé kiszámíthatatlanná teszik a világ mozgását, szóval, ha ezek az erők erősödnek, akkor aligha lehet elkerülni bizonyos lokális háborúkat.  Sok kiszámíthatatlan tényező van, akár az Egyesült Államokra, akár Törökországra, Oroszországra gondolok. Mindegyik országnak megvannak a sajátos hatalmi érdekei, de ha ez a kétségtelenül kiszámíthatatlan politikai tendencia erősödik, akkor aligha lehet elkerülni akár a katonai konfrontációt is. Én úgy látom, hogy azok a személyek, akik kiszámíthatatlanná teszik a világot, pénzügyileg, gazdaságilag egyaránt, tovább erősödnek, akkor elkerülhetetlen lesz a konfrontáció.

Abban biztos, hogy ezek csak lokális háborúk lesznek?

Nem tud világháborúhoz vezetni, mert ott olyan erők ütköznének, amelyek már veszélyeztetnék az emberiség jövőjét, de a jelenét is.

Ön szerint annyi józan belátás van a világ vezető politikusaiban, hogy kiszélesedett háború nem törhet ki?

Egy bizonyos pontig el fognak menni a feszültségkeltésben, de azon túl nem. Pont úgy, mint a hidegháború idején; a felek a végén belátták, hogy ez a folyamat a kölcsönös megsemmisítéshez vezet. Tudom, hogy a gazdasági,  pénzügyi világban erős a feszültség, nincs kizárva, hogy rövid időn belül pénzügyi válság lesz a világban, attól függően, hogy az amerikai pénzügyi körök hogyan döntenek a FED-nek a kamatpolitikáját illetően. És ha a pénzügyi feszültség fokozódik, akkor azzal együtt a politikai feszültség is nő. De azt gondolom, hogy a kölcsönös függőség annyira erős, hogy a feszültség egy bizonyos ponton túl nem feszíthető tovább, és ezt az érintettek pontosan tudják.

Abban igaza van Orbánnak, hogy Trump helyes utat választott, amikor a kétoldalú megállapodásokra helyezte át a hangsúlyt,

Minden kétoldalú megállapodás egy idő után multilaterális megállapodássá válik. Kétoldalú megállapodásokkal lehet bizonyos dolgokat szabályozni, de nem lehet szélesebb körre vonatkoztatni. Az Európai Unió vezetése most például sikeres megállapodást kötött, Juncker kint járt Trumpnál, amelynek eredményeként az amerikai elnök visszavett azokból a nagyon merész kijelentésekből, amelyekkel elindította a kereskedelmi jellegű háborút.

Azt mondja, hogy lehetséges egy újabb gazdasági világválság, mellesleg ezt mondja Orbán Viktor is. Ez az előbb említett megegyezés Trump és Juncker között nem akadályozza ezt meg?

A gazdasági válságot nem a kereskedelmi kapcsolatokban meglévő feszültségek okozhatják. Itt most egy nagyobb pénzügyi válság kilátásairól van szó. Nagyon sok szabad pénz van a piacon, amelyet le kell kötni; hogy mi fog történni, azt elsősorban amerikai érdekcsoportok harca fogja eldönteni. A Trump abban érdekelt, hogy a FED irányítását sokkal inkább a kormány befolyása alá vonja, és akadnak olyan pénzügyi  körök, amelyek birkóznak ezzel a törekvéssel, hogy az ő befolyásuk legyen az erősebb. El fogunk jutni a kamatemelés kényszeréhez, épp a sok szabad pénz miatt,és ez kihat majd a világ miden részére, és kihat az euró-dollár viszonyra is. De az euró kiszorítására való törekvések nem fognak eredményre vezetni. Azért nem,. mert az euróhoz tartozó országok gazdasági kapacitása olyan erős, hogy ez legfeljebb a dollár erődöséhez vezetne, ám ez is csak az euró javát szolgálná, vagyis gyengítené az amerikai gazdasági érdekeket. Ezért én azt gondolom, hogy az Európai Uniót az uniós választásokat követően újra fogja rendezni sorait. Éppen ezért nem tartom valószínűnek, hogy a közép-európai országok, vagy mondjuk a visegrádi négyek  az unión belül olyan meghatározó szerepet tudnának játszani, amelyben ezek az országok vennék át az irányítást. Nem szabad elfelejteni, hogy a gazdasági erőviszonyok döntőek, márpedig aszóban forgó három-négy ország gazdasága jelentős mértékben függ az euró övezet országaitól. Ezért képtelenségnek tartom, hogy a farok mozgassa a kutyát. Vagyis képtelenség, hogy Közép-Európa állami meghatározhatják az unió továbbfejlődésének útját. Még akkor is elképzelhetetlen ez, ha az illiberális körök bizonyos mértékben megerősödnek. Ezek a körök az állam szerepét akarják növelni, ám ez előbb utóbb tragédiához fog vezetni. A piac szabályozó szerepét nem tudja helyettesíteni semmi. Lehet természetesen befolyásolni, sőt kell is, de azok az eszközök, amelyek erre alkalmasak lennének, nem állnak rendelkezésre. Tehát egyetlen erősen jobboldalra tolódó párt sem tudja megakadályozni a piac szabályozó szerepét.

Ön egykor bonni nagykövetként dolgozott, és ma is jól ismeri a német viszonyokat. Többször elterjedt annak híre, az RTL Klubot szeretnék magyar kézben tudni. Mi a realitása annak, hogy az RTL megváljon magyar „lányától”?

 Voltak ilyen próbálkozások, arra is, hogy kivonuljon, vagy korlátozzák a működését. Én, amennyire a háttér információim helyesek, úgy tudom, hogy nincs tervbe véve az RTL magyarországi tevékenységének a beszüntetése. Szerintem, ha a csatorna történetesen veszteséges lenne, akkor sem vonulnának ki, fontos presztízs, hogy jelen legyenek ezen a piacon.

Ha már média, még egy kérdés ezzel kapcsolatban: magyar jobboldali körök állítása szerint Németországban erős cenzúra van a sajtó fölött. Ön szerint is?

Nem érzek ilyet. Nézem a németországi médiát, újságot olvasok, tévét nézek, nem látom, hogy cenzúra szabályozná a működést. Nem hogy cenzúra nincsen, kifejezetten sokféle áramlat jelenik meg. Ha volna cenzúra, akkor az állami televízióban nem cikiznék annyit, a kormánypártokat. Sokszor gondolok arra, hogy az a sok kritikus vélemény, ami megjelenik a német televízióban a kormányról, személy szerint Merkelről is, annak töredékét nem látom a magyar televízióban. Pedig egy demokratikus országban nagyon fontos lenne, hogy egy köztelevízióban annak is helyet adjanak, ami az ellenzék, vagy mások véleménye a kormányról, vagy annak tagjairól.

Amúgy merre megy most Németország?

Merkel nagyon kritikus időszakot élt át, már temették is őt. Én azonban biztos voltam benne – hangot is adtam neki -, hogy végül győz a józan ész, a racionális gondolkodás, és Merkel stabilan fog kikerülni a válságból. Mert ő azt a nézetet képviseli, amely a német többségnek imponál. Ő a nyugodta erő; van is neki egy beceneve: ő a Mami. A társadalom nagyobb része mellé állt, függetlenül a migráns-problémától. Emiatt különben nagyon sok bírálatot kapott, de nem követelték a fejét. A többség legalább is nem. Kétségtelen, az egyébként rendkívül segítőkész németek számára is súlyos problémát okozott és okoz ma is az egyszerre odazúduló tömeg, de ők ezt képesek feldolgozni.

Miként látja a magyar-német viszonyt?

Magyarországnak meg kell néznie, hogy hol van a térképen. Mi soha nem fogunk tudni angolszász orientációt választani. Mi a német nyelvi kultúrkörhöz tartozó ország vagyunk. Ne feledjük, hogy a századforduló idején, az 1900-as években, Budapest lakosságának mintegy nyolcvan százaléka németül beszélt. Ebbe természetesen beletartozik Ausztria is. Mi ezen nőttünk fel, többszáz éven keresztül. Nem lettünk iszlám ország, mi valóban ehhez az úgynevezett nyugati kultúrkörhöz tartozunk. Nem Allah-hoz, hanem Mózes tábláihoz tartozunk. Ez az érdekszféra a mienk. Ha tetszik, ha nem, Németország nem foglalkozik kiemelten Magyarországgal, de mi nem tudunk megszabadulni ettől a kötődéstől. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a nyolcvanas évek elejétől a magyar gazdaságpolitikai élet irányítását már annyi kooperáció jellemezte, hogy a rendszerváltás idejére már több mint ötezer vegyesvállalat működött, s ezeknek a nyolcvan százaléka német és osztrák tulajdonú volt.  Ez meghatározza Magyarország kül- és gazdaságpolitikáját. Ide tehát nem fog annyi japán, kínai, vagy orosz tőke, mint amennyi német van. És ezek akkor is itt maradnak, ha imitt-amott veszteség akkumulálódik.  Vagyis a két ország viszonyát mindig is a történelmi tradíciók fogják meghatározni. Mi ugye a szovjet befolyási övezethez tartoztunk, de váltani kellett, új orientációs irányt választani, mert onnan már nem jött többé semmi. És nem mehettünk más felé, mint a németek irányába. Jeszenszky és Antall annak idején az amerikai preferenciát támogatta, de én már akkor is mondtam nekik: mi lehetünk érdekesek átmenetileg az amerikaiak számára, főként politikailag. De soha nem lesz az Egyesült Államok az az ország, amely egy kanyit is hajlandó fizetni nekünk, ha éppen bajban vagyunk. Mi nem vagyunk számukra hosszabb távon sem politikailag, sem gazdaságilag, sem stratégiailag érdekesek. Mi egy Alföld vagyunk a számukra, ahol nagyon messze el lehet látni a kukoricásból is.

És az osztrákok?

Az ő politikájuk mindig követni fogja a németet.

A kancellár sem lendül jobbra?

Nem, nem fog jobbra lendülni. Természetesen őket is megfertőzte a migrációs probléma. Persze belpolitikai konfliktusokkal jár ez együtt, de nem lép át bizonyos határokon. Az orientációt tekintve mindig igazodni fognak Németországhoz, már csak azért is, mert a nemzeti jövedelem megtermelésének több, mint nyolcvan százaléka Németországhoz kapcsolja őket. Mint ahogy az Unió országainak nagyobbik részét Németország finanszírozza.  Ki állította talpra Görögországot, vagy Portugáliát? És ki fogja majd Olaszországot? Németországnak akkora gazdasági és aranytartalékai vannak, hogy egész Európát tudná finanszírozni.

Ha már Európa. Muszáj újra Orbánról beszélni. Azt mondta a múlt héten, hogy az Unió vezetése már megbukott, döntései érvénytelenek. Erről mit gondol?

Tíz hónappal a választás előtt, egy összezilált politikai, gazdasági helyzetben nem túl nagy művészet bírálni az európai vezetést. Ez olyan, mint mikor a haldoklóba egy kicsit még belerúgunk. Nem feladatom nekem értékelni az Uniót,  de 2004 óta, amióta felvettek bennünket a közösségbe, nagyon sok eredményt is felmutatott.  A gazdasági válság, majd az orosz-ukrán konfliktus, illetve annak nemzetközi hatásai akadályozták az Unió gazdasági és politikai fejlődését, és felszínre hozták a kritikákat is, amelyeket Orbán politikai megfontolásokból nagyon jól kihasznált. Fékezték az előrehaladást a német, és a francia választások is. Ami pedig az Unió döntéseit illeti: ameddig hivatalban van a mai vezetés, addig a döntései érvényesek. Ezeket megtámadni politikai nonszensz. Lehet, hogy ügyes húzás ilyet mondani, de az az érzésem, hogy ezekre a mondatokra a többség nem figyel oda. És itt visszatérnék a magyar-német viszonyra: azt állítom, hogy Merkel marad a kancellár, jól lavíroz az Egyesült Államok, az Unió és Kína között, de Oroszországot is jól kezeli. És téved Trump, amikor arról beszél, hogy a németek, a gáz miatt, függővé váltak Oroszországtól. Téved, mert ez kétoldalú dolog: az oroszoknak meg a pénzre van szükségük. Nekik akkor is az az érdekük, hogy eladják a gázt, ha a határon oda-vissza lövöldöznének.  De szerencsére nem lövöldöznek, és reméljük ez így is marad.   

Kamuszavazók és kamuszavaztatók? Néhány furcsa szám

A külképviseleti szavazásra bejelentkezettek adatai között néhány érdekes számra bukkantunk. Kiugróan sokan fognak voksolni olyan, szomszédos magyarlakta városokban, mint Beregszász, Ungvár, Csíkszereda, Kolozsvár és Szabadka. Vajon magyarok látogatnak tömegesen pont április 8-án ezekbe a városokba? Vagy lehet, hogy a Magyarországon bejelentett lakcímmel rendelkező kettős állampolgárok nem jönnek el a magyar lakcímük szerinti szavazókörzetbe? Sok ezer szavazatról van szó, amelyek sorsdöntőek lehetnek a Fidesz számára abban a körzetben, ahol amúgy a Jobbik igen komoly ellenfele a kormánypártoknak.

Ez utóbbit persze határozottan állítani nem lehet, de benne van a pakliban, hiszen a levélben szavazókkal ellentétben a magyarországi lakcímmel rendelkező kettős állampolgárok nemcsak pártlistára, hanem egyéni jelöltekre is szavazhatnak. Így könnyen győztessé tehetik a Fideszt egy olyan térségben, ahol egyes településeken nagyobb a bejelentett kettős ukrán-magyar állampolgárok száma, mint a valóban ott is élő őslakosoké.

Már csak azért is, mert ahogy több korábbi oknyomozó riportól kiderül, akár írásban is kiadják nekik, hogy kire kell ikszelniük, ezzel

törvénytelen állampolgárság-bizniszbe kényszerítve őket.

A regisztrációs adatokat bogarászva szembeötlőek néhány szomszédos országbeli magyarlakta település kiugró számai. Elsősorban ukrajnai városokról van szó, de néhány romániai is ide sorolható.

Vajon mivel magyarázható például, hogy a kárpátukrajnai Beregszászon több mint kétezren regisztráltak az ottani külképviseleti szavazásra?

Hiszen tudjuk, nem a külképviseleteken (s nem is hazai szavazókörzetekben), hanem levélben szavaznak azok a kettős állampolgárok, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel – ők tehát nem ebben a körben jelentkeznek be a választói névjegyzékbe.

Nehezen hihető, hogy olyan magyarországi magyar állampolgárok fognak április 8-án Beregszászon – és több más városban – szavazni tömegesen, akik valamilyen okból pont azon a hétvégén, pont ott fognak tartózkodni, akár turistaként, akár hivatalos ügyben.

Forrás: NVI

Érdekes módon Ukrajnára és Erdélyre, s kevésbé, de azért a Vajdaságra is jellemző a kiugróan magas szám, miközben a kettős állampolgárságot tiltó Szlovákiában egyáltalán, és Szlovéniában sem figyelhető meg ez a jelenség.

Forrás: NVI

Az embernek óhatatlanul azok a történetek jutnak az eszébe, amelyek arról szólnak, hogy a határ innenső oldalához közel fekvő egyes településeken hirtelen megugrott az ottani lakcímre bejelentett ukrajnai kettős állampolgárok száma. Mint mi is megírtuk, évek óta beszédtéma, hogy az ukrán határ menti településeken sokan csak azért jelentkeztek be, hogy magyarországi nyugdíjat kaphassanak. A hírek szerint meglehetősen magas nyugdíjhoz lehet hozzájutni, vannak olyan ukrán állampolgárok, akiknek havonta több százezer forint üti a markukat. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke helyszínen készített kampányvideója szerint

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nagyjából 26 ezer olyan ukrán állampolgár lehet, aki csak azért jelentkezett be Magyarországra, hogy az itteni nyugdíjat, szociális ellátást, gyermekvédelmi és csecsemővédelmi ellátást megkaphassa.

Az egyik falu esetében a választói névjegyzékben az Ukrajnából bejelentkezettek többen voltak, mint a helyiek a kvótanépszavazás idején. Ezen állampolgárok egy része Gyurcsány elmondása alapján meglehetősen aktív a választáson.

De nem Gyurcsány volt az első, aki foglalkozott a témával. Már tavaly télen oknyomozó riportot közölt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből a Hír TV Célpont című műsora, amely arra a furcsa (persze a kamuszavazó- és szociális ellátásért, nyugdíjért megvalósuló biznisszel végül is megmagyarázható) jelenségre hívta fel a figyelmet, hogy az unió egyik legszegényebb régiójában, Szabolcs-Szatmár-Beregben valamilyen „rejtélyes” okból rohamosan nő a lakosság száma. Lónyán például a kettős állampolgárság bevezetése óta 70 százalékkal, Beregsurányon 111, Botpaládon pedig 67 százalékkal.

A lónyai polgármester maga is elismerte, hogy a bejelentkezők közül valójában csak 4-5 család lakik életvitelszerűen a településen, a többiek bejelentkeztek valahova, vagy romos épületet vettek meg.

Ha valóban szavazási bizniszről van szó, ez egy nagyon okos húzás volt a Fidesz részéről: jól járnak vele az érintett kettős állampolgárok, akik hozzájutnak a magyar szociális ellátáshoz (az iskolakezdési támogatástól kezdve a hazai egészségügyi ellátásig), és egy még mindig érvényben lévő 1963-as szovjet-magyar egyezmény alapján ma akár a háromszázezer forintot is meghaladó nyugdíjat kaphatnak Magyarországon.

A kormánypártoknak pedig biztosítva van sok tízezer plusz szavazat (köztük akár olyan ukránoké, akik még magyarul sem tudnak, de ki tudja, honnan és hogyan szerzett papírok alapján megkapták a kettős állampolgárságot). S anyagi szempontból legalábbis jól jár az is, aki akár századikként is befogadja házikójába az ukrán-magyar állampolgárt, hiszen ennek fejében közmunkát és így megélhetést ígérnek neki a munkanélküliség által súlyosan sújtott térségben.

A helyzet a riport elkészülte óta semmit sem változott – mint az kiderült az RTL Klub Házon kívül egyik márciusi műsorából. A riporter hasonlókat tapasztalt a helyszínen: azt, hogy az elmúlt nyolc évben például Kispaládon megháromszorozódott a lakosok száma. Van olyan család  – s ezt névvel, képpel vállalta a nyilatkozó –, amely tömegesen fogadott be kamuszavazóként illetett kettős-magyar állampolgárokat, akiket ő soha nem látott.

A bejelentést is elintézték helyette, és a polgármester-asszony biztosította őket arról, hogy egyeztetett a rendőrséggel, és minden rendben van.

Adorján Béla jobbikos képviselőjelölt nem volt rest, kikérte a körzet teljes választói névsorát. A 88, zömében kistelepülésből álló választókerületben minimum hatvan ember érintett a fiktív bejelentésben.

A lélekszámot és az utcát, házszámokat összevetve talált olyat, ahol lakatlan a ház, s mégis több mint negyvenen vannak bejelentve, még a ravatalozóban és a bezárt orvosi rendelőben is van bejelentett kettős állampolgár.

A választói névjegyzékben szerepeltek halott emberek is…

Ezek alapján, habár határozottan állítani nem lehet, de benne van a pakliban, hogy azért szavaznak olyan sokan most vasárnap Beregszászon, Ungváron, Csíkszeredán, Kolozsvárott és Szabadkán, mert a kettős állampolgárságért a nyugdíj és a szociális ellátás miatt magyar lakcímre bejelentkezettek még annyi fáradságot sem vesznek, és annyi költséget sem vállalnak fel, hogy átjöjjenek a lakhelyük szerinti szavazókörzetbe, hogy ott adják le a voksukat – a levélben szavazó, lakcímmel nem rendelkezőkkel ellentétben nem csak pártlistára, hanem egyéni jelöltekre is.

Így könnyen győztessé lehet tenni a Fideszt egy olyan térségben, ahol a valóban a településeken lakók párpreferenciái alapján a Jobbik komoly ellenfele lenne a kormánynak.

A Klubrádióban sem lesz választási reklám

Lényegében megerősítette a Független Hírügynökség értesülését a Klubrádió vezetője, hogy a csatorna nem fog választási hirdetéseket közölni. Idén, meglepetésre, az RTL Klub sorompóba állt, a TV2 viszont elzárkózik a reklámok közlésétől.

“Nem vágyaik netovábbja” – ezzel reagált a Független Hírügynökség kérdésére Arató András, a Klubrádió vezérigazgatója. Vagyis az, hogy ingyen közöljenek választási hirdetéseket a kampány idején. Arató szerint ez piaci termék, amiért azonban nem kérhetnek pénzt. Ezt a szabályt 2013-ban a Fidesz saját maga érdekében vezette be – mondta Arató, hozzátéve: 2010-ben még jelentős bevételük volt a kampányhirdetésekből. Formális döntést valószínűleg nem hoznak, amely párt megkeresi őket, annak válaszolni fognak.

Eddig két nagy médium közölte, hogy beszáll a reklámok közlésébe:

az RTL Klub és az ATV.

A HírTV és a TV2 csoport viszont elutasította a lehetőséget. (Az RTL online felületén emellett pénz ellenében is mód lesz hirdetni. Az ATV ugyancsak kinyitotta online felületét, ahogyan a zoom.hu is fogadja a reklámokat.)

Az RTL döntése meglepő volt, mert korábban a nagy kereskedelmi tévék egyaránt távol tartották a politikai hirdetéseket a képernyőről. Ezeket ugyanis a törvényes reklámidő terhére sugározhatják ingyen, ráadásul a nézők szemében – a tapasztalatok szerint – riasztó a tömény politika.

Az öt éve megváltozott szabály értelmében az országos állami csatornáknak (M1, Duna, Kossuth Rádió) kötelező a politikai reklámok közlése kampány idején, s azonos terjedelemben minden olyan párt számára, amely országos listát tud állítani. A kereskedelmi média szabadon dönthet, de ha igent mond, pénzt nem kérhet a szpotokért, s naponta háromszor kell leadniuk ezeket, mindösszesen 470 perc terjedelemben.

Figyelembe véve az országos médiaviszonyokat, az RTL Klub döntése azt jelenti, hogy az ellenzéki pártok kampánybeli megjelenése

lényeges felülreprezentáltságot tesz lehetővé

számukra a “normál” képernyős szereplés idejében és tartalmában egyaránt (a nyomtatott sajtóról már nem is beszélve). A TV2-ben és az állami csatornákon például, noha nem lesznek kampányvideók, a kormány Soros-reklámjai (tájékoztatásnak nevezve) folyamatosan futnak.

A médiumoknak február 17-ig kell bejelenteniük, ha kívánnak kampányhirdetéseket közölni.

Simicska: „Nincs titkos fegyver”, elemző: nem biztos

0

Nincs Orbán-buktató atombombája, titkos fegyvere, és egyébként se tartja magát öngyilkosnak – nyilatkozta Simicska Lajos az RTL és az ATV híradójának. Azután szólalt meg, hogy kedden hajnalban ismét „kidekorált” egy plakátot, az elhíresült g betűs szóval illetve Orbán Viktort. Debreczeni József nem veszi készpénznek Simicska “visszavonulását”.

Nem tud kormánybuktató, titkos tervről, ez a sajtó találgatása – mondta Simicska Lajos az ATV Híradójának. Ugyanerről az RTL-ben is beszélt: „Ugye nem gondolja komolyan? Ha a feltételezésből indulok ki, hogy ilyen van, az egy érdekes feltételezés. De egyet mondanék:

“öngyilkosnak tart engem?”.

Egyébként mindkét beszélgetésben diktatúráról, illetve maffiaállamról beszélt Orbán rendszerét minősítve. Azt is elmondta, hogy felelősséget érez ezért. Elmondta továbbá, hogy 2014 óta nem beszélt Orbánnal, de nem is akar.

Mészáros Lőrincről, aki sokak szerint az ő utódja a közbeszerzések fő nyerteseként, azt mondta, hogy egy „tehetségtelen senki”, régen is az volt, és az is marad,

„bármennyi vagyont is írnak a nevére.”

Magáról az ismételt plakátfestésről úgy fogalmazott, hogy „azt mondták, ne hagyja szó nélkül, hát nem hagytam szó nélkül” (egy Soros-kampányos plakátot festett ki, amelyen ez a mondat olvasható). Megkönnyebbült, kiadta frusztrációját – mondta még Simicska.

S ha már Soros-terv. Hogy van-e? „Viccel? Én csak nevetek rajta.”

Debreczeni: nem biztos, hogy komolyan kell venni

Debreczeni József politikai elemző (aki könyvet írt Simicskáról és Orbánró egyaránt) a FüHü-nek azt mondta, hogy csak találgatni tud, az üzletember valóban azt jelentette be, hogy nincs semmi “bomba” a birtokában, illetve nem is állna elő ilyennel. “Én nem vagyok biztos abban, hogy komolyan kell venni ezt” – mondta Debreczeni.

Az elemző szerint Simicska sokkal tudatosabb ember, mint hogy csak “frusztrációját vezette le”, ezzel szemben úgy véli, hogy ezekkel a megjelenésekkel folyamatos pozíciót akar fogalalni a nyilvánosságban.

Egy biztos – mondta Debreczeni József -, Simicskának egyetlen célja van, mégpedig Orbán megbuktatása.

Tíz éve történt – Tévések tiltakoztak a minisztériumnál

0

2007. november 23-án arról írt a Független Hírügynökség, hogy bejelentették: a Magyar Televízió, a TV2 és az RTL Klub nem vesz részt pénteken azon az egyeztetésen, amelyet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) kezdeményezett az újságírók és rendőrök között a tüntetéseken kialakult konfliktusokról.

A három országos csatorna indoklása szerint a probléma megoldása az egész sajtó bevonásával lehet eredményes, az egyeztetésre viszont egyes sajtóorgánumok nem kaptak meghívást.

A megbeszélésre a Független Hírügynökséget sem hívták meg, a tárca indoklása szerint helyhiány miatt.

A Magyar Televízió, a TV2 és az RTL Klub az igazságügyi és rendészeti miniszternek küldött, azonos tartalmú levél kiséretében jelezték a tárcának, hogy a péntekre kapott meghívásnak nem tudnak eleget tenni.

A levélben a csatornák kifejtik: örömmel fogadták el meghívást az újságírók és rendőrök közötti konfliktusok megoldása és megelőzése céljából. Azt gondolják, hogy ez a probléma az egész magyar sajtót érinti, így a megoldása is valamilyen formában az egész sajtó bevonásával lehet eredményes.

“A mai hírekből tudtuk meg, hogy a mai egyeztetésre egyes orgánumok, amelyek kétségtelenül érintettek a problémában, nem kaptak meghívást. Ez a körülmény álláspontunk szerint megakadályozza, hogy közös megoldást találjunk. Emiatt a meghívásnak nem tudunk eleget tenni, egyúttal várjuk az alkalmat, hogy a Miniszter Úr és a magyar sajtó képviselői a tüntetéseken kialakult konfliktusokról egyeztetést folytassanak, amelyen örömmel veszünk részt.” – áll a Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszternek elküldött levélben.

FRISS HÍREK

Klímamegálla...

Nagy konzerv...

Főváros-korm...

Nem feledik ...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK