Kezdőlap Címkék Repülőgép

Címke: repülőgép

Orosz tisztviselők szerint Prigozsin szerepelt a lezuhant gép utaslistáján

Az orosz katonai vezetést júniusban megdönteni próbáló Wagner-zsoldoscsoport vezetője egy augusztus 23-án, szerdán lezuhant repülőgép fedélzetén tartózkodott, és az összes utas meghalt – közölték orosz tisztviselők. A Kreml és a védelmi minisztérium még nem reagált.

Jevgenyij Prigozsin rövid ideig tartó lázadását tartották a legnagyobb kihívásnak Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalomra kerülése óta. Azóta bizonytalanság övezi Wagner és ellentmondásos főnökének sorsát. Az orosz rendkívüli helyzetekkel foglalkozó minisztérium szerdán bejelentette, hogy lezuhant egy Moszkva és Szentpétervár között közlekedő magánrepülőgép. Az előzetes információk szerint a fedélzeten tartózkodó mind a 10 ember meghalt, köztük a legénység három tagja – közölte a minisztérium.

Az orosz légiközlekedési ügynökség később közölte, hogy a Wagner-főnök a fedélzeten volt. „A légitársaság szerint a következő utasok tartózkodtak az Embraer-135 (EBM-135BJ) repülőgép fedélzetén:… Prigozsin, Jevgenyij” – mondta a Rosaviatsia, amely a Wagner műveleteit irányító és állítólag szolgálatot teljesítő Dmitrij Utkint is felsorolta az utaslistán szereplő személyek között.

A katasztrófa azután történt, hogy az orosz sajtó arról számolt be, hogy a Prigozsinhoz köthető vezető tábornokot elbocsátották a légierő parancsnoki posztjáról. A Wagnerhez kapcsolódó távirati csatornák meg nem erősített felvételeket tettek közzé, amelyeken a gép roncsai egy mezőn égnek. Az AFP képei szerint csütörtökön a hajnali órákban orosz rendfenntartók álltak őrt a baleset helyszínén, Tver régióban Kuzsenkino falu közelében.

Az AFP újságírói szerint Szentpéterváron az emberek Wagner-logóval ellátott virágokat helyeztek el a zsoldoscsoport főhadiszállása előtti rögtönzött emlékműnél.

A Rosaviatsia közölte, hogy külön bizottságot állított fel az MNT-Aero repülőgépe lezuhanásának kivizsgálására. A súlyos bűncselekményeket vizsgáló orosz Nyomozó Bizottság közölte, hogy vizsgálatot indított a balesettel kapcsolatban. A baleset helyszínén eddig nyolc ember holttestét találták meg – közölte a RIA Novosztyi a katasztrófavédelemre hivatkozva.

„Jel Putyintól”

Putyin közben beszédet mondott a második világháború kurszki csata 80. évfordulója alkalmából. Nem említette a balesetet, és üdvözölte „minden katonánkat, akik bátran és elszántan harcolnak” az ukrajnai különleges hadműveletben.

Kijev és Washington azonban gyorsan reagált a balesetről szóló első jelentésekre. „Prigozsin és a Wagner-parancsnokság demonstratív kiiktatása két hónappal a puccskísérlet után Putyin jelzése az orosz elitnek a 2024-es választások előtt.

„Vigyázat! A hűtlenség egyenlő a halállal”

– írta Mihajlo Podoljak ukrán elnökhelyettes a közösségi médiában.

Joe Biden amerikai elnök szerdán azt mondta, „nem lepődött meg” azon a híren, hogy Jevgenyij Prigozsin meghalt.

„Nem tudom pontosan, mi történt, de nem vagyok meglepve”

– ​​mondta Biden.

„Nem sok olyan történik Oroszországban, amitől Putyin ne állna mögötte” – mondta Biden újságíróknak.

Franciaország csütörtökön közölte, hogy „alapos kétségek” vannak a repülőgép-szerencsétlenség okát illetően.

„Még nem ismerjük ennek a balesetnek a körülményeit. Alapos kétségeink lehetnek” – mondta Olivier Véran kormányszóvivő a France 2 televíziónak. Arra a kérdésre, hogy Joe Biden amerikai elnök állítja, hogy „kevés dolog történik Oroszországban, aminek a hátterében ne Putyin ne állna”, Véran egyetértett azzal, hogy „ez általános szabályként megállapítható igazság”.

Prigozsin „az az ember volt, aki elvégezte Putyin piszkos munkáját. Amit tett, az elválaszthatatlan Putyin politikájától, aki Wagner fejeként súlyos bűnök és visszaélések elkövetését bízta rá” – mondta.

Prigozsin tömegsírokat hagy maga után. Zavarokat hagy maga után a világ nagy részén, gondolok Afrikára, Ukrajnára,

Szvetlana Tihanovskaja, a fehéroroszországi ellenzék száműzött vezetője – ahová néhány Wagner-harcos költözött rövid ideig tartó oroszországi lázadása után – azt mondta, Prigozsin nem fog hiányozni hazájából. „Gyilkos volt, nem szabad erről megfeledkezni” – mondta a közösségi médiában.

Leesik, mint a kő

Az áttekintett járatkövetési adatok szerint egy Prigozsin által korábban használt magánrepülőgép szerda este szállt fel Moszkvából, és a transzponderje percekkel később eltűnt. A jelzés hirtelen leállt, miközben a gép repülési magasságban volt és nagy sebességgel haladt. Egy Wagner-párti közösségi oldal által közzétett képen, amelyen égő roncsok láthatók, egy Prigozsin által korábban használt repülőgépnek megfelelő részleges farokszám látható.

Szép hely, jó hely Teherán – Déli kávé Szele Tamással

Igen, volt egyszer régen egy ilyen című sláger, még a boldogult Reza Pahlavi sahinsah idejében. Aztán a sahinsahot elkergették a pávatrónról, csak mi emlékezünk rá, így kávé közben, Teherán nagyságrendekkel kellemetlenebb hely lett, és most már nemzetközi szankciók sújtják Irán külkereskedelmét is, mely azonban kicsiny hazánkat a jelek szerint nem zavarja.

Üzletelünk, kérem, a perzsákkal, mintha mi sem történt volna, bár mondjuk sok nem is történik – a legfrissebb hír szerint már repülőgépeket is szállítunk nekik. Úgy, hogy magyar repülőgépgyártás nincs. A második világháború óta nincs. De mi szállítunk…

„A Mehr News Agency információja szerint három Airbus A319-es szállt le Mashdad repülőterén, amelyeket hamarosan besorolnak a nemzeti légitársaság, az Iran Air flottájába, és amelyeket 2002-ben gyártottak és amelyeket „egy évvel ezelőtt vásároltak Magyarországról”. Hogy ez pontosan mit jelent, ki vagy mi volt az eladó, Magyarország vagy magyarországi cég értékesítette volna a gépeket, ez nem derül ki, egyébként hazai bejegyzésű légitársaság kereskedelmi forgalomban ilyen Airbus-altípust portálunk ismeretei szerint nem használ. Annyit lehet tudni, hogy az AirBerlin csődje következtében meglehetősen sok A319-es került a másodlagos piacra, ezek közül vásárolt egyébként kettőt a magyar légierő is.” (Indóház)

Lehet, hogy a magyar légierő nem két Airbus A319-est vásárolt, hanem ötöt?

Nofene. Ha feltételezzük, pusztán a játék kedvéért, munkahipotézisként, miszerint a magyar légierő nem két Airbus A319-est vásárolt, hanem ötöt, már meg is van, honnét jöhettek ezek a gépek. És Iránnak most nagyon nagy szüksége van utasszállító repülőgépekre, más kérdés, hogy egyáltalán nem békés célok érdekében. Az Iran Air leányvállalata, a (sokak szerint valójában a katonaság, illetve a titkosszolgálatok által irányított) Mahan egyfajta légihidat épített ki tavaly év elején, amely iráni fegyvereket és fegyvereseket szállított a szíriai és gázai hadszínterekre, a Mahan és maga az Iran Air feladata az utánpótlás szállítása a libanoni Hezbollahnak is. Egyszóval: nem kirándulni kellenek azok az Airbusok.

Azt én nem tételezném fel a magyar Honvédségről, hogy tudatosan és szándékosan tiltott árut adna el egy igen veszélyesen viselkedő idegen országnak, az viszont elképzelhető, hogy a kormány és az ahhoz közel álló körök üzleti érdekből kikényszerítettek egy ilyen adminisztratív jellegű lépést, magyarul rájuk íratták egy időre a három gépet, aztán azok Magyarország érintése nélkül kerültek iráni tulajdonba.

Nem ez volna az első botrányos üzletünk Iránnal

És mindegyikhez nagyon komoly köze volt a magyar kormánynak, bár a korábbiak egyszerűen sikkasztási célokat szolgáltak, valós árucsere nem történt.

Még 2017 elején történt, hogy kormányközi megállapodás született arról, miszerint az Ikarus Global Zrt. több száz autóbuszt szállíthat Teheránba, amit a magyar Eximbank finanszíroz. Aztán egy kormányinfón Lázár János elárulta, hogy szó sem volt hatszáz busz iráni szállításáról. Az csak egy ígéret volt Teherán részéről, hogy vesznek majd tőlünk buszokat.

Az elmúlt tizenkét évben, legalábbis az ígéretek szintjén hazánk lett a világ egyik legnagyobb autóbuszgyártó országa… Az egyik ilyen ígéret szerint, a Széles Gábor tulajdonában lévő Ikarus szállíthat hatszáz autóbuszt Iránba, majd valamikor egyszer. Aminek a teljesítéséhez Széles Gábor egyik cége, az IK Járműtechnika viszont felmarkolhatott négyszázmillió forintnyi, vissza nem térítendő állami támogatást.

Nem szállítottunk mi sem buszt, sem kicsi kutyát Iránba, már csak azért sem, mert a szükséges buszokat, szám szerint 1350-et leszállította helyettünk a svéd Scania, mi több, a perzsák kötöttek egy keretszerződést a svéd gyártóval, miszerint a helyi karosszáló, az Oghab Afshan fogja felépíteni a karosszériákat a Scania alvázaira. Sőt! A Scania egy új gyártóüzembe is befektetett az országban.

Kérem, így kell négyszáz milliót keresni

Az ártatlanság vélelme kötelez minket arra, hogy úgy gondoljuk: igenis lesznek majd egyszer magyar Ikarusok Teherán utcáin, nem állíthatjuk, hogy ez elképzelhetetlen, de ha feltenné valaki a kérdést, hogy mikorra várható ez, annak azt a pontos időbeli meghatározást tudnám adni, miszerint holnapután kiskedden.

De akkor egészen biztosan.

Korábban semmiképp sem.

A buszügylet 2017 februárjában zajlott, ugyanennek az évnek április havában pedig még komolyabb fába vágtuk a fejszénket. Híre jött, miszerint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke Teheránban tárgyal az iráni atomenergia-ügynökség vezetőjével, Ali Akbar Salehivel arról, hogy korábbi megállapodások értelmében Magyarország Iránnal közösen épít majd kisebb, 25 megawattos atomreaktorokat, amiket afrikai és ázsiai országoknak adunk el közösen.

Nukleáris technika. Iránnak.

Ráadásul pont tőlünk!

Sőt, az egyezményt a Teheran Times szerint alá is írták! Az más kérdés, hogy legjobb tudomásunk szerint nem szállítottunk mi egy csavart sem, nem is lett volna hogyan, a mi atomerőműveinket is oroszok építik, de felvetődik a kérdés: ez a paktum mire volt jó? Ha csak arra nem, hogy a mi nevünkben egy olyan állam, amely otthonosabban mozog a nukleáris erőművek építése terén, nyugodtabban üzletelhessen a Nyugatot hagyományosan Nagy Sátánnak tartó ayatollahok országával.

De vajon melyik lehet ez az állam?

Feltételezéseim szerint nem Kanada és nem is Franciaország.

De Oroszország vígan elképzelhető, ráadásul velük a kapcsolataink is a jó és nagyon jó között ingadoznak, míg majd el nem érjük a „teljes kiszolgáltatottság” szintjét.

Egyszóval láthatjuk: nagyon érdekes és roppant koszos ügyleteket folytatunk mi Teheránnal évek óta, és amikor nem mi bonyolítjuk a szálakat, akkor strómanként a nevünket adjuk más országok törekvéseihez, márpedig a nemzetközi embargók megsértéséből rendszerint irtózatosan nagy baj szokott lenni.

Komoly pénzek forognak

Visszatérve a mostani három A319-esre, itt nagyon komoly pénzek forognak. Mikor tavaly az Egyesült Államok kilépett az Iránnal kötött nukleáris megállapodásból, az Iran Air ezzel 117 Boeing megvásárlásától esett el. 2016-ban az Iran Air nyolcvan utasszállító megvásárlására és további harminchét lízingjére írt alá megállapodást, a megvásárlásra szánt gépek között tizenöt volt a 777-es, a lízingeltek mind 737-esek lettek volna, harminc MAX közülük az Iran Aseman légitársaság flottáját modernizálta volna. Az üzlet értéke 17 milliárd 600 millió, más hírek szerint húsz milliárd dollár lett volna, a gépek leszállításának beindítását először 2017-re, majd a tavalyi évre tervezték, de az embargó miatt ez kútba esett.

Mármost akkor képzeljük el, hogy ez a 117 gép hiányzik az Iran Airnek, illetve a Mahan félig-meddig titkos légiflottájának (ami valóságos közel-keleti Air America lehet).

Ha hiányzik, be kell szerezni őket valahogyan, a pénz esetünkben nem játszik sorsdöntő szerepet, Iránnak kőolajipara miatt ebből az egyből bőségesen van, ha nem is állnak rendelkezésükre határtalan összegek, de van mit a kerozinba aprítaniuk.

No, de ott az a kutya embargó

Emiatt nem lehet, nem szabad egyenesen a gyártótól beszerezni a gépeket, még az a szerencse, hogy vannak az iráni államnak barátai, például a kicsiny, ám megbízható Magyarország, akik segítő kezet nyújtanak a fegyver- és terroristacsempész légiflotta beszerzéséhez.

Azt nem tételezném fel, hogy teljesen önzetlenül nyújtjuk mi ezt a segítő kezet, és nem kizárható, hogy egyes baráti zsebek most bőkezű ajándékoktól roskadoznak, de ez egy ilyen világ. Nem valószínű, hogy ez a művelet államérdekek mentén zajlik, sokkal hihetőbb, hogy magánvagyonok gyarapodnak ily módon – de az állami vezetéshez közel állók magánvagyonai, mondjuk így.

És ne feledjük: ez még csak az első három gép.

Még hátra van száztizennégy!

Húszmilliárd dollár összértékben.

Ennek még a korrupciós százaléka is hatalmas vagyon.

Ha valaki államtitkárokat lát az utcán táncolni és azt énekelni, hogy „Szép hely, jó hely Teherán” – ne csodálkozzon.

A Dassault Falcon 900 meg a rongyrázás

Néhai Nagy Richárd (1928-2009), aki 1974-1983 között a Magyar Televízió elnöke volt, hajdanán egy menetrend szerint közlekedő TU-154-es repülőgép fedélzetének I. osztályán utazva vadászfegyverei társaságában, maga is szívesen rázta a rongyot annak idején. Az akkori Szovjetunió fővárosánál, ki tudja hogyan és milyen előzetes bratyi alapján megszervezve maga is szívesen vette, hogy leszállás előtt körözhetett egyet a géppel Moszkva felett.

Ma már azért egészen más idők járnak! Egy kis kitérő Moszkvába azért most is előfordul.

Az OTP magángépe gyakran tűnik fel ott ahol éppen Orbán Viktornak is dolga van

Majdnem minden megváltozott, csak a rongyrázás maradt, ősi magyar módiként. A Csányi Sándor vezette OTP magángépe elég sokszor tűnik fel azokon a helyszíneken Európa-szerte, ahol éppen Orbán Viktornak is dolga van. A HA-LKN lajtsromjelű, Dassault Falcon 900 típusú business jetet többször is bérbe vette a miniszterelnök, írja az Átlátszó.

Mint ahogy azt a hvg.hu korábban megírta, Orbán Viktor, Csányi Sándor, az OTP-vezér fia, továbbá Schmidt Mária, és Andnan Polat török üzletember is ott volt a Chelsea és a Vidi londoni meccsén.  A Dassault Falcon 900, mint már említettük,  Csányi Sándor magángépe. Még mielőtt Londonba ért volna az említett meccsre, rövid kitérőt tett Moszkvába a hírek szerint, ahol két órát tartózkodott a seremetyevói nemzetközi repülőtéren, mielőtt délben továbbindult volna Londonba,  a 24.hu szerint.

Kormánygépként azonosítja magát

Az Átlátszó szerint az említett magángép 2017 decembere óta útjai során kormánygépként azonosítja magát: a légitársaság rubrikában a gép azt adta meg, hogy „Magyarország kormánya”, miközben ide a repülőgép üzemeltetőjét szokták írni. A gépet tavaly december 14-én regisztrálták Magyarországot, azóta a lap szerint legalább 12 alkalommal éppen akkor, éppen oda repült, ahol aztán Orbán Viktor feltűnt.

Tételezzük fel, hogy a miniszterelnöki repülősdikről szóló hírek kacsák és nélkülöznek minden ténybeli alapot. Kitalációk, melyek csak az ő lejáratása céljából röpködnek ide-oda, mint ahogy a kormányfő is nyilatkozta.

Ilyenkor aztán életbe lép a kormányfői mondás: „Ha valaki idesuhint, akkor arra válaszolunk, amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten” – oszt jónapot! Esetleg aktuálisan népszerűbben szólva:Boldog Karácsonyt!

Hivatalosan az OTP tulajdonában lévő Air-Invest Kft. birtokolja ezt a repülőgépet, de még a szakértők is a Csányi-féle gépként szokták emlegetni. a francia Dassault-gyár terméke, csak későbbi széria: Falcon 900LX a típusa. Hatótávolsága 8.800 kilométer, végsebessége pedig 0,87 mach, vagyis 1040 kilométer óránként. Üzemeltetési költsége úticéltól és a repült óráktól függően 1,1-2,4 millió forint. Fedélzetén kialakítástól függően 12-14 fő utazhat luxuskörülmények között.

A hivalkodás, a felvágás és a flancolás, az urizálással együtt ennek a mostani rendszernek a jellemzői! Nagyzolással, páváskodással, erejük fitogtatásával mutatják ki hatalom szeretetüket!

Hogy az említett gép pedig kívül-belül miként néz ki, azt itt megnézheti:

Csak négy harcképes gépe van a német légierőnek

0

A német Spiegel szerint Németországnak egy háború esetén mindössze négy Eurofighter gép állna a rendelkezésére. 

A német légierő, a Luftwaffe szóvivője szerint Németországnak 128 Eurofighter vadászbombázója van, de ezek egy része csak oktatási tevékenység ellátására alkalmas. Sőt, egy vizsgálat során kiderült, hogy mindössze tíz darabot tudnak hadra fogni, és ezekből is csak négyet tudnak teljesen felfegyverezni.

Mi a baj a légierővel?

– kérdezi a Spiegel.

Elsősorban az, hogy a német barát-ellenség felismerő rendszer nem működik megfelelően, ezért a harcok során nem lennének képesek megkülönböztetni a szövetségeseiket az ellenségtől. A másik fő gond, hogy nem áll rendelkezésükre elegendő mennyiségű levegő-levegő rakéta. A NATO mintegy 82 hadra fogható repülőgépet ír elő a német légierő számára, vagyis Németország nyilvánvalóan nem teljesíti a katonai szövetség elvárásait.

A német vezetés annak sem tesz eleget, hogy a GDP 2 százalékát védelmi célokra fordítja. Nemrég Mike Pompeo frissen kinevezett amerikai külügyminiszter egy Brüsszelben tartott NATO-értekezleten bírálta azokat a tagállamokat, melyek elmulasztják hadseregük fejlesztését, és az Egyesült Államoktól várják, hogy megóvja őket az orosz fenyegetéstől. Felszólalásában többek közt Németországra is utalt.

A német passzivitás oka egyrészt történelmi (a második világháborús szerepvállalás kellemetlen emléke Nyugat-Európában) és gazdasági, mivel

a németek szisztematikusan akarják csökkenteni az államadósságukat.

Emiatt hiába ígérte meg Ursula von der Leyen védelmi miniszter, hogy 12 milliárd euróval akar többet költeni a német haderőre, korántsem biztos, hogy megkapja ezt az összeget. A védelmi kiadások megnövelésének kérdése megosztja az egész német kormányt: a CDU/CSU szövetség támogatja a katonai költségvetés növelését, miközben a szociáldemokraták és a zöldek szívesebben fordítanának másra a pénzt.

Lezuhant egy orosz utasszállító Moszkva közelében – FRISSÍTÉS

0

A repülőgép a moszkvai felszállását követően zuhant le 71 emberrel, 65 utassal és hatfőnyi személyzettel a fedélzetén. Egyelőre nem lehet tudni, mi okozta a tragédiát.

A gép a Domogyedovói nemzetközi repülőtérről szállt fel, de néhány perc múlva már el is tűnt a radarok képernyőjéről. Stypenovszkaja falu környékén csapódott a földbe.

Az orosz médiának a hatóságok azt mondták, hogy mindenki meghalt a repülőgép utasai és a személyzet tagjai közül. A Szaratovszkije Avialinyii légitársaság gépe belföldi járatként közlekedett, Orszkba, az orosz-kazah határ közelében lévő városba tartott. Az utasok többsége a kazah határ menti Orenburg megyében lakott, ahol Orszk is található.

Az Interfax nyilatkozó szemtanúk szerint a repülőgép már égett, amikor lezuhant. A mentőalakulatok munkáját a helyszínen az elmúlt napokban jelentősen megvastagodott hóréteg akadályozza, a terep felderítéséhez drónokat is használnak – írja az MTI.

Makszim Szokolov közlekedési miniszter és Alekszandr Basztrikin, a kiemelt ügyekben eljáró Nyomozó Bizottság (SZK) vezetője a baleset helyszínére utazott. A katasztrófa okának megállapítására az SZK központi apparátusa indított vizsgálatot. A lezuhant gép 2010-ben készült a voronyezsi repülőgépgyárban. A légitársaságnál a légiközlekedés-felügyelet rendkívüli vizsgálatot kezdeményezett. A meteorológiai szolgálat szerint az időjárási feltételek kedvezőek voltak, ezért azok nem idézhették elő a balesetet.

Vlagyimir Putyin orosz elnök részvétét nyilvánította az áldozatok hozzátartozóinak, és elhalasztotta Szaranszkba tervezett belföldi útját. Elrendelte egy kormánybizottság felállítását is az katasztrófa kivizsgálására.

Próbaúton járt a világ legnagyobb kétéltű repülője

0

Sikeresen tesztelték a világ legnagyobb kétéltű repülőgépét Kínában. Az AG600 típusú repülőgép 37 méter hosszú, szárnyfesztávolsága 38,8 méter.

A kínai állami média élőben közvetítette a nyolc év fejlesztés után először az egekbe magasodó kétéltű repülőt kísérleti repülését.

A kétéltű a dél-kínai Kanton tartomány Csuhaj repülőteréről szállt fel, majd egy óra repülés után vissza is tért.

Az AG600-at elsősorban tengeri mentőműveletekhez és erdőtüzek oltásához tervezték. A dpa német hírügynökség szerint a kétéltűt vélhetően a Dél-kínai-tengeren is bevetik majd, ahol Hszi Csin-ping elnöksége alatt Kína folyamatosan terjeszkedik. A 2012-ben hatalomra került kínai államfő hatalmas kampányt indított a hadsereg fejlesztésére.

A dpa összefüggést lát az AG600-as debütálása és aközött, hogy Kína mennyi pénzt és energiát fektet katonai erejének növelésébe. A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg a világ legnagyobb hadereje, mintegy 2 millió aktív szolgálatot teljesítő katonával. Ugyanakkor a technológia terén le van maradva az Egyesült Államoktól, s egyes megfigyelők szerint a szomszédos Oroszországéhoz képest is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK