Kezdőlap Címkék Rohingya

Címke: rohingya

Bréking nyúz, augusztus 28. – Tudósítás a másik valóságból

0

A Lokál úgy hoz le egy közleményt, hogy elfelejti megírni, ki adta ki. Az Origo, az orosz propaganda „hagyományainak” megfelelően, apokalipszist vizionál Németországba. A 888 szerint cenzúra, hogy a Facebook népirtást támogató posztokat töröl. Lapszemle az alternatív valóságból.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A Lokál szerint „Gyurcsányék a törvények kijátszására buzdítják a Soros-szervezeteket”

„Gyurcsányék nyíltan a törvények kijátszására buzdítják a bevándorlást támogató szervezeteket – Reagálás Varju László (DK) nyilatkozatára

A baloldal változatlanul bevándorláspárti és a magyar emberek helyett a Soros-szervezeteket védi. A Soros-szervezetek azért dolgoznak, hogy Európát bevándorlókontinenssé, Magyarországot pedig bevándorlóországgá tegyék, a Soros-adó azonban újabb védelmet ad az országnak a kerítés, a jogi határzár, a Stop Soros törvénycsomag és az alkotmánymódosítás mellett. A bevándorlási különadó befizetésre kötelezi azokat a szervezeteket, amelyek a bevándorlást segítik. Elképesztő, hogy Gyurcsányék nyíltan a magyar törvények kijátszására buzdítják a Soros-szervezeteket.”

A Magyar Idők egyik szerzője az ellenzékről „elmélkedik”, kis irredenta megjegyzéssel

„Az ellenzéki pártoknak nincsenek se világos, se homályos üzeneteik, a színvakságot és az igazságot letagadó ideológiájuk, a liberalizmus a világ minden táján csatákat, de inkább háborúkat veszít, képviselőik pedig bátortalanul és reményt vesztetten, szégyellősen dadogva, egy leszidott és két hét szigorított szobafogsággal megfenyegetett kisgyerek módjára nyilatkozgatnak Rónai Egonnál a nagy semmiről.

Az áprilisi választási kampány fő üzenetei – romokban a négymillió koldus által lakott ország, az „oktatásegészségügy” végnapjait éli, a gazdaság helyzete meg egy közép-afrikai ország állapotát idézi – jobb társaságokban már csak nevetség tárgyát képezik, részint mert képtelenség akár egy törülközőnyi helyet is találni a Balatonnál, részint mert a horvátok tengerpartját, az elmúlt nyarak idegenforgalmi statisztikáit és saját tapasztalataimat figyelembe véve békésen, ám roppant határozottan sikerült – nekünk, magyaroknak – visszafoglalnunk, az oktatás anyagi terhei alatt görnyedező fiatalokról nem is beszélve, akik a legmenőbb, egyúttal a legdrágább zenei fesztiválokon mulatnak, majd támogatják haza egymást a hűvös nyári hajnalokon, ahelyett hogy a diktatúra elleni harc programpontjait dolgoznák épp ki.”

Az Origo egy szélsőjobbos tüntetés után Németország összeomlásáról, Angela Merkel bukásáról fantáziál

„Csak idő kérdése volt, hogy mikor robban az elhibázott német bevándorláspolitika okozta feszütség. Az elmúlt hónapokban egyre több súlyos bűncselekményt követtek el a migránsok az országban. Mostanra már teljesen világos, hogy a német hatóságok képtelenek kezelni a helyzetet.Időközben a német politikai térkép is radikálisan átalakul. Angela Merkel pártja mára a lélektani 30 százalék alá zuhant, baloldali koalíciós társa pedig szélsebesen halad a kispárti lét felé. A bevándorlásellenes erők hónapról hónapra erősödnek. (…)

A tartományban egyébként jövőre választást tartanak, és látva a kormánypártok nehéz helyzetét, augusztus közepén Merkel Drezdába látogatott, ahol nem éppen szívélyesen fogadták. A német himnuszt énekelve, a trikolórt lobogtatva és bűzös vajsavat tartalmazó néhány ampullát dobálva tüntetett a Pegida (Hazafias európaiak a Nyugat iszlamizációja ellen) és a bevándorlásellenes AfD több száz szimpatizánsa a kancellár ellen, aki újraválasztása óta egyébként először látogatott Szászországba. (…)

A számok azt mutatják, hogy indokolt lenne Merkelnek lemondania, mivel a tavalyi Bundestag-választások óta a CDU–CSU közel öt százalékponttal gyengült, és támogatottsága a 30-35 százalékból tartósan a 30 százalék alatti sávba süllyedt – erről már Kiszelly Zoltán beszélt.”

(Azt már mi tesszük hozzá, hogy Angela Merkel a második legnépszerűbb politikus, a migrációs vitával a bevándorlásellenes bajor Horst Seehofer bukta a legnagyobbat.)

A 888-nak nem tetszik, hogy a Facebookon nem lehet népirtásra buzdítani

„Az ENSZ csettint, a Facebook ugrik és cenzúráz

Azonnal letiltotta a Facebook a mianmari katonai vezető oldalát a New York-i világszervezet elmarasztaló jelentése után. Min Aung Hlaing bűne az volt, hogy a balliberálisok által az egekig marasztalt rohingyák elleni cikkeket és bejegyzéseket osztott meg.”

120 perc – 2018. január 29. 12:00

0

Kedden Bécsbe látogat Orbán Viktor. A kormányfő Sebastian Kurz kancellárral tárgyal.

Megtévesztett magyarok. A magyarok közel kétharmada szerint indul a választáson Soros György Pártja.

Vágó Gábor is indul. A volt LMP-s politikus visszatér: egykori pártja jelöltje lesz Bács-Kiskunban.

Kabuli merénylet. 11 ktona és négy támadó meghalt a katonai akadémia elleni támadásban.

100 ezer rohingya veszélyben. Jön a monszun és a földcsuszamlások fenyegetik a menekülteket.

Tízmilliók éheznek. Kulcsfontosságú a humanitárius segélyezés folytatása a konfliktus sújtotta országokban.

Lejárnak a sztrádamatricák. Szerda éjfélig lehet használni a tavalyi éves – megyei és országos – autópálya-matricákat.

Marad a tiltás. Döntött a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság: az oroszok csak semlegesként vehetnek részt játékokon.

Kezdetét vette Ferenc pápa mianmari útja

0

Mianmar és Vatikán mindössze fél éve vette fel a diplomáciai kapcsolatokat, de Ferenc pápa már el is látogatott a délkelet-ázsiai országba. Ő az első pápa Mianmarban, ahol körülbelül 700 000 katolikus él. Ám sokan amiatt tartják érdekesnek a pápa látogatását, mert arra kíváncsiak, hogy vajon szóba hozza fogja-e hozni a helyi muszlim közösség, vagyis a rohingják helyzetét. 

Ferenc pápa a november 26-tól egészen december 2-ig tartó délkelet-ázsiai útja keretében legelőször Mianmarba repült. A rangoni repülőtéren mintegy 30 ezren várták, köztük a mianmari püspökök és a kormány egyes vezető személyiségei. Innen Najpjidót városába utazott tovább, és a tervek szerint

találkozni fog a kormányfői feladatokat ellátó Aung Szan Szú Kji államtanácsossal,

Htin Kjav államfővel, Min Aung Hlaing vezérkari főnökkel, valamint befolyásos buddhista vezetőkkel. Ferenc pápa szerdán szabadtéri misét mutat be egy ranguni sportpályán.

Augusztus óta 600 ezer rohingja menekült el Mianmarból, 58 százalékuk gyerek. Az ENSZ és jogvédő szervezetek etnikai tisztogatással vádolják a mianmari biztonsági erőket, de nagyon sok bírálat érte Aung Szan Szú Kji-t is, mivel a vádak szerint nem tesz semmit a védelmük érdekében.

A pápai látogatás egyik legnagyobb kérdése, hogy Ferenc pápa használni fogja-e a rohingja szót, mivel a mianmari katolikus közösség vezetői azt kérték tőle, hogy kerülje az országban elismert státussal nem rendelkező kisebbség megnevezését, mert azzal már lényegében állást foglal a kérdésben. Greg Burke szentszéki szóvivő azt nyilatkozta, hogy Ferenc pápa útja

„diplomáciai szempontból nagyon érdekes út lesz”.

Ezt ugyanis arra értette, hogy viszonylag kevés dolgot fognak közvetíteni: csak Ferenc pápa megérkezését, valamint a Bangladesben és Mianmarban bemutatott pápai misét. A pápa már korábban jelezte, hogy azért vállalkozott a mianmari útra, hogy segítsen feloldani a konfliktust a buddhista többség és a muszlim kisebbség között.

Az egyházi vezető csütörtökön a szomszédos Bangladesben folytatja térségbeli útját. Szombaton részt vesz egy dakkai vallástalálkozón, ahol a rohingja közösség tagjai is jelen lesznek.

Ötven rohingya gyerek veszhetett a tengerbe menekülés közben

0

Csütörtökön borult fel egy mianmari rohingya menekülteket szállító csónak, amelyben ötven gyerek is utazott. Valószínűleg több mint hatvan halálos áldozata van a tragédiának.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint eddig 23 menekült holttestét találták meg, és negyvenen eltűntek. Feltehetően több mint hatvan utas veszett oda, amikor felborult a csónakjuk a háborgó vizeken. Összesen nyolcvan mianmari menekültet szállított a csónak, a 17 ismert túlélő egész éjjel a tengeren volt élelem nélkül.

Beszámolójuk szerint többségében gyerekek utaztak a hajón.

A menekültek már nagyon közel jártak úti céljukhoz, és éppen horgonyt akartak vetni a bangladesi partok közelében, amikor a csónak felborult a viharos tengeren.

Mianmarból elmenekült rohingya nemzetiségű emberek a bangladesi Uhijában 2017. szeptember 19-én (MTI/EPA)

António Guterres ENSZ-főtitkár

humanitárius és emberi jogi rémálomnak nevezte a rohingya kisebbség tömeges menekülését Mianmarból

csütörtökön az ENSZ Közgyűlése előtt.

Guterres elmondta, hogy „vérfagyasztó” dolgok jutottak a világszervezet tudomására. A menekülők szerint a mianmari katonák válogatás nélkül tüzet nyitottak rájuk, taposóaknákat vetettek be ellenük, és számtalan szexuális támadást is elkövettek. A főtitkár szerint a probléma gyökerét a rohingya kisebbség régóta húzódó hontalansága és az azzal járó diszkrimináció jelenti.

U Thaung Tun mianmari nemzetbiztonsági tanácsadó a közgyűlésen ezzel szemben kijelentette: nincs etnikai tisztogatás, nem folyik népirtás Mianmarban. „A különböző vallású közösségek harmóniában éltek együtt a történelmünk során.

A mostani helyzet a terrorizmus miatt és nem a vallási különbségek miatt alakult ki”

– mondta U Thaung Tun.

Banglades ENSZ-nagykövete a közgyűlésen pedig jelezte, hogy tarthatatlan a rohingya menekültek befogadása. A nagykövet szorgalmazta, hogy az ENSZ hozzon létre biztonságos zónákat a még Mianmarban maradt rohingyák számára – írja az MTI.

Rohingya vagyok – megrázó film a Mianmarból menekültekről

0

A Contrast VR és az Amnesty International közös filmje: Rohingya vagyok. Egyedülálló, virtuális valóság – film a rohingya-válságról.

A Contrast VR, az Al Jazeera új 3D-s, valósággal foglalkozó stúdiója és az Amnesty International ma mutatja be “Rohingya vagyok” című dokumentumfilmjét, amely a rohingya menekültválságról, és az ellenük folyó etnikai tisztogatásról szól.

A film rendezője és producere a Contrast VR vezető szerkesztője Zahra Rasool, társproducere pedig a díjnyertes filmes újságíró, Aela Callan. A „Rohingya vagyok”

az első dokumentumfilm, amelyet egy rohingya menekülttáborban forgattak.

A film betekintést enged egy rohingya menekült, Jamalida Begum és két gyerekének életébe, akik a bangladesi Kutupalong ideiglenes menekülttáborban élnek. Jamalida egyike annak a több százezer rohingyának, akik elmenekültek Mianmarból, de Bangladesben letelepedni nem tudnak, Mianmarba pedig nem mehetnek vissza. A film bemutatja Jamalida küzdelmét a nyomorúságos körülményekkel.

“A film elsőkézből mutatja be, hogy egy nő életét hogyan tette tönkre a mianmari hatóságok rohingyák elleni bosszúhadjárata.

Ha ez egyetlen családdal történik, az is borzalmas bűncselekmény, de ha több mint 480 000 rohingyával, az már emberiesség elleni bűncselekmény.

Jamalida története nem is lehetne időszerűbb: az ENSZ Biztonsági Tanácsa a héten ismét ülésezik. Itt az idő, hogy a nemzetközi közösség végre véget vessen a Rakin államban folyó jogsértéseknek.” – fogalmazott Tirana Hassan, az Amnesty International krízisekkel foglalkozó igazgatója, aki nemrég tért vissza a bangladesi-mianmari határról.

„Örülünk, hogy az Amnestyvel közösen mutathatjuk be ezt a filmet.” – mondta Zahra Rasool, a Contrast VR vezető szerkesztője. “Reméljük, hogy a film hatására még tobb ember értesül arra, hogy milyen kilátástalan helyzetben is vannak a rohingyák. Úgy döntöttük, hogy a helyzet súlyosságára való tekintettel a tervezettnél korábban mutatjuk be a filmet.”

A Contrast VR csapata 2017 májusában érkezett meg a bangladesi Cox’s Bazarba, hogy az akkor még nem annyira közismert menekültválságról készítsenek anyagot. Az Amnesty International információi szerint

legalább 80 főleg rohingyák által lakott települést pusztítottak el a mianmari hatóságok

Rakin államban, komplett falvakat égettek porig. A pusztítás valódi nagysága minden bizonnyal ennél is nagyobb, sok terület egyelőre a felhők miatt nem látszik a műholdfelvételeken. A becslések szerint augusztus 25. óta 480 000 rohingya menekült Bangladesbe, nyolcvan százalékuk gyerek és nő, sok a sérült.

A film az első része egy sorozatnak, amely olyan csoportokat, közösségeket mutat be, akiket legdurvábban érint az egyenlőtlenség és a különféle jogsértések.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!